Pfv.20373/2025/4 – Kúria

(2)bekezdése alapján az igénylő által kért formában, illetve módon kell alapvetően eleget tenni az igénynek. Közérdekből nyilvános adat esetén külön jogszabályi felhatalmazás nélkül az adatigénylő nem kérheti, hogy az ilyen adatot nyilvános internetes fórumra helyezéssel teljesítse az adatkezelő, tekintettel arra is, hogy az adatigénylő egyedi megismerésre jogosult. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.373/2025/

1. A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Demeter Gellért ügyvéd (cím1) Az alperes: alperes (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Tóth Hilda ügyvéd (cím3) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék 2.Pf.21.321/2024/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Járásbíróság 29.P.21.763/2024/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kúria IV.Pfv.20.373/2025/4-II 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
4. július 8-án a weboldal1 elektronikus felületen keresztül közérdekű adatigénylést nyújtott be az alpereshez, a község polgármesterének
5. évi vagyonnyilatkozatának megküldésére. [2] Válaszul
6. július 23-án az alperes elektronikus levélcím1 e-mail címére közérdekű adatigénylés tárgyú levelet küldött. Ebben tájékoztatta a felperest az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
7. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
8. §

(2)bekezdésének tartalmáról, továbbá arról, hogy a polgármester vagyonnyilatkozata abba a körébe tartozik, amelynek tartalmát egyedi adatigénylés útján bárki számára hozzáférhetővé kell tenni. [3] Hivatkozott arra, hogy a weboldal1 oldal rendszerén keresztül küldött közérdekű adatszolgáltatás automatikusan megjelenik az internetes felületen, így a jogszabályban szereplő célhoz kötöttség érvényesülésének elve nem biztosított. Felkérte ezért a felperest, hogy közölje, melyik elektronikus levélcímre kézbesítse a kért adatot, amely nem jár az internetes felületen történő automatikus közzététellel. [4] A felperes 2024. július 28-án kelt levelében változatlanul azt kérte, hogy az alperes az adatigénylésnek a weboldal1 rendszeren történő közzététellel tegyen eleget. Kérelmének indokaként hivatkozott az Infotv. 30. §

(2)bekezdésére azzal, hogy az adatkezelő az igénylő által kívánt formában, illetve módon köteles az adatigénylésnek eleget tenni. [5] Ezt követően

1. augusztus 7-én az alperes a felperes korábban megjelölt e-mail címére küldött levelében ismét kérte a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy melyik elektronikus levélcímére kézbesítsék a kért adatot, amely nem jár automatikus közzététellel. Az önkormányzat jegyzője az Infotv.
2. §

(2)bekezdésének indokolására hivatkozott, azzal, hogy a közérdekből nyilvános adatokra ugyan a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de ezen adatok személyes adat jellege a nyilvánosság ellenére megmarad. Így a célhoz kötött adatkezelés elvének követelményét változatlanul be kell tartani. A vagyonnyilatkozatnak a weboldal1 oldalon történő közzététele ennek az elvnek nem felel meg. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy a weboldal1 elektronikus felületen az általa kért módon küldje meg a közös önkormányzat polgármesterének 2023. évre vonatkozó vagyonnyilatkozatát. Keresetének indokolásában az Kúria IV.Pfv.20.373/2025/4-II 3 Infotv. 30. §

(2)bekezdésére hivatkozott azzal, hogy az adatigénylésnek elsődlegesen az adatigénylő által kért módon kell eleget tenni. [7] Az alperes ellenkérelmében elismerte, hogy a felperes által közölni kért adat közérdekből nyilvános adatnak minősül. Előadta: amennyiben a felperes megjelöl egy e-mail címet, arra a továbbiakban is kész megküldeni a vagyonnyilatkozatot. Álláspontja szerint nincs olyan kötelezettsége, amely a vagyonnyilatkozat közzétételét írná elő kötelezően, és arra sem köteles, hogy internetes felületre kellene feltöltenie a polgármester személyes adatait tartalmazó vagyonnyilatkozatát. Az alperes álláspontjának alátámasztására hivatkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) levelére, amely azonos tényállás alapján kifejtette, hogy amennyiben a közérdekből nyilvános adatok a weboldal1 internetes honlapon történő közlésre az adott személy jogállására vonatkozó törvények, illetve az Infotv. közzétételt elrendelő rendelkezései nem tartalmaznak közzétételi kötelezettséget előíró szabályt. Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. [9] Ítéletének indokolásában hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk

(3)és

(4)bekezdésére, az Infotv.

1. §
2. pontjára,
3. § és 21/A. §-ára, a
4. §

(1)és

(2)bekezdésére, 28. §

(1)bekezdésére, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló

1. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
2. §

(1)bekezdésére. [10] Indokolásában kiemelte, hogy a perben kiadni kért vagyonnyilatkozatnak mint közérdekből nyilvános adatnak a személyes adat jellege is megmarad, ezért azt csak célhoz kötötten szabad csak kezelni. Utalt az Infotv.-t módosító

1. évi XCI. törvény
2. §-ához fűzött indokolásra, amely szerint a nyilvánosságnak az eredeti jogalkotói szándékkal nyilvánvalóan ellentétes felhasználását, így pl. a személyes adatokat is tartalmazó adatbázisok nyilvánosságra hozatalát törvényi keretek közé kell szorítani. [11] Az indokolás hivatkozott a NAIH 2020-ban kiadott tájékoztatójára, amely a vagyonnyilatkozatok megismerhetőségéről szól. Ennek alapján rögzítette, hogy különbséget kell tenni megismerhetőség szempontjából a nyilvános és nem nyilvános vagyonnyilatkozatok között. Előbbi körbe sorolta azokat a vagyonnyilatkozatokat, amelyeket jogszabály értelmében nyilvánosságra kell hozni. A második csoportba tartozóknak pedig azokat tekintette, amelyeket ugyan közzétenni nem kell, de tartalmukat egyedi adatigénylés útján bárki számára hozzáférhetővé kell tenni. A perbeli adatigényt ez utóbbi körbe sorolta. Megállapította, hogy sem az Infotv., sem az Mötv. nem sorolja a polgármesterek vagyonnyilatkozatát a kötelezően közzéteendő közérdekből nyilvános adatok közé. Rögzítette az elsőfokú bíróság azt is, hogy a helyi önkormányzatok saját maguk rendelkezhetnek egyedi közzétételi listáról is. [12] Az elsőfokú bíróság értelmezte az Infotv.
3. §

(2)bekezdését, amely szerint az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Az elsőfokú bíróság kiemelte indokolásában azt, hogy a kérelem teljesítésénél figyelemmel kell venni a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezésekre. Kúria IV.Pfv.20.373/2025/4-II 4 [13] Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elektronikus módon történő adatközlés teljesítése nem azonos az interneten történő közzététellel, az internetre történő feltöltéssel. Amennyiben a jogalkotó ugyanis ez kívánta volna, akkor az általános közzétételi listában szerepelne a polgármester által tett vagyonnyilatkozat közzétételének kötelezettsége is (Infotv.

1. számú melléklet). [14] Megállapította, hogy a weboldal1 oldalon történő válaszadás azzal az automatikus következménnyel járna, hogy az adat a weboldal1 oldalon az interneten nyilvánosságra kerülne. Az adott honlap általános tájékoztatásként közli, hogy adatigénylésre érkező válaszokat automatikusan megjelenítik a weboldalukon, hogy azt az információt kérő és bárki más is elolvashassa. [15] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a célhoz kötött adatkezelés szabályát a Magyarországon közvetlenül is alkalmazandó, az Európai Parlament és a Tanács
2. április 27-i EU 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46 EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: GDPR)
3. cikk

(1)bekezdésének b) pontja tartalmazza alapelvként. Ennek megfelelően a személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet oly módon, hogy azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon. [16] Ugyancsak a GDPR 5. cikk

(1)bekezdése rögzíti annak f) pontjában az integritást és bizalmas jelleg elvét, a személyes adatok kezelésének ezen elvnek is eleget kell tennie. Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes akkor tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének ezen alapelveknek megfelelően, ha a felperes által kért közérdekből nyilvános adatot kizárólag a felperes részére küldi meg és csak részére teszi lehetővé annak megismerését. Mindezt az elsőfokú bíróság úgy látta megvalósíthatónak, ha az alperes a felperes által kért adatot a felperes személyes e-mail címére küldi meg és nem arra az internetes címre, amely mindenki számára elérhető és látható. Kiemelte: a közérdekből nyilvános adat kézhezvételét követően már a felperest is kötik a személyes adatokat a GDPRban szabályozott kezelési szabályai és az adatkezelés elveinek megsértése esetén annak következményeivel (GDPR, Ptk.) számolnia kell. [17] Mindezekből az elsőfokú bíróság szerint megállapítható volt, hogy a felperes által kért módon az adott közérdekből nyilvános adat kiadása iránti igény nem teljesíthető, ezért a felperes keresetét elutasította. [18] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [19] Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, határozatát a jogszabályhelyek megjelölésével kellőképpen megindokolta, ezért alapvetően annak helyes indokai alapján hagyta helyben az ítéletet. [20] A másodfokú bíróság megalapozatlannak minősítette a felperes azon fellebbezési érvelését, hogy gyakorlatilag azonos tényállás mellett a Miskolci Járásbíróság 29.P.22.275/2020/

1. sorszám alatt a keresetnek helyt adó döntést hozott, amikor a kazincbarcikai polgármester és képviselő-testületi tagok
2. évre szóló vagyonnyilatkozatainak kiadását a weboldal1 portálon rendelte el. A másodfokú bíróság szerint az adott esetben ténylegesen nem volt megállapítható az ügyazonosság, mert az alperes azzal védekezett, hogy a kért adatok nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor biztosította a per felperese részére az iratbetekintés lehetőségét, valamint az ott eljárt alperes a közzététel módját érdemben nem kifogásolta. Ehhez képest a hivatkozott ügyben sem a kereset tartalma, sem az ellenkérelem nem volt a jelen perbelivel azonos, így a két elsőfokú ítélet között nincs ellentmondás. Kúria IV.Pfv.20.373/2025/4-II 5 [21] A másodfokú bíróság megállapította azt is, hogy a felperes által hivatkozott precedens ítélettel (Kúria Pfv.IV.20.765/2020/11.) sem ellentétes a perbeli elsőfokú határozat, mert a jelen esetben nem volt vitatott tény, hogy a polgármester vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános adatnak minősül. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy alperes nem tette vitássá, hogy az adatigénylésben kért vagyonnyilatkozatot ki kell adnia a felperes részére, csupán arra nincs kötelezettsége, hogy azt internetes felületen tegye közzé, márpedig a jelen esetben a felperes által megjelölt e-mail cím egy internetes felületet takar. [22] A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy az Infotv.
3. számú melléklete, valamint a Mötv. sem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a polgármester vagyonnyilatkozata kötelezően (az interneten) közzéteendő, közérdekből nyilvános adat. A másodfokú bíróság is arra mutatott rá, hogy a helyi önkormányzat nincs attól elzárva, hogy egyedi közzétételi listát alkosson, ennek hiányában a helyi önkormányzatnak olyan törvényes kötelezettsége nincs, hogy a vagyonnyilatkozatot internetes felületen kellene közzétennie. A másodfokú bíróság szerint mindez azt eredményezi, hogy egyedi közzétételi lista hiányában az alpereseknek a vagyonnyilatkozatot internetes felületen nem kell megjeleníteni. [23] A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően a hatályos jogszabályt úgy értelmezte, hogy annak azon rendelkezése, hogy a közérdekből nyilvános adatot bárki arra irányuló kérelem alapján megismerheti, nem jelenti azt, hogy az alperesnek ezzel kapcsolatos törvényi kötelezettségét úgy kellett volna teljesítenie, hogy a kért adatokat a megjelölt internetes felületre feltölti. Az alperesnek arra van kötelezettsége, hogy egyéni kérelem alapján a kért adatokat eljuttassa a felpereshez, de arra már nincs kötelezettsége, hogy az adatokat internetes fórumokon tegye megismerhetővé. [24] A jelen esetben az alperes részéről felajánlották a kért iratnak a felperes személyes internetes címére való megküldését. A felperes volt az, aki többszörösen úgy nyilatkozott, hogy ragaszkodik a weboldal1 oldalon történő közzétételhez. [25] A másodfokú bíróság mindebből azt a következtetést vonta le, hogy az alperes az adatigénylés teljesítési kötelezettségének éppen a felperes magatartására visszavezethető okból nem tudott eleget tenni. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban is, hogy az elektronikus módon történő adatközlés teljesítése nem azonos az interneten való közzététellel, az internetes oldalra való feltöltéssel. Ha a jogalkotó ezt kívánta volna előírni, akkor szerepeltette volna a polgármesteri vagyonnyilatkozatot a kötelezően közzéteendő közérdekből nyilvános adatok körében. [26] Összességében a másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette meg az Info.tv.
4. §

(2)bekezdését. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [27] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése mellett kérte az alperesnek a kereset szerinti marasztalását, másodlagosan pedig a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [28] A felperes megsértett jogszabályként hivatkozott az Alaptörvény XXVIII. cikkére, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. §

(4)és Kúria IV.Pfv.20.373/2025/4-II 6

(5)bekezdésére, az Alaptörvény VI. cikkének

(3)bekezdésére és

1. cikkére, valamint előadta, hogy a döntés ellentétes az Alkotmánybíróság számos határozatában foglaltakkal, az Infotv.-nek a kérelem teljesítésére vonatkozó szabályaival [
2. §

(2)bekezdés]. A felperes szerint a döntés ellentétes a Kúria precedens értékű határozatával is (Pfv.IV.20.765/2020/11.). [29] Álláspontjának lényegi tartalma szerint a jogszabályok tartalmára figyelemmel az alperesnek a felperes részére az általa kért módon, vita nélkül, haladéktalanul kellett volna kiadnia az igényelt közérdekből nyilvános adatot. [30] Az alperes írásbeli felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [31] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan. [32] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §

(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. [33] Miután a jelen esetben önmagában az nem volt vitatott, hogy a polgármester vagyonnyilatkozata az Infotv. 26. §

(2)bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatnak minősül és az egyedi adatigényléssel megismerhető, a Kúriának kizárólag azzal a kérdéssel kellett foglalkoznia, hogy kötelezhető-e az alperes a kérelem teljesítésének módja körében arra, hogy a vagyonnyilatkozatot nyilvános internetes felületre (weboldal1) feltöltse vagy sem, illetve döntése megalapozása körében a másodfokú bíróság eleget tett-e az indokolási kötelezettségnek. [34] Az Infotv. 26. §

(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A

(2)bekezdés szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az 1. melléklet és a közfeladat ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései az irányadóak. [35] A jelen esetben a külön törvény a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.). [36] Az Infotv. 30. §

(2)bekezdése szerint az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. Kúria IV.Pfv.20.373/2025/4-II 7 [37] A jelen esetben az nem volt vitatott, hogy a felperes az adatot a saját személyében egyedileg jogosult megismerni. Az alperes felajánlotta az elektronikus úton történő teljesítést a felperes saját, általa megadott email címére. A felperes ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a közzétételre az általa meghatározott internetes felületen kerüljön sor. [38] A Kúria szerint a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg az Infotv. 1. számú melléklete, illetve az Mötv. rendelkezései alapján, hogy az önkormányzat polgármestere vagyonnyilatkozatának nyilvános közzétételére vonatkozóan külön rendelkezés nem szerepel, vagyis nem az interneten kötelezően közzéteendő személyes adatról van szó. [39] Mindehhez képest a Kúria szerint a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az a jogszabályi rendelkezés, amely szerint a közérdekből nyilvános adatot bárki arra irányuló kérelem alapján megismerheti, nem azt jelenti, hogy az alperesnek ezzel kapcsolatos törvényi kötelezettségét olyan módon kell teljesítenie, hogy a kért adatokat egy megadott internetes felületre feltölti. Az alperes kötelezettsége a jogszabály rendelkezése szerint az, hogy az alperesnek azt kell biztosítania, hogy egyedi adatigénylés alapján a felperes a kért adatokhoz hozzájusson, nem pedig azt, hogy az adatok internetes felületen feltöltésre kerüljenek. Megalapozottan utalt arra a másodfokú bíróság, hogy amennyiben a jogalkotónak a szándéka a nyilvános közzététel kötelezettségének teljesítésére irányult volna, akkor a polgármester vagyonnyilatkozata szerepelne a nyilvános közzétételi listában, ilyen jogalkotói döntés azonban nincsen. Nincs tehát olyan jogszabályi rendelkezés, amely az alperes számára az interneten történő közzététel kötelezettségét írná elő. [40] Nem értett egyet a Kúria a felperes azon felülvizsgálati álláspontjával, hogy a másodfokú bíróság döntése alkotmányos alapelvekbe ütközne. Az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el (tisztességes eljáráshoz való jog). A kialakult állandó ítélkezési gyakorlat szerint a tisztességes eljáráshoz való jog részét képezi az ügyfélnek a bírói döntés érdemi indoklásához való jog is. [41] A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, ezért döntése a Pp. 346. §

(4)és

(5)bekezdésébe ütközik. [42] Az Alaptörvény

1. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Pp.
2. §

(4)bekezdése szerint az indokolás a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az érdemi rendelkezés tartalmára történő utalást, továbbá a jogi indokolást tartalmazza. Az

(5)bekezdés értelmében a jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától vagy az arra irányuló indítványt elutasította. [43] A Kúria álláspontja szerint a jelen esetben a másodfokú bíróság az indokolási kötelezettségének eleget tett, az indokolás kifejezetten tartalmazta a kereset elutasításának érdemi indokait. Következetes és egyértelmű az ítélkezési gyakorlat abban a kérdésben, hogy Kúria IV.Pfv.20.373/2025/4-II 8 nem jelenti az indokolási kötelezettség megsértését önmagában az, ha a bíróság indokaival az érintett peres fél nem ért egyet. [44] A Kúria szerint önmagában nem teszi jogsértővé a döntést az, ha más önkormányzatok saját elhatározásból úgy döntenek, hogy a polgármesterek vagyonnyilatkozatát az interneten (is) elhelyezik. Azonban a fentiek szerint erre jogszabályi kötelezettség nincs. Helytállóan utaltak arra az eljárt bíróságok, hogy az Infotv. 26. §

(2)bekezdése alapján személyes adatról van szó, amelyek nyilvánossága tekintetében tekintettel kell lenni a célhoz kötött adatkezelés alapelvére, külön jogszabályi felhatalmazás hiányában az egyedi adatmegismerést kell biztosítani, ennek pedig az egyedi közlés a megfelelő formája, akár papír alapú írásos, akár elektronikus (e-mail útján történő) közléssel. [45] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság döntése nem ellentétes a Pfv.IV.20.265/2020/

1. sorszámú precedens kúriai ítélettel. Ezen ítélet ugyanis alapvetően azt tartalmazza, hogy a polgármesterek, illetve alpolgármesterek vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános adatnak minősül, amely a jelen ügyben önmagában egyáltalán nem volt vitatott kérdés. Továbbá abban foglalt állást, hogy ezen adatok kiadása tekintetében nem lehet eredményesen hivatkozni arra, hogy a kért adatok személyes adatnak minősülnek. A hivatkozott kúriai ítélet az eljárt bíróságokkal egyezően egyébként arra kötelezte az ott eljáró alperest, hogy a felperes személyes email címére elektronikus úton adja ki a kért adatokat, vagyis precedensként az interneten való elhelyezés kötelezettségének megállapítására nem alkalmazható. Önmagában az, hogy a precedens határozat a közérdekből nyilvános adat közzétételének elvi alapjait tartalmazza, még nem támasztja alá a felperesnek az interneten való közlésre vonatkozó igényét. [46] Megjegyzi a Kúria, hogy az alperes által az elsőfokú eljárásban 4/A/
2. és 4/A/
3. szám alatt csatolt NAIH levelek ugyancsak a jelen ügyben alkalmazott bírósági jogértelmezéssel azonos álláspontot képviseltek abban, hogy az irányadó jogszabályok (Infotv. és Mötv.) interneten történő közzététel kötelezettségét nem írják elő. Az alperes pedig a közzététel ezen módjára vonatkozó felhatalmazó határozatot nem hozott. [47] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [48] Közérdekű adat kiadása iránt indított perben az Infotv. 30. §

(2)bekezdése alapján az igénylő által kért formában, illetve módon kell alapvetően eleget tenni. Közérdekből nyilvános adat esetében külön jogszabályi felhatalmazás hiányában ugyanakkor az adatigénylő nem kérheti, hogy az ilyen adatot nyilvános internetes fórumra helyezéssel teljesítse az adatkezelő, tekintettel arra is, hogy az adatigénylő egyedi megismerésre jogosult. Záró rész [49] A felülvizsgálati eljárásban pernyertes alperes írásbeli ellenkérelmet, illetve költségigényt nem terjesztett elő, ezért erről rendelkezni nem kellett. Kúria IV.Pfv.20.373/2025/4-II 9 [50] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. A felperes az általa szükségtelenül megfizetett összesen 60 000 Ft illetéket visszaigényelheti az Itv. 80. §

(1)bekezdés f) pontja alapján. [51] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján, a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. május
2. Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró