← Magyarország

Bfv.404/2022/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása. A büntető anyagi jogi szabály sérelmét jelenti, ha a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó tényállás alapján – az elbírálás szempontjából jelentős valamennyi körülmény megállapításának hiányában – a II. rendű terhelt cselekményének büntetőjogi minősítésében nem lehet dönteni. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.404/2022/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. október
  3. Az ügy tárgya: garázdaság bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt2 és társai (Terhelt1 II. rendű terhelt) Elsőfok: Kunszentmiklósi Járásbíróság, 3.B.95/2019/
  4. ítélet, tárgyalás,
  5. november
  6. Másodfok: - Az indítvány előterjesztője: Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Kúria 1.Bfv.404/2022/12-I 2 Rendelkező rész A Kúria a garázdaság bűntette és más bűncselekmények miatt terhelt2 és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kunszentmiklósi Járásbíróság 3.B.95/2019/
  7. számú ítéletét Terhelt1 II. rendű terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria elrendeli a hatályon kívül helyezett ítéletben megállapított, Terhelt1 II. rendű terheltet terhelő pénzbüntetés, valamint bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a befizető terhelt részére történő visszatérítését. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Kunszentmiklósi Járásbíróság a
  8. november
  9. napján meghozott 3.B.95/2019/
  10. számú ítéletével Terhelt1 II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki zsarolás bűntettének kísérletében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  11. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  12. §

(1)bekezdés], társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett garázdaság vétségében [Btk. 339. §
(1)bekezdés] és 2 rendbeli társtettesként elkövetett testi sértés vétségében, melyből 1 rendbeli kísérlet [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés]. Ezért a II. rendű terheltet halmazati büntetésül 312 óra közérdekű munkára és 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000 forintban állapította meg. Az így kiszabott összesen 250.000 forint pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. [2] Az ítélet Terhelt1 II. rendű terhelt vonatkozásában
  1. november
  2. napján jogerőre emelkedett. [3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás II. pontja szerint az ittas állapotban lévő Terhelt1 II. rendű terhelt
  3. február
  4. napján 18 óra 15 perc körüli időben helység1on, a tértől követte a 75 éves tanú5 sértettet és feleségét a helység1, cím10 szám alatti patikáig, ahol azzal szólította meg a sértettet, hogy van-e nála pénz. Miután a sértett közölte, hogy nincs nála pénz, a II. rendű terhelt rövid szóváltást követően a sértett lakásának kapujánál támadóállásban a sértett elé állt, ökleit fenyegetően maga elé emelte, majd ismét megkérdezte, hogy „Van magánál pénz?”. A sértett a II. rendű terhelt fenyegető fellépésétől Kúria 1.Bfv.404/2022/12-I 3 és követelésétől megijedt, de az általa közben kinyitott elektromos kapuban megjelent a sértett közepes termetű kutyája, a II. rendű terhelt meglátva a kutyát, távozott a helyszínről, ezáltal a sértettnek kára nem keletkezett. [4] A II. rendű terhelt jogtalan haszonszerzési célzattal fenyegette meg a sértettet, akit arra akart kényszeríteni, hogy adjon neki pénzt, ennek érdekében a cselekmény elkövetését a II. rendű terhelt megkezdte, azt azonban nem tudta befejezni. A II. rendű terhelt a cselekmény elkövetésével nem saját elhatározásából, hanem azért hagyott fel, mert a sértett lakása nyitott kapujában megjelent a sértett közepes testű kutyája, az állat láttán a II. rendű terhelt a cselekmény folytatásával felhagyott, és visszatért a közelben tartózkodó társaihoz {Kunszentmiklósi Járásbíróság 3.B.95/2019/
  5. számú ítélet [17]-[18] bekezdés}. [5] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Bfel.B.186/2022/
  6. számon felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be.
  7. § a) pontjában és a Be.
  8. §
(1)bekezdés
  1. b)pont I. fordulat
  2. ba)alpontjában meghatározott okból. [6] Indokai szerint az irányadó tényállás alapján a II. rendű terhelt jogtalan eltulajdonítás végett fenyegetést alkalmazott a sértettel szemben, amely fenyegetés ráutaló magatartás formájában nyilvánult meg, mivel a terhelt közvetlenül a sértett elé állt és a követelését ökölvívó testtartásban ismételte meg. Kifejezetten nem mondta, hogy bántalmazza ellenállás esetén, a körülmények alapján azonban a sértett számolhatott a testi épségét veszélyeztető azonnali bántalmazással arra az esetre, ha nem tesz eleget a követelésnek. Erre figyelemmel a II. rendű terhelt által létrehozott helyzet a sértett szemszögéből nézve egyértelműen testi épség elleni közvetlen fenyegetésként jelentkezett. [7] Rámutatott arra a következetes ítélkezési gyakorlatra, miszerint rablás valósul meg, ha az elkövető által alkalmazott testi épség elleni közvetlen fenyegetés dolog átadására irányul. Ehhez képest zsarolás megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a fenyegetés nem lenyűgöző hatású, hanem csak az akaratot hajlító. [8] Erre figyelemmel a járásbíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével minősítette a II. rendű terhelt cselekményét a Btk. 367. §
(1)bekezdésébe ütköző zsarolás bűntette kísérletének, a magatartása ugyanis a Btk. 365. §
(1)bekezdése szerinti rablás bűntettének kísérletét valósította meg. [9] A kiszabott büntetés tekintetében kifejtette, hogy az irányadó büntetési tétel alsó határából kiindulva a II. rendű terhelttel szemben a Btk. 82. §
(2)bekezdés c) pontja szerint legkevesebb egy évi szabadságvesztés, illetve a Btk. 82. §
(4)bekezdése alapján – a legsúlyosabb bűncselekmény kísérleti szakban maradására figyelemmel – a Btk. 82. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel egy évi szabadságvesztés helyett is csak rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabására lenne lehetőség. Álláspontja szerint a járásbíróság által a jogerős ítéletben kiszabott közérdekű munka és pénzbüntetés csak a Btk. 82. §
(3)bekezdése alapján jöhetne szóba, amelynek alkalmazása a II. rendű terhelt esetében kétszeres enyhítés mellett is kizárt. Ezért a II. tényállási pontban írt bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt a II. rendű terhelttel szemben kiszabott közérdekű munka és pénzbüntetés is törvénysértő. Kúria 1.Bfv.404/2022/12-I 4 [10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a Kunszentmiklósi Járásbíróság 3.B.95/2019/
  1. számú ítéletét Terhelt1 II. rendű terheltet érintően változtassa meg akként, hogy a II. rendű terhelt zsarolás bűntette kísérleteként [Btk.
  2. §
(1)bekezdés] értékelt cselekményét rablás bűntette kísérletének [Btk. 365. §
(1)bekezdés] minősítse, a II. rendű terheltet szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélje, továbbá a Kunszentmiklósi Járásbíróság
  1. március
  2. napján jogerőre emelkedett 22.B.25/2018/
  3. számú határozatával kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelje el. [11] A Legfőbb Ügyészség BF.324/2022/
  4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben módosított tartalommal tartotta fenn. [12] Kifejtette, hogy a Btk.
  5. §
(3)bekezdésében felsorolt büntetések nem csupán akkor szabhatóak ki, ha a büntetési tétel alsó határa egyévi szabadságvesztés. E rendelkezés helyes értelme az, hogy amennyiben a büntetés enyhítése körében, vagy az ún. kétszeres leszállás folytán sor kerül a Btk. 82. §
(2)bekezdés d) pontja alkalmazására, akkor az egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabására sor kerülhet, és ezzel együtt megnyílik a lehetőség arra is, hogy a bíróság a Btk. 82. §
(3)bekezdését alkalmazza. Ebből következően a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményeknél kísérlet vagy bűnsegély esetén a Btk. 82. §
(3)bekezdésében írt büntetések kiszabhatóak, így a II. rendű terhelttel szemben a pénzbüntetés és közérdekű munka büntetés kiszabására törvényesen került sor. [13] Ugyanakkor utalt a Kúria következetes ítélkezési gyakorlatára arra nézve, hogy a felülvizsgálati eljárásban megállapított törvénysértő minősítés esetén a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha az a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között került kiszabásra. Ha tehát a minősítés valóban törvénysértő, akkor vizsgálni kell, hogy a kiszabott büntetés – a helyes minősítéshez képest – törvényes-e. [14] Álláspontja szerint a II. rendű terhelt terhére rótt cselekmények számára és a felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatti elkövetésre figyelemmel a jogerős ítéletben kiszabott büntetés nem illeszkedik a büntetéskiszabási körülményekhez, egyúttal a II. rendű terhelt cselekményeihez képest sérti a belső arányosság követelményét is. [15] Rámutatott arra is, hogy az első fokon jogerőre emelkedett ítélet indokolása nem tartalmazza a bíróság által értékelt enyhítő és súlyosító körülményeket, így az ügydöntő határozat megváltoztatására a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhet sor. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a Kunszentmiklósi Járásbíróság 3.B.95/2019/
  1. számú ítéletét Terhelt1 II. rendű terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. [16] A II. rendű terhelt és a védője a felülvizsgálati indítványra észrevételt nem tett. [17] III. A felülvizsgálati indítvány – eltérő indokok alapján – alapos. Kúria 1.Bfv.404/2022/12-I 5 [18]
  2. A Be.
  3. §
(3)bekezdése alapján a terhelt terhére a jogerős határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthető elő felülvizsgálati indítvány. A határozatot a járásbíróság
  1. november
  2. napján kihirdetés útján közölte a Kunszentmiklósi Járási Ügyészséggel. Mivel a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére
  3. április
  4. napján került sor, így az határidőben érkezett, ezért joghatályosnak tekinthető. [19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely a büntetőeljárásról szóló
  5. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  6. §-a alapján kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, a Be.
  7. §-ában kimerítő jelleggel felsorolt anyagi és eljárásjogi okok alapján vehető igénybe. [20]
  8. A Be.
  9. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [21] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [22] Az ügyészség a felülvizsgálati indítványában a II. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmények közül a jogerős ítélet II. tényállásában leírt magatartás jogi minősítését kifogásolta. Álláspontja szerint a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás alapján törvénysértő e cselekmény zsarolás bűntette kísérletekénti [Btk. 367. §
(1)bekezdés] minősítése, helyesen a terhelt terhére rablás bűntettének kísérlete [Btk. 365. §
(1)bekezdés] állapítható meg. [23] A Kúriának a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás alapján kellett állást foglalnia abban, hogy a Kunszentmiklósi Járásbíróság 3.B.95/2019/79. számú ítéletében a II. tényállásban írt cselekmény minősítése törvényes-e. [24] A Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pontja szerint rablást valósít meg, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. [25] A rablási erőszak olyan személy ellen irányuló lenyűgöző, az akaratot megtörő fizikai ráhatás, amely alkalmas arra, hogy leküzdje a megtámadott személy ellenállását. Az ilyen fokú erőszak nem teszi lehetővé, hogy a megtámadott az ellenállás és az engedelmesség között választhasson. Arra kényszerül, hogy a dolog elvételét tűrje (EBH 2019.B.19.). [26] A fenyegetés a Btk.
  1. §
  2. pontja szerint – eltérő rendelkezés hiányában – súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Kúria 1.Bfv.404/2022/12-I 6 [27] A rablás bűntette esetén a törvény az élet, testi épség ellen irányuló és közvetlen fenyegetés megvalósulását kívánja meg. A fenyegetés lenyűgöző erejének megállapításakor minden esetben vizsgálni kell az ügy konkrét körülményeit, a terhelt és a sértett viszonylatában a fenyegető tartalmat, annak a sértettre gyakorolt hatását, a megfenyegetett személy fizikai, pszichikai adottságait, életkorát, valamint az elkövetés külső tényezőit is. [28] A fenyegetés mértékét alapvetően a megfenyegetett sértett tekintetében kell vizsgálni, ugyanis a fenyegetés komolysága annak alapján ítélhető meg, hogy az a sértettre milyen hatást gyakorolt, benne félelmet váltott-e ki. Kétségtelen, hogy az erőszak, vagy a fenyegetés viszonylag csekélyebb foka is elegendő lehet a rablás megállapításához, ha a sértettre az adott körülmények között lenyűgöző hatást gyakorolt (EBH 2007.1591.). [29] A Btk.
  3. §
(1)bekezdése alapján zsarolást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. [30] A zsarolás elkövetési magatartása tehát nem az elvétel, hanem az elkövető a sértettet arra kényszeríti, hogy az általa megkívánt magatartást tanúsítsa. [31] A zsaroláshoz megkívánt erőszak enyhébb fokú, mint a rablás esetében, ugyanis nem jelent lenyűgöző fizikai ráhatást, ezért megállapítását megalapozza a csekélyebb mérvű erőszak is, mely az akaratot hajlítja, korlátozza és az adott helyzetben alkalmas annak elérésére, hogy a sértett az akaratával ellentétes magatartást tanúsítson. [32] A zsarolás alapesetét megvalósító fenyegetésnek – szemben a rablással – nem kell az élet, vagy testi épség ellen irányulnia, és nem közvetlen, ekként a később bekövetkező hátrány kilátásba helyezését is magában foglalhatja (EBH 2007.1591.). [33] A törvény a megfenyegetettben komoly félelem keltésére való alkalmasságot kívánja meg, amiből következik, hogy e bűncselekmény esetén is a fentebb részletezett szempontok alapján történik annak vizsgálata, hogy a zsarolás megállapításához megkívánt mérvű fenyegetés valóban megvalósult-e. Az elkövető szemszögéből ugyanakkor elegendő annak felismerése, hogy a fenyegetése a sértettben ilyen hatás kiváltására alkalmas (BH 2020.
  1. II.). [34] Rá kell mutatni emellett arra is, hogy a zsarolás bűntettének a kísérlete nem valósul meg olyan általános felszólítás esetén, amely nem konkretizálja a sértettől követelt pénz összegét és átadásának időpontját. A zsarolás bűntettének a kísérletéről ugyanis akkor van szó, ha a károsodás elmaradt vagy a fenyegetett személy nem tanúsította az elkövető által kierőszakolni kívánt magatartást. Ha azonban a sértett nem is tudhatta meg a terhelt kijelentéséből, hogy milyen magatartást kell tanúsítania, a kísérlet megállapítására sem kerülhet sor (BH 2001.362.). Kúria 1.Bfv.404/2022/12-I 7 [35]
  2. Az elsőfokú bíróság által a jogerős ítéletben megállapított II. tényállásban foglaltak alapján nem vonható le egyértelmű következtetés arra nézve, hogy a II. rendű terhelt cselekménye zsarolás vagy rablás bűntettének kísérleteként minősül-e, avagy a II. rendű terhelt felelősségre vonása esetlegesen más bűncselekmény miatt indokolt. [36] A tényállás nem rögzíti ugyanis kellő részletességgel a magatartás elbírálása szempontjából jelentős valamennyi körülményt, így a II. rendű terhelt fenyegető fellépésének közvetlen előzményeit, a terhelt és a sértett között útközben kialakult szóváltás tartalmát; a sértett életkorának feltüntetésén túlmenően a tényleges fizikai, pszichikai adottságait; az elkövetés helyének jellemzőit. Nem olvasható ki a tényállásból az sem, hogy a sértett a II. rendű terhelt pénzre vonatkozóan feltett kérdéseit követelésként, a magatartását fenyegetésként értékelte-e. Mindezen körülmények hiányában nem állapítható meg a tényállásból az sem, hogy a II. rendű terhelt magatartása az adott helyzetben az akaratát korlátozó vagy akaratbénító hatással bírt-e a sértettre. [37] Erre figyelemmel a kifejtettek alapján a jogerős ítéletben rögzített és a felülvizsgálat során irányadó II. tényállási pont alapján a Kúria nem volt abban a helyzetben, hogy megnyugtatóan állást foglaljon a II. rendű terhelt cselekményének helyes jogi minősítése kérdésében, majd ezután abban, hogy a kiszabott büntetés törvényes-e. [38] A Kúria következetes gyakorlata alapján a büntető anyagi jog szabályainak sérelmét jelenti, ha az irányadó tényállás alapján a terhelt büntetőjogi felelőssége körében nem lehet dönteni (BH 2021.8., BH 2014.
  3. I., BH 2013.
  4. II., BH 2010.141., BH 1998.110.). [39] Mivel az anyagi jogi hiba kiküszöbölésére a felülvizsgálati eljárásban nem nyílt törvényes lehetőség, a Be.
  5. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezésének, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú bíróság új eljárásra utasításának van helye. [40]
  1. A főügyészség indítványának és a Legfőbb Ügyészség átiratának az enyhítő szakasz alkalmazása és a kiszabott büntetés törvényessége körében kifejtett érveivel kapcsolatban a Kúria a teljesség kedvéért az alábbiakat rögzíti. [41] 4.
  2. A Btk.
  3. §
(1)bekezdése szerint a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. [42] A Btk. 82. §
(2)bekezdés
  1. c)pontja szerint, ha a büntetési tétel alsó határa kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi, míg a
  2. d)pontja szerint, ha alsó határ egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni. [43] A Btk. 82. §
(3)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a
(2)bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak. Kúria 1.Bfv.404/2022/12-I 8 [44] A Btk. 82. §
(4)bekezdése szerint kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a
(2)bekezdés alapján kiszabható büntetés is túl szigorú lenne, a büntetést a
(2)bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni. [45] E rendelkezésekből az következik, hogy amennyiben a büntetési tétel alsó határa kétévi szabadságvesztés, a Btk. 82. §
(2)bekezdés c) pontja értelmében nincs lehetőség ehelyett egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabására. A Btk. 82. §
(3)bekezdése alapján a szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, illetve ezek a büntetések egymás mellett akkor szabhatók ki, ha a törvény szerint kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama egy év. Erre figyelemmel a súlyosabban büntetendő bűncselekményeknél – azaz a Btk. 82. §
(2)bekezdés a)-c) pontja szerinti esetekben – erre nem kerülhet sor. [46] Ebből következően olyan bűncselekmény megállapításánál, amelynél a büntetési tétel két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, egy évi szabadságvesztésnél rövidebb tartamú szabadságvesztést, vagy szabadságvesztés helyett elzárást, közérdekű munkát vagy pénzbüntetést, illetve e büntetéseket egymás mellett akkor lehet kiszabni, ha a cselekmény a Btk. 82. §
(4)bekezdésére figyelemmel kísérleti szakban marad, vagy azt bűnsegédként követik el (Kúria Bfv.I.1379/2020/6.). [47] Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy nem tekinthető önmagában törvénysértőnek az olyan büntetés, ami az ügyben a terhelttel szemben az adott bűncselekmény miatt – akár az enyhítő szakasz alkalmazásával – kiszabható. Ezért az ilyen büntetés súlyosítására felülvizsgálati eljárásban akkor sem kerülhet sor, ha a téves minősítést a másodfokú bíróság észlelte és korrigálta, a büntetés tartamát azonban a súlyosítási tilalom folytán nem növelhette. Az enyhítő szakasz alkalmazásának indokoltsága nem felülvizsgálati ok (BH 2021.303.). [48] 4.2. Helyesen mutatott rá a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont I. fordulat
  2. ba)alpontjának megállapítása esetén a hatályos eljárási törvény nem tartalmaz olyan szűkítő rendelkezést, amelynek értelmében törvénysértő minősítés esetén nincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki. Ezért a téves minősítést kifogásoló, és egyben a kiszabott büntetést is sérelmező felülvizsgálati indítvány esetében a felülvizsgálat nem kizárt pusztán azért, mert a kiszabott büntetés a helyes minősítés szerint is az arra vonatkozó törvényes büntetési tételkeretek közé esik (BH 2018.159.). [49] Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban megállapított törvénysértő minősítés esetén a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha azt a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tételkereten belül marad. A büntetés mértékének felülvizsgálatára így nem csak a büntetési tételhatárokon kívül eső büntetés kiszabása esetén kerülhet sor. [50] A büntetést annak céljához igazítva, egyéniesítve, a cselekmény tárgyi súlyához, az ítélet belső arányához igazodóan kell kiszabni. Így a törvénysértő minősítés kihathat az irányadó büntetési tételkereten belül maradó büntetés törvényességére akkor is, ha nem felel meg a helyes minősítésű bűncselekmény tárgyi súlyának, az alanyi bűnösség fokának (BH 2021.190.). Kúria 1.Bfv.404/2022/12-I [51] 9 Jelen ügyben azonban ennek vizsgálatára nem kerülhetett sor. [52] IV. 1. A kifejtett érvek mentén a Kúria – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen – a megtámadott elsőfokú határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontjára tekintettel, a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. [53] A Kúria a Be. 663. §
(3)bekezdése szerinti utasításként írja elő, hogy a Kunszentmiklósi Járásbíróság a megismételt eljárásban a vádiratban a II. rendű terhelt terhére rótt II. tényállás szerinti bűncselekménnyel kapcsolatban valamennyi, a jogkövetkeztetés levonásához szükséges körülményt tisztázzon és állapítson meg az ítéleti tényállásban, így a II. rendű terhelt és a sértett között útközben kialakult szóváltás tartalmát, a sértett tényleges fizikai, pszichikai adottságait, a II. rendű terhelt és a sértett erőviszonyait, az elkövetés helyének jellemzőit, a II. rendű terhelt cselekményének egyéb lényeges külső tényezőit. Ennek alapján vonjon következtetést arra, hogy a megállapított cselekmény kimerítette-e valamely vagyon elleni erőszakos bűncselekmény törvényi tényállási elemeit, vagy az más bűncselekmény megállapítását eredményezi. [54] A Kúria megjegyzi azt is, hogy a tényállásban kerülendő az elkövetési magatartásnak a törvényi tényállás megfogalmazásával egyező, illetve az általánosságokat tartalmazó kifejezések használata. Ezek helyett a tényállásban a konkrét történéseket szükséges rögzíteni. [55] 2. A Be. 856. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a pénzbüntetést és a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a visszatérítésről felülvizsgálat esetén a Kúria rendelkezik. [56] Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a II. rendű terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett pénzbüntetés és bűnügyi költség összegének mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [57] V. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró Kúria 1.Bfv.404/2022/12-I 10

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.