← Magyarország

Gf.40043/2025/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A II. rendű felperes részvényesként a létesítő okirat módosítás érvénytelenségének a megállapítása iránti per megindítására anyagi jogosultsággal rendelkezik. Az alperes a fellebbezésében új anyagi jogi kifogásra nem hivatkozhat, annak érdemi vizsgálatára a jogorvoslati eljárásban nincs mód. ... Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 10.Gf.40.043/2025/

  1. Az I. rendű felperes: Felperes1 Cím1 Az I. rendű felperes képviselője: Rédei és Pál Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pál András ügyvéd) Cím
  2. A II. rendű felperes: Felperes2 Cím1 A II. rendű felperes képviselője: Rédei és Pál Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pál András ügyvéd) Cím3., Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.043/2025/6 2 Az alperes: Alperes1 Cím
  3. Az alperes képviselője: Dr. Molnár Dániel ügyvéd Cím
  4. A per tárgya: alapszabály-módosítás érvénytelenségének megállapítása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 33.G.40.485/2024/
  5. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.043/2025/6 3 Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. és II. rendű felpereseknek mint együttes jogosultaknak 209.550 (Kétszázkilencezer-ötszázötven) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) ítéletével az I. és II. rendű felperesek keresetének – amelyben a Polgári Törvénykönyvről szóló
  6. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  7. §-a alapján kérték az alperes cégbíróságra
  8. január
  9. napján benyújtott
  10. december
  11. napján kelt alapszabály módosítása érvénytelenségének megállapítását annak a Ptk. 3:
  12. §

(1)és
(4)bekezdéseibe ütközésére, az alapszabály-módosításról döntés szabálytalanságára, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 51. §
(2)és
(3)bekezdéseibe ütközésre, a változások feltüntetésének elmaradására, valamint a Ptk. 3:
  1. §-ába ütközésre, az alakszerű ellenjegyzés hiányára hivatkozással – helyt adott és megállapította, hogy az alperes a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságára
  2. január
  3. napján benyújtott,
  4. december
  5. napján kelt Alapszabály módosítása érvénytelen. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és a II. rendű felpereseknek együttesen 594.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló perköltséget, valamint az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő hatvanadik napig fizessenek be (fizessen be) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú eljárási illeték bevételi számlájára 36.000 forint eljárási illetéket azzal, hogy az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [2] A határozata indokolásában megállapította, hogy az alperes alapító okirata szerint az I. és a II. rendű felperesek is a társaság részvényesei. [3] A II. rendű felperes alapító részvényes és a részvények szabályszerű kibocsátásának hiányában a részvényeit nem is tudta jogszerűen elidegeníteni. Ebből következően II. rendű felperest megilleti a perindítás joga, mert jogi érdeke fűződik az alperes létesítő okirat módosítása érvénytelenségének a megállapításához. [4] Megállapította, hogy a létesítő okirat módosítása esetén a Ptk. 3:
  6. §
(3)bekezdése szerint az
(1)-
(2)bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni az érvénytelenség megállapításakor, de a Ptk. 3:15. §
(2)bekezdése szerint a jogi személy létesítő okiratának Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.043/2025/6 4 érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból való törlés érdekében, hanem ez esetben a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket lehet igénybe venni. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig azonban a 3:15. §
(1)bekezdése szerint a szerződések érvénytelenségének a szabályait kell megfelelően alkalmazni a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére. [5] E szabályok egybevetéséből arra következtetett, hogy a létesítő okirat módosítása esetén – amikor a jogi személy bejegyzése már megtörtént – alkalmazhatók a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközök mellett a szerződések érvénytelenségének szabályai is. [6] A létesítő okirat Ptk. 3:
  1. §-a szerinti módosításának a feltételeit nem találta megállapíthatónak, mivel az alperes részvényei nem vitásan nem kerültek kibocsátásra sem dematerializált formában, sem nyomdai úton, ezért nem lehetett pontosan megállapítani, hogy jelenleg kik az alperes részvényesei, a részvényesek hány részvénnyel és hány szavazattal rendelkezhetnek. Ebből következően nem lehetett jogszerűen közgyűlést összehívni, illetve közgyűlési határozatot hozni, így közgyűlési határozattal nem lehetett jogszerűen módosítani az alperes létesítő okiratát. [7] Emellett rögzítette, hogy az alperes sem vitatta az I. és II. rendű felpereseknek azt a tényállítását, hogy nincs olyan létesítő okiratot módosító szerződés, amelyet minden alapító részvényes aláírt volna közokiratban vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott magánokiratban, így a létesítő okirat módosítása ez úton nem jött létre. [8] Mindezek alapján megállapította, hogy az alperes által a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságához
  2. szeptember 10-én benyújtott, Budapesten,
  3. december 19-én kelt alapszabály a módosításokkal egységes szerkezetben, érvénytelen. [9] A per eldöntése szempontjából irrelevánsnak minősítette és nem vizsgálta az alperesnek a közgyűlés szabályszerű összehívására és megtartására vonatkozó, illetve a cégbíróság által meghozott végzések jogszerűségére tett hivatkozásait és a Ctv. 68-
  4. §-ában foglaltakat, mivel az I. és II. rendű felperesek a keresetüket nem erre alapították. [10] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelyben kérte elsődlegesen a hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását, továbbá a „felperes” perköltségben marasztalását. [11] A döntés alapjául szolgáló tényállás körében kiemelte, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a
  5. december
  6. napján megtartott közgyűlésen elfogadott Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.043/2025/6 5 alapszabály módosítást
  7. január 24-én, a keresetindítást megelőzően a cégjegyzékbe 8/5 rovatszámon bejegyezte. [12] A hatályon kívül helyezés és a per megszüntetése iránti kérelme alapjául hivatkozott arra, hogy a „felperes” perindítási joggal nem rendelkezik, ezért a keresetlevelet a Pp.
  8. §
(1)bekezdés e) pontja alapján el (vissza) kellett volna utasítani, illetve ezt követően a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az eljárást meg kellett volna szüntetni. Hivatkozott az elsőfokú bíróság ellentmondásos megállapítására, amely szerint egyrészt a „felperes” az alperes részvényese, emellett viszont nem találta meghatározhatónak azt, hogy pontosan kik a részvényesek. Az elsőfokú bíróság is rögzítette, hogy a „felperes” nincs a részvények birtokában, így a részvényesi jogosultságát sem gyakorolhatja. Amennyiben pedig nem részvényes, nem fűződik jogi érdeke sem a létesítő okirat módosítás érvénytelenségének a megállapításához. [13] A megváltoztatás és a kereset elutasítása iránti kérelme alátámasztására hivatkozott a Ptk. 3:15. §
(2)bekezdésében foglaltakra, arra, hogy a jogszabály helyes értelmezése szerint a jogi személy létesítő okirat módosításának érvénytelenségére a változás nyilvántartásba való bejegyzését elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig kell megfelelően alkalmazni a szerződések érvénytelenségének szabályait. Álláspontja szerint a módosítás cégjegyzékbe történt bejegyzését követően a létesítő okirat módosítás érvénytelenségének a megállapítása iránti per kizárólag a cégjegyzéki adattal össze nem függő módosítás esetén indítható. Ha a létesítő okirat módosítás cégjegyzéki adattal összefügg és a cégbíróság a módosításon alapuló változást bejegyezte, nem kezdeményezhető a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránt per. A nyilvántartásba történt jogerős bejegyzés 2024. január 24-én megtörtént, ezt követően a létesítő okirat módosítás érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a változás nyilvántartásból való törlése érdekében, hanem jogszabályba ütközés esetén a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközök vehetők igénybe. E körben utalt a Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti eljárási lehetőségre és hivatkozott a Ctv.
  1. §-ához fűzött kommentárra és jogalkotói indokolásra is. [14] Mivel az I. és II. rendű felperesek a keresetüket nem megfelelő jogcímre alapították, annak elutasításának lett volna helye. [15] Vitássá tette azt is, hogy a részvények kibocsátása hiányában a részvényeseinek kiléte ne lenne megállapítható. Hivatkozott a Ptk. 3:
  2. §
(1)bekezdésében foglaltakra és arra, hogy a részvényesi jogosultságot nem a nyomdai úton előállított vagy dematerializált formában készült részvény keletkezteti, hanem kizárólag igazolja azt alaki legitimációval. A részvényben foglalt jogok gyakorlása nemcsak az értékpapír birtokában, azáltal történhet, és a részvényes jogai nem a részvény előállítása miatt, hanem az alaptőkéhez történt hozzájárulására tekintettel keletkeznek. A részvényesek személye, részvényeik és szavazataik száma az alapító okirat alapján egyértelműen megállapítható. [16] Az ítélet is rögzítette, hogy a (II. rendű) felperes az alperes részvényese, mert az alapító okiratban ekként szerepel és egyik részvényesnek sem volt lehetősége a részvényét Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.043/2025/6 6 elidegeníteni. Ennek alapján viszont minden részvényes személye, szavazati aránya, részvényeinek száma és azok értéke is pontosan megállapítható. Amennyiben kizárt, hogy más személy legyen részvényes, mint aki az alapító okiratban szerepel, a közgyűlés szabályszerű volt és a létesítő okirat módosítása érvényes. [17] Az I. és II. rendű felperesek a fellebbezési ellenkérelmükben kérték elsődlegesen a fellebbezés visszautasítását, másodlagosan az ítélet helybenhagyását és az alperesnek a perköltségük megfizetésére kötelezését. [18] Elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy a fellebbezés nem került joghatályosan előterjesztésre, mivel az nem felelt meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 618. §
(1)bekezdés b) pontjában és a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) 119. §
(2)bekezdése rendelkezéseinek. [19] Előadták, hogy az elsőfokú eljárás során az alperes kizárólag a II. rendű felperes vonatkozásában állította a kereshetőségi jog hiányát és kérte a kereset „visszautasítását”, ennek jogi indokainak kifejtése azonban elmaradt, és az a fellebbezésben már nem pótolható. Az I. rendű felperes vonatkozásában ilyen ellenkérelem nem volt. Előadták, hogy az alperes a Pp. 373. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltak alapján a fellebbezésében új jogi érvre nem hivatkozhat. [20] Állították, hogy az alperes sem az elsőfokú eljárásban, sem a fellebbezésében nem tette vitássá, hogy az I. és a II. rendű felperesek is részvényesek. [21] Hangsúlyozták, hogy a perbeli legitimáció nem azonos a perbeli jogképességgel, továbbá a legitimáció hiánya nem vezethet az ítélet hatályon kívül helyezéséhez, hanem az érdemi vizsgálatra tartozó kérdés. [22] A II. rendű felperes a
  1. április 28-án kelt létesítő okiratban, majd a
  2. szeptember 2-án kelt, a
  3. december 19-én kelt és a
  4. május 3-án kelt, módosított létesítő okiratokban is részvényesként került feltüntetésre. Az alperes sem tette vitássá, hogy az I. és II. rendű felperesek egyaránt alapító részvényesek, az esetleges szabálytalan részvényátruházásoktól függően részvényesnek minősülnek. [23] A részvények előállításának hiányából sem következik az, hogy ne minősülnének részvényeseknek. A részvénykönyvi bejegyzés elmaradása a részvény alapján a társasággal szemben történő joggyakorlást akadályozza, a társasággal szemben nem gyakorolhatóak a Ptk. szerinti jogok. Ennélfogva azonban a részvényes nincs elzárva a jelen per megindításától, e jogok gyakorlása számára semmilyen módon nem korlátozott. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.043/2025/6 7 [24] Hivatkoztak arra is, hogy nincs helye a jogorvoslati eljárásban új jogi érvek és tények előadásának, erre tekintettel a fellebbezésben az ítélet megváltoztatása érdekében előadottak nem vizsgálhatók. [25] Az alperes érvelésével szemben állították, hogy nem a cégnyilvántartásból való törlés érdekében hivatkoztak a létesítő okirat módosítás érvénytelenségére. A keresetük nem a Ctv.
  5. §-án alapul, az alperes hivatkozása téves. [26] A közgyűlésen hozott döntés érvényességére vonatkozó nyilatkozat tekintetében változatlanul hivatkoztak arra, hogy a részvények előállítása hiányában a társasággal szemben a részvényesi jogok nem voltak gyakorolhatók. [27] Az alperes előadásával szemben rámutattak, hogy az elsőfokú bíróság döntésének az indoka nem kizárólag a részvényesek személye megállapíthatóságának a hiánya volt, hanem az ítélet indokolása szerint nincs olyan létesítő okiratot módosító szerződés, amelyet minden alapító részvényes aláírt volna közokiratban vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott magánokiratban, így a létesítő okirat módosítása nem jött létre. [28] Részletezték a részvénykönyvbe történő bejegyzés menetét és állították, hogy abban az esetben sem lenne érvényes a létesítő okirat módosítás, ha a részvényesek személye megállapítható lenne. Bármilyen változást ugyanis csak közgyűlési döntés alapján lehet átvezetni, amely a jelen perrel érintett létesítő okirat kapcsán nem történt. Az alapszabály nem tartalmazta egy részvényes aláírását sem, azt az I. és II. rendű felperesek sem írták alá. Az alperes legfőbb szerve nem döntött szabályszerűen az alapszabály módosításáról, a perrel érintett alapszabályt benyújtó kérelemhez közgyűlési határozat nem került csatolásra. Az alperes ezeket a tényeket nem vitatta, a közgyűlés szabályszerűségének alátámasztására bizonyítékot nem szolgáltatott. [29] A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az alperes felhívásra a fellebbezését
  6. sorszám alatt a Pp.
  7. §
(3)bekezdésének és a 325. §
(1)bekezdés f) pontjának megfelelően, elektronikus okiraton, megfelelően hitelesített elektronikus aláírással ellátva benyújtotta, így a fellebbezés Pp. 618. §
(1)bekezdés b) pontja alapján történő visszautasítására nem volt ok; az I. és II. rendű felperesek erre irányuló kérelme alaptalan. [30] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdésének alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülbírálati jogkörét – a Pp.
  1. §-ában foglalt feltételek fennállta hiányában – a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között gyakorolta. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.043/2025/6 [31] 8 A fellebbezés megalapozatlan. [32] A Fővárosi Ítélőtábla mindenekelőtt az alperesnek az ítélet hatályon kívül helyezésére és a per megszüntetésére irányuló fellebbezési kérelmét vizsgálta, amelyet az alperes a „felperes” perindítási jogának a hiányára alapozott. [33] A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az alperes a keresettel szembeni ellenkérelmében kifejezetten csak a II. rendű felperes kereshetőségi jogának a hiányát állította (33.G.40.485/2024/6. számú ellenkérelem 1. oldala), hivatkozással arra, hogy a II. rendű felperes nem a részvényese, ezért perindításra nem jogosult. [34] Az ellenkérelem jogorvoslati eljárásban történő megváltoztatásának tilalma folytán, a Pp. 373. §
(1)bekezdése alapján az alperes nem hivatkozhat az általános „felperes” megjelöléssel az I. rendű felperes részvényesi minőségének a hiányára is, így a Fővárosi Ítélőtábla e vonatkozásban az érdemi vizsgálatot mellőzte. [35] A Fővárosi Ítélőtábla a II. rendű felperes perbeli legitimációja kapcsán elsősorban azt rögzíti, hogy – az I. és II. rendű felperesek állításának megfelelően – a II. rendű felperes részvényesi minőségének az esetleges hiánya nem a Pp. 176. §
(1)bekezdésében megjelölt keresetlevél visszautasítási ok; a II. rendű felperes jogi személyként perbeli jogképességgel rendelkezik [
  1. e)pont] és az érvénytelenség megállapítása iránti per megindítására jogosultak körét jogszabály nem határozza meg [
  2. g)pont]. Amennyiben a II. rendű felperesnek nem áll fenn a jelen kereset előterjesztéséhez szükséges anyagi jogi jogosultsága, az érvénytelenség megállapítását nem kérheti, úgy nem a keresetlevél visszautasításának, illetve a másodfokú eljárásban az ítélet hatályon kívül helyezésének és a per megszüntetésének, hanem a II. rendű felperes keresete érdemi elutasításának lenne helye. [36] Az elsőfokú bíróság által is figyelembe vett Ptk. 3:15. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó
(1)bekezdése és az annak alapján irányadó Ptk. 6:88. §
(3)bekezdése értelmében a II. rendű felperesnek a létesítő okirat módosítása érvénytelenségére való hivatkozására alapot adó jogi érdeket megalapozhatja – egyebek mellett – a részvényesi státusza. [37] Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy a II. rendű felperes az alperes alapító okiratában részvényesként szerepel és a részvények átruházhatóságának hiányában szükségszerűen jelenleg is az alperes részvényesének minősül. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az alperes a részvények másra átruházásának a hiányát a per tartama alatt nem tette vitássá és a fellebbezésében is arra hivatkozott, hogy a részvényesek személye, részvényeik és szavazataiknak a száma – így köztük a II. rendű felperesé is – az alapító okirat alapján egyértelműen megállapítható. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.043/2025/6 9 [38] Ezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a II. rendű felperes az alperes részvényeseként perbeli legitimációval rendelkezik, és helytállóan vizsgálta mind az I., mind a II. rendű felperes keresetének az érdemi megalapozottságát. [39] A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az alperes az elsőfokú eljárás során nem hivatkozott arra, hogy a létesítő okirat módosításának a jogerős bejegyzése a cégnyilvántartásba már a kereset benyújtása előtt megtörtént, és nem állította, hogy a Ptk. 3:15 §
(2)bekezdésében foglaltak akadályát képezik az I. és II. rendű felperesek jogérvényesítésének. [40] Az alperesnek az az állítása, hogy a változás a keresetlevél benyújtása előtt a cégjegyzékbe bejegyzésre került, új tényállításnak minősül, és az erre alapított új anyagi jogi kifogás, amelynek értelmében az I. és II. rendű felperesek a Ctv. 70. §
(1)bekezdése alapján nem kérhetik a cégjegyzékadatot érintő létesítő okirat módosítás érvénytelenségének a megállapítását, a Pp. 7. §
(1)bekezdés
  1. a) pontja szerinti ellenkérelem-változtatás, amely a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján – a
(3)-
(5)bekezdésekben foglalt feltételek hiányában – a jogorvoslati eljárásban nem megengedett. [41] A Fővárosi Ítélőtábla ennek alapján mellőzte ennek a fellebbezésben felhozott új hivatkozásnak az értékelését. [42] Azt az elsőfokú bíróság is helyben rögzítette, az I. és II. rendű felperesek a keresetüket a Ptk. 3:15. §-ának a rendelkezéseire alapították. [43] A Ptk. 3:15. §
(1)bekezdése alapján a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére a jogi személynek a nyilvántartásba való bejegyzését elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig a szerződések érvénytelenségének szabályait kell megfelelően alkalmazni. [44] A
(2)bekezdés kimondja, hogy a jogi személynek a nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból való törlés érdekében. Ha a létesítő okirat valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket igénybe lehet venni. [45] A
(3)bekezdés értelmében az
(1)és a
(2)bekezdések rendelkezéseit a létesítő okirat módosítása esetén megfelelően alkalmazni kell. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.043/2025/6 10 [46] Az ítélet indokolásából következően az elsőfokú bíróság a létesítő okirat módosítás érvénytelenségét egyrészt a részvényesek személyének, részvényeik és szavazataik számának a meghatározhatatlansága miatt; másrészt abból az okból állapította meg, hogy nincs valamennyi részvényes által aláírt, vagy egyéb módon szabályszerűen elfogadott létesítő okirat módosítás. [47] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ezen érdemi megállapításainak a megalapozottságát a Pp. 370. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem korlátai között az alperes fellebbezésében írt hivatkozásai mentén vizsgálta. [48] Az alperes fellebbezése annyiban megalapozott, hogy az alperes alapító okiratában a részvényesek személye, részvényeinek összege és ezek által a szavazatainak mértéke is rögzítésre került, amennyiben pedig a részvények tényleges kibocsátásának a hiányában azok átruházására sem kerülhetett sor, az alperes részvényeseinek a személye és szavazataik száma a
  1. december
  2. napján megtartott közgyűlés időpontjában is szükségszerűen megegyezett az alapító okiratban szereplő részvényesekkel, illetve azok szavazatainak mértékével. Mindez következik az elsőfokú bíróságnak a II. rendű felperes kereshetőségi joga körében kifejtett érvelésből is. [49] Ebből az okból tehát a létesítő okirat módosítás érvénytelensége megállapításának nem volt helye. [50] Az elsőfokú bíróság azonban – mint arra az I. és II. rendű felperesek is rámutattak a fellebbezési ellenkérelmükben – nem csak erre tekintettel állapította meg a létesítő okirat módosításának az érvénytelenségét, hanem arra tekintettel is, hogy a létesítő okirat módosítása nem jött létre, nincs ugyanis a módosítást tartalmazó, valamennyi alapító részvényes által aláírt közokirat vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott magánokirat. [51] Az alperes a fellebbezésében nem tette vitássá az elsőfokú ítéletnek ezt a megállapítását, így a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján a felülbírálati jogkörében ennek a megállapításnak a helytállóságát érdemben nem vizsgálta. [52] Az elsőfokú bíróságnak az alperes által kétségbe nem vont megállapítása értelmében a létesítő okirat módosítása érvénytelen, mivel az a megfelelő formában nem jött létre. [53] Ennek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg az alperes Fővárosi Törvényszék Cégbíróságára 2024. január 10-én benyújtott, 2022. december 19. napján kelt alapszabály-módosításának az érvénytelenségét, ezért a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.043/2025/6 11 [54] A fellebbezés nem vezetett eredményre, a Fővárosi Ítélőtábla ezért a Pp. 364. §a szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest az I. és II. rendű felpereseknek mint együttes jogosultaknak a perindításkor hatályban volt, ezért alkalmazandó 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint megállapított, 30.000 forint + áfa összegű óradíjra és 5,5 óra munkavégzésre tekintettel számolt 165.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. Budapest, 2025. június 10. Dr. Kurucz Zsuzsánna s.k. a tanács elnöke Dr. Kolozs Balázs s.k. Dr. Matosek Edina s.k. előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.