Bhar.52/2024/5 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés]. Ezért a bíróság a vádlottat 4 (négy) hónap szabadságvesztésre és 1 (egy) év közúti járművezetéstől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztést fogházban rendeli végrehajtani. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 1 (egy) év próbaidőre felfüggeszti. A vádlott a kiszabott szabadságvesztésből – annak végrehajtása elrendelése esetén – legkorábban a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 (három) hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Bajai Járásbíróság mint elsőfokú bíróság a 2022. november 15. napján kihirdetett 9.B.5/2022/21. számú ítéletével vádlott1 vádlottat bűnösnek mondta ki járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségében [Btk. 239/B. §

(1)bekezdés], és ezért 6 hónap szabadságvesztésre, valamint 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban határozta meg, annak végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a vádlott – a végrehajtás elrendelése esetén – a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott védője jelentett be fellebbezést enyhítésért, elsődlegesen a közúti járművezetéstől eltiltás mellőzéséért, másodlagosan annak járműkategóriára történő korlátozása végett. [3] A másodfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék a 2023. október 11. napján meghozott 12.Bf.47/2023/6. számú ítéletével a Bajai Járásbíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat az ellene a járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége [Btk. 239/B. §

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. [4] A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az irányadó tényállás – amely szerint a vádlott

1. október
2. napján a szabálysértési hatóság jogerős határozatában elrendelt közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt tehergépkocsit vezetett – Szegedi Ítélőtábla 2.Bhar.52/2024/5/í 2 alapján a járásbíróság helyesen és az ítélethozatal napján törvényesen állapította meg a vádlott bűnösségét, és a vádlott terhére rótt bűncselekmény minősítése is törvényes volt. A fellebbezés elbírálásának idejére azonban a közúti járművezetéstől eltiltást tartalmazó szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számítottan két év már eltelt. Erre tekintettel pedig – a törvényszék álláspontja szerint – nem lehetett figyelmen kívül hagyni a
3. évi II. törvény (Szabs. tv.)
4. §-ában foglalt azon rendelkezést, amely szerint az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket jogszabály a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűz, az eljárás alá vont személy a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év elteltével mentesül. Ezen túlmenően utalt a törvényszék arra is, hogy a Szabs. tv.
5. §-a szerint a szabálysértési szankció két év elteltével nem hajtható végre. Hivatkozott a másodfokú bíróság a Szabs. tv.
6. §

(1)bekezdésére is, amely alapján a szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásába felvett adatokat a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a helyszíni bírság kiszabásától számított három évig kezeli. [5] A törvényszék mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a jogszabály a 3 éves kezelési időhöz nem rendel semmilyen „többletet”, így 2 év után nem vehető figyelembe a hátrányos jogkövetkezmény. Kifejtette, hogy a Szabs. tv. ezen rendelkezései eltérnek a Btk.

1. § és 98 §-a szerinti szabályozástól, ezért álláspontja szerint a szabálysértési törvény alapján a mentesítés nem csupán a büntetőjogon kívüli, hanem a büntetőjogi jogkövetkezményekre is kiterjed. [6] Összességében a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a Szabs. tv.
2. §-ára figyelemmel a szabálysértési felelősségre vonás miatti hátrányos következmény – bűnösség megállapítása, büntetés kiszabása – a vádlottal szemben nem alkalmazható, a szabálysértési határozatban foglalt adatokat nem létezőnek kell tekinteni annak ellenére, hogy a bűncselekmény büntethetőségének Btk.
3. §

(1)bekezdés szerinti elévülése nem igazodik a Szabs. tv.

1. §-ában írt 2 éves időhöz. [7] A másodfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, bűnösségének járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségében történő megállapítása és az elsőfokú ítéletben kiszabott joghátrány alkalmazása érdekében. Az ügyészségi álláspont szerint a felmentés téves jogértelmezésen alapul, a vádlott cselekménye jelenleg is bűncselekmény. A Btk.
2. §

(1)és

(2)bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből következően ugyanis az elbírálás időpontjában akkor állapítható meg, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, ha azt a Btk. már nem rendeli büntetni, vagy kerettényállás esetén a keretet kitöltő háttérjogszabályban történik változás. A Szabs. tv. szabályai viszont a szabálysértésekre vonatkoznak, a bűncselekmények érdemi elbírálása pedig a Btk. alapján történik. A Szabs. tv. 25. §-ában írt hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésnek így a büntetőjogi felelősség megítélése szempontjából nincs jelentősége, az a Btk.-ban írt törvényi tényállást, az abban büntetni rendelt elkövetési magatartást nem érinti. Az ügyészi fellebbezés szerint a szabálysértési nyilvántartási rendszer, valamint a szabálysértések végrehajthatóságának szabályaira történt másodfokú hivatkozás szükségtelen volt, mert ezek kizárólag a szabálysértések szempontjából vehetők figyelembe. A bűncselekmény megítélésénél ugyanis nincs jelentősége annak, hogy az alapul szolgáló határozatban kiszabott joghátrány végrehajtható-e, illetve annak sem, hogy azt a szabálysértési nyilvántartásban mennyi ideig kezelik. Mindezekre figyelemmel a vádhatóság szerint a Btk. 239/B. §

(1)bekezdésében írt bűncselekmény elkövetése miatt a vádlott bűnösségét meg kell állapítani, vele szemben büntetést kell kiszabni, mert az általa elkövetett cselekményt a Btk. az elkövetés és az elbírálás idején is bűncselekményként szabályozza, a büntethetőség elévülése pedig még nem következett be. Szegedi Ítélőtábla 2.Bhar.52/2024/5/í 3 [8] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.343/2023/

1. számú átiratában a bejelentett ügyészségi másodfellebbezést annak indokolásával egyezően fenntartotta. Az ott írtakat kiegészítette azzal, hogy a Szabs. tv. szabálysértési mentesüléssel kapcsolatos előírásainak alkalmazása mint büntethetőségi akadály szóba sem jöhet, és hasonló okokból nem bírhat relevanciával a járművezetéstől eltiltás szabálysértési előéleti nyilvántartásból történő esetleges törlése sem. A vádlott által megvalósított bűncselekmény kapcsán így a Btk.
2. §-a szerinti büntethetőséget megszüntető körülmények nem álltak be, az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elévülési idején belül a más jogterületen kiszabott hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés a bűnösséget nem érinti, a vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentéséhez nem vezethet. Összességében a főügyészség azt indítványozta, hogy az ítélőtábla a másodfokú ítéletet változtassa meg akként, hogy a vádlott bűnösségét állapítsa meg járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségében [Btk. 239/B. §

(1)bekezdés], és ezért vele szemben szabadságvesztést szabjon ki, melynek végrehajtását próbaidőre függessze fel. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fogházban határozza meg, annak végrehajtásának elrendelése esetére pedig rendelkezzen arról, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, illetőleg a vádlottat határozott időre tiltsa el a járművezetéstől. [9] A vádlott védője a másodfokú ítélet helyes indokaira figyelemmel történő helybenhagyását indítványozta. Másodlagos indítványa arra irányult, hogy amennyiben a harmadfokú bíróság a vádlott bűnösségét mégis megállapíthatónak látja, úgy a bűncselekmény elkövetése óta eltelt időre és a vádlott személyi körülményeire figyelemmel a közúti járművezetéstől eltiltást mellőzze. [10] A bejelentett ügyészségi másodfellebbezés alapos. [11] Az ítélőtáblának elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a bejelentett ügyészségi fellebbezés alapján helye van-e harmadfokú eljárásnak. Ennek törvényi előfeltétele teljesült, ugyanis a másodfokú bíróság az első fokon elítélt vádlottat felmentette, amely a Be. 615. §

(1)bekezdése és a

(2)bekezdés

1. b)pontja alapján a harmadfokú eljárást lehetővé tette. [12] A bejelentett ügyészi fellebbezés (Be. 616. §
2. b)pont) ezt az ellentétes döntést sérelmezte, ezért a Be. 615. §

(3)bekezdés a) pontjában, valamint

(5)bekezdésében meghatározott feltételek is teljesültek. Ebből adódóan az ítélőtábla a Be. 618. §

(1)és

(2)bekezdései szerinti terjedelemben felülbírálta a másodfokú ítéletet, valamint az azt megelőző első- és másodfokú eljárást. [13] Ennek során a harmadfokú bíróság nem észlelt olyan – a Be. 607. §

(1)bekezdése, a Be. 608. §

(1)bekezdése, illetőleg a Be. 609. §

(1)bekezdése szerinti – eljárási szabálysértést, amely hatályon kívül helyezést eredményezne, ezáltal az ügy érdemi elbírálását kizárná. [14] A harmadfokú felülbírálat következő szempontja a másodfokú ítélet tényállásának megalapozottsága volt. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott védője kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentett be fellebbezést, így másodfokon korlátozott felülbírálatnak volt helye, ezért a harmadfokú eljárás során a Be. 615. §

(4)bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel az ellentétes döntés alapját képező tényállás nem volt támadható. [15] Tekintettel ugyanakkor azon körülményre, hogy a Be. 561. §

(3)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjaiban foglaltakra figyelemmel a vádlott személyi körülményei nem tartoznak a bíróság által megállapított tényállás körébe, ezért azokat az ítélőtábla kiegészítette akként, hogy a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság a vádlottal szemben 1762/2020. bü. szám alatt lopás Szegedi Ítélőtábla 2.Bhar.52/2024/5/í 4 bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárást, amelyben a gyanúsítás közlésére 2021. április 27. napján került sor. Ugyancsak a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság 426/2020. bü. szám alatt a vádlottat – 2020. március 21. napján elkövetett garázdaság bűntette és testi sértés vétsége miatt – gyanúsítottként hallgatta ki 2021. április 27. napján, majd ezen büntetőügyben később – a jelen ügy tárgyát képező bűncselekmény elkövetését követően – további bűncselekmények elkövetése miatt is gyanúsítás közlésére került sor. [16] Ezen kiegészítések azért bírnak jelentőséggel, mert ekként megállapítható, hogy a vádlott a terhére rótt bűncselekményt három büntetőeljárás hatálya alatt valósította meg. [17] Az irányadó tényállásra figyelemmel az ítélőtábla álláspontja szerint tévedett a törvényszék, amikor a vádlottat a járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége miatt emelt vád alól felmentette. [18] A Btk. 239/B. §

(1)bekezdésében szabályozott bűncselekményt azt követi el, aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet. [19] A tényállásból kitűnően a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya mint szabálysértési hatóság

1. szeptember
2. napján kelt 03806/718/
3. szabs. számú határozatával, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése és közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértések elkövetése miatt a vádlottat pénzbírsággal sújtotta, valamint 5 hónap időtartamra a közúti járművezetéstől eltiltotta. Ezt a határozatot a vádlott
4. szeptember
5. napján saját kezűleg vette át, az ellen jogorvoslattal nem élt, így a határozat
6. október
7. napján jogerőre emelkedett. A vádlott ezen határozattal elrendelt eltiltás hatálya alatt vezette az rendszám1 forgalmi rendszámú tehergépkocsit
8. október
9. napján 15 óra 30 perc körüli időben település neve. [20] A fentiekre tekintettel a vádlott magatartása büntetőjogilag tényállásszerű, azt a
10. május
11. napjától – változatlan formában – hatályos törvényi tényállás alapján, a büntető anyagi jog alkalmazásával kell megítélni. [21] Az ítélőtábla rámutat arra is, hogy bár a törvényszék nem hivatkozott a Btk.
12. §

(2)bekezdésére, de azt a vádlott javára mégis alkalmazta. Ugyanakkor a Btk. 2. §

(2)bekezdése alapján a vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentésére csak akkor kerülhet sor, ha az elbíráláskor az adott cselekmény a hatályos Btk. szerint már nem bűncselekmény, vagy ún. keretdiszpozíció esetén az ennek kereteit kitöltő jogszabályban olyan lényeges változás következett be, amely a büntetőjogi védelmet megszünteti. A járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétsége ugyanakkor nem keretdiszpozíció, továbbá e cselekményt a törvény jelenleg is bünteti, így a Btk. 2. §

(2)bekezdése alapján a vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentésének nincs helye. [22] Emellett a törvényszék által hivatkozott Szabs. tv. 25. §-ában foglalt rendelkezés egyébként sem vezethet a büntetőjogi felelősség alóli mentesüléshez, hiszen az nem jelent büntethetőségi akadályt, nem konkurálhat a büntethetőség elévülésével. Az említett szabálysértési rendelkezés pusztán annyit jelent, hogy ezen utólagos szabálysértési mentesítés folytán az érintett személy szabálysértési priusza az adott eljárás adatait már nem tartalmazza, és a szabálysértési hatóság határozata terhére szóló körülményként nem lesz figyelembe vehető, sem közigazgatási, sem szabálysértési, sem pedig büntetőeljárás során. A vádlott bűnösségének járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségében történő megállapítása és vele szemben büntetés vagy intézkedés kiszabása nem a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűződő jogkövetkezmény, hanem annak a következménye, hogy a vádlott a büntető anyagi jogba ütköző, tényállásszerű magatartást valósított meg akkor, amikor a vele szemben kiszabott szabálysértési szankcióval ellenszegült. Szegedi Ítélőtábla 2.Bhar.52/2024/5/í 5 [23] Mindezekre figyelemmel a megalapozott tényállás alapján az ítélőtábla vádlott1 vádlottat bűnösnek mondta ki járművezetés az eltiltás hatálya alatt vétségében [Btk. 239/B. §

(1)bekezdés]. [24] Az ítélőtábla súlyosító körülményként értékelte a vádlott terhére büntetett előéletét, azt, hogy a bűncselekményt három másik folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el, továbbá kedvezőtlen közlekedési előéletét (9 közlekedési előéleti pont). Enyhítő körülményként értékelte a vádlott javára, hogy 4 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, a bűncselekmény elkövetése óta bekövetkezett időmúlást, valamint azt, hogy hosszabb ideje áll büntetőeljárás hatálya alatt. [25] Mindezekre figyelemmel a Btk. 79. §-ában foglalt büntetési célok elérése érdekében, a Btk. 80. §

(1)bekezdésében előírt büntetéskiszabási elvek figyelembevételével az ítélőtábla a Btk. 34. §-a, a Btk. 35. §

(1)bekezdése, a Btk.

1. §-a és a Btk.
2. §

(1)bekezdése alapján a vádlottat 4 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre, továbbá a Btk. 55. §

(1)bekezdés a) pontja és a Btk. 56. §

(1)és

(3)bekezdése alapján 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Tekintettel arra, hogy alaposan feltehető, hogy a büntetés célja a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhető, az ítélőtábla a Btk. 85. §

(1)és

(2)bekezdésére figyelemmel a szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. A Btk. 38. §

(1)bekezdése, valamint

(2)bekezdés a) pontja értelmében a vádlott a kiszabott szabadságvesztésből – annak végrehajtása elrendelése esetén – legkorábban a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [26] A közúti járművezetéstől eltiltás járműkategóriára történő korlátozását, illetőleg a eltiltás mellőzését az ítélőtábla nem találta indokoltnak, tekintettel arra, hogy a vádlott a cselekményét három másik büntetőeljárás hatálya alatt, illetőleg a korábbi eltiltó határozatot semmibe véve, azzal szembeszegülve valósította meg. [27] A vádlottal szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása miatt a 8/2015. (IV.17.) AB határozatban írtakra figyelemmel vizsgálni kellett az előzetes mentesítés kérdését is. Tekintettel arra, hogy a vádlott a terhére rótt bűncselekményt büntetett előéletűként, más büntetőeljárások hatálya alatt követte el, az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott előzetes mentesítésre nem érdemes. [28] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 624. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. [29] A Be. 458. §

(3)bekezdése alapján a harmadfokú bíróság ítélete jogerőre emelkedett, ellene fellebbezésnek nincs helye. Szeged,

1. március
2. dr. Joó Attila s.k. a tanács elnöke dr. Kiss Dániel s.k. előadó bíró dr. Kóbor Jenő s.k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bhar.II.52/2024/
3. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Szegedi Ítélőtábla 2.Bhar.52/2024/5/í Szeged,
4. március
5. dr. Joó Attila s.k. a tanács elnöke 6