Kfv.37348/2026/2 – Kúria

(1)bekezdésében foglalt befogadási ok valamelyikének fennállását, ezáltal a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.348/2026/

1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Az I. rendű felperes: I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) A II. rendű felperes: II. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) A III. rendű felperes: III. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) A felperesek képviselője: Onder Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe; eljáró ügyvéd: Dr. Onder Péter) Az I. rendű alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (I. rendű alperes címe) Az I. rendű alperes képviselője: Szalay és Társa Ügyvédi Iroda (I. rendű alperesi képviselő címe; eljáró ügyvéd: Dr. Szalay Tamás) A II. rendű alperes: Budapest Főváros ... Önkormányzat (II. rendű alperes címe) A II. rendű alperes képviselője: Zsilinszky Ügyvédi Iroda (II. rendű alperesi képviselő címe; eljáró ügyvéd: Dr. Zsilinszky Tibor Krisztián) A per tárgya: kisajátítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek (
2. sorszám alatt) A felülvizsgálattal támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 110.K.704.417/2024/
3. számú közbenső ítélete Kúria III.Kfv.37.348/2026/2-I 2 Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Budapest ..., belterület ... hrsz. alatt felvett, „kivett lakóház, udvar, garázs” megjelölésű, természetben a Budapest ..., ... szám alatt található, 4514 m2 alapterületű ingatlanban (a továbbiakban: perbeli ingatlan) a II. rendű felperes tulajdonát képezi a ...... hrsz. alatt felvett, a III. rendű felperes tulajdonát képezi a ...... hrsz. alatt felvett ingatlan. [2] A II. rendű alperes
4. május
5. napján kisajátítási eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő az I. rendű alperesnél a perbeli ingatlan részleges kisajátítását érintően az ... ... utca és ... út közötti szakasza közterületi kialakításához kapcsolódóan, terület- és településrendezés közérdekű céljára. A ... változási vázrajz szerint a visszamaradó ingatlan 4374 m2, míg a kialakítandó, „kivett, közterület, közút” megjelölésű, .../2 hrsz. alatt felvett ingatlan (közút céljára lejegyzendő ingatlan) alapterülete 140 m2 lenne. A kérelem alapján Budapest Főváros ... Önkormányzat Képviselő-testületének az ... kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 26/
6. (XI. 30.) számú önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: KÉSZ) előírásai szerint a perbeli ingatlant kötelező szabályozás érinti, amely alapján a szóban forgó ingatlanrész út céljára történő lejegyzése szükséges; a közérdekű cél megvalósítására kizárólag a perbeli ingatlanon kerülhet sor. [3] Az I. rendű alperes a keresettel támadott
7. november
8. napján kelt ... számú határozatával az érintett földrészletet a II. rendű alperes javára terület- és településrendezés céljára kisajátította, egyidejűleg kötelezte a kisajátításért megállapított kártalanítási összegek tulajdonosok részére történő megfizetésére. Rögzítette, hogy a II. rendű alperesnek a kisajátított ingatlanrészt a kisajátítás céljára
9. december
10. napjáig kell felhasználnia és a kisajátítási cél szerinti használatot határozatlan ideig kell biztosítania. Ezzel egyidejűleg elrendelte a perbeli ingatlan kisajátítási változási vázrajz alapján történő megosztását; előírta, hogy a perbeli ingatlan megosztását követően a .../1 hrsz. alatti, az ... vezetékjogával terhelt ingatlan az eredeti tulajdonosok tulajdonába, míg a kisajátított .../2 hrsz. alatti ingatlan az ... vezetékjogával terhelten a II. rendű alperes tulajdonába kerül. Előírta továbbá, hogy a megosztást követően kialakuló, kisajátított ingatlant a kártalanításra jogosultak a kártalanítási összeg megfizetését követő 90 napon belül kötelesek a II. rendű alperes birtokába bocsátani; a bontási munkák elvégzésére a II. rendű alperest kötelezte. [4] Egyebek mellett megállapította, hogy a II. rendű alperes a kérelmét a kisajátításról szóló
11. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.)
12. § c) pontjában, valamint a Kstv.
13. §

(1)bekezdés c) pontjában foglaltakra alapította; a Kstv. 28. §

(1)bekezdése alapján a Kstv. 2-

1. §-ában meghatározott célok és feltételek, valamint a kisajátítás Kstv.-ben foglalt egyéb feltételei fennállnak. A tárgyi ügyben kezdeményezett kisajátítási eljárás közérdeket szolgál, a kisajátítás iránti kérelem annak jogalapja tekintetében megalapozott. A KÉSZ
2. sz. melléklete (Szabályozási Terv) a perbeli ingatlan területének egy meghatározott részéből közút kialakítását írja elő, továbbá a főépítészi nyilatkozat szerint Kúria III.Kfv.37.348/2026/2-I 3 a közterület szélesítését szolgálja azon körülmény, hogy a kisajátítandó (lejegyzendő) terület alatt közművezetékek találhatóak, amelyeket közterület alatt kell elhelyezni a vonatkozó jogszabályi környezet szerint. [5] A keresettel támadott határozat tartalmazza a megállapított kártalanítási összeg kiszámításának módját, meghatározásának részleteit, valamint a kisajátított ingatlanrész birtokba adásával összefüggő szempontokat; a megelőző eljárás lefolytatása során eljárt szakértő által kiegészített és aktualizált szakértői véleménnyel összefüggésben tett észrevételeket, illetve az észrevételekkel kapcsolatban kialakított megállapításokat, következtetéseket. A jogerős közbenső ítélet [6] A felperesek keresete alapján eljárt törvényszék a közbenső ítéletével a felperesek keresetét a határozat jogalapja tekintetében elutasította. [7] A II. rendű alperes hivatkozását vizsgálva megállapította, hogy a felperesek keresetlevele visszautasításának a közigazgatási perrendtartásról szóló
3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
4. §

(1)bekezdés k) pontjára alapítottan nem volt helye; mindezeken túl megállapította, hogy az I. rendű felperesnek nincs kereshetőségi joga, vagyis közvetlen jogi érdekeltsége. [8] A II. és III. rendű felperes keresetében foglaltakat vizsgálva kiemelte, hogy a KÉSZ és az annak mellékletét képező SZT tervlap magában foglalja és tartalmazza a kötelező szabályozási vonalat, a kisajátítás céljaként rögzített, megépítésre kerülő út nyomvonalát. Mindezeken túl a főépítész nyilatkozatában foglaltak is igazolják a kisajátítás jogalapját, és az Alaptörvény XIII. cikk

(2)bekezdésében, valamint a Kstv. 1. §

(1)bekezdésében meghatározott közérdekűség fennálltát. A perbeli ingatlanra vonatkozó kötelező szabályozási elem (szabályozási vonal) első alkalommal

1. február
2. napi hatállyal került a helyi építési szabályzatba; az akkor hatályos szabályozás szerint az egyeztetési eljárást lefolytatták, az érintett önkormányzati, társadalmi és érdekképviseleti szervek véleményét beszerezték. A
3. február
4. napja előtti állapotot alapul véve a közterület szélesítését indokolta az is, hogy a szabályozással érintett telekingatlanok alatt közművezetékek találhatóak, melyet a szakvélemény is megerősített. [9] Ítéletében hivatkozott a Kúria Kfv.III.38.013/2021/
5. számú, Kfv.VI.37.736/2022/
6. számú és Kfv.II.37.082/2023/
7. számú határozataira, és utalt arra, hogy a jelen esetben több mint tíz évvel a helyi építési szabályzat módosítását követően került sor a kisajátításra, amely önmagában kétségessé teszi a felperesek magánérdek kiszolgálására vonatkozó érvelését. Hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság maga is kimondta a 42/
8. (X.5.) AB határozatában, majd ezt követően a 18/
9. (VI.15.) számú határozatában is megerősítette, hogy „(…) a közérdek értelmezésénél elfogadható, hogy bár közvetlenül a magánérdek áll előtérben, közvetetten a társadalmi problémák megoldása révén az egész közösség érdekeinek szolgálatáról van szó”. Mivel a törvényszék nem találta bizonyítottnak, hogy a kisajátítás kizárólag magánérdeket szolgálna, és a perbeli kisajátítás körében az Alaptörvény XIII. cikk

(2)bekezdésében, valamint a Kstv. 1. §

(1)bekezdésben foglalt közérdekűség fennáll, ezért a felperesek Alkotmánybíróság, valamint a Kúria eljárásának kezdeményezésére irányuló, a magánérdekre alapított indítványát elutasította. Kúria III.Kfv.37.348/2026/2-I 4 A felülvizsgálati kérelem [10] A közbenső ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a közbenső ítélet megváltoztatását és a kisajátítási kérelem elutasítását, másodlagosan a közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérték. [11] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab),
2. ad)alpontjaira és
3. b)pontjára hivatkoztak. Álláspontjuk szerint a gazdasági fejlődés, a városfejlesztés és „egyéb indokok” mentén a kisajátítási eljárások száma, ezen túlmenően is az önkormányzatok által kezdeményezett kisajátítási eljárások száma ugrásszerűen megnövekedett az elmúlt években. Utaltak a BH2023. 116. (Kfv.VII.37.907/2022/12.) és a BH2015. 239. (Kfv.III.37.115/2015/6.) szám alatt közzétett eseti döntésekre, a Kfv.VI.37.736/2022/7. számú, a Kfv.VI.37.645/2016/6. számú határozatokra. E határozatok alapján álláspontjuk szerint egyértelmű, hogy az eljáró bíróságnak kötelezettsége vizsgálni a közérdekű cél és annak megvalósítására vonatkozó szándék valódiságát, ténylegességét, melytől az eljárt bíróság eltért. [12] Hivatkoztak a 2025.02.12. napján kelt, a 2025.09.04. napján kelt, 2025.09.24. napján kelt, és 2025.12.22. napján kelt beadványaikban foglaltakra, melyek alapján a perbeli esetben a közérdekűség és a tényleges megvalósítási szándék nem igazolt, a kisajátítás magánérdeket szolgál (... hrsz.-ú ingatlan megközelítése), a hivatkozott ingatlanok egyébként megfelelő közúton megközelíthetőek. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria III.Kfv.37.348/2026/2-I 5 [16] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor kell befogadni, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy az adott jogkérdés mikénti megítélésében a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulatára való hivatkozás esetén ezért – amint arra a Kúria a 7/2023. Jogegységi határozatában (Jpe.IV.60.024/2023/10.) is rámutatott – konjunktív feltételként kell vizsgálni egyrészről azt, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, másrészről pedig azt, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek arra világítanak rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn (Kfv.VII.37.187/2023/2., Kfv.I.35.060/2025/2., Kfv.III.37.152/2025/4.). A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/2, Kfv.VII.45.129/2023/3., Kfv.I.35.092/2025/2.). [18] A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége [Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont,
2. ab)alpont] okán kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A befogadáshoz ebben az esetben az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ezen pontra hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása különösen abban az esetben indokolt, ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, valamint, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2., Kfv.I.35.194/2021/2.). [19] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint részletes indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében, annak szempontjait érintően. A befogadásra csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmet előterjesztő az eljárási szabályszegés megjelölésén kívül azt is bemutatja, hogy a szabályszegés az ügy érdemi eldöntésére is kihatással volt és annak ténybeli alapja olyan kétséget ébreszt a jogerős ítélet helytállósága tekintetében, amelyről további érdemi vizsgálat nélkül nem lehet állást foglalni (Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.V.35.285/2023/2., Kfv.V.35.008/2024/2., Kfv.V.35.129/2024/2., Kfv.VI.37.900/2024/2.). [20] A Kp. 117. §

(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben a 118. §

(1)bekezdés

1. b)pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Kúria III.Kfv.37.348/2026/2-I 6 [21] Az
2. aa)alpont szerinti befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A befogadáshoz éppen ezért nem elegendő, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást. Az is szükséges, hogy a fél arra hivatkozzon, hogy az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy, hogy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn. A perbeli esetben a felperesek azonban – a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának indokolása körében – nem jelöltek meg egyetlen olyan alsóbb fokú bírósági határozatot sem, amely arra világítana rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős közbenső ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az elsőfokon eljáró bíróság(
3. ok)kialakított(
4. ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.136/2025/2.). A felperesek nem hivatkoztak olyan körülményekre sem, amelyek az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalnának. [22] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti befogadási ok tekintetében a felperesek a felülvizsgálati kérelmükben nem adtak elő olyan tényt, körülményt, amely valószínűsítené az egyedi tényállású ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét. A felülvizsgálati bíróság továbbá nem észlelte az adott ügytípus – és a benne foglalt jogkérdés – tömeges számban történő előfordulását sem. Az a körülmény, hogy a felperesek a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel nem értenek egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná (Kfv.VII.45.058/2023/2.; Kfv.IV.37.823/2024/2.). Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az adott ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. [23] A fentiek alapján a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ab)alpontjai alapján nem indokolt. [24] A felperesek az
4. ad)alpontot ugyan megjelölték a felülvizsgálati kérelmükben, azt ugyanakkor a fenti követelménynek eleget téve nem indokolták. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján annak vizsgálatára kerül sor, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglaltak körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés során a Kúria nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát vizsgálja. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van csak lehetőség. [25] Az ugyanakkor a befogadás keretei között megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság részletesen, a vonatkozó kúriai és alkotmánybírósági gyakorlatra is hivatkozva vizsgálta és indokolta a kisajátítás Kstv. 1. §

(1)bekezdése szerinti közérdekűségének fennállását, a Kstv.

1. § c) pontja szerinti célját (terület- és településrendezés), a felperesek magánérdekre alapított érvelésének megalapozatlanságát. Kúria III.Kfv.37.348/2026/2-I 7 [26] A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati eljárás során az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bizonyítékok ismételt egybevetésére és értékelésére, a bizonyítás eredményének felülmérlegelésére – iratellenesség és kirívóan okszerűtlen mérlegelés hiányában – nincs lehetőség [ld. pl. Kfv.II.37.904/2020/2.; Kfv.I.35.316/2021/
2. Kfv.II.37.673/2021/2.; Kfv.I.37.431/2022/3.; Kfv.I.37.761/2022/2.; Kfv.II.37.760/2022/2.; Kfv.III.37.028/2022/2; Kfv.VII.37.037/2022/2.; Kfv.II.37.220/2023/2.; Kfv.V.37.686/2023/3.]. Az elsőfokú bíróság ítéletében a bizonyítékokat összevetette, azok bizonyító erejéről számot adott. Önmagában az, hogy a felperesek nem értenek egyet a bizonyítékok elsőfokú bíróság általi mérlegelésével, és a bizonyítékok újraértékelésével saját álláspontjuk elfogadását kérik, nem elegendő a felülvizsgálati kérelem Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadásához [Kfv.III.37.568/2023/2., Kfv.V.37.605/2023/2., Kfv.I.35.021/2024/2., Kfv.VII.45.118/2025/3.]. [27] Mindezek alapján a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja alapján sem indokolt. [28] A felperesek a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontjához kapcsolódóan ugyan felhívták a Kúria közérdekűség vizsgálatával kapcsolatos irányadó határozatait, ugyanakkor ezen kialakult gyakorlatot a közbenső ítélet maga is idézte és irányadónak tekintette. A jogerős közbenső ítélet nem tartalmaz a hivatkozott határozatokban foglaltaktól eltérő jogértelmezést, amely pedig a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadás alapfeltétele, hiszen a jogegység kérdését mindig egy konkrét jogértelmezéshez képest kell vizsgálni. A felperesek a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontjához kapcsolódóan valójában nem a törvényszéknek a közzétett kúriai határozatokban kifejtettektől eltérő jogértelmezését állítják, hanem a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelését kérik, mellyel összefüggésben a Kúria visszautal a [26] bekezdésben kifejtettekre. [29] A közbenső ítélet részletesen megindokolta továbbá, hogy a felperesek által hivatkozott Kfv.VII.37.907/2022/12. számú határozatban foglaltaktól ellentétben a perbeli ügyben nem áll fenn a közös tulajdoni hányad és a külön tulajdon elválasztásának esete {közbenső ítélet [90]-[91] bekezdései}. [30] Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadásának a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján sem volt helye. [31] Mindezekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [32] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt befogadási ok valamelyikének fennállását, ezáltal a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának szükségességét. Záró rész Kúria III.Kfv.37.348/2026/2-I 8 [33] A végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 112. §

(2)bekezdése, Kp.

1. § d) pontja]. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. június
2. Dr. Kovács András s.k. tanácselnök, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő