← Magyarország

Bfv.1023/2022/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Be. 608. §

(1)bekezdés h) pontjának I. fordulatában írt eljárási szabálysértés esetén kizárólag a beismerő nyilatkozat elfogadásáról döntő végzés meghozatala időpontjában fennálló tények és körülmények alapján vizsgálhatók. Olyan tényre, körülményre vagy nyilatkozatra, amelynek figyelembevételére a beismerő nyilatkozat elfogadásakor a bíróságnak nem volt lehetősége, illetve nem lett volna kötelessége figyelembe venni, a későbbiekben sem lehet eredményesen hivatkozni. Nem eredményezheti a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont I. fordulatában írt eljárási szabálysértés megállapítását, ha a beismerést elfogadó végzés meghozatalát követően a terhelt a beismerésre és/vagy a tárgyalásról lemondásra irányuló nyilatkozatát megváltoztatja. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1023/2022/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Schmidt Péter, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: zaklatás vétsége és más bűncselekmények Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Esztergomi Járásbíróság, 6.B.74/2020/23., ítélet, előkészítő ülés,
  4. november
  5. Másodfok: Tatabányai Törvényszék, 10.Bf.18/2021/29., ítélet, tanácsülés,
  6. június
  7. Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a zaklatás vétsége és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, az Esztergomi Járásbíróság 6.B.74/2020/
  8. számú és a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság 10.Bf.18/2021/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. Az Esztergomi Járásbíróság a
  10. november
  11. napján megtartott nyilvános előkészítő ülésen meghozott 6.B.74/2020/
  12. számú ítéletében Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett zaklatás vétségében [Btk.
  13. §
(2)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt, mint visszaesőt – halmazati büntetésül – 1 év 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint vele szemben 80.900 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság a Kúria 1.Bfv.1.023/2022/6-I 2 Pécsi Törvényszék 7.B.226/2012/
  1. számú ítéletével kiszabott 9 év szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. Kötelezte a terheltet, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg 61.800 forintot a magánfélnek, míg ezt meghaladó igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Kötelezte a terheltet a bűnügyi költség és az eljárási illeték megfizetésére. [2] A terhelt és védője által a büntetés enyhítéséért bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljáró Tatabányai Törvényszék a
  2. június
  3. napján tanácsülésen meghozott 10.Bf.18/2021/
  4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terheltet, mint különös visszaesőt tekintette elítéltnek. Egyebekben a járásbíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a feltételes szabadság megszüntetésével érintett ügyben másodfokon a Pécsi Ítélőtábla hozott ítéletet Bf.I.95/2014/
  5. számon. A kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtásába beszámítani rendelte a terhelt által a másodfokú eljárásban
  6. április
  7. és
  8. napján előzetes fogvatartásban töltött időt. Kötelezte a terheltet a fellebbviteli eljárásban felmerült 11.400 forint bűnügyi költség megfizetésére. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben Terhelt1 terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványában a terhelt arra hivatkozott, hogy a terhére rótt zaklatás vétségét nem követte el, ellene a sértett bosszúból tett valótlan tartalmú feljelentést; a sértett, valamint féltestvére hamis váddal jelentették fel azért, mert a feleségét választotta és nem a sértettet. A terhelt emellett hivatkozott arra is, hogy az előkészítő ülést megelőzően halt meg a felesége, akinek a temetését kellett intézni, ezért az előkészítő ülésen nem tudott figyelni, rossz lelkiállapotban volt. Ez indokolta, hogy beismerte azt, amit a féltestvére és a sértett bosszúból talált ki ellene. Mindezek miatt az eljárás megismétlését indítványozta a tanú és a sértett jelenlétében. Ezen túlmenően kifogásolta a vele szemben kiszabott büntetést, amit eltúlzottnak talált. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.1362/2022/
  9. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a Be.
  10. §
(2)bekezdése, valamint 659. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének és bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Mindezekből következik, hogy a jogerős ítéleti tényállás megalapozottsága nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének vitatására sem. [5] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont I. fordulatának megfeleltethető részében a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, mert az előkészítő ülés jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a terhelt tisztában volt azzal, az ügyészség milyen tényállások alapján, milyen bűncselekmények elkövetésével vádolta. A bíróság a terheltet a beismerő vallomás elfogadásának feltételeiről és következményeiről kioktatta. A terhelt, miután a felmerülő kérdéseire az eljáró bíró tájékoztatást adott, úgy nyilatkozott, hogy ezeket megértette. A beismerő vallomást a vád ismeretében tette, a nyilatkozat egyértelmű és teljeskörű volt, azt az eljárás iratai alátámasztják. A terhelt beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt ésszerű kétely nem mutatkozott. Utalt arra is, hogy jelen esetben a terhelt a beismerő nyilatkozatát annak elfogadását követően változtatta meg, ami nem eredményezheti a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont I. fordulatában írt eljárási szabálysértés megállapítását, e körben hivatkozott a BH 2022.
  1. számon közzétett kúriai döntésre is. [6] A felülvizsgálati indítvány azon részében, melyben a kiszabott büntetés mértékét vitatta a terhelt, kizártnak tartotta, mert büntető anyagi jogszabálysértés hiányában a kiszabott büntetés önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. Kúria 1.Bfv.1.023/2022/6-I 3 [7] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéleteket hatályában tartsa fenn. [8] II. A terhelt felülvizsgálati indítványa alapján felülvizsgálati eljárás lefolytatása a beismerő nyilatkozat megváltoztatására vonatkozó és a kiszabott büntetést támadó részében a törvényben kizárt, míg a beismerő nyilatkozat elfogadásával kapcsolatos részében alaptalan. [9] A büntetőeljárásról szóló
  1. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) XC. Fejezetében meghatározott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a jogerős ügydöntő határozat egyes, a törvényben meghatározott jogi, és nem ténybeli – a tényállás megalapozottságát, a bizonyítást, a bizonyítékok értékelését, az abból levont következtetést – hibáinak orvoslására szolgál. A felülvizsgálat – szemben a perújítási eljárással – nem a jogerős ügydöntő határozatban megállapított történeti tényállás hibáinak orvoslására szolgál, ezért e rendkívüli jogorvoslatban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás, az abban megállapított tények, valamint a tényállás megállapításához vezető okfolyamat nem támadható, a lefolytatott bizonyítás, a bizonyítékok értékelése és az abból levont következtetések vizsgálatára nem kerülhet sor. [10] Felülvizsgálati eljárásnak kizárólag a törvényben meghatározott okokra történő hivatkozással, azok fennállása esetén, a törvényben meghatározott feltételek mellett van helye. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető. [11] A Be.
  2. §
(2)bekezdése és a 659. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható, a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [12] A Legfőbb Ügyészség következtetése helytálló a tekintetben, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványának azon részében, amelyben a korábbi beismerő nyilatkozatával ellentétes, a zaklatás bűncselekményének elkövetését tagadó nyilatkozatot tett, lényegében korábban tett, a jogerős ügydöntő tényállás megállapításának alapjául szolgáló terhelti vallomásnak tekintendő beismerő nyilatkozatát változtatta meg. A korábbi beismerő vallomás megváltoztatása felülvizsgálati eljárás alapjául nem szolgálhat, mivel a terhelt ezzel ténylegesen a jogerős ügydöntő határozat alapjául szolgáló – a terhelt beismerésén és a tárgyaláshoz való jogáról lemondása alapján a beismerő nyilatkozata elfogadásán alapuló – tényállást támadja. A bíróság a terhelt teljes körű tájékoztatását követően fogadta el, amely kiterjedt arra is, hogy ha a bíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot elfogadja, akkor a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja [Be. 500. §
(2)bekezdés b) pont], azaz, ha a beismerő nyilatkozat a Be. 504. §
(2)bekezdésében írt feltételeknek megfelel és azt a bíróság elfogadja, akkor a törvényi szabályozás értelmében a terhelt kihallgatásán túlmenő bizonyítás lefolytatására nem kerülhet sor. A terhelt indítványa a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényektől eltérő tényekre alapozva kívánja a felülvizsgálati indítvánnyal elérni kívánt célt, a bűnössége hiányának megállapítását elérni, ami tartalma szerint a jogerős ítéletben megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapítására irányul, ami a történeti tényállás meg nem engedett támadásának minősül. Mindezek tükrében a felülvizsgálati indítvány ezen része alapján felülvizsgálati eljárás lefolytatása a törvényben kizárt. Felülvizsgálati eljárásban azon indítványt, hogy a terhelt cselekménye nem bűncselekmény, vagy abban a terhelt bűnössége nem állapítható meg, eltérő tényállásra nem, kizárólag a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállásra lehet alapítani. [13] Ugyancsak a törvényben kizárt a Be.-ben meghatározott anyagi jogi szabálysértés – a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy a Btk. más, eltérést nem tűrő szabályának Kúria 1.Bfv.1.023/2022/6-I 4 megsértése – hiányában a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés támadása is [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja]. E törvényi szabályozás alapján önmagában a törvénysértő büntetés nem sérelmezhető, ha azzal együtt a felülvizsgálati indítvány nem állítja azt, hogy a bűncselekményt az ügyben eljárt bíróságok törvénysértően minősítették, illetve nem jelöl meg olyan anyagi jogi – a büntető törvényben meghatározott – szabályt, amelynek megsértése eredményezte a büntetés törvénysértő voltát. A Kúria a BH 2016.264. számon közzétett Bfv.I.415/2016/7. számú végzésében kimondta, a felülvizsgálati eljárásban önmagában a büntetés kiszabási körülmények értékelésének mikéntje nem vizsgálható. Felülvizsgálatnak a törvényes minősítés mellett csak akkor van helye, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt szabtak ki törvénysértő büntetést vagy alkalmazta törvénysértő intézkedést így a büntetést a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret megsértésével, avagy az irányadó tételkereten belül ugyan, de a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértésével szabták ki. A büntetéskiszabás önmagában felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés céljára, illetőleg a büntetéskiszabás elveire vonatkozó előírásokat, a súlyosító és enyhítő körülményeket miként veszik figyelembe (BH 2005.337.). [14] A terhelt a felülvizsgálati indítványában a terhére megállapított bűncselekmények törvénysértő minősítését nem állította, illetve a Btk. más – felülvizsgálatot megalapozó – szabályának megsértésére nem hivatkozott, ezért a felülvizsgálati indítványa e részében is a törvényben kizárt. [15] A Kúria ugyanakkor megállapította, hogy a terheltnek az előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozatával kapcsolatos hivatkozása lényegében a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati oknak felel meg. [16] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontja szerint ilyen szabálysértés az is, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el. [17] A Kúria a felülvizsgálati indítványt – a jelen ügyben nem alkalmazható Be. 659. §
(3)-
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján köteles elbírálni [Be. 659. §
(2)bekezdés]. Az előkészítő ülés megtartására
  1. november
  2. napján került sor. [18] Az elbíráláskor hatályos Be.
  3. §
(1)bekezdése szerint, ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a tárgyalásról való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e. A bíróság a vádlottat a Be. XXX. Fejezet szerint hallgatja ki [Be. 500. §
(3)bekezdés]. (E törvényi szabályozás
  1. január
  2. napjával módosításra került, mely szerint a vádlott kihallgatása – az előkészítő ülés jellegére figyelemmel – a Be.
  3. §
(2)bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálatára irányul. Ez azonban jelen ügy elbírálására nincs – és a felülvizsgálati indítvány tartalmára tekintettel nem is lehetett volna – kihatással.) [19] A Be. 504. §
(2)bekezdése szerint a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának a feltételei a következők:
  1. a)a vádlott a nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményét megértette,
  2. b)a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt ésszerű kétely nem mutatkozik,
  3. c)a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják. Kúria 1.Bfv.1.023/2022/6-I 5 [20] Mindezek alapján a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a terhelt az előkészítő ülésen bűnösségét beismerő nyilatkozatával egyidejűleg a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemondott-e; a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a terhelt kihallgatása alapján helyesen jutott-e arra a következtetésre, hogy a terhelt a nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményét megértette, továbbá a terhelt beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt ésszerű kétely nem mutatkozott; valamint a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű volt és azt az eljárás ügyiratai alátámasztották. [21] A Kúria az Esztergomi Járásbíróság 6.B.74/2020/23. számú, a 2020. november 19én megtartott előkészítő üléséről készült jegyzőkönyv alapján megállapította, hogy az előkészítő ülésen a terhelt és – a kirendelt védője helyett – a helyettes védő szabályszerű idézésre megjelentek, a helyettes védő bírói kérdésre úgy nyilatkozott, hogy az üggyel kapcsolatos iratokat megkapta és felkészült. Az előkészítő ülésen az ügyész az Esztergomi Járási Ügyészség B.5/2019/26. számú és a B.498/2019/28. számú vádirata ismertetését követően az egyesítésre figyelemmel új mértékes indítványt terjesztett elő arra az esetre, ha a terhelt mindkét bűncselekményben beismeri bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Az eljáró bíró a terheltet részletesen figyelmeztette a Be. 185. §
(1)bekezdésében, valamint a Be. 500. §
(2)bekezdésében, az
  1. §-ban, az
  2. §
(2)bekezdésében foglaltakra. A figyelmeztetés kiterjedt arra, hogy a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatot milyen körülmények között teheti meg és annak milyen következményei vannak. A terhelt a figyelmeztetést megértette, ugyanakkor a mértékes indítvánnyal, valamint a beismerés jogkövetkezményeivel kapcsolatosan kérdést tett fel, mely alapján a bíró a mértékes indítványról, az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekről és a fellebbezési lehetőségről részletesen tájékoztatta. A terheltnek lehetősége volt az előkészítő ülésen érdemben vitatni a terhére rótt zaklatás bűncselekményét. A jegyzőkönyv tanúsága szerint azonban a terhelt beismerő nyilatkozatot tett e cselekmény tekintetében is és lemondott a tárgyláshoz való jogáról. Az e körben általa elmondottak kérdésessé tették azt, hogy a bűncselekmény elkövetését vitatja-e, ezért a bíró erre kifejezett kérdést intézett a terhelthez, aki úgy nyilatkozott, hogy a zaklatás elkövetését elismeri. Mind a zaklatás, mind a lopás bűncselekménye vonatkozásában beismerte a bűnösségét, a mértékes indítványt elfogadta, a tárgyalásról lemondott. A járásbíróság a 6.B.74/2020/23-I. számú végzésével a bűnösségre is kiterjedő beismerő nyilatkozatát elfogadta, azt megindokolta, melyben hivatkozott a Be. 504. §
(2)bekezdésében írt valamennyi feltétel meglétére. A terheltet ezt követően személyi körülményeire is kihallgatta a bíróság, majd a felszólalások után a terhelt azt a kijelentést tette, hogy sajnálja, amit tett és sírva fakadt. Az ítélethozatalt követően a terhelt enyhítésért fellebbezett, jogorvoslati nyilatkozatában nem támadta a bűnössége megállapítását, valamint a vádirati tényállással egyezően megállapított ítéleti tényállást. [22] Mindezek alapján nem állapítható meg az, hogy a terhelt az előkészítő ülésen lelkiállapota miatt nem értette volna meg a törvényi figyelmeztetéseket és a beismerő nyilatkozata elfogadásának a következményeit. Az előkészítő ülésről készült jegyzőkönyv egyértelműen azt igazolja, hogy a terhelt tisztában volt azzal, hogy mi a célja és következménye a beismerő nyilatkozat megtételének és a tárgyaláshoz való jogáról való lemondásának. A terhelt kérdései között meghatározó részben a mértékes indítványban megjelölt büntetés szerepelt, valamint az, hogy azzal kapcsolatosan jogorvoslati lehetősége miként alakul. Mindezek tükrében a terhelt tisztában volt az eljárás menetével, nyilatkozatának következményével, a szükséges figyelmeztetések megtörténtek, a bíró valamennyi kérdésére válaszolt, a beismerő nyilatkozattal kapcsolatos kérdések tisztázódtak. Mindezekre figyelemmel nem állapítható meg az, hogy a terhelt beismerő nyilatkozatának elfogadására a Be. 504. §
(2)bekezdésében foglalt törvényi feltételek hiányában került volna sor. Kúria 1.Bfv.1.023/2022/6-I 6 [23] A Kúria a Bfv.I.639/2021/
  1. számú döntésében (amely a BH 2022.
  2. számon is közzétételre került) megállapította: a Be.
  3. §
(1)bekezdés h) pont I. fordulatában írt eljárási szabálysértés tekintetében kizárólag a beismerő nyilatkozat elfogadásáról döntő végzés meghozatala időpontjában fennálló tények és körülmények vizsgálhatók. Olyan tényre, körülményre vagy nyilatkozatra, amelyet a beismerő nyilatkozat elfogadásakor a bíróságnak nem volt lehetősége, illetve nem lett volna kötelessége figyelembe venni, a későbbiekben sem lehet eredményesen hivatkozni. Nem eredményezheti a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont I. fordulatában írt eljárási szabálysértés megállapítását, ha a beismerést elfogadó végzés meghozatalát követően a terhelt a beismerésre és/vagy a tárgyalásról lemondásra irányuló nyilatkozatát megváltoztatja. [24] Mindezekre figyelemmel a terhelt felülvizsgálati indítványa ebben a tekintetben alaptalan. [25] A Be. 659. §
(5)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [26] Így a Kúria a Be. 659. §
(6)bekezdés rendelkezésére figyelemmel, a megtámadott határozatot a Be. 649. §
(2)bekezdésében foglalt egyéb eljárási szabálysértések tekintetében is vizsgálta, és megállapította, hogy ilyen, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az ügyben nem állapítható meg. [27] A Be. 662. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot nem ügydöntő végzésével hatályában fenntartja, ha a felülvizsgálati indítványnak nem ad helyt. [28] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva, a felülvizsgálati indítványt nem kizárt részében elbírálva, az Esztergomi Járásbíróság 6.B.74/2020/
  1. számú és a Tatabányai Törvényszék 10.Bf.18/2021/
  2. számú ítéletét hatályában fenntartotta. [29] A Be.
  3. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. [30] A Be. 652. §
(7)bekezdése alapján felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal – még más jogosult által is – csak egyszer nyújtható be. [31] A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése értelmében fellebbezésnek, a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja alapján pedig felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.