A határozat elvi tartalma: Az ügy érdemére kiható szabályszegés állítása esetén a felülvizsgálati kérelmet előterjesztőnek ki kell fejtenie, hogy a szabályszegés miként hatott ki az ügy érdemére, és az állításnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy alapos kétséget ébresszen a támadott jogerős határozat helytállóságával kapcsolatban. A Kúriának nem feladata, hogy a felülvizsgálati kérelemben előadottakat a kérelmet előterjesztő által megjelölt befogadhatósági okhoz rendelje. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt a befogadás abban az esetben indokolt, ha a támadott ítélet és a hivatkozott határozat között az ügyazonosság megállapítható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.016/2025/
- Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Felker Katalin egyéni ügyvéd (cím2) Az I. rendű alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: Bita-Petrik Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Jávor Márk Aurél (cím4.) A II. rendű alperes: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (cím5) A II. rendű alperes képviselője: Lászkáné dr. Czira Csilla Boglárka kamarai jogi előadó A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott közigazgatási cselekmény A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Budapest Környéki 106.K.701.689/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Törvényszék Kúria IV.Kfv.37.016/2025/2 2 Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A II. rendű alperes a
- február
- napján az I. rendű alpereshez benyújtott kérelmében a felperes 1/1 arányú tulajdonát képező, az helyrajzi szám1 alatt felvett, 3228 m² területű, kivett beépítetlen terület megnevezéssel nyilvántartott ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) 282 m2 nagyságú területének kisajátítását kérte, közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célból. [2] Az alperes a PE/048/00189-19/
- számú,
- május
- napján kelt határozatával a II. rendű alperes kisajátítási kérelmének helyt adott és az ingatlan 282 m2 nagyságú területét a kisajátítási változási vázrajz alapján a II. rendű alperes javára kisajátította közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célból, illetve a II. rendű alperest 4.414.992 forint összegű, a felperesnek járó kártalanítás megfizetésére kötelezte. A felperes teljes ingatlan kisajátítása iránti kérelmét, illetve annak megállapítása iránti kérelmét, hogy a kisajátított 282 m2 nagyságú területrész a telekalakításra vonatkozó jogszabályi előírások szerint önálló ingatlan nem lehet, valamint a csereingatlan biztosítására irányuló kérelmét elutasította. [3] Az alperes hivatkozott a kisajátításról szóló
- évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.)
- § e) pontjában,
- §
(1)bekezdésének
- d)pont
- d)alpontjában foglaltakra, arra, hogy a megszerezni kívánt ingatlanrész az cím6 csomópont körforgalommá alakítása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás megvalósításához szükséges, a HÉSZ végrehajtásaként helyi közút építése és az ezzel kapcsolatos forgalomtechnikai és csapadékvíz elvezetési munkálatok csak az ingatlan egy részének igénybevételével lehetségesek. A jogerős ítélet [4] A II. rendű alperes határozata ellen a felperes terjesztett elő keresetet, melyet az elsőfokú bíróság a felülvizsgálni kért jogerős ítéletével elutasított. Kifejtette, hogy a visszamaradó ingatlan nem építési telek, annak megközelíthetőségére 3 méter széles kivett közterület minősítésű aszfaltburkolatú út került kialakításra, a egyéb1 úttal párhuzamos határával a szervízút 10,2 méter hosszan érintkezik, a visszamaradó terület egyéb1 úttal párhuzamos telekhatára összesen 21,3 méter, 5 méter széles kaput helyeztek el a burkolatlan közterülettel határos részen. A telekhatár szervízút mellett húzódó részén bárhol kiépíthető lett volna a kapu, a kisajátítást követően a közmű hálózat kiépíthető a területre, a kialakult szervízúton történő megközelítés feltételei, lehetőségei nem gyakorolnak olyan mértékű kedvezőtlen hatást a forgalmi értékre, amely értékcsökkenést eredményezne, a visszamaradó ingatlan forgalomképességét alapvetően nem az határozza meg, hogy nagyobb tehergépjárművel milyen módon közelíthető meg. A kiépített úton történő megközelíthetőség továbbra is biztosított lesz, az övezeti besorolásához mérten a megközelítés feltételeiben nem Kúria IV.Kfv.37.016/2025/2 3 következik be a forgalmi értéket befolyásoló jelentős változás; a teljes ingatlan kisajátítása nem indokolt. [5] Az eljárt bíróság megállapította, hogy a felperes alaptalanul sérelmezte a vételi ajánlattal összefüggésben a II. rendű alperes tájékoztatási kötelezettségének elmaradását, rögzítve, hogy nem az alperesek felelőssége, hogy a felperes a vételi ajánlat vonatkozásában milyen tartalmú nyilatkozatot tesz. [6] A jogerős ítélet szerint a Kstv. rendelkezései alapján az ingatlan forgalmi értékének meghatározása szakértői bizonyítást igénylő kérdés, az ingatlan különleges jellemzőkkel nem bír, ezért az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 71. §
(1)bekezdésében foglaltakra is tekintettel az I. rendű alperes részéről történő megfelelő kompetenciával rendelkező szakértő kirendelése nem volt kifogásolható, a közművesíthetőség és a megközelíthetőség kérdése különleges szakértelmet ezen belül nem igényelt. A felperes részére a kisajátítási eljárásban, mint hatósági eljárásban sor került a szakvélemény megküldésére a Kstv. 26. §
(1)bekezdésében foglaltakra tekintettel. A felperes a kisajátítási tárgyalásra az Ákr. 61. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint értesítést kapott, arra a szakértő megidézésre került, a kisajátítási tárgyaláson a felperes és jogi képviselője részt is vett és nyilatkozatot tett, illetve tehetett. [7] Az ingatlan a kisajátítást megelőzően nem volt közművesített, ott építmény nem került elhelyezésre, az értéke meghatározása során a kisajátítási cél megvalósítását megelőző (Gksz-1) övezeti besorolást vették figyelembe. A visszamaradó ingatlanrész alakja és mérete nem módosul olyan mértékben, amely értékcsökkenés figyelembevételét indokolná, az utcafronti részt érinti a kisajátítás, a rendeltetés nem kerül módosulásra, a visszamaradó rész gazdaságosan értékesíthető, így a teljes ingatlan kisajátítása nem indokolt. [8] A törvényszék megállapította, hogy a megelőző eljárás szakértője a szakvélemény és az aktualizált szakvélemény elkészítése során a jogszabályi előírásoknak és a kirendelő végzésben foglaltaknak megfelelően járt el, a szakvéleményében ellenőrizhető módon adott számot azon szempontokról, amelyet a szakvélemény elkészítése során a kártalanítás összegének meghatározása során kimunkált és figyelembe vett. A felülvizsgálati kérelem [9] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ad)alpontjaiban, valamint a
- b)pontban foglaltakra hivatkozott. Az
- aa)alpont kapcsán semmit nem adott elő, az
- ad)alpont körében „a Kt. 78. §
(1)-e alapján alkalmazandó Pp. 300. §
(1), 316. §
(1)a)-
- d)pontjai szerinti előírások figyelmen kívül hagyására”, a
- b)pont körében a „KÚRIA BH 218.12.354. sz. alatt közzétett határozatára” hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem a befogadás körében ezt meghaladó indokot, érvelést nem tartalmazott, a hivatkozott jogszabályhelyek tartalmán és az ügy érdemére vonatkozó érvelésén túl a BH 2018.12.354 határozat összefoglalójának („A főútról való lehajtással bekötő úton megközelíthető ingatlanban értékcsökkenés következik be, ha a főútról való behajtás lehetősége a kisajátítás következtében megszűnik, a visszamaradó ingatlan csak kerülő úton közelíthető meg”) idézését tartalmazta. Kúria IV.Kfv.37.016/2025/2 4 A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt [13] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a fél szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára. (Kfv.VII.38.157/2021/2.) A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. (Kfv.VII.37.357/2022/2.) [14] A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. (Kfv.IV.37.483/2023/2.) [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás Kúria IV.Kfv.37.016/2025/2 5 érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [16] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alponttal összefüggésben nem hivatkozott olyan elvi jelentőségű jogkérdésre, amelyről a Kúria még nem foglalt állást és nem jelölt meg olyan elsőfokú ítéleteket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó. Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadására a fenti alpont alapján nem kerülhetett sor. (Kfv.VII.37.436/2024/2.) [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja alapján a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerinti indokolással alá kell támasztani, még pedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. (Kfv.VII.37.507/2024/2.) Az idézett jogszabályi rendelkezések figyelembevételével az ad) alponttal összefüggésben a kérelem előterjesztőjét a befogadás indokainak előadására vonatkozóan olyan kötelezettség terheli, amely nem teljesíthető a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaival, illetve az ott állított jogszabálysértéssel, ugyanis ez utóbbinak a kérelmet előterjesztő befogadási okkal összefüggésben előterjesztett előadásából is ki kell derülnie. A Kp. nem ad lehetőséget arra, hogy a Kúria a kérelmező helyett a felülvizsgálati kérelemből maga keresse meg, hogy mi minősülhet eljárási szempontból befogadási oknak. A Kúria a Kfv.VII.37.687/2023/4. számú végzésében elvi éllel mutatott rá arra, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont körében a befogadhatóság indokolásának el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaitól és nem a Kúria feladata, hogy a kérelmező helyett a felülvizsgálati kérelemből maga keresse és válassza ki mi minősülhet befogadási indoknak. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadhatósági okot a felperes a felülvizsgálati kérelmében ténylegesen nem indokolta, csupán egyes – a szakértői bizonyítással kapcsolatos – jogszabályhelyeket sorolt fel, az előadásából pontosan nem következtethető ki, hogy melyik az az alapvető eljárási szabálysértés, vagy a felperes alapvető eljárási joga, amely miatt a felülvizsgálati kérelem befogadása indokolt, és alperes mindezekkel összefüggésben arra sem utalt, hogy azok miként hatottak ki az ügy érdemére. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja körében a BH 2018.12.354 határozat összefoglalóját idézte. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében a Kp. 117. §
(4)bekezdésében meghatározottakon túl az is elvárás, hogy a kérelmező a támadott és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot von a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között; feltárja, hogy a Kúria a közzétett döntésben milyen elvi megállapítást rögzített, és ehhez képest ugyanebben a jogkérdésben milyen álláspontot fogadott el a jogerős határozatot hozó bíróság. {Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.III.37.118/2022/2. Kfv.VI.37.039/2022/2., Kfv.VII.45.159/2022/2., Kfv.VII.45.215/2022/2.} Az ügyazonosság, valamint a jogkérdésben való eltérés bemutatásának hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont szerinti befogadásnak nincs helye. (Kfv.III.37.118/2022/2., Kfv.VII.37.557/2024/2.) [21] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei tehát nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. Kúria IV.Kfv.37.016/2025/2 6 A döntés elvi tartalma [22] Az ügy érdemére kiható szabályszegés állítása esetén a felülvizsgálati kérelmet előterjesztőnek ki kell fejtenie, hogy a szabályszegés miként hatott ki az ügy érdemére, és az állításnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy alapos kétséget ébresszen a támadott jogerős határozat helytállóságával kapcsolatban. A Kúriának nem feladata, hogy a felülvizsgálati kérelemben előadottakat a kérelmet előterjesztő által megjelölt befogadhatósági okhoz rendelje. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt a befogadás abban az esetben indokolt, ha a támadott ítélet és a hivatkozott határozat között az ügyazonosság megállapítható. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [24] A Kúria a pártfogó ügyvéd díjáról a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. §
(3)bekezdése alapján rendelkezett. [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes volt, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [26] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2025. február 4. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria IV.Kfv.37.016/2025/2 tisztviselő 7