Bf.127/2025/12 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(3)bekezdés], valamint garázdaság bűntettében [Btk. 339. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés d) pont]. Ezért a vádlottat – halmazati büntetésül – 1 év 4 hónap 26 nap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által

1. június
2. napjától
3. november
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani rendelte. A szabadságvesztést kitöltöttnek tekintette. A lefoglalt és a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál kezelt Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.127/2025/12/í/5 2 penge és bicskamarkolat bűnjeleket elkobozta, míg a további bűnjelek lefoglalását megszüntette és egy részüket a vádlott részére kiadni, más részük megsemmisítését rendelte el. Kötelezte a vádlottat 185.680.-Ft bűnügyi költség megfizetésére az államnak és megállapította, hogy az eljárás során felmerült további 142.240.-Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Tájékoztatta a vádlottat, hogy amennyiben a jogerős ítélet közlésétől számított három hónapon belül a részére kiadni rendelt bűnjeleket nem veszi át, akkor azok az állam tulajdonába kerülnek. [2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott javára, anyagi jogszabálysértés, a testi sértés bűntette tekintetében téves minősítés miatt, a vádlott bűnösségének testi sértés bűntette helyett testi sértés bűntettének kísérletében történő megállapítása érdekében. [3] A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség a fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy nyilvánvaló ítéletszerkesztési hiba folytán tévedett a törvényszék, amikor a vádlott bűnösségét befejezett testi sértés bűntettében állapította meg, annak kísérlete helyett. Az ítélet szóbeli indokolása szerint is az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét testi sértés bűntette kísérletében kívánta megállapítani. Erre figyelemmel a főügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a vádlott bűnösségének a garázdaság bűntettével halmazatban testi sértés bűntette kísérletében való megállapítását indítványozta azzal, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét az ítélőtábla egyebekben hagyja helyben. [4] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.393/2024/
5. számú átiratában az ügyészség fellebbezését annak indokolásával egyezően fenntartotta. Indítványozta az elsőfokú ítéletnek a Be.
6. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen és a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdései alapján a teljeskörű felülbírálatát. Eljárási szabálysértésekre, a tényállás helyesbítésére tett észrevételeket, és miután az elsőfokú bíróság az ítéletének rendelkező részében nyilvánvaló ítéletszerkesztési hiba folytán a testi sértés bűntette tekintetében nem tüntette fel, hogy annak elkövetési alakzata kísérlet, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a vádlott testi sértés bűntetteként értékelt cselekményének testi sértés bűntette kísérleteként minősítését, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [5] Az ügyészség eltérő minősítésre irányuló fellebbezése alapos. [6] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően a másodfokú bíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 598. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta felül az elsőfokú ítéletet, mivel az arra jogosultak a törvényes határidőn belül nyilvános ülés tartását nem kérték. Tekintettel arra, hogy az ügyészség fellebbezése a testi sértés bűntette tekintetében a minősítést támadta, az elsőfokú ítéletet az ítélőtábla az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljeskörűen felülbírálta a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdései alapján. Ezen teljeskörű felülbírálat során megállapította, hogy az ügy érdemére kiható eljárási szabályt nem sértett az eljárása során, nem követett el olyan eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. [7] Ugyanakkor nagyobbrészt osztotta a fellebbviteli főügyészség észrevételét az egyéb eljárási szabálysértések tekintetében. [8] Eljárási szabályt sértett a törvényszék, amikor a sértettet a Be. 500. §

(3)bekezdésében írtak ellenére nem értesítette az előkészítő ülés határnapjáról, és nem figyelmeztette arra, hogy polgári jogi igényét előterjesztheti. Ugyanakkor, mivel a sértett jelenléte az előkészítő ülésen nem kötelező, ezen eljárási szabálysértésnek az érdemi határozat hozatalára nem volt kihatással, így az ítélőtábla pusztán annak megállapítására szorítkozott. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.127/2025/12/í/5 3 [9] Ugyancsak eljárási szabályt sértett a törvényszék, amikor a Be. 455. §

(4)bekezdésében foglaltakkal szemben az elsőfokú indokolást is tartalmazó ügydöntő határozatot a sértett részére nem kézbesítette. Ezen eljárási szabálysértést az ítélőtábla kiküszöbölte, az elsőfokú ítéletet a sértett részére kézbesítette. [10] Ugyanakkor nem osztotta a fellebbviteli főügyészség észrevételét, hogy esetlegesen további eljárási szabályt is sértett a törvényszék, amikor nem tudta megállapítani, hogy az elsőfokú bíróság gondoskodott-e az ítéletnek román nyelvre történő fordításáról, majd annak a vádlott részére történő kézbesítéséről. A vádlott a 2024. november 25. napján tartott tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy a tolmács fordítása alapján megértette az elsőfokú ítéletet, és nem kéri az írásba foglalt ítéletnek az anyanyelvére, román nyelvre történő fordítását. Erre figyelemmel a törvényszék a Be. 78. §

(8)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet román nyelvre történő fordítását mellőzte, s az ítélet magyar nyelvű példányát kézbesítette a vádlott részére romániai lakcímére, amelynek megtörténtét igazoló tértivevény az elsőfokú elektronikus iratok között megtalálható. [11] Osztva a fellebbviteli főügyészség álláspontját, az ítélőtábla a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja szerint eljárva az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján az elsőfokú ítélet tényállását helyesbítette akként, hogy a [14] bekezdésből mellőzte annak megállapítását, hogy ér- vagy izomsérülés, esetleges csonthártyagyulladás okozására is alkalmas volt a vádlott cselekménye, mivel erre vonatkozó adat nincs az eljárás során készített igazságügyi orvosszakértői véleményben. [12] Az elsőfokú ítélet [10] bekezdéséből azt a megállapítást, hogy a kés az élet kioltására alkalmas, illetve a [15] bekezdésben írtakat teljes egészében mellőzte, miután azok jogkövetkeztetések, és mint ilyenek, nem a tényállásban, hanem a jogi indokolásban a helyük, mint ahogy azt az elsőfokú ítélet [29] bekezdésében írt jogi indokolás tartalmazza. [13] Megállapította az ítélőtábla, hogy a vádlott neve az iratok tartalma alapján helyesen vádlott1 a tényállásban nyilvánvaló elírás folytán írt vádlott 1elírt neve helyett. [14] Egyebekben a törvényszék megalapozott tényállást állapított meg, amelyet az ítélőtábla a fenti helyesbítésekkel együtt a határozatának alapjául elfogadott. [15] Az elsőfokú bíróság a tényállás felderítési feladatának eleget tett és a vád tárgyát képező lényeges, releváns tényekre nézve a szükséges körben és mélységben a bizonyítást felvette. Ennek eredményeként a beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességükben is helytállóan értékelte, és a tényállást az így kialakult meggyőződése alapján a rendelkezésre álló ügyiratok tartalmával összhangban állapította meg. vádlott1 vádlott az eljárás során a bűnösségét nem ismerte be, és ugyan részben ténybeli beismerő vallomást tett az általa védekezésként alkalmazott, nem célzott szúrások tekintetében, azonban jogos védelmi helyzetre hivatkozott. [16] A törvényszék részletes, ügyiratszerű és okszerű magyarázatát adta annak, hogy sértett1 sértett és tanú1 tanúk vallomása alapján, valamint az elkövetés helyszínéből, a sértetten lévő – így különösen a lapockán lévő – sérülés helyéből miért vont következtetést arra, hogy a sértett és a vádlott közötti rövid szóváltást követően sértett1 sértett nem kezdeményezhette a verekedést, hanem részben a vádlottnak hátat fordítva védekezett. Megfelelő indokát adta annak is a törvényszék, hogy miért vetette el a vádlott azon vallomását, hogy sértett1 sértett és a sértett apja, tanú1 támadták meg őt, és miért került sor a verekedésre, illetve kizárta, hogy a vádlott szúrása a védekezését szolgálta volna. [17] A tényállás megállapítása az elsőfokú bíróság feladata. A Be. 167. §

(4)bekezdése alapján a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.127/2025/12/í/5 4 [18] A Be. 591. §

(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a fellebbezésnek új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítást folytat le. [19] A megalapozott tényállás alapján a törvényszék helyesen következtetett a vádlott bűnösségére. [20] Helytállóan állapította meg, hogy a vádlott nem volt jogos védelmi helyzetben, a súlyos testi sértést okozó cselekményét megkezdte, de rajta kívül álló okok miatt nem fejezte be, így a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 10. §

(1)bekezdése szerint a cselekmény kísérleti szakban maradt. [21] Helyesen állapította meg a törvényszék, hogy a vádlott cselekménye, figyelemmel az elkövetés eszközére, a szúrások irányára, alkalmas volt súlyosabb, 8 napon túl gyógyuló sérülések okozására, azonban nem volt alkalmas életveszélyes vagy halálos sérülés okozására. [22] Osztotta az ítélőtábla a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség és a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság nyilvánvaló ítéletszerkesztési hiba folytán az ítéletének rendelkező részében a testi sértés bűntette tekintetében nem tüntette fel, hogy annak az elkövetési alakzata kísérlet. [23] Az elsőfokú ítélet rendelkező része és indokolása eltér egymástól. Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában a testi sértés bűntette tekintetében annak kísérleti stádiumát a törvénynek, valamint a Kúria

1. számú BK vélemény
2. pontjában írtaknak megfelelően állapította meg. [24] Azt is helyesen állapította meg a törvényszék, hogy a vádlott cselekménye a testi sértés bűntette kísérletén túl megvalósította a felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettét is. [25] Ami a büntetés kiszabását illeti, a törvényszék a bűnösségi körülményeket hiánytalanul sorolta fel, azt az ítélőtábla pusztán annyiban helyesbítette, hogy mellőzte az enyhítő körülmények közül a sértett szóváltással tanúsított közrehatását, mivel egy a tényállásbeli okból való szóváltásban való részvétel önmagában nem tekinthető olyan közreható körülményként, amely a vádlott felelősségét csökkenthené. [26] A vádlott vonatkozásában a büntetési tételkeret 3 hónaptól 4 év 6 hónapig tartó szabadságvesztés, a büntetéskiszabás során irányadó középmérték 2 év 4 hónap 15 nap. [27] Nem tévedett a törvényszék, amikor a szabadságvesztés irányadó középmértékétől a vádlott javára lényegesen tért el, a szabadságvesztés tartama arányos. [28] Az elsőfokú bíróság törvényesen ítélte a vádlottat a közügyektől eltiltásra, amelynek tartama szintén arányos. [29] A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, és mivel annak egyéb rendelkezései törvényesek, a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján pedig helybenhagyta azzal, hogy a vádlott tartózkodási helyére utalást mellőzte, mivel azon a címen már nem tartózkodik. [30] A másodfokú eljárás során a fordítói díjjal összefüggésben felmerült bűnügyi költséget az állam viseli a Be. 576. §

(1)bekezdés b) pontja és a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján. [31] Az ítélettel szemben a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.127/2025/12/í/5 5 Szeged,

1. június
2. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke Dr. Halász Edina s.k. előadó bíró Dr. Kiss Dániel s.k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.127/2025/
3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 2.B.22/2024/
4. számú ítélete a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
5. június
6. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke