← Magyarország

Kfv.37047/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Önmagában az, hogy valamely fél nem ért egyet a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel, nem elégséges a felülvizsgálati kérelem befogadásához és az ítélet érdemi felülvizsgálatához. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.047/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Borsfai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Borsfai Balázs ügyvéd cím2 Az alperes: Vas Vármegyei Kormányhivatal cím3 Kúria VII.Kfv.37.047/2025/2 2 Az alperes képviselője: Dr. Lampért Bernadett kamarai jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben hozott, VA/KMEMFF-FVO/302-16/
  2. számú határozattal módosított VA/KMEMFF-FVO/302-12/
  3. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Győri Törvényszék 10.K.700.897/2024/
  4. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
  5. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] név1
  6. április 15-én benyújtott panasza alapján eljárva az alperes a
  7. június 10-én kelt, keresettel támadott alaphatározatában a felperessel szemben 1.000.000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, ezen túlmenően kötelezte arra, hogy a fogyasztói szerződés megszűnése esetén az elszámolást az üzletszabályzatában előírt, a szerződés megszűnésének napján érvényes mérőállás alapján végezze el. [2] A felperes keresete nyomán az alperes az alaphatározatának indokolását a
  8. július 18-án kelt módosító határozatával módosította, amely utóbbi határozatra a felperes a keresetét kiterjesztette. A jogerős ítélet Kúria VII.Kfv.37.047/2025/2 3 [3] A felperes által indított közigazgatási per eredményeként az elsőfokú bíróság a
  9. november 4-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [4] A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  10. évi CL. törvény (Ákr.)
  11. §-ának megfelelően módosította határozatát. [5] Ezt követően az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a felperes az üzletszabályzatának megfelelően járt-e el, illetve az alperes figyelembe vette-e az üzletszabályzatban foglaltakat. [6] Kiemelte, hogy az üzletszabályzat 20.
  12. pontja szerint az egyetemes szolgáltatási szerződés megszűnése esetén a felhasználó és a felperes a szerződés megszűnésének napján érvényes mérőállás szerint köteles egymással a szerződés megszűnését követően teljeskörűen elszámolni, és a meg nem fizetett tartozásokat megfizetni. Az elszámolás alapját képező mérőállás kapcsán a (B) pont rendelkezik a szolgáltatás igénybevételével való felhagyás esetköréről, amely esetében az elszámolás alapját képező mérőállás a területileg illetékes földgázelosztó által meghatározott mérőállás. Ez az üzletszabályzati rendelkezés nem szól a területileg illetékes földgázelosztó által becsült mérőállás meghatározásáról. Kizárólag azt tartalmazza, hogy a területileg illetékes földgázelosztónak kell a mérőállást meghatározni a szolgáltatás igénybevételével való felhagyás esetén. A felperesnek az a hivatkozása, amely szerint az üzletszabályzat lehetővé teszi a felhasználói profil besorolás alapján történő becslést is, téves, ugyanis az az üzletszabályzat 20.
  13. (C) pontja szerinti elszámolás alapját képező mérőállás fogalmi körébe tartozik, amely pont kizárólag kereskedőváltás esetében alkalmazható, és e körben rögzíti a záró mérőállás meghatározását. A perbeli esetben azonban nem kereskedőváltás történt, hanem a szolgáltatás igénybevételével való felhagyás. [7] A felperes arra is hivatkozott, hogy a szerződés megszűnésének napján érvényes mérőállás nem feltétlenül a leolvasott mérőállás. E körben az alperes a módosító határozatában helytállóan hivatkozott az üzletszabályzat 1.3.
  14. pontjában meghatározott végszámla fogalmára, amely szerint az a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnését követően, mérőállás alapján kiállított számla, amely tartalmazza a földgáz tényleges értékesítési árát – elszámolási időszakon belüli árváltozás esetében az elszámolási időszak értékesítési árait is –, és az elszámolási időszakra vonatkozó kezdő és záró fogyasztásmérő állásokkal együtt az elszámolt tényleges energiafogyasztást. Ez a rendelkezés egyértelműen az elszámolt tényleges energiafogyasztásról rendelkezik a végszámla esetében. A végszámlát tehát nem becsült mérőállás alapján kell kiállítani az üzletszabályzat szerint. [8] A fentieket erősíti a földgázellátásról szóló
  15. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/
  16. (I. 30) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
  17. §

(1)bekezdés 28. pontjában meghatározott végszámla fogalma is, amely szerint a földgázkereskedelmi szerződés megszűnését követően mérőállás alapján kiállított számla a végszámla. Ez a fogalom sem tartalmazza a becsült mérőállás alapján kiállított végszámla fogalmát. A Vhr. 115/A. §
(1)bekezdése szerint a számlázásnak és az elszámolásnak világosan, érthető módon kell történnie, valamint a tényleges energiafogyasztáson kell Kúria VII.Kfv.37.047/2025/2 4 alapulnia. Ez a jogszabályi rendelkezés is azt erősíti, hogy a számlázásnak, így a végszámlázásnak is a tényleges energiafogyasztáson kell alapulnia. [9] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes nem a saját üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelően járt el és a Vhr. rendelkezéseit is megsértette. Az alperes pedig az üzletszabályzat 20.
  1. pontja alapján állapította meg, hogy a felperes az üzletszabályzatába ütköző módon állította ki a végszámláját a panaszos részére. Az alperes nem keverte össze a felperest mint egyetemes szolgáltatót és a hálózati engedélyest, tekintettel arra, hogy egyértelműen a felperes feladata a végszámla kiállítása a tényleges fogyasztás alapján. A fentiekre tekintettel a fogyasztóvédelmi bírság kiszabása a felperessel szemben indokolt volt. A felülvizsgálati kérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [11] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára hivatkozott azzal, hogy az elsőfokú bíróság ítélete jogszabályt sért az ügy érdemére kihatóan, és az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [12] A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet is előterjesztett. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [14] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria VII.Kfv.37.047/2025/2 5
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [17] A fentiek alapján egyértelmű, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézése során is a jogegységesítő feladatára koncentrálhasson, ennek keretében pedig, az egységes ítélkezés követelményének biztosítása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára – szükség szerint – irányt mutasson. Ebből következően a befogadás tárgyában hozandó döntése során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Éppen ezért önmagában a felülvizsgálni kért határozat jogszabálysértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [18] A perbeli esetben a felperes nem jelölt meg olyan körülményt, amely a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelme befogadását indokolná. Először is, nem jelölte meg, mi az az elvi jelentőségű jogkérdés, amelyben a Kúria álláspontjának – első alkalommal történő – kifejtése lenne szükséges. A felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő alsóbb fokú bírósági határozatokat sem, amelyek arra világítanának rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. [19] A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma Kúria VII.Kfv.37.047/2025/2 6 alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. Hangsúlyozza a Kúria, hogy amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az alsóbb fokon eljáró bíróság(
  3. ok)kialakított(
  4. ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.107/2024/2., Kfv.VII.37.907/2024/2.). [20] A felperes – a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében – nem hivatkozott egyetlen olyan körülményre sem, amely az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalna. Önmagában az, hogy valamely fél – jelen esetben a felperes – nem ért egyet a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel, nem elégséges a felülvizsgálati kérelem befogadásához és az ítélet érdemi felülvizsgálatához. Emiatt a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján nem tudta befogadni. [21] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [22] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor, erre figyelemmel a felperes azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelme tárgyában történő határozathozatal okafogyottá vált, ezért azt a Kúria mellőzte. A döntés elvi tartalma [23] Önmagában az, hogy valamely fél nem ért egyet a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel, nem elégséges a felülvizsgálati kérelem befogadásához és az ítélet érdemi felülvizsgálatához. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [25] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
  1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
  2. január
  3. Dr. Varga Zs. András s.k. Kúria VII.Kfv.37.047/2025/2 7 a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró bíró Dr. Szilas Judit s.k. Dr. Varga Eszter s.k. bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.