← Magyarország

Pf.20066/2024/6 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: - A közügyek vitatása kapcsán a felperest nem terheli az átlagosnál nagyobb tűrési kötelezettség, ha nem közéleti szereplő. - A jóhírnévsértő közlés nem valósíthatja meg egyidejűleg a becsülethez fűződő személyiségi jog megsértését is. - Fokozottan elvárható a videóbloggeri tevékenységet rendszeresen végző személytől, hogy a tények valóságtartalmáról hiteles forrásból meggyőződjön. - Más személy intim kapcsolatának nyilvánosságra hozatala személyiségi jogot sért. - Ha a fél a perfelvételi szakban szállította le önállóan elbírálható követelését, akkor a leszállított részt illetően nem minősül pervesztesnek, az a pervesztesség-pernyertesség arányának számításánál figyelmen kívül marad. Az illetékfizetési kötelezettség meghatározásánál azonban az eredeti keresettel érvényesített igényt kell alapul venni. Szegedi Ítélőtábla Az ügyszáma: Pf.II.20.066/2024/

  1. A felperes: (felperes neve) ((felperes címe)) A felperes képviselője: Dr. Gyükeri-Boross Réka Éva ügyvéd (ügyvéd címe) Az alperes: (alperes neve) ((lakcím).) Az alperes képviselője: Dr. Kovács Arthur ügyvéd (cím.) A per tárgya: személyiségvédelmi igény érvényesítése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Törvényszék 14.P.20.021/2023/55/I. A fellebbezéseket benyújtó felek és a fellebbezések száma: felperes, 14.P.20.021/2023/
  2. alperes, 14.P.20.021/2023/
  3. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperes marasztalásának összegét 800 000 (nyolcszázezer) forintra felemeli. Mellőzi a felperest elsőfokú perköltség viselésére kötelező rendelkezést és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.043.977 (egymilliónegyvenháromezer-kilencszázhetvenhét) forint elsőfokú perköltséget. Mellőzi a felperest elsőfokú eljárási illeték fizetésére kötelező rendelkezést és az alperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 108.000 (száznyolcezer) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 2 Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 166.500 (százhatvanhatezer-ötszáz) forint másodfokú eljárási költséget. Kötelezi a feleket, hogy fizessenek meg személyenként 24.000 (huszonnégyezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az esedékesség napjáig az államnak a Nemzeti Adóés Vámhivatal Illetékbevételi számlájára. Az illetékfizetési kötelezettség a határozat jogerőre emelkedését követő
  4. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes
  5. július 11-én az (külföldi egyetem neve) Universityn nemzetközi üzleti kapcsolatok szakértőként szerzett diplomát, amelyet az International Business School
  6. június 7-én igazolt.
  7. február 20-án a (Y) Népfőiskolán pályázati bíráló, monitoring szakértő szakirányú szakmódszertani oklevelet kapott.
  8. június 12-én a (Z) Egyetemen közszolgálati protokoll szaktanácsadói végzettséget szerzett. A 2021/
  9. tanévben sikeresen elvégezte a (X) Collegium (a továbbiakban: (X)) Roma Tehetség Programját. [2] A felperes apai ágon roma származású, roma identitású, a roma szokások szerint él, a roma kisebbség kiemelkedéséért munkálkodik, 2017 óta roma házastársa van. [3]
  10. április 12-től
  11. június 25-ig az Országos Roma Önkormányzat (a továbbiakban: ORÖ) Hivatalában dolgozott, kezdetben titkárságvezetőként, 2020 júliusától felsővezetői koordinátorként,
  12. január
  13. és június
  14. között hivatalvezetőhelyettesként,
  15. július 1-től megbízási jogviszony keretében protokoll szakértői feladatokat is ellátott. 2021 júniusától három hónapig álláskeresési járadékban részesült.
  16. január 4-től a (televíziós csatorna neve) TV-nél rádiós műsorvezetőként, majd televíziós társműsorvezetőként állt alkalmazásban, emellett díjazás nélkül főszerkesztői feladatokat is ellátott. Munkaviszonya
  17. november 16-án közös megegyezéssel szűnt meg.
  18. november 21-től 2023 februárjáig a (Sz.) Főigazgatóságon volt kormánytisztviselő. 2023 februárja óta a (B) Sportszövetségnél dolgozik kommunikációs munkatársként. [4] Az alperes mezőgazdasági vállalkozó, tagja és társelnöke a (párt neve) Pártnak. Hobbiból videóbloggerkedik. Ez utóbbi tevékenységének célja az ORÖ-t és a roma társadalmat érintő kérdések megvitatása. Hetente általában egy alkalommal jelentkezik videós tartalommal. Célközönsége változó, nézettsége témától függően ezres-százezres nagyságrend között mozog, jellemzően néhány ezres nagyságrendű. Rendszeresen jár az ORÖ Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 3 közgyűlésére, ahol a jelenlévőktől tájékozódik az aktuális eseményekről, amelyeket videóiban feldolgoz. [5] A Közbeszerzési Bíráló Bizottság javaslata alapján az ORÖ elnöke 30/
  19. (IV.12.) számú határozatával a (H.) Kft.-t mint legjobb ajánlatot tevő céget választotta ki a (iskola
  20. neve) felújítására. A kft. vezető tisztségviselője és egyedüli tagja (hölgy neve), a felperes édesanyja. [6] Az alperes a Facebook közösségi oldalán
  21. augusztus 2-án és
  22. október 17-én videókat tett közzé, amelyekben többek között a felperes személyét és tevékenységét, valamint az ORÖ-vel és a (televíziós csatorna neve) TV-vel való kapcsolatát tárgyalta. [7] A felperes az első videó megjelenése után már nem töltötte be a (televíziós csatorna neve) TV-nél rádiós műsorvezetői pozícióját. A videók Facebookra kerülését követően kollégái személyeskedő megjegyzéseket tettek rá, szóbeszéd indult a háta mögött, durva, sértő kommenteket és bántó kérdéseket kapott. Családtagjait elárasztották a videóval kapcsolatos kérdések. A felperest a roma értelmiségi társadalom kitaszította. [8] A felperes
  23. október 11-én (európai parlamenti képviselő neve) felkérésére felszólalt Brüsszelben, az Európai Parlamentben az I. Nemzetközi Roma Vállalkozói és Vezetői Fórumon. Előadását az (X) véndiákjai tüntetőleg, levett fülhallgatóval fogadták, hogy ne értsék a magyar tolmácsot. Ezzel jelezték, hogy nem tekintik hiteles embernek, érdektelenek a felszólalásával szemben. [9] A felperes és (személy
  24. neve) személyesen tárgyalt (európai parlamenti képviselő neve) európai parlamenti képviselővel esetleges együttműködésükről, amely később nem valósult meg. [10] Az alperes videói a felperes egészségi, pszichés és mentális állapotára is hatással voltak, érzelmileg megviselték. Mindennapi életvitelét negatívan befolyásolta az ezekkel okozott stresszhatás. A felperes a videó következtében zárkózottá vált, magába fordult. Megtört azon karriercélja, hogy vezető pozícióba kerüljön, döntéshozó legyen, amellyel pozitív irányba tudná befolyásolni a roma közösség életét. Stresszevő lett, különböző problémái – remegés, alvászavar, aluszékonyság, idegesség, ingerlékenység, gyakori sírás, fáradékonyság – alakultak ki, amelyek miatt munkájára is nehezen tudott koncentrálni. Ismerősei elfordultak tőle. Munkatársai kérdőre vonták, kikezdték, pletykáltak róla, a háta mögött obszcén megjegyzésekkel lehetetlenítették el a munkavégzését. A kereset és az ellenkérelem [11] A felperes módosított keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes
  25. augusztus 2-i és október 17-i videóival megsértette a jóhírnévhez és a becsülethez, valamint a családi és magánélethez való jogát; tiltsa el a további jogsértésektől; kötelezze megfelelő elégtételadásra úgy, hogy annak saját költségén biztosítson megfelelő nyilvánosságot. Az elégtételadást az alábbi tartalommal igényelte: [12] „Elismerem, hogy (felperes neve) személyiségi jogait, különösen a jóhírnevéhez, becsületéhez, valamint családi és magánélethez fűződő jogát megsértettem a Facebookon
  26. augusztus 2-án és
  27. október 17-én közzétett videóimmal. Bocsánatot kérek tőle, amiért valótlanul állítottam, hogy (felperes neve) (személy
  28. neve) barátnője volt; visszaélt hivatalával, hogy a családjának anyagi előnyt biztosítson; fiktív számlákat fogadott be; a személyéhez köthető a technikai eszközök átvitele az ORÖ-tól a (televíziós csatorna Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 4 neve) TV-hez; nem rendelkezik (külföldi egyetem neve) diplomával; családjának köze van a (iskola
  29. neve) roma iskola felújításához.” [13] Ezen felül az alperest 800.000 forint sérelemdíjban kérte marasztalni. Perköltséget a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  30. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rend.)
  31. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a megbízási szerződés szerint a költségjegyzéken felszámított összegben igényelt azzal, hogy jogi képviselője áfa fizetésére nem köteles. [14] Keresetének jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. §
(1)-
(2)bekezdésére, 2:
  1. § a)-d) pontjára, 2:
  2. §
(1)
(2)bekezdésére, 2:
  1. § a) pontjára, 2:
  2. §
(1)bekezdésére a magánélet védelméről szóló
  1. évi LIII. törvény
  2. §-ára,
  3. §-ára,
  4. §
(1)-
(2)bekezdésére,
  1. §-ára és
  2. §-ára hivatkozott. [15] A jóhírnévhez való jogot sértőnek tartotta az alperes alábbi közléseit:
  3. augusztus 2-i videó [16] „Az egyik ügyben van egy 20.000.000, - forintos fiktív számla. Most kimondom a nevüket és vállalom a felelősséget is ezért, nyugodtan be lehet perelni. Az egyik érintett ezekben az ügyekben, és nagyon bízom, mivel ezek között az ügyek között ez is benne szerepel a (személy
  4. neve) és a (személy
  5. neve), akik a (felperes neve)nak 20 milliós fiktív számlát 10%-ban küldtek neki…” [17] „200.000.000, - forintot vitt ki a (felperes neve) az ORÖ-ból” [18] „De bizony a 200.000.000 forintot, hogy lefedjék, a (felperes neve)nak 20.000.000, - forintos fiktív számlát vittek 10%-ba adták” [19] „A [(felperes neve)] az (személy
  6. neve)nak a volt barátnője.” [20] „Van (külföldi egyetem neve) diplomád? Nincs. Te erre hivatkoztál.” [21] „Az apukád kapta meg az iskola építéséből a több 10 milliós projektet? A te apukád…[(iskola
  7. neve) és (iskola
  8. neve) iskolaépítési projekt] azt is vizsgálják most…a két iskolára a büdzsé már rég elfogyott. El bizony, de miért? Ilyen építési vállalkozók voltak benne, mint a (felperes neve)nak a rokonsága. Ugye? És azt valahogyan le kellett fedni.” [22] „Nem te vittél ki különböző projektekbe közel 200 milliót az ORÖ-ból? Nem neked adtak 20-10%-ért számlát 20 millióról?” [23] „Eltelik pár hónap és szépen egyesével szállingóztok befele a börtönbe.” [24] „Köthetel te vádalkut, de az elmúlt simlisségedért, amit te is műveltél ott az ORÖ-ban, ez nem ment fel téged. Lehet itt vádalkuzni, bármit lehet csinálni, csak ne beszélj mellé.” [25] „Meg ügyvéded van már neked is? Hát persze, telik abból, hogy ott garázdálkodtál az ORÖ-ban különböző pozíciókban.” [26] „Keressél, de légy szíves, ha már írni akarsz, mert gondolom, benned két Petőfi veszett és Kodály Zoltán esetleg, szóval ha ennyire írni akarsz, akkor légy szíves azt is írd már le, hogy hány villásreggelit költöttél el az ORÖ épületében te az (személy
  9. neve)sal.” [27] „A (iskola
  10. neve) iskolával ott nincsen rendben, (személy
  11. neve), semmi, hiszen félkész állapotban van, ott nem tudtak kezdeni tanévet a gyerekek, onnan tűnt el a sok pénz.” Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 5 [28] „Lehet itten vádaskodni, meg hazudozni. Lehet itten mindent mondani, lehet itt perrel fenyegetőzni, de legalább akkor majd, mert gondolom most lefoglaltak mindent az (személy
  12. neve)tól, hiszen több házkutatást is tartottak, több helyen is, és beadták azokat a fiktív számlákat is, és gondolom, hogy lesz most olyan körültekintő a főügyészség vagy az ügyészségi nyomozó, mit tudom én, hogy majd megvizsgálnak itt most a-tól cettig mindent. És márpedig te mivel fogsz te bennünket beperelni, hogyha kiderül, hogy valóban fiktív az a számla?” [29] „Te voltál a barátnője, reggelente villásreggeliket ettetek ott az ORÖ épületében.” [30] „A jó embereket kirugdostátok onnan, a szélhámosokat pedig odavették.” [31] „Nem tudom, hogy te is kötöl-e egy vádalkut, nyilván.” [32] „Meg ügyvéded van már neked is? Hát persze, telik abból, hogy ott garázdálkodtál az ORÖ-ban különböző pozíciókban.” [33] „Hát hogyha az ügyészség vizsgálja majd a kamuszámlákat is ugye? De jó lesz, mert úgyis vizsgálja.”
  13. október 17-i videó [34] „És az is furcsa dolog, hogy akinek a kenyere az ORÖ-ból kisült, ugye kamudiplomákkal, mert a (felperes neve)nak, akinek (külföldi egyetem neve)ban van diplomája, meg mit tudom én. Azonnal került a (televíziós csatorna neve) TV-hez.” [35] „Hogy létezik az, hogy
  14. óta közel 100.000.000 forintot öltek bele országosan a Roma Önkormányzat médiacentrumába, se egy kamera, se egy fényképezőgép, semmi nincsen. Akkor elmondta az elnök, a megbízott elnök, hogy minden egyes kamera, mert volt ott minden, odakerült a (televíziós csatorna neve) TV-hez, abból fejlesztették fel a (televíziós csatorna neve) TV-t. (televíziós csatorna neve) TV. Ki a (televíziós csatorna neve) TV? Még egyszer: ööö, hivatalvezető-helyettes és lehet most perelni. Felhívom a figyelmeteket: hivatalvezető-helyettes, (felperes neve), (személy
  15. neve)nak a volt barátnője.” A becsülethez való jogát sértők az alperes alábbi közlései:
  16. augusztus 2-i videó [36] „Eltelik pár hónap és szépen egyesével szállingóztok befele a börtönbe.” [37] „Köthetel te vádalkut, de az elmúlt simlisségedért, amit te is műveltél ott az ORÖ-ban, ez nem ment fel téged. Lehet itt vádalkuzni, bármit lehet csinálni, csak ne beszélj mellé.” [38] „Meg ügyvéded van már neked is? Hát persze, telik abból, hogy ott garázdálkodtál az ORÖ-ban különböző pozíciókban.” [39] „A jó embereket kirugdostátok onnan, a szélhámosokat pedig odavették.” [40] „Nem tudom, hogy te is kötöl-e egy vádalkut, nyilván.” [41] „Meg ügyvéded van már neked is? Hát persze, telik abból, hogy ott garázdálkodtál az ORÖ-ban különböző pozíciókban.” [42] „Hát hogyha az ügyészség vizsgálja majd a kamuszámlákat is ugye? De jó lesz, mert úgyis vizsgálja.” A családi és magánélethez való jogát sértik az alperes alábbi közlései:
  17. augusztus 2-i videó Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 6 [43] „A [(felperes neve)] az (személy
  18. neve)nak a volt barátnője, aki ott dolgozott, ő volt a hivatalvezető-helyettes, akinek (külföldi egyetem neve)ban van diplomája.” [44] „(személy
  19. neve), a két iskolára a büdzsé már rég elfogyott. El bizony, de miért? Ilyen építési vállalkozók voltak benne, mint a (felperes neve)nak a rokonsága. Ugye? És azt valahogyan le kellett fedni. Ez az igazság, és lehet itten hőbörögni, hazug vagy nem igaz, vagy mit lát a közvélemény. Eltelik pár hónap és szépen egyesével szállingóztok befele a börtönbe.” [45] „Keressél, de légy szíves, ha már írni akarsz, mert gondolom, benned két Petőfi veszett és Kodály Zoltán esetleg, szóval ha ennyire írni akarsz, akkor légy szíves azt is írd már le, hogy hány villásreggelit költöttél el az ORÖ épületében te az (személy
  20. neve)sal.” [46] „A (iskola
  21. neve) iskolával ott nincsen rendben, (személy
  22. neve), semmi, hiszen félkész állapotban van, ott nem tudtak kezdeni tanévet a gyerekek, onnan tűnt el a sok pénz.” [47] „Te voltál a barátnője, reggelente villásreggeliket ettetek ott az ORÖ épületében.”
  23. október 17-i videó [48] „Felhívom a figyelmeteket: hivatalvezető-helyettes, (felperes neve), (személy
  24. neve)nak a volt barátnője.” [49] Érvelése szerint mivel a roma társadalomban a nőkkel szemben támasztott elvárások konzervatívak, a kifogásolt közlések miatt az élet minden területén megbélyegezték. Az első videó megjelenését követően már nem tölthette be rádiós műsorvezetői pozícióját a (televíziós csatorna neve) TV-nél, a főszerkesztői munkakörhöz kapcsolódó feladatait díjazás nélkül kellett ellátnia. Állította, a videók hatására a roma értelmiségi társadalom kitaszította, későbbi munkahelyén nem tudta alkalmazni diplomáciai és üzleti ismereteit, jövedelme a fele lett annak, mint amit a versenyszférában a végzettségével elérhetne. (európai parlamenti képviselő neve) európai parlamenti képviselő asszisztenseként való alkalmazását is emiatt mondta vissza. [50] A jóhírnévsértés kapcsán utalt a 36/
  25. (VI. 24.) AB határozatra, amely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjedhet ki becsületsértésre alkalmas valótlan tények közlésére. Kifejtette, jelen esetben a jóhírnévsértés a valóság hamis színben való feltüntetésével, a tények megtévesztésre alkalmas csoportosításával, valamint a valós tények egy részének elhallgatásával valósult meg. [51] Társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolta az is, hogy az alperes videóiban megkérdőjelezte (külföldi egyetem neve) diplomájának hitelességét, amivel valójában munkakörének képesítés nélküli ellátását állította. Ezzel szemben előadta, hogy 2013-ban nemzetközi üzleti kapcsolatok szakértőjeként szerzett diplomát az (külföldi egyetem neve) Egyetemen, majd 2016-ban a (Y) Főiskolán pályázati bíráló monitoring szakértőként és minősített pályázatíróként végzett, 2019-ben pedig a (Z) Egyetem közszolgálati protokoll szaktanácsadója lett. [52] Az ORÖ Hivatalánál kezdetben titkárságvezető, ezután felsővezető koordinátor, később hivatalvezető volt és protokollszakértői feladatokat is ellátott. Előadása szerint azért döntött a munkaviszonya megszűnéséről az ORÖ Hivatalánál, mert kollégái viselkedése rosszindulatúvá vált, megkérdőjelezték egyetemi végzettségét. Ezt követően a (televíziós csatorna neve) TV-nél helyezkedett el rádiós és televíziós műsorvezetőként. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 7 [53] Kifejtette, az alperes azzal, hogy (személy
  26. neve) barátnőjeként tüntette fel, roma nőkénti társadalmi megbecsülésének ellehetetlenítésére alkalmas kijelentést tett, azzal pedig, hogy közölte, 200.000.000 forintot vitt ki az ORÖ-ból, sikkasztással vádolta. Véleménye szerint az alperes arra is utalt, hogy hivatalával visszaélve szerzett munkát egyéni vállalkozó édesanyjának, holott a (iskola
  27. neve) roma iskola felújítása nem hozható összefüggésbe családjával, azt a (L2) Kft. „f. a.” végezte. Édesanyja cége a (iskola
  28. neve) roma iskolát újította fel. Rámutatott, az alperes állításai ellenőrizetlen, valótlan, a családját rossz színben feltüntető kijelentések, amelyek alkalmasak a jóhírnév megsértésére. [54] Ugyancsak sikkasztással vádolta meg, amikor az ORÖ 100.000.000 forintot érő felvételgyártáshoz szükséges eszközei kapcsán a valóságot hamis színben tüntette fel, a tényeket megtévesztésre alkalmas módon csoportosította, a valós tények egy részét pedig elhallgatta. [55] A becsületsértő közlések kapcsán hivatkozott a Kúria Pfv.IV.20.409/2019/
  29. számú határozatára és az ÍH
  31. számon közzétett eseti döntésre. Úgy vélte, a kifogásoltak alkalmasak a megszégyenítésére, indokolatlanul lealacsonyítóak, gyalázkodóak, vádaskodóak, megalázóak. [56] Érvelése szerint magán- és családi életének nincs köze a roma közélethez. Kifogásolta, hogy az alperes a rokonságát is szóba hozta, velük kapcsolatban valótlan tényállításokat tett, őket megalázó, indokolatlanul lealacsonyító kifejezésekkel illette, és azt is nézői tudomására hozta, hogy építési vállalkozóként dolgoznak. Utalt a 7/
  32. AB határozatra, valamint a Kúria Pfv.21.716./2018/
  33. számú döntésére. [57] Hangsúlyozta a jogsértések ismétlődő jellegét. [58] Az alperes ellenkérelme a módosított kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult azzal, hogy jogi képviselője áfa fizetésére nem köteles. [59] A két videónak a Facebook közösségi oldalán történt közzétételét nem vitatta. [60] Elismerés, illetőleg honosítás hiányában megkérdőjelezte, hogy a felperes az (külföldi egyetem neve) Egyetemen hazai egyetemi diplomával egyenértékű felsőfokú végzettséget szerzett. Indítványozta az idegennyelvű diploma hiteles magyar nyelvű fordításának csatolását, ennek hiányában az idegennyelvű bizonyítvány mellőzését kérte a bizonyítékok köréből. [61] Úgy vélte, nem hozható összefüggésbe a közzétett videókkal, hogy a felperes távozott az ORÖ Hivatalától, mert az az első megjelenés előtt történt. [62] Vitatta azt is, hogy videói miatt a felperest hátrány érte a (televíziós csatorna neve) TV-nél épített karrierjében, egyben kiemelte, nem ajánlott fel megfelelő bizonyítást arra nézve sem, hogy a roma társadalom kitaszította. [63] Véleménye szerint (európai parlamenti képviselő neve) nem a videó miatt nem alkalmazta asszisztensként. Ennek kapcsán rámutatott, hogy a bizonyítékként csatolt meghívó egyszeri előadásra szólt. [64] Azzal pedig, hogy a felperest (személy
  34. neve) barátjának mondta, nem sértette a személyiségi jogát. A barát, illetve barátnő kifejezés használata nem jelent házassági hűtlenséget. Ezzel összefüggésben másodlagosan arra hivatkozott, hogy bizonyítani tudja állításának valóságtartalmát. [65] Állította: tény, hogy a felperes 20.000.000 forint értékű fiktív számlát vásárolt (személy
  35. neve)től. [66] Álláspontja szerint az, hogy a felperes 200.000.000 forintot kivitt az ORÖ-ből, nem jelenti bűncselekmény elkövetését. Közlésének alapja az volt, hogy a (iskola
  36. neve) Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 8 felújítására kiírt közbeszerzési eljárás győzteseként a (H.) Kft.-t hirdették ki, amelynek vezetője a felperes édesanyja, székhelye a felperes lakóhelye, a vállalkozói díj 183.922.077 forint volt. Beismerte, hogy a felújítás megvalósult, azonban elfogadhatatlannak tartotta, hogy a felperes mint a közbeszerzési döntés előkészítésében résztvevő személy elintézte, a családja kapja a megbízást. Kiemelte, a (iskola
  37. neve) iskola felújítását nem kötötte a felperes tevékenységéhez. [67] A továbbiakban előadta, hogy az ORÖ által vásárolt technikai berendezések (személy
  38. neve) alelnök intézkedése folytán kerültek a (televíziós csatorna neve) TV-hez akkor, amikor a felperes is odament dolgozni. Hangsúlyozta, nem állította, hogy a felperes ezeket elsikkasztotta, csupán az átadásuk és a felperes érkezése közötti időbeni összefüggésre hívta fel a figyelmet. Nem minősítette a felperest (személy
  39. neve) bűntársaként sem. [68] Kizártnak tartotta, hogy a felperes ne találna a végzettségének és munkatapasztalatának megfelelő munkalehetőséget. Vitatta az értelmiségi körből való kiesését, ezáltal önazonossága és önmagvalósítása körében elszenvedett sérelmét. Megjegyezte, az ellátott kormánytisztviselői munka is értelmiségi tevékenységnek minősül. [69] Kifejtette: a felperes az ORÖ-nél betöltött pozíciója és a (televíziós csatorna neve) TV-nél ellátott munkaköre alapján közszereplőnek minősül. Az pedig, hogy rendelkezett-e a munkakör ellátásához szükséges végzettséggel, ápolt-e a hivatali kapcsolatokon túlmenően baráti kapcsolatot a hivatal egyik magas beosztású munkatársával, vásárolt-e fiktív számlát, a közbeszerzési eljárás során a kizárási szabályok maradéktalanul érvényesültek-e, valamint van-e az ORÖ tulajdonában álló eszközök átadása és a felperes (televíziós csatorna neve) TV-hez érkezése között összefüggés, közügy. Videóiban ezeket a közügynek minősülő témákat járta körül. Kérte értékelni, hogy a sarkosabb megfogalmazás a videó célközönségének sajátja, emellett nem állított valótlanságot. A felperes irányába megfogalmazott kritika, értékítélet, bírálat szükséges volt az érintett közügyek vitatásához, az nem volt sem öncélú, sem lealacsonyító vagy indokolatlanul bántó. [70] Utalt arra, hogy a leszállított kereset összegszerűsége is eltúlzott, erre nézve a felperes előadást sem tett. [71] A felperes válasziratában kifejtette, hogy a hírnévrontás hatása kiterjed társadalmi, gazdasági életben betöltött szerepére, munkájára, jövedelmére, személyes kapcsolataira. Így a (televíziós csatorna neve) TV vezetősége nem kívánta, hogy a továbbiakban műsort vezessen. És bár jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, ahhoz az vezetett, hogy nagyobb munkateherrel próbálták távozásra bírni. Álláspontja szerint a roma elitből történő kirekesztését nem neki kell bizonyítania, hanem az alperesnek azt, hogy nem taszították ki és karrierjében sem következett be negatív változás. [72] Kiemelte, az alperes őt többször (személy
  40. neve) barátnőjének nevezte és állította, hogy együtt villás reggeliztek, ami köznapi értelemben azt jelenti, hogy a szeretője volt, ez pedig egy férjes asszony esetében a házastársi hűtlenséggel azonosítható. [73] Véleménye szerint az ORÖ hivatalánál betöltött feladatait szakmai rátermettségének köszönhette. [74] Nem tudta értelmezni az alperes fiktív számlákra vonatkozó kijelentését, mert abból nem derült ki, milyen előnye származott belőle, ahogy az sem, hogy azok kinek a nevére, milyen tételre lettek kiállítva. [75] A felújítási munkálatok kapcsán előadta, hogy az alperes összemosta a (iskola
  41. neve) roma iskola felújítását a (iskola
  42. neve) iskoláéval, ezáltal félrevezette a hallgatóságot és a családját tette felelőssé a tisztapüspöki iskola felújításának elmaradásáért. Ezzel szemben hangsúlyozta, a
  43. január
  44. napjától hatályos SZMSZ alapján a közbeszerzési döntéseket a Közbeszerzési Bíráló Bizottság készítette elő, amelynek nem volt tagja. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 9 [76] Érvelése szerint nem közügy az, hogy egy hatósági jogkört nem gyakorló dolgozónak van-e diplomája, hogy az ORÖ elnöke kivel ápol baráti kapcsolatot, hogy egy hivatal magas beosztású munkatársa vásárolt-e fiktív számlát és hogy a (televíziós csatorna neve) TV-nek az ORÖ adott-e kölcsön kamerákat. [77] Észszerűtlennek tartotta azt az alperesi hivatkozást, hogy követői tíz-húsz alkalommal nézik meg ugyanazt a videót. [78] Az alperes viszontválaszában arra mutatott rá, hogy a tényekből levont közügyeket érintő következtetések véleménynek minősülnek, ezért jóhírnévsértést nem valósíthatnak meg. Egyebekben hivatkozott arra az alkotmánybírósági gyakorlatra, hogy a közlő jóhiszeműsége esetén még a valótlan tényállítások sem feltétlenül jóhírnevet sértőek. [79] Álláspontja szerint közügy minden, a közösség érdeklődésére számtartó ügy, így az is, ha az önkormányzat közpénzt használ fel. [80] Rámutatott, hogy a sérelemdíjra a kártérítés általános szabályait kell alkalmazni, ezért köztudomású hátrányokon kívül a felperest terheli a sérelmezett magatartások és az állított sérelmek közötti okozati összefüggés, valamint az okozott károk bizonyítása. [81] Hangsúlyozta, cselekményének nem volt ráhatása a felperes (televíziós csatorna neve) TV-nél épített karrierjére, munkaköreire, jogviszonyainak megszüntetésére, különös tekintettel arra, hogy azok közös megegyezéssel, vagyis nem a felperes akarata ellenére szűntek meg. [82] Úgy vélte, mivel a roma értelmiségi körökből való kirekesztés nem tekinthető a kifogásolt közlésekkel köztudomásúan együttjáró hátránynak, azt a felperesnek kell bizonyítania. Vitatta azt is, hogy az a kijelentése, miszerint „te voltál a barátnője, reggelente villás reggelit ettetek az ORÖ épületben” azt jelentené: együtt hált valakivel. [83] A
  45. október 17-i videó készítésekor tudomással bírt arról, hogy (európai parlamenti képviselő neve) előadás megtartására kérte fel a felperest, egyúttal kiemelte, a felkérés nem asszisztensi állásra vonatkozott. [84] Megítélése szerint a felperes az ORÖ-ben – az elnökkel ápolt baráti kapcsolata miatt – a munkakörét meghaladó befolyással bírt. [85] Elhelyezkedési nehézségeit pedig nem tartotta összefüggésbe hozhatónak a hivatkozott sérelmekkel. Megjegyezte, a protokollszakértők iránt a kereslet nem jelentős. Álláspontja az volt, az (X) véndiákjainak a felperes előadásán tanúsított magatartása a per eldöntése szempontjából nem bír jelentőséggel. Az elsőfokú bíróság ítélete [86] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetnek részben helyt adva megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes több személyiségi jogát a Facebook közösségi felületen, az alperes saját oldalára feltett videókban az alább elhangzottakkal: Jóhírnév megsértése
  46. augusztus 2-án [87] „Az egyik ügyben van egy 20.000.000, - forintos fiktív számla. Most kimondom a nevüket és vállalom a felelősséget is ezért, nyugodtan be lehet perelni. Az egyik érintett ezekben az ügyekben, és nagyon bízom, mivel ezek között az ügyek között ez is benne szerepel a (személy
  47. neve) és a (személy
  48. neve), akik a (felperes neve)nak 20 milliós fiktív számlát 10%-ban küldtek neki … 200.000.000, - forintot vitt ki a (felperes neve) az ORÖ-ból Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 10 … De bizony a 200.000.000 forintot, hogy lefedjék, a (felperes neve)nak 20.000.000, forintos fiktív számlát vittek 10%-ba adták.” [88] „Van (külföldi egyetem neve) diplomád? Nincs. Te erre hivatkoztál.” [89] „Nem te vittél ki különböző projektekbe közel 200 milliót az ORÖ-ból? Nem neked adtak 20-10%-ért számlát 20 millióról?” [90] „Lehet itten vádaskodni, meg hazudozni. Lehet itten mindent mondani, lehet itt perrel fenyegetőzni, de legalább akkor majd, mert gondolom most lefoglaltak mindent az (személy
  49. neve)tól, hiszen több házkutatást is tartottak, több helyen is, és beadták azokat a fiktív számlákat is, és gondolom, hogy lesz most olyan körültekintő a főügyészség vagy az ügyészségi nyomozó, mit tudom én, hogy majd megvizsgálnak itt most a-tól cettig mindent. És márpedig te mivel fogsz te bennünket beperelni, hogyha kiderül, hogy valóban fiktív az a számla?”
  50. október 17-án: [91] „És az is furcsa dolog, hogy akinek a kenyere az ORÖ-ból kisült, ugye kamudiplomákkal, mert a (felperes neve)nak, akinek (külföldi egyetem neve)ban van diplomája, meg mit tudom én. Azonnal került a (televíziós csatorna neve) TV-hez.” [92] „Hogy létezik az, hogy
  51. óta közel 100.000.000 forintot öltek bele országosan a Roma Önkormányzat médiacentrumába, se egy kamera, se egy fényképezőgép, semmi nincsen. Akkor elmondta az elnök, a megbízott elnök, hogy minden egyes kamera, mert volt ott minden, odakerült a (televíziós csatorna neve) TV-hez, abból fejlesztették fel a (televíziós csatorna neve) TV-t. (televíziós csatorna neve) TV. Ki a (televíziós csatorna neve) TV? Még egyszer: ööö, hivatalvezető-helyettes és lehet most perelni. Felhívom a figyelmeteket: hivatalvezető-helyettes, (felperes neve), (személy
  52. neve)nak a volt barátnője.” Becsület megsértése
  53. augusztus 2-án [93] „Eltelik pár hónap és szépen egyesével szállingóztok befele a börtönbe…. Köthetel te vádalkut, de az elmúlt simlisségedért, amit te is műveltél ott az ORÖ-ban, ez nem ment fel téged. Lehet itt vádalkuzni, bármit lehet csinálni, csak ne beszélj mellé. … Meg ügyvéded van már neked is? Hát persze, telik abból, hogy ott garázdálkodtál az ORÖ-ban különböző pozíciókban.” [94] „A jó embereket kirugdostátok onnan, a szélhámosokat pedig odavették.” [95] „Nem tudom, hogy te is kötöl-e egy vádalkut, nyilván.” [96] „Meg ügyvéded van már neked is? Hát persze, telik abból, hogy ott garázdálkodtál az ORÖ-ban különböző pozíciókban.” [97] „Hát hogyha az ügyészség vizsgálja majd a kamuszámlákat is ugye? De jó lesz, mert úgyis vizsgálja.” A jóhírnév, valamint a családi és magánélethez való jog megsértése
  54. augusztus 2-án [98] „A [(felperes neve)] az (személy
  55. neve)nak a volt barátnője, aki ott dolgozott, ő volt a hivatalvezető-helyettes, akinek (külföldi egyetem neve)ban van diplomája.” [99] „(személy
  56. neve), a két iskolára a büdzsé már rég elfogyott. El bizony, de miért? Ilyen építési vállalkozók voltak benne, mint a (felperes neve)nak a rokonsága. Ugye? Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 11 És azt valahogyan le kellett fedni. Ez az igazság, és lehet itten hőbörögni, hazug vagy nem igaz, vagy mit lát a közvélemény. Eltelik pár hónap és szépen egyesével szállingóztok befele a börtönbe.” „… légy szíves azt is írd már le, hogy hány villásreggelit költöttél el az ORÖ épületében te az (személy
  57. neve)sal.” [100] „Te voltál a barátnője, reggelente villásreggeliket ettetek ott az ORÖ épületében.” [101] „A (iskola
  58. neve) iskolával ott nincsen rendben, (személy
  59. neve), semmi, hiszen félkész állapotban van, ott nem tudtak kezdeni tanévet a gyerekek, onnan tűnt el a sok pénz.” [102] „Az apukád kapta meg az iskola építéséből a több 10 milliós projektet? A te apukád…[(iskola
  60. neve) és (iskola
  61. neve) iskolaépítési projekt] azt is vizsgálják most…a két iskolára a büdzsé már rég elfogyott. El bizony, de miért? Ilyen építési vállalkozók voltak benne, mint a (felperes neve)nak a rokonsága. Ugye? És azt valahogyan le kellett fedni.”
  62. október 17-én: [103] „Felhívom a figyelmeteket: hivatalvezető-helyettes, (felperes neve), (személy
  63. neve)nak a volt barátnője.” [104] Eltiltotta az alperest a további jogsértéstől. Kötelezte, hogy 15 napon belül adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot azáltal, hogy a saját Facebook oldalán, az idővonalon nyilvános bocsánatkérő levélben 15 napos időtartamban az alábbi nyilatkozatot teszi: [105] „Elismerem, hogy (felperes neve) személyiségi jogait, különösen a jóhírnevéhez, becsületéhez, valamint család és magánélethez fűződő jogát megsértettem a Facebookon
  64. augusztus 2-án és
  65. október 17-én közzétett videóimmal. Bocsánatot kérek tőle, amiért valótlanul állítottam, hogy (felperes neve) (személy
  66. neve) barátnője volt; visszaélt hivatalával, hogy a családjának anyagi előnyt biztosítson; fiktív számlákat fogadott be; a személyéhez köthető a technikai eszközök átvitele az ORÖ-tól a (televíziós csatorna neve) TV-hez; nem rendelkezik (külföldi egyetem neve) diplomával; családjának köze van a (iskola
  67. neve) roma iskola felújításához.” [106] Emellett az alperest 400.000 forint sérelemdíjban marasztalta. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [107] A feleket személyenként 54.000 forint feljegyzett eljárási illeték megfizetésére kötelezte azzal, hogy ezt meghaladóan a költségeiket maguk viselik. [108] Határozatának indokolásában részletesen ismertette a jogvita eldöntésénél irányadó joggyakorlatot. Rámutatott, hogy a jóhírnév és a becsület védelme alkotmányos alapjog, amely a szólásszabadság korlátozását jelenti. Idézte az Alaptörvény
  68. cikkét, valamint a IV. cikk
(1)és
(4)bekezdését, utalt a BDT
  2. számú döntésben foglaltakra, felhívta a 7/
  3. (III.7.) és a 13/
  4. (III.18.) AB határozatot, a Kúria Pfv.IV.21.056/2019/
  5. számú ítéletét, a Ptk. 2:
  6. §
(1)és
(2)bekezdését, 2:
  1. § d) pontját, 2:
  2. §
(1)-
(2)bekezdését, valamint 2:
  1. §-át, továbbá a magánélet védelméről szóló
  2. évi III. törvény preambulumát, jogirodalmi álláspontot ismertetett, egyben utalt a BDT
  4. számú eseti döntésére, továbbá a Legfelsőbb Bíróság PK
  5. számú állásfoglalásának II. pontjára. [109] Kifejtette, hogy a jóhírnév sérelmét a valóságnak nem megfelelő tényközlések valósítják meg, ezért az értékítélet, bírálat, akaratnyilvánítás a jóhírnév megsértéseként csak akkor jöhet szóba, ha legalább burkoltan tényállítást tartalmaznak. A tényállítás és a véleménynyilvánítás elhatárolása az ún. bizonyíthatósági teszt alapján történhet. A becsület, illetve a jóhírnév megsértéséhez fűződő személyiségi jog megállapításának egyik lényeges Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 12 feltétele, hogy az érintett vélemény vagy tényállítás a közmegítélés szerint alkalmas legyen a sértett társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, amihez az szükséges, hogy a közlések eljussanak a nyilvánossághoz. Rámutatott, annak megállapításánál, hogy hogy a jogsértés megvalósult-e, a kifogásolt közléseket a társadalmi érintkezésben általánosan elfogadott jelentésük szerint kell figyelembe venni és valóságos tartalmuknak megfelelőn vizsgálni, a vizsgálat azonban nem lehet elszigetelt. Az egymáshoz szorosan kapcsolódó, egymással összefüggő részeket összefüggésükben kell értékelni. [110] Megítélése szerint az ORÖ-t érintő ügyek tárgyalása közügy, aminek vannak korlátai. A felperest ugyanakkor nem minősítette közszereplőnek és tevékenysége sem tekinthető közügynek, ezért személyiségi jogainak megsértése esetén nem terheli a közszereplőkre vonatkozó nagyobb tűrési kötelezettség. [111] Megállapította, hogy az alperes által elkészített videók több ezres nézettséggel rendelkeztek, így a társadalom szélesebb rétegéhez jutottak el. [112] A becsület és a jóhírnév fogalmi meghatározásait, megsértésük különbözőségeinek ismertetését követően – a bírósági gyakorlat alapján – kifejtette, hogy a szexuális szokások, a nemi identitás és az ezek körébe tartozó tények az intim szféra részét képezik, nagy nyilvánosság elé tárásuk valóságtartalmuktól függetlenül személyiségi jogot sért, ahogy annak a híresztelése is, hogy az érintettnek kivel van házasságon kívüli, szorosabb, netán intim kapcsolata. Így az (személy
  6. neve)sal elköltött villásreggelikre és az arra vonatkozó alperesi tényállás, hogy a felperes az ő barátnője, sértik a felperes személyiségi jogait. [113] Az (külföldi egyetem neve) diploma kapcsán az elsőfokú bíróság kizárólag a videóban elhangzottakat vizsgálta, az alperesnek azt a perbeli hivatkozását nem, hogy az nem felel meg egy magyarországi egyetemi végzettséget igazoló dokumentumnak. Miután a felperes bemutatta eredeti diplomáját, amit az IBS igazolt és a (Z) Egyetem oklevele is megerősített, szükségtelennek tartotta a diploma magyar nyelvű hiteles fordításának beszerzését. A csatolt bizonyítékok alapján megállapította, az alperes valótlanul állította, hogy a felperes nem rendelkezik (külföldi egyetem neve) diplomával, „kamudiplomája” van, ezzel megsértette a jóhírnevét. Nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes hol teljesítette a diplomához szükséges tanulmányokat és vizsgakötelezettséget. [114] Úgy értékelte, hogy az alperes a fiktív számlák létére és a 200.000.000 forint ORÖ-ből történt kivételére vonatkozó tényállását nem tudta bizonyítani, azok valótlan tartalmúak, ezért megállapította, hogy azokkal megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. [115] A (iskola
  7. neve) iskolával összefüggésbe hozott visszásságok sem nyertek bizonyítást és az alperes is úgy nyilatkozott, hogy ezzel kapcsolatos kijelentése jelképes volt. A peradatok alapján arra következtetésre jutott, hogy a felperesnek és családjának nincs köze a (iskola
  8. neve) iskola felújításához. Bizonyítatlan maradt az is, hogy a felperes befolyásolta a közbeszerezési eljárást: az annak eredményéről szóló elnöki határozat szerint a legjobb árérték arányt tartalmazó vállalkozó került kiválasztásra. A tanúvallomások nem támasztották alá kétséget kizáróan, hogy ez a felperes egyszemélyben hozott döntése volt, így azt sem, hogy édesanyja cégét juttatta megbízáshoz. Megjegyezte, az alperes is elismerte, hogy tévesen azonosította a felperes családját a (iskola
  9. neve) iskolát felújító céggel. A (iskola
  10. neve) iskoláról
  11. szeptember 10-én készített videót nem találta alkalmasnak a sérelmezett kifejezések valóságtartalmának igazolására. [116] A Kúria Pfv.IV.20.409/2019/
  12. számú határozatára utalva rámutatott: az alperes azon kijelentésével, miszerint „szép egyesével szállingóztok befelé a börtönbe”, „köthetel te vádalkut, de az elmúlt simlisségedért …” és a „garázdálkodhat” kifejezés használatával azt a Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 13 látszatot keltette, hogy felperes és családja a (iskola
  13. neve) iskola felújítására szánt pénzt jogtalan módon használta fel. E közlések indokolatlanul bántó, aránytalanul túlzó vádaskodásnak minősülnek, amelyek sértik a felperes becsülethez fűződő jogát. [117] Valótlannak bizonyult azon alperesi állítás is, amely szerint az ORÖ tulajdonában álló technikai eszközök a felperes miatt kerültek a (televíziós csatorna neve) TV-hez. A közlés valóságtartalmát cáfolta (személy
  14. neve) tanúvallomása. [118] Mindezek alapján – a Ptk. 2:
  15. §
(1)bekezdését alkalmazva – megállapította a jogsértések tényét. Tekintettel arra, hogy az érintett videók már nem voltak elérhetők, mellőzte a jogsértés abbahagyására kötelezést. Indokoltnak látta viszont az alperes eltiltását a jogsértések megismétlésétől, mert arra videóbloggerként bármikor lehetősége van. Emellett elégtételadásra kötelezte, meghatározva annak tartalmát és közzétételének mikéntjét. [119] A sérelemdíj mértékét befolyásoló tényezőként értékelte, hogy a felperes (európai parlamenti képviselő neve) közvetítésével munkához juthatott volna, vagy kapcsolatokat szerezhetett volna az elhelyezkedéséhez, amely lehetőség az alperes videója következtében meghiúsult. Azt azonban nem találta bizonyítottnak, hogy (európai parlamenti képviselő neve) őt asszisztensként alkalmazta volna. [120] (személy
  1. neve) és (személy
  2. neve) tanúk vallomásai alapján megállapította, hogy a felperes különös figyelmet fordított a roma társadalom képviseletére, a fiatalok segítésére és fejlesztésére, az (X) Roma Tehetség Programjába is meghívást kapott. Megítélését azonban a roma közösségen belül negatívan befolyásolták az alperes videói. Figyelembe vette, hogy az (X) tagjai is ellenérzésüket fejezték ki vele szemben a videó megjelenése után. A tanúvallomások alapján bizonyítottnak találta azt is, hogy a környezetében lévő emberek elfordultak tőle, távolságtartóbbak lettek vele, negatív megjegyzésekkel illették, nem szívesen tartózkodtak vele egy társaságban. [121] Úgy ítélte meg, hogy a videók az egészségi állapotára, magánéletére egyaránt negatívan hatottak, a stressz miatt a testsúlya is változott, amit tanúvallomások támasztottak alá. Megjegyezte, önmagában nem zárja ki a személyiségi jog sérelme miatt manifesztálódott pszichés hátrányok létét, hogy azokat pszichológus, vagy pszichiáter szakorvos nem diagnosztizálta. [122] Ugyancsak tanúvallomás igazolta, hogy a videók negatív hatással voltak munkahelyi és egyéb társadalmi kapcsolataira. Munkatársai a (televíziós csatorna neve) TVnél kérdőre vonták, pletykáltak róla, megkérdőjelezték addigi munkásságát, az (X) közösségében pedig elindult a kirekesztése, hitelessége megingott, durva, sértő, bántó kifejezésekkel illették, nem kívánatos személlyé vált. [123] Az elsőfokú bíróság mérlegelte ugyanakkor azt is, hogy a videók ellenére sikerült megfelelő munkakörben elhelyezkednie, ahol kamatoztathatja a végzettségével megszerzett tudását, ismereteit. [124] A sérelemdíj meghatározásakor a fentieken túl figyelembe vette, hogy az alperes nem ellenőrizte tényállításainak valóságtartalmát. Értékelte a jogsértések ismétlődő jellegét, súlyát, valamint a Facebook oldal látogatottságát. Mindezeket alapján 400.000 forint összegben állapította meg a sérelemdíj nagyságát. [125] Kitért arra, hogy önmagában a tanúk pusztán a felperessel fennálló családi, baráti kapcsolat alapján nem tekinthetők elfogultnak. [126] A felperes eredeti keresete szerinti 1.800.000 forint sérelemdíj követelést alapul véve a pernyertesség-pervesztesség arányát közel azonosnak tekintette, ennek megfelelően rendelkezett a feljegyzett eljárási illeték viseléséről, továbbá arról, hogy a peres felek költségeiket maguk viselik. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 14 A fellebbezések és a fellebbezési ellenkérelmek [127] Az elsőfokú ítélet ellen mindkét fél fellebbezéssel élt. [128] A felperes fellebbezése az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatására és annak megállapítására irányult, hogy az alperes az alábbi kijelentéseivel a felperes jóhírnevét is megsértette: „Eltelik pár hónap és szépen egyesével szállingóztok befele a börtönbe.” „Köthetel te vádalkut, de az elmúlt simlisségedért, amit te is műveltél ott az ORÖ-ban, ez nem ment fel téged. Lehet itt vádalkuzni, bármit lehet csinálni, csak ne beszélj mellé.” „Nem tudom, hogy te is kötöl-e egy vádalkut, nyilván.” „Meg ügyvéded van már neked is? Hát persze, telik abból, hogy ott garázdálkodtál az ORÖban különböző pozíciókban.” „Hát hogyha az ügyészség vizsgálja majd a kamuszámlákat is ugye? De jó lesz, mert úgyis vizsgálja.” [129] Kérte a sérelemdíj összegének 800.000 forintra történő felemelését és az alperes marasztalását a teljes feljegyzett eljárási illetékben, emellett a részére megítélt perköltséget elsődlegesen 1.133.997 forintra, másodlagosan 566.989 forintra felemelni. Másodfokú perköltséget az IM rendelet
  3. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával, a jogi képviselőjével létrejött megbízási szerződésben foglaltak szerint igényelt azzal, hogy jogi képviselője áfa fizetésre nem köteles. [130] Arra hivatkozott, hogy a fellebbezésében megjelölt kijelentések azon túl, hogy kifejezésmódjukban indokolatlanul bántóak és lealacsonyítóak, még a jóhírnév sérelmére is alkalmasak, mert rá nézve sértő, valótlan tényállítások. Utalt a PK
  1. számú állásfoglalásra. Véleménye szerint az alperes őt a kifogásolt közlésekkel bűnözőnek állította be és tényként állította, hogy letöltendő börtönbüntetéssel fog felelni. Kérte figyelembe venni a Legfelsőbb Bíróság Pfv.20.246/2009/
  2. számú határozatát. További érvelése szerint a simlis szó jelentése ravasz, dörzsölt, sunyi, szélhámos és tisztességtelen, így a használatával az alperes azt sugallta, hogy az ORÖ-nál betöltött pozíciójával visszaélve a saját és a családja jogtalan haszonszerzése érdekében tisztességtelenül viselkedett. A vádalkura való hivatkozás szintén alkalmas a jóhírnév megsértésére, mert annak keretében az elítélt a saját helyzetének megkönnyítésére köt egyezséget az ügyészséggel. Véleménye az volt, hogy az alperes a gazdálkodással kapcsolatosan az ORÖ-nál végzett tevékenysége kártékony voltára és arra célzott, hogy pozíciójával jogtalan előnyt szerzett, ami sértő tényállítás és híresztelés. A kamuszámlákra utalva pedig azt állította, hogy gazdasági csalást követett el jogtalan haszonszerzés végett, ezáltal vagyoni hátrányt okozott, ez azonban nem nyert bizonyítást az eljárás során. [131] A sérelemdíj összegét illetően kifogásolta az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét, mert az – érvelése szerint – nem felel meg a BDT
  4. számú eseti döntésben megfogalmazott rendeltetésének. Így álláspontja szerint figyelmen kívül hagyta, hogy az alperes két videóban, ismétlődő jelleggel, három személyiségi jogát is megsértette. Külön kiemelte, hogy gyakorlatilag nagy értékre elkövetett sikkasztásokkal és gazdasági csalással, tehát több különböző vagyon elleni bűncselekmény minősített esetével vádolta meg alaptalanul. Úgy vélte, az elsőfokú bíróság ezeket nem értékelte kellő súllyal. Hivatkozott arra is, hogy jelentős elkövetési értékek külön megbotránkozást keltettek a környezetében, teljes elfordulást és ellenszenvet eredményeztek, ideértve az (X) véndiákjait, valamint a roma Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 15 közösséget is. Ennek körében (személy
  5. neve) tanúvallomására utalt. Hangsúlyozta, hogy a roma társadalom általi kitaszítása számára nagy veszteség. [132] Megítélése szerint a családi és magánélethez való jogának megsértése kapcsán sem mérlegelte megfelelően az elsőfokú bíróság a jogsértés súlyát. Nőként – figyelemmel a roma értékrendre – egy életre leértékelte az (személy
  6. neve)sal két videóban, négy alkalommal állított kapcsolata, az a legsúlyosabb társadalmi kiközösítéssel járt. [133] Lényegesnek tartotta, hogy két alkalommal hozta összefüggésbe családját és a családi vállalkozást roma iskolák felújításával, amik kapcsán családját különösen nagy értékre elkövetett vagyon elleni bűncselekménnyel vádolta meg. [134] Ugyancsak magasabb összegű sérelemdíjat indokol, hogy az alperes mindkét videóban megemlítette „kamudiplomáját” és az elsőben öt alkalommal hangzottak el becsületsértő kifejezések. [135] Álláspontja szerint mindezen körülményeket összességükben értékelve az elkövetett jogsértés súlya mellett eltörpül a 400 000 forint összegű sérelemdíj. [136] Rámutatott, a későbbi elhelyezkedését nem lehet a sérelemdíjat csökkentő tényezőként figyelembe venni, hiszen a videók következtében elvesztette annak a lehetőségét, hogy a roma kisebbségért tevékenykedjen. Kétségtelen, hogy jelenleg a végzettségének megfelelő munkát végez, sportdiplomáciával foglalkozik, ez azonban személyes ambícióinak nem felel meg. Ennek alátámasztására idézte (személy
  7. neve) és (személy
  8. neve) tanúk vallomásait, valamint összehasonlító jogesetként a Kúria Pfv.22.094/2016/10., Pfv.20.970/2018/
  9. és a Fővárosi Törvényszék P.24.363/2012/
  10. számú ügyében kifejtetteket. [137] Az igényelt perköltség vonatkozásában előadta, hogy kereseti követelését a perfelvételi szakban szállította le 800.000 forintra, ezért a pertárgyérték meghatározásakor ezt az értéket kellett volna figyelembe venni, a leszállított rész vonatkozásában nem lehet pervesztesnek tekinteni. E körben hivatkozott a Győri Ítélőtábla Pf.20.132/2020/
  11. számú ítéletében foglaltakra. Álláspontja szerint így az – eltúlzottnak nem tekinthető – igényelt sérelemdíj alapján indokolt lett volna a polgári perrendtartásról szóló
  12. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  13. §
(3)bekezdését alkalmazni és az alperest 1.133.977 forint ügyvédi munkadíj és egyéb költség megfizetésére kötelezni. [138] A továbbiakban azzal érvelt, hogy az alperesi képviselő nem csatolta az ügyvédi megbízási díjra vonatkozó megállapodását, ezért úgy kell tekinteni, hogy nem igazolta a költségjegyzéken feltüntetett követelését, tehát a felszámított ügyvédi munkadíjra vonatkozó igény előterjesztése nem szabályszerű, következésképpen perköltségre nem tarthat igényt. Mindezekre figyelemmel vagy a teljes felperesi perköltségkövetelés, vagy – a pernyertesség arányában – annak fele része, azaz 566.989 forint lenne megalapozott. [139] Az alperes fellebbezése az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására, elsődlegesen a kereset elutasításra, míg másodlagosan a sérelemdíj összegének leszállítására és a felperes másodfokú – áfa-mentes – perköltségben marasztalására irányult. [140] Több ponton vitatta az elsőfokú bíróság ítéleti ténymegállapításait, köztük azt, hogy videóinak nézettsége ezres és százezres nagyságrend között mozog. Ezt a bizonyítékok nem támasztják alá. [141] Kifogásolta azt a megállapítást is, hogy a felperes (televíziós csatorna neve) TVnél főszerkesztői pozíciót látott el bérezés nélkül. Álláspontja szerint ez a felperes és munkáltatója közötti probléma, a per tárgyának keretein kívül esik. Megjegyezte azonban, hogy (személy
  1. neve) tanú vallomása szerint a TV-nél főszerkesztői feladatok nem voltak, (személy
  2. neve) pedig nem tekinthető elfogulatlan tanúnak. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 16 [142] Vitatta továbbá, hogy a felperest az általa aktívan működtetett roma értelmiségi társadalom kitaszította. Nem tudta értelmezni, hogy a felperes hogyan működtette aktívan a roma értelmiségi társadalmat. Az pedig, hogy az (X) Roma Tehetség Program véndiákjai kifejezték ellenérzésüket a felperessel szemben, nem alapozza meg a roma értelmiségből való kitaszítottság tényét. [143] Alaptalannak tartotta azt az elsőfokú ítéleti megállapítást is, amely szerint megtört a felperes azon karriercélja, hogy vezető pozícióba kerüljön, döntéshozó legyen, pozitív irányba tudja befolyásolni a roma közösséget. Ezzel összefüggésben arra hivatkozott, hogy a felperes munkaviszonya már a videók megjelenését megelőzően megszűnt az ORÖnál. Úgy vélte, bizonyíték hiányában a karriercél meghiúsulását nem lehetett volna megállapítani. [144] Fenntartva az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját rámutatott: közügy, hogy egy magas beosztású ORÖ tisztviselő rendelkezik-e a munkakörének ellátásához szükséges végzettséggel, a hivatali kapcsolaton túlmenően ápol-e baráti kapcsolatot a hivatal egyik magas beosztású munkatársával, vásárolt-e fiktív számlát, a közbeszerzés során a kizárási szabályok maradéktalanul érvényesültek-e, van-e összefüggés a (televíziós csatorna neve) TV-nek történő eszközátadása és a felperes odaszerződése között. Mindezek esetében a közügyek vitatásának szabadságához fűződő jog konkurál a felperes személyiségi jogaival, azonban mindaddig, amíg az emberi méltóságot közvetlenül nem sérti a közügyek vitatása, addig annak elsőbbséget kell élveznie a felperes személyiségi jogvédelmével szemben. Jelen esetben ez a helyzet áll fenn, ezért a felperes személyiségi jogainak sérelmét nem lehetett volna megállapítani. [145] Kiemelte továbbá, hogy információi az ORÖ tisztviselőitől és alkalmazottaitól származtak, amelyeket több forrásból is megerősítettek, ezért fogadta el azokat valóként. Utalt az Alkotmánybíróság gyakorlatára: jóhiszeműség esetén még a valótlan tényállítások sem feltétlenül jóhírnévsértőek. [146] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság közvetett bizonyítékokat fogadott el olyan tényállási elemekre, amelyekre közvetlen bizonyítékok is rendelkezésre álltak. (személy
  3. neve) és (személy
  4. neve) tanúvallomását elfogultnak tartotta. [147] Kifejtette, tévedett az elsőfokú bíróság, amikor megállapította a felperes jóhírnevének megsértését az (külföldi egyetem neve) diploma hiányát állító közlése kapcsán, mert a mai napig nincs ilyen diplomája: ő maga sem vitatta, hogy tanulmányait Magyarországon végezte és itt is vizsgázott. De a diploma magyar nyelvű fordítás hiányában egyébként sem vehető figyelembe bizonyítékként. [148] Véleménye szerint az a kijelentés, hogy a felperes (személy
  5. neve) barátnője volt, nem utal házastársi hűtlenségére. A köznyelvben a férfi barát elnevezése barát, a női baráté barátnő, minden egyéb okfejtés belemagyarázás. Kiemelte, nem kívánt beleavatkozni a felperes magánéletébe, nem utalt arra sem, hogy közte és az akkori elnök között intim kapcsolat lett volna, ugyanakkor az együtt elköltött étkezésének tényét a felperes sem vitatta és azt tanúvallomás is alátámasztotta. Hiányolta, hogy az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, miért osztotta a barátnő szó jelentésével kapcsolatos felperesi álláspontot. [149] Álláspontja szerint az ORÖ-ből kivitt 200.000.000 forint, illetve a 10%-os áron vásárolt fiktív számlák tekintetében az utólagos bizonyítás keretében becsatolt levél tartalma felveti a téma nyilvános vitatásának szükségességét. [150] Hangot adott annak a vélekedésének, hogy a COVID járvány ideje alatt a közbeszerzéseket előkészítő bizottság nem működött, a felperes végezte a döntések előkészítését, ami „lényegében megfeleltethető annak a közlésnek, hogy kivitte” (hazairányította) a pénzt az ORÖ-ből. A (iskola
  6. neve) beruházás elkészülte is tűri a vitát, Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 17 mert iskolakezdésre nem fejeződött be a felújítás. Megjegyezte, a megbízott ORÖ elnök arról is beszélt, hogy anyagi vitájuk van a kivitelezővel. [151] A technikai eszközök (televíziós csatorna neve) TV-hez kerülése kapcsán tett kijelentéseivel az ORÖ korábbi vezetőit, intézkedésre jogosult tisztségviselőit kritizálta amiatt, hogy a felperes személyére, valamint a korábbi elnökkel fennálló jó viszonyára tekintettel juttattak nagyértékű berendezéseket a (televíziós csatorna neve) TV-hez. A berendezések átkerülése tény, a felperes személyes érintettségének megemlítése pedig kritikát megfogalmazó vélemény, amely tartamában a vagyon átadóját érinti, ezért nem lehet a felperes személyiségi jogának megsértéseként értékelni. [152] Miután személyiségi jogsértés nem történt, a jogkövetkezmények alkalmazásának sem volt helye. [153] A megállapított nemvagyoni hátrányok kapcsán egyrészt arra hivatkozott, hogy azokat a felperes nem bizonyította megfelelően, másrészt egészségi problémái az ún. bagatell sérelmek kategóriájába tartoznak, így sérelemdíj alapjául nem szolgálhatnak. Nem vitatta, hogy az állított problémák kialakulhattak, azonban az okozati összefüggés létét igen. Megjegyezte, hogy az altatószedés tényére a felperesnek orvosi leletet vagy a gyógyszer kiváltását igazoló bizonylatot kellett volna csatolnia. A súlygyarapodását pedig egyáltalán nem bizonyította és arra kellően pontos tényelőadást sem tett. Kiemelte: (személy
  7. neve) tanú vallomásával szemben (személy
  8. neve) úgy nyilatkozott, hogy a felperes láthatóan sokat fogyott. [154] Elsődleges érvelése szerint mindezek alapján nincs helye sérelemdíjban marasztalásának, míg másodlagos álláspontja az volt, hogy a megállapított sérelemdíj eltúlzott, aminek a leszállítását kérte. [155] A felperes fellebbezési ellenkérelme – tartamában – az esőfokú ítélet fellebbezésével nem érintett részének helybenhagyására irányult. [156] Kifejtette ellenérveit az alperes által vitatott tényállási elemek kapcsán. Az alperesi oldal látogatottságát illetően az alperes személyes nyilatkozatára utalt, kiemelve, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevél
  9. számú mellékletében hivatkozott megtekintési adatokat vette alapul. [157] Véleménye szerint (személy
  10. neve) mint munkáltató tanúvallomása nem volt elfogulatlan, tőle munkajogi kérdésben pártatlan nyilatkozat nem volt elvárható, hiszen a jogviszony megszüntetését követően az időarányos munkabérét sem fizette ki. [158] Továbbra is állította, hogy korábban az értelmiségi roma társadalom aktív szereplője volt különösen az (X)-ben, ahonnan való kitaszítottságát bizonyította. Azt pedig, hogy elfordultak tőle a mikrokörnyezetében, az édesapja, (személy
  11. neve), (személy
  12. neve) és (személy
  13. neve) is megerősítették. [159] A karriercél vonatkozásában rámutatott, az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg: szakmai reputációja olyan szinten sérült, hogy a közigazgatásban sem tudott már roma ügyekkel foglalkozni. Roma körökben megbélyegezték, amelyet a tanúvallomások is alátámasztottak, ahogy azt is, hogy (európai parlamenti képviselő neve) a videók hatására lemondott a karriercélnak megfelelő foglalkoztatásáról. E körben részletesen idézte (személy
  14. neve), (személy
  15. neve) és (személy
  16. neve) tanúvallomását. [160] Vitatta, hogy az alperes által megjelölt kérdések közügynek minősülnek. Hangsúlyozta azonban, hogy a valótlan tényállítások akkor sem élveznek alkotmányos védelmet, ha közügyek vonatkozásában hangzanak el. Utalt a 7/
  17. (III. 07.), 13/2014 (IV. 18.) és 3145/
  18. (V. 07.) AB határozatokban foglaltakra. Kiemelte azt is, hogy nem volt közszereplő. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 18 [161] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen értékelte súllyal, hogy az alperes mint videóblogger pletykákra alapította a tényállításait, nem végezte el az elvárható kutatómunkát annak érdekében, hogy meggyőződjék azok valóságtartalmáról. [162] Ugyanakkor az alperes félreértette (személy
  19. neve) tanúvallomását, aki szóbeli élménybeszámolókból értesült az (X)-s véndiákokkal történtekről. Érvelése szerint a tanúvallomás az okirattal egyenértékű bizonyítási eszköz. [163] Az (külföldi egyetem neve) diploma kapcsán egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel. [164] Az esőfokú bíróság a barátnő szó vonatkozásában annak általánosan elfogadott jelentéstartalmából indult ki, amire a felperes az értelmező kéziszótár alapján hivatkozott. Ha egy férjes asszony egy másik férfi barátnője, az a nyelvtani értelmezés szerint a szeretőjét jelenti, a villás reggelikre történő hivatkozás pedig e minőségnek kifejezetten romantikus jelleget kölcsönöz. Véleménye szerint ez az értelmezés felel meg a PK
  20. sz. állásfoglalásnak is. [165] Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte az alperes terhére a bizonyítatlanságot az önkormányzattól „kivitt” 200.000.000 forint és a 10%-os áron vásárolt fiktív számlák kapcsán és azzal összefüggésben is, hogy a felperesnek köze volt a közbeszerzési döntőbizottság munkájához. Ez utóbbit sem az SZMSZ, sem (személy
  21. neve) és (személy
  22. neve) tanúvallomása nem támasztotta alá, emellett nincs olyan összeférhetetlenségi szabály, amely a hivatalvezető-helyettes családjának pályázatnyerését akadályozná. [166] Kiemelte: az alperes az iskolafelújítási projekteket illetően sem ellenőrizte információit. Megjegyezte, (személy
  23. neve) a (iskola
  24. neve) iskolafelújítással kapcsolatos kivitelezői vitákra utalt. [167] Az átadott technikai eszközökre vonatkozó alperesi okfejtést „belemagyarázásnak” tartotta. [168] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében elsődlegesen – tartalmilag – az elsőfokú ítélet felperesi fellebbezéssel érintett részének helybenhagyását kérte. [169] Megismételte korábban részletezett érveit. Hivatkozott továbbá arra, hogy ugyanazok a szövegrészek nem lehetnek egyben becsület- és jóhírnévsértőek. [170] Alaptalannak tartotta azt a felperesi vélekedést, hogy az őt ért sérelmeket valós súlyuknál kisebb nyomatékkal értékelte az elsőfokú bíróság. [171] Lényegesnek tartotta, hogy a felperes az ORÖ felhívására nem mutatta be (külföldi egyetem neve) diplomáját, noha erre lehetősége lett volna, megelőzve ezzel a szóbeszédeket. [172] Arra az esetre, ha az ítélőtába a jogsértéseket megállapítaná, arányosnak tartotta az elsőfokú ítéletben szereplő 400.000 forint sérelemdíjat. Utalt a felperes által hivatkozott eseti döntések eltérő tényállására. [173] A perköltség kapcsán szintén egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével, ahogy azzal is, hogy a pernyertesség-pervesztesség arányát a keresetlevélben jelölt pertárgyértékhez igazította. Álláspontja szerint a csatolt számadatokkal megfelelő módon igazolta jogi képviselőjének tevékenységét, ami – beazonosíthatóan – az elsőfokú eljárásban végzett jogi munkára vonatkozik. A számlák a megbízási szerződés benyújtása nélkül is kellően bizonyítják az alperes által megfizetett ügyvédi munkadíjakat. Az ítélőtábla döntése és jogi indokai Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 19 [174] A felperes fellebbezése részben alapos, az alperes fellebbezése alaptalan. [175] Az ítélőtábla kötelező hatályon kívül helyezési okot nem észlelt és ilyenre a peres felek sem hivatkoztak, ezért felülbírálati jogkörének a Pp.
  25. §-a szabályozott korlátai között járt el. E rendelkezés
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. A fellebbező fél tehát azzal, hogy milyen határozott kérelmet milyen indokkal ad elő, egyúttal kijelöli a másodfokú bíróságtól kért felülbírálat tárgyát és körét. Emellett lényeges korlátot jelent az is, hogy a Pp.
  1. §-a meghatározza, a felülbírálati jogkör milyen keretek között gyakorolható. [176] A fellebbező felek az ítélőtáblától gyakorolni kért felülbírálati jogköröket nem jelölték meg, fellebbezésük szabad szöveges indokolása alapján azonban következtethető, hogy az elsőfokú bíróság tényállás megállapítását [Pp.
  2. §
(3)bekezdés a) pont], jogi minősítését [Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pont] és az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntését [Pp. 369. §
(3)bekezdés d) pont] támadták. [177] A Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállást az anyagi jogi felülbírálat során akkor érintheti, ha a bizonyítás eredményét okszerűtlennek minősíti. A mérlegelés akkor okszerűtlen, ha az ítéletben rögzített tényállás iratellenes, illetőleg ha az elsőfokú bíróság az adott bizonyítékok alapján nem juthatott volna az általa elfogadott következtetésre, vagyis a tényállás megállapítása során logikai hibát vétett. Nem elégséges azonban az okszerűtlen mérlegelésre általánosságban hivatkozni, konkrétan meg kell jelölni, hogy a bíróság milyen bizonyítékból vont le okszerűtlen következtetést, illetve milyen bizonyítási hiányosságok miatt nem tekinthető az ítélet megalapozottnak. [178] Az alperes ezen felülbírálati jogkör keretében az elsőfokú bíróság ítéletének [3], [6] és [9] bekezdésében foglalt egyes megállapításokat kifogásolta. [179] Ezzel összefüggésben az ítélőtábla előrebocsátja, hogy az alperesi fellebbezésben megjelölt (személy
  1. neve) és (személy
  2. neve), továbbá a felperes által hivatkozott (személy
  3. neve) tanúvallomásának kirekesztését nem indokolja önmagában sem az a körülmény, hogy előbbiek a felperessel jó viszonyt ápolnak, sem az, hogy a (televíziós csatorna neve) TV-nek, ahol az utóbbi tanú vezető, munkaviszony megszűnésével kapcsolatos elszámolási jogvitája van a felperessel, különös tekintettel arra, hogy személyiségvédelmi perekben jellemzően a sértetthez közelálló személyektől várható érdemi tanúvallomás. Esetleges elfogultságukról vallomásaik tartalma és az egyéb bizonyítékok együttes mérlegelésével lehet állást foglalni, ilyen következtetésre okot adó körülményt azonban az ítélőtábla nem tapasztalt. [180] Az alperes fellebbezésében vitatta, hogy videóbloggerként nézettsége ezres és százezres nagyságrend között mozog, amely körülményt az elsőfokú bíróság megfelelő bizonyítás hiányában állapított meg tényként. Ahogy arra a felperes fellebbezési ellenkérelme helyesen rámutatott, e körben további bizonyítás lefolytatására azért nem volt szükség, mert ennek kapcsán az alperes személyes meghallgatása során maga adta elő, hogy „[c]élközönségem rendkívül változó. Amikor pl. a kábítószer problémákat boncolgattam, akkor százezres nagyságrendű megtekintésem volt, de azt tudom mondani, hogy jellemzően ezres, vagy ennél nagyobb a megtekintettségem” (P.
  4. számú jegyzőkönyv
  5. oldal első bekezdés). [181] Az alperes azt is vitássá tette, hogy a felperes a (televíziós csatorna neve) TV-nél a főszerkesztői pozíciót külön díjazás nélkül látta el. (személy
  6. neve) és (személy
  7. neve) Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 20 tanúvallomásának összevetése alapján az állapítható meg, hogy a felperes nem főszerkesztői pozíciót, hanem a főszerkesztői munkakörhöz tartozó feladatokat látott el többletfeladatként külön bérezés nélkül, így az ítélőtábla e tekintetben az elsőfokú bíróság ítéleti tényállását pontosította. [182] Az alperes sérelmezte az elsőfokú bíróság ítéletének azon megállapítását, hogy a felperest az általa aktívan működtetett roma értelmiségi társadalom kitaszította. Véleménye szerint nem jelent a roma értelmiségből való kitaszítottságot, ha csupán egy szűk csoport, az (X) Roma Tehetség Program véndiákjai fejezik ki ellenérzésüket a felperessel szemben. Ebben a körben az ítélőtábla hangsúlyozni kívánja, hogy a videók megjelenését követően az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes durva, sértő kommenteket és bántó kérdéseket kapott, családját is elárasztották a videók miatti kérdésekkel. Munkatársai kérdőre vonták, kikezdték, pletykáltak róla a háta mögött, obszcén megjegyzésekkel ellehetetlenítették a munkavégzését, amely megállapításokat az alperes a fellebbezésében sem vitatott. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt a körülményt, hogy nemcsak az (X) véndiákjai részéről, hanem ennél szélesebb körben, a roma értelmiségi társadalomban valósult meg a felperes kitaszítottsága, erre utalnak az ORÖ-ben is elhangzott megjegyzések. Mindazonáltal önmagukban a videók témái alapján is könnyen, külön bizonyítás nélkül belátható, hogy azok súlyos kitaszítottságot eredményezhetnek. [183] Az alperes vitatta továbbá az elsőfokú bíróság ítéletének [9] bekezdésében szereplő egyes megállapításokat: a felperesnek alperesi közlésekkel okozati összefüggésben megtört a karriercélja, ennek építése érdekében vezető pozícióba sem tudott kerülni, ahogy döntéshozóvá sem válhatott. Ennek kapcsán azzal érvelt, hogy az ORÖ-ben már a videók előtt megszűnt a jogviszonya, a (televíziós csatorna neve) TV-vel fennálló jogviszonyát pedig közös megegyezéssel szüntették meg. Ezzel összefüggésben az ítélőtábla kiemeli, hogy a felperes – az alperes által nem vitatottan – a videók megjelenéséig a roma közéletben aktív, tevékeny szerepet vállalt, amit alátámaszt az is, hogy az alperes is foglalkozott a tevékenységével a videóiban. Tény emellett, hogy a későbbiekben e tevékenységi kört mellőzve helyezkedett el a közszférában. Osztja az ítélőtábla a felperes fellebbezési ellenkérelmében hivatkozottak, továbbá a tanúk által előadottak alapján a (európai parlamenti képviselő neve)val fennállott kapcsolat megszakadására vonatkozó megállapításokat. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat a logika szabályainak megfelelően mérlegelve, helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes videók megjelenése előtti karriercélja azok következtében negatív fordulatot vett. [184] A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak és a perben tanúsított magatartásának, valamint a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak, így különösen a beszerzett tanúvallomásoknak és egyéb peradatoknak az egybevetése, egyenként és összességükben történt értékelése alapján, az okszerűség követelményét nem sértő módon állapította meg [Pp.
  8. §
(1)bekezdés], ezért az ítélőtábla a tényállás módosítását csak a fenti, a jogvita elbírálása szempontjából valójában jelentéktelen tényt illetően tartotta indokoltnak. [185] A Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja alapján a másodfokú bíróság a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonhat le, a megállapított tényeket másként minősítheti. [186] Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy – egyebek mellett – magán- és családi életét, valamint jóhírnevét tiszteletben tartsák [VI. cikk
(1)bekezdés], ahogy a véleménynyilvánítás szabadságához is [IX. cikk
(1)bekezdés]. A véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása azonban nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére [IX. cikk
(4)bekezdés]. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 21 [187] A Ptk. a most felsorolt alapjogokat és a becsülethez való jogot személyiségi jogként nevesíti [Ptk. 2:42. §
(1)bekezdés, 2:
  1. § b), d) pont, 2:
  2. §
(1)-
(2)bekezdés], egyben azokat a 2:
  1. §-ában általános védelem alá helyezi. Különleges szabályokat rögzít azonban a közéleti szereplő személyiségi jogának védelme körében. A Ptk. 2:
  2. §
(1)bekezdése szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A
(2)bekezdés értelmében a közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. A
(3)bekezdés emellett kimondja, hogy nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat. A szabályozásból látható, hogy a személyiségi jogkorlátozás a közéleti szereplőkre vonatkozik, a felperes azonban nem tekinthető annak, ami a fellebbezési szakban nem volt vitatott, az alperes az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos álláspontját jogorvoslati kérelmében nem kifogásolta. Ebből következően eleve alaptalan a közügyek vitatásának fokozott tűrésére vonatkozó hivatkozása, hiszen az a Ptk. már idézett 2:44. §
(1)bekezdése alapján csak a közéleti szereplőkkel szemben érvényesül. Ezzel egyező következtetésre jutott az elsőfokú bíróság, amikor ítéletében leszögezte, hogy a felperest személyiségi jogának megsértése esetén nem terheli a közszereplőkre vonatkozó, az átlagosnál nagyobb tűrési kötelezettség {[109] bekezdés}. Így nem foghat helyt az az alperesi fellebbezési hivatkozás, hogy mivel az ORÖ-vel kapcsolatos ügyek tárgyalása közügynek minősül, a vitatásának szabadságához fűződő jog elsőbbséget élvez a felperes személyiségi jogvédelmével szemben. [188] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság által becsületsértőnek minősített kijelentések többsége vonatkozásában kérte annak megállapítását, hogy azok egyidejűleg jóhírnevének sérelmét is megvalósították. Az alperes fellebbezési érvelése szerint viszont személyiségi jogsértés egyáltalán nem történt. Hivatkozott a közügyek szabad vitatására és arra, hogy a jóhiszemű valótlan tényállítások nem minősülnek jogsértőnek. Vitatta az elsőfokú bíróságnak az (X) kollégium tagjainak brüsszeli előadáson tanúsított magatartása kapcsán levont jogi következtetést, az (külföldi egyetem neve) diploma, a felperes és (személy 1. neve) közötti kapcsolat, az önkormányzattól kivitt 200.000.000 forint és a 10 %-os áron vásárolt fiktív számla, a közbeszerzéssel kapcsolatos döntés előkészítésében tanúsított felperesi magatartás, a (televíziós csatorna neve) TV-hez szállított technikai eszközök, valamint a jogsértéseknek a felperes egészségi állapotára gyakorolt hatása körében elfoglalt álláspontját. [189] Ahhoz, hogy a fellebbezésekben kifogásolt tartalmakról megalapozottan lehessen dönteni, szükséges röviden előrebocsátani az e körben releváns, követendő joggyakorlatot. [190] A felperes fellebbezése kapcsán az ítélőtábla rámutat, hogy a Ptk. 2:45. §
(1)bekezdése alapján a becsület sérelme különösen más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítással, míg a jóhírnév megsértése más személyre vonatkozó és a személyt sértő valótlan tény állításával vagy híresztelésével, illetve a valós tény hamis színben történő feltüntetésével valósulhat meg. A tény a való világ része, annak valamely objektív – az emberi tudattól független – mozzanata, a múltban létezett, vagy a jelenben létező, értékelhető jelenség, állapot, esemény, történés, vagy cselekvés. A vélemény ezzel szemben szubjektív kategória, valamely tényre vonatkozó állásfoglalás, értékítélet, következtetés. A tény valósága bizonyítható vagy cáfolható, ezzel szemben a véleménnyel lehet azonosulni vagy attól elhatárolódni, de ahhoz a valóság kritériuma nem kapcsolható (hasonlóan: Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.746/2010/2.). Ez azt is jelenti, hogy valamely tényállítás nem minősülhet egyidejűleg Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 22 véleménynyilvánításnak is, következésképpen ugyanazon közlés kapcsán nem valósulhat meg egyben a becsülethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jog megsértése. [191] Az így szükségképpen elkülönülő jogsértések miatt lényeges a tényállítás és a véleménynyilvánítás elhatárolása, ami az ún. bizonyíthatósági teszt alapján történhet: az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható, tényállítás; amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az véleménynyilvánítás. A tényállítás és véleménynyilvánítás elhatárolása során a közléseket a maguk egészében kell vizsgálni, egymással összetartozó részeit összefüggéseikben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalomban kialakult közfelfogásra is. Azt kell vizsgálni, hogy az adott szöveg egésze és annak belső összefüggései alapján milyen tartalmat kell tulajdonítani a sérelmezett kitételnek (PK 12. számú állásfoglalás; hasonlóan: Debreceni Ítélőtábla Pf.20.034/2024/4. számú ítélet). [192] A felperes fellebbezésében sérelmezett szövegrészek nem tekinthetők tényállításnak. A szövegkörnyezetben való tartalmi értelmezés alapján helyesen vonta le az elsőfokú bíróság azt a következtetést, hogy az alperes a videókban a fellebbezés szerint egyidejűleg jóhírnévsértőnek minősülő közléseket megelőző tényállítások alapján tette kritika tárgyává a felperesnek az ORÖ-ben végzett tevékenységét és ennek során fogalmazta meg azt a véleményét, hogy ezeknek olyan következményei lehetnek, amelyek büntetőjogi szankciókat vonhatnak maguk után. A közlések a jövőben esetlegesen, az alperes véleménye szerint vélhetően bekövetkező büntetőeljárási cselekményekre utalnak. E megfogalmazott közléseinek valósága, valótlansága nem bizonyítható, tekintettel arra, hogy ténylegesen büntetőeljárás sem folyt. Az alperes kritikai megnyilvánulásai véleménynek tekinthetőek, így velük kapcsolatban a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése szerinti jóhírnév sérelme nem merülhetett fel. Helyesen vizsgálta ezért az elsőfokú bíróság, hogy e véleménynyilvánítások megvalósítják-e a Ptk. 2:45. §
(1)bekezdésében szabályozott becsülethez fűződő jog sérelmét, megfogalmazásukban indokolatlanul bántóak, sértőek-e. Mindezekre tekintettel a felperes fellebbezése ebben a tárgykörben nem vezetett eredményre. [193] Nem foghat helyt az alperes azon érvelése sem, hogy jóhiszeműsége miatt valótlan tényállításai nem minősülnek jogsértőnek. Lényeges ugyanis, hogy rendszeresen folytat videóbloggeri tevékenységet, amelynek során az ORÖ ügyeivel foglalkozik. Fellebbezési előadása szerint a videókban elhangzottakról információit az ORÖ tisztviselőitől és alkalmazottaitól, valamint képviselőitől szerezte. Az ítélőtábla osztja e körben a felperes fellebbezési ellenkérelmében foglalt azon hivatkozását, miszerint az alperestől mint egy többezres látogatottsággal folyamatosan működtetett Facebook oldal üzemeltetőjétől fokozottan elvárható [Ptk. 1:4. §
(1)bekezdés], hogy mielőtt tényeket, vagy véleményeket fogalmaz meg, az azok alapját képező információk hitelességéről meggyőződjön, amihez nem elegendő a szóbeszéd ismerete akkor sem, ha annak forrásai az adott szervezet alkalmazottai. Ennek hiányában jóhiszeműségéről sem lehet beszélni. [194] Nem találta megalapozottnak az ítélőtábla az alperes azon hivatkozását sem, miszerint (személy
  1. neve) csak a jelentésekből szerzett tudomást a brüsszeli előadáson tapasztaltakról, ezt az állítást a tanú vallomása nem támasztotta alá. [195] Az (külföldi egyetem neve) diploma hiányára vonatkozó tényállítás tekintetében az ítélőtábla maradéktalanul egyetért az elsőfokú bíróság értelmezésével. Az annak kapcsán tett alperesi kijelentéseket kizárólag a videóban megfogalmazottak körében lehetett vizsgálni. Ennek során az elsőfokú bíróság helytállóan tulajdonított perdöntő jelentőséget annak, hogy a felperes rendelkezik-e (külföldi egyetem neve) diplomával, nem a képzés helyszínének. A hiteles diploma létét pedig a felperes az elsőfokú eljárásban megfelelően bizonyította. Kétségtelen, hogy a Pp.
  2. §
(1)bekezdése értelmében a bírósági eljárás nyelve a magyar, Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 23 azonban a megkérdőjelezett diploma létét, tartalmát egyfelől alátámasztották a magyar nyelvű egyetemi igazolások, másfelől annak szövege is könnyen érthető. [196] Az ítélőtábla osztja az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett álláspontját a felperes (személy
  1. neve)sal fennálló kapcsolatát taglaló közléseket illetően is. Az általa hivatkozott töretlen bírói gyakorlat alapján, tartalmukban értelmezve az alperes videóiban tett kijelentéseket, azok alkalmasak voltak a felperes magánautonómiájának, ezáltal a családi és magánélethez való jogának megsértésére. A barátnő kifejezés jelentéstartalma kapcsán az ítélőtábla hangsúlyozni kívánja, hogy a szóhasználat és annak szövegkörnyezete, a kettesben elköltött villásreggelire utalás az átlagos hallgató számára azt sugallja, azt a látszatot kelti, hogy a felperes és (személy
  2. neve) között a kollegiális kapcsolatnál bensőségesebb, intim viszony áll fenn. Az ilyen tartalmú közlés pedig még közügyek vitatásának sem lehetne tárgya. [197] Az alperes fellebbezése szerint az ORÖ-ből kivitt 200.000.000 forint és a 10 %os áron vásárolt fiktív számla tekintetében az általa utólagos bizonyítás keretében becsatolt levél tartalma felvetette a téma nyilvános vitatásának szükségességét. Az alperes utólagos bizonyítási indítványát az elsőfokú bíróság
  3. sorszám alatti végzésével visszautasította, amelyet – ítélete indokolása alapján – tévesen minősített elkésettnek. Lényeges azonban az, hogy az alperes az utólagos bizonyítási indítványt visszautasító végzés ellen nem fellebbezett, így az abban foglaltakat már az ítélőtábla sem vizsgálhatja. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az alperes a fellebbezésben sem állított olyan körülményt, amely a videókban tett kijelentéseinek valóságát megalapozná, vagy aminek alapján a jogsértés ténye vitatható lenne. A téma alperes által felvetett vitatásának szükségessége nem indokolja a jogsértő megnyilvánulásokat. [198] Az alperes a Közbeszerzési Bíráló Bizottság eljárásával kapcsolatban jogorvoslati kérelmében előadta, „úgy véli”, hogy a COVID járvány miatti rendkívüli helyzetben a közbeszerzéssel kapcsolatos döntéseket előkészítő bizottság nem működött, így a felperes maga készítette elő a döntést, amely lényegében megfeleltethető annak a közlésnek, hogy kivitte a pénzt az ORÖ-ből. Fellebbezési hivatkozását viszont semmivel nem támasztotta alá, az csupán feltevés, ezzel kapcsolatos tényállítása bizonyítatlan maradt, fellebbezése tehát ebben a részében sem vezetett eredményre. [199] A (televíziós csatorna neve) TV-hez került technikai felszerelések vonatkozásában az alperes fellebbezése szerint nem a felperes személyére, hanem az ORÖ korábbi vezetőire vagy intézkedésre jogosult, de meg nem nevezett tisztségviselőire vonatkozó kijelentéseket tett. Az ítélőtábla azonban egyetért az elsőfokú bíróság álláspontjával: az alperes videóban elhangzott erre vonatkozó kijelentéseit a maguk összességében értékelve arra a következtetésre lehet jutni, hogy azt sugalmazta, a felperesnek szerepe volt a nagyértékű technikai berendezések más jogi személyhez történő jogosulatlan eljuttatásában, így e körben a jóhírnév sérelme megállapítható. [200] Végezetül az alperes hivatkozott arra, hogy hiányzik az okozati összefüggés az alperes állítólagos jogsértő cselekménye és az elsőfokú bíróság által a sérelemdíjról való döntés során figyelembe vett felperesi egészségügyi problémák között. [201] Az ítélőtábla álláspontja szerint azonban az okozati összefüggés létét a tanúvallomások és a problémák jelentkezésének ideje alátámasztja. Lényeges továbbá, hogy a sérelemdíj a személyiségi jogsértés nemvagyoni következményeinek pénzbeli elégtétellel való szankciójaként szolgál. A sérelemdíj megfizetésére kötelezésnek nem feltétele a hátrány bizonyítása, ugyanakkor a sérelemdíj összegének megállapítása során jelentőséget kell tulajdonítani a hátrány mértékének (PJD
  4. 3.). A konzekvens bírósági gyakorlat a köztudomás doktrínát alkalmazza személyiségi jogsértések esetén: ha a sérelmet szenvedett fél egyéb bizonyítékot nem szolgáltat, vizsgálni kell, hogy a megjelölt nemvagyoni sérelem (immateriális hátrány) bekövetkezése a Pp.
  5. §
(2)bekezdése alapján köztudomású Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 24 tényként, az adott jogsértéssel általában együttjáró hátránykényt bizonyítottnak elfogadható-e. Köztudomásúnak tekinthető, hogy a közösségi oldalon létrehozott felhasználói felületen keresztül tett valótlan tartalmú tényállítások, valamint a bántó, lealacsonyító, lekicsinylő tartalmú véleménynyilvánítások a sérelmet szenvedett személy életében, lelkiállapotában olyan irányú változást okoznak, ami sérelemdíjjal kompenzálható (hasonlóan: BDT
  1. 2766). [202] Könnyen belátható, hogy az alperesi videóban elhangzott személyiségi jogsértő kijelentések a felperes egészségi, pszichés és mentális állapotát negatív irányba befolyásolták, addigi megszokott életvitele a videók által kiváltott stresszhatás következtében jelentősen megváltozott, zárkózott lett, magába fordult, valamint orvosi segítséget nem igénylő mértékű pszichés következményeket szenvedett el, amely munkájára kihatással volt. Ezek köztudomású tényként elfogadhatóak. Egyes konkrét tüneteket tanúvallomások is alátámasztottak, így további bizonyítására nem volt szükség. [203] A felperes fellebbezésében kérte az elsőfokú ítéletben meghatározott 400.000 forint sérelemdíj 800.000 forintra történő felemelését, ezáltal a Pp.
  2. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti anyagi jogi felülbírálat keretében, jogszabálysértés megállapítása nélkül az elsőfokú bíróság anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntésének felülmérlegelését. Ebbe a körbe tartozik az alperes bagatell sérelemre történt fellebbezési hivatkozása is. [204] A Ptk. 2:52. §
(3)bekezdése a sérelemdíj összegének meghatározásához az eset összes körülményének figyelembevételét írja elő a bíróságok számára azzal, hogy különösen a sérelmet szenvedett felet ért hátrány és annak súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetre gyakorolt hatása kap jelentőséget. Lényeges szempont az is, hogy a sérelemdíjnak mint a személyiségi jogsértés egyik lehetséges jogkövetkezményének a funkciója kettős: egyrészt a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetlen kompenzációjaként szolgál, másrészt egyfajta magánjogi büntetésül a hasonló jogsértések megelőzése céljából. [205] Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj összegszerűségénél irányadó szempontokat helyesen vonta mérlegelési körébe, abból levont következtetésével azonban az ítélőtábla csak részben ért egyet. [206] A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az alperes két, folyamatosan elérhető videóbejegyzésben többes személyiségi jogsértést követett el: a felperes jóhírnévhez, becsülethez, valamint családi és magánélethez való személyiségi jogát is megsértette. A jogsértések során valótlan tényállítást tett a felperes diplomájának hiányára, korábbi főnökével való kapcsolatára, felperes munkavégzése során elkövetett (valóságtartalma esetén súlyos bűncselekményeknek minősülő) gazdasági visszaélésekre, továbbá családjának vállalkozási tevékenységét érintő jogsértésekre. Bizonyos kijelentések a két videóban többször is visszatértek. Értékelni kell azt a körülményt, hogy az alperes rendszeresen folytat videóbloggeri tevékenységet. Fontos körülmény, hogy ennek során az ORÖ, valamint a roma társadalom érdeklődését kiváltó, tagjait érintő kérdésekben az online tér sajátosságaiból adódóan esetenként több ezres nézettséget elérő, nagy nyilvánosságot kapó megnyilvánulásaiban a felperest érintő perbeli kijelentéseinek a megalapozottságát nem vizsgálta meg, így nem az elvárható gondossággal járt el, magatartása felróható [Ptk. 1:4. §
(1)bekezdés]. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal mindezeket és azt a körülményt, hogy a felperes a fizikai és mentális egészségére gyakorolt hatáson túlmenően a videók következményeként addigi életvezetése, céljai megváltoztatására is kényszerült. [207] A többszöri, folyamatos, ezáltal a felperes életminőségét tartósan negatívan befolyásoló jogsértéseket és az alperes felróhatóságát összességében mérlegelve a leszállított Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 25 kereseti kérelemben megjelölt 800.000 forint összegű sérelemdíj arányban áll a felperest ért nemvagyoni jellegű hátrányokkal, egyben számára megfelelő kompenzációt nyújt, és eleget tesz a sérelemdíj prevenciós céljának is. [208] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján a sérelemdíj összegét illetően részben megváltoztatta. [209] Az elsőfokú perköltség kapcsán az ítélőtábla álláspontja a következő. A Pp. 83. §
(4)bekezdése szerint, ha a fél az érdemi tárgyalási szakban önállóan elbírálható követelése összegét leszállította, a leszállított rész tekintetében pervesztesnek kell tekinteni, kivéve, ha a leszállításra azért került sor, mert az ellenfél a követelés egy részét utóbb teljesítette, vagy a fél a perfelvétel lezárásáig önhibáján kívüli okból nem határozhatta meg a követelése mértékét. [210] A Pp. az egységes tárgyalási rendszer helyett bevezette az osztott tárgyalást, a tárgyalási szakasz két szakra, a perfelvételi és az érdemi szakra oszlik. A két szak célja alapvetően eltér. A perfelvételi szakban rögzítésre kerülnek a felek tényállításai, jogállításai, jogi érvelései, az általuk előterjesztett bizonyítékok köre és bizonyítási indítványaik. Az így kialakított keretek között folyik a későbbiekben az érdemi tárgyalási szak. Az idézett rendelkezés – vélhetően mert a perfelvételi szakban a felek nyilatkozatainak megváltoztatására a jogszabály tágabb lehetőséget ad, elősegítve az eltérő álláspontok közelítését is – kifejezetten az érdemi tárgyalási szakra vonatkozik, amiből egyúttal az is következik, hogy az a perfelvételi szakra nem alkalmazható. Erre utal a törvényi rendelkezés utolsó tagmondata („a fél a perfelvétel lezárásáig önhibán kívüli okból nem határozhatta meg a követelése mértékét”). Mindebből az a következtetés adódik, hogy ha a fél a perfelvételi szakban az önállóan elbírálható követelésének összegét leszállítja, akkor a leszállított rész tekintetében nem minősül pervesztesnek a perköltség számítása során, ezért a pervesztességipernyertességi arányt a megítélt követelés és a perfelvétel lezárásig leszállított, önállóan elbírálható követelés arányában kell meghatározni (hasonlóan: Győri Ítélőtábla Pf.I.20.132/2020/4.). Ez nem zárja ki azt, hogy ha az alperesi képviselő a kereset leszállítása előtt jelentős munkát fejtett ki a leszállított követeléssel szembeni védekezéshez, az arra felszámított díjazás ne lenne figyelembe vehető. Ilyen körülmény jelen esetben nem merült fel. [211] A döntés során tekintettel kellett lenni arra is, hogy a pertárgy értékének megállapításakor a sérelemdíj összege az irányadó, ha az eléri vagy meghaladja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés b) pontja szerint meghatározott összeget. [212] Miután a felperes a perfelvételi szakban leszállította a követelését 800.000 forintra, ennek alapulvételével kellett meghatározni a perben a pervesztességi arányt. Ezt figyelembevéve a felperes keresete eredményesnek bizonyult. [213] Erre tekintettel az ítélőtábla részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság elsőfokú perköltségre vonatkozó rendelkezését és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.043.977 forint elsőfokú eljárási költséget. Az összeget a P.
  1. szám alatt csatolt költségjegyzék nyomtatvány alapján határozta meg [IM rendelet
  2. §] azzal, hogy a feljegyzett illetéket figyelmen kívül hagyta, mert az perköltségként – miután azt a felperes nem fizette meg – nem merült fel. [214] A felperes az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán nem rótta le a kereset megindításával egyidejűleg az eljárási illetéket. Az Itv.
  3. §-a alapján az illetéket ezesetben annak kell megfizetnie, akit a bíróság erre kötelez. Az illetékfizetési kötelezettség meghatározásánál az Itv.
  4. §
(1)bekezdése alapján – függetlenül a Pp. 83. §
(4)bekezdésében foglaltaktól – a felperes eredeti keresetével érvényesített igényt kell a Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.066/2024/6 26 bíróságnak figyelembe vennie, ami jelen esetben 1.800.000 forint. Ezért az ennek 6 %-át kitevő eljárási illeték viselésére köteles a pervesztes alperes. Erre tekintettel az ítélőtábla részben megváltoztatta az elsőfokú eljárási illetékre vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést is. [215] Az alperes fellebbezése teljes egészében alaptalannak bizonyult, míg a felperes fellebbezése a sérelemdíj összege körében megalapozottnak, jóhírnév sérelmét illetően viszont nem vezetett eredményre. Az alperes tehát a saját fellebbezése körében teljesen pervesztes, míg a felperes saját fellebbezése körében 50 %-ban pernyertes lett. Ezért az ítélőtábla a Pp. 83. §
(3)bekezdése alapján kötelezte az alperest a jogi képviselővel eljáró felperes ügyvédi munkadíjának megfizetésére, amelynek mértékét az IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával, a megbízási szerződés alapján előterjesztett költségjegyzékre figyelemmel 166.500 (76.500+90.000) forintban állapított meg, amely összeget áfa nem terhel. [216] Az alperes 48.000 forint fellebbezési eljárási illetéket megfizetett, így a bíróság a felperes fellebbezése után feljegyzett 48.000 forint fellebbezési eljárás illeték megfizetésére az annak eredményességéhez igazodó másodfokú pernyertesség-pervesztesség aránya alapján 50-50%-ban kötelezte a feleket [Pp. 82. §
(1)bekezdés, 83. §
(2)bekezdés, 95. §
(2)bekezdése, 101. §
(1)bekezdés, 102. §
(1)bekezdés; Itv. 39. §
(1)és
(3)bekezdés c) pont, 46. §
(1)bekezdés, 62. §
(1)bekezdés f) pont]. [217] Az ítélőtábla tájékoztatja a peres feleket, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetni. A megfizetés során közleményként fel kell tüntetni az első- és másodfokú ítélet számát és a fizetésre kötelezett adó azonosító számát. Figyelmezteti továbbá a feleket, hogy ha az illetéket annak esedékességekor nem fizetik be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint késedelmi pótlék fizetésére kötelesek. [218] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
  1. június
  2. Dr. Kiss Gabriella sk. a tanács elnöke Dr. Telegdy Gergely sk. előadó bíró Dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.