← Magyarország

Bfv.490/2024/18 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. A terhelt az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezés jelenlétében történő elbírálása iránti igényét a Be.
  2. §

(4)és
(5)bekezdésében megkövetelt tartalommal bíró értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzésének indítványozásával érvényesítheti.
  1. Az üzletszerűség megállapításának két együttes feltétele van: a tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése, az alanyi oldalon pedig ennek révén rendszeres haszonszerzésre törekvés. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.490/2024/
  2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  3. január
  4. Az ügy tárgya: lopás vétsége és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Kaposvári Járásbíróság, 13.B.239/2023/2., ítélet, tárgyalás,
  5. szeptember
  6. Kaposvári Törvényszék, 2.Bf.379/2023/8., ítélet, tanácsülés,
  7. január
  8. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Kúria 3.Bfv.490/2024/18-I. 2 Járásbíróság 13.B.239/2023/
  9. számú és a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.379/2023/
  10. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kaposvári Járásbíróság a
  11. szeptember
  12. napján meghozott 13.B.239/2023/
  13. számú ítéletével a terheltet 4 rendbeli lopás vétsége [Btk.
  14. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont bb),
  2. bc)alpont] és lopás vétségének kísérlete [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont bb),
  2. bf)alpont] miatt mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 1 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A terhelttel szemben 18.791 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett továbbá az általa előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2024. január 16. napján jogerős 2.Bf.379/2023/8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 2 év 4 hónapra, a közügyektől eltiltást 3 évre súlyosította. Pontosította a bűnjelekre vonatkozó rendelkezést, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A bíróság által megállapított tényállás lényege a következő. I. A terhelt 2023. szeptember 12. napján, pontosabban meg nem határozható időben a sértett1 tulajdonában álló pince ablakkeretéből egy fa karóval kifeszített egy 6-os betonvasat azért, hogy az ablakon be tudjon mászni, majd az ilyen módon kinyitott ablakon bemászott, és a pincéből az ott fellelt 3 darab 2 literes műanyagflakonban elvitte a sértett1 tulajdonában álló, összesen 6 liter, 3.600 forint értékű bort. A lopás elkövetési értéke 3.600 forint. II. A terhelt 2023. szeptember 23. napján az esti órákban, pontosabban meg nem határozható időben a sértett2 tulajdonában álló, nyitott állapotban lévő pincébe ment azért, hogy onnan szabálysértési értéket meg nem haladó értékű élelmiszert és italt vigyen el, azonban a pincében nem talált olyan értékeket, amiket el kívánt tulajdonítani. Magával vitte azonban a pincében fellelt, a sértett2 tulajdonát képező létrát azért, hogy a létrán a szomszédos pince tetejére fel tudjon mászni. A létrát a terhelt a használatot követően a helyszínen hagyta. A lopással veszélyeztetett érték az 50.000 forintot nem haladta meg. III. A terhelt 2023. szeptember 23. napján az esti órákban, pontosabban meg nem határozható időben a tanú1 és tanú2 közös tulajdonában álló pince tetején lévő cserepet megbontotta, majd a tetőn bemászott, és a pincéből az ott fellelt, a sértett3 tulajdonában álló 1 tábla, kb. 3 Kúria 3.Bfv.490/2024/18-I. 3 kg súlyú, összesen 14.970 forint értékű szalonnát, a sértett4 tulajdonában álló 1 üveg, 1.599 forint értékű pezsgőt, valamint a sértett5 és sértett6 közös tulajdonában lévő 3 doboz, összesen 1.107 forint értékű, Gösser márkájú 0,5 literes sört, 2,5 liter, összesen 25.000 forint értékű házipálinkát és 5 liter, 8.000 forint értékű vörösbort elvette. A terhelt a bűncselekményt a sértett3 sérelmére 14.970 forint, a sértett4 sérelmére 1.599 forint, a sértett5 és sértett6 sérelmére 34.107 forint értékre követte el. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – tartalma szerint a Be. 649. §
(2)bekezdés
  1. d)pontjára alapítottan – a másodfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezése érdekében. [5] Indokai szerint a másodfokú bíróság a távollétében úgy hozta meg a határozatát, hogy az általa kitűzött tanácsülésről nem volt tudomása, arról nem értesítették, ezért nem volt lehetősége nyilvános ülés, vagy tárgyalás kezdeményezésére. Sérelmezte, hogy a törvényszék nem értékelte a súlyuknak megfelelően a javára szóló enyhítő körülményeket, és eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki vele szemben. [6] Mindezek alapján a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.379/2023/8. számú ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozta. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.550/2024/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [8] Kifejtette, hogy az iratok egyértelműen cáfolják a terhelt azon állítását, amely szerint nem volt lehetősége nyilvános ülést kérni. A terhelt annak ellenére nem élt törvényes jogával, hogy tudomása volt a tanácsülés kitűzéséről, és vonatkozó jogairól. [9] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.379/2023/8. számú ítéletét hatályában tartsa fenn. [10] A terhelt a Legfőbb Ügyészség indítványára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványában írtakat akként pontosította, hogy valójában nem sérelmezte, hogy nem értesült az ügy tanácsülésen történő elbírálásáról. Kifogásolta ugyanakkor az üzletszerűség mint minősítő körülmény megállapítását, az általa elkövetett cselekmények nem haladták meg a szabálysértési értékhatárt. [11] A Legfőbb Ügyészség a terhelt észrevételére tett, BF.550/2024/4. számú nyilatkozatában kifejtette, hogy az üzletszerűség megállapítására törvényesen került sor. Mindezek alapján a korábbi nyilatkozatát változatlan formában fenntartotta. III. [12] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és Kúria 3.Bfv.490/2024/18-I. 4 eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [14] A terhelt első beadványában sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a tanácsülést a távollétében tartotta meg. [15] Felülvizsgálatnak eljárási szabálysértés miatt helye van [Be. 648. §
  2. b)pont]. [16] A Kúria a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján a Be. 649. §
(2)bekezdésében írt eljárási szabálysértéseket hivatalból is vizsgálja. [17] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [18] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [19] A terhelt által hivatkozott sérelem kapcsán – a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel – kizárólag az jelenthet felülvizsgálati okot, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [20] Az indítvány tehát a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértést állította. [21] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ennek megfelelően a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a bíróság betartotta-e a határozat meghozatalakor hatályos eljárásjogi rendelkezéseket. [22] Az eljárási törvény a fellebbezés elbírálásának három eljárási formáját különbözteti meg: a nyilvános ülést, a tanácsülést és a tárgyalást. Főszabályként a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani [Be. 599. §
(1)bekezdés]. [23] A tanácsülésen való jelenlét szabályai alapvetően különböznek a tárgyaláson, illetve a nyilvános ülésen való jelenlét szabályaitól. [24] A felülvizsgálati indítvány megítélése ekként azon áll, hogy a Be. az adott esetben lehetőséget nyújtott-e az elsőfokú ítélet tanácsülés keretében történő felülbírálatára a terhelt jelenlétét biztosító nyilvános ülés tartása helyett. [25] E törvényi feltételek meglétét pedig a törvényszék jogerős ítéletének meghozatala (2024. január 16.) idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. §
(2)bekezdés]. [26] Általánosságban, a Be. az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében deklarált tisztességes eljáráshoz való jog keretében érvényesülő tárgyaláshoz való jogból kiindulva rendezi a terhelt jelenlétének kérdését. [27] Ennek során egyfelől széles körben biztosítja annak a lehetőségét, hogy a terhelt a vádemelést követően a tárgyaláshoz való jogával éljen, másrészt elismeri, hogy e jogról bármely ügyben lemondjon, feltéve, hogy a bizonyításhoz nincs szükség a személyes jelenlétére, és a megfelelő garanciák – elsősorban a védő közreműködése – is érvényesülnek. Ennek megfelelően a bíróságnak a terhelt számára a saját ügyében, a jelenlét tekintetében Kúria 3.Bfv.490/2024/18-I. 5 érvényesülő rendelkezési jogát garantálnia kell {BH 2022.40., Kúria Bfv.III.18/2021/21. számú határozat [16] bekezdés}. [28] A 2024. január 16. napján hatályos Be. 598. §
(2)bekezdése – az
(1)bekezdésben foglalt, és a jelen ügy elbírálása szempontjából közömbös esetkörön túl – a másodfokú bíróság számára akkor biztosította a tanácsülésen való határozathozatal lehetőségét, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés
  1. a)vagy
  2. c)pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. [29] Jelen esetben a második feltétel teljesült, mert a terhelt terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontján alapult. [30] A törvényben megkívánt feltételrendszer harmadik eleme azonban konjunktív, azaz, a fellebbezés az iménti feltételek megléte mellett sem bírálható el tanácsülésen, ha a nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a terhelt vagy a védő indítványozza (BH 2022.70.I., Kúria Bfv.III.569/2021/7. számú határozat). [31] Ehhez kapcsolódóan a másodfokú bíróság a Be. 598. §
(4)bekezdése alapján az ügyészséget, a terheltet és a védőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra nyolc napon belül észrevételeket tehet. [32] A Be. 598. §
(2)bekezdés alkalmazásával kitűzött tanácsülés esetén – a terhelti jelenlétről való rendelkezés biztosításának megnyilvánulásaként – e tájékoztatásnak arra is ki kellett terjednie, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható [Be. 598. §
(5)bekezdés]. [33] Az értesítés biztosítja tehát a terhelt számára, hogy olyan eljárásjogi formát indítványozhasson, amely mellett a személyes jelenléte biztosított. A nyilvános ülés tartására irányuló kérelem a fellebbezés nyilvános ülésen való elbírálásához – kizárólag ehhez – alanyi jogosultságot teremt (Kúria Bfv.I.1.035/2021/6. számú határozat). [34] Ebből következően, ha a terhelt, vagy a védő él a nyilvános ülés kitűzésének indítványozásához fűződő, a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdésében biztosított alanyi jogosultságával, nyilatkozata egyúttal kötelezettséget jelent a másodfokú bíróság számára a nyilvános ülés kitűzésére. Következésképpen, ha a másodfokú bíróság a nyilvános ülés kitűzésének mellőzésével a törvényi feltételek hiányában megtartott tanácsülésen hozza meg ügydöntő határozatát, az egy tekintet alá esik azzal, mintha a nyilvános ülést szabályszerű idézés hiányában tartotta volna meg a terhelt vagy a kötelező jelenléttel érintett védő távollétében (BH 2014.333., Kúria Bfv.III.697/2013/4. számú határozat; BH 2018.40., Kúria Bfv.II.1.511/2017/5. számú határozat; BH 2021.100., Kúria Bfv.I.819/2020/9. számú határozat; BH 2022.70.I., Kúria Bfv.III.569/2021/7. számú határozat). [35] A terhelt tehát az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezés jelenlétében történő elbírálása iránti igényét a Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdésében megkövetelt tartalommal bíró értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzésének indítványozásával érvényesítheti. [36] A Kúria a jelen ügyben az iratok alapján a következőket állapította meg. [37] Az iratokból kitűnően – a Kaposvári Járási Ügyészség a 2023. szeptember 26. napján kelt, B.3197/2023/10. számú feljegyzésével a terheltet bíróság elé állította, és őt 4 rendbeli, a Btk. 370. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)és
  3. bc)alpontjai szerint minősülő szabálysértési értékre, üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétségével és a Btk. 370. §
(1)Kúria 3.Bfv.490/2024/18-I. 6 bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)és
  3. bf)alpontja szerint minősülő szabálysértési értékre, üzletszerűen és helyiségbe a jogosult beleegyezése nélkül bemenve elkövetett lopás vétsége kísérletével vádolta mint különös visszaesőt (Kaposvári Járásbíróság 13.B.239/2023/1. számú irat); – a Kaposvári Járásbíróság a 2023. szeptember 27. napján meghozott, 13.B.239/2023/2. számú ítéletével a terheltet a váddal egyezően marasztalta, és őt – mint különös visszaesőt – halmazati büntetésül 1 év 8 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra (Kaposvári Járásbíróság 13.B.239/2023/2. számú ítélet); – az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az ügyészség a terhelt terhére a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében, míg a terhelt és a védője a büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést (Kaposvári Járásbíróság 13.B.239/2023/2. számú jegyzőkönyv); – a Kaposvári Törvényszék 2023. október 19. napján 2024. január 16. napján 10.00 órára tanácsülést tűzött ki (Kaposvári Törvényszék 2.Bf.379/2023/3. számú végzés); – a vonatkozó letöltési igazolás szerint a tanácsülésről szóló értesítést az ügyészség, és a terhelt védője egyaránt 2023. november 21. napján töltötte le (Kaposvári Törvényszék 2.Bf.379/2023/3-I. 3-II. számú irat); – a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.379/2023/3. számú, a terhelt tartózkodási helyére küldött értesítése a bírósághoz 2023. december 8. napján a kézbesítési igazolás szerint „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza (Kaposvári Törvényszék 2.Bf.379/2023/3-III. számú irat); – a másodfokú bíróság a 2023. december 4. napján kelt hivatalos feljegyzésben rögzítette, hogy a terhelt 2023. november 26. napjától egy büntetés-végrehajtási intézetben más ügyben letartóztatásban van (Kaposvári Törvényszék 2.Bf.379/2023/4. számú irat); – a másodfokú bíróság 2023. december 4. napján rendelkezett az értesítés terhelt számára büntetés-végrehajtási intézetbe történő kézbesítéséről, a kézbesítési íven tájékoztatta a terheltet, hogy nyolc napon belül kérheti az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását (Kaposvári Törvényszék 2.Bf.379/2023/4-I. számú rendelkezés); – az értesítés a terhelt részére 2023. december 6. napján kézbesítési íven kézbesítésre került (Kaposvári Törvényszék 2.Bf.379/2023/5. számú irat); – a terhelt – a kézbesítési ív tanúsága szerint – akként nyilatkozott, hogy az ügyészi indítványt átvette, és tárgyalás tartását nem kéri (Kaposvári Törvényszék 2.Bf.379/2023/5. számú irat); – a terhelt 2023. december 7. napján kelt, a bírósághoz 2023. december 12. napján érkezett beadványában indokolta a fellebbezését, tárgyalás tartását ekkor sem indítványozta, és úgy nyilatkozott, hogy „a tanácsülést én is elfogadom” (Kaposvári Törvényszék 2.Bf.379/2023/6. számú irat); – a törvényszék a 2024. január 16. napjára kitűzött tanácsülésen meghozott, 2.Bf.379/2023/8. számú ítéletében a járásbíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 2 év 4 hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést 3 évre súlyosította. [38] Az iratok alapján nem kétséges, hogy az ügyészség és a védő nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését nem indítványozta. [39] A törvényszék által a terhelt részére 2023. december 6. napján szabályszerűen (kézbesítési íven) kézbesített tájékoztatás az előbbiekben hivatkozott törvényi követelményeknek minden elemében eleget tett. Kúria 3.Bfv.490/2024/18-I. 7 [40] Ehhez képest a terhelt másnap (2023. december 7. napján) kelt beadványában a fellebbezését részletesen indokolta, ám tárgyalás tartását ekkor sem indítványozta, sőt, egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy „a tanácsülést én is elfogadom”. [41] Mivel a terhelt az értesítés részére történt kézbesítését követő nyolc napon belül nem terjesztett elő erre vonatkozó indítványt, sőt, a kézbesítés másnapján kifejezetten akként nyilatkozott, hogy a tanácsülést elfogadja, a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásának lehetőségét biztosító, a Be. 598. §
(2)bekezdésében meghatározott harmadik feltétel is teljesült. [42] Ez pedig azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság az eljárási törvénnyel összhangban mellőzte a nyilvános ülés kitűzését, így a jogerős ítélet tanácsülésen való meghozatalával nem sértett eljárási szabályt. [43] Következésképpen a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés nem valósult meg, ekként a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok nem teljesült. [44] A terhelt a további beadványában kifogásolta az üzletszerűség megállapítását. [45] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont I. fordulat
  2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [46] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja kimondja, hogy üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. [47] Az üzletszerűség megállapításának két feltétele: tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények megvalósítása, alanyi oldalon pedig ennek révén a rendszeres haszonszerzésre törekvés. [48] Az irányadó tényállásból kitűnően a terhelt
  2. szeptember
  3. napjától
  4. szeptember
  5. napjáig terjedő időszakban három különböző ingatlanból tulajdonított el különböző értéktárgyakat, valamennyi esetben hasonló helyszíneket, pincéket keresett, ahonnan elsősorban szeszes italokat, illetve egy esetben szalonnát tulajdonított el. [49] A terhelt tehát alig két hét alatt követte el, illetve egy esetben kísérelte meg elkövetni a lopási cselekményeket. A haszonszerzésre törekvés fennállt, és nem kétséges az sem, hogy rendszeres volt. [50] Ebből következően az üzletszerűség – mint minősítő körülmény – megállapítására törvényesen került sor. [51] Az üzletszerűség megállapíthatóságát nem zárja ki, ha az eltulajdonított értékeket az elkövető a mindennapi életvitele során elfogyasztja, illetve az elérni kívánt haszon összege jelentéktelen (EBH 2006.1490.). [52] A Kúria megjegyzi, hogy a terhelt által elkövetett bűncselekmények elkövetési értéke a szabálysértési értékhatárt kétségtelenül nem haladta meg, ugyanakkor a tényállás I. és III. pontjában megvalósuló dolog elleni erőszakra, illetve a II. tényállási pontban a helyiségbe a jogosult tudta és beleegyezése nélküli bemenetelre vonatkozó minősítő körülményre figyelemmel a terhelt az üzletszerűség megállapítása nélkül is bűncselekményt valósított meg [Btk.
  6. §
(2)bekezdés
  1. b)pont,
  2. bc)és
  3. bf)alpont]. [53] Ekként a büntetési tételkeret az üzletszerűség esetleges téves megállapítása esetén is változatlan marad, így az azon belül kiszabott büntetés nem törvénysértő. Kúria 3.Bfv.490/2024/18-I. 8 [54] Ezért a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. IV. [55] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [56] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.