A határozat elvi tartalma: A Pp. 7. §
(1)bekezdése 4. b) pontja szerinti ellenkérelem-változtatásnak és - a Pp.373.§
(2)-
(5)bekezdése feltételei fennállta hiányában - meg nem engdett ellenkérelem változtatásnak minősül, ha a fél a kereseti jogállítást és a kérelmet elismerő vagy az azokat nem vitató nyilatkozatait fellebezésében visszavonja, s az is, ha ha a nem vitatottnak,illetve nem ellenzettnek tekintendő tekintendő tény-, illetve jogállítást vagy kérelmet utóbb a fellebbezésében vitatja. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.202/2025/
- A felperes: Felperes1 (Cím1.) A felperes képviselője: dr. Molnár Angelika ügyvéd (cím5) Az alperes: Alperes1 (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Bodolai László ügyvéd (cím6.) A per tárgya: képmáshoz való jog érvényesítése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Veszprémi Törvényszék 5.P.20.741/2025/
- A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: alperes,
- sorszám Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.202/2025/7 2 Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 44.450,(negyvennégyezer-négyszázötven) Ft másodfokú perköltséget. Köteles az alperes megfizetni 96.000,- (kilencvenhatezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket az ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. Az eljárási illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító jelét, illetve adószámát. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás I. [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a kiskorú felperes díjugrató versenyző. A ország neve1i helység1ban (helység1n) 2025.07.
- és 2025.08.
- között került megrendezésre egy nemzetközi díjugrató verseny, melyen a felperes is részt vett. A 2025.07.26-i versenynapot követő rendezvényen történt események kapcsán a internetes felület3 online sajtótermék különböző rovataiban cikkek jelentek meg 2025.07.30-tól 2025.08.13-ig terjedő időszakban. [2] Az alperes, mint újságíró által írt két cikk 2025.07.30-án jelent meg. Az első cikk „Félholtra vertek egy állampolgárság1 lovast a név1 fivérek” címmel a Bűnügyi rovatban jelent meg (a cikk internetes elérése:https://internetes felület3/szám1-felholtravertek-egy-állampolgárság1-lovast-anév1-fiverekfrissitve); a második cikk „Újra versenyeznek a állampolgárság1 lovast összeverő név1 fivérek” címmel a Sport rovatban jelent meg (a cikk internetes elérése: https://internetes felület3/szám2-ujra-versenyeznek-aállampolgárság1-lovastosszevero-név1-fiverekfrissitve). A cikkekben felhasználásra és közzétételre került két olyan fényképfelvétel, melyek egy 2023-ban tartott lovas versenyen készültek a felperesről. Az első cikkben a „felperes neve (Forrás: internetes felület1)” (a továbbiakban: Kép1) megjelölésű fényképfelvétel, a második cikkben a „felperes neve (Fotó: internetes felület4)” megjelölésű (a továbbiakban: Kép2) fényképfelvétel szerepelt. [3] Az alperes a fenti cikkeket a „Alperes1 újságíró” profil néven található internetes felület2 közösségi oldalán (elérhetőség: https://www.internetes felület2.com/p/alperes neve1 ) is közzétette a cikkekben felhasznált, fent körülírt két fényképfelvétellel együtt. II. [4] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz való személyiségi jogát azzal, hogy a fenti képeket a felperes hozzájárulása nélkül a nagy nyilvánosság számára hozzáférhető internetes felület2 közösségi Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.202/2025/7 3 oldala 2025.07.30-i bejegyzésében a internetes felület3 internetes hírportálon „Félholtra vertek egy állampolgárság1 lovast a név1 fivérek”, illetve az „Újra versenyeznek a állampolgárság1 lovast összeverő név1 fivérek” címmel megjelent, ugyancsak az alperes által jegyzett cikkek népszerűsítése céljából közzétette (felhasználta). A sérelmes helyzet megszüntetéseként kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a fenti fényképfelvételek az alperesi internetes felület2 bejegyzésből történő eltávolítására/törlésére, valamint arra, hogy az alperes saját költségén adjon megfelelő elégtételt oly módon, hogy a internetes felület2 közösségi oldalán tegyen közzé közleményt 30 nap időtartamban, melyben elismeri felperes képmáshoz való jogának megsértését, és megbánását fejezi ki a felperes felé. Kérte továbbá alperes perköltségben való marasztalását. [5] Keresetét a polgári perrendtartásról szóló
- CXXX. törvény (Pp.) egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek című XXXVIII. fejezete
- pontja szerint terjesztette elő, s azt a polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- § g) pontjára és 2:
- §
(1)és
(2)bekezdésére, valamint 2:51. §
(1)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjára alapította. [6] Arra hivatkozott, hogy a képeknek az alperes nagy nyilvánosság számára is elérhető internetes felület2 felületén való közzétételéhez (illetve egyéb alperes általi) felhasználáshoz nem járult hozzá. Az alperes az első internetes felület2 bejegyzésében becsmérlő hangnemben nyilatkozott a kiskorú felperesről, összefoglalta a „Félholtra vertek egy állampolgárság1 lovast a név1 fivérek” címmel a internetes felület3 internetes hírportálon megjelent cikkének valótlan állításait, s azt kiegészítette saját további „kommentárjával”. Nyilvánvaló módon a kiskorú felperes (és testvére) cigány származását emlegette (bár saját állítása szerint nem szokott „cigányozni”), felhozta a név2 ügyet, megengedve többek között egy olyan megjegyzést is, miszerint ebben az esetben csak azért él az áldozat, mert nem volt szúróeszköz, majd beillesztette a felperesről készült, és a cikkben is megjelent Kép1- et, alatta a cikk címével: „Félholtra vertek egy állampolgárság1 lovast a név1 fivérek” és „internetes felület3” felirattal. A második internetes felület2 bejegyzésben az „Újra versenyeznek a állampolgárság1 lovast összeverő név1 fivérek” című cikk valótlan állításaiból szemezgetve beillesztette a kiskorú felperesről készült Kép2-t, alatta a cikk címével: „Újra versenyeznek a állampolgárság1 lovast összeverő név1 fivérek” és „internetes felület3” felirattal. [7] Előadta, hogy a per tárgyát képező fényképfelvételek még 2023-ban egy olyan sporteseményen készültek, ahol a kiskorú versenyzőként vett részt. Az a tény, hogy ezek a fényképfelvételek a kiskorú felperes és törvényes képviselői hozzájárulásával készültek, nem tette a felvételeket bárki által szabadon felhasználhatóvá. A bírói gyakorlat szerint felhasználás az is, ha a képmást nagy nyilvánosság számára elérhető felületen teszik közzé. A 26.000 állandó követővel rendelkező alperes közösségi oldala nagy nyilvánosság számára elérhető felület. A Ptk. 2:44. §
(1)bekezdése szerinti korlátozás a perbeli esetre nem értelmezhető, mert a felperes sporttevékenységével összefüggésben nem közszereplő, illetve közéleti szereplő és a hozzájárulás nélküli felhasználás Ptk. 2:48. §
(2)bekezdése szerinti feltételei sem állnak fenn. III. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.202/2025/7 4 [8] Az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, a perben a
- október 15-én megtartott tárgyaláson nem jelent meg. [9] Az elsőfokú bíróság
- sorszám alatti idézésében tájékoztatta az alperest a kötelező jogi képviseletre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről és felhívta, hogy a keresetre a tárgyaláson adja elő írásbeli ellenkérelmének megfelelő nyilatkozatát, illetve tájékoztatta, hogy legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző 3 nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be, feltéve, hogy azt egyidejűleg – ajánlott elsőbbségi küldeményként – a felperesnek is megküldi és ennek tényét igazolja. [10] Az alperes
- október 3-án jogi képviselő nélkül eljárva e-mailben a Pp.
- § f) pontja szerinti kizárási okot jelentett be. Az elsőfokú bíróság
- sorszám alatti végzésével tájékoztatta az alperest, hogy beadványa a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében hatálytalan. Tájékoztatta, hogy amennyiben a törvényszék vagy az eljáró bíró kizárását kívánja kezdeményezni, azt jogi képviselő közreműködésével benyújtott indokolással ellátott beadvánnyal teheti meg. A Pp.
- §-a alapján tájékoztatta az alperest, hogy nem észlelt az elsőfokú bíróság kizárását megalapozó objektív okot és az eljáró bíró személyében sem áll fenn olyan körülmény, amely miatt részéről az ügy tárgyilagos megítélése ne volna biztosítható. [11] Az alperes
- október 14-én az elsőfokú bírósághoz érkezett - ugyancsak jogi képviselő közreműködése nélkül előterjesztett -
- sorszám alatti beadványában kérte az elsőfokú bíróság kizárását. [12] Miután az alperes elmulasztotta a perfelvételi tárgyalást és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján a keresetet nem vitatottnak tekintette, s az alperest a kereset szerint marasztalta - a Pp. 347. §
(1)bekezdése a) pontja alapján, rövidített indokolást tartalmazó - ítéletében. IV. [13] Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és - jogellenesen figyelmen kívül hagyott kizárási kérelme alapján - a Veszprémi Törvényszék kizárását és másik bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. [14] Arra hivatkozott, hogy a kizárási ok bejelentését követően az elsőfokú bíróság által az 5. sorszám alatti végzésben adott tájékoztatás jogszabálysértő volt. Az elsőfokú bíróság a kizárási kérelméből tudomást szerzett a kizárási okról, így függetlenül attól, hogy az indítványt nem jogi képviselő útján terjesztette elő, hivatalból kellett volna, hogy vizsgálja annak fennálltát. Ennek elmulasztásával megsértette a Pp. 15.§
(1)–
(2)bekezdését és 16. §
(1)-
(2)bekezdését. [15] Az elsőfokú bíróság a Pp. 181. §
(1)bekezdése megsértésével elmulasztotta a bírósági meghagyás kibocsátását is, ahelyett ítéletet hozott. A Pp. 181. §
(3)bekezdése alkalmazásával a Pp. 203. §
(2)bekezdése csak akkor lehetne alkalmazható, ha alperesként Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.202/2025/7 5 csak alaki védekezést terjesztett volna elő. Miután beadványai az elsőfokú bíróság álláspontja szerint hatálytalanok voltak, így alaki védekezésnek sem tekinthetők. Ettől független kérdés, hogy a kizárás iránti kérelme a tartalma alapján sem tekinthető alaki védekezésnek. [16] Másodlagos fellebbezési kérelme indokaként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást tévesen állapította meg és tévesen értelmezte a Ptk. 2:48. §
(2)bekezdését is. Az alperes azzal a cselekményével, hogy – a cikkek internetes elérhetősége bemásolásával - megosztott a közösségi oldalán cikkeket, melyek képeket tartalmaztak, nem követhette el a képmás jogosulatlan felhasználását. A képmás jogosulatlan felhasználása híresztelés útján nem követhető el. Emellett az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és a felvétel felhasználásához nem volt szükség, mert a felperes még ha kiskorú is, relatív közszereplő és a képmás ezzel összefüggésben készült. [17] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes bruttó 44.450,-Ft másodfokú perköltségben marasztalását kérte. [18] Arra hivatkozott, hogy a kizárási kérelem mellőzésére alapított és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésre irányuló elsődleges alperesi fellebbezési kérelem alaptalan. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes első beadványát - több okból nem lehetett hatályos beadványnak tekinteni. Egyrészt a fél a bíróság felé joghatályos beadványt e-mail útján nem terjeszthet elő, csak személyesen, postai úton, vagy az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, másrészt a Pp. 72. §
(1)bekezdése értelmében jogi képviselő útján kell eljárnia. A fentiek elmulasztása miatt a formailag sem megfelelő beadvány a Pp. 74. §
(1)bekezdése alapján hatálytalan. Az elsőfokú bíróság megfelelő tájékoztatása ellenére
- sorszám alatti beadványát az alperes ismételten jogi képviselő mellőzésével terjesztette elő. [19] Az alperes által hivatkozott kizárási indítvány alaptalan is, mert az alperes még a fellebbezésében sem jelölt meg konkrét elfogultsági okot. A fellebbezés Pp.
- §
(1)bekezdésére és 16. §
(1)és
(2)bekezdésére vonatkozó hivatkozásai pedig értelmezhetetlenek. [20] Az alperes másik hivatkozása is alaptalan, mert a képmásperben a Pp. 504. §
(1)bekezdése utaló rendelkezése folytán alkalmazandó Pp. 500. §
(2)bekezdés e) pontja értelmében nem volt helye bírósági meghagyás kibocsátásának és a Pp. 497. §
(4)bekezdése alapján – kivéve, ha az eljárás megszüntetésének lett volna helye – ítélettel kellett határozni a bíróságnak. [21] Az alperes másodlagos fellebbezési kérelme is alaptalan, mert a Pp. 497. §
(4)bekezdése alapján a keresetet nem vitatottnak kellett tekinteni. Emiatt az alperes fellebbezése a Pp. 7. §
(1)bekezdése
- pontja szerinti, a fellebbezési eljárásban a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján meg nem engedettnek ellenkérelem-változtatáson alapul. Ettől függetlenül rámutatott arra, hogy az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontja érdemben is helyes. Az alperes nem cikkeket osztott meg a közösségi oldalán, hanem a cikkeket jegyző újságíróként azokat népszerűsítő bejegyzést tett közzé, melyeket kommentált is. A felperes képmásait hozzájárulása nélkül – e cikkek népszerűsítése céljából tette közzé. A cikkek - az Alaptörvény XVI. cikk
(1)bekezdésébe ütköző jelleggel -öncélúan, a nyilvános megbélyegzés, megszégyenítés céljából jelentek meg. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.202/2025/7 6 V. [22] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és az alperes elsődleges fellebbezési kérelmét - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó eljárási szabálysértés hiányában - nem találta alaposnak. A másodlagos fellebbezési kérelem pedig amiatt alaptalan, mert az a Pp. 373. §
(1)bekezdése szerinti meg nem engedett ellenkérelem-változtatáson alapul. [23] Az elsődleges fellebbezési kérelem kapcsán az ítélőtábla az alábbiakra mutat rá. A Pp. 17. §
(4)bekezdése értelmében a kizárási kérelem elutasítása miatt csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az eljárást befejező határozat ellen irányul. Kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában is ugyanez irányadó arra az esetre, ha a fél a kizárási okra az elsőfokú eljárásban hivatkozott, azonban fellebbezésében azt sérelmezi, hogy kérelme elintézetlen maradt. [24] Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló elsődleges fellebbezési kérelmében minden alap nélkül hivatkozott az utóbbira az alperes, arra utalva, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 12. § f) pontja, illetve a Pp. 15. §
(1)és
(2)bekezdése és 16. §
(1)és
(2)bekezdése megsértésével nem vette figyelembe a kizárási kérelmét, holott annak tartalma alapján hivatalból kellett volna vizsgálnia és észlelnie a kizárási ok fennálltát. [25] A kizárási kérelemről a bíróság igazgatási ügykörben (Pp. 16. §) vagy bírósági hatáskörben (Pp.17.§) nemperes eljárásban határoz. Az elsőfokú bíróság a jogi képviselő nélkül előterjesztett - így a Pp. 74. §
(1)bekezdése alapján hatálytalan - kizárási kérelem tárgyában
- sorszám alatti végzésében tájékoztatta az alperest arról, hogy sem az eljáró bíró, sem a bíróság vonatkozásában nem észlelt kizárásra alapot adó okot. Az alperes még a fellebbezésében sem jelölt meg olyan azonosítható eljárást, melyben akár az elsőfokon eljárt bíró, akár az elsőfokú bíróság az alperes személyére tekintettel kizárását kérte volna. Ezt alátámasztó lajstromadatok hiányában az elsőfokú bíróságot az alperes hatálytalan kizárás iránti kérelme tárgyában további intézkedési kötelezettség nem terhelte. [26] Minden alap nélkül hivatkozott az alperes arra, hogy bírósági meghagyást kellett volna az elsőfokú bíróságnak kibocsátani. A Pp.
- §
(1)bekezdése utaló rendelkezése folytán a képmáshoz való jog érvényesítése iránt indított perben a Pp. 500. §
(1)bekezdése e) pontja értelmében bírósági meghagyás kibocsátásának helye nincs. A fellebbezésben foglaltakkal szemben az elsőfokú bíróság nem a Pp. 203. §
(2)bekezdése, hanem a Pp. 504. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 497. §
(4)bekezdése alapján marasztalta ítéletével a nem vitatottnak tekintendő kereset szerint az alperest. [27] A másodlagos fellebbezési kérelem kapcsán a képmáshoz való jog megsértése vonatkozásában előadottakat az ítélőtábla nem vehette figyelembe, mert Pf.II.20.202/2025/6. számú végzésével a meg nem engedett ellenkérelem-változtatás elutasította, ennek indokairól az alábbiakban ad számot. A Pp. 7. §
(1)bekezdés
- pontja b) alpontja szerint az is ellenkérelem-változtatás, ha a fél az ellenkérelmével összefüggésben előadott korábbi jogállítást, kérelmet részben, vagy egészben elismerő, illetve azokat nem vitató nyilatkozatát Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.202/2025/7 7 visszavonja, ideértve azt is, ha a nem vitatottnak, illetve nem ellenzettnek tekintendő jogállítást vagy kérelmet utóbb vitatja. A konkrét esetben a Pp.
- §
(4)bekezdése szerint nem vitatottnak tekintendő kereset fellebbezésében történő vitatása a Pp. 373. §
(1)bekezdése szerinti meg nem engedett ellenkérelem-változtatás. Az ellenkérelem-változtatás tilalmára figyelemmel az alperes nem vitathatja a döntés anyagi jogalapját (Kúria Pfv.20.308/2020/8. sz. precendensképes határozata). [28] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [29] Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú perköltségének megtérítésére, illetve a Pp. 83. §
(5)bekezdése alapján a saját másodfokú perköltségét maga viseli. Az alperes másodfokú perköltségét az ítélőtábla a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII.9.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj (minimum összegként meghatározott) ötszörösében, az IM rendelet 505. §
(1)bekezdése alapján ÁFA-val növelten állapította meg. [30] A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes alperes köteles. Győr,
- december
- Dr. Szalay Róbert sk. Dr. Mészáros Zsolt sk. Dr. Konarik Attila sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró