A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat lát el, az többletfeladatnak minősül, amelynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Kf.700.460/2024/
- felperes (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet (felperesi képviselő címe; eljáró kamarai jogtanácsos: dr. Oláh Tamás) vármegyei1 Rendőr-főkapitányság (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Rozsos Gábor kamarai jogtanácsos A per tárgya: közszolgálati jogviszonyból származó megbízási díjjal kapcsolatos közigazgatási jogvita elbírálása A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
- sorszám alatt) Veszprémi Törvényszék 1.K.701.471/2023/
- számú ítélete A fellebbezéssel támadott határozat: Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.460/2024/
- 2 [1] A felperes a
- július
- napjától
- július
- napjáig tartó időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) az alperes hivatásos állományú tagjaként körzeti megbízott csoportparancsnok beosztásban teljesített szolgálatot a helység1i Rendőrkapitányságon. Működési körzete helység1-helység2, helység3 (helység4, helység5) és helység6 településekre, míg az alperes által létrehozott körzeti megbízotti csoport (a továbbiakban: KMB csoport) működési körzete e településeken kívül további 15 településre terjedt ki. [2] A felperes a perbeli időszakban a kinevezése szerinti beosztása mellett rendszeresen ellátott a saját és a KMB csoport működési körzetén kívüli járőri, a TIK általi küldési, kísérőőri, átkísérési, rendezvénybiztosítási, határszolgálati feladatokat, amelyek ellentételezése céljából, megbízási díj iránt benyújtott szolgálati panaszát az alperes vezetője elutasította. A kereset és a védirat [3] A felperes keresetében a perbeli időszak vonatkozásában 376.844 forint megbízási díj, és annak
- január
- napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)bekezdés a)-c) pontjaira,
(2)-
(5)bekezdéseire, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
- (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2., 15., 21-22.,
- és 44-
- pontjaira, a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
- (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) 55-
- pontjaira, a Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzatáról szóló 3/
- (II. 20.) ORFK utasítás 115-
- pontjaira alapította. A megbízási díj havi mértékét a rendvédelmi illetményalap 75%-ában kérte meghatározni, mivel több különböző beosztás feladatait látta el, amelyek a szolgálatteljesítési idejének jelentős részét tették ki. [4] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, annak jogalapját és összegszerűségét is vitatva. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 376.844 forint megbízási díjat és annak
- január
- napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamatát. Döntését a Hszt.
- §
- pontjára,
- §
(1)bekezdés c) pontjára,
(2)-
(6)bekezdéseire, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr.) 35. §
(1),
(3)-
(6)bekezdéseire, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 10. §
(1)-
(2)és
(4)bekezdéseire, továbbá a KMB Szabályzat 2., 18., 21-22., 24-
- pontjaira és a Járőrszabályzat
- pontjára alapította. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.460/2024/
- 3 Rámutatott, hogy a felek között a tényállásban nem volt vita. Rögzítette, hogy a körzeti megbízott a feladataitól csak eseti jelleggel vonható el, és ekkor is kizárólag a KMB Szabályzatban megjelölt feladatokra. Beosztható járőrvezetőként közterületi szolgálatra, de kizárólag másik járőrrel közösen, és csupán a saját körzeti megbízotti körzetén belül. Megállapította, hogy a felperes által – a munkáltató egyoldalú utasítása alapján – végzett járőrszolgálati feladatok nem tartoztak a kinevezése szerinti beosztásához, továbbá a felperes e feladatokat a körzeti megbízotti működési és csoportműködési körzetén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel látta el. A vonatkozó előírásokba ütközött a felperes fogda- és kísérőőrként való foglalkoztatása is. A felperes perbeli időszakban végzett többletfeladatellátása ekként megfelelt a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontjában írt feltételeknek, mivel a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat látott el rendszeresen a munkáltató megbízása alapján. A megbízási díj százalékos mértékét (75%) és összegszerűségét – a feladatteljesítés gyakoriságára és rendszerességére figyelemmel – a keresetben megjelöltek szerint alaposnak, a felperes által elvégzett többletfeladatokkal arányban állónak találta. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [6] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte, elsődlegesen a kereset elutasítása, másodlagosan a megbízási díjnak a rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő összegre való leszállítása mellett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontját és
(5)-
(6)bekezdéseit, valamint a BMr. 35. §
(3)-
(4)és
(6)-
(7)bekezdéseit. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság téves jogértelmezés útján jutott arra a megállapításra, hogy a körzeti megbízott csak eseti jelleggel vonható el a feladataitól és kizárólag a KMB Szabályzatban megjelölt feladatokra. Jogszerűen kialakítottnak értékelte azon munkáltatói gyakorlatát, miszerint megbízási díjat kizárólag akkor fizet a helyettesítők részére, amikor azok a más munkakörébe tartozó feladatokat tartósan, azaz a 30 napot meghaladó egybefüggő időtartamon túl, folyamatosan, a helyettesített személy tényleges feladatkörében eljárva látják el. A KMB Szabályzat 25. pontja tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek ellátására a körzeti megbízott nem osztható be; a járőrözési feladatok nem tartoznak ezen munkaköri feladatok közé. [7] A Hszt. 71. §
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem álltak fenn, mivel a felperes nem végzett a szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatot; esetében sem magasabb felelősségi kör, sem többletteher nem állapítható meg. A körzeti megbízotti körzeten kívüli „járőr jellegű” szolgálati feladatokat túlnyomórészt a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett az adott napra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre, amely a részére nagyobb felelősséget, leterheltséget nem jelentett, időtartama nem haladta meg a 30 napot. Hangsúlyozta, a járőr, járőrvezető és járőrparancsnok munkaköri leírások túlnyomórészben azonosak a körzeti megbízott munkaköri leírásában foglaltakkal, azok átfedést mutatnak. Ezt támasztja alá a KMB Szabályzat
- pontja, amelynek értelmében a körzeti megbízott a szolgálatteljesítési ideje legalább 70%-ában közterületi tevékenység ellátására köteles, valamint a
- pontja, amely szerint a Járőrszabályzat alapján kell végrehajtani a rendőri jelenlét biztosítását. [8] A megbízási díj mértékével kapcsolatban – eljárási jogszabálysértés megjelölése nélkül – arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az értékelés valamennyi szempontját nem vette figyelembe, a “helyettesített szolgálati beosztás besorolása” szempontot egyáltalán nem értékelte. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a körzeti Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.460/2024/
- 4 megbízott a járőrnél magasabb besorolású, magasabb képesítési követelményeknek megfelelő és magasabb díjazásra jogosító beosztás, amelynek teljesítésért az elsőfokú bíróság által meghatározott mérték nyilvánvalóan eltúlzott, legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-os mértékének megfelelő megbízási díjnak lehet helye. [9] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy a bíróságok – a felsőbírósági gyakorlatnak megfelelően – következetesen helyt adó döntést hoznak hasonló tárgykörben. Korábbi álláspontját fenntartva kiemelte: a munkáltatónak az a joga, hogy őt a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a kinevezése szerinti beosztását. A körzeti megbízotti és a járőri beosztások különbözőek, e két beosztás feladatait normális esetben párhuzamosan hajtják végre, körzeti megbízott és járőr is szolgálatban van egyidejűleg azonos illetékességi területen. A KMB Szabályzat szerint a körzeti megbízott járőrvezetőként láthat el közterületi szolgálatot, főszabályként a működési körzetében. A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI. 16.) BM rendelet, illetve az eltérő munkaköri feladatokat rögzítő belső szabályozók alapján határozható meg, hogy az egyes beosztásokhoz milyen munkaköri feladatok társulhatnak; az alperes álláspontja ezzel nem egyeztethető össze. Súlytalan állítás, hogy a perben bizonyítatlanul maradt a többletfeladatok, többletteher mértékének meghatározása. A körzeti megbízotti és a járőri feladatokat is végrehajtotta, ekképp illetményén felül megbízási díj jogosult. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [10] A fellebbezés – az alábbiak szerint – alaptalan. [11] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem keretei között bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor figyelembe vette, hogy az alperes a megbízási díj jogalapjának vitatása, továbbá a marasztalási összeg mértéke körében eljárási jogszabálysértésre nem hivatkozott, kizárólag az ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatát kérte. A jogorvoslati eljárás szabta ezen keretek között megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket felhívta, azokat megfelelően alkalmazta, ítéletében döntésének indokait részletesen kifejtette, amelyekkel – azok kisebb pontosítása mellett – az ítélőtábla is egyetértett. [12] Az elsőfokú bíróság a marasztalás jogalapja körében a Hszt. 71. §
(1)-
(6)bekezdéseire hivatkozott. Ugyanakkor ítéletének indokolásából – [14], [27] bekezdések – világosan kiolvasható, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének egyes pontjai közül a c) pont szerinti törvényi feltételek fennállását vizsgálta és állapította meg. Ennek azért van Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.460/2024/4. 5 jelentősége, mert a felperes kereseti igényét a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a)-b) pontjaira is hivatkozva terjesztette elő. Azzal, hogy ítéletében az elsőfokú bíróság a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladat-ellátását vizsgálta, egyértelművé tette, hogy ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátását, illetve szolgálati beosztása ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítését nem állapította meg. Miután a keresetet elbíráló döntését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti esetkörre alapította, és a felperes kereseti igényét e szerint jogszerűnek találta, a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjai szerinti feltételek fennállását vizsgálnia már nem kellett. Indokolásában ugyan nem adott számot arról, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a)-b) pontjai szerinti tényállások vizsgálatát mely okból mellőzte – amely a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(5)bekezdésébe ütközik –, azonban ezen eljárási szabályszegés a per érdemi eldöntésére kihatással nem volt. [13] A fentiek szerint a felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, tekintettel arra, hogy az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok a beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem támasztható alá. Az ezzel kapcsolatos megállapítások az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartoznak, és a felek eltérő jogértelmezéséből fakadtak, amely jogértelmezést azonban a Kúria a fellebbezésben felvetett jogszabálysértésállítások esetében már elvégzett. [14] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes; csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás. A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az a gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének
- c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak (Kfv.VII.39.525/2021/3.), ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. A Kúria következetes gyakorlata értelmében, ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.076/2022/4., Kf.VII.45.006/2022/4.). [15] Jelen ügyben a felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb – mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett – feladatok nem tartoztak a kinevezése szerinti Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.460/2024/4. 6 beosztásához. Az elsőfokú bíróság a becsatolt és az alperes által nem vitatott felperesi kimutatás szerint helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. [16] A KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, ám az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB Szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. Azt sem támasztotta alá, hogy a felperes működési körzetén kívül, de a csoportműködési körzetben ellátott járőri és egyéb többletfeladatai miként felelnek meg a KMB Szabályzat – különösen 15. és 24. pontjaiban foglalt – rendelkezéseinek. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB Szabályzat 21-22. pontjaiban meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrszolgálati és egyéb feladatokat a körzeti megbízott működési körzetén és csoportműködési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB Szabályzat 37. pontja sem, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezése szerinti beosztásához tartozó (közterületi tevékenységének részét képező) feladatok. Az a körülmény, hogy a felperes a működési körzetéből jogszerűen elvonható volt, nem jelenti egyben azt, hogy a beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátásáért megbízási díjra nem jogosult. A felperest a peresített időszakban rendszeresen osztották be a körzeti megbízotti és csoportműködési körzeten kívül elvégzendő feladatokra. E tekintetben a KMB Szabályzat 21. pont b)-
- c)alpontjai alapján, a fokozott ellenőrzések és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízotti működési körzeten kívüli járőri és egyéb tevékenységek is megbízási díjra jogosítanak, mert a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/4., Kf.VII.45.176/2021/4.). [17] Az alperes a fent kifejtettekkel szemben megalapozatlanul hivatkozott a BMr. 35. §
(4)és
(6)-
(7)bekezdéseiben foglaltakra, mivel egyrészt e rendelkezések keretében arra az esetre van szabályozás, ha a többletfeladat-ellátás egybefüggő, előre láthatóan 30 napot meghaladó időtartamú helyettesítés miatt válik szükségessé, amelytől bár különbözik a nem egybefüggő, nem előrelátható, és esetleg nem meghatározható időtartamú helyettesítés miatti feladatellátás, azonban az ettől függetlenül – ha rendszeresen történik – a Hszt. 71. §
(1)-
(2)bekezdései alapján ugyanúgy díjazásra jogosít, nem is szólva a nem helyettesítés alapján történő esetleges többletfeladat-ellátás perbeli esetéről [Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pont]. A kérdéses rendelkezések tehát arra az esetre vonatkoznak, amelynél az előbb említett feltételek fennállnak. Másrészt az a tény, hogy az alperes az adott feladatellátást nem tekinti a hivatkozott rendelkezések körébe tartozónak, nem jelent jogi kötöttséget az ilyen igények megítélésénél, hiszen a perbeli ügyben is éppen az a vita tárgya, hogy az alperes jogszerűen járt-e el, amikor a felperes részére nem állapított meg megbízási díjat. Másként megfogalmazva: önmagában az, hogy az alperes a kérdéses rendelkezésnek a fellebbezésében írt jelentéstartalmat tulajdonít, nem teszi e jogértelmezésben testet öltő gyakorlatát jogszerűvé. [18] Ehelyütt mutat rá az ítélőtábla arra is, hogy a Hszt. 71. §
(6)bekezdése értelmezését a bírói gyakorlat már elvégezte. A 30 napos időhatár a töretlen ítélkezési Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.460/2024/
- 7 gyakorlat alapján az eltérő feladat ellátásának szükséges időtartama alapján vizsgálható, amely feltétel a felperes esetében megvalósult. Az eltérő feladatellátás időtartamának meghatározásához a jogszabály nem állapítja meg, hogy az egyes többletfeladat-ellátásoknak milyen időközönként kell követniük egymást, amiből az következik, hogy erre – miután a jogalkotó a rendszeres többletfeladat-ellátást kívánta díjazni – bármely időköz alkalmas lehet, amennyiben az alatt a többletfeladatok viszonylag kis időtávolságokban tendenciaszerűen, azaz mintegy rendszert alkotva követik egymást. Ennek megfelelően a megbízási díj iránti igényt megalapozó időszak akár 30 napot meghaladó terjedelmű is lehet, ami azt jelenti, hogy az alperes által felvetettekkel ellentétben a rendszeresség tekintetében a megbízási díjra jogosító időszak nem feltétlenül havi keretű, hanem ez a konkrét esettől függően hosszabb időszak is lehet. Más kérdés, hogy a megbízási díj összegszerűségének meghatározásánál viszont valóban a havi adatokból kell kiindulni, amelyek értékelésénél azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hosszabb többletfeladat-ellátási időszak nagyobb megterhelést jelent. A megbízási díj havi keretben történő meghatározása ugyanakkor lehetőséget teremt az érintett hónapok esetében az eltérő díjmérték megállapítására, vagy akár egyes hónapok esetében a díj megállapításának mellőzésére. [19] A megbízási díj mértékével összefüggésben a másodfokú bíróság a következőkre mutat rá. [20] Miután az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, azt a törvényszék mérlegelési jogkörében határozhatta meg; a másodfokú bíróságnak a felülbírálat keretében az elsőfokú bíróság ezen mérlegelési tevékenységének jogszerűségét kellett vizsgálnia, ezzel összefüggésben azt, hogy a jogilag kötött mérlegelés a jogszabályok keretei között történt-e. A Hszt.
- §
(5)bekezdésében rögzített, az illetményalap 50-200%-ában megállapítható megbízási díj meghatározása mérlegelési jogkört jelent. Ehhez kapcsolódóan a BMr. 35. §
(6)bekezdése jeleníti meg a mérlegelés szempontjait, amely szerint a helyettesítési díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati beosztás besorolása alapján a Hszt. 71. §
(4)és
(5)bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Ezen mérlegelési pontok mentén kellett az ítélőtáblának megvizsgálnia, hogy melyek voltak az elsőfokú bíróság mérlegelésének szempontjai és azokat okszerűen vette-e figyelembe. [21] Annak szem előtt tartásával, hogy a jogszerűségi kontroll a másodfokú bíróság számára felülmérlegelési lehetőséget nem biztosít, és figyelemmel arra, hogy a megbízási díjra vonatkozó ítéleti indokolás kapcsán az alperes a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdését jogszabálysértésként nem jelölte meg, az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az elvégzett mérlegelési tevékenysége során az anyagi jogszabály (Hszt. 71. §
(5)bekezdése) által meghatározott tartományban maradt, amikor a megbízási díj mértékét az illetményalap 75%-ában határozta meg; az általa figyelembe vett és ítéletében ismertetett mérlegelési szempontok beilleszthetők voltak a BMr. 35. §
(6)bekezdése szerinti kritériumok közé. A jogi indokolásban leírtak alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az arányosság vizsgálatánál – a nem vitatott tényállás alapján – figyelembe vette a többletfeladat-ellátás rendszerességét, gyakoriságát, a helyettesített munkakör alacsonyabb besorolását. Így a másodfokú bíróság a fentiek okán az összegszerűség körében nem juthatott más jogi álláspontra, mint arra, hogy az elsőfokú Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.460/2024/
- 8 bíróság a megbízási díjnak a rendvédelmi illetményalap 75%-ában történő meghatározásával az annak mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, a mérlegelés törvényben biztosított kereteit nem lépte túl; ily módon nincs jogalap a helytálló ítéleti döntés megváltoztatására. [22] A fentiek szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok ellátása a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [23] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §
(3)bekezdése értelmében a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes fellebbezési eljárásban felmerült perköltsége megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdésére és 3. §
(2),
(5)-
(6)bekezdéseire figyelemmel állapította meg. Az ítélőtábla a perköltség meghatározása során a felperes által felszámított költség összegét a pertárgy értékére, az ügy bonyolultságára, a felperes által benyújtott fellebbezési ellenkérelem elkészítésének munka- és időigényére, valamint a tárgyaláson kívüli elbírálásra tekintettel a kifejtett kamarai jogtanácsosi tevékenységgel arányban állónak ítélte. [24] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(1)bekezdésében és 46. §
(1)bekezdésében meghatározott összegű (30.148 forint) fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Kp. 99. §
(3)bekezdése értelmében a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 96. §
(1)bekezdés b) pontja, 102. §
(1)és
(6)bekezdései alapján az állam terhén marad. [25] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [26] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
- szeptember
- Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.460/2024/
- 9 dr. Antal Regina s. k. dr. Koós Szabolcs s. k. dr. Józsa Ágnes s. k. a tanács elnöke előadó bíró bíró