Bf.309/2025/34 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(3)bekezdés b) pont] mint bűnsegéd, 67 rendbeli csalás vétségében [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont] mint bűnsegéd és csalás vétségében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(3)bekezdés b) pont] mint társtettes és 68 rb. csalás vétségében [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont] mint társtettes, ezért őt halmazati büntetésül 2 év 10 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapítva, hogy a kiszabott szabadságvesztésből a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [4] Terhelt3 III. rendű vádlott bűnösnek mondta ki 15 rb. csalás bűntettében [Btk. 373.§

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(3)bekezdés b) pont] mint társtettes és 68 rb. csalás vétségében [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont] mint társtettes, ezért őt halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapítva, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [5] Terhelt4 IV. rendű vádlott bűnösségét 15 rb. csalás bűntettében [Btk. 373.§

(1)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(3)bekezdés b) pont] mint bűnsegéd és 68 rendbeli csalás vétségében [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont] mint bűnsegéd állapította meg, ezért őt 1év 10 hónap - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, a vádlott a kiszabott szabadságvesztésből - annak elrendelése esetén- legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, a végrehajtás elrendelése esetére a kiszabott szabadságvesztés beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt. [6] Terhelt5 V. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki pénzmosás bűntettében [Btk.399.§

(4)bekezdés a) pont,

(5)bekezdés], ezért őt 1 év 6 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, megállapítva, hogy a kiszabott szabadságvesztésből - annak elrendelése esetén - legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, a végrehajtás elrendelése esetére a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 3 [7] A bíróság I. rendű vádlott vonatkozásában 134.400, II. rendű vádlott vonatkozásában 134.400, III. rendű vádlott vonatkozásában 134.400 forint, IV. rendű vádlott tekintetében 50.400, V. rendű vádlott tekintetében 50.400 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [8] utasította. A magánfelek által bejelentett polgári jogi igényt a törvény egyéb útjára [9] Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelek további sorsáról és kötelezte a vádlottakat a felmerült bűnügyi költség külön- külön, illetve egy részében egyetemlegesen az állam részére történő megfizetésére. [10] Az ügyész az ítéletet valamennyi vádlott tekintetében tudomásul vette, ahogyan Terhelt1 I. rendű vádlott és védője is, így az ügydöntő határozat az I. rendű vádlott vonatkozásában nyomban jogerőre emelkedett. [11] Az ítélet ellen Terhelt2 II. rendű vádlott védője és terhelt3 III. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés céljából élt fellebbezési jogával, III. rendű vádlott felmentéséért, Terhelt4 IV. rendű vádlott és védője, valamint Terhelt5 V. rendű vádlott védője a kiszabott büntetés enyhítése céljából jelentettek be fellebbezést. [12] A Fővárosi Törvényszék az iratokat 2025. augusztus 28.napján terjesztette fel a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség útján a Fővárosi Ítélőtáblához. [13] Az elsőfokú ítélet kihirdetése és a bírósági iratok felterjesztését követően Terhelt2 II. rendű vádlott Hollandiában kézre került, őt Magyarországra 2025. augusztus 22. napján átadták egy másik büntetőeljáráshoz kapcsolódóan, de jelen ügyben kibocsátott európai elfogatóparancs alapján is. [14] A más ügyben végrehajtandó szabadságvesztést töltő Bv. intézetben tartózkodó II. rendű vádlott az elsőfokú ítélet részére történő kézbesítését követően 2025. október 16-án a határozat ellen fellebbezést jelentett be [15] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.670/2025/5. számú átiratában jelezte, hogy az elsőfokú ítélet felülbírálata II. rendű és III. rendű vádlottnál a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében, míg IV. rendű vádlottnál a Be. 590. §

(10)bekezdése értelmében teljes körű, V. rendű vádlottnál az elsőfokú ügydöntő határozat felülbírálata a Be. 590. §

(3)és

(5)bekezdése értelmében korlátozott, az elsőfokú ítélet felülbírálata a Be. 752. §

(1)bekezdésében előírt másodfokú tárgyaláson történhet. [16] Az elsőfokú bíróság az eljárása során ismeretlen helyre távozott Terhelt2 II. rendű vádlott távollétében ügyészi indítványra a Be. CI. Fejezete szerint lefolytatott eljárásában sem abszolút, sem relatív eljárási szabálysértést nem vétett. Ügyfelderítési kötelezettségének kellő terjedelemben eleget tett, a bűnügyben releváns és még elérhető bizonyítékokat megvizsgálta, azokat egyenként és együttesen értékelve állapította meg Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 4 történeti tényállást, amely mentes a Be. 592. §

(1)és

(2)bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól. [17] Az eljáró törvényszék indokolási kötelezettségének is kellő terjedelemben tett eleget, amely megfelel a formállogika szabályainak is. [18] A rögzített tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerű következtetést vont valamennyi fellebbezéssel érintett vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette a vádlottak elbírált bűncselekményeit. A II. rendű vádlott, valamint III. rendű vádlott bűnösségének megállapítását kifogásoló és felmentésüket elérni kívánó védelmi fellebbezések a felülmérlegelés tilalma folytán a másodfokú eljárásban nem foghatnak helyt. [19] A büntetéskiszabás keretében a Fővárosi Törvényszék a vádlottak javára és terhére jelentkező bűnösségi körülményeket vizsgálta. A II. rendű vádlottra és a III. rendű vádlottra kiszabott szabadságvesztési tartam az időmúlás nyomatékára figyelemmel méltányos a szabadságvesztési tartamhoz arányosított mellékbüntetési időtartam e két vádlott társadalomra veszélyessége valós fokát tükrözi. [20] A bűnsegédi magatartást tanúsított IV. rendű vádlott esetében az elsőfokú bíróság méltányosságot gyakorolva rendelte alkalmazni a Btk. 85. §-ában foglaltakat és szabott ki börtön fokozatú, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést. E büntetés tartama az ítéleti belső arányosságnak megfelel, a próbaidő tartam pedig alkalmas e vádlott egyéni visszatartásának előmozdítására, a törvényszék indokoltan tekintett el a már egyszer büntetett IV. rendű vádlottnál a Btk. 102. §

(1)bekezdésének alkalmazásától, mert arra érdemtelen. [21] A törvénnyel első ízben összeütközésbe került V. rendű vádlottnál az elsőfokú bíróság ugyancsak indokoltan alkalmazta a Btk.

1. §-a szerinti enyhítő rendelkezést és szabott ki vele szemben a középmértéket el nem érő tartamú, méltányos tartamú börtön fokozatú, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést. V. rendű vádlott bűncselekménye jellege folytán érdemtelen az előzetes bírósági mentesítésre, így annak alkalmazásától helyesen tekintett el a Fővárosi Törvényszék. [22] A bűnügyben nem mutatható fel olyan, eddig bírói értékelési körbe nem vont nyomatékos enyhítő körülmény, amelyre alapítottan a vádlottakra kiszabott büntetések érdemben enyhíthetőek lennének, így az ezt célzó védelmi fellebbezések az ítélőtáblai eljárásban nem vezethetnek eredményre. [23] A bíróság a Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontjában írt kógens rendelkezés szerint rendelt el helyes mértékben vagyonelkobzás intézkedést mind a négy vádlottnál. [24] A Fővárosi Törvényszék további járulékos, illetve az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyához tartozó ítéleti rendelkezései a jogszabályi előírásoknak megfelelnek. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 5 [25] Indítványozta ezért, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék 20.B.177/2020/248. sorszámú elsőfokú ítéletét valamennyi fellebbezéssel érintett vádlottnál a Be. 605. §

(1)bekezdésének megfelelően hagyja helyben. [26] Terhelt2 II. r. vádlott védője fellebbezése indokolása szerint az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék védence bűnösségét szinte kizárólag Terhelt1 I. r. vádlott vallomásaira alapította, aki annak reményében tett nyilatkozatokat az eljárás során, hogy ő ennek nyomán kedvezőbb elbírálásban részesülhet, illetve akár egyezséget is köthet a hatósággal. Kizárólag tőle származnak azok az információk is, miszerint a II. r. vádlott férfias hangját kihasználva álcázta magát a bűnelkövetés során a telefonbeszélgetések alkalmával az azonban nem kerül tisztázásra, hogy az valóban így volt-e, védence pontos cselekvősége nem került feltárásra. [27] Tekintettel arra, hogy a védence cselekvősége nem került bizonyítékokkal alátámasztottan, minden kétséget kizáróan beazonosításra, és a bíróság pusztán egyetlen érdekvezérelt személy nyilatkozatából vont le helyt nem álló, tisztán hipotetikus következtetéseket, más körülményekkel azokat össze nem vetette, ezért az első fokon hozott ítéletet megalapozatlan, ezért a bizonyítás kiegészítése és védence felmentése indokolt. [28] Terhelt3 III.r. vádlott képviseletében eljáró védő az ítélet ellen elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében terjesztett elő fellebbezést. Annak írásbeli indokolásában elnagyoltnak és felderítetlennek minősítette az ítéleti tényállás azon részét, amely szerint a IV. és V. r. vádlottak által felvett pénzek II. és III. r vádlottakhoz „kerültek”, azt ők elosztották egymás között. Az ítélet következetesen úgy beszél II. és III, rendű vádlottról, mintha egy test-egy lélek lennének, minden önálló gondolat és cselekedet nélkül. Adós maradt az ítélet, - mivel a lefolytatott bizonyítás sem adott választ rá, hogy mire alapozza azt az állítást, hogy III. rendű vádlott állapodott meg IV. és V. r. vádlottal és az általuk felvett pénzek hozzá „kerültek.” [29] Hiányzik az ítéletből, hogy milyen alapon és milyen módon hozta összefüggésbe védencét és Terhelt4, illetve Terhelt5 pénzforgalmazásait. Nem találni információt arra, hogy bármiben is megállapodtak volna, hogy megkérte volna védence IV. vagy V. r. vádlottat a folyószámlájuk rendelkezésre bocsátására, megbízta volna terhelt4t pénzek felvételével és hogy ő átadott volna bármekkora összeget védencének. Kettőjük között egy összefüggést lehet feltárni: Terhelt3 korábbi férje lett Terhelt4 élettársa. [30] IV. és V. rendű vádlott is elmondta vallomásában, hogy azt konkrétan nem tudták, hogy milyen pénzek érkeztek az inkriminált számlára és azt sem tudták, hogy ki volt az, akinek átadták azokat. Akivel megállapodtak, az egy tanú18 nevezetű, 27-28 éves, sportos, 165 cm magas roma származásúnak tűnő fiatalember volt a utca2ban. Tehát semminemű bizonyíték nem támasztja alá a vádirat azon állítását, hogy IV. rendű vádlottól, az V. r. vádlottól átvett pénzösszegek II. r. és III. r. vádlotthoz kerültek. [31] Az eljárás során nem derült ki és nem nyert bizonyítást, hogy ki töltötte fel a vádban írt hirdetéseket különböző internetes fórumokra. [32] A sértettek felolvasott vallomásai alapján döntő többségében férfival beszéltek. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 6 [33] tanú4 azt vallotta kihallgatása során, hogy tanú5 kérte meg a folyószámlájának használatára és tanú5 és a tanú6 jöttek a pénzért hozzá. tanú1 vallomása, mely szerint tanú5 is csinál ilyen csalásokat, nem hordoz magában új információt: védence valóban követett el hasonló bűncselekményeket, amelyekért már elnyerte méltó büntetését. [34] Az nem kétséges, hogy IV. és V. rendű vádlottak folyószámláira érkeztek a jelen ügy sértettjeinek a pénzei, de semmilyen bizonyíték és egyetlen tanú vallomása sem támasztja alá a vádirat azon állítását, hogy a IV. és V. r vádlottat védence szervezte volna be bűncselekményből származó pénzek fogadásába. [35] Mindössze I. r. vádlott, Terhelt1 vallomása terhelő védencére nézve, akinek gyanúsítotti vallomásával kapcsolatosan a védői több alkalommal is kifejtették, hogy bizonyítékként nem értékelhetőek, így kérik annak kirekesztését a bizonyítékok köréből. [36] Az alábbi aggályok merülnek fel I. r. vádlott vallomásaival kapcsolatosan: I. rendű vádlottat - perbeli szerepéből kifolyólag - nem terheli igazmondási kötelezettség, így vallomását fenntartásokkal kell kezelni. Felmerül a kérdés, hogy miért adna elő valótlan állításokat. Ennek magyarázata, hogy praktikus védekezés, hogy a párja és annak anyja követett el minden bűncselekményt, míg ő ártatlan szemlélője volt az eseményeknek, egyszer vagy kétszer beszélt csak egy-egy sértettel. De még saját maga állítása szerint is ő gazdagodott a csalással szerzett pénzzel: szállodában lakott életvitelszerűen, hatalmas plazma tévét vásárolt. Ráadásul a Hotel alkalmazottja, tanú3 elmondása szerint inkább terhelt1 mozgott, terhelt2 általában a szobában volt. [37] Másrészt I. rendű vádlott egyezséget kívánt kötni a kunszentmiklósi nyomozóhatósággal. Az egyezséghez pedig tárgyalási alapja kellett legyen. Az egyezséggel kapcsolatosan homályos vallomások hangzottak el a rendőrség részéről, egy azonban biztos: a kunszentmiklósi ügyészség 2019. nov. 14-ei vádmódosításában már csak bűnsegédként határozta meg I. rendű vádlott szerepét. A bűncselekményeket védencére hárító vallomás tehát elérte célját, állítása szerint azt az ajánlatot kapta, hogy: „ha én ezt a II. és III. r. vádlottra terhelő vallomást megteszem, akkor ellenem teljes mértékben megszüntetik ezt az ügyet. Ez alapján tettem ezt a vallomást”. Mindezek alapján a védelem álláspontja szerint az I. r. vádlott vallomása nem alkalmas arra, hogy ítéleti tényállás és bűnösség megállapításának alapját képezze, így azonban semmi sem támasztja alá a Törvényszék büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletét, illetve az általa megállapított tényállást. [38] Összességében sem nem megalapozottak, sem nem bizonyítottak a III. r. vádlottal szemben emelt vádak és ezért elsődlegesen indítványozta felmentését az ellene emelt vádak alól. [39] Másodlagosan amennyiben az ítélőtábla megállapítja védence felelősségét indítványozta a büntetés enyhítését és a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggeszteni. Sérelmezte, hogy a törvényszék a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását ügyészi indítvány ellenére nem függesztette fel. Az ítéletben foglalt cselekmények 2016. februárja előtt 10 évvel ezelőtt valósultak meg. Az időmúlás pedig nem Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 7 róható védence terhére, miatta tárgyalást nem kellett elhalasztani. Tologatták az aktát Kunszentmiklósról Budapestre, majd a Fővárosi Törvényszéken félévente került sor egy-egy tárgyalásra, majd ennél is hosszabb szünet következett az eljáró bíró külföldi tartózkodása miatt. Ilyen körülmények között 10 év után - végrehajtandó szabadságvesztés büntetést kiszabni nem elfogadható. Hozzátette, védence 3 kiskorú gyermekéről egyedülálló anyaként gondoskodik, édesanyjával nincs kapcsolata, rá a gyermekek ellátásában, felügyeletében nem számíthat, ahogy senki másra sem. Egészségi állapota gyenge, pánikbeteg. [40] Terhelt4 IV. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában jelezte, hogy az elsőfokú ítélettel szemben a védelem jelentett be fellebbezést, a fellebbezés iránya a teljeskörű felülbírálatra terjed ki, másodlagosan pedig célja a kiszabott büntetés enyhítése volt. [41] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárás során beszerzett bizonyítékokat tévesen mérlegelte, ennek megfelelően megalapozatlan tényállást vett ítélete alapjául. A tényállás megalapozatlansága miatt helytelenül jutott a vádlott bűnösségét megállapító jogi következtetésre. [42] A törvényszék az eljárás során feltárt jelentős túlsúlyban lévő enyhítő körülményeket nem értékelte kellő nyomatékkal. amelynek következtében ítéletében eltúlzott büntetést szabott ki, amely nem igazodik a bűnösségi körülményekhez. Ennek körében a cselekmény elkövetési idejére tekintettel nyomatékosan emelte ki az időmúlást. [43] Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be. 606.

(1)bekezdése alapián változtassa meg, és másodlagosan kiszabott büntetést enyhítse. [44] Terhelt5 V. rendű vádlott védője az ítélet ellen az elsőfokú tárgyaláson bejelentett védői fellebbezést fenntartotta. Jelezte, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés vonatkozásában, így a kiszabott szabadságvesztés mértékének, illetve a próbaidő tartamának enyhítése végett jelentett be fellebbezést, ezért a Fővárosi Ítélőtábla felülbírálata korlátozott terjedelmű. [45] Az elsőfokú bíróság V. rendű vádlott javára értékelte az időmúlást és a büntetlen előéletét. Nyomatékosan figyelembe kell venni, hogy a bűncselekmény elkövetése óta több mint 10 év telt el. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy védence büntetlen előéletű és új eljárás nem indult ellene. Kiemelte, hogy a bűncselekmény tárgyában Terhelt5 ténybeli beismerő vallomást tett, az eljárás során megbánást tanúsított, sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy megengedte a folyószámlájának és bankkártyájának a használatát társai számára. [46] Az enyhítő körülmények nagyobb száma és súlya lehetőséget adhat a másodfokú bíróságnak arra, hogy V. rendű vádlottal szemben kiszabott büntetés mértékét és a büntetés próbaidejének tartamát mérsékelje. A vádlott kifogástalan életvezetése alátámasztja ezt a védői álláspontot, hiszen jelen bűncselekmény elkövetése óta nem került összeütközésbe a törvénnyel, újabb büntetőeljárás nem indult ellene. Remény van arra, hogy a jövőben is így tesz és törvénytisztelő életmódot folytat. A nagyon hosszú időmúlásra tekintettel eltúlzottnak Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 8 tartja a próbaidő tartamának 4 éves tartamát, amely nem illeszkedik a kialakult bírói gyakorlathoz. [47] Az ítélet kihirdetésének napján a tárgyalás elhúzódásának okán a kirendelt védőt további 2 óra időtartamra vonatkozóan megilleti 14.000.- Ft 2 órás óradíj és 2.800.- Ft felkészülési díj, összesen 16.800.- Ft. Erre figyelemmel kérte ezen kirendelt védői díj megállapítását és utalványozását. [48] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy Terhelt2 II. rendű vádlottal kézre kerítése iránt a Fővárosi Törvényszék 2023. szeptember 14. napján 179-I. szám alatt bocsátott ki elfogatóparancsot, majd az ügyészség a 2023. október 18-án kelt átiratában indítványozta, hogy a bíróság az eljárást II. rendű vádlott távollétében folytassa le, az indítványnak az elsőfokú bíróság eleget is tett és az eljárást ezt követően a Be. CI. fejezetében rögzített eljárási szabályok alapján folytatta, majd a vádlott távollétében terhére bűnösséget megállapító ítéletet hozott. [49] A törvényszék utóbb II. rendű vádlottal szemben 2024. július 23-án 228. szám alatt európai elfogatóparancsot is kibocsátott. [50] Az elsőfokú iratok másodfokú bírósághoz történő felterjesztését követően kézre került vádlott a Be. 751. §

(3)bekezdés szerint fellebbezésre nyitva álló határidőn belül fellebbezést jelentett be, az ítélőtábla az akkor hatályos a Be. 752. §

(1)bekezdés alapján tárgyalást tűzött ki. [51] A Be. 751. §

(1)bekezdése

1. január
2. napjától hatályát vesztette, a másodfokú tárgyalásra a jelenleg hatályos Be.
3. §

(4)bekezdése szerint került sor, eszerint a

(2)és

(3)bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú eljárásban is, amely során a bíróság a vádlottat kihallgatja, ha arra a bírósági eljárás korábbi szakaszában nem került sor. A tárgyaláson az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványozhatja a korábban lefolytatott bizonyítási eljárás lényegének ismertetését, valamint bizonyítás felvételére irányuló indítványt terjeszthet elő, ideértve a korábban már kihallgatott tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására vagy más eljárási cselekmény elvégzésére irányuló indítványt is. [52] A tárgyaláson Terhelt2 II. rendű vádlott vallomásában előadta, hogy nem követte el a bűncselekményt, azt sem tudja mi az internetes csalás. Az őt vádoló terhetl1és tanú7is elmondta, hogy csak bosszúból, haragos viszony miatt lett belekeverve az ügybe. [53] Személyi körülményeit illetően elmondta, hogy az általános iskola 6 vagy 7 osztályát végezte el, a vádbeli időben főállású anyaként 5 kiskorú gyermeket nevelt, 3 unokáját és 2 saját kiskorú gyermekét. Férje

1. őszén halt meg, utána hónapokig még a házból sem tudott kimenni. Mostanra kiskorú gyermeke nincsen. Vagyonát képezi a lakóhelyéül is szolgáló ingatlan, amely több millió forint hitellel terhelt. Hollandiába dolgozni ment, távollétében több ítéletet is született vele szemben, jelenleg a Körmendi Járásbíróság által kiszabott büntetés tölti, folyamatban van továbbá Balmazújvárosban egy perújítási eljárás. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 9 [54] Terhelt2 II. rendű vádlott védője a fellebbezésének írásbeli indoklásában írtakat tartotta fenn, hangsúlyozva, hogy a jelentős időmúlást nyomatékos enyhítő körülményként kell értékelni. [55] Terhelt2 II. rendű vádlott felszólalásában megismételte, hogy nem vett részt a bűncselekményekben, abba őt csak belekeverték. [56] Terhelt3 III. rendű vádlott védője fellebbezését fenntartva kiemelte, hogy védencével szemben közvetlen bizonyíték nem merült fel, I. rendű vádlott vádalku reményében tett terhelő vallomását, egyéb bizonyíték nem áll rendelkezésre, ezért megalapozatlan a tényállás. A felmentés mellett a büntetés enyhítésére is indítványt tett. [57] Terhelt4 IV. rendű vádlott védője elsősorban védence személyi körülményeire tekintettel a büntetés enyhítésére irányuló indítványát fenntartotta. [58] Terhelt4 IV. rendű vádlott felszólalásában elmondta, hogy nemrégiben sztrókot kapott, nőgyógyászati problémái miatt hamarosan műtétre szorul. Jelenleg áruösszekészítőként dolgozik havi
2. 000 forint jövedelemmel rendelkezik. [59] Terhelt5 V. rendű vádlott védője perbeszédében utalt védence ténybeli beismerésére, megbánására és az azóta eltelt időre, amelyre tekintettel vele szemben a kiszabott büntetés enyhítése és a próbaidő tartamának mérséklése indokolt. [60] Terhelt5 V. rendű vádlott felszólalásában elmondta, hogy jelenleg külföldön egy étteremben dolgozik havi 2.000-2.100 euró jövedelemmel rendelkezik, más eljárás nincs ellene folyamatban. [61] Az ügyész perbeszédében az átiratában foglaltakat fenntartva hangsúlyozta, hogy II. rendű vádlott most tett vallomása nem tartalmaz újdonságot. A védelmi állásponttal szemben a tényállás megalapozott, a bűnösségre vont következtetés okszerű. A büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság valóban részben eltért az ügyészi indítványtól, ennek oka, hogy a büntetések egymáshoz viszonyított belső arányosságra törekedett. Az ítélet helybenhagyására tett indítványt. [62] Az utolsó szó jogán V. rendű vádlott megbánását hangoztatta. [63] Az ítélőtábla a IV. és V. rendű vádlott büntetésének enyhítésére irányuló fellebbezéseket tartotta alaposnak. [64] A másodfokú bíróság II. és III. rendű vádlottak érdekében bejelentett, felmentést is célzó fellebbezésre tekintettel a Be.
3. §

(1)és

(2)bekezdés alapján az ítélet megalapozottságát, illetve az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását bírálta felül. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 10 [65] Bár IV. rendű vádlott és védője az ítélet ellen a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pont szerint csak szankciós fellebbezést jelentett be, a teljeskörű felülbírálat a Be. 590. §

(10)bekezdés értelmében kiterjedt IV. rendű vádlottra is, tekintettel arra, hogy az ugyanazon bűncselekményt illetően II. és III. rendű vádlott által támadott tényállás az ő bűnösségének megállapítására is kihat. [66] Ezzel szemben a felülbírálat terjedelme V. rendű vádlottat érintően az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezésre és arra tekintettel, hogy a bíróság őt a teljes felülvizsgálattal érintett vádlottakkal ellentétben nem ugyanazon bűncselekményben ítélte el a Be. 590. §

(3)és

(5)bekezdés értelmében korlátozott. [67] Ezen túl az ítélőtábla valamennyi vádlottat érintően a Be. 590. §

(7)bekezdés alapján hivatalból vizsgálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. [68] A másodfokú bíróság a felülvizsgálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást túlnyomórészt a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, nem vétett sem abszolút (Be. 608. §

(1)bekezdés

1. a)-
2. h)pont.) sem olyan súlyos relatív eljárási hibát (Be. 609. §

(1)és

(2)bekezdés), ami az eljárás törvényességét befolyásolva az érdemi felülvizsgálatot kizárta és az elsőfokú bíróság az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezte volna. [69] Az eljárás elhúzódására vonatkozó védői kifogásra tekintettel az ítélőtábla az alábbiakat rögzíti: [70] Jelen ügyben a nyomozás elrendelésére sértett1 csalás vétsége miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentése folytán

1. december 31-én került sor a Kunszentmiklósi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán [71] A nyomozás során további nagyszámú feljelentés miatti eljárást egyesítettek, a nyomozóhatóság közel száz tanút hallgatott meg, bankszámlakivonatokat, banki tranzakciós listákat, ahhoz kapcsolódó fényképfelvételeket szerzett be és elemzett, mobilszolgáltatókat keresett meg és az onnan származó információkat is elemezte, majd
2. február 15-től kezdődően a vádban is szereplő, akkor még gyanúsítottakkal szemben házkutatásokat, lefoglalások foganatosítottak, illetve őket gyanúsítottként hallgatták meg, az utolsó gyanúsítotti kihallgatásra
3. január 9-én került sor, a nyomozást
4. január 15-én fejezték be. [72] A Kunszentmiklósi Járási Ügyészség ügyszám1 számú vádirata
5. június
6. napján kelt. [73] A vádirat folytán a Kunszentmiklósi Járásbíróságon
7. augusztus 17-én indult büntetőeljárás
8. B.88/2018.szám alatt. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 11 [74] A tárgyalás előkészítése során az ismeretlen helyen tartózkodó I., IV. és V. rendű vádlottak ellen a bíróság körözést, illetve elfogatóparancsot bocsátott ki. [75] A vádlottak kézre kerülését követően a bíróság
9. április 11-én (
10. tjkv.) és
11. április 30-án (
12. tjkv.) tartott előkészítő ülést, amelyeken a vádlottak a bűnösségüket nem ismerték el, tárgyaláshoz való jogukról nem mondtak le. [76] Bíróváltást követően az eljáró bíró
13. november 14-én (
14. tjkv.) és
15. december 9-én (
16. tjkv.) ismét előkészítő ülést tartott. [77] A ügyszám3 számú,
17. január 13-án kelt végzésében a bíróság megállapítva, hogy V. rendű vádlott vonatkozásában a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól eltérően pénzmosás bűntette megállapítására is alkalmas a büntető ügyet áttenni rendelte a Nyíregyházi Törvényszékhez. [78] Az elsőfokú végzést megváltoztatva a Kecskeméti Törvényszék
18. Bpkf. 405/2020/
19. számú végzésében a büntetőügyet a Fővárosi Törvényszékhez rendelte áttenni, ahol az irat
20. április 21-én lett éreztetve. [79] (21.ui.) A
21. október 28-ra kitűzött tárgyalást covid fertőzés miatt kellett beállítani [80] A
22. január 19-re kitűzött tárgyalást III. rendű vádlott tekintetében előállt egészségi okból kellett elhalasztani (
23. tjkv.) [81] A
24. április 13-ra kitűzött tárgyalás egészségügyi veszélyhelyzet miatt lett halasztva (
25. sorsz. végzés) [82] Ilyen előzmények után az első érdemi tárgyalásra
26. június 22-én került sor (
27. tjkv.) tárgyalási jegyzőkönyv), ahol vádlottak és tanúk meghallgatására került sor [83] A
28. november 2-ra kitűzött tárgyalás IV. rendű vádlott betegsége miatt lett halasztva (
29. tjkv.) [84] A
30. február 8-ra kitűzött tárgyalás V. rendű vádlott betegsége miatt lett halasztva (
31. ui.) [85] sor A
32. április 19-én tartott tárgyaláson (
33. tjkv.) tanú meghallgatására került [86] A
34. november 3-ra kitűzött tárgyalást III. rendű vádlott betegsége folytán kellett halasztani (145.tjkv.) Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 12 [87] A
35. január 24-i tárgyalás megtartásának III. rendű vádlott meg nem jelenése volt az akadálya (
36. tjkv.) [88] A
37. május 4-re tűzött tárgyalás azért került halasztásra, mert V. rendű vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg (
38. tjkv.) [89] A
39. szeptember 14-i tárgyalás akadálya II., III. és IV. vádlott meg nem jelenése (
40. tjkv.) a bíróság ezt követően II. rendű vádlott kézre kerítése iránt elfogatóparancsot bocsátott ki. [90] A
41. október 26-ra tűzött tárgyalás akadálya az ismeretlen helyen tartózkodó II. rendű vádlott idézésnek nem szabályszerű volta (
42. végzés) [91] A
43. december 18-ra kitűzött tárgyalás a BV. intézetnél felmerült technikai akadály miatt nem került megtartásra (
44. tjkv.) [92] A
45. március
46. napjára tűzött tárgyalás adminisztratív hiba folytán került beállításra (
47. végzés) [93] A
48. április 12-én tartott tárgyaláson a bíróság tanúvallomások felolvasásával folytatta az eljárást (214.tjkv.) [94] A
49. június 27-én tartott tárgyalást tanúk meghallgatásával folytatódott az eljárás (
50. tjkv.) [95] (223.tjkv) A
51. július 4-re tűzött tárgyalás IV. rendű vádlott betegsége folytán maradt el [96] A
52. december 3-ra kitűzött tárgyalás objektív okok miatt került beállításra (
53. végzés) [97] A
54. december
55. napjára tűzött tárgyaláson a bizonyítási eljárás befejezése után perbeszédekre (242.), majd további perbeszédek és a vádlotti felszólalások után az ítélethirdetésre
56. április
57. napján tűzött tárgyaláson került sor (248.tjkv.). [98] Fentiek szerint előkészítő ülés tartására 4 alkalommal, érdemi tárgyalásra 6 alkalommal került sor, a vádlottak betegsége, az egészségügyi veszélyhelyzet, illetve vádlottak meg nem jelenése folytán 10 alkalommal került halasztásra tárgyalás, a bíróság adminisztrációs, illetve objektív okból 4 alkalommal nem tartotta meg a kitűzött tárgyalást, eszerint a tárgyalások elhalasztására túlnyomórészt az egészségügyi vészhelyzet, a vádlottak betegsége, tárgyalásról való indokolatlan távolmaradása miatt került sor. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 13 [99] Az előkészítő ülés a vádemelést követően a tárgyalás érdemi előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyet a vádirat kézbesítésétől számított 3 hónapon belül kell megtartani, amennyiben a vádlotti nyilatkozat folytán a bíróság az ügyet tárgyalásra utalja, az eljárás bíróváltás miatti megismétlése folytán sem kerül vissza előkészítő szakba. [100] Az ítélőtábla eszerint megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megsértésével tartott az ügyben ismételten előkészítő ülést
58. november 14-én és
59. december 9-én, az eljárási szabálysértés azonban nem hatott ki az utóbb megtartott tárgyalás törvényességére. [101] A másodfokú bíróság egyebekben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalás jogáról lemondott Terhelt5 V. rendű vádlott nyilatkozata (
60. ssz. tjkv.) alapján az eljárást a vádlott távollétében a Be. 430.§-ban foglalt szabályoknak megfelelően folytatta
61. szeptember
62. napjától. [102] A törvényszék az elsőfokú eljárás során ismeretlen helyre távozó Terhelt2 II. rendű vádlott kézre kerítése iránt elfogatóparancsot bocsátott ki, majd az eljárást vele szemben ügyészi indítványra
63. október 18-tól a Be.CI. fejezetben foglaltaknak megfelelően törvényesen folytatta le. [103] A törvényszék a bizonyítási eljárás során a sértettek túlnyomó többségének nyomozás során tett vallomását, illetve a bírói eljárás során felhívásra írásban tett vallomását a Be.
64. §

(1)bekezdés d) pont és a

(2)bekezdés a) pont alapján azok felolvasásával törvényesen tette a bizonyítás anyagává. [104] tanú1 és tanú4 tanú más ügyben terheltként tett vallomásait - tekintettel arra, hogy a korábbi terhelti vallomást tartalmazó jegyzőkönyvek a terhelheti figyelmeztetést és az arra adott választ (Be.

1. §) hiánytalanul tartalmazta - a Be.
2. § alapján törvényesen ismertette és értékelte. [105] A bizonyítékok törvényességét illetően előterjesztett védői kifogással kapcsolatban az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék vizsgálta, hogy I. rendű vádlott meghallgatására a nyomozati eljárás során törvényesen került-e sor, a kihallgatást foganatosító rendőr tanúk kihallgatása alapján (
3. sz. tjkv.) az erre irányuló védelmi kifogást nem tartotta megalapozottnak, a törvényszék érvelésével az ítélőtábla is egyetért. [106] Az ítélőtábla a felülvizsgálat során megállapította, hogy a törvényszék tényállás tisztázási és ügyfelderítési kötelezettségét a Be.
4. §

(2)és

(3)bekezdésben meghatározottak szerint teljesítette. [107] A vallomást tevő vádlottak nyilatkozatait rögzítette, az indítványozott tanúkat meghallgatta, az egyéb vallomásokat és releváns okirati bizonyítékokat ismertetéssel tette a tárgyalás anyagává. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 14 [108] A bizonyítékok okszerű mérlegelése eredményeként II. rendű, III. rendű és IV. rendű vádlott tekintetében megállapított irathű történeti tényállás megalapozott, teljes és hiánytalan, ekként a Be. 591.§

(1)bekezdés alapján irányadó a fellebbviteli eljárásban. [109] A másodfokú bíróság V. rendű vádlottat illetően a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálhatta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [110] A másodfokú bíróság a vádlottak személyi körülményeit a másodfokú tárgyaláson előadottak és a bűnügyi-nyilvántartási adatok alapján az alábbiak szerint egészíti ki: [111] Az [5] bekezdést annyiban pontosítja, hogy Terhelt2 II. rendű vádlott az általános iskola 6 osztályát végezte el. Vagyonát képezi a lakóhelyként is szolgáló, hitellel terhelt ingatlan.

1. augusztusi letartóztatását megelőzően Hollandiában dolgozott heti fizetése 300-400 euró volt. [112] Az [5] bekezdés
2. pontjában írt elítélést követően feltünteti, hogy a vádlott jelenleg e büntetését tölti. [113] A [7] bekezdést annyiban pontosítja, hogy Terhelt4 IV. rendű vádlott jelenleg áruösszekészítőként dolgozik, havi 330.000 forint jövedelemmel rendelkezik. Nemrégiben sztrókot kapott, nőgyógyászati problémái miatt műtétre vár. [114] A [8] bekezdést kiegészíti azzal, hogy Terhelt5 V. rendű vádlott jelenleg külföldön egy étteremben dolgozik havi jövedelme 2.000- 2.100 euró. [115] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett, és a vádlotti védekezést szem előtt tartva, értékelési körébe vonta a tanúvallomásokat, értékelte a tárgyi, okirati bizonyítékokat, majd mindezek alapján a tényállás megállapításához szükséges elemeket rögzítette. [116] A törvényszék az elkövetés körülményeit, II. és III. rendű vádlottak elkövetésében betöltött szerepét, tudattartamát elsődlegesen I. rendű vádlott vallomása alapján rögzítette, a védelmi állásponttal szemben azonban nem kizárólagosan az ő vallomására alapította a tényállást. [117] Részletesen elemezte I. rendű vádlott saját magára és társaira is terhelő vallomásán túl IV. és V. rendű vádlott vallomását, bizonyítékértékelő tevékenysége során magyarázatot adott arra, hogy az ellentétes vallomások közül melyiket, miért és mennyiben fogadott el. [118] A törvényszék által számba vett sértetti és tanú1, továbbá tanú4 tanúvallomásai, a híváslisták elemzése, a mobiltelefonok cellapozíciós adatai, a banki tranzakciókra vonatkozó adatok, a vádlottak elkövetéskori életkörülményei I. rendű vádlottnak az elkövetés Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 15 körülményeire tett vallomását, továbbá II. és III. rendű vádlott szerepét megerősítették, annak hitelét a vádiratban írt időszakot megelőző hónapban elkövetett ugyanilyen jellegű bűncselekmények miatti jogerős elítélések, továbbá az ezekben az ítéletekben foglalt ténymegállapítások szintén alátámasztották. [119] IV. és V. rendű vádlottak saját szerepükre vonatkozó vallomásai az elkövetés körülményeit illetően szintén I. rendű vádlott vallomását támasztják alá. [120] IV. rendű vádlott banki tranzakciókban való részvételét elismerte, ismeretlen férfi megbízóra vonatkozó állítását az elsőfokú bíróság kellő indok mellett utasította el. Ezt követően a II. és III. rendű vádlottat terhelő bizonyítékok mellett kellő alappal vont következtetést arra, hogy IV. rendű vádlottat a vele jó viszonyban lévő II. és III. rendű vádlott vonta be a bűncselekmény elkövetésébe. [121] Nem fog helyt az a védői kifogás, miszerint a bíróság II. és III. rendű vádlottat egyként kezelve külön-külön nem tisztázta szerepüket. E körben kiemelést érdemel, hogy II. rendű vádlott III. rendű vádlott édesanyja, a vádbeli időben részben együtt éltek és nevelték III. rendű vádlott gyermekeit. Azt továbbá, hogy ilyen cselekményeket közösen már követtek el nemcsak I. rendű vádlott, hanem tanú1 vallomása is alátámasztja. [122] A fentiek alapján az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékok okszerű és logikus értékelése alapján helytállóan alapította I. rendű vádlott beismerő, és egyben társait terhelő és IV. rendű vádlott ténybeli beismerő vallomására, amelyet a sértetti nyilatkozatok, tanúvallomások és a rendelkezésre álló egyéb adatok is alátámasztottak. [123] Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlottak bűnösségére, a II. és III. rendű vádlott védekezésének elfogadását célzó védelmi fellebbezés a bizonyítékok mérlegelését támadja, mely a tényállás megalapozottsága folytán a másodfokú eljárásban nem vezethet eredményre, a felülbírálat során nem merült fel olyan körülmény, mely a vádlottak felmentését vagy az eljárás megszüntetését indokolná. [124] A cselekmény elkövetése és az elbírálás között megváltozott jogszabályi környezet tekintettel a bíróság a Btk.
3. §

(1)bekezdés alapján indokoltan vizsgálta II., III. és IV. rendű vádlott tekintetében melyik büntető törvényt kell alkalmazni és helytállóan alkalmazta a bűncselekmény elkövetésekor hatályos büntető törvényt. [125] A vádlottak cselekményeinek minősítése minden tekintetben megfelel a büntető anyagi jogi szabályoknak. Az elsőfokú bíróság mind a vagyon elleni bűncselekményeket, mind a pénzmosás bűntettét illetően kimerítő és helyes indokolást adott, mellyel a másodfokú bíróság is egyetértett. [126] Az elsőfokú bíróság csaknem hiánytalanul sorolta fel a terheltek javára és terhére szóló enyhítő és súlyosító körülményeket, és azokat súlyuknak megfelelően értékelve a vádlottakkal szemben méltányos büntetést szabott ki. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 16 [127] A súlyosító körülmények közül mellőzendő, hogy IV. rendű vádlott a bűncselekményt büntetőeljárás hatálya alatt követte el, esetében enyhít igazolt, megromlott egészségi állapota. [128] Az elsőfokú bíróság az állandó bírói gyakorlatnak megfelelően helytállóan értékelte bűncselekmények nagy számú halmazatát súlyosító körülményként (56/

1. BK vélemény III/6.). [129] További nyomatékos súlyosító körülményként helyesen értékelte II. rendű vádlott büntetett előéletét, továbbá III. rendű vádlott tekintetében a más büntetőeljárás hatálya alatti és V. rendű vádlottat érintően pedig az üzletszerű elkövetést. [130] Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte nyomatékos enyhítő körülményként az elkövetéstől számított jelentős, az elévülést mintegy kétszeresen meghaladó időmúlást, amelyhez hozzászámítandó az elsőfokú ítélet keltétől eltelt idő is. [131] Ezen túl további enyhítő körülményként kell értékelni az eljárás elhúzódását is (56/
2. BK vélemény III/10.pont). Míg a rendelkezésre adatok szerint a nyomozati eljárás során a hatóságok időszerűen végezték az eljárási cselekményeket, addig a bírósági eljárás során az előkészítő ülés indokolatlan megismétlésével, az ügy áttételével, illetve a vádlottak érdekkörén kívülálló okból elhalasztott több tárgyalás miatt további enyhítő körülményként kell értékelni az eljárás elhúzódását is (Be.
3. §

(4)bekezdés b) pont, 56 /2007.BK vélemény III/10.), amely azonban a már értékelt időmúlás mellett lényegesen nem enyhít. [132] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében irányadó a fentiek szerint kiegészített alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket számba vette, és az ügyészség indítványától eltérő, III. rendű vádlott számára kedvezőtlenebb, végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabott ki, melynek indokaival a másodfokú bíróság is egyetértett, II. rendű vádlott esetében a középmértéktől alig eltérő büntetés további enyhítésére az ítélőtábla törvényes indokot nem talált. [133] A nagy számú bűncselekményt társtettesként megvalósító II. és III. rendű vádlottakkal szemben a rendelkező részben írt mértékű szabadságvesztés büntetés és az ahhoz igazodó tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés arányban áll a cselekmények tárgyi súlyával, a vádlottak bűnösségének fokával, az a halmazati büntetés szabályaira is figyelemmel sokkal inkább méltányosnak, mint súlyosnak tekinthető, így az enyhítésre irányuló fellebbezés nem vezethetett eredményre. [134] A IV. és V. rendű vádlottal szemben kiszabott a középmértéktől eltérő büntetési tartam jelentős enyhítésére az ítélőtábla a módosított, további enyhítő körülmények okán látott lehetőséget. [135] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, hogy IV. és V. rendű vádlott kedvező személyi körülményeire figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a büntetés végrehajtása a Btk. 85. §

(1)alkalmazásával próbaidőre felfüggeszthető és megfelelő indokokkal adott számot arról, hogy a vádlottak személyi körülményei körében megállapított tények alapján miért és mennyiben Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. 17 találta indokoltnak a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének alkalmazását, a tartam enyhítését az akkor figyelembe nem vett további enyhítő körülmények indokolják. [136] A végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a 8/2015. (IV. 17.) AB határozat értelmében hivatalból kell vizsgálnia a Btk.102. §

(1)bekezdésében foglalt előzetes mentesítés lehetőségét. [137] A törvényszék ezt a vizsgálatot lefolytatta, álláspontjával, miszerint az elkövetett bűncselekmények jellege folytán a vádlottak nem érdemesek az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítésre, az ítélőtábla is egyetért. [138] Az egyszerűsített felülvizsgálat körébe tartozó kérdések közül V. rendű vádlott védőjének indítványára a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés külön eljárás során tisztázandó azzal, hogy az ítélőtábla észlelte, a védői díj megállapítása a többi kirendelt védő esetében is felülvizsgálatra szorul. [139] A magánfelek polgári jogi igényének törvényes útra utasítása mellett helytállóan alkalmazott a vádlottakkal szemben a Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pont alapján a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett gazdagodásra vagyonelkobzást. [140] II. és III. rendű (és I. rendű vádlott) felelősségének mértéke a terhükre rótt bűncselekményben egyenlő, ezért a közösen elért haszon összegét három részre osztva az elsőfokú bíróság a bírói gyakorlatnak megfelelően állapította meg a terhelteket külön-külön terhelő vagyonelkobzás mértékét (BH2016.162.) [141] A törvényszék továbbá IV. és V. rendű vádlott esetében a bűncselekmény hasznából való részesedésük mértékét a rendelkezésre álló bizonyítékok, saját vallomásuk alapján törvényesen és helyesen határozta meg. [142] Az elsőfokú ítélet egyéb - a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, a feltételes szabadságra bocsáthatóságra, az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámítására, a bűnjelekre és a polgári jogi igényre vonatkozó - rendelkezései törvényesek. [143] A fentiek alapján az ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítéletét a IV. és V. rendű vádlott büntetését illetően a Be. 606. §

(1)alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben azt a 605. §

(1)szerint helybenhagyta, a Be. 561. §

(1)bekezdés alapján rögzítve az érdemi határnapokat és a bűnjel átvételére jogosultakat a Be. 321.§

(5a)alapján tájékoztatva. [144] A másodfokú eljárásban a védői díjjal felmerült bűnügyi költséget az ítélőtábla a Be. 613. §

(1)bekezdés alapján állapította meg és kötelezte a vádlottakat a Be. 574. §

(1)és

(2)bekezdés alapján annak megfizetésére. Budapest,

1. március
2. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.309/2025/34-II. dr. Magócsi István a tanács elnöke 18 dr. Kósa Zsuzsanna előadó bíró dr. Szabó Judit bíró A Fővárosi Törvényszék 20.B.177/2020/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2 Bf.309/2025/
4. számú ítélete folytán
5. március
6. napján jogerőssé vált. Budapest,
7. március
8. dr. Magócsi István a tanács elnöke