Kf.700221/2026/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés b) pontja és

(5)bekezdése szerinti átszervezéssel összefüggő, a felperesek közszolgálati jogviszonyát érintő személyzetimunkaügyi eljárás lefolytatására, intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettségének. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek együttesen 236.000 (kettőszázharminchatezer) forint elsőfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.221/2026/4 2 Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű felperes, valamint a II. rendű felperes a helység1 Rendőrkapitányság (a továbbiakban: Rendőrkapitányság) osztály1alosztály1 (a továbbiakban: Alosztály) állományában fogdaőr, valamint fogdafelügyelő szolgálati beosztásban van kinevezve. [2] A Rendőrkapitányság cím5 szám alatti épületében kialakított fogda (a továbbiakban: Fogda)

1. február
2. napján, a Rendőrkapitányság állandó és ideiglenes elhelyezéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1289/
3. (IX.19.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) alapján kiürítésre került. [3] A fogda bezárásával ténylegesen, bizonytalan időre megszűntek az Alosztály állományába rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatkörök, ennek ellenére a helység1 Rendőrkapitányság állománytáblázatának módosítására és az átszervezésre vonatkozó munkajogi rendelkezések alkalmazására nem került sor. A szolgálati feladatokban bekövetkezett változásokkal összefüggésben munkaköri leírás kiegészítés készült a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
4. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
5. §

(1)bekezdése alapján. A munkaköri leírás kiegészítésben az alperes kísérőőri beosztás feladatainak ellátását írta elő a felperesek részére. Az Alosztályon ténylegesen csak a Fogdához, annak szolgálati feladataihoz kötött és rendszeresített beosztások léteznek 2019 óta, a kísérőőri állomány szervezeti intézkedéssel, átszervezéssel, állománytábla-módosítással (szám1 ált. iktatószámon) 2018. december 14-vel felszámolásra került. A munkaköri leírás kiegészítést a felperesek nem írták alá. [4] A felperesek szolgálati panasszal éltek, melyben kifogásolták, hogy a bezárás során nem a Hszt. 2. § 5. pontjában, valamint a 86. §

(1)bekezdés d) pontjában rögzített, átszervezés esetére irányadó szabályok szerint járt el alperes. Az alperes az I. rendű felperes szolgálati panaszát a

1. július
2. napján kelt határozat1, a II. rendű felperes szolgálati panaszát a
3. augusztus
4. napján kelt határozat2 számú határozatával elutasította. Hivatkozott arra, hogy a Rendőrkapitányság új épületében új rendőrségi fogda is kialakításra kerül, ezért indokolt az Alosztály és az ott rendszeresített szolgálati beosztások további fenntartása. A határozatok indokolása szerint a Rendőrkapitányság állománytáblázatának módosítására sem került sor, így nem valósult meg átszervezés. A felperesek fogdaőri feladatok ellátásához szükséges képzettséggel, végzettséggel, azaz kísérőőri, fogdaőri vizsgával rendelkeznek, ezért a Hszt.
5. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti a szolgálat ellátásával összefüggésben kötelesek a szolgálati beosztásából eredő, valamint – a rendes szolgálatteljesítési idején belül külön ellentételezés nélkül – a szolgálati beosztásához nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladataikat a törvényes előírásoknak, a Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.221/2026/4 3 parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően – szükség esetén a veszély vállalásával –, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani. Rögzítette, hogy a szolgálati feladatokban bekövetkezett változásokkal összefüggésben munkaköri leírás kiegészítés készült a Hszt. 101. §

(1)bekezdése alapján. A keresetek és a védirat [5] A felperesek keresetükben kérték, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze az alperest a Hszt. 2. § 5. pontja, valamint 86. §

(1)bekezdés b) pontja és

(5)bekezdése szerinti átszervezéssel összefüggő, a felperesek közszolgálati jogviszonyát érintő személyzetimunkaügyi eljárás lefolytatására, intézkedések megtételére. [6] Előadták, hogy

1. február 24-e óta olyan szolgálati beosztásba vannak kinevezve, amely ténylegesen megszűnt, mivel a Fogda nem működik, így az annak működését biztosító Alosztály és a hozzá tartozó beosztások tartalmilag kiüresedtek. Álláspontjuk szerint a Fogda bezárásával a Hszt.
2. §
3. pontja szerinti átszervezés esetére irányadó szabályok szerint kellett volna eljárni, azóta a keresetlevél benyújtásakor 5 hónap telt el, ezért nem helytálló az állapot ideiglenességére való hivatkozás. Az alperes hozzávetőlegesen sem jelölte meg az ideiglenes állapot megszüntetésének várható időpontját, amivel jogbizonytalanságot jelentő helyzetet teremtett, alapvető munkajogi előírásokat és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlás alapjogi követelményét is sérti. A munkaszerződésben, hivatásos szolgálati jogviszonyban a kinevezésben kötelezően meg kell állapodniuk a feleknek a beosztásról, illetményről, szolgálatteljesítési helyről [Hszt.
4. §

(1)bekezdés, valamint Hszt. 44. §

(1)bekezdés]. Az alperes által hivatkozott Korm. határozat is azt támasztja alá, hogy a Hszt.

1. §
2. pontja szerinti átszervezés megvalósult. A Hszt. 60 §-a is azt támasztja alá, hogy az átmeneti, ideiglenes szolgálati feladatok, munkavégzési körülmények kezelése időben határozottan – és ésszerű keretek között – behatárolt. A felperesek szolgálati viszonyára is kiható szervezeti változás a Hszt. szerinti átszervezésként értékelendő, a felperesek kinevezésük szerinti beosztásában foglaltaktól eltérő más feladatkör ellátása tervezett a munkáltató részéről, amint azt a munkaköri leírás kiegészítés is megerősíti, amely a kísérőőri beosztás feladatainak ellátását írja elő számukra. A Hszt.
3. §
4. pontja szerinti átszervezés attól függetlenül bekövetkezett, hogy az alperes a Rendőrkapitányság állománytáblázatát nem módosította, ezért az átszervezés esetére irányadó munkajogi intézkedéseket az alperesi munkáltatónak meg kell tennie [beosztás-felajánlás személyzeti beszélgetés keretében, annak hivatásos állomány tagja általi el nem fogadása esetén a szolgálati jogviszony munkáltatói felmentéssel történő megszüntetése a Hszt.
5. §

(1)bekezdés b) pontja, valamint

(5)bekezdése szerint]. [7] Érvelésük szerint a szolgálati beosztás megszűnését jelenti az, ha a beosztáshoz rendelt feladatkörök, amelyeket jogi normák határoznak meg [3/2015 (II. 20.) ORFK utasítás 28/B, 31/A, 31/B] kiüresednek, jelen esetben a fogda bezárása okán. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/

1. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) általános jelleggel határozza meg a különböző szolgálati formákat, de azon belül is külön kategorizálja annak különböző formáit, így pl. az őrszolgálati formán belül megkülönböztet Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.221/2026/4 4 fogdaőri, kísérőőri, mozgóőri, objektumőri stb. őrszolgálatokat azok lényeges jellemzői alapján, amelyekkel az egyes beosztások egymástól tartalmilag egyértelműen elhatárolhatóak. A II. rendű felperes fogdafelügyelői munkaköri leírása fogdaőri feladatkörbe tartozó, valamint a fogdaőrök munkáját irányító, szervező feladatok végzésére szól, az I. rendű felperes fogdaőri munkaköri leírása fogdaőri feladatkörbe tartozó feladatokra szól, konkrét, meghatározott helyhez (őrhely, fogdahelyiségek) rendelten, amely a munkaköri leírás szerint is cím5, a bezárt Fogda épülete. A fogdafelügyelő és a kísérőőr, illetve a fogdaőr és a kísérőőr beosztás külön, eltérő beosztások a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről 30/
2. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet)
3. számú melléklete
4. pontjában található táblázat alapján, vagyis az alperes (helyi szerv) állományában. A BM rendelet alapján tehát egyértelműen megállapítható, hogy a fogdafelügyelő, illetve a fogdaőr és a kísérőőr különböző munkakör, azok eltérő feladatkört feltételeznek, hiszen egyébként értelmetlen lenne a két beosztás megkülönböztetése. Az alperes tévesen alkalmazza a tárgyi ügyre a Hszt.
5. §

(1)bekezdés b) pontjában foglaltakat, mivel a felperesek a kinevezésük és munkaköri leírásuk szerinti szolgálati feladatokat objektíve nem tudják ellátni, ezért azok helyett határozott meg számukra az alperes teljesen más szolgálati beosztás szerinti munkaköri feladatokat. Ezzel az alperes nyilvánvalóan egy másik, a felperesek kinevezésénél alacsonyabb besorolású és díjazású beosztásban (munkakörben) kívánja foglalkoztatni. Azzal, hogy

1. február
2. óta nem tette meg a Hszt.
3. §
4. pont szerinti átszervezéssel összefüggő intézkedéseket, a Hszt. 3-
5. §ai szerinti joggal való visszaélést valósít meg, az rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül. [8] Az alperes védiratában a keresetek elutasítását kérte. [9] Előadta, hogy a kereset szerinti munkáltatói intézkedések előfeltétele, hogy átszervezésre kerüljön sor, arról pedig a Hszt.
6. §
7. pontja alapján kizárólag az állománytáblázat módosításával járó szervezési intézkedés esetén lehet beszélni. Átszervezés hiányában pedig a Hszt.
8. §

(5)bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazására lehetőség nincs, a fogda bezárását követően az állománytáblázat módosítására nem került sor, tekintettel többek között a fennálló állapot ideiglenes jellegére, az Alosztályon rendszeresített beosztások szükségességére. Az alperes tényszerűen nem hajtott végre az állománytáblázat módosításával járó szervezeti intézkedést, a Rendőrkapitányság korábbi épületének kiürítésével maga a szervezet nem szűnt meg, annak állandó feladatai megmaradtak. [10] Álláspontja szerint a felperesek megalapozatlanul állították, hogy a kinevezés szerinti szolgálati beosztás fix szolgálatteljesítési helyet követelne meg. A Hszt.

1. §
2. pontja alapján „szolgálatteljesítési hely: a rendvédelmi szerv szervezeti egységének székhelye vagy telephelye szerinti közigazgatási terület; (…)”, mely szabályból az következik, hogy a szolgálatteljesítési hely helyesen igazítható a Rendőrkapitányság illetékességi területéhez. A Szolgálati Szabályzat 75.§-a alapján továbbá a fogdaőr a fogvatartott személyt őrizheti őrzött szálláson, kijelölt őrhelyen, illetve egy meghatározott mozgási körzetben is, mely feladatok korábban sem voltak a szegedi fogda konkrét, épületre pontosan meghatározott helyéhez kötve. A felperesek esetében a munkaköri leírás szolgálatteljesítés helyként a Rendőrkapitányság cím5 címe mellett az illetékességi területet is meghatározza, amely nem korlátozódik erre az objektumra. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.221/2026/4 5 [11] Az alperesi állománytáblázat szerint az Alosztály továbbra is létezik, a betöltött szolgálati beosztások nem szűntek meg, azok besorolása, a hozzárendelt képesítési, képzettségi, végzettségi követelmények nem változtak meg a fogda bezárása következtében. Idézte az „őrszolgálat” és a „fogdaőr” Szolgálati Szabályzat
3. §

(1)bekezdése, illetve

1. §- a szerinti meghatározását és kifejtette, hogy a fogvatartással kapcsolatos, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre háruló feladatok végrehajtására intézkedni kell, végleges jelleggel nem zárható be az illetékességi területen működtetett fogda. Ezt támasztja alá a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/
2. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.)
3. §

(2)bekezdés c) pontja, amely kimondja, hogy a rendőrkapitányság rendészeti feladatkörében végzi az előállítottak és a rendőrségi fogdában fogvatartottak őrzését, kísérését. A fennálló helyzet ideiglenességéből az következik, hogy az Alosztály fenntartása, működtetése szükséges. A Hszt. 2.§

1. pontjában, az átszervezés fogalmának meghatározásában megjelölt esetkörök – a szolgálati beosztás megszűnése, a szolgálatteljesítési hely megváltozása, a szolgálati beosztás lényeges tartalmának megváltozása – egyike sem áll fenn. Az elsőfokú bíróság ítélete [12] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. [13] Indokolásában a Hszt.
2. §
3. pontját megvizsgálva megállapította, hogy az alperesnél a felek által sem vitatottan Állománytáblázat módosítása nem történt meg, az Alosztály működik, annak állományában az felperesek fogdaőri, valamint fogdafelügyelői szolgálati beosztása nem szűnt meg, melynek lényeges tartalma – így különösen a szolgálati beosztás besorolása vagy az ahhoz rendelt képesítési, képzettségi, végzetségi követelmények változatlanok, valamint a munkaköri leírásban meghatározott szolgálatteljesítési/munkavégzési hely továbbra is az alperes teljes illetékességi területe. Alaptalan tartotta ezért a felperesek azon hivatkozását, hogy a Rendőrkapitányság régi épületének, de facto bezárásával a Fogda, mint jogintézmény és az ahhoz kapcsolódó, az Alosztály állományába tartozó fogdaőri/fogdafelügyelői szolgálati beosztás kiüresedett volna. [14] Kiemelte, hogy csak az épület került kiürítésre, a Fogda, mint jogintézmény azaz mint a magyar büntetőeljárási jogrendszerben a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések (őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, szabálysértési elzárás) végrehajtására szolgáló speciális, a rendőrség valamely objektumában kialakított biztonsági terület, az ahhoz tartozó szolgálati feladat az Alosztálynál nem szűnt meg. A felperesek a Hszt.
4. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a hivatásos állomány tagjaként a szolgálat ellátásával összefüggésben kötelesek a változatlan szolgálati beosztásukból eredő, valamint – a rendes szolgálatteljesítési idejükön belül külön ellentételezés nélkül – a szolgálati beosztásukhoz nem tartozó, a végzettségük, képzettségük alapján részükre a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladataikat a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően – szükség esetén a veszély Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.221/2026/4 6 vállalásával –, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [15] A felperesek fellebbezésükben kérték az elsőfokú ítélet megváltoztatását akként, hogy az ítélőtábla a keresetüknek való helyt adásával kötelezze alperest a Hszt. 2. § 5. pontja, valamint 86. §

(1)bekezdés b) pontja és

(5)bekezdése szerinti átszervezéssel összefüggő, felperesek közszolgálati jogviszonyát érintő személyzeti-munkaügyi eljárás lefolytatására. Perköltségre igényt tartottak. [16] Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság ítélete tévesen és iratellenesen értékelte a tényállást a valóságtól eltérően, de egyébként sem relevánsan állapította meg azt, hogy a Fogda ideiglenesen került bezárásra, hogy az Alosztály továbbra is működik és hogy a felperesek szolgálati beosztása változatlan. Az elsőfokú ítélet így a tényállás megállapítása körében sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi l. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §

(2)bekezdését, a 81. §

(1)bekezdését, illetve a a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1), 279. §

(1)és a 346. §

(5)bekezdéseit. Tévesen értékelte és állapította meg továbbá az ítélet a szolgálati beosztást és annak lényeges tartalmát, illetve a szolgálatteljesítési helyet is. Az elsőfokú bíróság az átszervezés fogalmát is tévesen értelmezte a Hszt.

1. §
2. pontjába ütköző módon. Felperesek igénye alapvetően azon alapszik, hogy kinevezésük szerinti beosztásukat és a szolgálatteljesítési körülményeiket a beosztásuk alapját képező Fogda ideiglenes bezárása, üzemelésének megszüntetése oly mértékben érintette. hogy a kinevezésük szerinti munkakörükben, szolgálatteljesítési helyükön nem voltak tovább foglalkoztathatók. A Fogda
3. február 24-ei bezárására figyelemmel felperesek több mint egy éve a beosztásukat ellátni nem tudják, a Hszt.
4. §

(2)és 61. §

(3)bekezdései szerinti rendelkezésre álló ideiglenes foglalkoztatási lehetőség határideje, lehetősége már lejárt, így a felperesek jogviszonyának legfontosabb jellemzői, lényegi személyzeti kérdései alperes mulasztása miatt nem rendezettek. [17] A Fogda (akár ideiglenes) bezárása egy olyan szervezési intézkedés volt mely az Alosztály teljes állományát így a fogdaőri, fogdafelügyelői, őrparancsnoki beosztásait érinti (kísérőőrök ugyanis már nem is voltak), hiszen a fogda megszűnéséével ezen beosztások ellátása egész egyszerűen nem volt lehetséges, így e beosztásban történő feladatellátás kizárt. Ez tágabb értelemben a beosztás kiüresedését, megszűnését jelenti, de szűkebb értelemben is minimálisan annak lényeges tartalmára kihat, illetve a szolgálatteljesítési hely megváltoztatását eredményezi. Mindezt alátámasztja, hogy

1. decemberében felperesek egy kollégáját, személy1-et átszervezésre hivatkozással személyzeti elbeszélgetés alá vonták, mert az Alosztályon a kísérőőri beosztások megszűnték. személy1 átszervezés előtti és utáni besorolása, rendfokozata, beosztási illetménye, illetménypótlékai változatlanok maradtak, s csak a végzendő feladatai változtak kísérőőriről fogdaőrire. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.221/2026/4 7 [18] Az állománytáblázat módosítása a munkáltató feladat- és érdekkörébe tartozó eljárás, abba a felpereseknek semmiféle beleszólása, eljárási lehetősége nincsen. Az állománytáblázatnak valósan, tényszerűen kell tartalmaznia a szolgálati beosztásokat (munkaköröket), hiszen szakmai indokok alapján felmérten meghatározásra került, hogy az adott szervezeti egységnél a terület méretét, lakosságszámát, bűnözési frekventáltságát alapulvéve, az adott hivatásos munkakörökből melyikre és milyen számban van szükség a rendőrségi munka ellátásához. Attól, hogy alperes a Rendőrkapitányság állománytáblázatát nem módosította, erre irányuló intézkedést nem tett, a Hszt.
2. §
3. pontja szerinti átszervezés bekövetkezett, megvalósult, mivel felperesek
4. február
5. óta olyan szolgálati beosztásba van kinevezve, amely beosztás ténylegesen megszűnt. Ezért az átszervezés esetére irányadó munkajogi intézkedéseket az alperesi munkáltatónak meg kell tennie, úgymint beosztás felajánlás, személyzeti beszélgetés keretében, annak hivatásos állomány tagja általi el nem fogadása esetén pedig a szolgálati jogviszony munkáltatói felmentéssel történő megszüntetése iránt kell intézkednie a Hszt.
6. §

(1)bekezdés b) pontja, valamint

(5)bekezdése szerint. [19] A fogdaőr, a fogdafelügyelő és a kísérőőr különböző munkakör, azok eltérő feladatkört feltételeznek, hiszen egyébként értelmetlen lenne a három beosztás megkülönböztetése. A három beosztás alapvetően a tekintetben különül el egymástól, hogy a fogdaőr, fogdafelügyelő a fogvatartott fogvatartási helyén (így különösen a fogvatartotti zárka, vizesblokk, szabad levegőn tartózkodásra kialakított helyiségek) szükséges rendőri feladatokat végzi. Ezzel szemben a kísérőőr a fogvatartott büntetés-végrehajtási intézetbe, törvénykezési épületbe stb. történő szállításában, átkísérésében működik közre, illetve az ezzel összefüggő szolgálati feladatokat teljesíti. A beosztások közötti lényeges tartalmi különbséget a keresethez csatolt felperesi munkaköri leírás, illetve munkaköri leírás kiegészítés is egyértelműen alátámasztja. Utalt arra, hogy az elsőfokú ítélet ellentétes a bírói gyakorlattal is, hiszen felperesek közvetlen kollégai perében. azonos pertárgyban a Szegedi Törvényszék három másik bírája is keresetnek helyt adó ítéletet hozott (6.K.700.935/2025/18., 8.K.700.937/2025/29. 12.K.701.000120Z5/12.). [20] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte a felperesek másodfokú perköltségben marasztalása mellet. [21] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő ítéletet hozott, melyet a Kp. és Pp. rendelkezéseinek megfelelően indokolt. A korábban a Fogda elhelyezésére szolgáló épület kiürítése és ezáltal annak ideiglenes megszűnése nem minősülhet átszervezésnek. Átszervezésről a Hszt. 2.§ 5. pontja alapján kizárólag állománytáblázat módosításával járó szervezési intézkedés esetén lehet szó, ebből következik, hogy az állománytáblázat módosítása nélkül nincs átszervezés, átszervezés hiányában a 86.§

(5)bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazására lehetőség nincs. A Rendőrkapitányság fogdájának bezárását követően az állománytáblázat módosítására nem került sor, tekintettel többek között a fennálló állapot ideiglenes jellegére, az Alosztályon rendszeresített beosztások szükségességére tekintettel. Alperes tényszerűen állítja, hogy az állománytáblázat módosításával járó szervezeti intézkedést nem hajtott végre. Az épület kiürítésével a Fogda és az Alosztály állománytáblázatban történő megtartása továbbra is indokolt és szükséges. A személyi állomány létszámának és összetételének, a szolgálati beosztásoknak Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.221/2026/4 8 állománytáblázatban történő módosítása ésszerűtlen döntés, mivel a Fogda megszűnése nem végleges, valamint az Alosztály megszüntetése megakadályozná a fogda helység1 illetékességi területén történő ismételt megnyitása esetén a kapcsolódó feladatok ellátását. [22] Kiemelte, hogy a Fogda ideiglenes bezárásával az Alosztály állományába rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatkörökre továbbra is szükség van. Nem vitatott, hogy jelenleg nincs olyan irat, illetve döntés, ami egyértelműen megállapítja az új fogda kijelölésére szolgáló épület létrejöttének vagy akár kijelölésének az időpontját. Ezen döntésre, a végleges megvalósítást tartalmazó döntésre az alperesnek nincs ráhatása, így annak időpontját sem tudja az alperes. Ugyanakkor ez az idő akár lehet a következő hónapban is, egy már létező épületben történő megvalósítással. Ugyanakkor az átszervezés fogalmának meghatározásában megjelölt esetkörök, így a szolgálati beosztás megszűnése, a szolgálatteljesítési hely megváltozása, a szolgálati beosztás lényeges tartalmának megváltozása közül egyike sem áll fenn. Az átrendeléssel kapcsolatos felperesi érvelésre megjegyezte, hogy a Hszt. 60. §

(1)-

(2)bekezdései alapján valóban a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalúan egy naptári éven belül négy hónapra rendelheti át a hivatásos állomány tagját meghatározott szolgálati feladat teljesítésére, ugyanakkor ezen időtartam bármennyi időre meghosszabbítható a hivatásos állomány tagjának kérelmére. Ezen jogszabályi lehetőséggel több, az érintett Alosztály állományába tartozó fogdaőr is élt. Alaptalan a felperes azon hivatkozása, hogy az épület, de facto bezárásával a fogda, mint jogintézmény és az ahhoz kapcsolódó, az Alosztály állományába tartozó fogdaőri/fogdafelügyelői szolgálati beosztás kiüresedett volna. A felperesek munkaköri leírásai szolgálatteljesítés helyként a helység1 Rendőrkapitányság cím5 mellett az illetékességi területet is meghatározza, amely nem korlátozódik erre az objektumra. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [23] A fellebbezés – az alábbiak szerint – alapos. [24] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp. 108. §

(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen hívta fel az irányadó jogszabályi rendelkezéseket, azonban téves jogi következtetést vont le a Hszt. 2. § 5. pontja értelmezése és a Hszt. 86. §

(1)bekezdés b) pontja és

(5)bekezdése szerinti átszervezéssel összefüggő, a felperesek közszolgálati jogviszonyát érintő személyzeti-munkaügyi eljárás lefolytatására, intézkedések megtételére vonatkozó alperesi kötelezettség tekintetében, amely miatt az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság megváltoztatta. [25] A fellebbezési kérelem kapcsán az elsőfokú bíróság által, a felek által sem vitatott módon, meghatározott tárgyú jogkérdés mikénti elbírálása körében a másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy amint arra Kúria Mfv.10009/2025/

1. számú precedensképes határozatában rámutatott, átszervezés alatt nem kizárólag a szervezeti felépítést érintő Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.221/2026/4 9 változtatást, hanem a korábbi munkaköri feladatelosztás megváltoztatását is érteni kell. Az Mfv.10645/2012/
2. számú precedensképes határozat szerint az átszervezés nemcsak a munkáltató szervezeti felépítésében bekövetkező változásokat jelenti, hanem fogalmi körébe tartozik az is, amikor a szervezeti felépítést nem érintő, azonban a korábbi munkaköri feladatmegosztás megváltozását eredményező olyan munkáltatói intézkedésre kerül sor, amely alapján az érintett munkavállaló feladatait a továbbiakban más munkavállaló látja el. Az ítélőtábla ehelyütt rögzíti, hogy a Kúria joggyakorlata szerint az átszervezés egy rendkívül tág fogalom, amely a munkaszervezésben, a munkaköri feladatelosztásban, vagy a szervezeti struktúrában bekövetkezett változásokat jelenti. Ez magában foglalja a szervezeti egységek összevonását vagy szétválasztását és a munkakörök megszüntetését is. [26] A perbeli ügyben az alperes által sem vitatottan a feladatok átcsoportosítása a Fogda bezárása okán tényszerűen szükségessé vált, tekintettel arra, hogy a mai napig nem áll rendelkezésre olyan épület a Rendőrkapitányság illetékeségi területén, amelyben az Alosztály állományában rendszeresített fogdaőri, illetve fogdafelügyelői beosztásokhoz tartozó feladatkörök elláthatóak lennének. Fentiekkel összefüggésben az ítélőtábla kiemeli, hogy a munkáltatónak joga a szervezeti felépítés és a munkakörök, feladatok meghatározása, azonban nem elég ennek szervezeti struktúrába történő megvalósítása és formális létrehozása, hanem az egyes munkakörök, szervezetek mögött lévő tényleges tartalom feltárása is szükséges. [27] A Hszt.
3. § pontja szerint e törvény alkalmazásában átszervezés: a rendvédelmi szervnél végrehajtott minden olyan, az állománytáblázat módosításával járó szervezési intézkedés, amelynek következtében a hivatásos állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás megszűnik, vagy lényeges tartalma – így különösen a szolgálati beosztás besorolása vagy az ahhoz rendelt képesítési, képzettségi, végzettségi követelmények –, vagy a szolgálatteljesítési hely megváltozik; nem minősül átszervezésnek, ha a rendvédelmi szerv egészét vagy érintett szervezeti egységét más rendvédelmi szervvel összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a hivatásos állomány tagja más rendvédelmi szerv állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztás lényeges tartalma nem változik, nem minősül továbbá átszervezésnek – a szolgálati beosztás lényeges tartalmának módosítása nélkül – a szolgálati beosztás megnevezésének módosítása. [28] A másodfokú bíróság rámutat, hogy a Szolgálati Szabályzat konkrétan és egyértelműen elkülöníti egymástól a fogdaőr és a kísérőőri feladatokat, ennél fogva egymástól elkülönített beosztásokat rendszeresít a fogvatartottak őrzéséhez és kíséréséhez. A kúriai döntéseken alapuló bírói gyakorlat szerint az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes, csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperesek fogdaőr, illetve fogdafelügyelő beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.221/2026/4 10 elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. [29] Az ítélőtábla megítélése szerint a munkaköri leírás kiegészítésével az alperes, tekintettel arra, hogy a felperesek számára a fogdafelügyelői, illetve fogdaőri feladatokat bizonytalan ideig nem tudta biztosítani, a felperesek gyakorlatilag elláthatatlan, tehát ténylegesen megszűnt munkakörét egy más munkakörhöz rendelt feladatkörre, kísérőőri feladatra változtatta meg. A Hszt.
4. §-a szerinti ideiglenes átrendelés azonban a Hszt.-ben meghatározott időbeli korlátok okán a jelen perben a felperesek jelentősen elhúzódó, bizonytalan időtartamú, beosztásuktól eltérő foglalkoztatása miatt nem értelmezhető. Utal e körben az ítélőtábla a Kúria Kf.45.078/2022/
5. számú döntésére, amely szerint az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön, tehát adott beosztáson belül határozhatta meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. Mindebből következik, hogy az alperes a felperesek esetében nem egészíthette ki jogszerűen a felperesek fogdafelügyelő, fogdaőr munkakörét a kísérőőri munkakör ellátásával, különös tekintettel arra, hogy a kísérőőri állomány szervezeti intézkedéssel, átszervezéssel, (szervezeti) állománytábla-módosítással az alperesnél már évekkel korábban felszámolásra került. [30] A fentiek alapján a felperesek esetében nem foghat helyt azon alperesi érvelés, hogy a Hszt.
6. §
7. pontja alapján az átszervezés szükségessége, de iure (jogi értelemben) nem merült fel. Ezzel szemben a Hszt.
8. §
9. pontjának az Alaptörvény
10. cikkének értelmében, a józan észnek megfelelően történő nyelvtani-logikai értelmezés szerint az átszervezés az olyan szervezési intézkedések gyűjtőfogalma is, amelynek következtében a hivatásos állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás megszűnik, vagy lényeges tartalma – így különösen a szolgálati beosztás besorolása vagy az ahhoz rendelt képesítési, képzettségi, végzettségi követelmények –, vagy a szolgálatteljesítési hely megváltozik, mindezen de facto (ténybeli) változásokat pedig le kell képeznie az állománytáblázat szervezeti módosításának is. A felperesek esetében nem vitatható, hogy az általuk betöltött szolgálati beosztás a bizonytalan jövőig helység1en a fogdának alkalmas épület hiányában ténylegesen nem látható el, tehát esetükben a fogdafelügyelői, illetve fogdaőri beosztás lényeges tartalma kiüresedett, valamint a Rendőrkapitányság kényszerű elköltözése folytán a felperesek szolgálatteljesítési helye is megváltozott, hiszen a beosztásuk szerinti feladat a Fogda eredeti épületéhez kötődött, csak ott volt ellátható. Nem eshet a felperesek terhére azon alperesi mulasztás, hogy a ténylegesen bekövetkezett átszervezés jogi értelemben nem járt együtt az állománytábla módosításával. Megállapítható, hogy az alperes munkáltatói intézkedése a felpereseket a meg nem határozott, bizonytalan jövőre nézve jogbizonytalanságban tartotta, ami olyan téves jogértelmezésen alapult, ami ellentétes a Hszt. által implementált, az Európai Parlament és a Tanács az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről 2019/1152 irányelve rendelkezéseivel is. Ellent mond az alperesi jogértelmezésnek a saját korábbi gyakorlata is, hiszen a kísérőőri állomány már említett felszámolása kapcsán a felperesek is hivatkoztak fellebbezésükben arra, hogy érintett kollégájuk esetében átszervezéssel összefüggő, személyzeti-munkaügyi eljárás lefolytatására, intézkedések megtételére került sor, ezen felperesi állítást pedig alperes sem vitatta. Fővárosi Ítélőtábla 6.Kf.700.221/2026/4 11 [31] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
11. §

(2)bekezdése alapján megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy az I. és II. rendű felperes vonatkozásában 15 napon belül tegyen eleget a Hszt. 2. § 5. pontja, valamint 86. §

(1)bekezdés b) pontja és

(5)bekezdése szerinti átszervezéssel összefüggő, a felperesek közszolgálati jogviszonyát érintő személyzeti-munkaügyi eljárás lefolytatására, intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettségének. [32] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §

(3)bekezdése alapján a 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a Pp. 83. §

(1)bekezdése értelmében kötelezte a pervesztes alperest a felperesek elsőfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, annak mértékét a Pp. 81. §

(1)-

(2),

(5)bekezdéseire, 82. §

(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §

(3)bekezdés a) pontjára, 3. §

(2)bekezdésére, 4. §

(1)bekezdésére figyelemmel állapította meg. A felperesek másodfokú perköltségre is igényt tartottak, azonban annak IM rendelet szerinti felszámítását elmulasztották, ezért azt részükre az ítélőtábla nem tudta megállapítani. [33] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. §

(1)bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §

(3)bekezdés c) pontja és 46. §

(1)bekezdés alapján meghatározott (48.000 forint) összegű fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §

(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Pp. 102. §

(1)és

(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. [34] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó

1. §-a értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [35] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
2. §

(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,

1. június
2. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. a tanács elnöke dr. Tóth László s.k. előadó bíró dr. Stumpf- Rádai Ágota s.k. bíró