Gf.20118/2020/8 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.II.20.118/2020/8/I. A Győri Ítélőtábla a Gáts Ügyvédi Iroda (Helység6, .; ügyintéző: dr. Gáts Andrea ügyvéd) által képviselt Kft1 (Helység2, ) felperesnek a Dr. Koczka Ügyvédi Iroda (Helység7, .; ügyintéző: dr. Koczka Ákos György ügyvéd) által képviselt „Kft.1” Kft. (Helység1/4, ) alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék

1. július
2. napján kelt 1.G.40.033/2019/
3. számú ítélete ellen az alperes részéről
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.270.000,- (Egymillió – kettőszázhetvenezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az alperes a Helység1/4 hrsz.1.helyrajzi számú ingatlanon található állattartó telepe korszerűsítési munkái támogatására pályázatot nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), amely annak az utóbb módosított
5. december
6. napján kelt határozatával helyt adott és 355.561.
7. Ft támogatást biztosított a beruházáshoz. A más mellett 2 db zárt oldalfalú természetes szellőztetésű, hőszigetelt istálló; nyitott oldalfalú takarmánybála pajta, fejőház és a szemes termény tárolására szolgáló csarnoktároló megépítésére a vállalkozó felperes és a megrendelő alperes között
8. március
9. napján jött létre vállalkozási szerződés. A szerződés 1.1 pontjában a felperes ajánlata alapján a felek Győri Ítélőtábla II.Gf.20.118/2020/8/I 2 külön megjelölték az elkészítendő egyes létesítmények díját, azzal, hogy az egyéb kiadások összegét 10 millió Ft-ban határozták meg. Összességében a vállalkozói díjat az általános forgalmi adó nélküli 612.297.063 Ft-ban határozták meg, amely "tartalmaz minden adót, vámot, illetéket, szabadalmi díjat, továbbá a munka megvalósítása során felmerült minden költséget (...), amely a mellékletben meghatározott műszaki tartalomra szükséges, az azokban meghatározott minőségű anyagokkal első osztályú minőségben, független attól, hogy az a tételes költségvetési kiírásban és ajánlatban szerepel-e." (
10. 1,
12. ) Kikötötték, hogy írásbeli megrendelés, majd árajánlat adás alapján az utólagosan megrendelt pótmunkák külön számlában kerülnek elszámolásra. (
13. 3.) A munkaterület átadás- átvételi időpontját
14. április
15. napjában, míg a befejezési határidőt – két utóbbi szerződésmódosítást követően –
16. augusztus
17. napjában határozták meg. [2]
18. április 14-én a felperes árajánlatot adott a 612.297.063 forint díjazású szerződéses munkákon túl egyes pótmunkákra is, melyben a tűzivíztározó kivitelezését, az új telepre makadám burkolatos bekötőút, az új telephelyre aszfaltos bekötőút; a régi telepen, szárító épület körüli betonutak; közműépítés, szalmabála tüzelésű kazán munkái díját 85.758.069 Ft-ban határozta meg. [3] A kivitelezés lezárulta után a felek és az alperes által megbízott műszaki ellenőr
19. június
20. napján kiállította a műszaki átadás- átvételi jegyzőkönyvet, melynek
21. pontjában a beruházó alperes kijelentette, hogy a kivitelezői szerződésben szereplő munkák hiánymentesen elkészültek, melyeket a garanciális kötelezettségek fenntartása mellett átvett. Az ugyanaznap kelt teljesítésigazolás szerint a felperes a szolgáltatás ellenértékeként 572.880.
22. Ft díjra jogosult, melyből a I.-III. rész számlákkal már 490 millió Ft-ot kiszámlázott, így a végszámlával leszámlázható összeg 82.880.
23. Ft. [4]
24. június 29-én a felek további szerződéseket és egyoldalú jognyilatkozatokat állítottak ki. A „megállapodás a kivitelezés lezárására és elszámolására” elnevezésű szerződés
25. pontjában 14 pontban részletezték azokat a munkákat, amelyeket a megrendelő már nem kér megvalósítani, amelyeket kijavítani, kicserélni kér - illetve amelyeket pótlólagosan kér megvalósítani. A kivitelező felperes ebben a szerződési pontban kijelentette, hogy "nem számol el pótmunkát." A szerződés
26. pontjában a felek megállapították, hogy a 82.880.
27. Ft végszámla teljesítéséhez a kivitelező felperes azonos összegű kölcsönt nyújt – a kölcsönszerződésben rögzített feltételekkel –, hogy a megrendelő alperes a végszámlán szereplő határidőig azt teljesíteni tudja, így az elszámolható legyen. A
28. pontban rögzítették, hogy a felperes külön megállapodásban vállalja a telepre vezető aszfaltos út megépítését, a meglévő telepen lévő beton pályaburkolat megépítését illetve a karámrendszer építését (anyag nélkül), vagy ehelyett az újonnan épült telep földfeltöltését. Ezen beruházások megkezdésének feltételéül a kölcsönadott 82.880.
29. Ft kivitelező részére visszafizetését állították. A
30. pontban kikötötték, hogy a megállapodás hatálybalépésének feltétele a kölcsönszerződés aláírása, illetve a tartozáselismerő nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása, a felhatalmazó levél banki jóváhagyása. A "kötelezettségvállaló nyilatkozatban" a felperes a "megállapodás a kivitelezés lezárására és elszámolására" szerződés
31. pontjában meghatározott "minőségi kiegészítő, javító munkák”
32. augusztus
33. napjáig elvégzését vállalta. A kölcsönszerződés alapján a felperes mint kölcsönbe adó az alperesnek mint kölcsönbe vevőnek 82.880.098 Ft
34. június
35. napjáig kölcsönadását vállalta, az alperes pedig annak
36. augusztus
37. napjáig visszafizetését. A kölcsön visszafizetéséért az alperes ügyvezetője, S.S készfizető kezességet vállalt. A kölcsönszerződés
38. pontjában az alperes "zálogjogot" biztosított a kölcsönbe adott összegre oly módon, hogy az Nyrt2.-nél Győri Ítélőtábla II.Gf.20.118/2020/8/I 3 vezetett bankszámlájára a felperesnek inkasszó jogot enged, az inkasszó felhatalmazó levelét külön mellékletre utalva. A
39. pontban a kölcsönszerződés hatálybalépésének feltételéül a felek a kölcsönadott összegre vonatkozó tartozáselismerő nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalását támasztották. Végül a "tartozáselismerő okiratban” az alperes kijelentette, hogy a kölcsönszerződésben rögzítettek alapján 82.880.098 forinttal tartozik a felperesnek és vállalta, hogy azt
40. augusztus
41. napjáig megfizeti. [5] A kölcsönszerződés alapján a felperes
42. június
43. napján a kölcsöntőkét az alperes bankszámlájára átutalta, az alperes pedig ugyanezen a napon a felperes bankszámlájára (közleményként a végszámla sorszámát megjelölve) a végszámla 82.880.
44. Ft összegét utalta át.
45. október 22-én az alperes 13.530.098 Ft-ot utalt át a felperesnek, melyet a felperes a részben kölcsönként folyósított 82.880.
46. Ft késedelmi kamataiba, míg 11.080.708 Ft-ot a tőketartozásba számított be. A fennmaradó tőke követelése így 71.799.
47. Ft lett. [6] A felperes keresetében az alperest 71.799.390 Ft tőke, valamint annak a
48. október
49. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni jogalap nélküli gazdagodás jogcímén. Kifejtett érvelése szerint az alperes a
50. június
51. napján kelt kölcsönszerződés alapján csak 13.530.098 Ft-ot fizetett vissza, melyet elszámolt. Amiatt nem kölcsön jogcímén terjesztette elő a keresetét, mert a kölcsönszerződés
52. pontja alapján a szerződés hatálybalépése feltétele, az alperes tartozáselismerő nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása nem teljesült. Az alperes a
53. június 30.-i 82.880.
54. Ft visszautalásával csak a vállalkozási szerződés végszámláját teljesítette. A végszámla teljesítését követően terjesztette elő az alperes az elszámolás iránti kérelmét az utófinanszírozású pályázatban az MVH-hoz. Vitatta, hogy egyezség jött volna létre a kivitelezés lezárására irányuló megállapodás megkötésével. Ezen szerződés
55. pontja szerint a külön megállapodásra tartozó munkákat csak a kölcsönadott 82.880.
56. Ft visszafizetése esetén köteles a felperes elvégezni. Emiatt az alperes alaptalanul hivatkozik arra, hogy az általa visszatartott 82.880.
57. Ft megfizetésére csak az elmaradt munkák teljesítése esetén kerülhet sor. [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen azzal védekezett, hogy kölcsönszerződés a felek között nem jött létre, ez a szerződés színlelt okirat. A felek között építési szerződés jött létre az alperes állattartó telepe korszerűsítésére. Másodsorban azzal érvelt, hogy a felperes
58. június
59. napjáig a vállalkozási szerződést nem teljesítette. Ekkor a felek tárgyalásaik eredményeként megkötötték a kivitelezés lezárására és elszámolására irányuló megállapodást, a kölcsönszerződést, a felperes egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot- míg az alperes tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Ezek a szerződések és egyoldalú jognyilatkozatok módosították a vállalkozási szerződést. Egyezség (Ptk.6:
60. §) jött létre a felek között és megállapodtak, hogy a felperesnek még milyen munkatételeket kell elvégeznie, melyek azok, amelyektől az alperes eltekint. Az alperes csupán a pályázat lezárása érdekében fizette meg a végszámla 82.880.
61. Ft ellenértékét a felperesnek. Valójában abban állapodtak meg, hogy a kölcsönszerződés alapján a felperes 82.880.098 Ft-ot "biztosítékként" utal át az alperesnek, melyet az alperes a még hiányzó, a kivitelezés lezárására és elszámolására irányuló megállapodásban részletezett munkák teljesítése ütemében, azok díjaként fizet meg a felperesnek. A
62. októberében átutalt 13.530.
63. Ft a megelőző részteljesítésekkel arányos díjazás. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.118/2020/8/I 4 [8] A Szolnoki Törvényszék
64. október
65. napján kelt keresetnek helyt adó
66. G. 20.789 / 2017 /
67. számú ítéletét az alperes fellebbezése folytán eljáró Szegedi Ítélőtábla
68. április
69. napján kelt Gf. III. 30.024 / 2019 /
70. számú végzésével hatályon kívül helyezte és elrendelte a keresetlevél áttételét a Veszprémi Törvényszékre. Az ítélőtábla határozata indokolásában megállapította, hogy a
71. június
72. napján kelt szerződésekkel és egyoldalú jognyilatkozatokkal a felek részben módosították az építési munka kivitelezésére irányuló vállalkozási szerződésüket és az alperes felperes felé fennálló még hátralékos vállalkozói díj tartozása jogcímét kölcsönben határozták meg. A jogcímet érintő részbeni szerződésmódosítás folytán a jogvitára irányadó a vállalkozási szerződés
74. pontja szerinti alávetés, melyben a felek kikötötték a Veszprémi Törvényszék illetékességét. [9] Az eljárás megismétlése során az illetékes törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest 71.799.
75. Ft, valamint annak a
76. október
77. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat +8% mértékű késedelmi kamata és 6.362.
78. Ft perköltség megfizetésére. Határozata indokolásában a bíróság azt vizsgálta, hogy a
79. június
80. napján kelt szerződések és egyoldalú nyilatkozatok alapján a felperest megilleti-e és milyen mértékű térítés a kölcsönszerződés alapján. Az áttételt megelőzően lefolytatott bizonyítási eljárás anyagából kiemelte az okirat szerkesztések során a felperest képviselő dr. Tanú1 ügyvéd tanúvallomását, amely szerint a kölcsönszerződést a felek annak érdekében kötötték, hogy az alperes a végszámlát ki tudja fizetni. Tanú4 tanú, alperesi műszaki ellenőr tanúként úgy nyilatkozott, hogy a
81. június
82. napján kelt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben a végszámla kiállításához szükséges feltételek elvégzését igazolta. Állította, hogy az alapszerződés szerinti munka elkészült és számlázható vált. Megállapította a bíróság, hogy ezen okiratok elkészülte után 3 nappal,
83. július 2-án a kivitelezett juhtenyésztő telepre az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt kiadta. Az alperes korabeli jogi képviselője, dr. Tanú2 ügyvéd tanúként úgy vallott, hogy az okiratok tervezetét a felperest képviselő dr. Tanú1 elektronikus úton átküldte és az aláírás előtt az ügyfelével átbeszélte. Ennek során az alperes ügyvezetője olyat nem mondott, hogy a 82 millió Ft-ot csak akkor kívánja megfizetni a felperesnek, ha minden teljesen hibátlan és nem volt arról szó, hogy az alperesi ügyvezető ezt a szerződést színleltnek tekinti. Ezen bizonyítékok alapján a törvényszék megállapította, hogy
84. június
85. napján a felek a vállalkozási szerződés tárgyát képező műszaki tartalmat kivitelezettnek tekintették, csak az ezt meghaladó munkák minősítése (szerződéses avagy pótmunka) és minősége körül volt köztük vita. Ezekre figyelemmel az alperes által
86. június
87. napján teljesített 82.880.098 Ft nem a kölcsön visszafizetését, hanem a végszámla teljesítését jelentette, amelyre szükség volt a pályázat lezárása érdekében. Ugyan a felperes a keresetét jogalap nélküli gazdagodás jogcímén terjesztette elő, azonban a törvényszék elfogadva a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében kifejtett jogi álláspontot, kölcsön jogcímén kötelezte az alperest a tartozás és késedelmi kamatai megfizetésére. Mellőzte az alperes indítványára a pályázatírásban segédkező Tanú3 tanúkénti kihallgatását, valamint a szakértői bizonyítás lefolytatását. [10] Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében vitatta a törvényszék azon megítélését, hogy
88. június
89. napjáig megtörtént a vállalkozási szerződés teljesítése. Amennyiben a felperes teljesítette volna a vállalkozási szerződésben foglaltakat, elegendő lett volna a teljesítésigazolás kiállítása. Ebben az esetben nem került volna sor a kivitelezés lezárására és elszámolására irányuló megállapodás valamint a kötelezettségvállaló nyilatkozat kiállítására. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.118/2020/8/I 5 Ezekre amiatt volt szükség, mert a felperes a vállalkozási szerződésben foglaltakat nem teljesítette, de a pályázat elszámolhatóságához szükséges volt a teljesítés-igazolás kiállítása. A kivitelezés lezárására és elszámolására irányuló megállapodásban az alperes mint beruházó lemondott egyes munkatételek elkészítéséről, mely azt jelenti, hogy a felek ezeket az elvégzendő munkák részének tekintették, azonban a felperes azokat nem készítette el. A használatbavételi engedély kiadása nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a felperes a vállalkozási szerződésben foglaltakat teljesítette volna. A felek szerződési szándékának vizsgálatával fenntartotta és részletezte azon perbeli álláspontját, hogy
90. június
91. napján a felek között a Ptk. 6:
92. §-ában meghatározott egyezség jött létre. A felek megállapodtak, hogy a szerződés teljesítéséhez a felperesnek még milyen munkákat kell elvégeznie és melyek azok, amelytől az alperes eltekint. A kivitelezés lezárására és elszámolására irányuló megállapodásban, valamint a kötelezettségvállaló nyilatkozatban
93. tétel alatt felsorolt munkákra jutó vállalkozói díj volt a 82.880.
94. Ft, melyet – a munkák elvégzése hiányában – az alperesnek még nem kellett megfizetnie. Ezen összeg erejéig a kifizetésre a felperes akkor volt jogosult, ha a munkákat elvégzi. Az alperesnek nem volt szándékában kölcsön felvétele, arra szüksége sem volt. Megítélése szerint az elsőfokú eljárásban igazolta, hogy a társaság bankszámláján és házipénztárában rendelkezésre állt ezen pénzösszeget meghaladó tőke. [11] Álláspontja szerint a törvényszék a megismételt eljárásban sem tárta fel teljes körűen a tényállást, további bizonyítás lefolytatása lett volna szükséges. Ezért az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése is indokolt. Az elsőfokú bíróságnak szakértői bizonyítást követően kellett volna állást foglalnia abban a kérdésben, a felperes a
95. június
96. napján kelt megállapodásban foglaltakat teljesítve az ott szereplő munkákat elvégezte-e. Mivel a felperes által átutalt összeget az alperes visszafizette, a felperes felé csak olyan összegű tartozása keletkezett, amelyet a kivitelezés lezárására és elszámolására irányuló megállapodás szerinti munkákból a felperes elvégzett. A felperes a
97. június
98. napját követően még végzett munkákat az alperes részére, melyek ellenértéke 13.530.
99. Ft volt, melyet az alperes
100. október 22 napján átutalt. Az erre vonatkozó elszámolást e-mailben a felperesnek megküldte. Amennyiben a felek kölcsönszerződést kötöttek volna az alperes ügyvezetője nem küldött volna az átutalás mellé elszámolást. Az alperes csak abban az esetben gazdagodott volna jogalap nélkül, ha a felperes a
101. június
102. napján módosított szerződést szerződésszerűen teljesíti. [12] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Az elsőfokú ítélet indokait helytállónak találta, a lefolytatott bizonyítás eredményéből kiemelte a tanúként kihallgatott műszaki ellenőrök tanúvallomásait, a
103. június 29-én kelt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet és a
104. július
105. napján kelt használatbavételi engedélyét. Ezek a bizonyítékok azt igazolják, hogy a felperes a vállalkozási szerződés teljesítette. Az alperes álláspontjával szemben a kölcsönszerződés nem volt színlelt, melyet alátámaszt mind a felperes érdekében eljáró (dr. Tanú1) és az alperes érdekében eljáró (dr. Tanú2) ügyvéd tanú vallomása is. Az esetleges egyoldalú színlelés pedig nem rendelkezik jelentőséggel. A kölcsönszerződés megkötésének az volt az oka, hogy a beruházás megvalósításához az alperes nem rendelkezett megfelelő fedezettel. A beruházás utófinanszírozott volt, az alperesnek tehát a végszámlát az MVH támogatás teljesítése előtt ki kellett fizetnie. Hivatkozott a
106. április
107. napján kelt előkészítő iratához csatolt okiratra, G.A és az alperes ügyvezetője elektronikus levelezésére. Az okirat szerint az alperes két alkalommal is sikertelenül próbálkozott bankoknál hitelfelvétellel a beruházás megvalósítása érdekében. Megítélése szerint a fellebbezésben Győri Ítélőtábla II.Gf.20.118/2020/8/I 6 kifejtettek nem adnak magyarázatot arra, hogy a vállalkozási szerződés lezárásához miért volt szükség kölcsönügyletre és mi indokolta a kölcsön átutalását az alperes részére, amennyiben az alperes elegendő fedezettel rendelkezett a végszámla kiegyenlítéséhez. Az alperes szerződés értelmezésével szemben a kivitelezés lezárására és elszámolására irányuló megállapodás nem az alperesnek még teljesítendő munkák ellenértékeként jelöli meg a 82.880.098 Ft-ot, hanem egyértelműen és kifejezetten kölcsönként. Az alperes a
108. június 30.-i utalással nem a kölcsön összegét utalta vissza a felperesnek, hanem a vállalkozási szerződés végszámláját fizette ki. A végszámlára utalás szerepel az utalás közlemény rovatában is. "Nem logikus" az alperes azon állítása, hogy a közlemény rovatban csak a végszámla sorszámát lehet megjelölni. A felperes egyéb munkákat és pótmunkákat is végzett az alperesnek, mint az kiderül a Veszprémi Törvényszék előtt a pótmunka díj megfizetésére irányuló perből is. Azonban a felperes az alperes által
109. október
110. napján átutalt 13.530.098 Ft-ot a kölcsön szerződésből eredő tartozásra számolta el. [13] Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállás alapján helyes jogkövetkeztetésre jutva kötelezte az alperest a
111. június
112. napján kelt kölcsönszerződésben meghatározott tartozás még hátralékos része megfizetésére, ezért a fellebbezés nem alapos. [14] Az ítélőtábla a törvényszék ítélete indokaival egyetértett, azokat részletesen megismételni nem kívánja, így azokra csak utal. (Pp.
113. §