A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.II.37.742/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Szilas Judit bíró Az I. rendű felperes: I. rendű felperes (cím1) Az I. rendű felperes képviselője: dr. Muhi Erika ügyvéd (cím2) A II. rendű felperes: II. rendű felperes (cím3) A II. rendű felperes képviselője: Seres Zsuzsánna Sára kamarai jogtanácsosok Az alperes: Médiatanácsa dr. Gonda Gáspár, dr. Kovács György és dr. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (1088 Budapest, Reviczky utca 5.) Az alperes képviselője: Dr. Geszti Gábor Mihály kamarai jogtanácsos A per tárgya: A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: médiaügy az alperes Kúria II.Kfv.37.742/2022/2 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.069/2022/
- Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] „A család az család” című társadalmi célú reklámot a II. rendű felperes állandó megnevezésű, országos vételkörzetű, kereskedelmi jellegű médiaszolgáltatásán
- december
- és
- között összesen 11 alkalommal 5:00 és 21:00 óra között tette közzé. [2] Az alperes 104/
- (II. 1.) számú határozatával megállapította, hogy a II. rendű felperes a társadalmi célú reklám közzétételével összesen tizenegy alkalommal megsértette a közlemények közzétételére vonatkozó gyermekvédelmi rendelkezést. Döntését a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
- évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.)
- §
(1)bekezdés h) pontjára és az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(4)bekezdésére alapította, figyelemmel az Mttv. 9. §
(1)bekezdésére, a 151. §
(1)-
(4)bekezdéseire, és a 187. §
(5)bekezdésére. [3] Az I. rendű felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának jogsértés hiányának megállapításával történő megváltoztatását, másodlagosan a határozat és az eljárást megindító végzés megsemmisítését, harmadlagosan pedig a határozat súlyos jogsértés hiányának megállapításával történő megváltoztatását kérte. [4] A II. rendű felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának jogsértés hiányának megállapításával történő megváltoztatását, másodlagosan a határozat és az eljárást megindító végzés megsemmisítését, harmadlagosan pedig a határozat súlyos jogsértés hiányának megállapításával történő megváltoztatását kérte. [5] A Fővárosi Törvényszék 109.K.701.081/2022/
- számú ítéletével az alperes 104/
- (II. 1.) számú határozatát megsemmisítette, a kereseteket azt meghaladóan – ennek részeként a 163/
- (III. 2.) számú végzéssel szemben is előterjesztett keresetrészt – elutasította. [6] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.069/2022/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem támadott részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem [7] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének hatályon kívül helyezését, és a bíróság új eljárás lefolytatására, valamint új határozat hozatalára utasítását kérte. Kúria II.Kfv.37.742/2022/2 3 [8] Azt állította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.069/2022/
- számú ítélete sérti az Mttv.
- §
(5)bekezdését és 10. §
(1)bekezdésének h) pontját, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi l. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. §
(5)bekezdését, 108. §
(1)bekezdését és 109. §
(1)bekezdését. [9] Az alperes befogadási okként a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjai szerinti okokra, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata érdekében a joggyakorlat egységességének vagy továbbfejlesztésének biztosítására, a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére és alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére hivatkozott. [10] Kiemelte, hogy az ítéletben a kiskorúak médiajogi védelmének jogi szabályrendszeréhez kapcsolódó jogalkalmazási, mérlegelési kérdések merülnek fel, amelyek a társadalmi célú reklámokon túl valamennyi műsorszám kiskorú-védelmi szempontú értékelésénél, az alperes vonatkozó hatósági eljárásai, közigazgatási aktusai és az azokhoz kapcsolódó bírósági közigazgatási jogvita elbírálása miatt relevánsak. Hangsúlyozta, hogy a kiskorúak védelme a magyar jogrendszer egészében, alapjogi, magán-, és közjogi szabályozásában is kiemelten fontos, így a perben érintett, médiaigazgatási kiskorú-védelmi jogkérdések jogi és társadalmi szempontból jelentősek és különleges súlyúak. Hivatkozott az Alaptörvény XV. cikkének
(5)bekezdésére, és rámutatott, a kiskorúak médiajogi védelme nemcsak a médiaszabályozásban, hanem a gyermekvédelmi joganyagban is megjelenik, ami szintén a perbeli jogkérdések súlyát támasztja alá: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
- évi XXXI. törvény
- §-a kitér a gyermekek és a média kapcsolatára. Hangsúlyozta, a gyermekek védelme a médián keresztül elérhető káros tartalmaktól nemzetközi és európai uniós szinten is kiemelt kérdés. [11] Arra is utalt, azáltal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla kiegészített tényállás alapján egy kiterjesztett jogi indokolással hagyta helyben a Fővárosi Törvényszék 109.K.701.081/2022/
- számú elsőfokú ítéletét, az alperes jogorvoslati joga sérült, mert rendes jogorvoslattal nem, csak felülvizsgálati kérelem keretében vitathat egy olyan döntést, ami a fellebbezhető bírósági határozattól tényállás és jogi indokolás tekintetében is eltér. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [13] A Kúria a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani azonban, továbbá – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés Kúria II.Kfv.37.742/2022/2 4 b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdéseket vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás) még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége pedig akkor merül fel, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [15] Az alperes felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a jogerős ítélet mérlegelését támadta, felsorolva azokat a szempontokat, amelyeket – megítélése szerint – a Fővárosi Ítélőtábla a döntés kialakításánál nem megfelelően mérlegelt, és ennek okán nem megfelelően értékelt. Az alperes felülvizsgálati kérelme ugyanakkor nem vetett fel ezzel összefüggésben olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a joggyakorlat egységesítése lenne szükséges, és nem tárt fel olyan továbbfejlesztést igénylő elvi jelentőségű problémát sem, amelynek okán a jogegység megbomlásának veszélye állítható. A Kúria nem talált olyan, a kialakult bírói gyakorlat körébe tartozó döntéseket sem, amelyek okán a jogegység megbomlásának veszélyére lehetne következtetni. A Kúria álláspontja szerint az, hogy egyedi tényállás mellett milyen jogi következtetés vonható le az adott társadalmi célú reklám kapcsán, egyedi értékelést és nem egy általános jogértelmezési kérdést vet fel. [16] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a perbeli esetben nincs olyan jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés, amelyben a Kúria nem foglalt állást, illetve amelynek vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az a körülmények változására tekintettel nem támogatható, ezért a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontra alapított befogadás feltételei nem állnak fenn. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerint a felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagyszámú új ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor áll fenn, ha olyan jogkérdés merül fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2.). [18] A Kúria megállapította, hogy a peres eljárás tárgya „A család az család” című társadalmi célú reklám jogi megítélése volt, az egyedi döntés sajátos tényálláson alapul, amelyből a társadalom széles körét érintő következtetés az egyedi jelleg folytán nem vonható le, ezért a Kúria nem észlelt olyan jogkérdést, amely különleges súlyánál, illetve társadalmi jelentőségénél fogva a jogalanyok széles körét közvetve vagy közvetlenül érintené, vagy rájuk valamilyen formában kihatással lenne, ezért ezen okból a befogadást nem tartotta indokoltnak. Erre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadása nem volt indokolt a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontjában foglalt okból. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási ok megállapítása a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, a bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegés, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. Kúria II.Kfv.37.742/2022/2 5 [20] Az alperes jogorvoslati jogának sérelmét állította, arra hivatkozva, hogy a Fővárosi Ítélőtábla kiegészített tényállás alapján egy kiterjesztett jogi indokolással hagyta helyben a Fővárosi Törvényszék 109.K.701.081/2022/14. számú elsőfokú ítéletét. E körben a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság nem eltérő, hanem részletesebb tényállást állapított meg, amelynek a Főváros Ítélőtábla ítéletének indokolásában indokát adta, vagyis, hogy az alperes öt szempontot hiányolt, amely kifogás vizsgálatához volt szükséges a perbeli tényállás további részletezése (Fővárosi Ítélőtábla ítéletének [34] bekezdése). Ezen túlmenően az alperes helytelenül hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Ítélőtábla kiterjesztett jogi indokolással hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, mert a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében nem kiterjesztette az elsőfokú ítéleti indokolást, hanem annak egy részével nem értett egyet, így azt nem tartotta fenn. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indokolásában kifejtette, hogy „a másodfokú bíróság annyiban helyezkedett eltérő álláspontra, hogy az elsőfokú bíróságnak a lehetséges hatásokra vonatkozó megállapítását és az abból levont következtetését nem osztotta” (Fővárosi Ítélőtábla ítéletének [37] bekezdése), ezen túlmenően azonban a másodfokú ítéleti indokolás nem tért el az elsőfokú ítéleti megállapításoktól. [21] A Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján hivatalból megvizsgálta az alperes által nem hivatkozott befogadási okokat is. A Kúria megállapította, hogy az ügyben nem merült fel az Európai Unió jogának alkalmazása, következésképp az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége sem, így a befogadás a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontja alapján sem indokolt. Az alperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott a Kúria közzétett joggyakorlatától való eltérésre, illetve nem jelölt meg közzétett kúriai határozatot, így a befogadás a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem indokolt. [22] A fentiek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy jelen ügyben a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért azt a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján, indokolt végzéssel megtagadta. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [24] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapulvételével felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- október
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró