Kvk.39404/2022/2 – Kúria

(2)bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.V.39.404/2022/

1. A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke Dr. Demjén Péter előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró A kérelmező: Kérelmező (cím1) Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
2. április
3. napján kelt 262/
4. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Kúria V.Kvk.39.404/2022/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A kérelmező
5. március 30-án elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amelyben az EBESZ
6. március 21-én kiadott időközi jelentésére, az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyv
7. cikkére és az Alaptörvény I. cikk

(2)bekezdésére, valamint Q cikk

(2)és

(3)bekezdésére hivatkozással kifejtett álláspontja szerint az, hogy a korlátozott belátási képességgel rendelkező állampolgárok nem szerepelnek a választási névjegyzékben, nem felel meg a szabad választásokhoz való jognak, ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyve

1. cikkében foglaltakkal, e személyek saját jogát illetően, és a választás szabadsága szempontjából is. [2] Az NVB a 262/
2. számú határozatával a kérelmező kifogását a választási eljárásról szóló
3. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
4. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel annak megítélésére, hogy az Alaptörvény, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011.évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) és a Ve. megfelel-e a hivatkozott Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyv
5. cikkében foglaltaknak, sem az NVB, sem más választási bizottság nem jogosult. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem [3] A kérelmező – jogi képviselő nélkül benyújtott – felülvizsgálati kérelmében kérelme okaként azt jelölte meg, hogy lehet, hogy az NVB nem rendelkezik hatáskörrel, vagy nem kérheti az Alkotmánybíróság döntését, de az Alaptörvény
6. cikk

(1)bekezdésében megjelennek az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyv

1. cikkében foglaltak. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a választói névjegyzék tekintetében a nemzetközi jog és a magyar jog nincsenek összhangban. Az érintettsége kapcsán a szabad választásokhoz való jogra hivatkozott. Megismételte a kifogásában foglaltakat, azaz az EBESZ
2. március 21-én kiadott időközi jelentésére, az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyv
3. cikkére és az Alaptörvény I. cikk

(2)bekezdésére, valamint Q cikk

(2)és

(3)bekezdésére hivatkozással kifejtett álláspontja szerint az, hogy a korlátozott belátási képességgel rendelkező állampolgárok nem szerepelnek a választási névjegyzékben, nem felel meg a szabad választásokhoz való jognak, ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyve

1. cikkében foglaltakkal, e személyek saját jogát illetően, és a választás szabadsága szempontjából is. A Kúria döntése és jogi indokai [4] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint érdemi vizsgálatra alkalmatlan. Kúria V.Kvk.39.404/2022/2 3 [5] A Ve. 222.-
2. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat. [6] A Ve.
3. §

(5)bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga bizonyítvány egyszerű másolatával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. [7] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmének érdemi vizsgálatát kizárja a jogi képviselet hiánya, mert a Ve. 231. §

(2)bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. §

(5)bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. [8] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelmét az NVB határozatának jogorvoslati záradékában foglalt kioktatás ellenére ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be. A kérelmező a Ve. 228. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdésében felsorolt más módon sem gondoskodott a kötelező jogi képviselet okán a jogi képviseletéről. [9] A kötelező jogi képviselet hiánya miatt a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, ezért a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. §

(2)bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [10] Ezen túlmenően utal a Kúria arra, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza az NVB határozatát illetően a konkrét jogszabálysértés megjelölését sem. A megjelölt alaptörvényi rendelkezések nem alkalmasak arra, hogy a kérelmező által kifogásolt, az NVB hatáskörének hiánya téves megállapítását érintően jogszabálysértésként értékelhetők lennének. A konkrét, azaz határozatban foglalt döntéssel összefüggő, azzal szoros kapcsolatot mutató jogszabálysértés megjelölése a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a Ve. 223. §

(3)bekezdés a) pontja, 224. §

(3)bekezdés a) pontja alapján, és amelynek hiánya önálló elutasítási ok a Ve. 231. §

(1)bekezdés d) pontja szerint.” Záró rész [11] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. §

(2)bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(13)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. §

(5)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [12] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §

(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes. [13] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. április
2. Dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke Kúria V.Kvk.39.404/2022/2 Dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró 4 Dr. Márton Gizella s.k. bíró