Kfv.37570/2025/2 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn, a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.570/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné Dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 cím1 A felperes képviselője: Borsos Ügyvédi Iroda (cím2., eljáró ügyvéd: Dr. Borsos Gellért) Az alperes: Zala Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dománé dr. Kassay Éva Anikó kormánytisztviselő A per tárgya: végrehajtási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Veszprémi Törvényszék
2. július
3. napján kelt 6.K.700.472/2025/
4. számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.570/2025/2-1 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes – az elsőfokú bíróság 6.K.701.406/2023/
5. sz. ítéletével elrendelt – megismételt eljárásban hozott – ZA/HGO/00021-26/
6. számú végzésében a Zalakomár szám1 hrsz-ú ingatlanon jogellenesen elhelyezett hulladék elszállításával összefüggésben megállapított 11.743.112,- Ft összegű végrehajtási költség 30 napon belüli megfizetésére kötelezte felperest. Az alperes ZA/HGO/00021-29/
7. számú végzésével elrendelte a megállapított tartozás végrehajtását, és megkereste az állami adóhatóságot. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében elsődlegesen a végrehajtást elrendelő végzés megsemmisítését, másodlagosan a hatályon kívül helyezését és alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [3] Sérelmezte a kötelezés téves jogalapját és a foganatosító szerv téves megjelölését, vitatta a végrehajtási költség összegszerűségét, és kifogásolta, hogy alperes nem a bíróság ítéletében foglalt iránymutatás szerint járt el. Azt is jogsértőnek tartotta, hogy az új eljárás megindításáról nem kapott tájékoztatást, ügyféli jogával, így az iratmegismerési, nyilatkozattételi, indítványtételezési jogával nem tudott élni, és véleménye szerint az alperes megsértette az egyenlő bánásmód elvét is. [4] Az alperes a védiratában elsődlegesen a kereset visszautasítását, másodlagosan annak elutasítását kérte. Rámutatott, hogy a felperes a kötelezést tartalmazó végzés ellen elkésetten terjesztette be a keresetet. [5] Az elsőfokú bíróság a pert a kötelezettséget megállapító ZA/HGO/0002126/
8. végzéssel szemben indult per befejezéséig felfüggesztette, és azt csak a keresetlevél visszautasítását követően folytatta. A felülvizsgálni kért jogerős határozat Kúria VI.Kfv.37.570/2025/2-1 3 [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [7] A jogerős ítélet szerint a felperes az egyenlő bánásmód követelményével, a jogorvoslati tájékoztatással és az eljárás megindításáról történő értesítéssel kapcsolatos jogsérelmeit a keresetindítási határidő leteltét követően adta elő, azok így tiltott keresetkiterjesztésnek minősülnek, érdemi vizsgálatukat az elsőfokú bíróság mellőzte. Rögzítette, hogy a per tárgya a végrehajtást elrendelő ZA/HGO/00021-29/
9. számú végzés volt. Rámutatott, hogy az alperes kötelezést tartalmazó végzését a felpresnek
10. május
11. napján kézbesítették, az véglegessé vált. A megelőző eljárásban az alperes megállapította, hogy a felperes a kötelezésnek határidőn belül nem tett eleget, ezért jogszerűen állapította meg, hogy a végrehajtás elrendelésének feltételei fennálltak. Az alperes nem vitatta sem a kötelezés tényét, sem a döntés véglegességét, sem az önkéntes teljesítés elmaradását, sem pedig az általános közigazgatási rendtartásról szóló
12. évi CL törvény (Ákr.)
13. §-ában foglalt feltételek fennállását. Azt is megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperes jogszerűen kereste meg az adóhatóságot a végrehajtás foganatosítása érdekében. A felülvizsgálati kérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes végzésének megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében – a keresetlevelével tartalmilag megegyezően – állította, hogy az alperes eljárása és végzése jogszabálysértő volt. Azért tartotta jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet, mert az elsőfokú bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló
14. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
15. §

(3)bekezdése alapján nem vette hivatalból figyelmbe az általa állított jogszabálysértéseket. [10] Felülvizsgálati kérelme befogadását – a jogszabályhely pontos megjelölése nélkül, hivatkozása tartalmát tekintve – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjai alapján kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége Kúria VI.Kfv.37.570/2025/2-1 4
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú közigazgatási per tárgya az alperes végrehajtás foganatosítását elrendelő végzése volt, a Kúria a befogadás körében is csak a felülvizsgálati kérelem jogerős ítéletre vonatkozó felperesi előadásait értékelhette, nem vehette figyelembe a fizetési kötelezettséget megállapító végzéssel kapcsolatban kifejtetteket. [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kp. 117. §

(4)bekezdése azonban nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. Ez a szabály nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2.). A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet (Kfv.VII.37.357/2022/2.). [16] A befogadásról döntő bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merült-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [17] A Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. [18] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, azok alapján azonban a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [19] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva kérte. A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [20] A perbeli esetben a felperes semmilyen formában nem fejtette ki, hogy a felülvizsgálati kérelme befogadását a fenti szempont miért és miként indokolná. Adós maradt Kúria VI.Kfv.37.570/2025/2-1 5 azzal, hogy bemutassa, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, a támadott jogerős ítélet ellentétes jogértelmezése miatt a jogegység megbomlásának veszélye fenyegetne. A bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő jogi problémára sem hivatkozott. [21] A felperes a jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége okán is kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2.). [22] Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson (Kfv.III.37.778/2020/2.). [23] A Kúria az ügyben a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét nem látta megállapíthatónak, jelen ügy ugyanis a jogalanyok széles körét sem közvetlen, sem közvetett módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A felperes felülvizsgálati kérelmében csak hivatkozott erre a befogadási okra, azonban olyan előadást nem tett, amely ezt alátámasztotta volna, és a felülvizsgálati bíróság sem észlelte a közigazgatási végrehajtás elrendelésével összefüggő jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [24] A felperes a befogadás körében alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre is hivatkozott. E körben csak az ítélet az ügy érdemére kiható okszerűtlenségére és iratellenes ténymegállapítására utalt azzal, hogy „a hivatkozásokat is tartalmazó részletes jogi indokolást a keresetlevél, valamint a 2024.12.06-i érdemi nyilatkozat tartalmazza”. Ha a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia, az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át (Kfv.VII.45.067/2023/2.). Indokolt kiemelni azt, is, hogy a keresetlevélben és az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozat fogalmilag nem lehet alkalmas arra, hogy az elsőfokú eljárás és a jogerős ítélet jogszabálysértő jellegét alátámassza. [25] A Kúria mindemellett hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntésekor kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra ugyanis csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában kerülhetne sor. [26] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei a fentiek alapján nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [27] Ha a Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn, a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. Kúria VI.Kfv.37.570/2025/2-1 6 Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [29] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. szeptember
3. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás sk. előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Bernáthné Dr. Kádár Judit sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő