Bf.116/2021/87 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont), 27 rendbeli társtettesként, folytatólagosan elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntettének (1978. évi IV. törvény 329/A. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pont), 971 rendbeli társtettesként, 71 esetben folytatólagosan elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntettének (1978. évi IV. törvény 329/A. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont), tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettének (1978. évi IV. törvény 204. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés), társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettének (1978. évi IV. törvény 303. §

(3)bekezdés b) pont,

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pont) és 2 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettének (1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont) minősíti. Terhelt2 II.r. vádlott börtönbüntetésének tartamát 2 (kettő) évre, közügyektől eltiltás mellékbüntetésének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Terhelt2 II.r. vádlottal szemben kiszabott 800.000,- (nyolcszázezer) forint pénzbüntetést a napi tételek számára és az egynapi tétel összegére utalás mellőzésével Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/

1. 2 pénzmellékbüntetésként tekinti kiszabottnak. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 10.000,- (tízezer) forintonként kell 1-1 (egy-egy) napi szabadságvesztésre átváltoztatni. Terhelt3 III.r. vádlott terhére megállapított bűncselekményeket 7 rendbeli társtettesként, folytatólagosan elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntettének (
2. évi IV. törvény 329/A. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

1. a)és
2. b)pont), 160 rendbeli társtettesként, 35 esetben folytatólagosan elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntettének (1978. évi IV. törvény 329/A. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés b) pont), tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettének (1978. évi IV. törvény 204. §

(1)bekezdés) és társtettesként elkövetett tiltott szerencsejáték szervezése vétségének (

1. évi IV. törvény
2. §) minősíti. Terhelt3 III.r. vádlott börtönbüntetésének tartamát 1 (egy) év 2 (kettő) hónapra, közügyektől eltiltás mellékbüntetésének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Terhelt3 III.r. vádlott a börtönbüntetését kitöltötte. Terhelt3 III.r. vádlottal szemben kiszabott 600.000,- (hatszázezer) forint pénzbüntetést a napi tételek számára és az egynapi tétel összegére utalás mellőzésével pénzmellékbüntetésként tekinti kiszabottnak. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 10.000,- (tízezer) forintonként kell 1-1 (egy-egy) napi szabadságvesztésre átváltoztatni. Terhelt4 IV.r. vádlott szabadságvesztésének tartamát 1 (egy) évre, közügyektől eltiltás mellékbüntetésének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Terhelt16 XIV.r. vádlott terhére megállapított pénzmosás bűntettének törvényhelyeként a Btk.
3. §

(1)bekezdését és a

(6)bekezdés a) pontját jelöli meg azzal, hogy a bűncselekményt folytatólagosan követte el. Terhelt16 XIV.r. vádlott szabadságvesztésének tartamát 1 (egy) évre, a felfüggesztés próbaidejének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélését mellőzi. Terhelt17 XVII.r. vádlott terhére megállapított pénzmosás bűntettének törvényhelyeként a Btk. 399. §

(1)bekezdését és a

(6)bekezdés a) pontját jelöli meg azzal, hogy a bűncselekményt folytatólagosan követte el. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/

1. 3 Terhelt17 XVII.r. vádlott szabadságvesztésének tartamát 1 (egy) évre, a felfüggesztés próbaidejének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélését mellőzi. Terhelt18 XVIII.r. vádlott terhére megállapított pénzmosás bűntettének törvényhelyeként a Btk.
2. §

(1)bekezdését és a

(6)bekezdés a) pontját jelöli meg azzal, hogy a bűncselekményt folytatólagosan követte el. A 6 rendbeli, bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettének törvényhelyét a Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pontjára módosítja. Terhelt18 XVIII.r. vádlott szabadságvesztésének tartamát 1 (egy) év 6 (hat) hónapra, a felfüggesztés próbaidejének tartamát 2 (kettő) évre és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásának tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Terhelt17 XVII.r. és Terhelt18 XVIII.r. vádlott tekintetében az előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe való beszámítása a szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének esetére vonatkozik. Terhelt19 XIX.r. vádlott terhére megállapított pénzmosás bűntettének törvényhelyeként a Btk. 399. §

(1)bekezdését és a

(6)bekezdés a) pontját jelöli meg azzal, hogy a bűncselekményt folytatólagosan követte el. Terhelt19 XIX.r. vádlott szabadságvesztésének tartamát 1 (egy) év 6 (hat) hónapra, a felfüggesztés próbaidejének tartamát 2 (kettő) évre és az ügyvédi foglalkozástól eltiltásának tartamát 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt20 XX.r. vádlott terhére megállapított pénzmosás bűntettének törvényhelyeként az 1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés a) pontját és a

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pontját jelöli meg azzal, hogy a bűncselekményt folytatólagosan követte el. Terhelt20 XX.r. vádlott börtönbüntetésének tartamát 1 (egy) év 6 (hat) hónapra, a felfüggesztés próbaidejének tartamát 2 (kettő) évre és a könyvelői foglalkozástól eltiltás mellékbüntetésének tartamát 1 (egy) évre enyhíti. Terhelt20 XX.r. vádlottal szemben kiszabott 200.000,- (kettőszázezer) forint pénzbüntetést a napi tételek számára és az egynapi tétel összegére utalás mellőzésével pénzmellékbüntetésként tekinti kiszabottnak. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 10.000,- (tízezer) forintonként kell 1-1 (egy-egy) napi szabadságvesztésre átváltoztatni. Terhelt20 XX.r. vádlott esetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának feltüntetését mellőzi. Terhelt21 XXI.r. vádlott szabadságvesztésének tartamát 1 (egy) évre és a könyvelői foglalkozástól eltiltásának tartamát 1 (egy) évre enyhíti. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 4 A cégnév0 Kft.-nek a pénzintézet-nél vezetett bankszámlaszám1 számú vállalati devizaszámláján zárolt összeg 669,(hatszázhatvankilenc) euró és 60,- (hatvan) cent, bankszámlaszám36 számú elektronikus üzleti számláján zárolt összeg 398.373,(háromszázkilencvennyolcezer-háromszázhetvenhárom) forint, bankszámlaszám7 számú ügyfél befizetési alszámláján zárolt összeg 990,(kilencszázkilencven) forint. A cégnév4-nek a pénzintézet-nél vezetett bankszámlaszám20 számú mikro üzleti számláján zárolt összeg négyszáztizenöt) forint. 1.415,- (egyezer- Az cégnév25 Kft.-nek a pénzintézet-nél vezetett bankszámlaszám24 számú vállalati forint alszámláján zárolt összeg 6.086,- (hatezernyolcvanhat) forint. Az eljárás során készpénzben lefoglalt 17.000,- (tizenhétezer) euró és – helyesen – 4.600,(négyezer-hatszáz) amerikai dollár (USD) bűnjelpénz címleteit a Magyar Államkincstár Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóság Állampénztári Iroda Állampapír- és Pénzforgalmi Osztály Letéti Csoport Bü.90.200 számú letétében kezelik. Az eljárás során készpénzben lefoglalt 6.000.000,- (hatmillió) forint bűnjelpénz a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának bankszámlaszám37 számú letéti számlájára került befizetésre. Terhelt1 I.r., Terhelt16 XVI.r. és Terhelt17 XVII.r. vádlott lakcímében a közterület megnevezése utca. Terhelt19 XIX.r. vádlott lakcíme: cím70 Terhelt3 III.r. vádlott személyazonosító igazolványának száma: szig.szám1. Az elsőfokú ítélet bevezető részéből a 2019. április 24. és 2019. május 22. tárgyalási napokra utalást mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt16 XVI.r., Terhelt17 XVII.r., Terhelt18 XVIII.r., Terhelt19 XIX.r., Terhelt20 XX.r. és Terhelt21 XXI.r. vádlott tekintetében helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 5 A másodfokú eljárás során felmerült 2.162.764,- (kettőmillió-százhatvankettőezerhétszázhatvannégy) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: [1] A többvádlottas büntetőügyben Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt16 XVI.r., Terhelt17 XVII.r., Terhelt18 XVIII.r., Terhelt19 XIX.r., Terhelt20 XX.r. és Terhelt21 XXI.r. vádlottat érintő hatályon kívül helyezés következtében megismételt eljárásban a Balassagyarmati Törvényszék a 2020. július 3. napján kihirdetett 3.B.54/2018/98. számú ítéletében Terhelt1 I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 385. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében. [2] Ezért – mint bűnszervezeti elkövetőt – 2 év 2 hónap szabadságvesztésre, 400 napi tétel pénzbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát eggyel enyhébb, börtön fokozatban határozta meg és megállapította, hogy az I.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2.000,- forintban állapította meg és rendelkezett az így kiszabott 800.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. A kiszabott szabadságvesztésbe az I.r. vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt beszámítani rendelte akként, hogy a házi őrizet esetében egynapi szabadságvesztésnek 4 nap házi őrizetben töltött idő felel meg. [3] Terhelt2 II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 385. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében, a Btk. 204. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző gyermekpornográfia bűntettében, a Btk. 399. §

(1)bekezdés b) pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntettében, a Btk. 342. §

(1)bekezdés e) pontjába ütköző társtettesként elkövetett közokirathamisítás bűntettében és a Btk.

1. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétségében. [4] Ezért – mint bűnszervezeti elkövetőt – halmazati büntetésül 2 év 2 hónap szabadságvesztésre, 400 napi tétel pénzbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát eggyel enyhébb, börtön fokozatban határozta meg és megállapította, hogy a II.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2.000,- forintban állapította meg és Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
2. 6 rendelkezett az így kiszabott 800.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. A kiszabott szabadságvesztésbe a II.r. vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt beszámítani rendelte akként, hogy a házi őrizet esetében egynapi szabadságvesztésnek 4 nap házi őrizetben töltött idő felel meg. [5] A pénzbüntetés összegét nyilvánvaló számítási hiba miatt az elsőfokú ítélet rendelkező része hibásan tartalmazta, ezért azt a Balassagyarmati Törvényszék a
3. január
4. napján véglegessé vált 3.B.54/2018/
5. számú végzésével – a Be.
6. §

(1)bekezdése alapján hivatalból – a napi tételek számának és az egynapi tétel összegének megfelelő 800.000,- forintra javította ki. [6] Terhelt3 III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 385. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében, a Btk. 360. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző tiltott szerencsejáték szervezésének bűntettében és a Btk. 204. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző gyermekpornográfia bűntettében. [7] Ezért – mint bűnszervezeti elkövetőt – halmazati büntetésül 2 év 2 hónap szabadságvesztésre, 400 napi tétel pénzbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát eggyel enyhébb, börtön fokozatban határozta meg és megállapította, hogy a III.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.500,- forintban állapította meg és rendelkezett az így kiszabott 600.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. A kiszabott szabadságvesztésbe a III.r. vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt beszámítani rendelte akként, hogy a házi őrizet esetében egynapi szabadságvesztésnek 4 nap házi őrizetben töltött idő felel meg. [8] Terhelt4 IV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 385. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében. [9] Ezért – mint bűnszervezeti elkövetőt – 2 év szabadságvesztésre, 400 napi tétel pénzbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát eggyel enyhébb, börtön fokozatban határozta meg és megállapította, hogy a IV.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.000,- forintban állapította meg és rendelkezett az így kiszabott 400.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. [10] Terhelt16 XVI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 7 a Btk. 399. §

(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében. [11] Ezért 2 év szabadságvesztésre, 400 napi tétel pénzbüntetésre és 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő nap. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2.000,forintban állapította meg és rendelkezett az így kiszabott 800.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a XVI.r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte. [12] Terhelt17 XVII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 399. §

(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés

1. b)pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében. [13] Ezért 2 év szabadságvesztésre, 300 napi tétel pénzbüntetésre és 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő nap. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2.000,forintban állapította meg és rendelkezett az így kiszabott 600.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a XVII.r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte. [14] Terhelt18 XVIII.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 6 rendbeli, a Btk. 342. §
2. a)pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirathamisítás bűntettében, 3 rendbeli, a Btk. 342. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző felbújtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében és a Btk. 339. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontjába ütköző és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében. [15] Ezért halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő nap. A kiszabott szabadságvesztésbe a XVIII.r. vádlott által előzetes fogvatartásban és Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 8 házi őrizetben töltött időt beszámítani rendelte akként, hogy a házi őrizet esetében egynapi szabadságvesztésnek 4 nap házi őrizetben töltött idő felel meg. [16] Terhelt19 XIX.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 8 rendbeli, a Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében és a Btk. 399. §

(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében. [17] Ezért halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre, 300 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő nap. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2.000,- forintban állapította meg és rendelkezett az így kiszabott 600.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. [18] Terhelt20 XX.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 399. §

(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében. [19] Ezért 2 év szabadságvesztésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év könyvelői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő nap. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.000,- forintban állapította meg és rendelkezett az így kiszabott 200.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. [20] Terhelt21 XXI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 399. §

(1)bekezdés b) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettében. [21] Ezért 2 év szabadságvesztésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre és 2 év könyvelői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő nap. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.000,- forintban állapította meg és Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/

1. 9 rendelkezett az így kiszabott 200.000,- forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. [22] A törvényszék a cégnév0 Kazakhsatn Szolgáltató Kft., az cégnév1, a cégnév2, a cégnév3, a cégnév4 és az cégnév25 Kft. pénzintézet-nél vezetett számláján, valamint a cégnév5, egyéb név1 és Terhelt18 XVIII.r. vádlott pénzintézet1-nél vezetett számláján található összegekre, Terhelt16 XVI.r. vádlottól lefoglalt forintra, eurora és amerikai dollárra, a XVIII.r. vádlott tulajdonát képező két személyautóra, valamint az I.r. vádlott tulajdonát képező személygépkocsira vagyonelkobzást rendelt el. [23] Az elsőfokú bíróság rendelkezett továbbá az eljárás alatt lefoglalt bűnjelekről, amelyeknek részben az elkobzását, részben az I.r., II.r., III.r., XVI.r. és XVIII.r. vádlottnak, egyéb név2nak, egyéb név3nak, egyéb név6nak, Terhelt5nak, Terhelt6nak, Terhelt10nak, Terhelt11nak, egyéb név9nek, egyéb név10nak, Terhelt13nak, Terhelt14nek, a kiállító hatóságnak, kezelő banknak, pénzintézet-nek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak való kiadását, míg más részére vonatkozólag az iratok közti kezelését rendelte el. [24] Külön-külön kötelezte a bűnösnek kimondott vádlottakat az eljárás során az oldalukon felmerült bűnügyi költség megfizetésére, míg 16.242.991,- forint bűnügyi költségről megállapította, hogy az állam viseli. [25] Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyész a kihirdetését követően Terhelt1 I.r., Terhelt2 II.r., Terhelt3 III.r. és Terhelt4 IV.r. vádlottak terhére, a büntetés és a mellékbüntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést, majd három munkanapon belül Terhelt16 XVI.r., Terhelt17 XVII.r., Terhelt18 XVIII.r., Terhelt19 XIX.r., Terhelt20 XX.r. és Terhelt21 XXI.r. vádlott terhére is fellebbezéssel élt a büntetés súlyosítása, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében. A fellebbezése írásban benyújtott indokolásában a XX.r. vádlott vonatkozásában 46.200.000,- forint erejéig vagyonelkobzást is indítványozott. [26] Az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetése után az I.r. vádlott védője valamennyi ítéleti rendelkezés ellen, teljeskörű fellebbezést jelentett be, amelynek irányát elsődlegesen felmentésben, másodlagosan a bűnszervezeti elkövetés mellőzése mellett enyhítésben jelölte meg. A II.r. vádlott védője a gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vád alóli felmentés, valamint a bűnszervezeti elkövetés mellőzése és a büntetés enyhítése céljából, a III.r. vádlott védője bűncselekmény hiányos felmentés érdekében, a IV.r. vádlott védője a bűnszervezeti elkövetés és a vagyoni hátrány téves megállapítása, továbbá a büntetés enyhítése végett élt fellebbezéssel. A XVI.r. és a XVII.r. vádlott közös védője mindkét vádlottat érintően valamennyi ítéleti rendelkezéssel szemben felmentés céljából, a XIX.r. vádlott védője teljeskörű, az összes ítéleti rendelkezés ellen, elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében, végezetül a XX.r. vádlott és a XXI.r. vádlott védője is teljeskörű, bűncselekmény hiányos felmentés céljából jelentett be fellebbezést. A XVIII.r. vádlott védője a fellebbezés bejelentésére három munkanapot tartott fenn, amely határidőn belül nem élt fellebbezéssel. [27] Az elsőfokú ítélet kézhezvétele után a törvényes határidőn belül Terhelt1 I.r. vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést és külön kiemelte, hogy fellebbezése a járulékos kérdésekre is kiterjed. Terhelt2 II.r. vádlott a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
2. 10 gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vád alóli felmentés és a bűnszervezeti elkövetés téves megállapítása következtében enyhítés céljából, Terhelt3 III.r. vádlott elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés, Terhelt4 IV.r. vádlott a védőjével azonos tartalommal, Terhelt16 XVI.r. vádlott és Terhelt17 XVII.r. vádlott az ítélet őket érintő valamennyi rendelkezése ellen felmentés érdekében, Terhelt19 XIX.r. vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, valamint Terhelt21 XXI.r. vádlott felmentés végett jelentett be fellebbezést. Terhelt18 XVIII.r. vádlott és Terhelt20 XX.r. vádlott nem élt fellebbezési jogával. [28] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.189/2021/
3. számú átiratában az ügyészi fellebbezést a Fővárosi Főügyészség fellebbezésének írásbeli indokolásában rögzített pontosításokkal tartotta fenn. [29] Álláspontja szerint a felülbírálat a megismételt eljárással érintett vádlottak esetében a Be.
4. §

(1),

(2), illetve

(10)bekezdése alapján teljeskörű. A vádhatóság érvelése szerint a törvényszék eljárása során a perrendi szabályokat megtartotta, ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette és az általa megállapított történeti tényállás mentes a megalapozatlansági okoktól. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is eleget tett, amely a logika szabályainak megfelel. [30] A fellebbviteli főügyészség szerint a történeti tényállás alapján a törvényszék okszerű következtetést vont le a vádlottak elkövetéskori tudattartalmára, azon keresztül a szándékukra, valamint bűnösségükre, továbbá az elbíráláskor hatályos törvényi rendelkezések indokolt alkalmazásával helyesen minősítette az I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlott vád tárgyává tett cselekményeit, az ezzel kapcsolatos elsőbírói minősítést minden tekintetben osztotta. E vádlottak esetében egyetértett a bűnszervezeti elkövetés megállapításával is, amelynek alátámasztása végett utalt a

1. évi CI. törvénnyel kihirdetett „Palermói Egyezmény”-re, valamint a bűnszervezet törvényi tényállási elemeire. Meggyőződése szerint a bűnszervezeti elkövetést támadó védelmi fellebbezések büntető anyagi jogi alap hiányában a másodfokú eljárásban nem vezethetnek eredményre. [31] Ugyanakkor a XVIII.r., XIX.r. és XX.r. vádlott vonatkozásában már nem értett egyet az elbíráláskor hatályos törvényi előírások alkalmazásával, mivel a
2. évi C. törvény
3. január
4. napjától hatályos rendelkezéseihez képest az elkövetéskor hatályban volt
5. évi IV. törvény alkalmazása enyhébb minősülést és enyhébb büntetési tételkeretet eredményezne. Ezzel szemben a XVI.r., XVII.r. és XXI.r. vádlott esetében a pénzmosás bűncselekmények minősítését a másodfokú elbírálás idején hatályos büntető törvénykönyvi szabályoknak megfelelően kell megállapítani, ezért e vádlottak tekintetében egyetértett az elsőbírói állásponttal. [32] Megítélése szerint az I.r., III.r., XVI.r., XVII.r., XX.r. és XXI.r. vádlott bűnösségét vitató és teljeskörű, valamint a II.r. vádlott esetében részleges felmentést célzó vádlotti, illetve védői fellebbezések a törvényszék bizonyítékértékelő tevékenységét támadják, azonban a tényállás megalapozott, így e fellebbezések a tényálláshoz kötöttség miatt nem vezethetnek eredményre. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
6. 11 [33] A büntetéskiszabás körében annak a véleményének adott hangot, hogy az alkalmazott szankciók nem felelnek meg a belső arányosság követelményének, továbbá nem tükrözik a kitartó szándékkal, huzamosabb időn keresztül, jelentős tárgyi súlyú bűncselekményeket megvalósító vádlottak személyében rejlő magasabb szintű társadalomra veszélyesség fokát, a II.r., III.r., XVII.r. és XIX.r. vádlott terhére rótt bűncselekmények együttes tárgyi súlyát, továbbá az I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlott bűnszervezeti elkövetésének büntető anyagi jogi kiemelkedő nyomatékát. [34] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a Balassagyarmati Törvényszék ítéletét az alábbiak szerint változtassa meg: - Terhelt1 I.r. és Terhelt4 IV.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát a középmértéket közelítő mértékben súlyosítsa, továbbá a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát is emelje meg. - Terhelt2 II.r. és Terhelt3 III.r. vádlott halmazati büntetése esetében a szabadságvesztés tartamát a középmértéket irányzó mértékben súlyosítsa, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést is magasabb időtartamban határozza meg, továbbá végleges hatállyal tiltsa el őket bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végeznék, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állnának. - Terhelt16 XVI.r. és Terhelt17 XVII.r. vádlott terhére megállapított cselekményeket a Btk.
7. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(6)bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettének minősítse és velük szemben a Btk. 35. §

(2)bekezdésére hivatkozással felemelt tartamú, fogház fokozatú, végrehajtandó szabadságvesztés, valamint magasabb időtartamú foglalkozástól eltiltás büntetést szabjon ki, továbbá ítélje őket közügyektől eltiltás mellékbüntetésre is. - Terhelt18 XVIII.r. vádlott cselekményeit az 1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettének, 6 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének, valamint 3 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősítse és vele szemben halmazati büntetésül, az 1978. évi IV. törvény 45. §

(2)bekezdésének alkalmazásával megemelt tartamú, végrehajtandó fogházbüntetést és hosszabb tartamú foglalkozástól eltiltást szabjon ki. Álláspontja szerint a Magyarországon több mint tíz éve életvitelszerűen tartózkodó nemzetiségnév állampolgárságú vádlott esetében a közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélés is indokolt, különös tekintettel a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltakra. Indítványozta továbbá az 1978. évi IV. törvény 99. §

(1)-

(4)bekezdése alapján a XVIII.r. vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időnek a kiszabott fogházbüntetésbe való beszámítását, valamint a vagyonelkobzás törvényhelyeként az 1978. évi IV. törvény 77/B. §

(1)bekezdés a) pontjának megjelölését. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/

1. 12 - Terhelt19 XIX.r. vádlott terhére megállapított cselekményeket minősítse az
2. évi IV. törvény
3. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés e) pontja szerint minősülő pénzmosás bűntettének, valamint 8 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettének és vele szemben halmazati büntetésül, az 1978. évi IV. törvény 45. §

(2)bekezdésének alkalmazásával megemelt tartamú végrehajtandó fogházbüntetést, hosszabb időtartamú foglalkozástól eltiltást, továbbá mellékbüntetésként közügyektől eltiltást is szabjon ki, végezetül a vele szemben kiszabott 600.000,- forint pénzbüntetést az 1978. évi IV. törvény 64. §

(1)bekezdés a) pontja és

(2)bekezdése alapján pénzmellékbüntetésként tekintse kiszabottnak. - Terhelt20 XX.r. vádlott terhére megállapított cselekményeket minősítse az 1978. évi IV. törvény 303. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettének és vele szemben az 1978. évi IV. törvény 45. §

(2)bekezdésének felhívásával hosszabb tartamú, végrehajtandó fogházbüntetést, felemelt időtartamú foglalkozástól eltiltást, valamint mellékbüntetésként közügyektől eltiltást is szabjon ki. A vele szemben kiszabott 200.000,- forint pénzbüntetést az 1978. évi IV. törvény 64. §

(1)bekezdés a) pontja és

(2)bekezdése alapján pénzmellékbüntetésként tekintse kiszabottnak, továbbá e vádlottal szemben az 1978. évi IV. törvény 77/B. §

(1)bekezdés a) pontja alapján 46.310.311,- forintra alkalmazzon vagyonelkobzást. - Terhelt21 XXI.r. vádlott cselekményét a Btk. 399. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(6)bekezdés a) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettének minősítse és vele szemben a Btk. 35. §

(2)bekezdésének alkalmazásával felemelt tartamú, fogház fokozatú, végrehajtandó szabadságvesztés, valamint magasabb időtartamú foglalkozástól eltiltás büntetést szabjon ki, továbbá közügyektől eltiltás mellékbüntetésre is ítélje. [35] A fellebbviteli főügyészség az eltérő Büntető Törvénykönyv alkalmazása miatt a XVIII.r., XIX.r. és XX.r. vádlott esetében a feltételes szabadságra bocsátás törvényhelyeként az 1978. évi IV. törvény 47. §

(2)bekezdésének feltüntetését indítványozta, valamint utalt arra, hogy a pénz(mellék)büntetések kiszabásával és azok mértékével egyetért. Jelezte továbbá, hogy két tárgyalási határnap tévesen került feltüntetésre, így kérte ezek mellőzését, míg egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [36] Terhelt1 I.r. vádlott védője a fellebbezés írásban előterjesztett indokolásában fenntartotta az elsőfokú eljárásban és a megismételt elsőfokú eljárásban előadott védőbeszédében foglaltakat. Az eljárás alatt hivatkozott jogi érveinek lényegi pontjaira rámutatva előadta, hogy továbbra is sérelmezi a vádemelés körülményeit, mert az ügyészség elzárta a védelmet a korábban kötelező megismételt szakértői vélemény beszerzésétől. Fenntartotta szakértő1 szakvéleményének kizárására vonatkozó álláspontját is, mivel véleménye szerint kirendelésére törvénytelenül került sor, mert abban az időpontban még nem volt igazságügyi szakértő, amely törvénysértést az utólagos szakértővé válása sem közömbösítette. Véleménye szerint a vagyoni hátrány ítéleti bizonyossággal és megalapozottan nem állapítható meg, amit az a tény is jól mutat, hogy a szakértői vizsgálat tárgyát a lefoglalt adathordozókon található fáljoknak csak körülbelül az 5 %-a képezte. Részben a vizsgálati módszer hiányossága, részben az átalánykár jellegű meghatározás miatt vitatta a vagyoni hátrány összegét. Ugyancsak kifogásolta a bűnszervezet megállapítását, mert az álláspontja szerint ellentétes a 2019. évi törvénymódosítással. Megismételte továbbá az eljárás alatt következetesen hangoztatott nézetét, miszerint a védence lakásán foganatosított Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 13 házkutatás során jogellenesen történt a számítógép belépő jelszavára nyilatkoztatás, így a számítástechnikai eszköz törvénytelenül került beszerzésre, ezért az abból kinyert adatok, mint bizonyítékok sem vehetők figyelembe. A védő fellebbezése indokolását azzal zárta, hogy a több, mint tíz éves időmúlásra tekintettel a letöltendő szabadságvesztésre ítélés indokolatlanul súlyos hátrányt jelentene védence számára. [37] Terhelt2 II.r. vádlott védője a bejelentett fellebbezését az írásban kifejtett indokolásában fenntartotta és előadta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a Be. 592. §

(2)bekezdés

1. c)és
2. d)pontja alapján részben megalapozatlan, mert a megállapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, valamint a törvényszék a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett, ezen túlmenően az indokolási kötelezettségének sem tett teljeskörűen eleget. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a részbeni megalapozatlanságot akként küszöbölje ki, hogy a tényállást az ügyiratok tartalma és helyes ténybeli következtetés alapján egészítse ki, illetve helyesbítse, majd ennek eredményeként eltérő tényállást állapítson meg. [38] Utalt az eljárás alatt elmondott perbeszédeiben és a korábban előterjesztett fellebbezése indokolásában kifejtettekre, amelyeket maradéktalanul fenntartott, majd sérelmezte, hogy a törvényszék nem vette figyelembe védence írásban benyújtott vallomását, ezért ismertette annak releváns tartalmi elemeit. A hivatkozott vallomásban védence beszámolt a számítástechnikához való kapcsolatáról, önálló, legális tevékenységéről, továbbá, hogy miként ismerkedett meg Terhelt4 IV.r. vádlottal, Terhelt3 III.r. vádlottal, a cégnév5 Kft. vel, továbbá egyéb név1al. Védence kijelentette, hogy az indep.eu weboldalt még azelőtt létrehozta, hogy egyéb név1al találkozott, akitől 2008. év elején kapott egy szervergépet, amelyen az I.r. vádlottal létrehozták az egyéb név173.biz, a egyéb név174.hu és a egyéb név175.hu oldalakat. Arra is kitért, hogy a 34. számú szerveren az indep.eu nem üzemelt, azon csak a 2007. december 20-i biztonsági mentés volt fellelhető, míg a 35. számú szerverről előadta, hogy azon csak törölt állapotban lévő állományok voltak. Nyilatkozott továbbá az cégnév23. létrehozásának körülményeire, valamint azt is feltárta, hogy egyéb név1 kérte meg arra, hogy a cégének utalják a pénzt, amely nem volt törvénytelen, a könyvelést is segített elintézni. Védence szerint, amikor felvette és átadta a pénzt egyéb név1nak, akkor abban a hitben volt, hogy nem követ el törvénytelenséget. A gyermekpornográfia vádját továbbra is tagadta és kérte figyelembe venni a Pécsi Rendőrkapitányságon folyamatban volt ügyben a nyomozást megszüntető ügyészi határozatot. [39] A védő kifogásolta, hogy az elsőfokú ítéletben számtalan esetben elírás történt a weboldalak megjelölése vonatkozásában, melyre példaként hozta fel az indep.eu és egyéb név173.biz megnevezéseket. Védence vallomására hivatkozva rámutatott arra, hogy Terhelt3 III.r. vádlott 2007-ben baráti alapon adta át használatra az indep.eu címet, amely a tulajdonában állt, majd ugyanebben az évben vitte át a cégnév5 Kft.-hez a szervergépét, amely után a kedvezményt a III.r. vádlott kapta meg, aki szintén ebben az évben elvette a II.r. vádlottól az independence weboldalt. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság tényállásával szemben védence 2007. decemberéig egyedül üzemeltette az indep.eu oldalt, ahhoz sem a III.r., sem a IV.r. vádlott nem fért hozzá, majd ezt követően a weboldal üzemeltetésében védence már nem vett részt, mert azt a III.r. vádlott elvette tőle. [40] Véleménye szerint a törvényszék által megállapított tényállás egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaz a 34. számú szerver átadása és telepítési ideje tekintetében, továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 14 34. és 35. számú szerverek esetében a vagyoni hátrány összegét megalapozatlannak minősítette. [41] Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a bűnszervezet megállapíthatóságát a titkos adatgyűjtés során keletkezett hanganyagokra és egyéb név6, egyéb név9, valamint egyéb név38 vallomásaira alapította, azonban hiányolta annak részletezését, hogy a felsorolt személyek milyen eljárási pozícióban és milyen körülmények között tették meg másokat terhelő vallomásaikat. egyéb név6 vonatkozásában kérte figyelembe venni, hogy korábban gyanúsítottja volt a büntetőügynek és összesen tizenhárom alkalommal hallgatták ki gyanúsítottként és csak a tizenegyedik alkalommal tett a társaira nézve terhelő vallomást, ezt követően megszüntették az előzetes letartóztatását, majd az ügye elkülönítésre került. Felidézte, hogy egyéb név6 mit mondott védencére vonatkozólag, majd egyéb név9lel kapcsolatban ugyancsak megjegyezte, hogy szintén gyanúsított volt az eljárásban és az ötödik vallomásában tárt fel terhelő részleteket. A törvényszék előtt már mindketten finomították nyilatkozataikat amikor elmondták, hogy észleléseik csak részben voltak közvetlenek. [42] A részletezett körülményekből a védelem azt a következtetést vonta le, hogy a nyomozó hatóság és az ügyészség is egy koncepció mentén, irányítottan folytatta le az eljárást, valamint egyéb név6 és egyéb név9 alkut kötött az ügyészséggel és ezért születtek meg a terhelő vallomásaik, amelyek önmagukban nem alapozhatják meg a bűnszervezeti elkövetés megállapítását. A védő nem értett egyet a törvényszék e körben leírt álláspontjával, amelyből szerinte kitűnik, hogy az elsőfokú bíróság nem tudott eltekinteni a másodfokú bíróság ítéletében megfogalmazott iránymutatástól. Ezzel szemben megítélése szerint a megismételt eljárás előtt eljárt elsőfokú bíróság álláspontja volt a törvényes, amely helytálló érvek mentén fejtette ki a bűnszervezet hiányára vonatkozó jogi nézetét. [43] A gyermekpornográfia bűntettével kapcsolatban felidézte az elsőfokú ítélet tényállását, majd hangsúlyozta, hogy a tárgyaláson meghallgatott szakértő úgy nyilatkozott, hogy a 35. számú szerveren webszolgáltatás nem futott és erotikus képeket sem talált, így érthetetlennek tartotta, hogy az elsőfokú ítélet e tényállási pont kapcsán mire alapozva hivatkozik az említett szerverre. Amennyiben az ítélőtábla is arra az álláspontra helyezkedne, hogy védence tette hozzáférhetővé a tinilányok weboldalt, úgy kiemelte, hogy a háromszáz képből csupán két képen talált az orvosszakértő kiskorúnak tekinthető személyeket, így alappal feltételezhető védence szándékosságának hiánya. [44] A pénzmosás bűntette vonatkozásában hiányolta az elsőfokú ítéletből azokat a bizonyítékokat, amelyek védence tudattartalmára, a szándékos elkövetésre utalnának és azt támasztanák alá. [45] Érvelése szerint a II.r. vádlott tagadásával szemben a mérlegeléssel megállapított tényállást csak a bizonyítékok zárt láncolata alapján lehet megállapítani. A hézagokat ki lehet tölteni következtetésekkel, azonban csakis olyanokkal, amelyek a zárt logikai láncba kétséget kizáró módon beleillenek. Meglátása szerint a gyermekpornográfia és a pénzmosás bűntette esetében a bizonyítékok zárt logikai láncolatát nem lehet megállapítani. [46] Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy Terhelt2 II.r. vádlottat a gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vád Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 15 alól mentse fel, a pénzmosás bűncselekmény gondatlan elkövetési alakzatát állapítsa meg, mellőzze a bűnszervezeti elkövetést és a kiszabott elsőfokú ítéletet a túlsúlyban lévő enyhítő körülményekre tekintettel enyhítse. Megítélése szerint kizárólag olyan büntetést lehet arányosan és méltányosan kiszabni, amely már nem jár szabadságelvonással. [47] Terhelt3 III.r. vádlott fellebbezését rendkívül terjegyéb név182mes, az egész büntetőeljárást áttekintő beadványban indokolta meg, amelynek lényegi elemei az alábbiak szerint foglalhatók össze. [48] A III.r. vádlott mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a tizenkét éve folyamatban lévő büntetőeljárás alatt mindvégig ártatlannak tartotta magát. Kifejtette, hogy a letartóztatása előtt gimnáziumba járt, az országnévban kilenc hónapig tartózkodott, majd 2009. áprilisában, tizennyolc évesen letartóztatásba került, amelynek megszüntetését követően leérettségizett, elvégzett egy Internetes Alkalmazásfejlesztő OKJ tanfolyamot, mérnökinformatikusként lediplomázott és jelenleg szoftverfejlesztő mérnökként stabil munkahellyel rendelkezik, továbbá időközben megházasodott és van egy 5 éves gyermeke. [49] A büntetőüggyel kapcsolatban kijelentette, hogy egyszer sem tagadta, hogy 2009-ben rendelkezett torrent oldallal, azonban 2007. december 20-án egyetlen torrent tracker szerver üzemeltetője, tulajdonosa, adminisztrátora sem volt, így különösen nem a vádban terhére rótt indep.eu torrent oldalé. Érvelése szerint a tényállásban hivatkozott és helyes elnevezéssel indep.eu vonatkozásában különbséget kell tenni „régi indep.eu” és „új indep.eu” között, ugyanis míg az előbbi a lefoglalt 34. számú szerver archívumában található biztonsági mentés, amit Terhelt2 2007. december 20-án készített, addig az utóbbi annak az új állapotnak a megnevezése, amit már saját maga üzemeltetett 2007. december 23. napja után, azonban ezzel a cselekménnyel nincsen megvádolva. [50] Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a büntetőügy tárgyát torrentoldalak üzemeltetése képezi, majd fellebbezése indokolásának ezt követő részében felidézte a történeti előzményeket. Ennek során előadta, hogy 2006. szeptembere körül a cégnév5 Kft.-t választotta szerverhoszting szolgáltatójának, továbbá kijelentette, hogy 2007. április 27-én Terhelt2 II.r. vádlott megkérte, hogy regisztrálja be számára az indep.eu-t. Nem vitatta, hogy tagja volt a „régi indep.eu”-nak, mint egyszerű felhasználó. Előadása szerint baráti kapcsolatba került Terhelt2val, azonban üzleti kapcsolatuk kimerült abban, hogy rajta keresztül volt a cégnév5 Kft. ügyfele. Elmondása szerint időközben összebarátkozott egyéb név1al, akivel még az országnévból is tartotta a kapcsolatot, azonban fel sem merült benne, hogy nevezett személy bűnszervezetet működtet. Emlékezete szerint 2007. novemberdecember körül „baráti-üzleti” okból összeveszett Terhelt2val és mivel a domain név, amiről üzemeltette az indep.eu torrentoldalt, a sajátja volt, ezért ezt a domain nevet 2007. december 22-23-án átirányította a saját szervere IP címére. Kiemelte, hogy őt egyéb név1 egyszer sem utasította és nem is dolgozott neki. A szerverekhez sem fért hozzá szoftveresen, csak hardveresen, ugyanez vonatkozott az I.r., II.r. és IV.r. vádlottra. Állítása szerint neki sem volt hozzáférése a szervereikhez, így például a 34. számú géphez sem. [51] Véleménye szerint a bizonyítékok között fellelhető „régi indep.eu” oldal megszűnésének dátuma 2007. december 20. napja, ezért kijelentette, hogy fellebbezése indokolásában főleg arra tér ki, hogy e dátum előtt mit csinált. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 16 [52] Előbbi kijelentésével ellentétben a 2009. évvel kapcsolatban lényegesnek tartotta rögzíteni, hogy egyéb név1nak a teljes évi szerverhoszting díjat kifizette, majd azon kifogásának adott hangot, hogy az elsőfokú bíróság a tanúvallomásokban hallomásként, illetve interneten olvasottként előadottakat tényként kezelte és nem tárta fel a valóságtartalmukat. [53] Álláspontja szerint a büntetőügyben döntő jelentőséggel bírnak a tárgyi bizonyítékok, amelyeket a Balassagyarmati Törvényszék nem megfelelően értékelt, így például a vagyoni hátrány számításakor is rengeteg hibát vétett. Kérte figyelembe venni, hogy amikor 2009-ben lefoglalták a 34. számú szervergépet, akkor egy archivált, nem működő torrentoldalt elemeztek ki a szakértők, ezért került megállapításra a szakértő részéről, hogy az utolsó belépés az indep.eu oldalra 2007. december 20-án történt, vagyis majdnem két évvel a házkutatás előtt. [54] A III.r. vádlott szerint semmilyen adat nem támasztja alá azt a megállapítást, hogy a „régi indep.eu” oldalt együtt üzemeltette volna Terhelt2val, továbbá azt is vitatta, hogy ezen a torrent oldalon valóban fellelhetők voltak a szerzői jog által védett művek. Ez utóbbi meggyőződésének alátámasztása érdekében rámutatott arra, hogy például a WindowsXP mappa, ezen belül pedig a windowsxp.iso nevű fájl tartalma nem biztos, hogy ténylegesen megegyezett az elnevezésével, míg önmagában az nem bűncselekmény, hogy egy weboldal a szerzői joggal védett műveknek a címét megjeleníti. Elképzelhetőnek tartotta, hogy esetleg Terhelt2 belenyúlt a torrentoldal statisztikájába annak érdekében, hogy a felhasználók azt gondolják, hogy azon sok minden megtalálható, ami nem fedte le feltétlenül a valóságot. Érvelése szerint százszázalékos pontossággal nem lehet megállapítani, hogy 1-1 adatbázis bejegyzés milyen fájlokat jelent, továbbá sérelmezte, hogy a szakértők helyett kizárólag a sértettek, pontosabban a forgalmazók érdekét védő jogvédőket kérték fel annak véleményezésére, hogy a megadott mező neve alapján mi tekinthető jogsértőnek. [55] Hangsúlyozta, hogy a „régi indep.eu” oldalra nem töltött fel torrenteket, ezáltal szerzői jogvédett műveket sem oszthatott meg rajta, továbbá sérelmezte, hogy csupán két tanú gondolta azt, hogy Terhelt2val közösen üzemeltették a torrentoldalt, ami tudomása szerint nem bűncselekmény. [56] Egyetértett a vád és az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a letöltések számát nem lehet figyelembe venni, mert egyrészt ez a szám nem határozható meg pontosan, másrészt nagyon sok megtévesztő érték látható az adatbázisokban. Fellebbezése indokolásának későbbi részében rámutatott arra is, hogy véleménye szerint a tényállás ezzel ellentétes adatokat tartalmaz. [57] Megítélése szerint a szoftverek „lényegében” szabadon terjeszthetők annak érdekében, hogy a felhasználók kipróbálhassák, majd utána eldöntsék, hogy megvásárolják-e, így eszmefuttatása szerint végeredményben a cégeknek költséghatékonyabb megoldás a szoftvereket torrentoldalakon terjeszteni, mert így tehermentesítik a szervereiket. [58] Véleménye szerint, ha eltekintünk attól az általa kifogásolt körülménytől, hogy a torrent címe mögötti tartalom nem nyert bizonyítást, akkor is feltűnő az a tény, hogy a „régi indep.eu” oldalra összesen 5710 darab film, illetve sorozat volt feltöltve, azonban a vádban csak 714 darab film szerepel, ami álláspontja szerint azt mutatja, hogy a torrenteknek Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 17 csupán az egytizede lehetett jogsértő, vagyis az oldal nem abból a célból jött létre és a felhasználók nem is annak érdekében használták, hogy jogsértést kövessenek el, hanem azért, hogy fájlokat cseréljenek egymással. [59] Felhívta a figyelmet arra is, hogy a sértettek között alig van szerzői jog tulajdonos, leginkább forgalmazók szerepelnek sértettként a vádban, azonban véleménye szerint annak bizonyítása már elmaradt, hogy az adott filmet forgalmazták-e Magyarországon, mivel ennek hiányában vagyoni hátrány sem keletkezhetett a forgalmazónál. [60] A szoftverek, a zeneművek és a pornófilmek esetében is számszerűen meghatározta, hogy az általa „régi indep.eu”-nak elnevezett oldal esetében hány darab torrent volt az adatbázisban és ahhoz képest hány darabot tettek vád tárgyává. A két szám közötti jelentős különbség szerinte azt támasztja alá, hogy a szerzői jogot sértő anyagok száma elenyésző volt az oldal forgalmához képest, amivel ismételten azt kívánta érzékeltetni, hogy a felhasználók fájlcserélés érdekében használták az oldalt. [61] Fellebbezése indokolásában a vagyoni hátrány számítására részletesen, torrent oldalanként tért ki, melynek keretében elsőként a „régi indep.eu” oldallal foglalkozott. Kiemelte, hogy egyetért a vád és az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, miszerint a letöltések számát nem lehet figyelembe venni, azonban ez a fajta értelmezés nem minden esetben történt meg. Ez utóbbi állításának alátámasztása végett hivatkozott az képviselő8 által közölt vagyoni hátrányok összegére és azok kiszámításának módjára, mert azok a letöltések számán alapultak, ellentétben a képviselő5 által közölt összeggel, ugyanis „a képviselő5-nál nem vették figyelembe a letöltés számot”. Sérelmezte továbbá, hogy az képviselő8 a nem azonosított előadóhoz köthető műveket is elszámolta a vagyoni hátrány meghatározásakor, továbbá a képviselő5 és az képviselő8 által csatolt adatok átfedést mutatnak egymással, ezért a törvényszék a tényállás megállapításakor a duplázás hibáját követte el. Az képviselő8 és a képviselő5 táblázatára utalva megjegyezte, hogy a két lista nem fedi le egymást, ezért érthetetlen számára, hogy melyik az irányadó. [62] A „régi indep.eu” oldalhoz kapcsolódóan külön foglalkozott a egyéb név66 és az egyéb név64 – mint sértettek – tekintetében felszámolt vagyoni hátrányokkal. E tárgykörben is hiányolta az elnevezés mögött meghúzódó tényleges tartalom bizonyítottságát, kifogásolta a duplikátumokat, továbbá a nyomozati szakban megjelölt árakat túlzónak találta. [63] A III.r. vádlott fellebbezésének indokolása a „régi indep.eu” oldal vonatkozásában ugyancsak kimerítően elemezte az elsőfokú ítélet tényállásában az képviselő12 (képviselő12) által képviselt sértetti kör vonatkozásában meghatározott vagyoni hátrányt, melynek során a rendelkezésére álló, képviselő12 által összeállított „képviselő12 0222 1 w97.xls” megnevezésű fájl adatait vette alapul. Példákon bemutatva mutatott rá az általa jelen esetben is kifogásolt duplikálásra, vagyis arra a körülményre, hogy egyetlen film többször került elszámolásra, ezzel összefüggésben ugyanannak a filmalkotásnak a magyar és az angol címéből eredő többszörözésre, valamint a sorozatok és az őket alkotó egyes részek értékének meghatározására, amely széleskörű problémakör véleménye szerint kizárólag a vagyoni hátrány tisztázása céljából elrendelt szakértői vizsgálattal lehetne orvosolható. Külön felhívta a figyelmet azokra a filmekre, amelyek mellett mind a letöltések, mind a seederek száma nulla, mert ezekben az esetekben bármilyen adatbázisban szerepel a film címe, azt lehetetlen Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 18 letölteni. Összességében hangsúlyozta, hogy mindezek alapján a vagyoni hátrány mértéke vélhetőleg meg sem közelíti az elsőfokú ítéletben rögzített összeget. [64] Ismételten kijelentette, hogy egyetért a törvényszék arra vonatkozó megállapításával, miszerint az adatbázisban található letöltések értékét 1-nek kell venni, azonban a egyéb név142 nyilatkozatában foglaltakra tekintettel sérelmezte, hogy ezt a számítási módot az elsőfokú bíróság nem alkalmazta az egyéb név68 vagyoni hátrányának meghatározásakor. A megfelelő táblázatok fellebbezésbe emelésével kifejtette, hogy a vád a teljes értéket vette figyelembe, ami magában foglalja a letöltések számát is, így az elsőfokú bíróság nemcsak önmagának, hanem az ügyészségi indítványnak is ellentmondva állapította meg a vagyoni hátrány mértékét. [65] Meggyőződése szerint a egyéb név76 és az egyéb név68 nagykereskedések nem is lehetnek sértettek, mert nem jogtulajdonosok, illetve jogkezelők, amely érvelésének alátámasztása végett csatolta az elsőfokú ítéletben egyéb név76-ként rövidített cégnév105 jogutódjának, a cégnév106 szoftver üzletágvezetőjének a 2015. április 22. napján kelt nyilatkozatát. [66] A játékszoftverek esetében is utalt a duplikálásból származó elszámolási problémára, valamint olyan szoftverre, amelynek úgy vették egynek a letöltési értékét, hogy sem letöltés, sem seederek nem voltak az adott torrentnél, így gyakorlatilag csak a neve szerepelt az adatbázisban. Utalt arra is, hogy a legtöbb szoftver a gyártó oldalán ingyenesen letölthető volt, így megítélése szerint vagyoni hátrány kizárólag abban az esetben érte volna a szerzőt, jogtulajdonost, amennyiben a korlátozott vagy ingyenes használatot a felhasználó megszegi vagy kikerüli, azonban ennek bizonyítása elmaradt. [67] Végezetül a „régi indep.eu” oldalra vonatkozólag sérelmezte, hogy a törvényszék a képviselő9 esetében is a letöltések számához igazodó összegben határozta meg a vagyoni hátrányt, amely még az ügyészség indítványával is szembehelyezkedik. [68] A III.r. vádlott az általa „régi indep.eu”-ként emlegetett oldal tekintetében összefoglalásként rámutatott arra, hogy a számítási módszereit alkalmazva a vagyoni hátrány mértéke jóval kevesebb lesz, mint ötvenmillió forint, azonban továbbra is hangsúlyozta, hogy ezen archívum tekintetében nem ismeri el bűnösségét, annak üzemeltetésében nem vett részt és torrenteket sem töltött fel. [69] Ezt követően rátért az egyéb név173.biz torrent oldallal kapcsolatos vagyoni hátrány elemzésére, azonban jelezte, hogy a hivatkozott oldalt fellebbezésében nem teszi ki olyan mélységű vizsgálatnak, mint a „régi indep.eu” esetében, mivel az előbbi oldal is Terhelt2 II.r. vádlotthoz tartozott és hozzá bizonyítottan nem volt köthető. Ennek ellenére azért tartotta szükségesnek, hogy mégis kitérjen ezen oldalra is, mert a bűnszervezet megállapítása miatt a személyével összefüggésbe hozták. [70] Az képviselő8 és a képviselő5 tekintetében visszautalt a korábban kifejtett érveire, míg a egyéb név66 szoftvereivel kapcsolatban értetlenségének adott hangot arra vonatkozólag, hogy a vádhatóság miként számolhatta ki a hivatkozott vagyoni hátrány összegeket. Jelen helyen is hangsúlyozta a duplikátum problémakörét, valamint kifejtette, Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 19 hogy több olyan torrentnél is elszámoltak vagyoni hátrányt, amely ingyenesen elérhető volt a egyéb név66 honlapjáról. Álláspontja szerint „alapvetően” a szoftverek megosztása legális, mert szabadon letölthetők a gyártó oldaláról is. [71] Az képviselő12 által összeállított „képviselő12 0222 1 w97.xls” elnevezésű fájlban található táblázatokban rögzített filmeket és az képviselő12 által meghatározott sértetti kört egyenként elemezve kifogásolta, hogy a vádhatóság, majd a törvényszék is valamennyi alkotás, illetve a sorozatok minden egyes része után 800,- amerikai dollárban határozta meg a vagyoni hátrány mértékét, amely számítási mód véleménye szerint megalapozatlan. Egyes filmek ismétlődésén túlmenően rámutatott arra is, hogy például egy tíz részből álló filmsorozat esetében a vagyoni hátrány összege 8.000,- amerikai dollárra emelkedik, ami a számolás helytelenségét jól tükrözi. Ezzel szemben, ha az ítélőtábla csak egyszer számolná fel a filmeket és a sorozatokat, vagy az általa hivatkozott másik büntetőügyben megállapított 200,- amerikai dollárt fogadná el, abban az esetben a vagyoni hátrány összege közel a felére csökkenne. A egyéb név142hez köthető Excel táblázattal kapcsolatban kiemelte, hogy a „régi indep.eu”-val ellentétben az egyéb név173.biz vonatkozásában nem számolták el a letöltési számot, míg a képviselő9 esetében fenntartotta a „régi indep.eu”-ra vonatkozó megállapítását. [72] A egyéb név175.hu tekintetében csak visszautalt a „régi indep.eu”-val kapcsolatban kifejtett érveire, továbbá szükségesnek tartotta nyomatékosítani, hogy az képviselő8 esetében a vagyoni hátrány a letöltések számából szorzódott fel. [73] A vagyoni hátránnyal kapcsolatos álláspontjának összegzésként a duplikált torrentek figyelmen kívül hagyását, valamint a filmenként 800,- amerikai dollárral történt számolás alaptalanságát hangsúlyozta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a „régi indep.eu” oldal 2007. december 20-án leállt, így az akkori árfolyam szerint kellett volna a dollárt forintra átváltani, ami nem 200,-, hanem csak 176,- forint volt. [74] Sérelmezte, hogy a vád szó szerint átvette a sértettek által közölt értékeket, azokat sem az ügyészség, sem az elsőfokú bíróság nem vizsgálta meg, amely mulasztás „nagyszabású” szakértői vizsgálattal lenne kiküszöbölhető. A témakör zárásaként fellebbezése indokolásába beillesztette az említett torrentoldalak általa kiszámolt vagyoni hátrányát táblázatokba foglalva azzal a megjegyzéssel, hogy azokból nem vette ki a duplikátumokat és 200,- amerikai dollárral számolt. Az így meghatározott vagyoni hátrány összege jóval alacsonyabb lenne az elsőfokú ítéletben meghatározottakhoz képest. [75] A egyéb név174.hu oldal vonatkozásában megjegyzete, hogy az ott feltüntetett vagyoni hátrány oly mértékben elenyésző a teljes összeghez képest, hogy e torrentoldallal külön nem is foglalkozik. [76] A III.r. vádlott fellebbezése írásbeli indokolásában külön részt szánt annak bizonyítására, hogy az indep.eu oldallal kizárólag 2007. decembertől rendelkezett, melynek során elsőként a 34. számú szerverre hivatkozott, mert azon nem szerepel a neve, mint tulajdonos, vagy rendszergazda, illetve olyan személy, akinek adminisztrátori joga lett volna. Hangsúlyozta, hogy még szerződése se volt erre a szerverre, így érthetetlennek tartja az ezzel kapcsolatos ellene felhozott vádat. Kitért a szerveren található portálok szakértő1 szakértő által történt összeállítására, mert a szakértő megállapítása szerint sem volt a személyéhez Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 20 köthető tulajdonosi rang. Abban az időszakban „Feree” volt a beceneve, azonban az indep.eu oldalhoz tartozó tulajdonos rangú felhasználók bejelentkezési neve a „Netware” és a „Bessenyeib” volt. Ismételten hivatkozott arra, hogy a torrentportál a szakértő megállapítása értelmében 2007. december 20. napján állt le, amit megítélése szerint az a közvetett bizonyíték is megerősít, hogy 2007. december 23. napján történt meg az indephq.eu domainnév regisztrációja, amit feltehetőleg Terhelt2 tett meg, pontosan azon a napon, amikor saját maga viszont az „új indep.eu” oldalt elindította. [77] A III.r. vádlott Terhelt2 II.r. vádlott, Terhelt1 I.r. vádlott, egyéb név9 és egyéb név38 vallomásaiból, továbbá Terhelt2 II.r. vádlott MSN beszélgetéseiből idézve kívánta azt a visszatérően ismételt védekezését alátámasztani, hogy az általa „régi indep.eu”-nak nevezett oldalt nem üzemeltette, míg az ezzel ellentétes bizonyítékok kizárólag a 2007. december 20. napja utáni időszakra vonatkoznak, amely a saját elhatárolása szerint már az „új indep.eu” korszakot jelenti. Véleménye szerint a félreértés abból adódhat, hogy egy weboldal esetében a tulajdonosváltás nem tényszerűen megállapítható, ezért sokak fejében az maradt meg, hogy az oldal Terhelt2 II.r. vádlotté, de azt Terhelt3 III.r. vádlott üzemeltette, „illetve fordítva, esetleg közösen, tehát zavaros az állapot”, azonban rámutatott arra, hogy fellebbezésének indokolását ennek tisztázására szánta. Ezzel kapcsolatban zárásként megjegyezte, hogy az „új indep.eu” nem került lefoglalásra, ezáltal a rajta szereplő adatok nem is képezték a bizonyítás tárgyát. [78] A III.r. vádlott szerint a vád tárgyává tett weboldalak közül kizárólag az indep.eu esetében történt próbaletöltés szakértő3 szaktanácsadó részéről, azonban álláspontja szerint az ügy érdemi megítélése szempontjából ez irreleváns, mert arra 2009. április 6-án került sor, vagyis az már az „új indep.eu” oldalról történt. A fellebbezés indokolása több oldalon keresztül mutatta be a „régi indep.eu” és az „új indep.eu” oldalak közti különbségeket, amelyek a megjelenésben, a bejelentkezés után látható logóban, a menüpontokban, valamint a torrentek listájában érhetők tetten. Hangsúlyozta, hogy azért volt különbség a két oldal között, mert a kettő nem ugyanaz, a „régi indep.eu”-t Terhelt2 II.r. vádlott (Netware), míg az „új indep.eu”-t saját maga (Feree) üzemeltette. A „régi indep.eu” oldal vonatkozásában kitért az oldal alján található „Nyilatkozat” megnevezésű szövegre, amely többek között azt tartalmazta, hogy „A felhasználók által elhelyezett linkekért és anyagokért kizárólag a felhasználók vállalnak felelősséget.”, továbbá, hogy „Az oldal tulajdonosai elhatárolódnak minden feltöltött illegális tartalomtól.”. Állítása szerint minden felhasználó találkozott ezzel a felhívó üzenettel, miután belépett az oldalra, így a szerzői jogok megsértésével kapcsolatban a felhasználókat kellene megkérdezni a megosztott tartalmakról, akik az adatcserét végezték, és nem a weboldal üzemeltetőjét. Utalt arra is, hogy az említett szaktanácsadó egy olyan amerikai rajzfilmet töltött le, amely nem is található meg a „régi indep.eu” oldalon, így nem is szerepel abban az adatbázisban, amely alapján vádat emeltek ellene. Összeségében kijelentette, hogy téves az a megállapítás, miszerint az eljárás tárgyát képező oldalakról próbaletöltéseket végeztek volna, ezért kérte, hogy a másodfokú bíróság e tárgykörben korrigálja az elsőfokú ítéletet. [79] A bűnszervezet megállapíthatóságával kapcsolatban kiemelte, hogy a cégnév5 Kft. ügyfeleként egyéb név1 nem volt a főnöke, továbbá nem állt hierarchikus kapcsolatban a többi vádlottal. Állítása szerint egyéb név1 csak jelezte számára a felmerült szabálytalanságokat a szerverekkel összefüggésben, amit példaként a 2008. augusztus 11. napján közte és egyéb név1 között elhangzott, a nyomozati iratokban leírva megtalálható telefonos beszélgetés tartalmával igazolt. Álláspontja szerint azért sem követhette el a terhére rótt bűncselekményt, mert a szervereit egyedül üzemeltette, továbbá a bűnszervezet jogi fogalmát értelmezve kifogásolta, hogy az elsőfokú ítélet nem több bűncselekményt, hanem Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 21 kizárólag egyetlen bűntettet állapított meg a terhére, amely ellentétes a bűnszervezet több bűncselekmény elkövetésére vonatkozó alapfeltételével. Megítélése szerint legfeljebb a bűnszövetség fennállása lehetne felróható számára, azonban az abban való részvételt is határozottan tagadta. Ezzel kapcsolatban utalt még egyéb név6 jogerős felelősségrevonására, akit bűnszervezeti elkövetőként ítéltek el, azonban érvelése szerint nevezett személy közelebbi és régebbi kapcsolatot ápolt egyéb név1al, sosem blogolt és a nyilvánosságot is kerülte, ezzel szemben – a többiekhez hasonlóan – róla minden megtalálható volt az interneten, blogolt, kiírta magából a történteket, azaz nem működtek konspiratívan. [80] A bűnszervezet fennállására vonatkozólag az elsőfokú bíróságéval ellentétes meggyőződésének további alátámasztása végett idézte a 2015. szeptember 15. napján utolsó szó jogán előadott nyilatkozatát, valamint arra is rámutatott, hogy csak 2008. augusztus hónapban töltötte be a tizennyolcadik életévét, így az általa felvázolt „régi indep.eu” és „új indep.eu” szerinti különbségtétel alapján kizárólag olyan időszakért lehetne felelősségre vonni, amikor még fiatalkorú volt, azonban a fiatalkorúakra vonatkozó enyhébb szabályozást nem alkalmazták esetében. Megjegyezte még, hogy egyetért a Balassagyarmati Törvényszék 9.B.210/2014/127. számú ítéletének a bűnszervezet hiányára levont következtetésével és az erre irányuló indokolásával. [81] Terhelt3 III.r. vádlott a fellebbezés indokolásában a torrent trackerek üzemeltetése kapcsán az általa előadottak illusztrálására „idővonalat” is készített, majd megjegyezte, hogy az „új indep.eu” oldal még az előzetes letartóztatása alatt is üzemelt és 2009. április végén vagy május elején állt le. [82] egyéb név9 egyik vallomásából és a törvényszéknek Terhelt1 I.r. vádlott MSN beszélgetéseit elemző bekezdéséből idézve nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egyikük sem mondott igazat, majd az elsőfokú ítélet [267], [268], [269] és [270] bekezdésében írtakat a fellebbezésébe másolva rámutatott arra a véleményére, hogy az említett ítéleti részekben taglalt két darab email hamis, a cégnév5 Kft.lejáratására szolgáltak, amit az is alátámaszt, hogy még az index.hu internetes hírportálon is megjelent egy cikk „Álspammel lőttek a warezháborúban” címmel. Az interneten 2008. február 15. napján megjelent írást szintén bemásolta a fellebbezése indokolásába. [83] A bűnszervezet fennállásával szemben megállapítható tényezőket összegezve kérte figyelembe venni, hogy nem azzal a céllal vált tizenhat évesen a cégnév5 Kft., azaz egyéb név1 ügyfelévé, hogy bűnszervezetben tevékenykedjen, egyedül üzemeltette a szervereit, egyéb név1 sosem büntette meg, Terhelt2 II.r. vádlottal 2007. év végétől nem volt jóban, lényegében Terhelt1 I.r. vádlott megrendelője volt, Terhelt4 IV.r. vádlottal sosem állt szorosabb kapcsolatban és számára csak hobbi volt a saját szerverei üzemeltetése, nem rendelkezett társsal. [84] Az egyéb név173.biz, egyéb név174.hu és egyéb név175.hu torrentoldalakkal összefüggésben előadta, hogy tudomása szerint azokat kizárólag Terhelt2 II.r. vádlott üzemeltette, akinek hosszan idézett a 2015. március 16-án tett vallomásából annak megerősítése érdekében, hogy elismerte, hogy a nevezett oldalakat egyedül hozta létre. Megítélése szerint az ügyiratokban szereplő MSN beszélgetésekből is az szűrhető le, hogy a három oldallal csak annyi kapcsolata volt, hogy Terhelt1 I.r. vádlott készítette az oldalak Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 22 motorját, ahogy az „új indep.eu” esetében is, így lényegében egy szoftvert vásárolt tőle, pontosan úgy, mint Terhelt2 II.r. vádlott. Utalt arra, hogy Terhelt4 IV.r. vádlott szintén megerősítette vallomásában, hogy a 34. számú szerver Terhelt2 II.r. vádlotthoz tartozott. [85] Kérte figyelembe venni, hogy időközben általa precedens értékűnek minősített jogerős bírósági döntések születtek más büntetőügyekben, így hivatkozott a „torrentoldal1” és a „torrentoldal2” nevezetű torrentoldalakkal kapcsolatban meghozott ítéletekre, amelyek véleménye szerint azért bírnak kiemelt jelentőséggel, mert ezekben az ügyekben a nyomozó hatóság kizárólag azokat a torrenteket vizsgálta, amiket az adott ügy vádlottjai töltöttek fel, ami azt jelenti, hogy a felhasználók, tulajdonosok, illetve üzemeltetők csak azokért a torrentekért felelnek, amelyeket saját maguk töltenek fel. [86] A „torrentoldal2” torrentoldal vonatkozásában meghozott ítélettel összefüggésben azt is kiemelte, hogy az eljárt bíróságok filmalkotásonként egységesen 200,- amerikai dollárral számoltak, ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla jelen ügyben is a 800,- amerikai dollár helyett 200,- amerikai dollárral állapítsa meg az okozott vagyoni hátrányt, amennyiben a felelősségét megállapítaná. Hangsúlyozta, hogy továbbra is vitatja a büntetőjogi felelősségét, azonban táblázatba foglalva kiszámolta, hogy a saját érvelése alapján mekkora összegű vagyoni hátrány lenne megállapítható. [87] Kiemelte dr. Ibolya Tibor „A „torrentrazziák” büntetőjogi megítélése” című cikkében írtakat, majd azon álláspontjának adott hangot, hogy az üzemeltetők felelősségét megállapító szakvélemények, beszámolók az inkriminált cselekménye után keletkeztek, így alappal feltételezhette az „új indep.eu” oldal esetében, hogy az üzemeltetése legális. Meglátása szerint ez a helyzet hasonló a dizájner drogokhoz, amelyek szintén csak később váltak büntethetővé. Lényegesnek találta továbbá, hogy jelen esetben a nyomozó hatóság eljárása a cégnév5 Kft. ellen irányult azzal a céllal, hogy sms és warez szervereket keressenek, azonban, ha a razzia a torrentoldalakat vette volna célba, abban az esetben az eljárás a felmentésével már régen befejeződött volna. [88] A 46. számú szerverrel kapcsolatban rámutatott arra, hogy szakértő1 a szerver vizsgálatakor nem talált emelt díjas sms szolgáltatás kiszolgálására használt, azokkal kapcsolatos szoftverek naplóállományait, valamint spam küldésére alkalmas szoftverek és email címet gyűjtő szoftvereket, adatbázisokat sem. A III.r. vádlott nem vitatta, hogy 1 darab szerzői joggal védett alkotás található volt a szerveren, egy egyéb név64 nevezetű program, továbbá azt sem tagadta, hogy a szerveren működött FTP, illetve webszerver, azonban elmondása szerint ez bevett szokás szerverek esetében és legális. Kérte figyelembe venni, hogy ezt a szoftvert csak saját felhasználásra tárolta, azzal haszonra nem tett szert és nem az volt a célja, hogy a nagy nyilvánosság számára hozzáférhető legyen. [89] A 48. számú szerver vonatkozásában kifejtette, hogy azon általános weboldalak voltak, amelyekről a szakértő is megállapította, hogy sem emelt díjas sms fizetési lehetőség nem volt rajta, sem jogvédett anyagokat nem lehetett letölteni róla. Állítása szerint a szerveren saját maga részére tárolt filmeket és zenét, azokat másokkal nem osztotta meg, ráadásul ezt a szervert többen is használták, mindenkinek volt jogosultsága a D (content) meghajtót elérni. Ugyanakkor nem vitatta, hogy a szerveren valóban voltak szerzői jogvédett Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 23 anyagok. Véleménye szerint a 46. számú szerverrel együtt mindezért a Btk. 385. §

(3)bekezdése és nem a Btk. 385. §

(4)bekezdés b) pontja alapján lehetne felelősségre vonni. [90] A tiltott szerencsejáték szervezésével kapcsolatban előadta, hogy egyéb név9től valóban kapott 300.000,- forintot, azonban ez az összeg a vételára volt a rendszám4 forgalmi rendszámú, személygépkocsi típusú személyautónak, amit eladott a részére. Állítása szerint a nyereményoldal létezéséről nem is tudott, és annak a lehetőségét nem zárta ki, hogy egyéb név9 a topnyeremények.eu oldalból származó bevételből egyenlítette ki a gépkocsi árát, azonban kijelentette, hogy az összeget nem azért kapta, mert részt vett a szerencsejáték szervezésében, hanem a gépkocsi eladása miatt. Hangsúlyozta, hogy szakértő1 szakértő szerint a topnyeremenyek.eu weboldal a

1. számú szerveren nem üzemelt. Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a másodfokú bíróság bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiányában mentse fel a tiltott szerencsejáték szervezésének bűntette miatt emelt vád alól. [91] A gyermekpornográf képek vonatkozásában azon meggyőződésének adott hangot, hogy az inkriminált felvételek nem minősülnek pornográfnak, mivel többségüket szülők készítették nyaralás alkalmával. Érvelése szerint az elsőfokú ítéletben hivatkozott MSN beszélgetések és a képek nem hozhatók összefügésbe egymással, mert két különböző számítógépről lettek lefoglalva. Amennyiben a másodfokú bíróság is úgy ítélné meg, hogy a képek pornográf tartalmúak, abban az esetben is a cselekménye a Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontjának minősülne. E bűncselekménnyel összefüggésben utalt arra, hogy az ügyészi fellebbezés szerint a Btk. 52. §

(3)bekezdése alapján foglalkozástól eltiltásra is kell ítélni, azonban sérelmezte, hogy ez a törvényi előírás a cselekmény elkövetésekor még nem volt hatályban, továbbá megjegyezte, hogy informatikus, így egyszer sem merült fel benne, hogy gyermekekkel foglalkozzon. Végezetül kifogásolta, hogy az ügyészség a perbeszédében ezt a fajta bűncselekmény előkészületet összemosta a szerzői jogok megsértésének bűntettével. [92] Fellebbezése írásbeli indokolásának összegzéseként rögzítette, hogy a vádhatóság nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani szerepét „a vélt bűncselekményeknél, illetve azt sem, hogy történt-e volna bűncselekmény elkövetése”. Az esetében főleg vallomások állnak rendelkezésre, azonban tárgyi bizonyítékok nem igazolják bűnösségét. Utalt arra is, hogy a torrent oldal üzemeltetése 2007-ben még nem volt bűncselekmény, de egyébiránt akkor más üzemeltette az oldalt. [93] Végszóként kijelentette, hogy ha elkövetett torrentezéssel kapcsolatos bűncselekményt, akkor azt mélységesen megbánta, azonban nem tartaná igazságosnak, hogy ennyi idő elteltével börtönbe kelljen vonulnia, amikor már családdal rendelkezik és azon gondolkodik, hogyan tudná tanulással, fejlődéssel építeni a karrierjét. A további szabadságvesztés nem csak számára, hanem felségének és 5 éves kisfiának is szenvedést okozna, továbbá a második gyermekvállalási szándékukat is romba döntené. Álláspontja szerint a további börtönbüntetés visszatartó erőt sem jelentene a torrentezés terén. Indítványozta, hogy amennyiben az ítélőtábla a bűnössége mellett foglalna állást, úgy mind a szabadságvesztés tartamát, mind a pénzbüntetés mértékét enyhítse. Hangsúlyozta, hogy az időközben eltelt idő nem elhanyagolható tényező, ráadásul az eljárás nem miatta húzódott el. [94] A III.r. vádlott fellebbezése írásbeli indokolásának mellékleteként az alábbi dokumentumokat csatolta: Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 24 egy 20 oldalas iratot a torrent fájl létrehozásának, feltöltésének, letöltésének, a valós adatállománynak, a ’times-_completed’ mezőnek és manipulálásának, valamint a egyéb név179 kiszűrésének bemutatására, a cégnév106 2015. április 22. napján kelt nyilatkozatát, egy szintén 20 oldalas dokumentumot a „Szoftver licenc megkötések Virtuális telepítő lemezek terjesztése” címszóval, egyéb név38 torrentoldal üzemeltetésével kapcsolatos kerületi bírósági ítéletét, a nyugat.hu internetes hírportál „Bíróságon a torrentoldal2 torrentoldalt üzemeltető társaság” című cikkét, a Sárvári Járásbíróság 7.B.58/2016/68. számú és a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság 8.Bf.11/2019/9. számú ítéletét, a Belügyi Szemle 2011. évi 2. számából dr. Ibolya Tibor „A „torrentrazziák” büntetőjogi megítélése” című írását és a rendszám4 forgalmi rendszámú gépkocsinak a Jármű Szolgáltatási Platformból kinyomtatott adatait. [95] Terhelt3 III.r. vádlott védője a Be. 584. §

(6)bekezdésében foglalt kötelező rendelkezés ellenére a bejelentett fellebbezését nem indokolta írásban. [96] Terhelt4 IV.r. vádlott az érdekében bejelentett fellebbezés indokait írásban is kifejtette, melyben pontokba szedve mutatott rá az elsőfokú ítéletnek szám szerint megjelölt bekezdéseiben leírtakkal szembeni ellenérveire. A törvényszéki ítélet több bekezdésével kapcsolatban is sérelmezte, hogy egyik esetben csoportvezetőként van megemlítve, míg más alkalommal Terhelt2 II.r. vádlott csoportjához tartozóként, azonban kijelentette, hogy sem csoportvezető, sem csoport tagja nem volt és senki nem végezte a feladatát az alárendeltjeként. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy egyéb név173.eu elnevezésű weboldalt soha nem üzemeltettek, csak indep.eu nevű oldalt, azonban azt sem közösen. Az elírások esetében a törvényszék feltételezhetően az indep.eu oldalra gondolhatott, azonban ennek a weboldalnak a bevételéből nem részesült. [97] Hangsúlyozta, hogy a reklámlevelek kiküldésében nem vett részt folyamatosan, továbbá állítása szerint egyetlen oldalra sem töltött fel tartalmakat és az oldalak létrehozásában, valamint működtetésében sem vett részt. Hivatkozása szerint úgynevezett supportos volt, ami elmondása szerint annyit jelentett, hogy kitakarította az irodát, és ha valaki újraindítást kért egy szerveren, akkor azt elvégezte. Az indep.eu oldal vonatkozásában előadta, hogy csak felhasználó volt, aki a tagok között moderátori jogokkal rendelkezett, így például a fórumon tudta törölni a nem megfelelő hozzászólásokat. [98] Sérelmezte, hogy az elsőfokú ítélet megállapítása szerint

1. február hónaptól nem vett részt semmilyen weboldal működtetésében, ezzel szemben a terhére megállapított vagyoni hátrány a teljes elkövetési időre vonatkozik. A vagyoni hátrány összesítésével kapcsolatban kiemelte, hogy a táblázatok esetében hibásak az összeadások, továbbá az indep.eu oldalhoz köthető vagyoni hátrány összegét nem lehet a személyével összefüggésbe hozni, mert annak üzemeltetésében nem vett részt. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
2. 25 [99] Kérte, hogy az ítélőtábla a 3.B.54/2018/
3. számú tárgyalási jegyzőkönyv
4. oldalán található vallomását vegye figyelembe és az elsőfokú ítéletben hivatkozott bank1-s számlaszámára vonatkozólag megjegyezte, hogy az csak a forráskódban szerepelt, vizuálisan nem volt látható, inaktív volt. Azt is hangsúlyozta, hogy az esetükben nem volt proxy szerver és rejtett szerver sem. [100] Utalt arra is, hogy a lefoglalt indep.eu egy nem működő archív mentés volt, továbbá az indep.eu és az egyéb név173.biz oldalon is rengeteg duplikáció található, amelyre példákat is felsorolt. Kifogásolta, hogy a torrentoldalak esetében sem próbaletöltés, sem szúrópróbaszerű ellenőrzés nem volt a szervereken elérhető tartalmakról. [101] Összegzésként megismételte, hogy az indep.eu weboldal létrehozásában és üzemeltetésében nem vett részt, nem volt csoportvezető és más csoport tagja sem, továbbá kizárólag reklámleveleket küldött ki időszakosan. [102] Személyi körülményei vonatkozásában kérte figyelembe venni, hogy a több, mint tíz éve folyamatban lévő eljárásba a számítástechnika iránti érdeklődése miatt keveredett bele és még mindig ennek az eljárásnak a végkimenetelére vár. Stabil munkahellyel és rendezett családi környezettel rendelkezik. Beadványát azzal zárta, hogy van egy kiskorú fia, a szüleinek sokat segít és igyekszik folyamatosan tanulni és fejlődni, próbál a társadalom hasznos tagja lenni. [103] Terhelt4 IV.r. vádlott védője a fellebbezés írásban előterjesztett indokolásában kijelentette, hogy figyelemmel védencének a nyomozati szakban tett beismerő vallomására, a bírói mérlegelés útján tett megállapításokkal nem foglalkozik. Emlékeztetett arra, hogy a megismételt eljárás előtt lefolytatott elsőfokú eljárás eredményeként meghozott ítéletet elfogadták, viszont a megismételt eljárást lezáró ügydöntő határozatában a törvényszék megállapította a bűnszervezeti elkövetést és védencével szemben letöltendő szabadságvesztést szabott ki, álláspontja szerint megalapozatlanul. [104] A védelem a fellebbviteli főügyészség fellebbezése kapcsán leszögezte, hogy amennyiben a bűnszervezet megállapíthatóságának már egyetlen törvényi feltétele is hiányzik, abban az esetben a többi törvényi előfeltételt biztosító számtalan adat sem pótolhatja e hiányt. Vitatta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy jelen esetben a törvényi egységet alkotó részcselekmények az általuk okozott vagyoni hátrány folytán önmagukban is 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel lennének büntetendők, mert ez a következtetés nem ellenőrzött, pontatlan számítási adatokon alapul. Ez utóbbi állításának alátámasztása érdekében megjegyezte, hogy az elsőfokú ítélet tényállásában a sértettek mellé rendelt vagyoni hátrányok összeadása nagyságrendekkel tér el a táblázat alján lévő összesítéstől. Álláspontja szerint olyan mértékű az eltérés, hogy kijelenthető, hogy a törvényszék ítélete valótlan adatokkal számolt. Megítélése szerint az egyéb név68, a cégnév
5. és az képviselő11 esetében szükséges a vagyoni hátrány mértékének tisztázása, mivel e három cég vonatkozásában merülhet fel olyan összegű vagyoni hátrány, amely megalapozza a törvényszéknek a részcselekményekkel kapcsolatos megállapítását. [105] Meggyőződése szerint mind a vádhatóság, mind az elsőfokú bíróság mechanikusan, ellenőrzés nélkül vette át a korábbi eljárás táblázatát és számadatait. Véleménye szerint az Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
6. 26 ügyészség hamis számokkal vádolta meg védencét, majd az elsőfokú bíróság hibás adatok alapján tett megállapítást, ezért ítélete megalapozatlan. Rámutatott arra a nézetére is, hogy nem a bíróság feladata a pontos, művekre és sértettekre lebontott munka elvégzése, ezt a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség mulasztotta el. [106] Meglátása szerint az ügyészség által módosított vád alapján, miszerint egy mű esetében csak egyetlen letöltéssel kell számolni, és a duplikációk kiszűrése esetén nincs olyan részcselekmény, amelynek esetében a vagyoni hátrány mértéke elérné vagy akárcsak megközelítené az 5 évi vagy azt meghaladó büntetési tételt megalapozó összeget, ami felvethetné a bűnszervezet megállapíthatóságának gondolatát. Érvelése szerint nem lehet jelen büntetőüggyel összehasonlítani egyéb név6 és egyéb név9 elítélését, mert védence vonatkozásában sok tárgyalási nap, bizonyítékok beszerzése és jelentős ügyészi vádmódosítás történt. [107] Kérte figyelembe venni a III.r. vádlott által is hivatkozott Sárvári Járásbíróság 7.B.58/2016/
7. számú és a Szombathelyi Törvényszék 8.Bf.11/2019/
8. számú ítéletében foglaltakat, mert meggyőződése szerint jelen ügyben nem történt meg a sértetti oldal kétséget kizáró módon történt kimunkálása és kijelenthető, hogy a Balassagyarmati Törvényszék a vagyoni hátrány számításánál nem a vádlottakra nézve legkedvezőbbet alkalmazta. [108] Mindezekre figyelemmel kérte, hogy a másodfokú bíróság adjon helyt a fellebbezésében foglaltaknak, majd végezetül utalt arra, hogy a IV.r. vádlott családi helyzetében változás állt be, mert kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. [109] Terhelt16 XVI.r. és Terhelt17 XVII.r. vádlott védője a bejelentett fellebbezés írásbeli indokolásában az ügytörténet rövid összefoglalását követően rámutatott arra a tényre, hogy a büntetőeljárás az Országos Bírósági Hivatal Elnökének kijelölő határozata következtében került a Balassagyarmati Törvényszékre, majd a védő jelen ügyben előterjesztett alkotmányjogi panasza következtében az Alkotmánybíróság a 36/
9. (XII. 5.) AB határozatában visszaható hatállyal megállapította a kijelölés alapjául szolgált törvényhelyek alaptörvény-ellenességét és az alkotmányosság helyreállítását az eljáró bíróságok feladatául tűzte ki. Sérelmezte, hogy mindezek ellenére az Alkotmánybíróság határozata semmiféle jogkövetkezményt nem eredményezett jelen ügyben. [110] Az eljárásjogi kérdések körében a védelem azt is kifogásolta, hogy a 2016-os fellebbezésében részletesen megindokolta, hogy álláspontja szerint a törvényszék miért nem volt törvényesen megalakított bíróságnak tekinthető, azonban érveit a
10. évben meghozott másodfokú határozat elvetette, amelynek indokaival továbbra sem ért egyet, mert álláspontja szerint az érvei nagy részét az ítélőtáblai határozat nem cáfolja meg. [111] A Be.
11. §

(1)és

(5)bekezdésében foglaltakat idézve kiemelte, hogy a

1. sorszámú jegyzőkönyvben rögzítettek szerint a tanács elnöke 9 óra 33 perckor szünetet rendelt el „az ítélet meghozatala tárgyában tartandó tanácsülés céljából”, majd 10 óra 25 perckor már folytatódott a tárgyalás, tehát az eljáró tanács „alig több mint háromnegyed óra alatt megállapította a tényállást”, döntött a vádlottak bűnösségéről, megállapítva a terhükre rótt bűncselekményeket is, meghatározta a büntetéseket és az intézkedéseket, valamint rendelkezett az egyéb kérdésekről és 9 oldalon írásba foglalta az ítélet rendelkező részét. A Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
2. 27 védő azért tartotta szükségesnek ezt hangsúlyozni, mert „nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy az előzőek szerinti döntések alapos megtanácskozására, majd a rendelkező rész írásba foglalására háromnegyed óra elegendő lenne”. Megítélése szerint mindebből két következtetés vonható le, az egyik, hogy az eljárt tanács már a „tanácsülés előtt” megállapította a tényállást és döntött a felsorolt kérdésekről, a másik lehetőség, hogy érdemi tanácskozás nem történt, kizárólag az egyik tanácstag határozati javaslatáról döntöttek. Az első esetben a törvényszék már korábban, a perbeszédeket és az utolsó szó jogán elhangzottakat megelőzően hozta meg ítéletét, míg a második esetben az elsőfokú bíróság mellőzte a társasbíráskodás elvéből fakadó, a tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos garanciákat. A társasbíráskodással összefüggésben több alkotmánybírósági határozatra is utalt, majd megállapította, hogy jelen ügyben ez az együttes tevékenység nem történt meg, ezért súlyosan sérült védencei vonatkozásában a tisztességes eljáráshoz fűződő jog, amely a másodfokú eljárásban már nem orvosolható, így a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján felveti az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra utasításának indokoltságát. [112] Véleménye szerint a megismételt eljárásban kihirdetett elsőfokú ítélet a Be. 592. §

(2)bekezdés a), b),

1. c)és
2. d)pontjában meghatározott okból részben megalapozatlan, mert a megállapított tényállás számos hiányosságot mutat, a tényállás nincs maradéktalanul felderítve, védencei vonatkozásában jelentős mértékben iratellenes és a törvényszék a megállapított tényekből helytelen ténybeli következtetéseket vont le. [113] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azért tartotta hiányosnak, mert a törvényszék nem rögzítette a tényállás [177] bekezdésében, hogy védencei mikor és miként szereztek tudomást arról, hogy az emelt díjas sms-ekért cserébe más által szolgáltatott tartalom illegális, így az abból származó bevétel bűncselekményből ered. Megítélése szerint ez a hiányosság különösen azért kirívó, mert a törvényszék a bizonyítékok értékelésének eredményeként és nem ténybeli következtetésből jutott erre a megállapításra. Az elsőfokú ítélet [173] bekezdésében írtakat felidézve sérelmezte, hogy a megjelölt gazdasági társaságok képviselői vonatkozásában az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy nem volt tudomásuk arról, hogy az általuk aláírt fiktív számlák a bűncselekményből származó bevétel eredetének leplezését szolgálják, ezzel szemben a törvényszék szerint védencei tisztában voltak e ténnyel, azonban az ügydöntő határozatból nem tűnnek ki azok a körülmények, amelyekből mindez következik. [114] A 2017. évben meghozott ítélőtáblai határozatnak megfelelően a törvényszék az ítéletében határozottan megjelölte, hogy a bűncselekmény tárgya az elsőfokú ítéletben megjelölt cégek részére átutalt számlapénz, azonban véleménye szerint a tényállásból hiányzik, hogy a bűncselekmény tárgyát érintő elkövetési magatartást a XVI.r. és XVII.r. vádlott elkövette volna. A tényállást hiányosnak és egyben homályosnak minősítette, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által használt „közreműködtek” szóhasználat értelmetlen, mert vagy a védencei utalták tovább a pénzt, vagy abban működtek közre, hogy más utalja tovább. Meglátása szerint a „közreműködtek” ige alatt sokféle magtartási formát lehet érteni, azonban abból nem olvasható ki a törvényi tényállást megvalósító tényleges elkövetési magatartás. [115] A védő ezt követően meghatározta a felderítetlen tényállás esetét, majd az elsőfokú ítélet [171] bekezdésére vonatkozólag a következőkre mutatott rá. A „fiktív számla” Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/87. 28 fogalmának meghatározásához a 7003/2002. PM irányelvben foglaltakat kell figyelembe venni, amely a fiktív számla két fő típusát különbözteti meg és ezek között a fiktív gazdasági eseményt tartalmazó számlák további három altípusa határozható meg. Hivatkozása szerint jelen esetben az adóhatóság a fiktív számlázás egyik altípusának esetét állapította meg a cégnév5 Kft. vonatkozásában, nevezetesen, hogy a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással. A védő e körben felhívta a figyelmet, hogy ezen fiktív számla esetében ténylegesen történik szolgáltatás, az a felek közötti szerződés szerint valósul meg, azonban a számla már tévesen tartalmazza. Álláspontja szerint az adóhatóság a cégnév5 Kft. esetében a fiktív számlázás ez utóbbi esetét állapította meg, amely körülményt az ítéleti tényállásnak minimális, de inkább részletesebb terjegyéb név182emben tartalmaznia kellene, ennek hiányában a törvényszéknek a számlák fiktív jellegével kapcsolatos megállapításai felderítetlenek. [116] Kitért arra is, hogy az adóigazgatási eljárás a cégnév10 Kft., a cégnév7.hu Kft. és az cégnév11 Kft. számláit vizsgálta, míg a cégnév9-nek a cégnév5 Kft. könyvelésébe beállított számlái tekintetében nem folytatott vizsgálatot, ezért az elsőfokú bíróságnak a cégnév9 számlái vonatkozásában bizonyítást kellett volna lefolytatnia ahhoz, hogy alappal hivatkozhasson azok fiktív voltára, ez azonban nem történt meg és a könyvvizsgálói szakvélemény sem tartalmaz erre utaló megállapítást, így a tényállás e tárgykörben is felderítetlen. Ezzel kapcsolatban még azt is megjegyezte, hogy a törvényszék megállapításával ellentétben a cégnév9 ügyvezetőjének tudnia kellett a számlák fiktivitásáról. [117] A felderítetlenség témakörében rámutatott arra is, hogy az elsőfokú bíróság Terhelt16 XVI.r. vádlott esetében az elsőfokú ítélet rendelkező részében megjelölt forint, euró és amerikai dollár összegekre vagyonelkobzást rendelt el a Btk. 74/A. §

(2)bekezdés p) pontja alapján. Megjegyezte, hogy míg az ügydöntő határozat rendelkező része a vagyonelkobzást Terhelt16 XVI.r. vádlottal szemben rendelte el, addig az indokolás már Terhelt16 XVI.r. és Terhelt17 XVII.r. vádlott elleni vagyonelkobzásról szól, továbbá azt is hangsúlyozta, hogy a korábban meghozott elsőfokú ítélethez hasonlóan az amerikai dollár összege ismételten elírásra került, mert az helyesen csak 4.600,- dollár. [118] A vagyonelkobzás alapjául megjelölt törvényhely szövegének ismertetését követően kifogásolta, hogy az elsőfokú ítéletből nem derül ki, hogy a törvényszék vizsgálta volna védencei igazolható jövegyéb név182mi viszonyait és életvitelüket, továbbá, hogy ezek összevetését is elvégezte. Nyomatékosította, hogy az eljárás során becsatolásra kerültek azok a banki bizonylatok, amelyek a lefoglalt és az elkobozni rendelt pénzek legális eredetét igazolják. [119] Ugyancsak felderítetlennek és egyben hiányosnak is minősítette az elsőfokú ítélet tényállását a védencei terhére megállapított haszonszerzési célzat vonatkozásában, mivel egyéb név1 szülei nem voltak a bűnszervezet tagjai és a tényállás nem tartalmaz arra vonatkozó részt, hogy bármilyen haszonhoz jutottak volna a terhükre megállapított bűncselekményből. [120] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság érdemi vizsgálata körébe vonta a valótlan tartalmú kölcsönszerződést, mivel arra vonatkozólag bizonyítás nem történt, nem lehet tudni, Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/

1. 29 hogy az miként került felhasználására és a szerződésre még a tényállás sem tért ki, amely véleménye szerint szintén megalapozatlanságot eredményez. [121] Végezetül a felderítetlenség eseteként említette meg, hogy a törvényszék orvosszakértő kirendelése nélkül döntött abban a kérdésben, hogy Terhelt17 ambuláns lapon írt betegsége és az alkalmazott gyógyszer befolyásolhatták-e korábbi vallomásának megtételében, illetve annak tartalmában, ezért az erre irányuló vádlotti védekezés elvetése alaptalan. [122] Az iratellenesség körében a védelem elsőként a törvényszéki ítélet [590] bekezdésében írtakat idézve kiemelte, hogy az adóhatóság a fiktivitásra vonatkozó megállapítását kizárólag arra alapította, hogy a befogadott számlákon szereplő gazdasági események nem azonosak a tényleges gazdasági eseményekkel, míg azt a körülményt, hogy egyes alvállalkozók nem voltak elérhetők, illetve évek óta nem nyújtottak be adóbevallást, kizárólag tényként rögzítette, azonban ezzel kapcsolatban a cégnév5 Kft. terhére semmiféle megállapítást nem tett. [123] Álláspontja szerint ellentmond az iratanyagnak a tényállás azon része is, hogy Terhelt16 XVI.r. vádlott a cégnév5 Kft. ügyvezetőjeként a már hivatkozott négy gazdasági társasággal szoftvertanácsadás szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződéseket írt alá, mert valójában a megkötött szerződésekben szoftvertanácsadás egyáltalán nem szerepelt, hanem az került feltüntetésre, hogy az elvégzett tartalomszolgáltatáshoz a cégnév5 Kft. biztosítja az sms szolgáltatást. Véleménye szerint a szerződések az elsőfokú bíróság által hivatkozott látszat keltésére nem voltak alkalmasak és nem is ez volt a céljuk, továbbá utalt arra is, hogy a teljesítésigazolások a szolgáltatás tárgyaként kivétel nélkül sms jutalékot rögzítettek. A védő szerint „teljesen nyilvánvaló”, hogy a szolgáltatást a cégnév5 Kft. biztosította az emelt díjas telefonszámok rendelkezésre bocsátásával, aminek felhasználásával a négy „alvállalkozó” cég tartalomszolgáltatást nyújtott az emelt díjas sms-t küldőknek. Az elküldött sms díja a cégnév12 Zrt.-hez, később cégnév13 Kft.-hez került, amely cégek a saját szolgáltatási díjuk levonása után tovább utalták azt a cégnév5 Kft.-nek, majd ez utóbbi kft. ugyanezt tette a tartalomszolgáltatóként megjelent cégnév10 Kft., cégnév7.hu Kft., cégnév11 Kft. és cégnév9 felé. [124] A védő szerint nemcsak a bizonyítékok téves értékeléséből levont helytelen következtetés az a megállapítás, hogy védencei tudtak arról, hogy a cégnév5 Kft.-hez érkező sms díjak bűnös tevékenységből származnak, hanem iratellenes is. Ez utóbbi megállapítását arra alapította, hogy a vádlott-társak és az elsőfokú bíróság által meghatározónak tekintett tanúk sem említették a egyéb név178 házaspárt bármely elkövetési formát illetően. A vádlotttársak vallomásai nem közvetlen észleléseken alapulnak és az általuk közölt tények nem alkalmasak védencei tudattartalmára vonatkozó következtetés levonására, míg egyéb név6, egyéb név9, egyéb név37, egyéb név38 és tanú1 tanúk vallomásait a XVI.r. és XVII.r. vádlott bűnössége kapcsán a törvényszék egyáltalán nem értékelte, így megítélése szerint a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség alaptalanul állította átiratában, hogy nincs olyan perdöntő bizonyíték, amit az elsőfokú bíróság nem vont az értékelési körébe. [125] Meggyőződése szerint az indokolási kötelezettség megsértését is érinti, hogy a törvényszék egyetlen olyan részletet sem említett a felsorolt tanúk vallomásaiból, amely védenceit érintené, amit különösen azért tartott sérelmesnek, mert egyéb név6 és egyéb név9 Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
2. 30 kifejezetten azt állították, hogy védenceit nem ismerik. A hivatkozott öt tanú még csak utalást sem tett arra vonatkozólag, hogy a XVI.r. és XVII.r. vádlottnak bármilyen köze lett volna a bűncselekményekhez, továbbá a bűncselekményekben való érintettségükről bizonyítékul szolgáló tényről sem nyilatkoztak. Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes eredményre jutott a ténymegállapítása során, ezért a védő szerint az iratellenes. [126] A
3. évi
4. számú ítélőtáblai határozatra utalva kijelentette, hogy védencei bűnösségének megállapítására az ártatlanságukat alátámasztó, fentebb hivatkozott tanúvallomások ellenére került sor, így ezek és a törvényszék által terhelőnek tekintett bizonyítékok között ellentét feszül, amelynek feloldása elmaradt. [127] Egyetértett a Balassagyarmati Törvényszékkel abban, hogy a hanganyagok és nem az azokról készült leiratok tekintendők bizonyítéknak, azonban arra is rámutatott, hogy több telefonbeszélgetés megerősíti, hogy védencei nem rendelkeztek információval az sms díjakból származó bevételek mögötti tevékenységekről, így kiemelte a
5. december
6. napján rögzített felvételt, amelyben egyéb név1 az édesapjának tagadta az illegális tevékenységet. Jelen esetben is kifogásolta, hogy a mentő bizonyítékok ellenére az elsőfokú bíróság nem adott számot arról, hogy miként jutott a védenceit elmarasztaló döntés meghozatalára, „mely ekképpen iratellenes”. [128] A védelem szerint iratellenesnek kell tekinteni az elsőfokú ítélet azon megállapítását is, hogy a cégnév5 Kft. által utalt pénzeket fogadó cégek ügyvezetői azt felvették, majd egyéb név1nak eljuttatták, mivel az ítélőtábla a
7. évben meghozott ítéletében e ténymegállapítást arra hivatkozással mellőzte, hogy erre nincs bizonyíték. Álláspontja szerint a megismételt eljárásban ezen tárgykörben nem folyt bizonyítás, valamint új bizonyíték sem merült fel, így a törvényszék a már felülbírált ténymegállapítást nem ismételhette volna meg, mert az nem bizonyított, illetve ellentétes az iratokkal. [129] A védő a
8. évi
9. számú ítélőtáblai határozatban foglaltak felidézésével azért is megalapozatlannak minősítette a törvényszéki ítéletet, mert a megállapított tényekből további tényekre helytelen következtetéseket vont le, amivel kapcsolatban felhívta a figyelmet a hatályon kívül helyező másodfokú határozatban előírtakra, miszerint az elsőfokú bíróságnak az általa megállapítottakról mind ténybeli, mind jogi szempontból kimerítő és a logika szabályainak megfelelő indokolást kell adnia. A törvényszék egyes tényekből történt következtetés útján helyezkedett arra az álláspontra, hogy védencei tisztában voltak a pénzmosás alapjául szolgáló bűncselekmények elkövetésével. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során e körülmény bizonyítására helyezte a hangsúlyt, míg a pénzmosás tényállásszerű magatartásának megállapítására, illetve az azokat alátámasztó bizonyítékok felkutatására már az elítéléshez szükséges mértéket alulmúlóan fektetett energiát. [130] Ismételten megemlítette, hogy az elsőfokú bíróság egyéb név6 és egyéb név9 tanúknak a védenceire vonatkozó vallomásait nem értékelte, amely körülmény következtében az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenysége megalapozatlan. [131] A XVI.r. és XVII.r. vádlott tudattartalmára levont téves következtetések sorában első helyen a törvényszéki ítélet [162] bekezdésében leírtakra hivatkozott, mert véleménye szerint Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
10. 31 az elsőfokú bíróságnak az ítélete ezen részében kifejtett következtetése okszerűtlen. Állításának alátámasztásaként meghatározta a szerverhoszting tevékenység lényegét, majd kiemelte, hogy annak nem tárgya a tartalomszolgáltatás. Hangsúlyozta, hogy a szerzői jogokat az illegális tartalomszolgáltatás sértheti, azonban a szerverhoszting nem. Ugyancsak részletezte a webhoszting fogalom jelentését és előadta, hogy e tevékenység keretében a szolgáltató egy szervert biztosít, ezért felmerülhet a szerzői jogsértés lehetősége a weblap tartalma alapján, azonban jelen ügyben a Balassagyarmati Törvényszék nem állapította meg, hogy a jogsértő tartalmakat a cégnév5 Kft. tulajdonában vagy egyéb rendelkezése alatt álló gépen tárolták. Kérte figyelembe venni, hogy nevezett kft. a partnereivel kötött szerződéseiben kikötötte, hogy a tartalomszolgáltató kizárólagosan vállalja a felelősséget az általa működtetett tartalomszolgáltatásért. A védő szerint mindezekre tekintettel a XVI.r. és XVII.r. vádlott tudattartalma vonatkozásában a törvényszéknek az ítélete [162] bekezdésében levont következtetése részben téves, részben pedig irreleváns. [132] A védelem szerint az elsőfokú bíróság az ítéletében jelentőséget tulajdonított a cégnév5 Kft. számítógépes gépparkja hiányának, azonban a szerverhoszting tevékenység nem igényel számítógépes gépparkot, ráadásul a valóságban rendelkezésre álltak a szükséges eszközök. [133] Ezt követően a védő részletesen kitért a lehallgatott telefonbeszélgetésekről készült hanganyagokra, mivel a törvényszék túlnyomórészt ezekre alapította védencei bűnösségét. Érvelése szerint ellenkező bizonyíték hiányában megállapítható, hogy mind Terhelt16 XVI.r. vádlott, mind Terhelt17 XVII.r. vádlott a
11. május
12. napján kezdődött adóhatósági vizsgálat folytán szerzett tudomást azokról a körülményekről, amelyek ismeretére hivatkozva az elsőfokú bíróság a bűnös tudattartalmukra következtetett. Meglátása szerint a törvényszéki következtetések általánosnak tekinthető problémája, hogy azokat a szövegkörnyezetből kiragadott mondatokra, félmondatokra alapította és nem a telefonbeszélgetések egészét vette figyelembe. [134] A fellebbezés indokolása a közleményszám1 számú beszélgetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Terhelt16 XVI.r. vádlott egy addig nem ismert problémával szembesült, melynek kereste a legális megoldását, míg a fia felvetésére negálta bármilyen bűncselekmény elkövetését. A közleményszám2 számú beszélgetésre vonatkozólag rámutatott, hogy abban szintén nem esett szó a bevétel illegális eredetéről és Terhelt16 nem elismerte, hanem felismerte, hogy a szerződő partnerek a megadott elérhetőségeiken nem voltak megtalálhatók. Álláspontja szerint a beszélgetésekből nem állapítható meg, hogy védencei az adóhatósági vizsgálat előtt tisztában lettek volna azzal, hogy egyéb név1 milyen célból kötötte az alapul szolgáló szerződéseket. A közleményszám3 számú beszélgetésből szerinte csak egyéb név1 „széfpolitikára” vonatkozó fejtegetését lehet megismerni, a szövegből sem Terhelt16 üzleti mentalitására, sem bűnösségére nem lehet következtetni, továbbá az elsőfokú bíróság által hivatkozott „látszatmegfelelés” teljesen értelmetlen következtetés. Végül a közleményszám4 számú beszélgetéssel összefüggésben nyomatékosan kiemelte, hogy iratellenes és téves az a következtetés, miszerint védencei felhasználták az elsőfokú ítélet [611] bekezdésében említett szerződést, mert az ítélőtábla a
13. évben kihirdetett határozatában megállapította, hogy a szerződéssel kapcsolatos hangfelvételekből a bűnösségre levont konklúzió megalapozatlan, ezért, utóbb felmerült egyéb bizonyíték hiányában e hangfelvételek nem szolgálhatnak ismételten alapul a bűnösséget alátámasztó tudattartalom megállapításához. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
14. 32 [135] A védő meglátása szerint a törvényszék az ítéletében több olyan megállapítást tett, amelyeket a hangfelvételekkel összevetve a XVI.r. és XVII.r. vádlott bűnösségének alátámasztásaként értékelt. Első, hogy a cégnév5 Kft. által befogadott számlák fiktívek voltak, illetve azok ellenértékét az utalást követően felvették és egyéb név1nak átadták, azonban ez iratellenes megállapítás. Második, hogy a fiktív számlát kiállító cégek egymás után következtek, ami szintén irat- és tényállásellenes megállapítás. Harmadikként szó szerint idézte az elsőfokú ítélet [593] bekezdésében írtakat, majd megállapította, hogy az abban foglalt, a cégekkel kapcsolatos körülményekről védencei legkorábban akkor szerezhettek tudomást, amikor a megindult adóhatósági eljárásban erről értesítette őket az adóhivatal, ami azonban már az elkövetési időn kívül esik, így bűnös tudattartalmat sem alapozhat meg. Kijelentette továbbá, hogy a törvényszék hivatkozott bekezdésében vázolt pénzfelvételekről és családi kapcsolatról mindkét védence kizárólag a nyomozás során értesült. Negyedik törvényszéki megállapításként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság szerint a cégek az átutalt pénzeket nem vallották be és azok után adót sem fizettek, azonban ez védencei számára csak az adóhivatal által folytatott vizsgálat során derült ki, előtte erről nem tudtak. [136] Az elsőfokú bíróság által a fentebb hivatkozott megállapításokkal összevetett hangfelvételek közül elsőként a közleményszám5 számú hanganyaggal foglalkozott. Véleménye szerint az elsőfokú ítélet ismertetése a hanganyag 38 perces terjegyéb név182me miatt nem is lehet objektív, amit jól mutat az a tény, hogy kimaradt belőle azon lényeges rész, miszerint annak ötlete, hogy egyéb név1 pénzét Terhelt6nál helyezzék el, ekkor merült fel először. A védő szerint a 10 millió forint a
15. évi lakáseladásból származik, így a pénz eredete dokumentálható, ezért alaptalan és okszerűtlen az elsőfokú bíróság következtetése, hogy védencei számoltak azzal a reális lehetőséggel, hogy a pénz bűncselekmény elkövetéséből származik. [137] A törvényszéki ítélet [605] bekezdésében írtakat követhetetlen okfejtésnek minősítette, majd megjegyezte, hogy egyéb név1nak az apjára, vagyis Terhelt16 XVI.r. vádlottra vonatkozólag elhangzott mondata – „Semmibe nem megy bele, ami akárcsak szürke, érted.” – egyértelműen arra enged következtetni, hogy védence távol akarta magát tartani minden olyan cselekménytől, eseménytől, amely a legkisebb mértékben is jogsértő, tehát nem kizárólag annak látszatától. [138] Megítélése szerint a törvényszék következtetése mind a logikát, mind az észszerűséget mellőzi, amely a teljes szövegkörnyezet vizsgálatakor válik még nyilvánvalóbbá, ezért fellebbezése indokolásában rögzítette a hanganyag általa relevánsnak vélt beszélgetésrészletét. A védő szerint az idézett szövegkörnyezetből megállapítható, hogy a beszélgetőpartnerek, azaz egyéb név1 és Terhelt6 egyetértettek abban, hogy a XVI.r. és XVII.r. vádlott is törvénytisztelő, távol tartják magukat a törvénytelen, vagy kétes megítélésű tevékenységektől, ezért nem lehetett volna alappal arra következtetni, hogy védencei azért hárították el a pénz további őrzését, mert tudtak annak bűnös eredetéről. [139] A védelem egyenként értékelte azt a négy felvételt, amelyekre a törvényszék a egyéb név20-féle kölcsönszerződéssel kapcsolatban utalt. Értelmezése szerint ezen hanganyagokból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a XVI.r. és a XVII.r. vádlott tisztában volt a egyéb név20 és egyéb név1 közötti ügylet részleteivel, illetve az utólagos közjegyzői nyilatkozat elkészültének körülményeivel. Kiemelte továbbá, hogy Terhelt17 tényként Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
16. 33 hivatkozott a kölcsönadásra és egyéb név1 még
17. október 30-án sem fedte fel a valóságot a szülei előtt a vizsgált számlákat érintően. [140] A közleményszám6 számú hanganyag és az elsőfokú ítélet [618], [619] és [620] bekezdése kapcsán megjegyezte, hogy az elhangzottak nem a XVII.r. vádlott mentalitásáról, legfeljebb az aktuális mentális állapotáról adtak képet, mivel az iratok ellopatására vonatkozó „beteges gondolat” egyetlen egyszer merült fel benne, amikor már öt adóhatósági vizsgálat volt folyamatban családtagjai és a családi cégek ellen. [141] Az elsőfokú ítélet [621]-[623] bekezdéseiben elemzett hanganyagokról kijelentette, hogy az ügydöntő határozatban e beszélgetésekből a védencei tudattartalmára közvetlenül irányuló következtetés nem található, így nem érthető, hogy mit és miként bizonyítottak a törvényszék számára és ugyanerre a megállapításra jutott az elsőfokú ítélet [624]-[627] bekezdéseiben taglalt beszélgetésekkel kapcsolatban is. Hangsúlyozta, hogy az adóhivatal ellenőrzésének napjáig nemcsak a fiktív számla, hanem olyan téma sem képezte a lehallgatott telefonbeszélgetések tárgyát, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a befogadott számlák a bűnös tevékenység leplezését szolgálnák. Sérelmezte, hogy a törvényszék értelmezése szerint azzal, hogy védencei fiktív számláról beszéltek, elismerték a bűncselekményt leplező jellegét, ezzel szemben az adóhivatal által fiktívnek tekintett számlákat a XVI.r. és XVII.r. vádlott is egyszerűen csak így említette, azonban ebből sem következik bűnösségük. [142] A törvényszéki ítélet [630] bekezdésében hivatkozott telefonbeszélgetések vonatkozásában rámutatott arra, hogy mindkét esetben elhangzott a 12%-ra hivatkozás, azonban az már nem hangzott el konkrétan, hogy Terhelt20 ilyen mértékű részesedésért könyvelt volna. Kérte figyelembe venni, hogy Terhelt20 fix összegű havi díjazásban részesült a könyvelésért, így csak ennek elutalásáról tudhatott Terhelt16 XVI.r. vádlott, de hozzátette azt is, hogy még ha Terhelt20 kapott is volna a havi könyvelési díjat meghaladó juttatást, a telefonbeszélgetések alapján védence erről nem tudott. [143] A védelem ezek után áttért az elsőfokú ítélet [632] és [633] bekezdésében értékelt hanganyagra, amelynek kapcsán értetlenségének adott hangot az elsőfokú bíróság által használt „látszatmegfelelés” kifejezés miatt, mert ha egy cég működése megfelel a jogszabályoknak, akkor az nem látszat, hanem jogszerű működés. Kiemelte, hogy a diskurzusból kizárólag egyéb név1 értelmezése ismerhető meg a „Béla-féle széfpolitika” mibenlétéről, majd nyomatékosította, hogy a cégnév5 Kft. a könyvszakértő által is igazoltan nyereséges volt. Terhelt16 XVI.r. vádlott úgy gondolta és ekként is cselekedett, hogy a cégből nem lehet minden vagyont kivenni, mert tartalékolni kell a költségekre, így például adóra, nem várt kiadásokra, ez volt a szóban forgó safe policy, vagyis széfpolitika, aminek érdekében még a házi pénztárat is megszűntette, hogy nyomon követhető legyen a pénzek eredete. [144] A törvényszéki ítélet [634] és [635] bekezdésében foglaltak tekintetében előadta, hogy Terhelt16 XVI.r. vádlott tudattartalmára levont törvényszéki következtetés az ÁFA jogellenes visszaigénylésére vonatkozólag azzal a pontosítással igaz, hogy az adóhatósági vizsgálat megállapításai alapján vált számára nyilvánvalóvá, hogy a visszaigénylés nem gyakorolható jogszerűen, azonban az adólevonási jog gyakorolhatóságának hiánya, illetve utóbb jogszerűtlennek bizonyult gyakorlása önmagában nem bűncselekmény. A védő nézete szerint Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
18. 34 a beszélgetés egészéből megállapítható, hogy védence az adóhivatal álláspontját magyarázta a fiának és a párbeszéd jól tükrözi a fiába vetett bizalom megrendülését. [145] A védelem rámutatott arra, hogy a törvényszék a közleményszám8 számú híváshoz kapcsolódóan semmilyen megállapítást nem tett ítéletében, míg a közleményszám7 számú hanganyag alapján a Balassagyarmati Törvényszék ismételten téves következtetésre jutott. Véleménye szerint az a körülmény, hogy Terhelt17 XVII.r. vádlott rákérdezett Terhelt24 létezésére kizárólag azt mutatta meg, hogy nevezett személyt nem ismerte, azonban mint a cég tagjának, de még az ügyvezetőjének sem kellett ismernie a szerződő partner törvényes képviselőjét ahhoz, hogy érvényes szerződés jöjjön létre a partnercéggel, és hogy ez alapján valós gazdasági esemény menjen végbe. [146] Az elsőfokú ítélet [638] bekezdésében írtakra tekintettel előadta, hogy az adóhatóság ugyan leírta, hogy a cégek nem voltak elérhetők, ennek ellenére védencei mégiscsak elérték őket és ezért is nyilatkoztatták meg az ügyvezetőket. Álláspontja szerint nem a nyilatkozatok tartalmának, hanem annak a ténynek van jelentősége, hogy a cégnév5 Kft.-vel szerződött cégek léteztek és elérhetők voltak. [147] A közleményszám9 számú hanganyag vonatkozásában kifejtette, hogy kétségtelenül még a büntetőeljárás lehetősége is szóba került a beszélgető felek között, azonban utalás szintjén sem hangzik el a számlákhoz kapcsolódó bevételek törvénytelen tevékenységből, bűncselekményből származása, ami a védő szerint a probléma taglalásakor „elvárható” lett volna, amennyiben Terhelt17 XVII.r. vádlott is tudott volna róla. [148] Az elsőfokú ítélet [641] bekezdésében taglalt hanganyaggal kapcsolatban is a fentebb említett megállapításra hivatkozott, míg a [643] bekezdésben elemzett közleményszám2 számú hanganyaghoz már nem fűzött részletes indokolást, kizárólag visszautalt a fellebbezése korábbi pontjában kifejtett védői álláspontjára. [149] A hanganyagokra vonatkozó törvényszéki indokoláshoz még hozzáfűzte, hogy nincs jelentősége annak, hogy Terhelt16 ismerte-e a számlát kiállító partnercégek ügyvezetőit. Kiemelte, hogy sem az adóhivatal, sem a törvényszék nem állapította meg, hogy nem létezett valós gazdasági kapcsolat az cégnév13 Kft. és a cégnév5 Kft. között, továbbá azt sem, hogy e két cég között bármilyen együttműködés állt volna fenn valótlan tartalmú számlák és bűncselekményből származó pénzek utalása tekintetében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amikor a XVI.r. vádlott szemrehányást tett a fiának, hogy az általa választott partnerek tevékenységéből fakadóan a cégük nagy bajba került, nem bizonyítja azt, hogy tudomással rendelkezett volna a fia korábbi szerződéskötési szándékáról. Végezetül azt is megjegyezte, hogy egyéb név1nak a lakáseladásból származó pénzen túl jóval több, a védencei által nem ismert legális eredetű készpénze volt. [150] A védő hangsúlyozta, hogy a XVI.r. vádlott a törvényszék indokolásával ellentétben nem azzal védekezett, hogy a cége pénzforgalmát, az sms üzletágból származó bevételt nem ismerte, hanem azt állította, hogy nem volt tudomása arról, hogy az alvállalkozó cégek milyen szolgáltatást nyújtottak az sms díjakért cserébe, vagyis nem tudta, hogy azok bűncselekményből származtak. Védencei tisztában voltak azzal, hogy a cégnév5 Kft. bankszámlájára érkező összegek teljesítésigazolásokon alapulnak és sms díjakból Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
19. 35 származnak, ebből azonban okszerűtlen és téves arra következtetni, hogy tudtak volna az sms díjakért cserébe elérhető tartalomszolgáltatás mibenlétéről vagy annak törvénytelen mivoltáról. A bevétel eredetének ismerete nem hordozza szükségszerűen magában a warezolásról való tudomást, így a bűnösségre levonható következtetést sem alapozhat meg, ezért mindezek alapján tévesen jutott az elsőfokú bíróság arra a konklúzióra, hogy védencei annak tudatában tevékenykedtek a cégnév5 Kft. működésében, hogy a négy érintett gazdasági társaság által kiállított számlák mögött a szerzői jogot sértő tartalomszolgáltatás, azaz bűncselekmény valósult meg. [151] A védelem szerint a korábbi másodfokú eljárás lezárásaként meghozott ítélőtáblai határozat kifejtette, hogy a megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet bizonyítékértékelő tevékenysége miért volt kifogásolható, miért nem felelt meg az észszerű gondolkodás szabályainak, így a megismételt elsőfokú eljárásban a törvényszék a bizonyítékok szabad értékelésének elvére hivatkozva azt nem hagyhatta volna figyelmen kívül és nem állapíthatta volna meg ugyanazt az iratellenes tényállást, valamint nem vonhatta volna le ugyanazokat a tévesnek minősített következtetéseket, azonban a Balassagyarmati Törvényszék így tett, vagyis a fellebbezés indokolása szerint ignorálta az ítélőtábla megállapításait. Álláspontja szerint sajátos helyzet ugyanakkor, hogy a bűnszervezet megállapításakor ugyanazon bizonyítékok újraértékelésével a hatályon kívül helyező végzésben leírt megfontolások szerint döntött. [152] A Be.
20. §

(4)bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy a mérlegelési jogkör nem korlátlan és a bíró működése sem lehet önkényes, hanem a törvények által szabályozott, vagyis a bíró az ítélkezése során köteles a törvényeket betartani, így például a Be. 632. §

(2)bekezdését is, amely szerint a bíróság a megismételt eljárásban az ügyet a hatályon kívül helyező határozat okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el, azonban meggyőződése szerint védencei tekintetében ez nem valósult meg. [153] Kiemelte továbbá, hogy az eljáró bíróságnak valamennyi bizonyítékot értékelnie kell, a bizonyítékokat indokolatlanul nem mellőzheti és csak olyan bizonyíték fogadható el a tényállás megállapításának alapjául, amelyeket más bizonyíték, vagy objektív adat is alátámaszt. A Be. 7. §

(4)bekezdése – amely szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére – abszolút korlátját jelenti a bizonyítékok szabad értékelésének, amely korlát áthágása lényeges eljárási szabályszegést és megalapozatlanságot eredményez. A védő szerint a törvényszék bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége a hivatkozott törvényi követelményeknek nem felel meg. [154] Megítélése szerint az elsőfokú bíróság kizárólag azokat a bizonyítékokat sorakoztatta fel ügydöntő határozatában, amelyek a törvényszék szerint védencei védekezését cáfolják, továbbá arra is utalt, hogy a XVI.r. és XVII.r. vádlott bűnösségének megállapítása a védekezésük cáfolatán alapul. Véleménye szerint ez az ártatlanság vélelmét megtagadó szemlélet önmagában is megkérdőjelezi a törvényszék bizonyítékértékelő tevékenységének törvényességét. [155] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet szerint a bűnösséget alátámasztó telefonbeszélgetéseket nem vetette össze más bizonyítékokkal, így különösen a „bennfentes” tanúk vallomásával és a könyvszakértő véleményével. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/

1. 36 bíróság egyes hangfelvételeket nem értékelt, így a bizonyítékok összességében történő értékelése nem valósult meg. A védelem az általa hiányolt hangfelvételek ismertetése előtt rámutatott arra, hogy egyetlen olyan hanganyag sem áll rendelkezésre, amely egyértelműen bizonyítaná, hogy védencei egyéb név1 tevékenységének illegális voltáról tudomással bírtak volna. [156] Három hangfelvételt emelt ki a törvényszékkel ellentétes következtetése levonásának alátámasztására, melyek közül elsőként a egyéb név1 és Terhelt8 között
2. január 16-án lezajlott beszélgetésből idézett, amelyből a védő számára teljes mértékben világos, hogy egyéb név1 szerint az apja előtt ismeretlen a kiszerződött emelt díjas sms-ért cserébe nyújtott tartalomszolgáltatás mibenléte. Másodikként a
3. február 19-én Terhelt3 III.r. vádlott és egyéb név1 között lezajlott beszélgetés általa relevánsnak tartott mondatait idézte, amelyekből ugyancsak azt olvasta ki, hogy a XVI.r. vádlott nem tudott az sms díjbevételek törvénysértő voltáról. Végezetül harmadikként a közleményszám10 számú beszélgetésből idézett, ami Terhelt16 XVI.r. vádlott és a fia, egyéb név1 között zajlott le és amelyben egyéb név1 – a védő szerint – az apjával szemben „egy esetlen magyarázkodással vegyes hárításba fordul, majd a beszélgetés végére, magát meggyőzve, teljes magabiztosággal tagadja a gyanút”. [157] A védő súlyosan törvénysértőnek értékelte, hogy az elsőfokú bíróság e hangfelvételeket, mint bizonyítékokat nem értékelte. Az ítélőtábla előírása szerint a törvényszéknek a megismételt eljárás lezárásaként hozott ügydöntő határozatában támadhatatlan indokolást kellett volna adnia, azonban e követelménynek az elsőfokú ítélet nem felel meg, mivel az összes bizonyíték egybevetése nem nyújt alapot a védencei bűnösségére levont következtetésre. Véleménye szerint a törvényszék által koronatanúnak tekintett személyek vallomásait a telefonbeszélgetésekkel egybevetve nemhogy erősen kétséges védencei bűnössége, hanem az ártatlanságuk nyert bizonyítást. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat a logika szabályaival ellentétesen, okszerűtlenül, egyoldalúan, számos bizonyítékot, illetve számos bizonyíték lényegét mellőzve értékelte. [158] Hangsúlyozta, hogy jogállami büntetőeljárásban nem az ártatlanságot, hanem a bűnösséget kell bizonyítani, méghozzá kétséget kizáró módon, amelyről akkor beszélhetünk, ha a bizonyítékok olyan zárt logikai láncolatot alkotnak, amelyből okszerűen csakis egyfajta következtetés vonható le. Amennyiben több is levonható, azt a vádlott javára kell értékelni. Meggyőződése szerint jelen ügyben az elítéléshez szükséges ítéleti bizonyosság nem állapítható meg, mert a néhány hangfelvételből levont okszerűtlen következtetést a többi bizonyíték nem támasztja alá, ellenkezőleg, azokat cáfolja, így a bizonyítékok zárt logikai láncolata nem valósult meg. [159] A fellebbezés további indokolása szerint az eddig kifejtetteken túl a törvényszéki ítélet a büntető anyagi jogot is sérti. Álláspontja szerint a törvényszék nem adott számot arról, hogy az sms díjakból származó bevétel „mely momentummal vált illegálissá”, amikor a jogsértő tartalomért cserébe az sms díját a felhasználó megfizette, vagy amikor azt az alvállalkozó cégek bankszámláiról valaki készpénzben felvette. Sérelmezte, hogy ha védenceinek felelnie kell a cégnév5 Kft.-hez beérkezett összegek bűnös eredete, illetve azok tovább utalása miatt, akkor ez a felelősség miért nem áll fenn az cégnév13 Kft. és a cégnév17 Zrt. vezetői és alkalmazottai tekintetében. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.116/2021/
4. 37 [160] A védő szerint védencei esetében sérült a tisztességes eljáráshoz való jog, mert a törvényszék a védelem által előterjesztett érveket és hivatkozott bizonyítékokat nem, vagy csak részben értékelte, így az indokolási kötelezettségének nem tett eleget, amelynek következtében megsértette a XVI.r. és XVII.r. vádlott alapvető jogait. [161] Megítélése szerint az elsőfokú ítéletben védencei terhére rótt magatartás nem meríti ki a pénzmosás bűntettének törvényi tényállási elemeit, e körben visszautalt a
5. évi fellebbezésében írtakra, amelynek lényege szerint a bankszámlapénz nem képezheti a pénzmosás elkövetési tárgyát, mert az csak „dolog” lehet, azonban a bankszáml