A határozat elvi tartalma: Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a kérelmező nem adja elő, hogy mi okból kéri annak a Kp. 118. §
(1)bekezdés „a) és b)” pont alapján történő befogadását. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.124/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi jogi képviselő: Dr. Magyari János ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: ... Kormányhivatal (alperes címe) A per tárgya: munkavédelmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Szegedi Törvényszék 101.K.700.403/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria III.Kfv.45.124/2024/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az felperes három munkavállalója
- augusztus 2-án klíma át-, illetve felszerelési munkát végzett. A munkavégzési helyszínen bekövetkezett halálos kimenetelű munkabaleset kivizsgálásának eredményeképpen az alperes határozatával összesen nyolc munkavédelmi hiányosság megszüntetésére kötelezte a felperest, ezzel egyidejűleg 120.000 forint munkavédelmi bírsággal sújtotta a munkavédelemről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.)
- §
(2)bekezdés g) pontja alapján. [2] Ezt követően az alperes a
- február 21-én kelt határozatával saját hatáskörben, hivatalból módosította a fenti határozatát, és a felperest további egy munkavédelmi hiányosság (a munkavégzés helyszínéül szolgáló épület tetőszerkezetén végzett tevékenység során a munkavállalók leesés elleni védelme) megszüntetésére kötelezte, egyben az Mtv.
- §
(2)bekezdés
- g)és
- e)pontjainak megsértése miatt 4.860.000 forint munkavédelmi bírsággal sújtotta. [3] A felperes keresetében az alperes módosító határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését vagy a határozat megváltoztatását kérte. Hivatkozása szerint 2018 óta a munkavállalók részére folyamatosan biztosítva volt a leesés elleni védelem, az elhunyt munkavállaló vezetőhelyettes volt, önálló feladatellátási jogkörrel rendelkezett. Felelőssége nemcsak a szakszerű munkavégzésre, hanem az egyéni védőfelszerelések használatára, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére és betartására is kiterjedt. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] A Szegedi Törvényszék a 101.K.700.403/2024/13. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint azzal, hogy a felperes a 2023. augusztus 2-án nem ellenőrizte az elhunyt munkavállaló előírásoknak megfelelő munkavégzését, kimerítette az Mvt. 82. §
(2)bekezdés e) pontjában megfogalmazott tényállást. Az Mvt. 82. §
(1)bekezdése és 40. §
(2)bekezdése alapján helyesen járt el az alperes akkor, amikor a felperessel szemben munkavédelmi bírságot szabott ki. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes a felülvizsgálati kérelemben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. §
(1)bekezdés „
- fordulat szerinti döntés” meghozatalát kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp.
- §
(1)bekezdés „
- a)és
- b)pontját” jelölte meg, előadva, hogy jelen ügy – „figyelemmel a munkaügyi bírságolás jogszabályi megalapozottságára is tekintettel, az ügyek számának figyelembevételével” – nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Kúria III.Kfv.45.124/2024/2 3 A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [7] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [9] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [11] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés „
- a)és
- b)pontja” alapján kérte. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontja 2020. április 1. napjától hatályos szövege megegyezett a 2020. március 31-ig hatályos Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontok szövegével, ezért a Kúria megjelölt jogszabály hatályos rendelkezése figyelembevétel vizsgálta, hogy a felperes befogadási kérelme a Kp. rendelkezéseinek és Kúria kialakult gyakorlatának megfelel-e, azaz a befogadás törvényi feltételeinek a fennállását. A Kúria megállapította, hogy a felperes a befogadás iránti kérelmét Kúria III.Kfv.45.124/2024/2 4 nem indokolta, nem adta elő, hogy miért tartja indokoltnak a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelme befogadását. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia, ezért ezen alpont alapján a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, ebben a Kúria még nem foglalt állást, e vonatkozásban a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn; illetve ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [13] A felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont,
- ab)alpont] okán kizárólag akkor lehetséges a jogerős ítélet felülvizsgálata, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A befogadáshoz ebben az esetben az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ezen pontra hivatkozással a felülvizsgálat különösen abban az esetben engedélyezhető, ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, valamint, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. [14] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjához kapcsolódóan nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében miért tartja indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását, és nem jelölte meg azt sem, hogy ebben a körben mi lenne az az elvi kérdés, amelynek megválaszolását várja. Nem fejtette ki azt sem, hogy mi az a saját ügyén túlmutató, több jogalanyt is érintő jogkérdés, ami miatt szükséges lenne a Kúria felülvizsgálati eljárása. Az arra való hivatkozás, hogy az ügy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bír – további indokolás hiányában – önmagában nem elegendő a befogadási ok fennálltának valószínűsítéséhez. [15] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem álltak fenn, ezért a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [16] Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a kérelmező nem adja elő, hogy mi okból kéri annak a Kp. 118. §
(1)bekezdés „
- a)és b)” pont alapján történő befogadását. Záró rész [17] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria III.Kfv.45.124/2024/2 5 [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- október
- Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök az aláírásban akadályozott Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró helyett A kiadmány hiteléül: tisztviselő