Kfv.37740/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés d),

1. e)és
2. f)pontja, valamint a 18. §

(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította, tekintettel arra, hogy a felperes nem igazolta magyarországi tartózkodási célját, szálláshelyét és megélhetésének anyagi fedezetét, egyben az Európai Unió tagállamainak területéről kiutasította. Kúria VI.Kfv.37.740/2024/2-1 3 [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a

1. december
2. napján kelt 106-T8990/10/
3. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, ezzel egyidejűleg a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről egyéb1ország területére kiutasította. [3] Indokai szerint a Kft. legalább hat hónapja folyamatosan, megszakítás nélkül jogszerűen legalább három magyar állampolgárt vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyt nem foglalkoztat teljes munkaidőben, továbbá végrehajtással érintett. Hangsúlyozta, hogy a Harmtv. végrehajtására kiadott 114/
4. (V.24.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Harm.vhr.)
5. §

(2)bekezdés b) pontjának második fordulata alapján jövedelemszerzés céljából a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási célja akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelemhez csatolt üzleti terv alapján valószínűsíthető, hogy a Kft. a felperes megélhetését is biztosító bevételt fog elérni. A csatolt iratok, illetve a NAV tájékoztatása alapján nem valószínűsíthető, hogy a gazdasági társaság a felperes megélhetését is biztosító bevételt fog elérni. Következésképpen a felperes magyarországi tartózkodási célja nem volt igazolt. Tekintettel arra, hogy a felperes tartózkodási célja nem igazolt, így a Kft. működéséből származó bevételeit a megélhetés vizsgálatakor nem állt módjában az ügyfél javára értékelni. A hiánypótlási felhívásra csatolt pénzintézeti igazolások alapján megállapította, hogy a felperes nem rendelkezik a magyarországi megélhetését biztosító anyagi fedezettel. [4] A felperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §

(2)bekezdés a) pontja, a Harmtv. 13. §

(1)bekezdés

1. d)és
2. f)pontjai, a 18. §

(1)bekezdés a) pontja, a 86/M. §

(1)bekezdés, valamint a 87/M. §

(1)bekezdés megsértésére hivatkozással keresetet terjesztett elő az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítése és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezése iránt. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokon eljárt Pécsi Törvényszék a jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokolásában megállapította, hogy az alperes a tényeket megfelelően rögzítette, a tényállást feltárta, a rendelkezésre álló adatokat okszerűen mérlegelve jutott arra a következtetésre, hogy a felperes magyarországi megélhetése a cég működése folytán nem biztosított. E körben megfelelő súllyal értékelte a Kft. adótartozását, amelynek összege az első- és a másodfokú határozatok meghozatala közt eltelt időben növekedett, annak ellenére is, hogy a felperes a tartozásból egy nagyobb összeget meg is fizetett a NAV részére. [7] A felperesnek kellett bizonyítania a jelen perben azt, hogy a Kft. rentábilisan működik, hogy nyújt annyi jövedelmet, amennyi a felperes magyarországi megélhetését biztosítja. A felperes bizonyítási indítvánnyal nem élt. A bizonyítatlanság következményeit a felperesnek kell viselnie. Kúria VI.Kfv.37.740/2024/2-1 4 A befogadás iránti kérelem [8] A felperes – azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmazó - felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte. [9] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának okait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ab)alpontjaiban jelölte meg. Indokolása szerint a joggyakorlat egységének kialakítása érdekében, illetve a jogszabály félreértelmezésének elkerülése, így különösen a Harmtv. 29. §

(2),

(5)és

(6)bekezdés értelmezése végett szükséges a Kúria állásfoglalása. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A befogadás törvényi feltételei nem állnak fenn. [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés Kúria VI.Kfv.37.740/2024/2-1 5 miatt indokolt. [13] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét – a befogadási kérelemben megjelölt befogadási okok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta. [14] A Kúria rámutat arra, hogy a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont és az azzal szorosan összefüggő
3. b)pont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem általában akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt [Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.]. [16] A tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása tárgyú közigazgatási határozatok jogszerűségének vizsgálatára vonatkozó közigazgatási jogvitákat illetően a Kúriának egységes a joggyakorlata a tekintetben, hogy a kérelmező kötelezettsége a kérelme alátámasztásául szolgáló bizonyítékok szolgáltatása. Ha hiánypótlási felhívásra ezeket nem szolgáltatja, a kérelme jogszerűen kerül elutasításra [Kfv.37.557/2018/6., Kfv.38.187/2016/6.] Az elsőfokú bíróság ítélete alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság követte a kúriai joggyakorlatot, attól nem tért el. A felülvizsgálati kérelem pedig nem vetett fel olyan új szempontot, amely ismételt megfontolást igényelne, illetve a körülmények változására tekintettel a kialakult joggyakorlat meghaladottá vált volna. Mindebből következően a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. [17] A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Erre a felperes nem hivatkozott. Az ügyben eljárt bíróság ítéletében a Kp. 78. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, a döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §

(2)folytán alkalmazandó Pp. 346. §

(5)bekezdésében foglaltaknak alakilag megfelel. Önmagában az, hogy a felperes számára kedvezőtlen a jogerős ítélet, nem elegendő ok a befogadáshoz. [18] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható Kúria VI.Kfv.37.740/2024/2-1 6 jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti egyedi ügye kapcsán a Kúria társadalmi jelentőséget még közvetetten sem látott megállapíthatónak. [19] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes ilyen indokra egyáltalán nem hivatkozott a befogadás iránti kérelmében, ennek hiányában az ad) pont fennállása nem volt vizsgálható. [21] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes nem hivatkozott, joggyakorlattól való eltérést a Kúria eljáró tanácsa sem észlelt. A felülvizsgálati kérelem ezen jogi alapon sem volt befogadható. [22] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. [23] A befogadás megtagadására tekintettel az azonnali jogvédelem iránti kérelem tárgyában való döntéshozatal okafogyottá vált, ezért azt a Kúria mellőzte. A döntés rövid tartalma [24] A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kellett tagadni. Záró rész [25] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Kfv.37.740/2024/2-1 7 [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. november
2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Horváth Tamás sk. bíró