A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.38.012/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes (cím1) Az alperes: Veszprém Megyei Kormányhivatal (8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9.) Az alperes képviselője: Dr. Szenes Attila Csaba kamarai jogtanácsos A per tárgya: földforgalmi ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Veszprémi Törvényszék 11.K.700.357/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló S. H. eladó és P. Cs. vevő között B.en
- július
- napján adásvételi szerződés jött létre a B. zártkert ... helyrajzi számú ingatlan 4/6-od tulajdoni Kúria II.Kfv.38.012/2021/2 2 illetősége vonatkozásában. A kifüggesztett adásvételi szerződésre felperes elfogadó jognyilatkozatot nyújtott be. [2] Alperes az adásvételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.)
- §
(1)bekezdés
- d)pont
- da)alpontja, 30. §
(2)bekezdése, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) a
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján megállapította, hogy a felperes elfogadó nyilatkozata nem tartalmazza a Fétv. fenti rendelkezésében előírt személyi azonosítót, így 2020. december 9. napján kelt 590428/5/2020. számú határozatával a perbeli adásvételi szerződést a szerződés szerinti vevővel jóváhagyta, míg a felperessel megtagadta. Hivatkozott a Kúria Kfv.II.37.377/2018/8. számú határozatában foglaltakra. Az elsőfokú ítélet [3] Az alperes határozata ellen a felperes terjesztett elő keresetet, amelyet a Veszprémi Törvényszék a 2021. június 18-án kelt, 11.K.700.357/2021/12. számú ítéletével utasított el. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes a Kp. 117. §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [5] A felperes felülvizsgálati kérelme szerint a támadott elsőfokú ítélet sérti a hegyközségekről szóló 2021. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hegyközségi tv.) 20/A. §
(1)bekezdését, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- § a) pontját,
- §-át, valamint
- §
(1)bekezdését. Arra hivatkozott, hogy az alperes jogsértően tekintette alapvető hiányosságnak a személyi azonosító feltüntetésének elmulasztását, mivel az a földműves nyilvántartásban szerepel és annak megismeréséről maga is gondoskodhatott volna. Ez utóbbi esetén arra is hivatkozott, hogy a közigazgatási eljárás szabályainak fejlesztése, az összerendelt nyilvántartás bevezetésének köszönhetően az ügyfélre vonatkozó nyilvántartási adatok az Ákr-ben foglalt alapelvek betartásával hivatalból beszerzendők. [6] Utalt arra, hogy az alperes által felhívott Kfv.II.37.377/2018. számú kúriai döntés, az elfogadó nyilatkozatban feltüntetni elmulasztott adat eltérő jellege és az eltérő eljárási szabályok miatt nem volt alkalmazható. [7] Álláspontja szerint a törvényszék jogsértően állapította meg, miszerint az alperes határozata a jogszabályban foglaltaknak megfelel, mert az az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdésében, az Ákr. 2. §
(2)bekezdésében,
- §-ában,
- §
(1)bekezdésében, a Fétv. 34. §
(1)bekezdésében, az Fftv. 21. §
(3)bekezdésében foglaltakat sérti. [8] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja pontja alapján kérte a felülvizsgálati kérelmének Kúria általi befogadását. Kúria II.Kfv.38.012/2021/2 3 A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdés első fordulata szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [12] A Kúria a felperes által megjelölt befogadási okkal összefüggésben mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a fenti törvényi rendelkezések szerint az
- ad)alponthoz igazodó befogadási okot érintően részletes indokolást kell előterjeszteni, amelyből megállapítható, illetve vélelmezhető olyan, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, amely alapján a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, illetőleg az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés azonosítható. [13] A Kúria hangsúlyozza, hogy az
- ad)alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg, amelyet azonban a bíróság döntésével összefüggésben a felperes nem jelölt meg. [14] A felperes a felülvizsgálati kérelmében lényegében az alperes által elkövetett eljárási és anyagi jogszabálysértésekre hivatkozott, az alperesnek az ügy érdemében elfoglalt álláspontját vitatta. Érvelése szerint a törvényszék ítélete azért jogszabálysértő, mert helytelenül foglalt állást az alperes határozatának jogszerűségéről. A Kúria utal arra, hogy a jogszabályok felperes által állított helytelen értelmezése nem tekinthető a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont körébe eső eljárási szabálysértésnek, az a jogegységesítés, jogfejlesztés körébe tartozó kérdéskör lehet. [15] A Kúria megállapította, hogy a törvényszék a felperes által a kereseti kérelemben állított jogsértéseket (a felperes elővásárlási jognyilatkozatának hiányossága miatt az adásvételi szerződés vele szemben történő jóváhagyásának megtagadása) érdemben megvizsgálta, és ítéletében részletesen megindokolta, hogy a keresetében előadottakat miért nem látta igazoltnak. A Kúria e körben nem észlelte azt sem, hogy a bíróság határozata az egységes joggyakorlattal ne lenne összhangban. Kúria II.Kfv.38.012/2021/2 4 [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében a bíróság jogszabály értelmezését sérelmezte, de nem fejtette ki, hogy az általa megjelölt befogadási okkal ez miként áll összefüggésben, illetőleg a befogadási okkal összefüggésben lényegében a bíróság által elkövetett jogszabálysértésre vonatkoztatva érdemi indokolást nem terjesztett elő. [17] A Kúria egyebekben megvizsgálta a Kp. rendelkezése szerinti további – a felperes által meg nem jelölt – befogadási okokat is, amely alapján megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének szükségességét nem vetették fel, a felperes által felvetett jogkérdés különleges súlya, vagy társadalmi jelentősége szintén nem merült fel a felperes elővásárlási jognyilatkozata érvényességével összefüggő döntéshez kapcsolódóan. [18] Az ügyben nem merült fel az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége sem, illetőleg a felperes nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre, ezért ezt – a Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondatára figyelemmel – érdemben nem is kellett vizsgálnia. [19] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [21] A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró