Kfv.45082/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjában foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.082/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: dr. Szirányi Olivér egyéni ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Géczi Simone kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálattal támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 105.K.703.547/2023/18. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.45.082/2024/2 2 [1] A 2006. óta rokkantsági járadékban részesülő felperes a 2013. március 19-én és 2015. június 22-én kelt, az alpereshez intézett nyilatkozata szerint ... él és tartózkodik, amelyet a ... társhatóság 2015. augusztusában, 2023. február és június hónapokban igazolt. [2] Az alperes a rokkantsági járadékot megszüntette. A határozat ellen a felperes közigazgatási jogvitát kezdeményezett, amelyet az alperes visszavont, és a 2023. június 15-én kelt határozatával az ellátás folyósítását 2023. augusztus 1. napjától kezdődően szüntette meg a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendeletre (a továbbiakban: MT rendelet), az Európai Parlament és a Tanács biztonsági rendszereinek koordinálásáról szóló 883/2004. EK rendelet (a továbbiakban: Koordinációs Rendelet) 1. cikk
3. j)pontjára, 70. cikk

(4)bekezdésére,

1. cikkére és – helyesen – X. mellékletére hivatkozással. Megállapította, hogy az ellátás különleges, nem járadék alapú pénzbeli ellátás, amely csak akkor folyósítható, ha az ellátásban részesülő lakóhelye az ellátást megállapító tagállamban van; a lakóhely alatt a szokásos tartózkodási helyet értve. A felperes a külföldi lakóhely létesítésének időpontjától nem volt jogosult az ellátásra, annak korábbi megszüntetésére ügyviteli hiba miatt nem került sor. Az ellátás felvétele a felperesnek nem volt felróható, ezért az ellátás folyósítását a megszüntető határozat keltét követő második hónap első napjától kellett megszüntetni. A kereset és a védirat [3] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, másodlagosan megsemmisítését, harmadlagosan a megsemmisítés mellett az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Keresetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
3. §

(1)bekezdésének, az MT rendelet

1. §-ának, továbbá a Koordinációs Rendelet
2. cikk

(2)és

(4)bekezdéseinek, továbbá

1. cikkének a megsértésére hivatkozott. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte a határozatban foglalt jogi és ténybeli indokai fenntartása mellett. A bíróság ítélete [4] A bíróság az alperes határozatát megsemmisítette és kötelezte az alperest perköltség megfizetésére is. Megállapította, hogy az ellátás megszüntetésével összefüggésben a felperes helyesen hivatkozott a jogalap hiányára, mivel az ellátás visszavonását megteremtő konkrét jogszabályi rendelkezés hiányzik, amelyet nem lehet jogalkalmazással pótolni. A Koordinációs Rendelet
2. cikk

(4)bekezdése az ellátás tagállamban nyújthatóságáról szól, amely legfeljebb az ellátás megállapításával és/vagy annak folyósításával azonosítható, ugyanakkor nem értelmezhető kiterjesztően a jogalap nélkül nyújtott ellátás megszüntetésének alapjául szolgáló rendelkezésként. Az alperes nem hivatkozott határozatában olyan magyar jogszabályhelyre, ami az ellátás megszüntetésének jogalapját képezi. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 80. §

(7)bekezdése sem tekinthető alkalmazandó anyagi jognak, mivel a Kúria III.Kfv.45.082/2024/2 3 felperes az ellátásban

1. óta részesül, az e rendelkezés szerinti megszüntetési ok fel sem merül. A felülvizsgálati kérelem [5] Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és az ügyben eljárt bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. Jogszabálysértésként a Koordinációs Rendelet
2. cikk

(4)bekezdését jelölte meg. Álláspontja szerint a Kúria állásfoglalása abban a jogkérdésben szükséges, hogy a Koordinációs Rendelet 70. cikk

(4)bekezdésének az a megfogalmazása, mely szerint az ellátás abban a tagállamban „nyújtható”, kizárólag az ellátás megállapítására és folyósítására vonatkozóan értelmezhető, vagy az magában foglalja az ellátás folyósítása megszüntetését is. [6] Az alperes a felülvizsgálati kérelmet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján kérte befogadni. E körben arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet olyan, az ügy érdemére kiható jogszabálysértést tartalmaz, amelynek vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya miatt elvi iránymutatás megadása okán indokolt, a jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [8] A Kp. 118. §

(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [10] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a Kúria III.Kfv.45.082/2024/2 4 felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [12] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjára hivatkozással kérte. A Kúria korábban több határozatában kifejtette, hogy a felvetett jogkérdésnek a társadalom szempontjából akkor van különleges súlya, ha annak értelmezéséről a Kúria korábban még nem foglalt állást, és a jogegység iránti igény túlmutat a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozaton (Kfv.IV.37.239/2021/4.). A társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakorolhat (Kfv.III.37.543/2022/2., Kfv.III.568/2022/2., Kfv.III.37.778/2020/2.). Ezen alpont alapján a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának abban az esetben van helye, ha a kérelem alapjául szolgáló jogkérdés a bíróságok előtt tömegesen merül fel, vagy az a társadalom széles körét közvetlen vagy közvetett módon érinti. Mindez azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárás lefolytatásához nem elégséges, hogy az adott jogkérdés kapcsán ne legyen irányadó felsőbírósági gyakorlat, szükséges az is, hogy a bíróság által elfoglalt jogi álláspont ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson (Kfv.III.37.778/2020/2.; Kfv.III.45.063/2024/3.). [13] Az alperes befogadási okként csupán azt jelölte meg, hogy szerinte a felvetett jogkérdés különleges súlya miatt elvi iránymutatás szükséges, a jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat, azonban nem hivatkozott arra, hogy a jogkérdés tömegesen merülne fel, vagy az a társadalom széles körét érintené. Az ügy tényállása ezzel szemben több olyan elemet tartalmaz, ami inkább annak egyedi jellegét erősíti, és nem azt, hogy az nagyobb társadalmi réteget érintő jogkérdést vetne fel, azaz, hogy a bíróság által elfoglalt jogi álláspont az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. Olyan társadalmi érintettséget, különös jelentőséget a Kúria sem észlelt, ami miatt a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján indokolt lett volna. [14] A Kúria a Kp. 118. §
3. a)pont
4. aa)alponthoz kapcsolódóan sem észlelt olyan elvi jelentőségű kérdést, amely kúriai állásfoglalást igényelne a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt. Ezen felül az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést sem, ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontjára alapítottan sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. Az alperes a Kp. 118. §

(1)Kúria III.Kfv.45.082/2024/2 5 bekezdés ad) alpontjára nem hivatkozott, azzal kapcsolatban indokolt kérelmet nem terjesztett elő, ezért ezen okból a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának vizsgálata fel sem merült. [15] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei mindezek alapján nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjában foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [17] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. július
2. Dr. Farkas Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő