A határozat elvi tartalma: Előkészítő ülésen bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadása. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.375/2022/11.szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- március
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta és kihirdette a következő v é g z é s t: Az emberölés bűntette miatt Terhelt1 ellen indult büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék
- november
- napján kelt 7.B.70/2022/
- számú ítéletét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja Terhelt1 vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig letartóztatásban töltött időt. A másodfokú eljárásban felmerült 19.488 (tizenkilencezer-négyszáznyolcvannyolc) forint bűnügyi költség megfizetésére a vádlottat kötelezi. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS [1] A Budapest Környéki Törvényszék a
- november
- napján kelt 7.B.70/2022/
- számú ítéletével Terhelt1 vádlottat emberölés bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt 8 év szabadságvesztés büntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani és a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt dolgokról és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyészség tudomásul vette, ellene Terhelt1 vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. [3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Bf.830/2022/5. és Bf.830/2022/8. számú átiratában a vádlott és védő fellebbezését - melynek tartalmára figyelemmel a felülbírálat a Be. 590. §
(3)bekezdés alapján korlátozott terjedelmű - nem tartotta alaposnak. [4] A Budapest Környéki Törvényszék az eljárást a perrendi szabályokat betartva folytatta le, hatályon kívül helyezésre okot adó abszolút, illetve relatív eljárási szabálysértést Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.375/2022/11-VI 2 nem vétett. Az elsőfokon eljárt bíróság a vádlott részletes, a cselekmény motívumát is feltáró, bűnösséget beismerő nyilatkozatát, valamint a tárgyaláshoz való jogáról való lemondását a Be. 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban fogadta el. A beismerő vallomása a Be. 504. §
(3)bekezdése alapján aggálytalanul elfogadható volt, így a Fővárosi Törvényszék a Be. 504. §
(6)bekezdése alapján törvényesen hozott az előkészítő ülésen a vádlottal szemben ítéletet. [5] A törvényszék a Be. 562. §
(2)bekezdése alapján az ítéletét – megalapozottan – rövidítetten indokolta. A cselekmény minősítése törvényes, az e körben tett elsőbírói elhatárolás helytálló. [6] A büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság hiánytalanul feltárta és azok figyelembe vételével - az ügyészi indítvánnyal egyező tartamban - tettarányosan határozta meg a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékét. A vádlott terhére rótt bűncselekmény büntetési tétele öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, a Btk. 80. §
(2)bekezdés szerinti irányadó középmérték 10 év szabadságvesztés. A terhelt beismerése esetén a vádiratban indítványozott és az elsőfokú bíróság által a Btk. 565. §
(2)bekezdése szerint azzal egyezően törvényesen kiszabott, az alkalmazandó középmértékhez képest enyhébb, 8 év börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés az enyhítő körülmények túlsúlyára és nagyobb nyomatékára figyelemmel tettarányos, ám mégis méltányos, a speciális és generális prevenció követelményét egyezően kielégítő szankció a konkrét bűncselekmény vonatkozásában. [7] A bűncselekmény tárgyi súlya, kiemelkedő társadalomra veszélyessége, valamint a hozzátartozó sérelmére történt elkövetés ugyanakkor a kiszabott büntetés további enyhítését nem teszi lehetővé, egy esetlegesen alkalmazott rövidebb tartamú szabadságvesztés a vádlottal szemben a Btk.
- §-ában meghatározott büntetési célok elérésére alkalmatlan. [8] A közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának meghatározása és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárás, az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezések, az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a bűnügyi költségről történő döntés törvényes. [9] Ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Budapest Környéki Törvényszék 7.B.70/2022/
- számú ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése hagyja helyben. [10] A védő az enyhítésre irányuló fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során a perrendi szabályokat megtartotta. Helyesen vette számba az enyhítő és súlyosító körülményeket, azokat azonban nem a súlyuknak megfelelően értékelte, így a kiszabott büntetés eltúlzott és nem kellő mértékben igazodik a vádlott vonatkozásában fennálló enyhítő körülményekhez. A fentiekre tekintettel indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a törvényszék 7.B.70/2022/
- számú ítéletét változtassa meg és a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát enyhítse. [11] A nyilvános ülésen a védő a fellebbezés írásbeli indokolásában foglaltakat fenntartotta, a vádlott személyi körülményeire nyilatkozott, az ügy érdemében tett előadásában megbánásának adott hangot és a büntetés enyhítésére tett indítványt. [12] A bejelentett fellebbezések nem alaposak. [13] A másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet a Be.
- §
(1)bekezdés alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. [14] A Budapest Környéki Törvényszék a
- november
- napján tartott előkészítő ülésen a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát a Be.
- §
(1)-
(3)bekezdésében írtakra is figyelemmel végzéssel elfogadta, így a Be. 580. §
(2)bekezdés
- a)és Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.375/2022/11-VI 3
- b)pontja alapján az ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt nem volt helye fellebbezésnek. [15] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védő a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pont alapján kizárólag a kiszabott büntetés neme és mértéke, tartama miatt jelentettek be fellebbezést, ezért a másodfokú bíróság a Be. 590. §
(3)bekezdés alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül, ezen túl a Be. 590. §
(5)bekezdés alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta [16] -
- a)az elsőfokú bírósági eljárást és ennek során vizsgálta azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén [17] -
- aa)a 607. §
(1)bekezdése, valamint a 608. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, vagy [18] - ab) a 609. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, [19] -
- b)a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, [20] -
- c)a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, továbbá [21] -
- d)a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést, illetve [22] - a Be. 590. §
(7)bekezdés alapján a másodfokú bíróság hivatalból döntött az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is. [23] Irányadó volt a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pont is, melynek értelmében a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, mivel a fellebbezést kizárólag az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be. [24] Az elsőfokú bíróság az előkészítő eljárást a Be. LXXVI. fejezetben foglalt eljárási szabályokat betartva folytatta le. Terhelt1 vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata elfogadására a Be. 504. §
(2)bekezdés a)-b)-c) pontban foglalt feltételek alapján került sor. Az elsőfokú bíróság Terhelt1 vádlottat a törvényi követelményeknek megfelelően figyelmeztette, e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette, a rendelkezésre álló iratok alapján Terhelt1 vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozott, a bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztották. [25] Tekintettel arra, hogy a bíróság Terhelt1 vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, a Be. 521. §
(1)bekezdés alapján a vádirati tényállás megalapozottságára és a bűnösség kérdésére nem folytathatott le bizonyítást. [26] A Be. 567. §
(1)és
(2)bekezdésben, a Be. 608. §
(1)bekezdésben és a Be. 609. §
(1)bekezdésben felsorolt eljárási szabálysértések nem róhatók fel, így az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása nem merült fel. [27] A Be. 606. §
(3)bekezdése kimondja, hogy ha az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletnek a bűnösség megállapítására, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének, vagy a bűncselekmény minősítése megváltoztatásának van helye. Tekintettel arra, hogy az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést Terhelt1 vádlott bűnösségére, a váddal egyező minősítés törvényes, az ítéletnek a Be. 606. §
(3)bekezdésére alapított megváltoztatásának sem volt helye. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.375/2022/11-VI 4 [28] Az elsőfokú bíróság határozatának írásba foglalásakor a Be. 562. §
(2)bekezdés szerinti részleges indokolás szabályait alkalmazta. Az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot elfogadta, ezért a Be. 565. §
(1)bekezdés szerint Terhelt1 vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapította. A Be. 562. §
(4)bekezdés alapján mivel a bíróság elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát és erre alapítva állapította meg a terhelt bűnösségét, az ítélet indokolása helyesen tartalmazza a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására való utalást is. [29] A Btk. 80. §
(1)bekezdés értelmében a büntetést céljának szem előtt tartásával a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. [30] A joghátrány megválasztása körében értékelendő körülményeket az elsőfokú bíróság nagyrészt hiánytalanul tárta fel. Az irányadó tényállás alapján megállapítható, hogy az elkövetési mód közelített a különös kegyetlenséghez, mely jelen ügyben a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelendő (56/
- számú kollégiumi vélemény III/
- pont). [31] Terhelt1 vádlott esetében az ítélőtábla az enyhítést célzó fellebbezést nem találta alaposnak. [1] A vádlott terhén megállapított cselekmény a büntetési tételkeret alapján - a társadalmi értékrendet is közvetítve - a legkiemelkedőbb tárgyi súlyú bűncselekmények közé tartozik. A vádlott terhén megállapított magatartás konkrét tárgyi súlya – az elkövetési módra figyelemmel - szintén kiemelkedő, a vádlott lényegében esélyt sem adott a sértettnek a túlélésre és az okozott eredményre tekintettel a cselekmény súlya is kimagasló, ugyanis az élet elleni bűncselekmény visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen következményű, amivel a vádlott pótolhatatlan veszteséget okozott. [32] A vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség vizsgálatánál kiemelendő, hogy büntetlen előéletű, azóta sem indult más büntető eljárás ellene. [33] A hatékonyabb társadalmi védekezés szempontjait előtérbe helyezve, a kellő visszatartó hatás érdekében, az ilyen jellegű cselekmények elkövetőivel szemben megfelelő szigorral történő fellépés szükséges. Mind a vádlott, mint a társadalom számára egyértelművé kell tenni, hogy az ilyen és hasonló jellegű, élet elleni támadások nem tolerálhatók. [34] Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés nem eltúlzott, az szükséges, de elegendő is a büntetési célok, a vádlott és más személyek jogkövető magatartásának eléréséhez, a társadalom védelme érdekében annak megelőzéséhez, hogy a vádlott vagy más bűncselekményt kövessen el. Ezért a szabadságvesztés tartamának a lényeges enyhítésére, mely az ítélet megváltoztatását indokolta volna, a másodfokú bíróság indokot nem látott. E körben az ítélőtábla figyelemmel volt arra, hogy ha a másodfokú bíróság a tényállást nem egészítette ki, illetve nem helyesbítette, az elsőfokú bíróság ítéletében a törvényi büntetési tételkeretek között kiszabott büntetés kisebb megváltoztatásának nincs helye [Be.
- §
(2)bekezdés]. [35] Az elsőfokú bíróság az anyagi jogi szabályok szerint határozta meg a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát, törvényesen rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásáról, a közügyektől eltiltás kiszabásáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. A törvényszék az eljárási szabályokat betartva rendelkezett a lefoglalt dolgokról és a bűnügyi költség viseléséről is. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.375/2022/11-VI 5 [36] Fenti indokokra figyelemmel az ítélőtábla a Be. 605. §
(1)bekezdés alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A határozat a helybenhagyás indokait a Be. 605. §
(4)bekezdés alapján röviden tartalmazza. [37] Terhelt1 vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítása a Btk. 92. §
(1)és
(2)bekezdésen alapul. [38] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban a vádlott kirendelt védőjének díjként felmerült 19.488 forint bűnügyi költség megfizetésére a Be. 613. §
(1)bekezdés és a Be. 574. §
(1)bekezdés alapján Terhelt1 vádlottat kötelezte. [39] A Fővárosi Ítélőtábla végzése elleni fellebbezést a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdés zárja ki. Budapest,
- március
- dr. Szalai Géza s.k. Ibolya s.k. a tanács elnöke dr. Sárecz Szabina Martina s.k. Nagyné dr. Drahos előadó bíró bíró Záradék: A Budapest Környéki Törvényszék
- november
- napján kelt 7.B.70/2022/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.375/2022/
- számú végzésével
- március
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- március
- dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: