A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a jogerős ítélet a joggyakorlatnak megfelel, annak továbbfejlesztése nem indokolt, és a kérelmező olyan közzétett határozatokra hivatkozik, amelyekre az elsőfokú ítéletben úgy történt hivatkozás, mint amelyeket az elsőfokú bíróság követett. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.37.695/2022/2. A tanács tagjai: dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Darák Péter bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: jogi képviselő1 ügyvéd; cím2) Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (cím3) Az alperes képviselője: dr. Szvetnik Ágnes kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.(cím4) Az alperesi érdekelt képviselője: Dezső és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: jogi képviselő2 ügyvéd; cím5) A per tárgya: közbeszerzési határozat ellen indított közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperesi érdekelt A felülvizsgálattal támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 2022. július 6. napján kelt 103.K.700.052/2022/29. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás Kúria V.Kfv.37.695/2022/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi érdekelt mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított 2021. május 21-én „Megbízási szerződés a helység1 (kiz.) – helység2 (
- oh)vasúti vonalszakasz korszerűsítésének kivitelezése projekt, valamint a kapcsolódó ETCS 2 kivitelezési munkái projekt esetében – mérnöki feladatok ellátására” 1.514.343.000 Ft értékben. Az ajánlati felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában szám1 számon, a Közbeszerzési Értesítőben szám2 számon került közzétételre. Az eljárás EKR azonosítója: szám3. [2] A felhívás II.2.5.) pontja értékelési szempontként rögzítette a felhívás III.1.3) M2) B pont
- b)alpontjában meghatározott 36 hónap szakmai tapasztalaton túli releváns szakmai többlettapasztalatot, e szerint alkalmatlan az ajánlattevő a szerződés teljesítésére, amennyiben nem rendelkezik legalább az alábbi (teljesítésbe bevonni kívánt) szakemberekkel: 1 fő műtárgyépítésért felelős műszaki ellenőr, aki rendelkezik
- a)az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 266/2013. Korm. rendelet) szerinti ME-KÉ jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel/képzettséggel és szakmai gyakorlattal és
- b)legalább 36 hónap vasúti átvezetést biztosító műtárgy és/vagy külön szintű közúti és vasúti keresztezést biztosító műtárgy építése és/vagy átépítése és/vagy átalakítása és/vagy felújítása során végzett műszaki ellenőrzés terén szerzett tapasztalattal. [3] Ajánlatkérői dokumentáció 1. kötet Útmutató fejezete rögzíttette, hogy az értékelés során az ajánlatkérő kizárólag azon szakembert veszi figyelembe, aki a 266/2013. Korm. rendelet szerinti ME-KÉ jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel/képzettséggel és szakmai gyakorlattal és legalább 36 hónap vasúti átvezetést biztosító műtárgy és/vagy külön szintű közúti és vasúti keresztezést biztosító műtárgy építése és/vagy átépítése és/vagy átalakítása és/vagy felújítása során végzett műszaki ellenőrzés terén szerzett tapasztalattal rendelkezik. [4] A 2021. július 8-i ajánlattételi határidőre hat ajánlattevő nyújtotta be az ajánlatát. Az I. rendű felperes ajánlatában a 2. értékelési szempontnál M.T. szakembert vonta be a egyéb1. részéről, mint alvállalkozót; nyilatkozatot tett M.T. szakember jogosultságáról; és a szakmai tapasztalat értékelési részszempontra 24 hónap vállalást tett. [5] Az alperesi érdekelt M.T szakemberre vonatkozóan két hiánypótlási felhívást bocsátott ki, majd a 2021. október 5-én közölt döntésével az I. rendű felperes ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a Kbt. 73. §
(1)bekezdésének e) pontja alapján, mert az egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltéteknek, ide nem értve az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Az ajánlatkérői indokolás szerint a bemutatott műszaki ellenőrzés csak műszaki tartalomra vonatkozik, és nem tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/
- (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 191/
- Korm. rendelet)
- §-ban megfogalmazott valamennyi építési műszaki ellenőr feladatot, ezért nem tekinthető „műszaki ellenőrzés terén szerzett” tapasztalatnak, a bemutatott szakember tapasztalatában ezek a tevékenységek nem vehetők figyelembe, így M.T. szakember szakmai önéletrajzában szereplő tapasztalatból csak 50 hónap az igazolt műszaki ellenőrzés terén szerzett tapasztalat. Kúria V.Kfv.37.695/2022/2 3 [6] Az I. rendű felperes előzetes vitarendezés iránti kérelmét az alperesi érdekelt elutasította,
- november
- közzétett összegzésében kihirdette a nyertes ajánlattevőt, és megállapította, hogy az I. rendű felperes ajánlata érvénytelen. [7] Az I. rendű felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alperesnél arra hivatkozással, hogy az ajánlatkérő az ajánlata érvénytelenségét megállapító
- október 5-i döntésével megsértette a Kbt.
- §
(1)bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 71. §
(9)bekezdésének a) pontját és a Kbt. 81. §
(11)bekezdését (
- kérelmi elem), továbbá állította, hogy azon ajánlatkérői eljárás, amely tartalmát tekintve azonos előírások mellett az I. rendű felperes ajánlatát az egyik eljárásban érvényesnek fogadja el, a tárgyi eljárásban pedig érvénytelennek nyilvánítja, sérti a Kbt.
- §
(1)-
(3)bekezdése szerinti alapelveket, így különösen az egyenlő bánásmódot, a verseny tisztaságát, illetve a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét (
- kérelmi elem). [8] Jogorvoslati kérelmet terjesztett elő egy másik ajánlattevő is. [9] Az alperes a
- december 17-én kelt D.479/25/
- számú határozatával az I. rendű felperes jogorvoslati kérelmét az első kérelmi elem vonatkozásában elutasította, ennek folytán a
- kérelmi elem tekintetében okafogyottságra hivatkozással a jogorvoslati eljárást megszüntette. [10] Az építésügyi jogszabályok áttekintése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 266/
- Korm. rendelet
- §
(4)bekezdése szerinti összeférhetetlenség állt fenn, mivel M.T szakember a műszaki ellenőri tevékenységet olyan projekt ellenőrzése során végezte, melyet a műszaki ellenőr jogosultsággal rendelkező szakember munkaadója kivitelezőként végzett. Ezért ezen tapasztalat az összeférhetetlenségi szabályok okán nem felelt meg az alkalmassági minimumkövetelményeknek. Megállapította ugyanakkor, hogy az érvénytelenségről hozott döntés jogszerű volt, viszont nem áll fenn az ajánlatkérő által a 191/
- (IX. 15.) Korm. rendelet
- §-ra alapított érvénytelenségi ok. Álláspontja szerint az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása megfelelt a jogszabályi előírásoknak és az ajánlatkérői követelményeknek, az
- kérelmi elemet ezért elutasította. Az alapelvi jogsérelem (
- kérelmi elem) vonatkozásában az eljárást – okafogyottságra hivatkozással – megszüntette. [11] A felperesek az alperes határozatával szemben közigazgatási pert indítottak, a II. rendű felperes keresetétől elállt, ezért az elsőfokú bíróság e körben a
- május
- napján jogerőre emelkedett 103.K.700.052/2022/
- számú végzésével az eljárást megszüntette. A jogerős ítélet [12] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az I. rendű felperes kérelme tekintetében megsemmisítette, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [13] Indokolása szerint a Kbt.
- §
(1)bekezdése, a Kbt. 145. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §
(1)bekezdése és
(2)bekezdés b) pontja értelmében az alperes a jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési eljárás jogszerűségét a jogorvoslati kérelem keretei megtartásával vizsgálhatja, és hivatalbóli kiterjesztés hiányában, csak azon kérdésekről Kúria V.Kfv.37.695/2022/2 4 foglalhat állást, amelyek a jogorvoslati kérelem tárgyát képezték. Nem egyeztethető össze a jogorvoslati eljárásra vonatkozó jogalkotói célokkal az, hogy egy „kvázi bíróság”-i szerepkörrel felruházott, elfogulatlan, és az Alaptörvény XXIV. cikkelye szerint eljáró hatóság az egyik jogvitás fél döntését (és ezáltal az érdekeit) védve járjon el, és a jogvédelem biztosítása helyett a hiányos és/vagy téves ajánlatkérői döntéseket maga indokolja meg, mert ezáltal egy jogorvoslati szint elvonásra kerül, a fél jogorvoslati joga sérül. Az alperes azt állapította meg, hogy az ajánlatkérői döntés indoka valótlan (egyúttal az érvénytelenség indokolását módosította), azonban elmulasztotta a vizsgált döntés megalapozatlanságának jogkövetkezményeit levonni, és ezért a jogorvoslati kérelem elutasításáról szóló döntésének indokolása okszerűtlen. A jogorvoslati eljárás hatékonyságának és gyorsaságának követelménye nem eredményezheti, hogy a megalapozatlan vagy téves alapokon álló döntés esetén az ajánlatkérő a jogsértés megállapítása alól mentesül. Rögzítette, hogy az Ákr. 81. §
(1)bekezdés körében figyelemmel volt a kialakult joggyakorlatra {a Kúria Kfv.V.35.706/2013/12., Kfv.V.35.620/2016/8., Kfv.V.35.048/2014/7., Kfv.I.35.196/2016/
- számú döntéseire} és kiemelte, hogy az alperes az okszerű indokolás sérelmével járt el, döntése indoka nem az ajánlatkérői döntés indokain alapult. [14] Kifejtette, hogy mivel az I. rendű felperes a
- kérelmi elemben jogsértő eseményként az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító
- október 5-i ajánlatkérői döntést jelölte meg, az első kérelmi elemmel kapcsolatos döntésből nem következhet okafogyottság a
- kérelmi elem tekintetében, így az eljárás megszüntetése jogszabálysértő volt. [15] Az új eljárásra szóló utasítása szerint az első kérelmi elem vizsgálatakor az alperes köteles figyelemmel lenni a felhívás pontos szövegére, melyben az alperesi érdekelt nem élt az értelmezési fenntartás, fogalommeghatározás lehetőségével, és amely vonatkozásában már beállt az ajánlati kötöttség; nem adhat új indokot és jogszabályi alapot az alperesi érdekelt döntéséhez; és köteles levonni annak jogkövetkezményét, hogy az érvénytelenségről szóló döntés alperesi érdekelt által megjelölt indokai az általa már megállapított és az I. rendű felperes keresetében nem támadott indokok szerint nem voltak jogszerűek. A második kérelmi elem vonatkozásában az alperes köteles érdemben vizsgálni az I. rendű felperesi hivatkozások alaposságát, és határozatában részletesen, felülvizsgálatra alkalmas módon rögzíteni a döntése indokait. A felülvizsgálati kérelem [16] A jogerős ítélettel szemben az alperesi érdekelt terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjára, valamint a
- b)pontjára utalással kérte. [17] Arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálati kérelem tárgyát képező ügy a közbeszerzési jogorvoslati eljárásban hozható határozatok tartalma, az alperes által a közbeszerzési jogorvoslati eljárásban gyakorolható jogkör, továbbá az okszerű indokolással szemben támasztott követelmények tekintetében is kiemelt relevanciával bír, ami megalapozza a befogadási feltételek fennállását, elengedhetetlenné teszi a Kúria útmutatását. [18] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság teljesen eltérő álláspontot foglalt el az okszerű indokolásra vonatkozó ítélkezési gyakorlattól, a jogerős ítélet – az elsőfokú bíróság által is hivatkozott ítéletekben foglalt jogi álláspontot nem követte – jogkérdésben tért el a Kúria Kúria V.Kfv.37.695/2022/2 5 közzétett határozataitól {Kfv.V.35.706/2013/12. 6. oldal, Kfv.V.35.620/2016/8. [17] pont, Kfv.V.35.048/2014/7. 4. oldal, Kfv.I.35.196/2016/4. [21], [22] és [25] pontjai}. [19] Különleges súlyú, illetve társadalmi jelentőségű jogkérdésként jelölte meg azt, hogy jogszerűen kerülhet-e elutasításra egy jogorvoslati kérelem, ha az alperes eltérő indokok alapján, de az ajánlatkérő által az érvénytelenség indokaként megjelölt Kbt. rendelkezés sérelmére alapítottan állapítja meg az ajánlat érvénytelenségét, illetve hogy minősülhet-e okszerűtlennek a jogorvoslati határozat indokolása pusztán abból az okból, hogy indokolása részben eltér a vizsgált ajánlatkérői döntés indokolásától. Előadta, hogy a gyakorlatban rengeteg ajánlatot érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntés ellen indul jogorvoslati eljárás, így kiemelt társadalmi érdek fűződik a felvetett jogkérdés tisztázásához annak érdekében, hogy az ajánlattevők, ajánlatkérők és az alperes számára is világos legyen, hogy milyen döntés születhet ezekben az esetekben a jogorvoslati eljárásban. Álláspontja szerint contra legem jogalkalmazás, ha a jogorvoslati eljárásban meghozatalra kerülő határozatban az érvénytelennek minősülő ajánlat tekintetében nem elutasító határozattal dönt a hatóság. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [22] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont alapján a joggyakorlat egységének biztosítása okán a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának abban az esetben van helye, ha az adott jogkérdést illetően még nincs egységesen kialakult bírósági gyakorlat, vagy az adott jogkérdésben a Kúria még nem foglalt állást. A joggyakorlat továbbfejlesztésére hivatkozással a felülvizsgálati kérelem abban az esetben fogadható be, ha vizsgálandó, hogy az adott jogkérdés egységes joggyakorlatának fenntartása a megváltozott gazdaságitársadalmi-jogi környezet okán még támogatható-e. Kúria V.Kfv.37.695/2022/2 6 [24] A Kúria ezért az ügyben felmerült jogkérdés kapcsán kialakult joggyakorlatot vizsgálta. [25] A Kfv.IV.37.690/2021/7. számú ítéletében rögzítette, hogy „[43] A Kúria mindenekelőtt azt az I. és II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében is megjelenő hivatkozást vizsgálta, mely szerint az elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte a jogorvoslati kérelemhez kötöttségre vonatkozó Kbt. rendelkezéseket. Az e körben felhívott Kbt. 148. §
(1)bekezdése azt szabályozza, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul; az eljárás megindítására irányuló kérelem és a hivatalbóli eljárást kezdeményező irat kizárólag írásban […] a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt terjeszthető elő. E rendelkezés az alperes döntésére korlátozást nem, kizárólag az eljárás megindítására vonatkozó szabályokat rögzít. [26] [44] A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelmére a Kbt. 158. §
(1)bekezdése rögzít szabályokat. E szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárása során a kérelem vagy a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat [
- §] meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az eljárás kiterjesztésére akkor van lehetőség, ha a feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére. Az eljárás kiterjesztéséről az eljáró tanács dönt. [27] [45] A fenti, a vizsgálat terjedelmének kereteit meghatározó rendelkezés kizárólag a kérelem (vagy a kezdeményezés) alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására jutott jogsértésen túli, az eljárás során feltárt más jogsértés vizsgálata tekintetében tartalmaz megkötést (eljárás hivatalbóli kiterjesztése). A szabályozás azonban arra vonatkozó megszorítást nem tartalmaz, hogy a vizsgált és megállapított jogsértés orvoslására a Közbeszerzési Döntőbizottság milyen eszközt választ(hat). Másképpen megfogalmazva a Kbt.
- §
(1)bekezdéséből nem következik az, hogy a kérelem szerinti jogsértés megállapítása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemben a jogsértés orvoslásának eszközeként megjelölt, a Kbt.
- §-a alapján alkalmazható jogkövetkezményekhez is kötve van. A perbeli esetben ez nem mást jelentene, mint hogy mivel az I. rendű felperes ajánlata tekintetében az érvényességről/érvénytelenségről - a rendelkezésre álló iratok alapján megalapozott döntés nem hozható (bizonyosan csak az állapítható meg, hogy a Kbt.
- §
(1)bekezdés d) pontjának alkalmazására a Kbt. 69. §
(1)bekezdésére figyelemmel jogszerűtlenül került sor), ezért mivel az I. rendű felperes által kért módon (az ajánlat érvényessé nyilvánításával) a jogsértés - a jelenleg ismert tények és körülmények birtokában - nem orvosolható, a jogorvoslati kérelmet el kellene utasítani. Ez ugyanakkor a feltárt jogsértéssel állna ellentétben, hiszen az éppen abban áll, hogy nem volt megállapítható a referenciában hivatkozott teljesítés megtörténte/meg nem történte.” [28] A Kúria a Kfv.III.37.193/2017/
- számú ítéletében szintén foglalkozott a jogorvoslati kérelemben meg nem jelölt jogszabálysértések miatt meghozott közbeszerzési döntés jogszerűségével, és kifejtette, hogy „[25] A perben rendelkezésre állt iratokból és az alperes felülvizsgált határozatából egyértelműen megállapítható volt, hogy az alperes nem a Kft. által előterjesztett jogorvoslati kérelemben foglaltaknak megfelelően járt el, nem azt vizsgálta. Részben nem bírálta el az alperes a jogorvoslati kérelemben foglaltakat, részben más jogszabálysértéseket vizsgált, részben pedig többet, az eljárás egészét vizsgálta akkor, amikor a jogorvoslati kérelem elbírálása címén eljárt. Helyesen utalt arra a bíróság, hogy tette ezt úgy az alperes, hogy az eljárást hivatalból ki nem terjesztette, arról a feleket nem értesítette, erre vonatkozó döntést az eljárás során nem hozott. Ez ténykérdésként volt kezelhető azért is, mert ennek ellenkezőjét az alperes sem állította, arra nem hivatkozott. A Kúria megállapítása szerint az alperes nem vizsgálta meg a kérelmező által a jogorvoslati kérelmében megjelölt, a Kbt.
- §-án és a Kbt.
- §
(1)bekezdés e) pontján alapuló jogszabálysértés megvalósulását, Kúria V.Kfv.37.695/2022/2 7 azt, hogy ezen jogszabályi rendelkezések megsértése megtörtént-e az eljárás során és ha igen az miben nyilvánult meg. A jogorvoslati kérelemben megjelölt jogszabálysértések megvalósulásának vizsgálata helyett olyan jogsértést vizsgált és állapított meg - a Kbt. 69. §
(1)bekezdésének és a Kbt. 79. §
(1)bekezdésének a sérelmét -, amelyre a kérelmező a jogorvoslati kérelemben nem hivatkozott, továbbá ezen jogsértések vizsgálatára nézve a Kbt. 158. §
(1)bekezdés szerinti hivatalbóli kiterjesztéssel nem élt. Erre vonatkozó alakszerű végzést nem vitásan nem hozott. [26] Egyetértett a Kúria a bíróság azon megállapításával, hogy az alperes a jogorvoslati kérelem elbírálása során lényeges és az ügy érdemére kiható szabálysértést követett el a fentiek miatt, (…)”. [29] A Kúria joggyakorlata értelmében tehát a kérelemre induló eljárásban az alperesnek a kérelemben megjelölt jogsértést kell vizsgálnia, és arról kell a Kbt.
- §-a szerinti döntést meghoznia. Az eljárás más jogsértésre való kiterjesztéséről az alperesnek külön döntést kell hoznia. Az elsőfokú bíróság ítéletével tehát a Kúria joggyakorlata által is megerősített értelmezéssel helyezkedett arra az álláspontra, hogy a jogorvoslati eljárás hivatalból történő kiterjesztésének hiányában az alperes az ajánlatkérői döntéstől eltérő indokokra a jogorvoslati kérelmet elutasító döntését nem alapozhatja. A Kúria közzétett gyakorlatában megfogalmazott követelményeknek tehát megfelel a jogerős ítélet, a joggyakorlat egysége fennáll, továbbá annak fejlesztésére az adott ügy kapcsán a Kúria okot nem látott. [30] A Kúria a társadalmilag jelentős, különleges súlyú jogkérdések miatt is befogadhatja a felülvizsgálati kérelmet. Az alperesi érdekelt a befogadási kérelme előterjesztésekor nem volt tekintettel arra, hogy az általa megjelölt kérdésben a Kúria már állást foglalt, így annak társadalmi jelentősége, illetve súlya nem indokolja a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján az adott felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását. [31] Az alperesi érdekelt által a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított befogadási ok kapcsán azonban a Kúria rá kíván mutatni, hogy a felülvizsgálati kérelmében megjelölt, adó-, illetve állami támogatási ügyekben közzétett döntései és jelen ügy vonatkozásában ügyazonosság nem állapítható meg. Az elsőfokú bíróság ezekre a döntésekre – mint általa követett döntésekre –, az Ákr. 81. §
(1)bekezdés értelmezése kapcsán hivatkozott. A jogorvoslati eljárásban hozandó döntéssel szembeni követelmények kapcsán felvetett jogkérdésben a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján kért befogadás tekintetében a fentebb kifejtettek szerint jogegység áll fenn, jogorvoslati kérelem esetén a hatóságnak a kérelemről kell döntenie, és az okszerű indokolás követelményéből fakadóan a hatósági döntésnek és a döntés indokolásának összhangban kell állnia. Az alperes által a közzétett határozatoktól való eltérés okán hivatkozott kúriai határozatoktól való tényleges eltérés az Ákr. 81. §
(1)bekezdés értelmezése kapcsán nem állapítható meg, ezért ez a hivatkozás a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozhatja meg. [32] A Kúria egyéb befogadási ok fennállását sem állapította meg, mindezek folytán a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatását nem találta indokoltnak, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria V.Kfv.37.695/2022/2 8 [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a jogerős ítélet a joggyakorlatnak megfelel, annak továbbfejlesztése nem indokolt, és a kérelmező olyan közzétett határozatokra hivatkozik, amelyekre az elsőfokú ítéletben úgy történt hivatkozás, mint amelyeket az elsőfokú bíróság követett. Záró rész [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [35] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [36] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §
(2)bekezdése és
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró dr. Demjén Péter s.k. bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő