Kfv.37913/2022/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának nem volt helye, mert a megjelölt jogkérdések tekintetében a joggyakorlat kialakult és egységes, nem tapasztalható a körülmények olyan változása, amelyre tekintettel annak követése nem támogatható. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés okán, ha nincs meg az ügyek közötti összevethetőség, akkor jogegységi szempontú összehasonlítás sem végezhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.913/2022/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1.) A felperes képviselője: Lefler Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Lefler Mónika ügyvéd, cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci u. 62-64.) Az alperes képviselője: Dr. Horváth Zsuzsanna kamarai jogtanácsos A per tárgya: mulasztási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 15. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Fővárosi Ítélőtábla 2022. október 12-én kelt 2.Kpkf.750.307/2022/3. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A Iskola mint építtető kérelmére a budapesti ...... helyrajzi számú ingatlanon álló oktatási épületben egyedi fűtésű új gázkazánház és hőközpont, valamint 2 db kémény építésére az elsőfokú építési hatóság a 2005. augusztus 16-án jogerőre emelkedett 824661/1/2005. számú határozatával adott építési engedélyt. Az építmény használatba vétele érdekében 2005. évtől kezdődően több hatósági eljárás volt folyamatban. Kúria III.Kfv.37.913/2022/2 2 A felperes az építési engedéllyel érintett kéményekkel szomszédos ingatlanon lévő társasház egyik lakásának tulajdonosaként 2018. április 8-án keresetlevelet terjesztett elő, amelyben mulasztásban megnyilvánuló jogsértés megállapítását kérte. A keresetlevelet az elsőfokú bíróság a 47.K.703.167/2021/7. számú végzésével visszautasította, amellyel szemben a felperes által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt Kúria Kpkf.II.40.911/2021/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban hozott elsőfokú végzés [2] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság végzésével a felperes keresetlevelét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. §

(1)bekezdés i) pontja alapulvételével – a Kp. 128. §

(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel – visszautasította. [3] Kimondta, hogy a Kp.

1. §-ában meghatározott mulasztás körébe az ügyfél mellőzése, illetve a bizonyítás lefolytatása járulékos közigazgatási cselekmények, valamint a döntésre történő bírósági kötelezés nem tartoznak. A felperes keresetlevele azonban elkésett, mivel a tudomásszerzés időpontja az építési engedély semmisségének megállapításával kapcsolatos kereseti kérelem vonatkozásában a semmisség alapjaként hivatkozott Fővárosi Bíróság 21.K.33.081/2008/
2. számú ítélete
3. szeptember
4. napján kelt. A használatbavételi engedélyezési eljárással kapcsolatban pedig az alperes 50BP-1707/3/
5. számú másodfokú határozatáról a felperes
6. november 10-én értesült. Ezen határozatában az alperes már rögzítette, hogy az eredetileg használatbavétel engedélyezése iránt indult eljárás a megváltozott jogszabályi környezet folytán
7. október 1-től az építmény használatbavételének bejelentés szerinti nyilvántartásba vételére korlátozódott. Tehát a felperes mindkét kereseti kérelem vonatkozásában túllépte a Kp.
8. §

(2)bekezdése szerinti keresetindítási határidőt. [4] A felperes fellebbezésében – tartalmát tekintve – az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A másodfokú bíróság végzése [5] A Fővárosi Ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [6] Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Kúria Kpkf.II.40.911/2021/

1. számú végzése iránymutatásának eleget tett, tisztázta, hogy a felperes kérelme konkrétan az alperes mely döntésére, milyen kötelezésére irányul; vizsgálta Kp.
2. §-ában foglalt feltételek fennállását és a keresetindítási határidő megtartottságát; a keresetlevél benyújtásának előfeltételei teljesülése körében értékelte az alperes által előadottakat. [7] Kiemelte, hogy a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló
3. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.)
4. §

(2)bekezdése ismeretében panasznak a közigazgatási eljárás hatálya alá tartozó ügyben nincs helye, így a Kp. 128. §

(2)bekezdése szerinti tudomásszerzési időpontot nem a felperesi panasz elbírálatlan volta, hanem – a Kúria Kúria III.Kfv.37.913/2022/2 3 Kpkf.II.40.911/2021/

1. számú végzés [20] bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a kereseti kérelemben állított építéshatósági eljárási intézkedések hiánya, illetve az azokról történő felperesi tudomásszerzés határolta be. [8] Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a keresetindítási határidő kezdetét az építési engedély semmissége megállapításának elmulasztásával kapcsolatban
2. szeptember
3. napjában, míg a használatbavételi engedélyezési eljárás végleges lezárásának elmulasztásával kapcsolatban pedig
4. november
5. napjában határozta meg. Ezen időpontok alapján a Fővárosi Törvényszék 15.K.701.907/2020/
6. számú – a Kúria Kpkf.VI.39.309/2020/
7. számú végzésével helybenhagyott – határozatával a felperes által kifogásoltakat is tartalmazó érveléssel benyújtott mulasztási per megindítására irányuló keresetlevelét – elkésettség miatt – már jogerősen visszautasította. [9] Utalt arra is, hogy a Kp.
8. §

(4)bekezdése szerinti, a keresetlevél visszautasítását kizáró szabály az ügyre nem alkalmazható, az kizárólag a Kp. 48. §

(1)bekezdés e) pontjával kapcsolatban értelmezhető. A Kp. 157. §

(1)bekezdése szerint a törvény alkalmazási köre a

1. január
2. napján vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokra terjed ki, tehát a Kp.-t az eljárásban alkalmazni kellett, függetlenül attól, hogy a bíróság által vizsgált jogi tények mikor keletkeztek. A Kp.
3. §

(3)bekezdésének sérelmére történt felperesi hivatkozás is alaptalan, mivel e jogszabályhely a kereset érdemi, az alperesi közigazgatási tevékenység jogszerűségének elbírálásával kapcsolatban tartalmaz szabályokat. A perbeli esetben azonban az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta meg a felperes hivatkozásait, hanem a keresetlevelet visszautasította, ebből következően ezen jogszabályhelyet sem sérthette meg. Az elsőfokú bíróság 5. sorszámú végzése ellen pedig a Kp. 51. §

(5)bekezdése alapján önálló fellebbezésnek, így külön másodfokú eljárásnak van helye. A befogadás iránti kérelem [10] A jogerős végzéssel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a Kp. 121. §

(1)bekezdés b) pontja szerint az alperes használatbavételi engedélyezési eljárás megszüntetését hatályon kívül helyező végzésének az ismételt használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatására kötelezésének megsemmisítését/megváltoztatását kérte. Kérte továbbá a hatóság – helyesen bíróság – utasítását az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elutasító végzéssel szembeni fellebbezés elbírálására és a hatóság építéshatósági eljárás lefolytatására kötelezését. Másodlagos és harmadlagos kérelmében indítványozta a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. [11] A felülvizsgálati kérelme befogadását megítélése szerint a Kp. 128. §-ával kapcsolatosan a joggyakorlat egységének, továbbfejlesztésének biztosítása, az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés és a Kúria 1/2022. számú KJE határozatától való eltérés indokolja a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)
3. ad)alpontjai és
4. b)pontja szerint. [12] Kifejtette, hogy a felperes helyesen gondolta, hogy a mulasztás orvosolható a Panasztv. útján, mivel a Kp. 128. §

(4)bekezdése nem közigazgatási eljárást, hanem általánosságban jogszabályban meghatározott eljárási kötelezettséget említ. A végzés korlátozza a Panasztv-t, mivel a panaszok nagy részének címzettje pontosan valamelyik Kúria III.Kfv.37.913/2022/2 4 közigazgatási szerv. Nem a hatósági döntés helyett élt panasszal, pontosan a bíróság előtt támadható döntés hiányát panaszolta. [13] A bíróság végzésében írt határidő kezdő napja értelmezhetetlen, mivel azok után számtalan eljárásjogi intézkedés történt. A végzés jogsértő módon kiforgatja az eredménytelenségről való tudomásszerzés fogalmát azzal, hogy azt az eljárás során megjelenő bármilyen, a felperes számára nem értelmezhető információra is érti. [14] A támadott döntés eltér az 1/

1. számú KJE határozattól, mert ha a keresetlevél nem utasítható vissza a felügyeleti eljárás hiánya miatt, akkor az abból eredő késedelmes perindítás fogalmilag nem létezhet. [15] A bíróság a visszautasítást a kereset teljes kiüresítésével is indokolta, a korábbi bírósági ítélet új eljárásra kötelezését pedig semmibe vette (a Kp. 152.§ szerinti mulasztást nem vizsgálta). [16] Előadta azt is, hogy a bíróság nem a jogszabályokhoz, hanem a kérelemhez van kötve, kérelme pedig a végső döntés meghozatalára irányult. Ha a másodfokú bíróság szerint más eljárásban kellett volna érvényesítenie ezirányú igényét, akkor a kérelem áttételéről kellett volna gondoskodnia. [17] Álláspontja szerint a Kp. alkalmazásával a bíróság elhárította a visszamenőleges jogalkalmazást is, e körben az indokolás értelmezhetetlen. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [19] A Kp.
2. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [20] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria III.Kfv.37.913/2022/2 5 [22] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás még nem alapozza meg a befogadást. [23] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [24] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [25] Mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság végzésében részletesen indokát adta döntésének, kiemelve, hogy a keresetlevél visszautasítására a keresetindítási határidő túllépése miatt került sor. Mindkét eljárás vonatkozásában meghatározásra került a tudomásszerzés időpontja, amelyhez számította a jogszabályi határidők megtartottságát. [26] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős végzés, sem a felperes felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó, a Kp. 128. §-ának értelmezésére vonatkozó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [27] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. Az egyént ért jogsérelemnek önmagában társadalmi jelentősége, különleges súlya nincs (Kfv.III.37.197/2021/2.). A jelen ügyben hozott határozat kapcsán ezért társadalmi jelentőséget nem tartott megállapíthatónak. [28] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége sem merült fel, ennek hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [29] A felperes előadása alapján a Kúria áttekintette a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadás lehetőségét is. A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, hogy a befogadással érintett végzésében a jogorvoslati kérelem által taglalt eljárási jogi és anyagi jogi jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra ugyanis kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló, az eljárást befejező ítéletében vagy végzésében kerülhet sor. [30] A másodfokú bíróság végzésében megvizsgálta az elsőfokú bíróság által feltárt tényállást és értékelte a felperes fellebbezésében foglalt hivatkozásokat is, amely során kialakított álláspontja és az abból levont következtetések kiderülnek a végzés indokolásából. A Kp. alkalmazásával összefüggésben is a jogerős végzés egyértelműen kifejtette indokait. A Kúria nem tárt fel olyan garanciális jogsérelmet, illetve olyan Kúria III.Kfv.37.913/2022/2 6 eldöntendő elvi tartalmú jogkérdést, amely az állásfoglalását tenné szükségessé. Önmagában az, hogy a felperes a keresetlevelének visszautasítását sérelmesnek tartja, nem indokolhatta a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását. [31] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata alapján a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A felperes kérelmében hivatkozott 1/2022. számú KJE határozat arról rendelkezik, hogy a Kp. 128. §

(2)bekezdésében és a

(3)bekezdés e) pontjában megjelölt mulasztás orvoslását célzó eljárást kifejezetten biztosító jogszabályi rendelkezés hiányában a mulasztási per megindításának nem előfeltétele, hogy az ügyfél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 15. §

(2)bekezdése és 113. §

(2)bekezdés b) pontja alapján felügyeleti eljárást kezdeményezzen vagy a felügyeleti szervhez forduljon. A felügyeleti eljárás kezdeményezése vagy a felügyeleti szervhez fordulás hiánya miatt a keresetlevél a Kp. 48. §

(1)bekezdés e) pontja alapján nem utasítható vissza. [32] Jelen esetben azonban nem a Kp. 48. §

(1)bekezdés

1. e)pontjában foglalt közigazgatási jogorvoslat kimerítetlensége, hanem az
2. i)pontban meghatározott keresetindítási határidő túllépése volt a döntés indoka, így a jogkérdésben való eltérés megállapítására elvi lehetőség nincs. A Kp. 128. §

(2)bekezdése pedig egyértelműen rendelkezik a mulasztási per megindításának határidejéről, amely betartását a bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell. A jogegység követelménye pontosan azt az elvárást támasztja, hogy az ugyanazon jogkérdést felvető ügyekben (ügyazonosság vagy összevethetőség) a jogértelmezés is azonos legyen. Ha nincs meg az ügyek közötti összevethetőség, mert eltérő hátterűek a bírói döntések, akkor jogegységi szempontú összehasonlítás sem végezhető (1/

1. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat). [33] A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [34] Egyben megjegyzi a Kúria, az azonnali jogvédelem tárgyában született döntés elleni fellebbezés elbírálására kötelezésről jelen eljárásban döntést nem hozhat. [35] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
2. §

(2)bekezdése értelmében megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [36] Kp. 118. §

(1)és

(3)bekezdés A döntés rövid tartalma A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára alapított felülvizsgálati kérelem befogadásának nem volt helye, mert a megjelölt jogkérdések tekintetében a joggyakorlat kialakult és egységes, nem tapasztalható a körülmények olyan változása, amelyre tekintettel annak követése nem támogatható. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés okán, ha nincs meg az ügyek közötti összevethetőség, akkor jogegységi szempontú összehasonlítás sem végezhető. Kúria III.Kfv.37.913/2022/2 7 Záró rész [37] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. január
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Gyurán Ildikó s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró