A határozat elvi tartalma: A munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.170/2022/
- felperes (felperes lakóhelye.) felperesi jogi képviselő Szakszervezet (jogi képviselő székhelye eljáró képviselő: felperesi kamarai jogtanácsos kamarai jogtanácsos) Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság (3100 Salgótarján, Rákóczi út 40.) alperesi kamarai jogtanácsos kamarai jogtanácsos megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogvita A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: A fellebbezést benyújtó fél: alperes,
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék 24.K.702.186/2021/
- számú ítélete ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek másodfokú perköltség összege forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.170/2022/
- 2 [1] A felperes
- június
- napjától a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, települési Rendőrkapitányság, Rendészeti Osztály, Körzeti Megbízotti Alosztály állományában körzeti megbízott (a továbbiakban: KMB) beosztásban teljesít szolgálatot. A
- június
- napján kelt munkaköri leírás száma Szü. munkaköri leírás III. pontja szerint felperes számára a település 2 KMB csoport működési körzetén belül kijelölt települések település került kijelölésre, azonban működési körzetén belül helyettesítés és KMB szolgálat céljából a számára kijelölt településeken kívül is láthat el szolgálatot. A munkaköri leírás IV.
- pontja rögzítette, hogy a KMB szolgálat alapvető célja a rendőrség állandó, közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása a polgárokkal, a települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági, civil és gazdálkodó szervezetekkel, a rendőri jelenlét biztosítása, illetőleg a rendőrség hatáskörébe tartozó – jogszabályban, valamint közjogi szervezetszabályzó eszközben meghatározott – helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatok, folyamatok ellátása. [2] A felperes
- július
- -
- június
- közötti időszakban (a továbbiakban: kifogásolt időszak) rendszeresen látott el a működési körzetében és azon kívül is a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki és egyéb szolgálati feladatokat (így különösen átkísérés, akciókban részvétel, fokozott ellenőrzés, sebességellenőrzés, rendezvénybiztosítás, mélységi migrációs ellenőrzés, vasút- és határellenőrzés, COVID ellenőrzés). Magyarországon
- március 11-től június 18-ig, majd
- november 4-től
- június 1-ig különleges jogrend (népegészségügyi veszélyhelyzet) volt érvényben. [3] A felperes a
- július
- napján előterjesztett szolgálati panaszában a kifogásolt időszakra az illetményalap 100%-ának megfelelő havi megbízási díj és annak törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetését kérte. A szolgálati panasznak a települési Rendőrkapitányság vezetője nem adott helyt, azt felterjesztette az alpereshez vezetőjéhez. Az alperes a
- október
- napján kelt elutasító határozat száma számú határozatával a szolgálati panaszt elutasította. A határozat indoklása szerint a felperes KMB körzetéből való elvonása a
- évben az ORFK Rendészet Főigazgatóság Közrendvédelmi Osztály
- március
- napján kelt átirat számaszámú átiratának megfelelően, a
- évben és
- január-február hónapokban a a 26/
- (XII.09.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) alapján a rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes írásos engedélyével,
- június
- -
- november
- között ugyancsak engedéllyel történt.
- március 11-től (a különleges jogrend kihirdetésétől) a körzeti megbízottak körzetükből engedély nélkül is elvonhatók voltak. A kereset és a védirat [4] A felperes a keresetében a kifogásolt időszakra megbízási díj összege forint elmaradt megbízási díj, valamint ezen összeg után
- január
- napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest, perköltség Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.170/2022/
- 3 igény mellett. A megbízási díj igényelt havi mértékét az illetményalap 75%-ban, azaz bruttó illetményalap 75%-ának megfelelő összeg forintban jelölte meg. Kereseti érvelése szerint a kifogásolt időszakban utasításra rendszeresen látott el a működési körzetén, illetékességi területén kívül, a KMB Szabályzat
- pontjával ellentétesen a munkakörébe nem tartozó többletfeladatokat, amelyért jogsértően megbízási díjat nem kapott (Mfv.I.10.751/2016/4.). A KMB Szabályzat taxatíve meghatározza, hogy mely esetekben lehet a KMB-t a működési körzetéből eseti jelleggel adott szolgálati feladatra elvonni (
- pont), az általa rendszeresen ellátott feladatok nem tartoznak e körbe. Habár a KMB járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható, minimális feltétele, hogy az érintett működési körzetében és ne a rendőrkapitányság teljes területén, több más településen történjen (KMB Szabályzat 25.,
- pont). A kifogásolt időszakban járőri és egyéb, a KMB által nem is végezhető napi szolgálatokra kötelezték, amely feladatok nem tartoztak munkakörébe, sőt részére kifejezetten tiltottak, s a működési körzetén kívül, a rendőrkapitányság valamennyi működési körzetében, több településen ellátandó munkavégzést eredményeztek. A kifogásolt szolgálatok során nem a KMB Szabályzat szerinti KMB feladatokat látta el, hanem alapvetően a Járőr és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
- (III.24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) szerinti járőrfeladatokat. Ezen szolgálati napjain a járőrszolgálat keretében rendszeresen elhagyta a működési körzetét a Tevékenység Irányító Központ (a továbbiakban: TIK) utasítása alapján a működési körzetén kívül felmerült rendőri intézkedések végrehajtása érdekében. A kifogásolt járőrszolgálat idején jellemzően egy másik KMB társával, esetleg járőrrel, járőrvezetővel látott el szolgálatot. A KMB szolgálatai alatt is rendszeresen vett részt utasításra működési körzetén kívüli átkísérésekben, meghatározott akciókban, illetve intézkedett a TIK általi küldések során. Az alperes különleges jogrendre történő hivatkozása okszerűtlen, mivel a kifogásolt időszakban ellátott járőri feladatai ezzel nem függnek össze, nem eseti jellegűek.Fokozott ellenőrzés sem jöhetett szóba, ugyanakkor a KMB Szabályzat
- pontja alapján még szabályos tartalmú fokozott ellenőrzésekben való részvétel is csak eseti jelleggel hatalmazza fel a munkáltatót arra, hogy a KMB-t a működési körzetéből elvonja. Az eseti jelleg nem valósulhatott meg a több hónapra, évre kihirdetett fokozott ellenőrzések miatt. Az a körülmény pedig, hogy valamely időpontban és területre fokozott ellenőrzést kihirdetek ki, nem lehet jogszerű indoka, hogy a KMB-t a fokozott ellenőrzéssel össze nem függő feladatra működési körzetén kívül is igénybe vegyék. [5] Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 71.§
(1)bekezdés a)-c) pontjára,
(5)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatalos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr.1.) 10.§
(2)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr.2.) 35.§
(6)bekezdésére, a KMB Szabályzat
- d) pontjára,
- és
- pontjára éa a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
- (IX.22.) BM rendeletre (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) alapította. [6] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. A KMB szabályzat
- pontja alapján állította, hogy a különleges jogrend időszakában a KMB a működési körzetéből Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.170/2022/
- 4 eseti jelleggel elvonható. A munkaköri leírás alapján a különleges jogrend kihirdetésekor a hivatásos állomány tagja feladatait külön jogszabályok, valamint az adott szervezeti egységre vonatkozó szervezetszabályozó eszközök, intézkedési tervek, tervkivonatok, valamint közvetlen vezetője utasításai alapján teljesíti. A munkaköri leírás alapján a KMB munkakört betöltő személy közvetlen vezetőjének utasítása szerint a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl köteles végrehajtani a külön nem nevesített, de a szolgálat tevékenységi körébe feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik (KMB szabályzat
- pont,
- pont). Kifejtette, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/2013.(XII.21.) ORFK utasítás (a továbbiakban: ORFK utasítás) 46/A pontja alapján a TIK ügyeletes irányítja a közterületi szolgálatokat, mely alól a KMB sem képez kivételt. Álláspontja szerint felperes tekintetében a Hszt.
- §
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem állnak fenn, mivel a KMB körzeten kívüli „járőr jellegű” szolgálati feladatokat nem az eredeti szolgálati beosztása mellett, többletfeladatként, hanem a KMB beosztásához tartozó munkaköre helyett, az aznapra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre. A KMB szabályzat V. fejezetében foglalt feladatok lefedik a Járőrszabályzat III. és IV. fejezetében foglalt feladatokat, melyek ellátása többletfeladatot nem eredményezett. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a felperes által ellátott alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatok elvégzése esetén sem jöhet szóba olyan magasabb felelősségi kör, amely a Hszt.
- §-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot megalapozná. Összességében álláspontja szerint a járőr, járőrvezetői és egyéb szolgálati feladatok beilleszthetők a KMB beosztást ellátók feladatrendszerébe, így azok kifejtése nem jár többlettevékenységgel, nem generál többletfeladatokat, így nem adhat alapot megbízási díj megállapítására. Az elsőfokú bíróság ítélete [7] Az elsőfokú bíróság ítéletében megbízási díj összege forint megbízási díj, valamint annak
- január
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Döntését a Hszt. 71.§
(1)-
(6)bekezdésére, a Hszt. 2.§
- pontjára, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr.3.)
- számú mellékletére, a KMB Szabályzat 2.,
- d), 15., 20., 21., 22., 24.,
- és
- pontjaira, a Járőr Szabályzat 4., 5., 10., 60.,
- pontjaira alapította. [8] Indokolása szerint a munkakör (munkaköri leírás) kijelöli azoknak a feladatoknak a körét, amelyet a munkavállaló (a hivatásos állomány tagja) külön utasítás nélkül is általában végezni jogosult és köteles a jogviszonya fennállása alatt. A munkakörre vonatkozó előírások azonban csak bizonyos mélységig rögzítik a munkavégzés kereteit. A munkavállaló (hivatásos állomány tagja) általános munkavégzési kötelezettségét konkrét tartalommal a munkáltató utasításai töltik meg; ez azonban csak akkor szabályszerű, ha az utasítás a munkakör kereteit nem lépi túl. A KMB Szabályzat egyértelműen, kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők. A végzett többletfeladatok ellátásáért ellentételezést (megbízási díj) kell fizetni (Kúria Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.170/2022/
- 5 Mfv.I.10.751/2016/4.). Másrészt a KMB Szabályzat, valamint a Járőr Szabályzat rendelkezései alapján a KMB feladatok és a járőr feladatok ellátása egymástól elválik, a KMB beosztása nem foglalja magába a járőri beosztást. Ha a hivatásos állomány tagja hosszabb időn át a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (BH2018.346.). A KMB Szabályzat
- pontja nem teszi a KMB feladatává a járőrszolgálat ellátását, hiszen az csak annak lehetőségét teremti meg, hogy a KMB – alapvetően a működési körzetében – járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen (Kúria Kf.III.45.090/2021/4.) A kifogásolt időszak alatt felperes nem eseti rendszerességgel, hanem munkaideje döntő többségében járőrfeladatokat, TIK küldéseket hajtott végre, illetve olyan feladatok ellátására kötelezték, amelyek a működési körzetén, illetve a település 2 KMB Csoport működési területén is kívül estek. A felperes az alperes utasítása alapján rendszeresen teljesített járőri feladatokat működési körzetén kívül a rendőrkapitányság teljes illetékeségi területén, ráadásul az esetek felében nem is járőrrel közösen, hanem másik KMB társával, ami a beosztásától eltérő többletfeladat- ellátást jelent. Ezen felül a felperes átkísérési feladatokat is ellátott, amely, mint kísérőőri beosztás, a felperes szolgálati beosztásába nem tartozó feladatellátás, többletfeladat, elvégzése a KMB szabályzat
- pont a) alpontja szerint a KMB részére tiltott. A határrendészeti feladatellátás szintén nem felel meg a KMB Szabályzat
- pontjának. [9] Nem fogadta el az alperes különleges jogrendre (veszélyhelyzetre) történő hivatkozását. Rögzítette, hogy
- júliusától még nem állt fenn veszélyhelyzet, másrészt az eseti jelleg fogalma nem jelenti azt, hogy a KMB a működési körzetéből rendszeresen elvonható lenne, hiszen arra csak kivételesen, alkalomhoz kötődően kerülhet sor. A felperes által becsatolt tevékenységkimutatás alapján megállapította, hogy felperes KMB beosztásától eltérő feladatok ellátására történő utasítására nem csupán eseti jelleggel került sor. Amennyiben a jogalkotó lehetőséget kívánt volna adni, hogy fokozott ellenőrzés vagy különleges jogrend alkalmával a KMB bármikor és korlátozás nélkül elvonható legyen körzetéből, akkor kifejezetten nem írta volna elő, hogy erre csak eseti jelleggel kerülhet sor. Alaptalannak találta azt az alperesi érvelést is, hogy a Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem alapozza meg amennyiben a magasabb besorolású KMB alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó járőri feladatot lát el, mivel a Hszt. ilyen előírást nem tartalmaz. A többletfeladat fogalma nem fedi le a többletfelelősség fogalomkörét. Összességében megállapította, hogy kifogásolt feladatellátások a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatoknak minősülnek, melyért a felperes részére a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja alapján a keresetben megjelölt összegű megbízási díj jár. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [10] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, Állította, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Hszt. 71.§
(5)bekezdését, a megállapított tényállásból az ítélet indokolásában helytelen következtetésekre jutott. Fellebbezési érvelése szerint a felperes azzal, hogy hivatásos szolgálati jogviszonyt létesített, önként vállalta, hogy rá is vonatkozik a Hszt. 13.§
(1)-
(2)bekezdése. Az e bekezdésekben foglaltak alapján a felperes köteles azokat a feladatokat ellátni, melyeket számára jogszerűen előírnak, meghatároznak. A felperes azokon a napokon, mikor járőri vagy egyéb más feladatokat látott el utasításra, abban az időtartamban értelemszerűen nem végezte a KMB feladatait, Így nem jöhet szóba többletfeladat sem, hiszen amikor járőrszolgálatot látott el, Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.170/2022/
- 6 akkor az volt számára meghatározva és nem a KMB feladat. Téves az elsőfokú ítélet megállapítása, miszerint a megbízást eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végezte felperes. Nem releváns, hogy járőrhiánnyal küzd mivel, mint munkáltató, saját hatáskörében jogosult eldönteni, hogy milyen feladat elvégzésére ad utasítást felperesnek, aki önként vállalta a hivatásos szolgálatot és az azzal járó függelmi rendet. [11] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes ténybeli és jogi indokaira tekintettel. Kérte másodfokú perköltsége megállapítását, amit alperesi perköltség jelölt meg. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [12] Az alperes fellebbezése alaptalan. [13] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 108.§
(1)bekezdése alapján, kizárólag a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül, Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette meg a fellebbezésben megjelölt anyagi jogi jogszabályokat, A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és annak helytálló indokaival egyetértett, ezért az indokolás megismétlése nélkül a fellebbezésben foglaltakra tekintettel a következőket emeli ki. [14] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és az alkalmazott jogszabályokat nem vitatta, csupán a Hszt. 71.§
(5)bekezdésének és 13.§
(1)bekezdésének téves értelmezését állította, ebből eredően az indokolás megalapozatlanságát kifogásolta. A Fővárosi Ítélőtábla ezért a megállapított tényállás alapján kétségbe nem vont tényként vette figyelembe, hogy a felperes a kifogásolt időszakban járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki, átkísérési, akciókban részvételi, sebességellenőrzési, rendezvénybiztosítási, mélységi migrációs ellenőrzési, vasút-, határellenőrzési feladatokat is ellátott, így mindenekelőtt a feladatok ellátásának többletfeladatkénti minősítéséről kellett döntenie, azaz, hogy helytálló-e az elsőfokú ítélet azon megállapítása, miszerint a felperes a megbízást eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végezte. [15] A másodfokú bíróság elöljáróban kiemeli, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen megbízhatta (utasíthatta) a felperest olyan feladatok elvégzésével, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak. A munkáltatónak azonban az a joga, hogy a felperest a KMB beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra (ellenszolgáltatásra) való Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.170/2022/4. 7 jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71.§
(5)bekezdés]. [16] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti, azonban a munkaköri feladatok meghatározása a munkáltató részéről nem lehet önkényes. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával az állománytáblában rendszeresített beosztás (a munkakör) keretein belül határozhatja meg (sorolhatja fel) azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes KMB beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a felperes által ténylegesen ellátandó feladatokat. A következetes bírói gyakorlat szerint „[a] munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását” (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.). Mindezek alapján helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. [17] A Kúria több határozatában (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.VII.45.155/2021/6., stb.) elvi éllel kimondta, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. A megbízási díjra jogosultság tekintetében nem annak van jelentősége, hogy a felperes elméleti felkészültsége, valamint szakmai ismeretei és tapasztalatai őt ténylegesen alkalmassá tették-e ezen, a kapitányságvezető utasításából fakadó feladatok ellátására, illetve az általa ténylegesen végrehajtott feladatok többletmegterhelést jelentettek-e a számára, vagy aránytalan sérelmet okoztak-e, hanem kizárólag az bír relevanciával, hogy az elvégzett feladatok a KMB beosztásához tartoztak-e. Amennyiben a rendszeres tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatnak minősül, és megbízási díj iránti igényt alapoz meg. [18] Az elsőfokú bíróság – a KMB Szabályzat és a Járőr Szabályzat, valamint a BMr.
- rendelkezéseire figyelemmel – okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a körzeti megbízott és a járőr (járőrvezető, járőrparancsnok) különböző beosztásoknak tekintendők, melyek egymástól eltérően meghatározott munkaköri feladatait külön-külön utasítások foglalják össze. A két szabályzat között nincs jogi kapcsolat, a KMB Szabályzat nem utal vissza a Járőr Szabályzat tartalmára, azaz a KMB beosztás keretein belül nem rögzít járőrfeladatot. A két beosztás elsőfokú bíróság által elvégzett helyes értelmezése és elhatárolása figyelembevételével az is megállapítható, hogy azok tartalma és célja eltér egymástól: a KMB a helyi rendőrséget képviseli, jellemzően kapcsolattartáson és megelőzésen alapuló feladatorientáltsággal, a járőr a bekövetkezett bűncselekményekre, szabálysértésekre reagál. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.170/2022/
- 8 [19] A felperes által végzett járőrszolgálati feladatok tehát, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezése szerinti beosztásához. Az alperes helytállóan hivatkozott ugyan arra, hogy a KMB Szabályzat
- pontja alapján a KMB járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható, de megalapozottan nem cáfolta a felperes igazolt állításával és kimutatásával szemben, hogy a felperes beosztása a Szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a 21-
- pontban meghatározottak kivételével – a KMB működési körzetében történjen. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság által helyesen alkalmazott és értelmezett jogszabályi rendelkezések [Hszt. 71.§
(1)-
(6)bekezdés] és egyéb szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok (KMB Szabályzat és a Járőrszabályzat) alapján a KMB és a járőr beosztás elhatárolása és különbözősége körében tett megalapozott megállapításaival egyetértett. [20] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg továbbá, hogy a felperes által a peres eljárás során meghatározott (felsorolt), a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartoztak. A Kúria egységes és következetes – a perben is irányadó gyakorlata – szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, ugyanakkor az ilyen jellegű feladat tartós ellátása nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Mfv.II.10.304/2017/15., Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.39.525/2021/3., Mfv.I.10.751/2016/4.). A munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Mfv.I.10.751/2016/4.). [21] A felperest a kifogásolt időszakban rendszeresen, nem eseti jelleggel osztották be a KMB működési körzeten kívül járőri és egyéb feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A fentieket az alperes Hszt. 13. §
(1)és
(2)bekezdésére való hivatkozása nem cáfolta, mivel a felperes és az alperes közötti hivatásos szolgálati jogviszony önkéntes vállalása nem jelenti a többletfeladatokért járó ellentételezésről történő lemondást. A hivatásos szolgálati jogviszony fogalmát rögzítő jogszabályi rendelkezés mellett a felperes kinevezésére, szolgálati beosztására, annak módosítására, beosztástól eltérő feladatok ellátására való megbízásra, munkaköri leírására, a szolgálati jogviszonyból fakadó jogokra és kötelezettségekre a Hszt. 2.§ 25. pontja, 45.§
(1)bekezdése, 53.§
(1)-
(2)bekezdése, 71.§
(1)-
(6)bekezdése, 101.§
(1)bekezdése alkalmazandó, ebből következően a felperes elsősorban beosztásához tartozó feladatainak önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, akár életének és testi épségének kockáztatásával és egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A Kúria korábbi határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3. stb.) azt is kimondta, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illethette meg a megbízási díj, ha nem a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.170/2022/4. 9 kinevezése szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. A szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest pedig a körzeti megbízotti szolgálat ellátása alól az alperes nem mentesítette a peresített időszakban. [22] A Fővárosi Ítélőtábla mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [23] A másodfokú bíróság a Kp. 99.§
(3)bekezdése és 35.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a Pp. 81.§
(1)-
(2)bekezdéseire, 82.§
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4.§
(1)bekezdésére és 3.§
(5)-
(6)bekezdésére figyelemmel állapította meg, melynek során a felperes által felszámított költség összegét a pertárgyérték 2,5%-ára mérsékelte. [24] Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért az Itv. 39.§
(1)bekezdése szerinti illetékalap után az Itv. 46.§
(1)bekezdésébe szerint számított fellebbezési eljárási illeték összege a Kp. 99.§
(3)bekezdése és 35.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95.§
(1)bekezdés c) pontja, és a Pp. 102.§
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [25] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99.§
(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Burdapest,
- november
- dr. Robotka Imre s.k. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró