Kfv.37208/2023/7 – Kúria

(3)bekezdés b) pont utolsó fordulata szerinti előhaszonbérleti ranghely akkor illeti meg az előhaszonbérleti jog jogosultját, ha igazolja, hogy gazdasági termelőként az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.208/2023/

1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes jogi képviselője: dr. Bölcskei-Molnár Katalin ügyvéd (cím2) Az alperes: Békés Vármegyei Kormányhivatal (5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 1.) Az alperes képviselője: dr. Sóvári Tibor kamarai jogtanácsos A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes,
2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Szegedi Törvényszék
3. február 21-én hozott 102.K.700.870/2022/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 102.K.700.870/2022/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 126.000.(százhuszonhatezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessenek be az állami adó-és vámhatóság illetékbevételi számlájára 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő
6. napon válik esedékessé. Kúria III.Kfv.37.208/2023/7-II. 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló perben nem álló személy1, perben nem álló személy2 és perben nem álló személy3 mint haszonbérbeadók és a felperes mint haszonbérlő
7. február 24-én haszonbérleti szerződést kötöttek a települési hrsz1 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára és a települési hrsz2 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlan 15100/23578 tulajdoni hányadára 80.000,- forint/hektár/év haszonbérleti díj meghatározásával. [2] A szerződés
8. pontja szerint a haszonbérleti szerződést a felperes úgy köti meg mint olyan helyben lakó fiatal földműves, aki számára a haszonbérlet célja ökológiai gazdálkodás folytatása, továbbá aki őstermelők családi gazdaságának tagja. Előhaszonbérleti jogosultsága a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
9. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
10. §

(3)bekezdés b) pontján és

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pontján alapul. A szerződés 13. pontjában a felperes a jogutódra is kiterjedő hatállyal is kötelezettséget vállalt arra, hogy a haszonbérlet időtartama alatt az előhaszonbérleti joggal érintett föld teljes területén ökológiai gazdálkodást fog folytatni. [3] A felperes részére a Kft.. (a továbbiakban: Kft.) tanúsítvány szám alatt tanúsítványt állított ki, mely szerint a felperes 2021. április 26-a óta a Kft. ellenőrzési szerződéssel rendelkező ügyfele. Az utolsó ellenőrzés 2021. augusztus 12-én történt, amelynek alapján a Kft. a tanúsítványt kiállította. A tanúsítvány érvényességének kezdete 2021. október 6. [4] A tanúsítvány szerint a kiállítás alapja az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2091/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 29. cikk

(1)bekezdése és a 889/2008/EK rendelet szerinti ellenőrzések. [5] A tanúsítvány a kukoricára, repcére, konyhakertre és gyümölcsöskertre vonatkozik, ezek közül a gyümölcsöskerthez kapcsolódó termék minősítése: konvencionális termék. A kukorica, repce és a konyhakertben termesztett termékek minősítése: konvencionális termék párhuzamos termelésben

(1). Az

(1)megjelölés arra utal, hogy az adott termék az EK rendelet

1. cikke alapján párhuzamos termelésből származó, nem az ökológiai egységben termelt termék. [6] A szerződés kifüggesztésének időtartama alatt a perben nem álló perben nem álló személy4 elfogadó nyilatkozatot tett, ebben előhaszonbérleti jogát a Földforgalmi tv.
2. §

(1)bekezdés b) pontjára, továbbá 46. §

(4)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjára alapította. Kúria III.Kfv.37.208/2023/7-II. 3 [7] Az alperes a 2022. május 16-án hozott 579.146-3/2022. számú határozatában a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadta. Az indokolás szerint az ökológiai gazdálkodási célú joggyakorláshoz azt kell igazolni, hogy az előhaszonbérletre jogosult rendelkezik-e olyan tanúsítvánnyal, amely szerint jogosult ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára, azaz már van olyan terméke/terménye, amely „öko” vagy „átállási” státusszal rendelkezik. Ilyen tartalmú igazolást a felperes nem nyújtott be. A felperes a csatolt tanúsítvánnyal nem igazolta azt, hogy ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosult, ezért – figyelemmel arra is, hogy igazolása pótlására nincs lehetőség – a haszonbérleti szerződésben megjelölt ranghelyét (ökológiai gazdálkodási cél) az alperes nem vette figyelembe. [8] A szerződés szerinti haszonbérlő előhaszonbérleti jogának jogalapját olyan ranghelyre alapította, amelynek nem felel meg, így a Földforgalmi tv. 51. §

(2)bekezdés c) pontját alkalmazva a hatóság a szerződés jóváhagyását megtagadta. Tekintettel arra, hogy érvénytelen szerződésre elfogadó jognyilatkozatot nem lehet érvényesen tenni, ezért az alperes perben nem álló személy4 elfogadó jognyilatkozatát nem vizsgálta. A kereseti kérelem [9] A felperes eljárási-és anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással kereset nyújtott be az alperes határozatával szemben. Az elsőfokú ítélet [10] A törvényszék jogerős ítéletében a keresetet elutasította. [11] Az indokolásban kifejtette, a Földforgalmi tv.-vel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 55/A §

(1)bekezdésében megkívánt „az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára” jogosultság azt fedi, hogy a jogosult terméke vagy terménye az ellenőrzési, tanúsítási rendszeren keresztül ment és a tanúsító szervezet ezt igazolja a tanúsítványban megjelölt uniós rendeletek szerint, azaz „öko” vagy „átállás” jelzővel rendelkezik. [12] Ezt támasztja alá az Fétv. módosításáról szóló

1. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) az Fétv. 55/A §-át beiktató
2. §-ához fűzött jogalkotói indokolás is. [13] A felperest ökológiai gazdálkodóként ugyan nyilvántartásba vették, azonban az ökológiai termelés használatára való jogosultságot – mint a szerződésben megjelölt előhaszonbérleti jogosultság jogalapját – a tanúsítvány nem igazolta, amely kizárta a felperes vonatkozásában a szerződés jóváhagyását. [14] A törvényszék hivatkozott az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló
3. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 10/A §-ára, amely szerint az ökológiai termelésre utaló kifejezéssel csak olyan élelmiszer vagy takarmány hozható forgalomba, amely rendelkezik az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a Kúria III.Kfv.37.208/2023/7-II. 4 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
4. május 30-i 2018/848/EU rendelet (a továbbiakban: Öko EK rendelet) szerinti tanúsítvánnyal, és megfelel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételeknek. [15] Az elsőfokú bíróság kifejtette, a földforgalmi jogszabályok megalkotásakor a hazai jogalkotó az uniós jogszabályokkal összhangban szabályozott ökológiai termelést privilegizálni akarta, azonban nem kívánt bármely ökológiai gazdálkodóként nyilvántartásba vett, ellenőrzési rendszerbe bekerült gazdálkodónak előhaszonbérleti jogosultságot biztosítani, hanem többletfeltételként írta elő az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító tanúsítvány meglétét. [16] Alaptalan az a felperesi érvelés, miszerint az alperes az uniós jogszabályokkal ellentétesen értelmezte az Fétv. rendelkezéseit, mert ez egyrészt alaptalan, másrészt az alperes a földforgalmi jogszabályokat értelmezte, az uniós jogszabály pedig az ökológiai termelést szabályozza, amely keretszabályok tartalommal töltik ki az ökológiai gazdálkodói célt, ugyanakkor a hazai földforgalmi szabályozást egyebekben nem érintik. [17] Az alperesi érvek helyességét támasztja alá az ökológia gazdálkodás szabályai megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények rendszerét szabályozó, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről szóló 34/
5. (V. 14.) VM rendelet
6. §

(1)bekezdése, amely az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatát kifejezetten a forgalmazáshoz, tehát a termék meglétéhez köti. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. [19] Okfejtése szerint az ítélet sérti a Földforgalmi tv. 46. §

(3)bekezdés b) pontját, az Fétv. 55/A §

(1)bekezdését, az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CLX. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
2. §-át,
3. §

(2)bekezdés a), b) pontját, 6. §

(1)bekezdését, az Alaptörvény XXIV., XXVIII. cikkét,

1. cikkét, az Öko EK rendelet
2. cikk

(1),

(2),

(6),

(7)bekezdését, 10. cikk

(1),

(2)bekezdését és a Módtv. javaslatát, valamint indokolását. [20] A Módtv. elfogadási folyamata során jelentőséggel bír a Törvényalkotási bizottság állásfoglalása, amely az Fétv. 55/A §

(1)bekezdéséhez kapcsolódóan nem támogatta a „már” kifejezés alkalmazását. Ebből a felperes szerint az következik, hogy az ezen jogcímre hivatkozó személyeknek az elfogadott törvényszöveg szerint nem kell átállt, azaz bio, vagy átállás alatti minősítésű termékkel rendelkezniük. [21] A Földforgalmi tv. az előhaszonbérleti jogcímek felsorolásakor azt írja elő, hogy az a földműves jogosult előhaszonbérleti joggal élni, akinek célja ökológiai gazdálkodás folytatása, és nem azt, hogy „öko” vagy „átállás” jelzéssel meghatározott termékkel Kúria III.Kfv.37.208/2023/7-II. 5 rendelkezik. Az előhaszonbérletet igazoló tanúsítványnak is azt kell igazolnia, hogy az illető ökológiai termelést folytat, amit a felperes meg is tett az általa benyújtott tanúsítvánnyal. Ezzel a felperes eleget tett az Fétv. 55/A §

(1)bekezdésében foglalt kötelezettségének. Az alperes döntésével, az elsőfokú bíróság ítéletével a jogalkotó szándékával ellentétes jogértelmezést alkalmaz, amely ellehetetleníti az előhaszonbérleti jogosultság érvényesítését. [22] Az ökológiai gazdálkodást igazoló tanúsítvány vizsgálata körében a felperes kiemelte, nem a terméket, hanem a termelési eljárást kell igazolni, mivel a termék besorolását számos tényező befolyásolja. Az alperes és a törvényszék nem vette figyelembe, hogy a termelést ellenőrző szervezetek nem a terméket ellenőrzik, hanem a termelési folyamatot, mivel öko, azaz átállt vagy átállási termék csak az Öko EU rendeletnek megfelelő termelési folyamat eredményeképpen jöhet létre. [23] A perbeli benyújtott tanúsítvány tartalmazza, hogy a felperes párhuzamos termelést folytatott kukorica, repce és konyhakerti növények vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó ugyanazt a növényt termeli ökológiai gazdálkodással érintett területen és azzal nem érintett vagy éppen ökológiai gazdálkodásra átálló területen. Az utóbbi területen termelt növény besorolása lerontja az ökológiai termelés alatt álló területen lévő növény besorolását. [24] A fentiekből következően az elsőfokú ítélet [39] és [41] bekezdései téves következtetést tartalmaznak, mivel a tanúsítvány tartalma a termék besorolása tekintetében félrevezető lehet. [25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Kiemelte, az előhaszonbérleti jog megfelelőségének vizsgálata körében a hatóság számára nincs jelentősége annak, hogy a termelő milyen termelést folytatott, kizárólag az releváns, hogy jogosult-e ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [27] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120. §

(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [28] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. [29] A Földforgalmi tv. 46. §

(3)bekezdés b) pontja értelmében az

(1)bekezdés a) pontjában megegyező ranghelyen illeti meg előhaszonbérleti jog a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbeadása esetén azt a helyben lakó földművest, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszövetkezetet, aki vagy amely Kúria III.Kfv.37.208/2023/7-II. 6 számára a haszonbérlet célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. [30] A Módtv. 2. §-a 2016. június 22-étől iktatta be az Fétv. 55/A §-át, amelynek

(1)bekezdés szerint, ha a haszonbérlet célja a Földforgalmi törvény 46. §

(3)bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodás folytatása, igazolni kell, hogy az előhaszonbérletre jogosult gazdaság termelőként az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik. Az 55/A §

(2)bekezdése alapján a Földforgalmi törvény 46. §

(3)bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú előhaszonbérleti jog gyakorlása során az előhaszonbérleti jog jogosultjának a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a haszonbérlet időtartama alatt az előhaszonbérleti joggal érintett föld teljes területén ökológiai gazdálkodást fog folytatni. [31] A Módtv.

1. §-ához kapcsolódó – és az Alaptörvény
2. cikke szerint a jogértelmezés során kötelezően figyelembe veendő – jogalkotói indokolás kimondja, hogy a módosítás meghatározza, hogy mely feltételek teljesülése esetén lehet ökológiai gazdálkodásra, mint előhaszonbérleti jogosultságre hivatkozni haszonbérlet esetén. A módosítás a szakmai feltételek egyértelmű meghatározásán keresztül kívánja a visszaélés-szerű joggyakorlást meggátolni. Kerülni kell ugyanis olyan helyzetek kialakulását, hogy a nem egységes jogalkalmazási gyakorlat miatt a Földforgalmi tv. által kedvezményezett többi előhaszonbérletre jogosult – így különösen a helyben lakók – ne jussanak haszonbérlet útján termőföldhöz. [32] A Kúria rámutat, hogy a jogalkotói indokolásból is egyértelmű, miszerint a törvényalkotó az Fétv. 55/A §-ának beiktatásával a Földforgalmi tv.
3. §

(1)bekezdés b) pontjában rögzített „ökológiai gazdálkodás folytatása” tevékenység figyelembe vételét olyan tanúsítvány rendelkezésre állásához köti, amelyik igazolja azt, hogy az előhaszonbérletre jogosult gazdasági termelőként az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosult. Ezzel a jogalkotó tudatosan szűkíti a Földforgalmi tv. 46. §

(3)bekezdés

1. b)pont utolsó fordulatának eleget tevő előhaszonbérleti jogosultak személyi körét. [33] Az Alaptörvény hivatkozott 28. cikke a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolásának figyelembe vételét írja elő a jogértelmezés folyamatában, vagyis az indokolás megszületése folyamatának ebben a körben nincs jelentősége. Ebből következően az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának az állásfoglalása nem releváns. [34] A Földforgalmi tv. és az Fétv. nem definiálja az „ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvány fogalmát”. Az Éltv. 10/A §-a kimondja, az ökológiai termelésre utaló kifejezéssel csak olyan élelmiszer vagy takarmány hozható forgalomba, amely rendelkezik az Öko EK rendelet szerinti tanúsítvánnyal, és megfelel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételeknek. [35] Az Éltv. 10/A §-ra is tekintettel az irányadó uniós jogszabály határozza meg az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvány formai és tartalmi elemeit. Kúria III.Kfv.37.208/2023/7-II. 7 [36] A per tárgyát képező, a Kft. által tanúsítvány szám alatt kiállított tanúsítvány a EK rendelet szabályaira alapítottan került kiállításra. [37] Az EK rendelet 2. cikk
2. a)pontja rögzíti az ökológiai termelés definícióját, eszerint annak minősül a termelési rendszereknek az e rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően történő alkalmazása a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában. A 2. cikk
3. h)pontja szerint átállás: a nem ökológiai gazdálkodásról az ökológiai gazdálkodásra való átmenet meghatározott időszak alatt, melynek folyamán az ökológiai gazdálkodásról szóló rendelkezések alkalmazására kerül sor. [38] Az EK rendelet IV. címe a 23-26. cikkekben szabályozza a címkézést. A 23. cikk az ökológiai termelésre utaló kifejezések használatára, a 24. cikk a kötelező jelölésekre, a 25. cikk az ökológiai termelés jelölésére szolgáló logókra, míg a 26. cikk a különös címkézési követelményekre vonatkozik. [39] A 23. cikk

(1)bekezdése értelmében e rendelet alkalmazásakor egy termék akkor tekintendő ökológiai termelésre utaló kifejezéssel megjelölt terméknek, ha a címkézésén, a reklámanyagokban vagy kereskedelmi okmányokban a termék, az összetevők vagy a takarmány-alapanyagok leírásában olyan kifejezéseket használnak, amelyek a vásárló számára azt sugallják, hogy a termék, az összetevők vagy a takarmány-alapanyagok az e rendeletben megállapított szabályokkal összhangban készültek. Különösen, a mellékletben felsorolt kifejezéseket, a belőlük képzett szavakat vagy rövidítéseket, önmagukban vagy összetételben – pl. „bio” és „öko” – a Közösség egészében és bármely közösségi nyelven használni lehet olyan termék címkézésére és reklámozására, amely az e rendeletben megfogalmazott vagy e rendeleten alapuló követelményeknek eleget tesz. [40] A felülvizsgálati bíróság megítélése szerint a Kft. által a felperes felé kiállított tanúsítvány számú tanúsítvány az EK rendelet 23. cikk

(1)bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, az nem igazolja, hogy a felperes jogosult az ökológiai termelésre utaló kifejezések használatára. [41] Az Öko EK rendelet

1. cikke hatályon kívül helyezte az EK rendeletet, egyben előírta, hogy a hatályon kívül helyezett EK rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni. [42] Az Öko EK rendelet
2. cikk
3. pontja az ökológiai termelés,
4. pontja az ökológiai termék,
5. pontja az átállás, míg
6. pontja az átállási termék fogalmát rögzíti. A
7. cikk
8. pontja szerint ökológiai termelés: az e rendeletnek megfelelő termelési módszerek használata az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában, a
9. cikkben említett átállási időszak alatt is. A
10. cikk
11. pontja rögzíti, ökológiai termék: a
12. cikkben említett átállási időszak alatt előállított terméktől eltérő, ökológiai termelésből származó termék. [43] Az Öko EK rendelet
13. cikke az átállást szabályozza. Ennek

(4)bekezdése alapján az átállási időszak alatt előállított termékek nem forgalmazhatók ökológiai termékként vagy átállási termékként. Ugyanez a bekezdés kimondja, hogy átállási termékként forgalmazhatók Kúria III.Kfv.37.208/2023/7-II. 8 azonban az átállási időszak alatt az

(1)bekezdésnek megfelelően előállított termékek közül – egyebek mellett – azok a növényi eredetű élelmiszeripari termékek és növényi eredetű takarmánytermékek, amennyiben a termék csak egyetlen mezőgazdasági növényi összetevőt tartalmaz és a betakarítást megelőzően legalább 12 hónapos átállási időszakot tartottak. [44] Az Öko EK rendelet IV. fejezete tartalmazza a jelölésre vonatkozó rendelkezéseket. Ennek

1. cikke az ökológiai termelésre utaló kifejezések használatát,
2. cikke a növénytermesztésben használt termékek és anyagok jelölését,
3. cikke kötelező megjelöléseket, míg a
4. cikke az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logóját szabályozza. [45] Az Öko EK rendelet
5. cikk

(1)bekezdése kimondja, e rendelet alkalmazásában egy termék akkor tekintendő ökológiai termelésre utaló kifejezéssel megjelöltnek, ha jelölésén, reklámanyagaiban vagy kereskedelmi okmányaiban a terméket, annak az előállításához használt összetevőit vagy takarmány-alapanyagait olyan kifejezésekkel írják le, amelyek a vásárló számára azt sugallják, hogy a terméket, az összetevőket vagy a takarmányalapanyagokat e rendelettel összhangban állították elő. A 2. cikk

(1)bekezdésében említett, e rendeletnek megfelelő termékek jelölésére és reklámozására az Unió egészében különösen a IV. mellékeltben felsorolt kifejezések, valamint az azokból képzett szavak és rövidítések (pl. a „bio” és az „öko”) használhatók önmagukban vagy összetételben a mellékletben felsorolt bármely nyelven. [46] A Kúria hangsúlyozza, hogy egyfelelől az Öko EK rendelet hivatkozott 56. cikkéből következően a per tárgyát képező tanúsítványban a EK rendeletre hivatkozást az Öko EK rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni. Másfelől az EK rendelet 23. cikk

(1)bekezdése tartalmában túlnyomórészt azonos az Öko EK rendelet 30. cikk

(1)bekezdésével. A felperes részére kiállított tanúsítvány számú tanúsítvány nem teszi lehetővé sem az EK rendelet 23. cikk

(1)bekezdésében, sem az Öko EK rendelet 30. cikk

(1)bekezdésében megjelölt ökológiai termelésre utaló kifejezések használatát. [47] A fenti tanúsítvány azt igazolja, hogy a felperes megkezdte az ökológiai gazdálkodás folyamatát, és ezt az ellenőrző szervként eljáró Kft. legalább egy alkalommal ellenőrizte. Ugyanakkor az Fétv. 55/A §

(1)bekezdése egyértelműen egy olyan tanúsítványhoz köti a Földforgalmi tv. 46. §

(3)bekezdés b) pont utolsó fordulatának való megfelelést, amely igazolja, hogy az előhaszonbérletre jogosult gazdasági termelőként az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosult. [48] A felperes részére 2022. július 4-én a Kft. az Öko EK rendelet 35. cikkének

(1)bekezdése szerinti minősítő tanúsítványt állított ki, amely a gyümölcsöskertben termett tizenegy termékre vonatkozóan elismerte azt, hogy azok átállási terméknek minősülnek. Azonban ez a tanúsítvány – a felperes által sem vitatottan – jelen perben nem vehető figyelembe. [49] A felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet nem sérti az Ákr. 1. §-ában, 2. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában, valamint 6. §

(1)bekezdésében megjelölt alapelveket. Kúria III.Kfv.37.208/2023/7-II. 9 [50] Az alperes eljárása során jogszerű döntést hozott, nem sértette meg az Alaptörvény XXIV. cikkben rögzített tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot. A törvényszék eljárásával betartotta az Alaptörvény XXVIII. cikkében írt tisztességes bírósági eljárás követelményét, az irányadó jogszabályok értelmezése megfelel az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési elvnek. [51] A Kúria a törvényszék mindenben helyes jogerős ítéletét a Kp. 121. §

(2)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [52] A Földforgalmi tv. 46. §

(3)bekezdés b) pont utolsó fordulata szerinti előhaszonbérleti ranghely akkor illeti meg az előhaszonbérleti jog jogosultját, ha igazolja, hogy gazdasági termelőként az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik. [53] Az ilyen tanúsítványra irányadó szabályokat az Éltv. 10/A §-ának megfelelően az irányadó uniós jogszabály, az Öko EK rendelet tartalmazza. Záró rész [54] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §

(1)bekezdésére tekintettel tárgyaláson bírálta el. [55] A pervesztes felperes a Kp. 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §

(1)bekezdésére figyelemmel köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére az alperes által felszámított összegben. [56] A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetnie. A megfizetés során közleményként meg kell jelölni a Kúria megnevezését, a kúriai ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. [57] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. Budapest, 2023. június 7. Dr. Sperka Kálmán s. k. Dr. Sugár Tamás s. k. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. tanácselnök előadó bíró bíró Dr. Gyurán Ildikó s. k. Dr. Bérces Nóra s. k. Kúria III.Kfv.37.208/2023/7-II. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 10 bíró