← Magyarország

Köf.5034/2015/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A helyi önkormányzat a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározásakor a rendelet személyi hatályát a helyi választópolgárokon túl is meghatározhatja. A helyi önkormányzat a választási plakát elhelyezésével összefüggésben nem határozhat meg a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásként külön tényállást. A választási eljárásról szóló törvény a választási plakát szabályozása körében zárt rendszert alkot. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsa határozata Az ügy száma: Köf.5034/2015/

  1. A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró; dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó bíró Az indítványozó: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Az érintett önkormányzat: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.) Az ügy tárgya: közösségi együttélés szabályai Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata által alkotott, a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 4/
  2. (02.05.) Kgy. rendelet
  3. §-a törvénysértő, ezért e rendelkezést megsemmisíti; - Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata által alkotott, a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 4/
  4. (02.05.) Kgy. rendelet
  5. §-a „és jogi” illetve „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre” szövegrésze törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja; - megállapítja, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata által alkotott, a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 4/
  6. (02.05.) Kgy. rendelet
  7. §-a a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő K.27.902/
  8. illetve K.27.837/
  9. számú perekben, valamint valamennyi, a törvénysértés megállapításának időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő perben nem alkalmazható; - elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét; - elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. Kúria I.Köf.5.034/2015/3-I 2 A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
  10. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala több határozatot hozott, amelyekben a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 4/
  11. (02.05) Kgy. rendelet (a továbbiakban Ör.)
  12. §-a alapján az érintetteket választási plakát engedély nélküli elhelyezése miatt közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.
  13. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az eljárást az Alkotmánybíróságról szóló
  14. évi CLI. törvény
  15. §-a és a polgári perrendtartásról szóló
  16. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 155/B. §-a alapján felfüggesztette és az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  17. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
  18. §

(1)bekezdés b) pontja, továbbá 8. §
(2)bekezdése, valamint 143. §
(4)bekezdés d) pontja meghatározott szövegrésze, illetve az Ör. egésze Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezve. Az indítványozó bíróság kezdeményezte az előtte lévő K.27.902/
  1. és K.27.837/
  2. számú ügyekben – a bírói kezdeményezés szerint ez összesen 66 ügyet érint – a fenti jogszabályi rendelkezések alkalmazási tilalmának az elrendelését is az Alkotmánybíróságnál.
  3. A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ugyan ezen végzésében a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  4. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  5. §
(3)bekezdése és a Pp. 155/C. §-a alapján kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör.
  1. § „és jogi” illetve „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre” szövegrésze, továbbá az Ör.
  2. §-a törvénybe ütközésének vizsgálatát, valamint a K.27.902/
  3. és K.27.837/
  4. számú ügyekben való alkalmazási tilalom elrendelését.
  5. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a hatáskörébe tartozó indítvány elbíráláshoz kapcsolódva megállapította, hogy az Ör.
  6. §-a és a
  7. §-a törvényellenességéről való döntés előfeltétele az Alkotmánybíróság döntése a Mötv.
  8. §
(1)bekezdés b)pontja és 143. §
(4)bekezdés d) pontja, valamint az Ör. egésze alkotmányellenességéről. Erre tekintettel az Önkormányzati Tanács a
  1. május 5-én meghozott végzésben az Ör.
  2. §-a és
  3. §-a törvényességi vizsgálatára irányuló eljárását az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő ügy elbírálásáig felfüggesztette. Kúria I.Köf.5.034/2015/3-I 3
  4. Az Alkotmánybíróság a
  5. június 23-án meghozott III/665-4/
  6. ügyszámú végzésében (3117/
  7. (VII. 2.) AB végzés) a Mötv.
  8. §
(1)bekezdés b) pontjának „és betartatni” szövegrésze, 8. §
(2)bekezdésének „elmulasztásuk jogkövetkezményeit” szövegrésze, 143. §
(4)bekezdés
  1. d)pontjának „valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit” szövegrésze, továbbá az Ör. Alaptörvényellenességének megállapítására, megsemmisítésére és a jogszabályok alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést visszautasította. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Mötv. hivatkozott rendelkezéseit a bírónak nem kell alkalmaznia az előtte folyamatban lévő, közigazgatási határozatok felülvizsgálatára irányuló ügyekben, így ezek Alaptörvény-ellenességének vizsgálatát és megsemmisítését az Alaptörvény 24. cikk
  2. b)pontja és Abtv. 25. §
(1)bekezdése alapján nem kérheti. Az Ör. egésze vonatkozásában pedig megállapította, hogy a felhatalmazó jogszabály – a Mötv. – Alaptörvény-ellenességével való összefüggésen túl az indítvány nem tartalmazott önálló indokolást az Ör. Alaptörvényellenessége vonatkozásában.
  1. Mivel az Alkotmánybíróság előtt a felfüggesztés alapjául szolgáló ügy a fentiek szerint lezárult, ezért a Kúria a felfüggesztett eljárást folytatta. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása
  2. Az indítványozó az Ör. törvényellenességének a vizsgálatához kapcsolódva kifejtette, hogy a Mötv.
  3. §
(1)-
(2)bekezdései és a 143. §
(4)bekezdés d) pontja alapján az önkormányzatok számára nem világos, hogy milyen közösségi együttélési alapvető szabályokat állapíthatnak meg, nincs meghatározva a felhatalmazás tárgya és kerete. Az Ör.
  1. §-ának meghatározott szövegrésze, továbbá a
  2. §-a a közösségi együttélés szabályait még a törvényhez képest is indokolatlanul tágan értelmezi.
  3. Az Ör.
  4. §-a a törvény hatályáról szól, ennek keretében a törvény hatályát a természetes személyeken túl kiterjeszti a jogi személyekre és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amely véleménye szerint ellentétben áll a Mötv.
  5. §
(2)bekezdésébe és a 143. §
(4)bekezdésébe foglalt felhatalmazással.
  1. Szintén a Mötv. e szabályaival, továbbá a választási eljárásról szóló
  2. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
  3. §-ával áll ellentétben az Ör.
  4. §-a. Az Ör. e rendelkezése „A választási plakátok elhelyezésével kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartások” címet viseli, erre vonatkozóan állapít meg tényállást. Az indítványozó bíróság szerint a Ve. a választásokkal kapcsolatos szabályokat megfelelően rendezi, az önkormányzatoknak nincs felhatalmazásuk a tárgykör szabályozására. A Ve. szerint választási plakát – a törvényben foglalt kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető, az önkormányzatoknak e tárgyban nincs rendeletalkotási jogosultságuk. Kúria I.Köf.5.034/2015/3-I 4 A Kúria döntésének jogi indoka
  5. Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
  6. A Kúria elsőként rögzíti: az Alkotmánybíróság a 38/
  7. (XI. 14.) AB határozatában alkotmányellenesnek ítélte a Mötv. akkor hatályos azon szabályait [Mötv. egykori
  8. §
(4)bekezdés és 143. §
(4)bekezdés e) pont], amelyek felhatalmazást adtak a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek arra, hogy rendeletben határozzák meg a közösségellenes, kirívóan közösségellenes magatartásokat és ezeket szankcionálhassák. Ezt követően alkotta meg az Országgyűlés a Mötv. jelen ügyben érintett 8. §
(1)bekezdés b) pontját, továbbá 8. §
(2)bekezdését, valamint 143. §
(4)bekezdés d) pontját. Mivel az Ör. preambuluma is tartalmazza ezen felhatalmazó rendelkezéseket, úgy a Kúria – az eljárásának felfüggesztésével – be szerette volna szerezni ebben az ügyben az Alkotmánybíróság állásfoglalását (döntését) a közösségi együttélés alapvető szabályainak megalkotására felhatalmazó új törvényi rendelkezések és az Ör. egésze Alaptörvénnyel való összhangjáról. Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezésre érdemi választ nem adott, így a Kúriának jelen ügyben az eljárást a hatályos törvényi szabályok alapján le kellett folytatnia az Ör. 2. §-a és 16. §-a törvényellenessége tekintetében. 12. Mindemellett megjegyzést érdemel, hogy az alapvető jogok biztosa indítványa alapján is eljárás indult az Alkotmánybíróság előtt a Mötv. 8. §
(1)bekezdés b) pontja és a 8. §
(2)bekezdése, valamint a 143. §
(4)bekezdés d) pontja törvényességi vizsgálatára (alkotmánybírósági ügyszám: II/01219/2013.) Ezt követően a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5053/2013/
  1. számú ügyben felfüggesztette eljárását és szintén az Alkotmánybírósághoz fordult, amelyben kezdeményezte a Mötv.
  2. §
(2)bekezdése, valamint a 143. §
(4)bekezdés d) pontjának „(...) a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit” fordulata Alaptörvénybe ütközésének vizsgálatát és az alaptörvény-ellenesség megállapítását. Jelen ügy eldöntéséig az Alkotmánybíróság nem hozta meg és hirdette ki döntését a Mötv. fenti rendelkezései alkotmányosságának tárgyában, azonban a Kúriának a 3117/
  1. (VII. 2.) AB végzésből adódóan folytatni kellett az eljárást. A Kúria eljárása az Ör. vizsgálatára vonatkozik.
  2. Az Ör.
  3. §-a értelmében „[a] rendelet hatálya kiterjed a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén az e rendelet II. Fejezetében meghatározott magatartásokat megvalósító természetes és jogi személyre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.” Az indítványozó szerint a Mötv.
  4. §-ából, illetve
  5. §
(4)bekezdés d) pontjából az következik, hogy az önkormányzati rendeleti szabályozás személyi hatálya csak a természetes személyekre terjedhet ki, szervezetekre nem. Kúria I.Köf.5.034/2015/3-I 5 14. A Mötv. 8. §
(1)bekezdés szerint „A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek: b) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.
(2)A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja az
(1)bekezdésben foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit.” 15. A Mötv. 143. §
(4)bekezdés d) pontja felhatalmazást ad a helyi önkormányzat képviselő-testületének, hogy rendeletben határozza meg az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit. 16. Elsőként az állapítható meg, hogy a Mötv. 143. §
(4)bekezdés d) pontja a közösségi együttélés alapvető szabályait illetően nem korlátozza az ez alapján megalkotandó Ör. személyi hatályát. A Mötv. 143. §
(4)bekezdés d) pontjába foglalt felhatalmazó rendelkezés alapján a közösségi együttélés szabályai kiterjedhetnek mind a természetes személyekre, mind a jogi személyekre, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre is. 17. A Mötv. 8. §
(1)bekezdése a helyi közösség tagjairól szól, akiket a helyi önkormányzás alanyaként határoz meg a törvény e rendelkezése. A Mötv. más helyen rendelkezik arról, hogy ki tekinthető a helyi önkormányzás alanyának. A Mötv. 2. §
(1)bekezdése értelmében a helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A Mötv. 3. §
(1)bekezdése pedig kimondja, hogy a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg.
  1. A fentiek alapján a helyi önkormányzáshoz való jog a választópolgárok joga, amelyet közösségi jogként definiál a Mötv. [A helyi önkormányzáshoz való jogtól meg kell különböztetni az önkormányzati jogokat, amelyeket a helyi önkormányzati képviselő-testület gyakorol, s amely az Alaptörvény
  2. cikk
(1)bekezdésben jelenik meg.]
  1. Megállapítható tehát, hogy a Mötv.
  2. §
(1)bekezdése kötelezettséget megfogalmazó rendelkezés, amelyre vonatkozóan a helyi önkormányzat a 8. §
(2)bekezdés alapján meghatározhatja a kötelezettség tartalmát és elmulasztásának jogkövetkezményei. Ugyanakkor a Mötv.
  1. §-ában meghatározott rendelkezés nem zárja ki, hogy a közösségi együttélés önkormányzati szabályozása a helyi választópolgárokon túl más természetes személyekre is kiterjedjen, hiszen a közösségi együttélés szabályait (azok lényegéből adódóan) a természetes személyek körében sem csak a helyi választópolgároknak kell betartani. A közösségi együttélés előírásait meg tudja sérteni az is, aki nem rendelkezik az adott településen választójoggal. Ahogy a Mötv.
  2. §-a a helyi választópolgárokon túl nem zárja ki azt, hogy más természetes személyekre is kiterjedjen a szabályozás, úgy azt sem zárja Kúria I.Köf.5.034/2015/3-I 6 ki, hogy – más felhatalmazó rendelkezés alapján – jogi személyekre és jogi személyiség nélküli szervezetekre is vonatkozzon. A tárgykör helyi önkormányzati szabályozására felhatalmazó rendelkezést pedig a Mötv.
  3. §
(4)bekezdés d) pontja tartalmaz.
  1. Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör.
  2. §-a nem áll ellentétben a Mötv.
  3. § és
  4. §
(4)bekezdés rendelkezéseivel ezért az Ör.
  1. §-a megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
  2. Az Ör.
  3. §-a a következőképpen rendelkezik: „Aki a választási plakátot elhelyezte, akinek érdekében elhelyezték, illetve aki hozzájárulást adott plakát elhelyezéséhez (tulajdonos, bérlő, vagyonkezelő jog gyakorlója), ha a közterületen - épületek közterületre néző homlokzatán elhelyezett plakátokat szavazást követő 30 napon belül nem távolítja el, illetve a közterületet valamint az épülethomlokzatát nem állítja helyre, továbbá aki engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően helyezi el a plakátokat, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.”
  4. Az indítványozó szerint az Ör. e rendelkezése ellentétes a Mötv.
  5. §
(2)bekezdésébe és a 143. §
(4)bekezdésébe foglalt felhatalmazással, valamint a Ve.
  1. §-ával. A Ve. e szabálya szerint: „
  2. §
(1)E § alkalmazásában plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.
(2)A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot.
(3)Plakát a kampányidőszakban - a
(4)-
(7)bekezdésben meghatározott kivételekkel korlátozás nélkül elhelyezhető.
(4)Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén - a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.
(5)Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.
(6)A választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(7)A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.” 23. Látható tehát, hogy a Ve. 144. §
(7)bekezdése rendelkezik a plakátok eltávolításáról és annak jogkövetkezményéről: ha a szavazást követő 30 napon belül aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték nem távolítja el, úgy köteles az eltávolítás Kúria I.Köf.5.034/2015/3-I 7 költségeit viselni. Megállapítható, hogy a Ve.
  1. §-a nem ad felhatalmazást arra, hogy a költségek viselése jogkövetkezményen túl a települési önkormányzat még a közösségi együttélés alapvető szabályaival is ellentétesnek minősítse a plakát eltávolításának elmaradását és ezt plusz szankcionálja. Az érintett önkormányzatnak nem volt felhatalmazása az Ör.
  2. §-ban foglaltak meghatározására.
  3. Mindez összhangban van a Kúriának a Ve.
  4. §-ára vonatkozó értelmezéséve. A Kúria legelőször a Kvk.III.37.399/2014/
  5. számú határozatában a következőket állapította meg: „[a Ve.]
  6. §-ának helyes értelmezéséből következik, hogy választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve.
  7. §-ának rendelkezései az irányadóak. A választási szervek a Ve. rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, míg a közúti közlekedési szabályok, továbbá a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályok alkalmazásának választási ügyben nincs helye, tekintve, hogy a Ve.
  8. §-a egy zárt szabályrendszert alkot.”
  9. Mivel a Ve.
  10. §-a zárt rendszert alkot, s meghatározza a választási plakát eltávolítása elmulasztásának jogkövetkezményeit is, és mivel az önkormányzat a választási plakát elhelyezésével kapcsolatos közösségellenes magatartások szabályozásra felhatalmazást nem kapott (azaz arra vonatkozó felhatalmazást, hogy a zárt rendszerből e tekintetben kilépjen), ezért megállapítható, hogy az Ör.
  11. §-a ellentétben áll a Ve.
  12. §-ával. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a törvényellenes rendelkezést a Bszi.
  13. §
(2)bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette.
  1. Jelen ügy bírói kezdeményezés. A Bszi.
  2. §
(5)bekezdése szerint „Ha az önkormányzati rendeletnek a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói kezdeményezés alapján kerül sor, az önkormányzati rendelet megsemmisített, illetve más jogszabályba ütközőnek ítélt rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.” Erre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Bszi. jelen határozatban megsemmisített rendelkezései nem alkalmazhatók a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő K.27.902/
  1. illetve K.27.837/
  2. számú ügyben, és valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben. A döntés elvi tartalma:
  3. A helyi önkormányzat a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározásakor a rendelet személyi hatályát a helyi választópolgárokon túl is meghatározhatja. Kúria I.Köf.5.034/2015/3-I 8
  4. A helyi önkormányzat a választási plakát elhelyezésével összefüggésben nem határozhat meg a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásként külön tényállást. A választási eljárásról szóló törvény a választási plakát szabályozása körében zárt rendszert alkot. Alkalmazott jogszabályok és irányadó joggyakorlat:
  6. évi CLXXXIX. törvény
  7. §
(1)bekezdés b) pontja, továbbá 8. §
(2)bekezdése, valamint 143. §
(4)bekezdés d) pontja;
  1. évi XXXVI. törvény
  2. §-a; 3117/
  3. (VII. 2.) AB végzés Záró rész
  4. A Magyar Közlönyben és az önkormányzati rendelettel azonos módon való közzététel elrendelésére a Bszi
  5. §-a folytán alkalmazandó Bszi.
  6. §
(2)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja alapján került sor. Az általános alkalmazási tilalom a Bszi. 56. §
(5)bekezdése alapján került elrendelésre.
  1. A döntés elleni jogorvoslatot a Bszi.
  2. §-a zárja ki. Budapest,
  3. szeptember
  4. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt sk.előadó bíró, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.