← Magyarország

Kfv.37735/2021/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felsőoktatási intézményből kizáró határozat elleni kereset folytán indult perben nem vitatható a felsőoktatási intézménybe átvételhez hozzájáruló határozat törvényessége. A polgári perrendtartásról szóló

  1. évi III. törvény hatályban léte alatt benyújtott keresetre nem alkalmazhatók a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény rendelkezései, annak ellenére sem, hogy az az elsőfokú peres eljárás során hatályba lépett. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.735/2021/
  3. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Szabolcsi Ügyvédi Iroda jogi képviselő1 ügyvéd cím2 Az alperes: Miskolci Egyetem Hallgatói Jogorvoslati Bizottsága cím3 Az alperes képviselője: Kopasz Ügyvédi Iroda Kúria II.Kfv.37.735/2021/10 2 jogi képviselő2 ügyvéd cím4 A per tárgya: oktatási ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Törvényszék 14.K.700.082/2021/
  4. Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 14.K.700.082/2021/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 228.600,- (kettőszázhuszonnyolcezer-hatszáz) forint felülvizsgálati költséget. A feljegyzett 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  6. július 10-én átvétel iránti kérelmet terjesztett elő a egyetem1 a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára (a továbbiakban: ME ÁJK) történő átvétele iránt. A ME ÁJK Felvételi Bizottsága
  7. augusztus 1-jén kelt J/2581/
  8. számú határozatával engedélyezte a felperes átvételét a 2011/
  9. tanév I. félévére, III. évfolyamos, nappali tagozatos, költségtérítéses, osztatlan jogászképzésre. [2] A Kar T/137/
  10. számú határozatával a felperes hallgatói jogviszonyát megszüntette és a felperest
  11. február 17-i hatállyal törölte a hallgatói névjegyzékből, tekintettel arra, hogy a felperes két tanévben 0 kreditet teljesített, amelyre tekintettel dékáni figyelmeztetésben részesült. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes R/783-3/2014.NA. számú határozatával a felperes kivételes méltánylást érdemlő körülményeire tekintettel a Kar hallgatói jogviszonyt megszüntető határozatát hatályon kívül helyezte. Kúria II.Kfv.37.735/2021/10 3 [3]
  12. május 23-án a egyetem1 tanulmányi dékánhelyettese arról tájékoztatta a ME dékánhelyettesét, hogy a felperes a egyetem1-on hallgatói jogviszonyban van, egyidejűleg tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy a ME ÁJK-n a felperes milyen jogviszonyban van. [4] A ME ÁJK dékánja
  13. június 4-én fegyelmi eljárást kezdeményezett a felperessel szemben. A fegyelmi eljárás során a ME Fegyelmi Bizottsága zárt tárgyalást rendelt el arra hivatkozva, hogy a felperes jelenlévő édesanyja több alkalommal tett a ME-et és annak dolgozóit érintő, őket degradáló, személyiségi jogaikat sértő megállapítást. A felperes a fegyelmi tárgyaláson elmondta, hogy átvételi határozatot nem kapott, véleménye szerint az, hogy a ME kézbesítő könyve szerint az átvételi határozatot
  14. augusztus 8-án kipostázták, nem bizonyít semmit, ő soha nem állt hallgatói jogviszonyban a ME-mel. [5] A ME ÁJK Fegyelmi Bizottsága
  15. július
  16. napján kelt J/145-24/
  17. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megvalósította a egyetem2 Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötet Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR)
  18. §

(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat, melyre tekintettel őt a HKR 102. §
(1)bekezdés e) pontja alapján a felsőoktatási intézményből kizárta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperes fegyelmi vétséget követett el, amikor hallgatói jogait nem gyakorolta a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 54. §
(1)bekezdésében rögzített rendeltetésüknek megfelelően. Megállapította, hogy a felperes élt az átvételhez való jogával, azonban az átvétel jogkövetkezményét már nem tartotta magára nézve alkalmazandónak, így jogellenes módon, visszaélésszerűen folytatott tanulmányokat egyszerre két felsőoktatási intézmény azonos szakán. Megállapította emellett, hogy a felperes fegyelmi vétséget követett el azzal is, hogy több alkalommal is vendéghallgatói jogviszonyt létesített a egyetem2en, a ME hozzájárulása nélkül. A fegyelmi vétség elkövetése körében szándékosságot állapított meg, figyelemmel arra, hogy a felperes párhuzamosan két egyetemen tartott fenn költségtérítéses státuszban jogász szakon hallgatói jogviszonyt, ilyen esetben pedig a véletlenség és a figyelmetlenség lehetősége kizárt. Minderre tekintettel megállapította, hogy a felperes megsértette az Ftv. 51. §
(1)bekezdését és a HKR. 95. §
(2)bekezdését. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
  1. augusztus
  2. napján kelt R/114411/2014.NA. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú fegyelmi bizottság helyesen állapította meg, hogy a felperes hallgatói jogviszonya átvétellel keletkezett. Nem fogadta el azt a hivatkozást, hogy a felperes szándéka vendéghallgatói jogviszony létesítésére irányult, ennek ugyanis ellentmond az átvételi kérelem, amelyet a felperes aláírt, továbbá a sorozatos kreditbeszámítási kérelmek előterjesztése. Megállapította, hogy a fegyelmi vétség az Ftv.
  3. §
(4)bekezdése folytán nem évült el, tekintettel arra, hogy a fegyelmi vétség abban állt, hogy a felperes jogellenes módon, visszaélésszerűen tartott fenn párhuzamos hallgatói jogviszonyt két felsőoktatási intézményben, ezért az Ftv. szerinti objektív határidőt a jogellenes állapot megszüntetésétől lehetett volna számítani. Megállapította, hogy a zárt tárgyalást a HKR
  1. §-a alapján a fegyelmi bizottság jogosult volt elrendelni, annak okát mind a jegyzőkönyv, mind az elsőfokú határozat tartalmazza, és rögzítette, hogy a felperes az ellen nem jelentett be kifogást. Megállapította azt is, hogy mivel a felperes hallgatói jogviszonyának fennállása megállapítható, a ME hallgatói Fegyelmi Szabályzatának személyi hatálya kiterjed a felperesre. Kúria II.Kfv.37.735/2021/10 4 A kereseti kérelem és az ellenkérelem [7] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyben annak elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy nem volt az alperes átvett hallgatója. [8] Azt állította, hogy a Fegyelmi Bizottság hatáskör hiányában járt el, tekintettel arra, hogy soha nem volt a ME átvett nappali tagozatos hallgatója, és arra hivatkozott, hogy a ME rektorhelyettese részére e-mailt küldött, amelyben kérte az átvételét, ez azonban indokot nem tartalmazott, ezért az az átvételt nem alapozhatta meg. Azt állította, hogy vendéghallgatói jogviszony létesítését próbálta elérni. Kifogásolta, hogy nem tartalmaz bizonyítékot egyik határozat sem arra vonatkozóan, hogy milyen alapon rögzítették nappali tagozatos hallgatóként. [9] A felperes
  2. április 19-én a közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. és
  5. §-ai alapján keresetpontosítást terjesztett elő, amelyben kérte az alperes határozatának elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését, a semmisségi okok figyelembevételét, emellett kérte az alperest kár- és sérelemdíj, valamint ezek után késedelmi kamat, postaköltség és utazási költség megfizetésére kötelezni. [10] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [11] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes keresettel támadta a ME
  6. augusztus 1-jén kelt J/2581/
  7. számú határozatát, amelyben az egyetem hozzájárult ahhoz, hogy a felperes tanulmányait a ME ÁJK-n folytassa. A felperes ezen határozattal szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmét a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.Kpk.50.172/2016/
  8. számú végzésével elutasította, megállapítva, hogy a felperes hallgatói jogviszonya létrejöttéről tudomással bírt, hiszen az Ftv.
  9. §
(1)bekezdés b) pontja szerint
  1. szeptember
  2. napján beiratkozott, így az átvételi határozatról legkésőbb ezen a napon, a beiratkozáskor tudomást szerzett. Kitért arra is, hogy a felperes a ME ÁJK átvett hallgatója lett, beiratkozásához kreditbeszámítási kérelmet is előterjesztett, amely egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a korábban más intézményben teljesített tanulmányait a ME-en kívánta elismertetni. Arra is kitért ezen végzés, hogy a felperes dékánhoz írt kérelmében egyértelműen átvételét kérte. Az elsőfokú bíróság ezen végzésre utalva kiemelte, hogy a felperes a ME ÁJK átvett hallgatója lett, ezt a jelen perben már vitatni nem lehet. Kiemelte, hogy téves a felperes azon hivatkozása, hogy a hallgatói jogviszony fennállását a fegyelmi határozatnak releváns bizonyítékokkal alá kellett volna támasztania, mivel a korábbi bírósági eljárásokban ez részletesen vizsgálatra került, a perbeli eljárásnak a hallgatói jogviszony fennállásának igazolása nem volt tárgya, annak tárgya az az első- és másodfokú fegyelmi határozat, amely a felperest a felsőoktatási intézményből kizárta. [12] Végül kiemelte, hogy a felperes
  3. április 13-án előterjesztett keresetpontosítása alaptalan volt, ugyanis a perben a Kp. nem alkalmazható, ennek hiányában pedig a Kúria II.Kfv.37.735/2021/10 5 közigazgatási határozat jogszerűségének felülvizsgálatán túl sérelemdíj megállapítására nincsen mód. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a megismételt eljárásra új törvényszék kijelölését kérte. Azt állította, hogy a jogerős ítélet sérti az Ftv. 35-
  4. §-ait,
  5. §
(4)bekezdését,
  1. §-át, a 79/
  2. (IV.5.) Korm. rendelet 12-
  3. §-ait, továbbá 15/A-D. §-ait, a Ket. 34-
  4. §-ait, a HKR 1-
  5. §-ait, a Fegyelmi Szabályzat 1-
  6. §-ait, az információs önrendelkezési jogról szóló
  7. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
  8. §
(3)bekezdését, az általános adatvédelmi rendelet 15., 17.,
  1. és
  2. cikkeit, az egyenlő bánásmódról szóló
  3. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 8-
  4. §-ait, és a Ptk.
  5. §-át, a polgári perrendtartásról szóló
  6. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 332336/A. §-ait,
  7. §-át és a Kp.
  8. §-át. Annak megállapítását kérte, hogy nem volt az alperes sem átvett, sem vendéghallgatója, érvényes átvételi kérelmet nem nyújtott be, az alperestől átvételi engedélyt nem kapott, az alpereshez nem iratkozott be, tantárgyat nem vett fel, kreditet nem szerzett. Azt állította, hogy
  9. és 2014 között megszakítás nélkül a egyetem1 nappali tagozatos joghallgatója volt. [14] Arra hivatkozott, hogy soha nem küldött az alperesnek jogviszony átvételi kérelmet, és az alperes soha nem közölt vele hallgatói jogviszony átvételi engedélyt. Mivel a egyetem1 jogviszonya átadását nem kérte, ennek hiányában az alperesnek nem volt joga a egyetem1 jogviszonya átvételéről dönteni. Azzal is érvelt, hogy a jogviszony átvétel kógens, konjunktív feltételeinek mindegyike hiányzik, a felperes leckekönyve és törzskönyve mind a mai napig a egyetem1-n van, miskolci leckekönyve és törzskönyve sosem volt. Azt állította, hogy a kérelem nélküli, jogkör hiányában jogosulatlanul hozott, továbbá közöletlen átvételi engedély jogszabályba ütközik, az semmis. Egyben hivatkozott a Ket.
  10. §
(1)bekezdés b) pontjára, és a Kúria 1/
  1. számú jogegységi határozatára. Arra is utalt, hogy a bíróság nem vizsgálta a vendéghallgatói jogviszonyt igazoló okirati tényeket sem, így, hogy az alperes kizárólag vendéghallgatói jogviszonyról dönthetett, mert a egyetem1-ről ilyen kikérés nem érkezett, továbbá, hogy a HKR csak vendéghallgatónak enged összesen 7 kredit értékű teljesítést, továbbá, hogy csak a vendéghallgatónak adható tárgyteljesítés és vizsgaengedély, mert az átvételben ezek benne foglaltatnak, ezért külön tárgyteljesítés és vizsgaengedély egy átvett hallgató részére szükségtelen. Azt állította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nem tárta fel, az alperesi súlyos jogszabálysértések vizsgálatát mellőzte, az ítélet indokolása hibás, hiányos és ellentmondó. [15] Előadta, hogy az ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó bírói felhívás 11 napot késett, továbbá, hogy az ellenkérelem előterjesztése 21 napot késett, a kereset érkeztetése után 5 hónappal későbbi tárgyalástűzés sérti a Pp.
  2. §-át. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
  3. §
(1)bekezdését, mert az elkésett iratot befogadta. Azt is állította, hogy az elsőfokú bíróság bírói nem függetlenek, továbbá, hogy az elsőfokú bíróságnak a Kp.
  1. §-a miatti kifogása is alaptalan, mert ezen ügyre nem vonatkozik az 1/
  2. számú Közigazgatási-polgári jogegységi határozat. Mindennek okán a Kp. 89-
  3. §-ai alapján a bíróságnak hivatalból kellett volna köteleznie a közigazgatási szervet a jogsértő következmények elhárítására. Kúria II.Kfv.37.735/2021/10 6 [16] Az Ftv. 35-
  4. §-ai,
  5. §
(4)bekezdése és
  1. §-ának megsértése körében kiemelte, hogy mindig az Ftv., továbbá az SZMSZ szerint járt el, hallgatói kötelezettségét nem szegte meg. Beiratkozott a egyetem1-re, mellyel egyidejűleg vendéghallgatást kért az alperestől, amelyet az a
  2. szeptember 14-én közölt engedélyével megengedett. Kifejtette, hogy a Fegyelmi Szabályzat
  3. §-a szerint annak személyi hatálya csak a ME-vel jogviszonyban álló hallgatókra terjed ki. Az alperes vele átvételi engedélyt soha nem közölt, a tudta nélküli alperesi nyilvántartás nem alapoz meg jogviszony-átvételt. Hivatkozott a HKR
  4. §
(1)bekezdésére, 29. §
(1)bekezdésére, továbbá a 25. §
(2)bekezdésére, melyek a hallgatói jogviszony létrejöttét kizárják. [17] A 79/
  1. (IV.5.) Korm. rendelet és a Ket. előírásainak megsértése körében azt állította, hogy az érvényes átvételi kérelem, illetve átvételi határozat, a határozat közlésének hiánya, továbbá az egymásnak ellentmondó párhuzamos alperesi intézkedések jogszabályba ütköznek, azok érvénytelenek, azokhoz joghatás nem fűzhető, érvénytelen intézkedés pedig jogilag nem létezik, az semmis. A semmis közigazgatási döntést pedig a bíróságnak hivatalból meg kellett volna megsemmisítenie. Kifogásolta az 1/
  2. Közigazgatásimunkajogi-polgári jogegységi határozat megsértését. [18] A ME Felvételi Szabályzat
  3. §
(1)és
(3)bekezdései körében arra hivatkozott, hogy a
  1. július 10-i e-mail nem felel meg az átvétel alaki-tartalmi feltételeinek, az tehát nem minősül átvételi kérelemnek, így arra átvételi döntés törvényesen nem alapítható. A Leckekönyv Kezelés-használati Szabályzat
  2. §
(4)bekezdése körében arra hivatkozott, hogy a ME a felperes beiratkozásának, illetve bejelentkezésének hiányában a egyetem1 birtokban tartja leckekönyvét, továbbá, hogy a felperes átvett hallgatói minősítésének törvényi feltételei mindvégig hiányoztak. [19] A HKR 35. §
(2)bekezdése körében a tantárgy-felvételek jogszabálysértő voltára hivatkozott, a Fegyelmi Szabályzat 1-
  1. §-ainak megsértése körében az Ftv.
  2. §-át idézte, és kiemelte, hogy az alperes hátrányos megkülönböztetéssel elzárta minden tanulástól, illetve vizsgázástól. Az Ftv.
  3. §
(4)bekezdése körében azt állította, hogy az alperes elismerte, hogy
  1. március 14-én megküldte az alperesnek a egyetem1 indexét. Ezen alperesi tudomásszerzéssel az egy hónapos tudomásszerzési idő többszörösen lejárt. Így az alperes a fegyelmi eljárást elkésve indította meg, az emiatt semmisnek tekintendő. [20] Kifogásolta az édesanyjának a tárgyalóból való kivezetését, azt állította, hogy az alperes súlyosan megsértette a fegyelmi eljárás szabályait is. Arra hivatkozott, hogy a hátrányos jogkövetkezménynek a kötelezettségszegés súlyával azonosnak kell lennie, az nem sérthet személyiségi jogot, emberi méltóságot, nem lehet megbélyegző, illetve megalázó. Azt is állította, hogy csak a vétkes, súlyos szabályszegés tudomásszerzésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség szankcionálásra, illetve hogy a fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig nem lehet végrehajtani. [21] Az adatvédelmi rendelet 15., 17.,
  2. és
  3. cikkének megsértése körében arra hivatkozott, hogy a felperesi hozzájárulás hiányában a személyi adatait önkényesen, tartósan jogsértően használták fel. Az Ebktv. rendelkezéseinek és a személyiségi jogsértés körében az Ftv.
  4. §
(1)bekezdésére utalt és előadta, hogy az írásban, illetve szóban előterjesztett Kúria II.Kfv.37.735/2021/10 7 védekezésének értékelését a Fegyelmi Bizottság teljesen mellőzte. Azzal is érvelt, hogy az Ftv. 70. §
(5)bekezdésében előírt hallgatói bizonyítási kérelmek elutasításának indokai kötelező határozati rögzítés hiányával az alperes megsértette az Ftv. 71. §
(2)bekezdését és az SZMSZ előírásait is. Megsértette továbbá az alperes a jogos védelméhez való jogát azzal, hogy képviseletét meggátolta. Kifejtette, hogy a hallgatói jogérvényesítést az alperes meggátolta azzal, hogy a vendégtanulást, illetve vizsgázást meghiúsította. Kifejtette, hogy az alperes sosem igazolta a egyetem1 átadói egyetemi minősítést, ezt megalapozó okiratokat nem csatolt. Azon alperesi megállapítás, amely szerint a tárgyaláson kijelentette, hogy nem kíván a ME hallgatója lenni, hamis állítás. Azon határozati megállapítás továbbá, mely szerint a hallgató az eljárás során megbánást nem tanúsított, ellentmond a tényeknek, jogi előírásoknak, jogoknak, erkölcsi értéknek és a logikának is. [22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Utalt arra, hogy a felperes hallgatói jogviszonyát a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.Kpk.50.172/2016/
  1. számú végzésével vizsgálta, és jogerősen megállapította, hogy a felperes a ME ÁJK átvett hallgatója volt, beiratkozásához kreditszámítási kérelmet is előterjesztett, amely egyértelmű bizonyítéka annak, hogy korábban más intézményben teljesített tanulmányait a ME-en kívánta elismertetni. A dékánhoz írt kérelmében továbbá egyértelműen átvételét kérte. Hangsúlyozta, hogy a perbeli felülvizsgálati eljárásban a felperes ezen státusza nem vitatható, minderre tekintettel valótlan és alaptalan a felperes vendéghallgatói státusszal, illetve azzal kapcsolatban tett előadása, hogy a felperes sosem volt a ME hallgatója. Arra is utalt, hogy az alperes jogszerűen állapította meg az Ftv.
  2. §
(2)-
(7)és
(10)bekezdései alapján, hogy a felperes a hallgatói jogviszony létrejöttéről tudomással bírt, tekintettel arra, hogy az Ftv. 40. §
(1)bekezdés b) pontja szerint
  1. szeptember 1-jén beiratkozott. Minderre tekintettel a felperesnek a Fegyelmi Bizottság hatáskörének hiányára, továbbá hallgatói jogviszonya hiányára történt hivatkozása nem helytálló. [23] A felperes „csatlakozó felülvizsgálati ellenkérelmet” terjesztett elő, amelyben azt állította, hogy az alperes felülvizsgálati ellenkérelme ténybelileg és jogilag megalapozatlan, az jogsértő. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos. [25] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  2. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [26] A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a Kúria mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára csak abban a körben kerülhet sor, amelyben a felperes az alperesi határozat jogszerűségét vitatja, és keresetében e körben jogszabálysértésre hivatkozik. Az elsőfokú bíróságnak az ennek megfelelő kereseti hivatkozásokat kell elbírálnia ítéletében. A felülvizsgálati kérelemben az alperesi határozatra vonatkozó új jogszabálysértésre nem lehet hivatkozni, a jogerős ítélet jogszerűsége ugyanis kizárólag a keresetben megjelölt okból sérelmezhető. Olyan kérdésben ugyanis, ami nem volt a kereset tárgya, nincs helye felülvizsgálati eljárásnak. Felülvizsgálati kérelem a Pp. 270. §
(2)bekezdése alapján – többek között – jogerős ítélet ellen nyújtható be, az a kérdés pedig, Kúria II.Kfv.37.735/2021/10 8 ami nem képezte a jogerős ítélet tárgyát, mert azt a felperes a keresetében nem kifogásolta, nem képezheti a felülvizsgálati eljárás tárgyát. Ennek megfelelően a Kúria nem vizsgálta a felülvizsgálati kérelemnek az Infotv., az általános adatvédelmi rendelet, az Ebktv. megsértésére történt hivatkozásait, e körben ugyanis – kereseti hivatkozás hiányában – az elsőfokú ítélet sem foglalt állást. [27] A felperes felülvizsgálati kérelmében azt is állította, hogy nem volt az alperesnek sem átvett, sem vendéghallgatója, érvényes átvételi kérelmet nem nyújtott be, átvételi engedélyt nem kapott, nem iratkozott be, tantárgyat nem vett fel, kreditet nem szerzett. A jogerős ítélet e körben helytállóan állapította meg egyrészt, hogy a felperes az alperes J/2581/
  1. számú, a felperes ME ÁJK-n folytatandó tanulmányaihoz hozzájáruló határozata, és az az ellen benyújtott fellebbezést annak elkésettsége okán elutasító TART/263-2/2016.Cs.G. számú határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.Kpk.50.172/2016/
  2. számú végzésével elutasította, megállapítva, hogy a felperes legkésőbb beiratkozásával, vagyis
  3. szeptember
  4. napján tudomást szerzett az átvételi határozatról, továbbá, hogy a felperes az ME ÁJK átvett hallgatója lett, beiratkozásához kreditszámítási kérelmet is előterjesztett, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a korábban más intézményben teljesített tanulmányait a ME-en kívánta elismertetni. Helyesen utalt emellett arra is a jogerős ítélet, hogy ennek okán az már jelen perben nem vitatható, hogy a felperes az ME ÁJK átvett hallgatója volt. Minderre figyelemmel a felperes átvett hallgatói minősége, vendéghallgatói minőségére tett hivatkozások, az átvételi kérelemmel és az átvételi engedéllyel kapcsolatos utalások nem voltak érdemben vizsgálhatók. Helytállóan állította az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében, hogy a peres eljárás tárgya a felperest felsőoktatási intézményből kizáró határozat bírósági felülvizsgálata volt, a perben kizárólag ezen határozatok jogszerűségét vizsgálhatta az elsőfokú bíróság. Az átvételi engedély semmisségére tett felperesi felülvizsgálati kérelmi hivatkozások ugyanezen okból nem foghattak helyt. Ezen okból kifolyólag pedig alaptalan volt a felperes azon hivatkozása is, hogy rá nem terjedt ki a fegyelmi szabályzat hatálya. [28] A felperes alperesi ellenkérelem késedelmes benyújtására, az e körben a jogszabályi határidőt túllépő bírósági felhívásra és az esetleges késedelmes tárgyalás-tűzésre történt hivatkozása az ügy érdemét semmilyen módon nem érintette, ilyenre a felperes maga sem hivatkozott. [29] Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a felperes
  5. évi keresetbenyújtását követően 2021-ben előterjesztett, a Kp.-ra alapított keresetpontosítása alaptalan volt, a 2014ben indult peres eljárásban az időközben hatályba lépett Kp. rendelkezései ugyanis nem alkalmazhatóak, figyelemmel a Kp.
  6. §
(1)bekezdésében foglaltakra. [30] A fegyelmi tárgyaláson a felperes édesanyjának kivezetése, és a zárt tárgyalás elrendelése körében a Kúria megállapította, hogy annak indokát mind a határozat, mind pedig a fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyv tartalmazza, az abban foglaltakat a felperes nem cáfolta, így a felperes „jogos védelemhez való joga” nem sérült, arra is figyelemmel, hogy a felperes kifogást azzal szemben a fegyelmi tárgyalás során nem terjesztett elő. [31] A felperesnek az elsőfokú bíróság bírái és az alperes közötti, az ügy tárgyilagos megítélését befolyásoló „összefonódása” körében a Kúria a rendelkezésre álló iratokból Kúria II.Kfv.37.735/2021/10 9 megállapította, hogy a felperes kizárási indítványait a Kúria a 2015. január 14. napján kelt Kkk.II.38.187/2014/3. számú, majd a 2016. június 22. napján kelt Kkk.III.37.458/2016/2. számú, végül a 2018. január 24. napján kelt Kkk.VI.37.085/2018/2. számú végzéseivel megtagadta, így a felperes ezen állítása alaptalan volt. [32] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A határozat elvi tartalma [33] A felsőoktatási intézményből kizáró határozat elleni kereset folytán indult perben nem vitatható a felsőoktatási intézménybe átvételhez hozzájáruló határozat törvényessége. [34] A polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény hatályban léte alatt benyújtott keresetre nem alkalmazhatók a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény rendelkezései, annak ellenére sem, hogy az az elsőfokú peres eljárás során hatályba lépett. Záró rész [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [36] A Kúria a pervesztes felperest kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére, a Pp.
  1. §-a alapján. [37] A felperes részére biztosított teljes személyes költségmentességére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetéket az állam viseli. Budapest,
  2. január
  3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.