← Magyarország

Pfv.20578/2023/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közérdekű adatok kiadása iránti perben a közérdekű adat nyilvánossága a főszabály. A félnek a saját ügyére vonatkozó adatmegismerési igénye nem szolgálja közügyek átláthatóságát, ezért nem felel meg a közérdekű adat megismerése iránti igénnyel szemben támasztott követelményeknek, nem minősíthető közérdekű adat megismerése iránti igénynek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.578/2023/

  1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: Dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala IV. Kerületi Hivatal (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Kiss Imre László Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: Dr. Kiss Imre László ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 47.Pf.635.790/2022/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.P.85.609/2022/15-I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet részben – az első- és másodfokú eljárási költség viselésére is kiterjedően – hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja, és a felperes keresetét a
  3. és
  4. kereseti kérelem tekintetében elutasítja. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kúria IV.Pfv.20.578/2023/6 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 (harmincnyolcezeregyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria a felperesnek az eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasítja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  5. szeptember 17-én közérdekű adat kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben a következő adatok kiadását kérte:
  6. Hány munkaórát igényelt jelen adatigénylés teljesítése.
  7. A hivatalban dolgozó személyek nevei, hivatalos e-mail címei, telefonszámai exceltáblázat formájában.
  8. Hány közérdekű adatigénylés érkezett be a
  9. augusztus 15-
  10. közötti időszakban az alpereshez. Adja meg ezek iktatási számát, dátumát.
  11. A fenti adatigénylések közül az alperes által kezelt adatigénylések száma.
  12. Az adatigénylések megválaszolásának dátuma.
  13. Hány esetben továbbította az adatigénylést, és mi volt a továbbítás oka. Adja meg a továbbítás dátumát, a továbbító levél iktatási számát, dátumát, azt, hogy kinek és milyen email címre továbbította az adatigénylést. [2] Az alperes a
  14. október 1-jén kelt válaszlevelében az igényt részben teljesítette. A
  15. pontban kért adatok tekintetében tájékoztatta a felperest arról, hogy a közérdekből nyilvános adatok honlapon történő közzétételére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  16. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
  17. számú melléklete, és a Kormányhivatal munkatársainak jogállására a kormányzati igazgatásról szóló
  18. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) rendelkezései az irányadóak, amely a személyes adatok tekintetében nem írja elő azok nyilvánosságát. Megjelölte azt az internetes elérhetőséget (linket), amelyen a külön törvénynek megfelelő, a Kormányhivatal által közzétett lista elérhető. [3] A további igénypontok tekintetében közölte, hogy a megjelölt időszakban csak a felperestől érkezett közérdekű adatigénylés, amelyet a számú iktatószámú levélben megválaszoltak. Közölte, hogy mivel a felperes által megjelölt e-mail címre küldték meg a válaszlevelet, ezért a megválaszolás időpontja a felperes előtt ismert. A
  19. igénypont tekintetében közölte, hogy a közérdekű adatigénylések teljesítése során az „adattovábbítás” fogalma nem értelmezhető. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését arra, hogy 8 napon belül díjmentesen adja ki részére az általa megadott e-mail címre: Kúria IV.Pfv.20.578/2023/6 3
  20. Az alperesnél dolgozó személyek neveit, hivatalos e-mail címeit, telefonszámait exceltáblázat formájában (
  21. kereset).
  22. A
  23. augusztus 15-
  24. közötti időszakban az alpereshez érkezett közérdekű adatigénylések iktatási számát, dátumát (
  25. kereset).
  26. Hány esetben, kinek és milyen címre továbbította a
  27. augusztus 15-
  28. közötti időszakban az alpereshez érkezett közérdekű adatigényléseket, mi volt a továbbítás oka, a továbbítás dátuma, a továbbító levél iktatási száma, dátuma (
  29. kereset). [5] Az alperes a kereset teljes elutasítását kérte, álláspontja szerint válaszlevelében teljeskörűen választ adott a felperesnek az alpereshez címzett közérdekű adatigénylésben megfogalmazott kérdésekre. [6] Az
  30. kereset tekintetében előadta, hogy az adatigénylést teljesítette azzal, hogy megadta az adatok eléréséhez szükséges linket, dolgozóinak jogállására a Kit. rendelkezését kell alkalmazni, amely a személyes adatokra nézve nem írja elő a nyilvánosságot. Előadta, hogy nem kötelezhető arra, hogy a megjelölt dolgozók adatait excel-táblázatban adja ki a felperesnek, mert a munkavállalókat egyéb rendszer szerint tartja nyilván. Csak olyan formában kötelezhető adatkiadásra, amelyben teljesíteni tud, a jogszabály nem teszi kötelezővé az excel formájú adatszolgáltatást. [7] A
  31. kereset tekintetében előadta, hogy az adatigénylést válaszlevelének a
  32. pontjában megválaszolta, amikor közölte, hogy a felperes adott be kérelmet az adott időszakban. Ehhez képest a felperes maga is megállapíthatja az adatigénylés dátumát, a válaszból pedig megállapítható, hogy azt mikor vette át – hiszen az általa megadott e-mail címre küldték meg a választ. [8] A
  33. kereset esetében fenntartotta azt az álláspontját, hogy az „adattovábbítás” fogalma közérdekű adatigénylések esetében nem értelmezhető. Közölte, hogy a kérelmet Budapest Főváros Kormányhivatalán belül továbbították a szervezet vezetőjének, illetve az adatvédelmi biztosnak, külső, harmadik személynek nem küldték meg, így mindez nem tekinthető az Infotv. szerinti továbbításnak. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki díjmentesen a felperes által megadott e-mail címre a következő adatokat:
  34. 2021 szeptember
  35. napján az alperesnél, az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személyek neveit, hivatalos e-mail címeit, hivatalos telefonszámait excel-táblázat formájában.
  37. augusztus 15-
  38. napja közötti időszakban az alpereshez érkezett közérdekű adatigénylések iktatási számát, dátumát.
  40. augusztus 15-
  41. napja közötti időszakban az alpereshez érkezett közérdekű adatigényléseket kinek, milyen címre, milyen okból továbbították, a továbbító levél iktatási számát, dátumát, valamint a továbbítás dátumát. [10] Az elsőfokú bíróság az alperest perköltség megfizetésére kötelezte. [11] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása jogalapjaként megjelölte az Infotv.
  42. §

(1)-
(2)bekezdését, 27. §
(3)bekezdését, 30. §
(2)bekezdését, a 31. §
(1)-
(3)bekezdését, valamint a
  1. § 5., 6.,
  2. és
  3. pontját, illetve a
  4. §
(1)bekezdését. Kúria IV.Pfv.20.578/2023/6 4 [12] Ítéletének indokolásában az
  1. kereset tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló
  2. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
  3. §
(2)bekezdése, valamint a
  1. § 13.,
  2. és
  3. pontja együttes értelmezése alapján megállapította, hogy a Kormányhivatal Kerületi Hivatala olyan közigazgatási szerv, ahol kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők végzik a feladataikat. A Kttv.
  4. § a)-c)-f) pontja közérdekből nyilvános adatnak minősíti a kormánytisztviselők nevét, a kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv nevét, munkakörének megnevezését. Utalt továbbá a Kit.
  5. §
(2)bekezdésére és 49. §
(2)-
(3)bekezdésére. Álláspontja szerint a kért adatok közérdekből nyilvános adatként kiadandók. A kiadás formáját illetően megállapította, hogy a Kormányhivatalban számítógépes rendszer keretében dolgoznak, és kezelik az adatokat. A mai világban az excel-táblázatos adatszerkesztés nem jelenthet az alperes számára aránytalan nehézséget, így a kiadás formáját illetően is (excel-táblázat) megalapozottnak ítélte meg a felperes kérelmét. Megjegyezte, hogy az adatkiadás csak az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személyekre vonatkozik, illetve, hogy csak az alperes közérdekű adatigénylésének időpontjára vonatkozó adatokat (
  1. szeptember 17.) kell kiadnia az alperesnek. [13] A
  2. kereset tekintetében megállapította, hogy az alperes nem az adatigénylésben kiadni kért adatot adta ki a válaszlevelében, mert nem közölte
  3. augusztus 15-
  4. napja között hozzá érkezett közérdekű adatigénylések iktatási számát és dátumát. Ezen adatokról megállapította, hogy azok az Infotv.
  5. §
  6. pontja alapján közérdekű adatnak minősülnek. A felperesnek megállapítása szerint nem lehetett tudomása arról, hogy érkezett-e esetleg mástól is adatigénylés, ezért nem lehet személyesnek minősíteni a kérdését. Utalt arra is, hogy válaszlevelében az alperes a levél iktatási számát közérdekű adatként szerepeltette, ezért a kérelem iktatási számai tekintetében sem vitathatja megalapozottan a közérdekű adatminőséget. [14] A
  7. kereset tekintetében osztotta a felperes azon álláspontját az Infotv.
  8. §
(1)bekezdése, és az Infotv.
  1. §
  2. pontja alapján, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes alaptalanul hivatkozott az Infotv.
  3. §
  4. pontjára, mert a kérelem nem ezzel volt kapcsolatos. Megállapította, hogy az alperesnek Budapest Főváros Kormányhivatalán belül önálló jogszabályon alapuló feladata van. Rögzítette, hogy más perből hivatalos tudomása van arról, hogy a közérdekű adatigénylést az alperesnek továbbítania kell, Budapest Főváros Kormányhivatala adatvédelmi tisztviselőjének egy belső szabályzat kötelező előírása alapján, és a választ csak az egyeztetést követően lehet megküldeni az adatigénylőnek. [15] Az elsőfokú bíróság perköltségként a felperes részére 10.000 forint autóbérlési díjat, 3.000 forint üzemanyagköltséget, és 715 forint parkolási költséget ítélt meg. [16] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a kijavítással hagyta helyben, hogy az alperes az ítélet rendelkező részének
  5. pontjában megjelölt személyek hivatalos e-mail címeit köteles kiadni. A másodfokú bíróság a felperes javára jogi képviselője munkadíjaként perköltséget ítélt meg. [17] A másodfokú bíróság megállapította, hogy nem észlelt és az alperes sem jelölt meg olyan lényeges eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú eljárás megismétlését tette volna szükségessé. [18] A másodfokú bíróság érdemben egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével, és annak jogi indokolásával. [19] A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az
  6. kereset esetében az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személyek neve és hivatalos elérhetőségei közérdekből nyilvános adatok, a
  7. és a
  8. kereset esetében pedig közérdekű Kúria IV.Pfv.20.578/2023/6 5 adatok kiadását kérte a felperes, a jogi minősítés tekintetében őt bizonyítási kötelezettség nem terhelte. [20] A fellebbezés tartalmára tekintettel kitért arra, hogy a joggal való visszaélés, illetve az Infotv.-ben szabályozott adatmegismerési jognak a céljával ellentétes gyakorlása nem volt megállapítható azon okból, hogy a felperes által az adatkérésben megjelölt időszakban egyedül a felperes terjesztett elő az alpereshez közérdekű adatigénylést, és az általa kért adatok részben egybeestek a saját ügyében ügyfélként megismerhető adatokkal, illetve valamely adatot a felperes feltehetően már ismert. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  9. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [21] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezét és elsődlegesen - tartalmilag - a kereset teljes elutasítását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [22] Megsértett jogszabályként az Infotv. 1. §-ára (a jogszabály célja), 3. § 5. és 6. pontjára, az Infotv. 26. §
(2)bekezdésére, valamint a 33. §
(1)bekezdésére, a 33. §
(2)bekezdés d) pontjára, és a 37. §
(1)bekezdésére, továbbá a Kit. 62/A. §
(2),
(3)és
(4)bekezdésére, valamint a 62/B. §
(3)és
(4)bekezdésére hivatkozott. [23] Az
  1. kereset tekintetében előadta, hogy az általános közzétételi listához való hozzáférés útját, az ahhoz szükséges linket megadta, ezzel ezt a kereseti kérelmet teljesítette. Eldöntendő jogkérdésként ebben a körben azt jelölte meg, hogy ehhez képest kötelezhető-e többlet adatszolgáltatásra, és ha igen, annak mi a jogszabályi alapja. Hivatkozott arra is, hogy az információszabadság alkotmányos célja a közügyek átláthatóságához fűződő közérdekhez kapcsolódik, korlátozása nem eleve kizárt. [24] A
  2. és a
  3. kereset tekintetében hangsúlyozta, hogy azok a felperes saját dokumentumaira vonatkoznak, így a kiadásukra irányuló igény a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik, ezek az adatok nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak, ezek az igények nem testesítik meg a civil kontroll érvényesülését, nem szolgálják a közügyek átláthatóságát. [25] A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, a Kúriának a végrehajtás felfüggesztéséről hozott végzésével szemben pedig az eljárás szabálytalansága elleni kifogást terjesztett elő. Előadta, hogy álláspontja szerint az alperes nem jelölt meg eljárásjogi, illetve anyagi jogi jogsértést, illetve felülvizsgálati kérelmében új tényállításokat tett, amelyre nincs jogi lehetősége. Álláspontja szerint az alperes rosszhiszemű eljárást folytat, miközben kétséget kizáróan közadatszolgáltatási kötelezettség terheli. A saját adatra vonatkozó adatigénylés tekintetében az alperes által előadottakra azt nyilatkozta, hogy nem tagadható meg a kért adatkiadás azzal, hogy az nem hordoz jelentős információt a közügyek átlátható vitatásával kapcsolatban. Vitatta azt is, hogy bármilyen módon az adatigénylés joggal való visszaélést valósítana meg. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az Infotv. alapján az adatigénylő személyes adatait legkésőbb
  4. augusztus 20-án törölni kellett volna. A Kúria döntése és annak jogi indokai Kúria IV.Pfv.20.578/2023/6 6 [26] Az alperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint részben alapos. [27] Az alperes a felülvizsgálati kérelem előterjesztésével egyidejűleg a felülvizsgálati kérelem engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett. A polgári perrendtartásról szóló
  5. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  6. §
(1)bekezdése szerint, ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye – ugyanakkor a törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálatot a Kúria a
(2)bekezdés szerinti esetekben engedélyezheti, a
(3)bekezdés szerinti esetben engedélyezi. A Pp. 408. §
(1)és
(2)bekezdése a felülvizsgálat lehetőségét a vagyonjogi perek esetében zárja ki. A közérdekű adat kiadása iránti perben az érvényesített igény nem a fél vagyoni jogain alapul, a per tárgyának értéke pénzösszegben nem fejezhető ki, ezért az nem vonható a Pp.
  1. §
  2. pontja által meghatározott vagyonjogi per fogalmi körébe. A közérdekű adat kiadása iránti perben a felülvizsgálati kérelem elbírálását a Pp.
  3. §-ának rendelkezései nem zárják ki, a felülvizsgálati kérelem engedélyezése iránti kérelem előterjesztése ezért szükségtelen volt. [28] A Pp.
  4. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. A
(2)bekezdés szerint a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki. [29] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben megsértett jogszabályként jelölte meg a Kit. 62/A. §
(2)-
(4)bekezdését és a 62/B. §
(3)-
(4)bekezdését, a kormányzati igazgatás szerveinek álláshely-nyilvántartás és a jogosultság kezelési nyilvántartásával összefüggő egyes szabályait. Azt azonban nem indokolta, hogy a jogerős ítélet e jogszabályokat mennyiben sérti, ezért az 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény
  2. pontjában foglaltakra figyelemmel a felhívott jogszabálysértés – ahhoz fűzött indokok nélkül – nem volt érdemben vizsgálható. [30] A jelen perben nem volt vitatott, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv és a felperes által megismerni kívánt adatokat kezeli. Az
  3. kereset kapcsán azt kellett vizsgálni, hogy az adatok kiadásának elrendelése megsértette-e a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat [Infotv.
  4. §,
  5. §
(2)bekezdés, 33. §
(1)bekezdés, 33. §
(2)bekezdés d) pont], illetve a
  1. és
  2. kereset esetében az Infotv.
  3. §-át és
  4. §
  5. pontját. [31] A felperes keresetei alapján indult azonos tartalmú adatigénylések kapcsán a fenti kérdésekben a Kúria korábban hozott határozataiban már állást foglalt (Pfv.IV.21.269/2022/5.; Pfv.IV.20.008/2023/4.; Pfv.IV.20.047/2023/4.; Pfv.IV.20.045/2023/6.; Pfv.IV.20.203/2023/9.; Pfv.IV.20.298/2023/5.), az azokban elfoglalt álláspontjától a jelen eljárásban sem kíván eltérni [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  6. évi CLXI. törvény
  7. §
(1)bekezdés b) pontja]. A Kúria a hivatkozott határozataiban a következőket fejtette ki. [32] Az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat az Infotv. szabályozza. [33] Az Infotv. 26. §
(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. A
(2)bekezdés szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a Kúria IV.Pfv.20.578/2023/6 7 közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az Infotv.
  1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései az irányadóak. [34] Az Infotv.
  2. számú mellékletének 1.
  3. pontja alapján az alperes a közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek nevét, beosztását, elérhetőségét (telefon- és telefax-szám, elektronikus levélcím), az 1.
  4. pontja szerint a szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető nevét, elérhetőségét (telefon- és telefax-szám, elektronikus levélcím) és az ügyfélfogadási rendet köteles közzétenni. Az Infotv.
  5. §
(1)bekezdése szerint az e törvény alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és eltorzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni, erre az alperes is köteles az Infotv. 33. §
(2)bekezdés d) pontja alapján. [35] Az
  1. kereset tekintetében az alperes nem vitatta, hogy az általános közzétételi lista nem teljeskörű, és kizárólag a vezetők adatait tartalmazza. A nem vezető beosztású közfeladatot ellátó személyek tekintetében arra hivatkozott, hogy az adatigény nem felel meg az Infotv.
  2. §-ában meghatározott célnak, a Kit. alapján a személyes adatuk (a dolgozók neve) nem közérdekből nyilvános adat. [36] A Kúria a jelen perben is irányadónak tekintett jogértelmezése szerint a közérdekű adat kiadása iránti kérelem akkor teljesíthető a kért adatok nyilvános elérhetőségének megjelölésével, ha az az adatigénylő számára hozzáférhető, konkrétan, egyértelműen és teljeskörűen tartalmazza a kérelemben megjelölt információkat (Pfv. IV. 20.822/2022/6., Pfv. IV. 20.861/2022/7.). [37] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az
  3. kereset tekintetében hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróságok nem vizsgálták azt, hogy fűződik-e a felperesnek a törvény céljával összhangban álló érdeke a közérdekű adat megismeréséhez. [38] Ezen érveléssel szemben következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy az adatigénylő nem köteles megjelölni sem az adatigénylés célját, sem annak motivációját. Az alperesnél közfeladatot ellátó személyek nevének, hivatalos e-mail címének és telefonszámának a nyilvánosságra kerülése nem jelent a magánéletükbe történő indokolatlan beavatkozást. Az Infotv.
  4. §
(2)bekezdése alapján ugyanis a közfeladatot ellátó személyeknek számolniuk kell azzal, hogy közérdekű adatigénylés keretében a közfeladat ellátásával kapcsolatos személyes adataikat bárki megismerheti. Az így megismert adatok visszaélésszerű felhasználását pedig a jogszabály tiltja. [39] Az alperes az elsőfokú eljárásban nem hivatkozott, illetve a felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályként nem jelölte meg az Infotv. 30. §
(5)bekezdését, ezért az eljáró bíróságok nem végeztek külön érdekmérlegelést, erre a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. Az alperest terhelő bizonyítás körében a bíróság csak olyan adatkiadást megtagadó indokokat vizsgál, amelyekre az alperes hivatkozott (Kúria Pfv.IV.20.911/2018/4.). Az
  1. keresetben foglalt adatigény teljesítése a Kúria megítélése szerint nem teszi lehetővé a személyes adatok korlátlan megismerhetőségét, nem idéz elő megalázó helyzetet az alperesnél közfeladatot ellátó személyek számára, és nem jelenti a személyes adatok védelméhez való joguk indokolatlan korlátozását. [40] A Kúria precedens határozatában már vizsgálta az Infotv.
  2. §
(2)bekezdése szerinti adatok, illetve a Kit. egyes rendelkezéseit a kormánytisztviselő személyes adatainak Kúria IV.Pfv.20.578/2023/6 8 védelméhez való jog ütközése kérdésében. A Kúria jogértelmezése szerint nem szolgálhat az adatigénylő hátrányára az, hogy a Kit. a „munkakör” fogalmát nem használja (Pfv.IV.21.278/2020/5., Pfv.IV.21.169/2020/5.). Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül kötelezték az alperest az
  1. kereset szerinti adatmegismerési igény teljesítésére. [41] A Kúria ugyanakkor nem értett egyet a másodfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a
  2. és
  3. keresetben kért adatigény tárgya annak ellenére közérdekű adat, hogy azok kizárólag a felperes saját adatait, adatigénylését érintik. [42] Az Infotv.
  4. §-a az Alaptörvény VI. cikke alapján garantálja a nyilvános adatokhoz való hozzáférést, és a törvény céljaként határozza meg azt, hogy a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályokat határozza meg annak érdekében, hogy a közügyek átláthatósága a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesítésével megvalósuljon. Az Infotv.
  5. §-a azt az elsődleges célt deklarálja, hogy az adatigényléseken keresztül biztosítsa az állami működés átláthatóságát. [43] A Kúria álláspontja szerint a felperesnek a „saját ügyére vonatkozó” adatigénye nem szolgálja a közügyek átláthatóságát, ezért nem felel meg a közérdekű adat megismerése iránti igénnyel szemben támasztott követelményeknek, nem minősíthető közérdekű adat megismerése iránti igénynek. A felperes kérelmére indult eljárásban a közfeladatot végző szervezettel szemben támasztott ilyen igény a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog társadalmi rendeltetésével nem egyeztethető össze. A Kúria jogértelmezése szerint a felperesnek a saját magára vonatkozó, általa ismert adatok kiadása iránti igénye nem szolgálja és nem is szolgálhatja a közügyek átláthatóságát. Önmagával szemben, az általa ismert adatokon keresztül ugyanis az Infotv. szerinti cél nem értelmezhető (Kúria Pfv.IV.20.419/2021/6.). A felperes, mint ügyfél az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  6. évi CXL. törvény rendelkezései szerint jogosult ügyféli jogainak gyakorlására. [44] A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/
  7. (XII. 29.) Korm. rendelet
  8. §
(1)-
(3)bekezdése alapján az alperes által alkalmazott iktatószám az alperes tevékenységéhez kötődő számadat, amely számadatból természetes személy nem azonosítható, abból az „érintettre vonatkozó következtetés” nem vonható le, az iktatási szám ezért általánosságban közérdekű adatnak minősül {13/
  1. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [69]}. [45] A saját adatokhoz fűződő információk megismerése összességében az alapjog társadalmi rendeltetésével nem egyeztethető össze, nem járul hozzá az Infotv.
  2. §-ában deklarált cél, a törvény hatálya alá tartozó tárgykörökben a közügyek átláthatósága, és a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez, terjesztéséhez fűződő jog érvényesüléséhez. [46] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság az Infotv.
  3. §
  4. pontját megsértve minősítette az itt kért adatokat közérdekű adatnak, és kötelezte az alperest a felperes által beadott kérelem iktatási számának és dátumának, valamint a felperes saját közérdekű adatigénylésének továbbítására vonatkozó adatok kiadására, mivel ez utóbbi sem minősül közérdekű adatnak, tekintettel arra, hogy a felperes saját ügyére vonatkozott. [47] A Kúria elutasította a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását, mivel a felperes által megjelölt ok miatt nem állnak fenn annak feltételei. A felperesnek az a hivatkozása, hogy nem ért egyet a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztésével, olyan vélt eljárási szabálysértés, amely nem teremt a perorvoslattal nem támadható végzéssel szemben felülbírálatot. Az eljárás szabálytalansága ellen előterjesztett kifogás célja, funkciója nem a kizárt jogorvoslat lehetőségének a biztosítása (Pfv.IV.20.176/2023/7.). Kúria IV.Pfv.20.578/2023/6 9 [48] A jelen eljárásban nincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy a felperesnek az alperes által kezelt személyes adatait meghatározott időn belül törölték-e vagy sem, miután a jelen eljárásnak egyáltalán nem tárgya a felperes személyes adatai kezelésével kapcsolatos adatvédelmi rendelkezések betartása. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [49] Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdés
  1. évi CXII. törvény (Infotv.)
  2. §,
  3. §
  4. és
  5. pont,
  6. §
(1)és
(2)bekezdés, 33. §
(1)bekezdés, 33. §
(2)bekezdés d) pont A döntés elvi tartalma [50] A közérdekű adatok kiadása iránti perben a közérdekű adat nyilvánossága a főszabály. A félnek a saját ügyére vonatkozó adatmegismerési igénye nem szolgálja közügyek átláthatóságát, ezért nem felel meg a közérdekű adat megismerése iránti igénnyel szemben támasztott követelményeknek, nem minősíthető közérdekű adat megismerése iránti igénynek. Záró rész [51] A Kúria a perköltség viseléséről a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján döntött, a felperes az
  1. kereset tekintetében, az alperes a
  2. és
  3. kereset tekintetében lett pernyertes. Erre figyelemmel a Kúria az alperes javára ítélt meg perköltséget, 30.000 forint + ÁFA összegben, a 32/
  4. (VIII. 22.) IM rendelet
  5. §
(1)bekezdés a) pontja alapján megállapítottan. [52] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. [53] A Kúria az alperes felülvizsgálat kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.