← Magyarország

Kfv.37016/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az ügy érdemére kiható szabályszegés állítása esetén a felülvizsgálati kérelmet előterjesztőnek ki kell fejtenie, hogy a szabályszegés miként hatott ki az ügy érdemére, és az állításnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy alapos kétséget ébresszen a támadott jogerős határozat helytállóságával kapcsolatban. A Kúriának nem feladata, hogy a felülvizsgálati kérelemben előadottakat a kérelmet előterjesztő által megjelölt befogadhatósági okhoz rendelje. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt a befogadás abban az esetben indokolt, ha a támadott ítélet és a hivatkozott határozat között az ügyazonosság megállapítható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.016/2025/

  1. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Felker Katalin egyéni ügyvéd (cím2) Az I. rendű alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: Bita-Petrik Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Jávor Márk Aurél (cím4.) A II. rendű alperes: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (cím5) A II. rendű alperes képviselője: Lászkáné dr. Czira Csilla Boglárka kamarai jogi előadó A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott közigazgatási cselekmény A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Budapest Környéki 106.K.701.689/2022/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Törvényszék Kúria IV.Kfv.37.016/2025/2 2 Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A II. rendű alperes a
  3. február
  4. napján az I. rendű alpereshez benyújtott kérelmében a felperes 1/1 arányú tulajdonát képező, az helyrajzi szám1 alatt felvett, 3228 m² területű, kivett beépítetlen terület megnevezéssel nyilvántartott ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) 282 m2 nagyságú területének kisajátítását kérte, közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célból. [2] Az alperes a PE/048/00189-19/
  5. számú,
  6. május
  7. napján kelt határozatával a II. rendű alperes kisajátítási kérelmének helyt adott és az ingatlan 282 m2 nagyságú területét a kisajátítási változási vázrajz alapján a II. rendű alperes javára kisajátította közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célból, illetve a II. rendű alperest 4.414.992 forint összegű, a felperesnek járó kártalanítás megfizetésére kötelezte. A felperes teljes ingatlan kisajátítása iránti kérelmét, illetve annak megállapítása iránti kérelmét, hogy a kisajátított 282 m2 nagyságú területrész a telekalakításra vonatkozó jogszabályi előírások szerint önálló ingatlan nem lehet, valamint a csereingatlan biztosítására irányuló kérelmét elutasította. [3] Az alperes hivatkozott a kisajátításról szóló
  8. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.)
  9. § e) pontjában,
  10. §

(1)bekezdésének
  1. d)pont
  2. d)alpontjában foglaltakra, arra, hogy a megszerezni kívánt ingatlanrész az cím6 csomópont körforgalommá alakítása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás megvalósításához szükséges, a HÉSZ végrehajtásaként helyi közút építése és az ezzel kapcsolatos forgalomtechnikai és csapadékvíz elvezetési munkálatok csak az ingatlan egy részének igénybevételével lehetségesek. A jogerős ítélet [4] A II. rendű alperes határozata ellen a felperes terjesztett elő keresetet, melyet az elsőfokú bíróság a felülvizsgálni kért jogerős ítéletével elutasított. Kifejtette, hogy a visszamaradó ingatlan nem építési telek, annak megközelíthetőségére 3 méter széles kivett közterület minősítésű aszfaltburkolatú út került kialakításra, a egyéb1 úttal párhuzamos határával a szervízút 10,2 méter hosszan érintkezik, a visszamaradó terület egyéb1 úttal párhuzamos telekhatára összesen 21,3 méter, 5 méter széles kaput helyeztek el a burkolatlan közterülettel határos részen. A telekhatár szervízút mellett húzódó részén bárhol kiépíthető lett volna a kapu, a kisajátítást követően a közmű hálózat kiépíthető a területre, a kialakult szervízúton történő megközelítés feltételei, lehetőségei nem gyakorolnak olyan mértékű kedvezőtlen hatást a forgalmi értékre, amely értékcsökkenést eredményezne, a visszamaradó ingatlan forgalomképességét alapvetően nem az határozza meg, hogy nagyobb tehergépjárművel milyen módon közelíthető meg. A kiépített úton történő megközelíthetőség továbbra is biztosított lesz, az övezeti besorolásához mérten a megközelítés feltételeiben nem Kúria IV.Kfv.37.016/2025/2 3 következik be a forgalmi értéket befolyásoló jelentős változás; a teljes ingatlan kisajátítása nem indokolt. [5] Az eljárt bíróság megállapította, hogy a felperes alaptalanul sérelmezte a vételi ajánlattal összefüggésben a II. rendű alperes tájékoztatási kötelezettségének elmaradását, rögzítve, hogy nem az alperesek felelőssége, hogy a felperes a vételi ajánlat vonatkozásában milyen tartalmú nyilatkozatot tesz. [6] A jogerős ítélet szerint a Kstv. rendelkezései alapján az ingatlan forgalmi értékének meghatározása szakértői bizonyítást igénylő kérdés, az ingatlan különleges jellemzőkkel nem bír, ezért az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 71. §
(1)bekezdésében foglaltakra is tekintettel az I. rendű alperes részéről történő megfelelő kompetenciával rendelkező szakértő kirendelése nem volt kifogásolható, a közművesíthetőség és a megközelíthetőség kérdése különleges szakértelmet ezen belül nem igényelt. A felperes részére a kisajátítási eljárásban, mint hatósági eljárásban sor került a szakvélemény megküldésére a Kstv. 26. §
(1)bekezdésében foglaltakra tekintettel. A felperes a kisajátítási tárgyalásra az Ákr. 61. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint értesítést kapott, arra a szakértő megidézésre került, a kisajátítási tárgyaláson a felperes és jogi képviselője részt is vett és nyilatkozatot tett, illetve tehetett. [7] Az ingatlan a kisajátítást megelőzően nem volt közművesített, ott építmény nem került elhelyezésre, az értéke meghatározása során a kisajátítási cél megvalósítását megelőző (Gksz-1) övezeti besorolást vették figyelembe. A visszamaradó ingatlanrész alakja és mérete nem módosul olyan mértékben, amely értékcsökkenés figyelembevételét indokolná, az utcafronti részt érinti a kisajátítás, a rendeltetés nem kerül módosulásra, a visszamaradó rész gazdaságosan értékesíthető, így a teljes ingatlan kisajátítása nem indokolt. [8] A törvényszék megállapította, hogy a megelőző eljárás szakértője a szakvélemény és az aktualizált szakvélemény elkészítése során a jogszabályi előírásoknak és a kirendelő végzésben foglaltaknak megfelelően járt el, a szakvéleményében ellenőrizhető módon adott számot azon szempontokról, amelyet a szakvélemény elkészítése során a kártalanítás összegének meghatározása során kimunkált és figyelembe vett. A felülvizsgálati kérelem [9] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben annak befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)és
  3. ad)alpontjaiban, valamint a
  4. b)pontban foglaltakra hivatkozott. Az
  5. aa)alpont kapcsán semmit nem adott elő, az
  6. ad)alpont körében „a Kt. 78. §
(1)-e alapján alkalmazandó Pp. 300. §
(1), 316. §
(1)a)-
  1. d)pontjai szerinti előírások figyelmen kívül hagyására”, a
  2. b)pont körében a „KÚRIA BH 218.12.354. sz. alatt közzétett határozatára” hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem a befogadás körében ezt meghaladó indokot, érvelést nem tartalmazott, a hivatkozott jogszabályhelyek tartalmán és az ügy érdemére vonatkozó érvelésén túl a BH 2018.12.354 határozat összefoglalójának („A főútról való lehajtással bekötő úton megközelíthető ingatlanban értékcsökkenés következik be, ha a főútról való behajtás lehetősége a kisajátítás következtében megszűnik, a visszamaradó ingatlan csak kerülő úton közelíthető meg”) idézését tartalmazta. Kúria IV.Kfv.37.016/2025/2 4 A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt [13] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a fél szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára. (Kfv.VII.38.157/2021/2.) A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. (Kfv.VII.37.357/2022/2.) [14] A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. (Kfv.IV.37.483/2023/2.) [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás Kúria IV.Kfv.37.016/2025/2 5 érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [16] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alponttal összefüggésben nem hivatkozott olyan elvi jelentőségű jogkérdésre, amelyről a Kúria még nem foglalt állást és nem jelölt meg olyan elsőfokú ítéleteket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó. Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadására a fenti alpont alapján nem kerülhetett sor. (Kfv.VII.37.436/2024/2.) [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerinti indokolással alá kell támasztani, még pedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. (Kfv.VII.37.507/2024/2.) Az idézett jogszabályi rendelkezések figyelembevételével az ad) alponttal összefüggésben a kérelem előterjesztőjét a befogadás indokainak előadására vonatkozóan olyan kötelezettség terheli, amely nem teljesíthető a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaival, illetve az ott állított jogszabálysértéssel, ugyanis ez utóbbinak a kérelmet előterjesztő befogadási okkal összefüggésben előterjesztett előadásából is ki kell derülnie. A Kp. nem ad lehetőséget arra, hogy a Kúria a kérelmező helyett a felülvizsgálati kérelemből maga keresse meg, hogy mi minősülhet eljárási szempontból befogadási oknak. A Kúria a Kfv.VII.37.687/2023/4. számú végzésében elvi éllel mutatott rá arra, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpont körében a befogadhatóság indokolásának el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaitól és nem a Kúria feladata, hogy a kérelmező helyett a felülvizsgálati kérelemből maga keresse és válassza ki mi minősülhet befogadási indoknak. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadhatósági okot a felperes a felülvizsgálati kérelmében ténylegesen nem indokolta, csupán egyes – a szakértői bizonyítással kapcsolatos – jogszabályhelyeket sorolt fel, az előadásából pontosan nem következtethető ki, hogy melyik az az alapvető eljárási szabálysértés, vagy a felperes alapvető eljárási joga, amely miatt a felülvizsgálati kérelem befogadása indokolt, és alperes mindezekkel összefüggésben arra sem utalt, hogy azok miként hatottak ki az ügy érdemére. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja körében a BH 2018.12.354 határozat összefoglalóját idézte. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében a Kp. 117. §
(4)bekezdésében meghatározottakon túl az is elvárás, hogy a kérelmező a támadott és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot von a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között; feltárja, hogy a Kúria a közzétett döntésben milyen elvi megállapítást rögzített, és ehhez képest ugyanebben a jogkérdésben milyen álláspontot fogadott el a jogerős határozatot hozó bíróság. {Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.III.37.118/2022/2. Kfv.VI.37.039/2022/2., Kfv.VII.45.159/2022/2., Kfv.VII.45.215/2022/2.} Az ügyazonosság, valamint a jogkérdésben való eltérés bemutatásának hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont szerinti befogadásnak nincs helye. (Kfv.III.37.118/2022/2., Kfv.VII.37.557/2024/2.) [21] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei tehát nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. Kúria IV.Kfv.37.016/2025/2 6 A döntés elvi tartalma [22] Az ügy érdemére kiható szabályszegés állítása esetén a felülvizsgálati kérelmet előterjesztőnek ki kell fejtenie, hogy a szabályszegés miként hatott ki az ügy érdemére, és az állításnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy alapos kétséget ébresszen a támadott jogerős határozat helytállóságával kapcsolatban. A Kúriának nem feladata, hogy a felülvizsgálati kérelemben előadottakat a kérelmet előterjesztő által megjelölt befogadhatósági okhoz rendelje. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt a befogadás abban az esetben indokolt, ha a támadott ítélet és a hivatkozott határozat között az ügyazonosság megállapítható. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [24] A Kúria a pártfogó ügyvéd díjáról a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. §
(3)bekezdése alapján rendelkezett. [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes volt, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [26] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2025. február 4. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria IV.Kfv.37.016/2025/2 tisztviselő 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.