Kfv.45113/2021/2 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott befogadási okok egyike sem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.113/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: felperesi képviselő neve ügyvéd felperesi képviselő címe Az alperes: ... Megyei Kormányhivatal alperes címe Az alperes képviselője: dr. Nagy Péter kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Törvényszék 11.K.700.764/2021/
2. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A ... Megyei Kormányhivatal ... Hivatala a
3. április 23-án kelt ... számú határozatával felperes részére
4. január
5. napjától rokkantsági ellátást állapított meg. [2] A felperes
6. március 14-én írásban nyilatkozott arról, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele
7. évben várhatóan nem haladja meg a
8. 000,-Ft-ot. [3] A Nemzeti Adó-és Vámhivatal 2021.január 15-én kelt adatszolgáltatása alapján felperes
9. évi őstermelői tevékenységéből származó bevétele
11. 680,-Ft volt. Kúria III.Kfv.45.113/2021/2-I 2 [4] Az alperes a
12. január 22-én kelt ... számú határozatával – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
13. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2.§

(1)bekezdése, 19/A. §

(3)bekezdése, 19/A. §

(5)bekezdés b) pontja, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. §

(5)bekezdés e) pont

1. alpontja, valamint a személyi jövedelemadóról szóló
2. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.)
3. §-a alapján – felperes rokkantsági ellátását
4. január
5. napjától megszüntette, mivel
6. évi őstermelői tevékenységből származó bevétele 2.441.680 Ft volt. [5] A felperes keresetet terjesztett elő a fenti határozattal szemben, amelyben a közigazgatási határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [6] Keresetében előadta, hogy a határozatban feltüntetett 2.
7. 680 Ft összegű bevételre nem tett szert, csatolta a NAV
8. január 29-én kelt jövedelemigazolását, amely szerint
9. évben jövedelme 0 Ft volt, személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége nem keletkezett. Álláspontja szerint az alperes figyelmen kívül hagyta, hogy „az őstermelői járulékalapja nem egyenlő az Szja. tv.
10. sz. mellékletében meghatározott tevékenységek bevételével”, mivel a bevallásokban feltüntetett járulékalap a kapott támogatásokat is tartalmazza, így azok nem mutatnak valós képet jövedelméről. A bíróság ítélete [7] A Debreceni Törvényszék a 11.K.700.764/2021/
11. számú jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [8] Az ítélet indoklása szerint az alperes határozata megfelelt a jogszabályi előírásoknak, tekintettel arra, hogy a felperesnek a
12. évi őstermelői tevékenységből származó bevétele meghaladta az Szja. tv. – az ellátás megállapításakor hatályos – 23.§-ában meghatározott mértéket és amely alapján őstermelői tevékenysége az Flt.
13. §

(5)bekezdés e) pont 2. alpontja alapján, illetve az Szja. tv. 16.§

(1)-

(3)bekezdése, valamint

1. számú mellékletének rendelkezéseire tekintettel keresőtevékenységnek, az abból származó jövedelme pedig bevételnek minősült, amelynek következtében a felperes ellátásának jogalap nélküli megállapítása felperes részére felróható volt. A felülvizsgálati kérelem [9] A felperes a felülvizsgálati kérelmében – a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdése, valamint az Szja. tv. 23.§-a megsértésére hivatkozva – elsődlegesen azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és utasítsa a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára, másodlagosan pedig azt, hogy a Kúria az ítéletet úgy változtassa meg, hogy a megtámadott közigazgatási cselekményt megsemmisíti és az eljárt közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezi. Kérte továbbá a Kúriát, hogy kötelezze az alperest a perrel és a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerülő költségei megtérítésére. Egyidejűleg a felperes a Kp. 50. §

(2)bekezdés a) pontja alapján az azonnali jogvédelem körében kérte – a Kúria III.Kfv.45.113/2021/2-I 3 ... Megyei Kormányhivatal ... Főosztály ... Osztály .... iktatószámú határozata, valamint a ... iktatószámú visszafizetésre kötelező határozata, továbbá .... iktatószámú visszafizetésre kötelező határozata végrehajtására vonatkozóan – a halasztó hatály elrendelését. [10] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadásának indokai kapcsán a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)pontjaira hivatkozott. [11] E körben előadta, hogy álláspontja szerint a bíróság nem biztosított hatékony jogvédelmet a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben, ezáltal megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk

(7)bekezdésében garantált jogorvoslathoz való jogát is. Kifejtette, megítélése szerint a bíróság tévesen értelmezte az Szja. tv.

1. §-a rendelkezését, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal ... iktatószámú tájékoztatásában rögzített tényeket és a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket. Sérelmezte továbbá, hogy a bíróság nem vizsgálta érdemben az alperesnek a tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségét, valamint a kereseti kérelemben hivatkozottokat sem vette megfelelően figyelembe. Álláspontja szerint mind az eljáró alperesi hatóság mind a bíróság határozatai jogszabálysértőek. Érvelése szerint a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a befolyt támogatások összegét, amelyből következik, hogy a támogatások összegével csökkentett őstermelői tevékenységből származó éves bevételt szükséges figyelembe venni a jövedelem megállapításával összefüggésben. Ismételten hangsúlyozta az Flt.
2. §

(5)bekezdés e) pont

1. alpontja, valamint az Szja. tv. 23.§-a felhívásával, hogy az ellátás megállapítása tárgyévében bevétele támogatásokkal csökkentett összege az adóhatóság tájékoztatása alapján
2. 809,-Ft, amely összeg alapján tevékenysége nem minősül keresőtevékenységnek, így rokkantsági ellátásának megszüntetése nem helytálló. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [13] A Kp.
3. §

(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [15] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását egyrészt a Kp. 118.§

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozással, alapvető eljárási jogának –valószínűsíthető– sérelme okán kérte. Alapvető eljárási jogsérelem lehet többek között az, ha a felet valamely tárgyalásra nem idézik, valamely – lényeges– iratot számára nem kézbesítenek, nyilatkozattételi jogát – Kúria III.Kfv.45.113/2021/2-I 4 önhibáján kívül– nem gyakorolhatja. A felperes ilyen körülményt nem jelölt meg, eljárási jogait a bírósági eljárás során végig, a törvényi keretek közt gyakorolhatta. A teljes körűen tisztázott tényállásból levont jogi következtetés helytállóságával – az ítéletben foglaltak érdemével– kapcsolatban megfogalmazott kifogás önmagában nem valószínűsíti ilyen jogsérelem fennállását, ezért e hivatkozás alapján a felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem volt indokolt. [16] A felperes a felülvizsgálati eljárás lefolytatását másrészt a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontra hivatkozással a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapította. A felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Társadalmi jelentősége az olyan jogkérdésnek, illetve ügynek van, amely a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. A felvetett jogkérdés különleges súlya pedig kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – a különleges súlyára tekintettel – túlmutat. A befogadáshoz továbbá az is szükséges, hogy általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen a befogadás indoka. Az Szja. tv. 7.§

(3)bekezdésének 2021. január 1-től hatályos módosítása egyértelmű rendelkezést tartalmaz a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatásra vonatkozóan. [17] A felülvizsgálati kérelemből nem állapítható meg, hogy az ügyben felmerült jogkérdés a felperes saját egyedi ügyén túlmutatna, amelynek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. [18] A Kp. 117.§

(4)bekezdése alapján a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. A befogadhatóság kérdésének vizsgálata során a Kúria nem észlelte a fent megjelölt egyéb befogadási ok fennállását sem. [19] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdésében hivatkozott befogadási okok egyike sem valósult meg, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alkalmazásával megtagadta. A Kúria a kérelem érdemi elbírálásának hiánya miatt az azonnali jogvédelem iránti kérelem tárgyában való döntéshozatalt mellőzte. A döntés rövid tartalma [20] Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott befogadási okok egyike sem áll fenn. Záró rész [21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [23] A Kúria végzése elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja kizárja. Kúria III.Kfv.45.113/2021/2-I 5 Budapest,
2. november
3. Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő