Kpk.39031/2024/3 – Kúria

(21)bekezdésének és a 26/

1. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
2. §

(6)bekezdésének - a 7/

1. (IV. 3.) AB határozat általi -megsemmisítését követő eljárás meghatározása. A KÚRIA végzése Az ügy száma: Kpk.IV.39.031/2024/
2. A tanács tagja: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Balogh Zsolt előadó bíró; Dr. Sperka Kálmán bíró Kérelmező: hivatalból Az ügy tárgya: Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselőtestületének 14/
3. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete
4. §

(2a)bekezdésének és a 26/

1. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
2. §

(6)bekezdésének megsemmisítését követő eljárás meghatározása Alkotmánybírósági határozat száma: 7/

1. (IV.3.) AB határozat (belső ügyszám: IV/1852-19/2023.) Rendelkező rész A Kúria megállapítja, hogy az Alkotmánybíróság 7/
2. (IV.3.) AB határozata alapján perújításnak van helye, az alkotmányjogi panasz indítványozója e végzés kézbesítését követő harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az ügy alapjául szolgáló tényállás [1] Az alapügy felperese 2016-ban vásárolta meg egy 2003-ban épült társasház ingatlannyilvántartásban „iroda” megnevezésű albetétjét, amit ténylegesen lakásként használt, az megépítése óta lakásként funkcionált és már a használatbavételkor megfelelt a lakás törvényi követelményeinek. Erre tekintettel
3. április 19-én Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) hatósági bizonyítvány kiadását kérte annak érdekében, hogy az ingatlan „iroda” helyett „lakás” megnevezéssel szerepeljen az ingatlan-nyilvántartásban. A jegyző elutasította a kérelmet azzal, hogy a rendeltetési mód megváltoztatása településképi bejelentés alapján történhet meg, a településképi bejelentési eljárás a polgármester hatáskörébe tartozik. Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: kormányhivatal) a felperes fellebbezése folytán eljárva helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A döntéssel szemben a felperes a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, aki a keresetet elutasította. Felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria ítéletével hatályon kívül helyezte a bíróság ítéletét és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [2] A megismételt eljárásban a kormányhivatal végzésével áttette az ügyet a polgármesterhez, majd egybefoglalt végzésével e döntést visszavonta és megszüntette a Kúria IV.Kpk.39.031/2024/3 2 megismételt eljárást. A Fővárosi Törvényszék
4. május 18-án kelt ítéletével megsemmisítette a kormányhivatal egybefoglalt végzését és a kormányhivatalt új eljárásra kötelezte. A felperes kérelme folytán eljárt Kúria hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet. [3] A Fővárosi Törvényszék, valamint a Kúria ítéletei nyomán a kormányhivatal a felperes hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmét ismételten áttette a polgármesterhez, aki határozatával megtagadta a kérelmet. Döntését arra alapította, hogy a rendeltetésmódosítás nem felel meg Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat az Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 26/
5. (XI. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: KÉSZ)
6. §

(6)bekezdésének. A fellebbezés folytán eljárt képviselő-testület szintén elutasította a felperes kérelmét. A Fővárosi Törvényszék 4.704.537/2022/

1. számú ítéletével elutasította a felperes bírósági felülvizsgálat iránti keresetét arra hivatkozással, hogy nem tekintette irányadónak a Kúria Kfv.IV.37.829/2020/
2. számú ítéletében foglaltakat, mert az a felperes másik ügyére vonatkozott, és a meghozatala óta változott a jogi szabályozás is. E jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelem befogadásának indokoltságát a közigazgatási perrendtartásról szóló
3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
4. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjára és
3. b)pontjára alapította. A Kúria Kfv.VII.37.337/2023/2. számú végzésével megtagadta a felülvizsgálati kérelem befogadását. Az Alkotmánybíróság eljárása és határozata [4] A felperes (a továbbiakban: indítványozó) ezt követően az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria Kfv.VII.37.337/2023/2. számú végzése, a Fővárosi Törvényszék 4.K.704.537/2022/7. számú ítélete és a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének XIII/791-6/2022. számú határozata és Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselőtestületének XIII/791-3/2022. számú határozata, továbbá Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005. (VIII.10.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban KVSZ) 48. §

(2a)bekezdése, valamint a KÉSZ 72. §

(6)bekezdése és a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 42/2017. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 2. §

(2)bekezdés c) pontja és 42. §

(1)bekezdés k) pontja, illetve Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 25/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 2. §

(2)bekezdés

1. c)pontja és 51. §
2. m)pontja alaptörvényellenességének megállapítását és megsemmisítését valamint alkalmazásának kizárását kérte. Indítványában az Alaptörvény B) cikk

(1)bekezdésének, T) cikk

(3)bekezdésének, I. cikk

(1)-

(3)bekezdéseinek, V. cikkének, VI. cikk

(1)bekezdésének, XIII. cikk

(1)-

(2)bekezdéseinek, XV. cikk

(1)-

(4)bekezdéseinek, XIX. cikk

(1)bekezdésének, XXII. cikk

(2)bekezdéseinek, XXIV. cikk

(1)-

(2)bekezdéseinek, XXV. cikkének, XXVIII. cikk

(1)és

(7)bekezdéseinek,

1. cikkének, valamint
2. cikk

(1)bekezdés c) pontjának sérelmére hivatkozott. [5] Az Alkotmánybíróság a 7/2024. (IV.3.) AB határozatában a KVSZ 48. §

(2a)bekezdését – amely szerint „Az IZ-XII/L1 jelű építési övezetben a 2008 előtt megvalósult iroda rendeltetés megváltoztatása nem megengedett.” –, valamint a KÉSZ 72. §

(6)bekezdését – amely szerint „Az Lke-3/ÉK-13 jelű építési övezetben a 2008 előtt megvalósult iroda rendeltetés megváltoztatása nem megengedett.” – alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a KÉSZ 72. §

(6)bekezdése a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt nem alkalmazható. Kúria IV.Kpk.39.031/2024/3 3 [6] Az Alkotmánybíróság többek között azt vizsgálta, hogy a KÉSZ támadott előírása visszaható hatállyal korlátozza-e a rendeltetésváltozás kérelmezésének lehetőségét. Az Alkotmánybíróság döntésében megállapította, hogy a támadott szabályozás az indítványozó tulajdonában álló ingatlan rendeltetésének megváltoztatását alkotmányos indok nélkül korlátozza. Álláspontja szerint a KÉSZ 72. §

(6)bekezdéséből nem olvasható ki olyan, a helyi közügyek intézésével összefüggő racionális, alkotmányos indok, amely alapján igazolható lenne az, hogy a helyi önkormányzat a rendeltetés megváltoztatását valamely önkényesen kijelölt időpontot megelőző időszak tekintetében kizárja. A szabályozás logikájából azt a következtetést vonta le az Alkotmánybíróság, hogy ezek az irodáról lakássá változtatott rendeltetésű albetétek nemcsak akadálytalanul visszaváltoztathatók iroda rendeltetésűre, de ismételten visszaváltoztathatók. Ehhez képest az a tulajdonos, akinek az ingatlana esetében 2008 előtt valósult meg az iroda rendeltetés, utólagosan elesik attól a lehetőségtől, hogy azt, amennyiben szükségesnek mutatkozik, megváltoztassa. Ez a szabályozás ellentétben áll az Alaptörvény jogbiztonságot garantáló cikkével, azon belül a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával, mert a múltban (2008 előtt) keletkezett tartós jogviszonyt alkotmányosan nem elfogadható okból módosít a jövőre nézve (2020. december 1-jével kezdődően). [7] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk

(4)bekezdése folytán vizsgálta a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben álló KVSZ 48. §

(2a)bekezdését is, melyről megállapította, hogy az szintén ellentétes az Alaptörvény B) cikk

(1)bekezdésével. [8] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a KVSZ 48. §

(2a)bekezdését, valamint a KÉSZ 72. §

(6)bekezdését megsemmisítette, egyúttal megállapította, hogy a KÉSZ 72. §

(6)bekezdése a Fővárosi Törvényszék előtti tárgyi ügyben nem alkalmazható. [9] Az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panasz részeként előadott további indítványelemeit visszautasította. A döntés indokolása [10] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 123. §

(1)bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárásra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 427. §

(1)bekezdés a) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és ezért az az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg. [11] A Pp. 427. §

(2)bekezdés a) pontja szerint ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per vagy nemperes eljárás volt folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál. A Pp. 428. §

(2)bekezdése szerint ebben az esetben a Kúria kérelemre, s a Pp. 428. §

(1)bekezdése alapján soron kívül jár el. [12] A felperes (indítványozó) kérelme alapján a Kúria megállapította, hogy az Alkotmánybíróság 7/

1. (IV.3.) AB határozatában anyagi jogi szabályt semmisített meg, így a felperes (indítványozó) ügyében perújításnak van helye. A perújítás folytán megindult eljárásban a KVSZ
2. §

(2a)bekezdése, valamint a KÉSZ 72. §

(6)bekezdése nem alkalmazandó. Záró rész [13] A döntés elleni jogorvoslatot a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Kúria IV.Kpk.39.031/2024/3 4 Budapest,

1. május
2. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő