Kfv.37267/2025/4 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadására nincs lehetőség, ha a kérelmet előterjesztő a perben rendelkezésre álló bizonyítékok elsőfokú bíróság általi értékelését, a hatóság által kiszabott bírság jogszerű mérlegelésének elsőfokú bíróság általi ellenőrzését, kirívó okszerűtlenség, illetve súlyos eljárási szabályszegés valószínűsítése nélkül támadja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.267/2025/4. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Szendrő-Német Tamás ügyvéd cím2 Az alperes: Zala Vármegyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr. Ferenczi Csongor kamarai jogtanácsos Kúria VII.Kfv.37.267/2025/4 A per tárgya: 2 természetvédelmi bírsággal kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelemmel támadott 103.K.700.941/2024/9/II. számú ítélete határozat: a Veszprémi Törvényszék A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (12. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A természetvédelmi hatóságként eljáró alperes 2024. március 8-án bejelentés alapján a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) munkatársaival közös helyszíni ellenőrzést tartott a felperes használatában lévő város1 hrsz1 4,9901 hektár területű, rét művelési ágú, Natura 2000 oltalom alatt álló ingatlanon. Az alperes a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben megállapította, hogy a város1i ingatlanon agrotechnikai beavatkozást végeztek, miközben azon a mocsári kockásliliom állomány virágzó és bimbós állapotban volt. Több károsodott egyedet észleltek, amelyek a beavatkozás következtében megsérültek (összetört szár, leszakadt virágok), a földfelszín alatti hagyma sérülésére utaló nyomot azonban nem találtak. A város1i ingatlan teljes területét felmérték, rögzítették a károsodott egyedek helyét és darabszámát, ezt összevetették a térképi adatokkal és a város1i ingatlan korábbi években felmért mocsári kockásliliom állományával. Ennek eredményeként 46 db károsodott mocsári kockásliliom sérülését állapították meg. [2] Az eljárás hivatalbóli megindítását követően az alpereshez 2024. március 14én újabb közérdekű bejelentés érkezett a szintén Natura 2000 területnek minősülő város2 hrsz2, hrsz3, hrsz4, hrsz5 és a hrsz6 helyrajzi számú ingatlanokon végzett hasonló munkálatokról, melyek a mocsári kockásliliom példányok károsodásával jártak. Ezen ingatlanok közül felperes az város2i hrsz2 és hrsz6 helyrajzi számú földrészletek tulajdonosa, míg a hrsz4 és hrsz5 helyrajzi számú ingatlanok bejegyzett földhasználója. Az érintett ingatlanokon az Igazgatóság munkatársaival együttesen még a bejelentés napján helyszíni szemlét tartottak a teljes terület felmérésével. A helyszíni ellenőrzésen megállapították, hogy Kúria VII.Kfv.37.267/2025/4 3 a város1i ingatlannal azonos agrotechnikai beavatkozás folytán károsodtak a mocsári kockásliliom egyedek. A város1i ingatlanhoz hasonlóan a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben feltüntették az egyedek helyét, darabszámát, valamint a felmérés módszerét és az ahhoz alkalmazott készülék típusát. A helyszíni szemle adatai és az Igazgatóság alperesnek megküldött nyilatkozata szerint az adatok feldolgozása alapján a felperes tulajdonában, illetve használatában álló város2i ingatlanokon összesen 41 db mocsári kockásliliom károsodott. [3] A felperes a megelőző eljárásban az alperes felhívására tett nyilatkozatában elismerte, hogy a használatában lévő város1i és város2i ingatlanokon (a továbbiakban: perbeli ingatlanok) 2024. március 7-én rétboronálást végzett és benyújtotta az alpereshez név1 mezőgazdasági szakértő (a továbbiakban: szakértő) által készített magánszakértői véleményt (a továbbiakban: szakvélemény), amely azt vizsgálta, hogy a perbeli ingatlanokon a mocsári kockásliliom sérült-e valamilyen formában. A szakértő a 2024. március 13-án – a város1i és az város2i ingatlanok nagy részén – tartott helyszíni szemlén történt mintaterületes felmérés alapján megállapította, hogy az ingatlanokon a kockásliliom már virágzásnak indult, azonban sérült és kipusztult egyedet a mintavételezés során nem talált, a mocsári kockásliliomban károkozást nem tapasztalt. [4] Az alperes a 2024. április 11-én meghozott, ZA/KTO/01168-21/2024. iktatószámú határozattal a felperest a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 80. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti jogsértés miatt – mérlegelési jogkörben eljárva – 11.092.500 Ft természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a perbeli ingatlanok szerepelnek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/

1. (V. 11.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: KvVM rendelet), az Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) kiemelt jelentőségű Natura 2000 terület részét képezik, amelyeken a mocsári kockásliliom jelentős állománya található. E növény szerepel a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/
2. (V. 9.) KöM rendelet (a továbbiakban: KöM rendelet)
3. számú mellékletében, annak eszmei értéke 50.000 Ft/egyed. Részletesen ismertette a perbeli ingatlanokon történt felmérés módszereit, a fellelt, károsodott mocsári kockásliliom egyedek számát (összesen 87), kiemelve, hogy a károsodás egyértelmű okozati összefüggésben áll a felperes által elvégzett gyepgazdálkodási tevékenységgel. Felperes tudatában volt annak, hogy a perbeli ingatlanokon védett növényállomány él és a gazdálkodási tevékenységét ennek figyelembevételével kellett volna végeznie. A felperes által végzett rétboronálás következtében az egyedek nem pusztultak el, azonban egyértelműen károsodtak, mivel az érintett növények az adott évben már nem képesek termést fejleszteni. A felperes által csatolt szakvéleménnyel összefüggésben kifejtette, hogy a szakértő a természetvédelmi szakértői jogosultságát nem igazolta, továbbá az általa alkalmazott mintavétel nem volt alkalmas a perbeli ingatlanokon élő mocsári kockásliliomok, különösen a károsodott példányok számának meghatározására. Ezt igazolja az is, hogy a szakvéleményhez csatolt fotókon ép mocsári kockásliliomok látszódnak, az általa vizsgált mintákban azonban sem sérült, sem ép példány nem volt. [5] A természetvédelmi bírság összegének meghatározását a Tvt.
4. §

(2)bekezdésére, a természetvédelmi bírság kiszabásának szabályairól szóló 33/

1. (II. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bírságrendelet)
2. §

(1)-

(2)bekezdésére, 2. §

(1)bekezdés b) pontjára, 5. §

(1)bekezdésére és a KöM rendelet

1. számú mellékletére alapította. Kúria VII.Kfv.37.267/2025/4 4 Mérlegelés alapján a károsodott 87 db mocsári kockásliliom egyed eszmei értéke figyelembevételével számított alapbírság legmagasabb összege (87 x 3 x 50.000 Ft, azaz 13.050.000 Ft) 85%-ának megfelelő mértékű természetvédelmi bírság megfizetését tartotta indokoltnak, részletesen ismertetve a mérlegelés során figyelembe vett szempontokat is. A jogerős ítélet [6] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított. Keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan az alperes határozatának megváltoztatását és a természetvédelmi bírság összegének mérséklését kérte. [7] A törvényszék jogerős ítéletével a felperes keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján elutasította. Indokolásában a Tvt. 4. §
2. e)pontját, 80. §

(1)bekezdés b) pontját felhívva, kifejtette, hogy a perbeli ingatlanok jogszerű földhasználója a felperes, azokon kizárólag a felperes jogosult mezőgazdasági tevékenységet végezni. A felperes képviselője elismerte, hogy

1. március 7-én a perbeli ingatlanokon rétboronálást végzett, amely engedély nélkül végezhető tevékenység volt, a munkavégzéskor tisztában volt azzal, hogy a perbeli ingatlanokon védett növényállomány található. A felperes által végzett munkálatokhoz közeli időben lefolytatott helyszíni ellenőrzésre vonatkozó jegyzőkönyvek alapján a munkálatok következtében károsodott mocsári kockásliliomok megtalálásának pontos helye és darabszáma tényszerűen megállapítható volt. Hangsúlyosan hivatkozott a Kfv.II.37.794/2012/
2. számú kúriai határozatra, amely elvi éllel mutatott rá arra, hogy a természetvédelmi ügyekben a nemzeti park igazgatóság munkatársai szakértőként működnek közre. Kifejtette, hogy a felperes hivatkozása csak a feltételezés szintjén maradt, miszerint a károkozást a rosszakarói követték el, egyébként erre a megelőző eljárásban nem is utalt, ezért az ezzel összefüggő bizonyítás a Kp.
3. §

(4)bekezdése értelmében a közigazgatási perben már nem volt lehetséges. [8] Nem találta alaposnak a felperes arra történő hivatkozását sem, hogy a mintegy húsz hektár nagyságú területen a megállapítottnál nagyobb számú egyednek kellett volna sérülést szenvednie, mert éppen a felperesi képviselő tárgyaláson tett nyilatkozatából is következik, hogy ez a fogas boronával szemben a felperes által használt láncos boronának köszönhető. A felelősség objektív jellege miatt a munkaeszköz típusának és a károsodott egyedek számának a bírság kiszabásánál van jelentősége, jelen ügyben a tevékenység szándékos vagy gondatlan jellege is közömbös, az kizárólag a büntetőeljárás során releváns. [9] Az alperes által megállapított károkozás cáfolatára a felperes által a megelőző eljárás során előterjesztett szakvélemény sem volt alkalmas. Az alperes helyesen állapította meg – melyet a felperes és a szakértő sem vont kétségbe –, hogy a szakértő természetvédelmi szakértői képesítéssel nem rendelkezett, így a szakértői kompetenciája hiányzott. A szakértő a mintavételt sem megfelelően végezte el, ez önmagában ahhoz vezetett, hogy az általa vizsgált területen nem talált sérült mocsári kockásliliomot. A közokiratnak minősülő ellenőrzési jegyzőkönyvek ezzel szemben a felmérés szakszerű módszerét egyértelműen alátámasztják Kúria VII.Kfv.37.267/2025/4 5 (az alperes és az Igazgatóság munkatársai csatárláncban, egymástól tíz méteres távolságban, a művelési sávokkal párhuzamosan, szisztematikusan az ingatlanok teljes területét felmérve végezték el). A helyszínen rögzített adatok feldolgozását követően az Igazgatóság ezt követően megküldte az alperesnek a károsodott egyedek EOV koordinátáit is. [10] A bírság összegével kapcsolatban a Bírságrendelet 1. §

(1)bekezdését, 2. §

(1)bekezdés b) pontját és 5. §

(1)bekezdés 1-

1. pontját felhívva, kifejtette, hogy a védett természeti érték jogellenes károsítása esetén a háromszoros szorzó alkalmazandó. A természetvédelmi hatóság a legmagasabb bírságmértéktől eltérhet, azzal, hogy a Bírságrendelet
2. §

(2)bekezdés alapján az alapbírság legkisebb összege védett természeti érték veszélyeztetése, károsítása esetében a pénzben kifejezett érték vagy értékek összegének a negyede. Az alperes a 87 károsodott kockásliliom egyed alapján jogszerűen határozta meg a kiszabható természetvédelmi alapbírság lemagasabb és legkisebb mértékét, majd ezen szélső értékek között mozogva mérlegeléssel állapította meg a bírságösszeget. A Kp. 85. §

(5)bekezdésben foglaltak alapján – az alperes mérlegelési jogkörének terjedelme és az általa figyelembe vett mérlegelési szempontok ismertetését követően – arra a következtetésre jutott, hogy alperes határozata megfelel a mérlegelési jogkörben hozott döntéssel szemben támasztott követelményeknek, amikor az alapbírság legmagasabb mértéke 85%-ának megfelelő mértékű természetvédelmi bírságot határozott meg. A természetvédelmi bírság konkrét összegét az alperes a Bírságrendelet adta keretek között, az ott írt mérlegelési szempontok figyelembevételével állapította meg, határozata tartalmazza a döntés indokait, a mérlegelés szempontjait, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást. A felperesnek ezzel összefüggésben a sérültségi rátára vonatkozó kifogása sem volt alapos, mert ennek figyelembevételét a Bírságrendelet 2. §

(1)bekezdés b) pontja nem írja elő, ezért a bírság mértékénél a károsodott egyedek összes meglévő egyedhez viszonyított százalékos arányát az alperesnek nem kellett vizsgálni. [11] A felperes által előterjesztett bizonyítási indítványokkal összefüggésben kifejtette, hogy a boronálásról rögzített szemléltető videófelvétel beszerzése nem volt szükséges, mert maga a felperes adta elő, hogy azon nem a perbeli –

1. március 7-i rétboronálás látható –, hanem az figyelhető meg, hogy más növények miként hajolnak el boronáláskor. A felperes által megjelölt tanúk (név2 felperesi telepvezető, név3 traktoros, továbbá a szakértő) meghallgatását sem látta indokoltnak, mert a jogvita jogkérdésként eldönthető volt, másrészt a nyilatkozatok a megelőző eljárásban már rendelkezésre álltak. A felülvizsgálati kérelem [12] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A befogadhatóság körében a Kp.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozott azzal, hogy a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő. [13] Állította, hogy az elsőfokú bíróság a Kp. 78. §

(2)bekezdését megsértette, mert az általa felajánlott bizonyítékokat nem vette figyelembe, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem megfelelően értékelte. A perben benyújtott egy videofelvételt, amelyen a Kúria VII.Kfv.37.267/2025/4 6 perbeli ingatlanokon használt borona látható működés közben. Ezzel azt kívánta alátámasztani, hogy a védett növények sérülését nem az általa használt mezőgazdasági gép okozta. A bíróság nem rendelkezik szakértelemmel a gép működési mechanizmusa tekintetében, ezért az ezzel kapcsolatos következtetése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság következtetésével szemben a videofelvétel alkalmas lett volna annak megállapítására, hogy a munkagép a növényekben általában milyen sérülést tud okozni. Az összesen 87 egyed károsodása kétséges abból a szempontból is, hogy ezzel szemben a perbeli ingatlanokon hogyan maradhatott a növények 90 %-a sértetlen. Vitatta a Bírságrendelet 2. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a bírságszorzó alkalmazását is, figyelemmel az alperes által figyelembe vett mérlegelési szempontokra. Az elsőfokú bíróság nem értékelte, hogy az alperes a legmagasabb bírságösszeghez közeli összeget szabott ki, annak ellenére, hogy a kiszabás során enyhítő körülményeket szerepeltetett, illetve a védett növények nem pusztultak el, csak károsodtak. Összességében azzal érvelt, hogy az általa végzett mezőgazdasági munkálatok és a védett növények károsodása közötti ok-okozati összefüggés nem kellő mértékben bizonyított, ha az okozati összefüggés megállapítható és a bírság fizetési kötelezettsége fennáll, abban az esetben a bírság mértéke eltúlzott. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [15] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, vagy
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem Kúria VII.Kfv.37.267/2025/4 7 látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapított felülvizsgálat, a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a befogadási kérelmet indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadás körében kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésben felsorolt befogadási okok fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a már befogadott, a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetőség. [18] A felperes az ad) alponthoz kapcsolódóan eljárási szabályszegésként a Kp. 78. §

(2)bekezdésére utalva az általa felajánlott videofelvétel, mint bizonyíték jogsértő figyelmen kívül hagyására és a rendelkezésre álló bizonyítékok téves értékelésére, e között az alperes bírság összegére vonatkozó mérlegelésének elsőfokú bíróság általi téves értékelésére hivatkozott. A rendelkezésre álló peradatok alapján ezzel szemben annyi megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállást rögzítette, a rendelkezésre álló bizonyítékokat – közöttük a felperes által előadott körülményeket – egyenként és összességükben a megelőző tényállással összevetve értékelte, az abból levont jogkövetkeztetései az ítélet indokolásából kiderülnek. A felperes által felajánlott bizonyítás mellőzéséről az elsőfokú bíróság az indokolásában számot adott. A bírság összege körében pedig a Kp. 85. §

(5)bekezdése mentén történő értékelésével a felperes e kereseti hivatkozásait is megválaszolta. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel nem ért egyet, a felülvizsgálati kérelem befogadását önmagában nem alapozza meg (Kfv.VII.37.807/2023., Kfv.VII.37.007/2024/2.), [19] A Kúria hangsúlyozza, hogy a következetes kúriai gyakorlat szerint az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére kirívó iratellenesség, okszerűtlenség, illetve súlyos eljárási szabályszegés hiányában nincs lehetőség ((Kfv.I.35.316/2021/2., Kfv.III.37.028/2022/2., Kfv.VII.37.037/2022/2., Kfv.III.37.768/2022/7., Kfv.V.37.686/2023/3.). A felperesnek e befogadási ok körében nem elegendő az általa megsérteni vélt eljárási szabályszegésre hivatkoznia, az indokolásnak olyan kétséget kell ébresztenie a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.V.35.285/2023/2., Kfv.V.35.129/2024/2.). A felperes a felülvizsgálati kérelmében azonban olyan eljárási szabályszegést nem valószínűsített, amelynek eldöntéséhez az ügy érdemi vizsgálata szükséges, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján nincs lehetőség. [20] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának a feltételei nem állnak fenn, ezért annak befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VII.Kfv.37.267/2025/4 8 A döntés elvi tartalma [21] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadására nincs lehetőség, ha a kérelmet előterjesztő a perben rendelkezésre álló bizonyítékok elsőfokú bíróság általi értékelését, a hatóság által kiszabott bírság jogszerű mérlegelésének elsőfokú bíróság általi ellenőrzését, kirívó okszerűtlenség, illetve súlyos eljárási szabályszegés valószínűsítése nélkül támadja. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [23] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. A felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére szükségtelenül lerótt 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket az Itv. 80. §

(1)bekezdés

1. i)pontja alapján az illetékes adóhatóságtól visszaigényelheti. [24] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2025. május 6. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s.k. Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró