← Magyarország

Kfv.37244/2026/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az ügy különös bonyolultságára és kiemelt társadalmi jelentőségére alapított befogadási okot nem támasztja alá az a tény, hogy az elsőfokú bíróság hármas tanácsban járt el és a keresetet – tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában – tárgyaláson bírálta el. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.244/2026/

  1. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Görömbei Zoltán egyéni ügyvéd (cím2.) Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal (cím3.) Az alperes képviselője: jogi képviselő1 kormánytisztviselő (cím3.) Az I. rendű alperesi érdekelt: I. r. alperesi érdekelt (cím4) Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Kalocsai Gábor egyéni ügyvéd (cím5) A II. rendű alperesi érdekelt: II. r. alperesi érdekelt (cím6) A per tárgya: vízjogi üzemeltetési engedélyezéssel kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Debreceni Törvényszék 103.K.701.395/2025/
  2. számú ítélete Rendelkező rész Kúria IV.Kfv.37.244/2026/4 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint beruházó
  3. december
  4. napján a helység1 helyrajzi szám1 (a továbbiakban: cím7) ingatlanon közműves ivóvíz- és szennyvízvezeték hálózat bővítése beruházását elvégezte. Ezt követően az ívóvízvezeték üzemeltetést átadta az I. rendű alperesi érdekeltnek, ugyanakkor vízjogi üzemeltetési engedély beszerzésére nem került sor. Az ívóvízvezeték
  5. január
  6. napján véglegesen átadásra került az önkormányzatok számára, azonban a vízjogi üzemeltetési engedélyt az alperes
  7. január
  8. napján adta meg 30416/1412-7/
  9. ált számú határozatában. [2] A szennyvízvezeték-hálózat vízilétesítmény tulajdonjogának az átruházása az önkormányzat részére elmaradt, vízjogi üzemeltetési engedély nem került kibocsátásra. [3] A II. rendű alperesi érdekelt a helyrajzi szám2 ingatlanra
  10. október
  11. napján ívóvíz- és szennyvízvezeték-hálózat bővítése vonatkozásában bejelentéssel élt az alperesi jogelődnél. A jogelőd hatóság
  12. november
  13. napján kelt 36500/5787-1/
  14. ált számú tájékoztatás tárgyú levelével a beruházási szándékot tudomásul vette. A műszaki átadásátvétel
  15. március
  16. napján megtörtént, valamint a magánvezeték rákötése is megvalósult a tervek szerint a cím7i vezetékre. [4] A felperes a II. rendű alperesi érdekelt beruházásával összefüggésben
  17. február
  18. napján törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő alperesnél. Az egyéb1, mint felügyeleti szerv, figyelemmel arra, hogy a vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedély nélküli vízilétesítmények megépültek, a helyzet hivatalbóli rendezésének érdekében a VGSZF/1969-5/2025-EM iktatószámú egyedi utasítással kötelezte az alperest, hogy a cím7i szennyvíz-elvezetéssel, illetve az ahhoz kapcsolódó helység1 helyrajzi szám2 ingatlan közműves ívóvíz- és szennyvízvezeték hálózat bővítése ügyében egyrészt tisztázza a 36500/2651-8/
  19. ált. számú vízjogi létesítési engedélyében szereplő szennyvíz-elvezető csatorna vonatkozásában az üzemeltető személyét, majd ez alapján indítson hivatalból eljárást az üzemeltetéshez szükséges vízjogi engedély kiadása érdekében, továbbá tisztázza az üzemeltető személyét a 36500/5787-3/
  20. ált. számú bejelentés tárgyát képező helység1 helyrajzi szám2 ingatlanon megvalósult vízellátó és szennyvíz-elvezető létesítmények tekintetében, illetve hivatalból folytasson le eljárást az üzemeltetéshez szükséges vízjogi engedély kiadása érdekében. [5] Az alperes vízvédelmi hatósági jogkörben eljárva
  21. május
  22. napján a vízjogi rendezés céljából hivatalból eljárást indított a vízgazdálkodásról szóló
  23. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 28/A. §

(1)bekezdése és az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  2. §
(1)bekezdés c) pontja alapján mindkét szennyvízvezeték-hálózat bővítése tekintetében. A
  1. július
  2. napján meghozott 30416/1307-31/2024.ált. ügyszámú határozatával kötelezte az I. rendű alperesi érdekeltet a Kúria IV.Kfv.37.244/2026/4 3 cím7 helyrajzi szám1 területen a közműves szennyvízvezeték-hálózat bővítése vonatkozásában vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásra irányuló terv-és adatszolgáltatás (vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem), továbbá a helység1 helyrajzi szám2 területen a közműves szennyvízvezeték-hálózat bővítés vonatkozásában a vízjogi üzemeltetési engedély eljárásra irányuló terv-és adatszolgáltatás (vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem) benyújtására. [6] Mindkét beruházás vonatkozásában azt állapította meg az alperes, hogy a beruházások megvalósultak, a tulajdonjog átruházása az önkormányzat részére elmaradt, vízjogi üzemeltetési engedély hiányában az I. rendű alperesi érdekelt, mint szolgáltató és kötelezett üzemeltetéssel kapcsolatos tevékenységet nem végezhet egyik beruházás tekintetében sem. A kereset és az alperes védekezése [7] A felperes keresetet terjesztett elő, amelyben az alperes 30416/1307-31/
  3. ált. ügyszámú határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze a II. rendű alperesi érdekeltet az általa megvalósított beruházás vonatkozásában a létesítési engedély tervdokumentációjához szükséges iratok benyújtására. Álláspontja szerint amennyiben erre nem kerül sor, a beruházást fel kell számolni. [8] Előadta, hogy az ügyben, mint engedélyes kivitelező vett részt. Véleménye szerint az általa elkészített cím7i beruházáshoz a II. rendű alperesi érdekelt jogellenesen csatlakozott, amely jogellenes tevékenység orvoslására nem szabályszerűen került sor. Kifogásolta továbbá, hogy ezen beruházásra lefolytatott hatósági eljárásban nem minősült ügyfélnek. [9] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. [10] Az alperesi érdekeltek is a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítélete [11] A törvényszék jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. [12] Megállapította, hogy az alperes hivatalból indult eljárását közvetlenül megelőzően a felperes és a II. rendű alperesi érdekelt a két ingatlant érintő tervezett közműves ivóvíz- és szennyvízvezeték hálózatok bővítése vonatkozásában vízjogi engedély iránti kérelmet terjesztettek elő, melyeket a jogelőd hatóság elbírált. A beruházások megvalósultak, a műszaki átadás-átvételi eljárások megtörténtek. Az ivóvíz hálózatra mindkét ingatlant érintően vízjogi üzemeltetési engedély került kiadásra. A szennyvízvezeték hálózat bővítése során a cím7i víziközmű üzembehelyezése megtörtént, azonban a tulajdonjog átruházás elmaradt, ennek ellenére az I. rendű alperesi érdekelt, mint szolgáltató vízjogi üzemeltetési engedély hiányában üzemeltetési tevékenységet végez. A helység1, 01877/79 hrsz.-ú ingatlanon tervezett közműves szennyvízvezeték hálózat bővítése során a cím7 és cím8 kereszteződésénél lévő szennyvízhálózatra rákötöttek, amely hálózat a kérelem benyújtásakor üzemelő állapotban volt. A szennyvízhálózatra vízjogi üzemeltetési engedély kiadására nem került sor. Kúria IV.Kfv.37.244/2026/4 4 [13] A törvényszék kiemelte, hogy a felek a perben az egyéb1 VGSZF/1969-5/2025-EM. iktatószámú utasításában foglaltakat nem vitatták, ezáltal az abban foglalt ténymegállapítások és rendelkezések nem képezhették a per tárgyát, ugyanakkor alperesnek a hivatalból megindított eljárása során az abban foglaltak szerint kellett eljárnia. A bíróság jogszerűségi vizsgálata továbbá nem terjedhetett ki az alperes jogelőd hatósága vagy a II. rendű alperesi érdekelt tevékenységére. [14] A fentiek mellett a bíróság azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben a II. rendű alperesi érdekelt által épített ivóvízvezetékre és szennyvízvezetékre a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást lefolytatták volna, abban az esetben sem kellett volna felperes hozzájárulását beszerezni, mivel a felperes abban az eljárásban nem tekinthető ügyfélnek. Semmisségi ok a per tárgyát képező határozat vonatkozásában sem azonosítható, a felperes a hatósági eljárásba ügyfélként bevonásra került. [15] Ha felperest mégis ügyfélként lehetett volna figyelembe venni, mint a rácsatlakozással érintett szennyvízvezeték tulajdonosát, úgy a felperes hozzájáruló nyilatkozatának a beszerzésére ez esetben sem lett volna szükség a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/
  4. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1/B. §
(4)bekezdés
  1. a)-
  2. f)pontja alapján. Mindezen okok miatt a felperesnek a peres eljárás során hivatkozott szennyvízvezetékhez kapcsolódó tulajdonosi jogainak esetleges sérelme sem eredményezhette az alperesi határozat jogellenességét, illetve semmisségét. [16] Az ítélet szerint az alperes a megelőző eljárás során helyesen állapította meg a fennálló tényeket. A II. rendű alperesi érdekelt, mint beruházó a víziközmű létrehozására irányuló beruházást az ellátásért felelős I. rendű alperesi érdekelt előzetes jóváhagyásával valósította meg. A felek a perben nem vitatták azt sem, hogy a beruházással létrejött közcélú vízilétesítmény tulajdonjogának átruházása érdekében szerződés megkötésére még nem került sor. [17] A Rendelet 18. §
(1)és
(2)bekezdése több alternatív lehetőséget biztosít a vízjogi létesítési engedély nélkül megépült vízilétesítmények helyzetének rendezésére, amelyek között szerepel a meghatározott módon megvalósított fennmaradás, üzemeltetés, vízhasználat meghatározott módon való gyakorlása, meglévő vízilétesítménynek az előírásoknak megfelelő módon történő üzemeltetése. Ezért az alperes jogszerűen döntött, amikor a lehetséges üzemeltetőt kötelezte határozatában üzemeltetési engedély benyújtására, mivel vízhasználónak (üzemeltetőnek) a víziközmű szolgáltatásról szóló
  1. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) előírásai alapján kizárólag víziközmű-szolgáltató minősülhet. [18] A megelőző eljárás során alperes feladata a Vgtv., Vksztv. illetve a Rendelet irányadó rendelkezései, továbbá az egyéb1 utasítása alapján az volt, hogy tisztázza a szennyvízelvezető létesítmény célját, az üzemeltető személyét, továbbá, hogy a vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedély nélküli vízilétesítmény jogi rendezésének érdekében szükséges és megfelelő dokumentációt beszerezze. Ezen eljárás ellenben nem irányulhatott a jogelőd hatóság által lefolytatott II. rendű alperesi érdekelt által a kivitelezésre vonatkozó bejelentés hatósági tudomásulvételével kapcsolatos – egyébként nem a jogszabályoknak megfelelő – eljárás oly módon történő jogi reparációjára, hogy az alperes a II. rendű alperesi érdekeltet kötelezi utólag létesítési engedélyezési eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtására. [19] Tény, hogy az egyéb1 a jogelőd hatóság által lefolytatott hatósági eljárás jogszerűtlenségét állapította meg, azonban a felügyeleti intézkedés a II. rendű alperesi érdekelt tevékenységét érintően marasztalást nem állapított meg. Így az alperes a Rendelet
  2. §-a alapján csak és kizárólag a megvalósult beruházás alapján azt vizsgálhatta, hogy az üzemeltetésnek a jogszabályi feltételei fennállhatnak-e, megteremthetők-e. A bíróság megállapítása szerint a felperes jogának, vagy jogos érdekében közvetlen sérelme a per Kúria IV.Kfv.37.244/2026/4 5 tárgyát képező alperesi határozat vonatkozásában nem állapítható meg. Az alperes helytállóan állapította meg azt, hogy eljárásának egyedüli célja a megépült és műszakilag átadott vízilétesítmény vízjogi rendezése, melynek vonatkozásában a szükséges dokumentáció benyújtására egyedül már csak az I. rendű alperesi érdekelt volt kötelezhető, figyelemmel a II. rendű alperesi érdekelt azon nyilatkozatára is, hogy vízilétesítmény közcélú adományozása érdekében az érintettek közötti egyeztetés már megindult. [20] A felperes nem jelölte meg, hogy véleménye szerint az Ákr.
  3. §
(1)bekezdésében meghatározott mely semmisségi ok állna fenn. Ettől függetlenül a bíróság hivatalból sem tudott olyan semmisségi okot azonosítani, amely az alperesi döntés megsemmisítését eredményezte volna. A felperes esetleges egyéb elszámolási vitájának az eldöntése nem tartozik a közigazgatási bíróság hatáskörébe. A felülvizsgálati kérelem [21] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, az alperes határozatainak megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [22] A felperes felülvizsgálati kérelme befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának aa),
  2. ab)és
  3. ad)alpontjai alapján kérte. [23] Az
  4. aa)alpontos befogadás körében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság döntése jogszabálysértő és a felülvizsgálatot a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége indokolja, mivel a perbeli üggyel hasonló tényállásban a Kúria döntést még nem hozott arról, hogy a rendkívüli jogorvoslati eljárások előzményi eljárásnak minősülnek-e. [24] Az
  5. ab)alpontos befogadással összefüggésben kifejtette, hogy az ügy elvi tartalmának a felvetett és vizsgált jogkérdés különleges súlya is indokolja a felülvizsgálatot. Álláspontja szerint „amennyiben a hatósági eljárás tárgya a jogellenes állapot megszüntetése, úgy az eljárásban valamennyi ismert jogellenes állapot megszüntetése iránt intézkedni szükséges”. Továbbá „megelőző eljárás alatt az ügy előzményéül közvetlenül szolgáló valamennyi rendes illetőleg rendkívüli jogorvoslati eljárást is érteni kell”. Az, hogy az ügy különösen bonyolult és kiemelt jelentőségű önmagában alátámasztja az a tény, hogy az elsőfokú bíróság hármas tanácsban tárgyalta az ügyet és arra irányuló kérelem hiányában tárgyalást tűzött az ügyben. [25] Az
  6. ad)alpont szerint szerinti befogadást a felperes elkülönülten nem indokolta. Az ítélet jogszabálysértő volta alcím alatt hivatkozott arra, hogy a törvényszék nem észlelte, hogy a jogellenes állapot vizsgálata a kereseti kérelem elengedhetetlen része, annak mellőzése a kérelem érdemi elbírálásának hiányát eredményezi. Az elsőfokú bíróság az ügyet tévesen úgy kezelte, hogy a felügyeleti szerv utasítása kérelemhez kötöttséget eredményez és az alperes az utasítás keretein túlmenően nem tehet intézkedéseket. Arra figyelemmel mellőzte a felperes tényleges kérelmének az érdemi elbírálást, hogy a felperes által kezdeményezett felügyeleti eljárást, illetőleg az annak alapjául szolgáló alapeljárást nem tekintette megelőző eljárásnak. A felperes álláspontja szerint a Kp. 4. §
(7)bekezdés
  1. pontja alapján az ott elkövetett szabálytalanságok vizsgálatára a bíróságnak kiterjed a hatásköre, mert az nem tesz különbséget abban, hogy a megelőző eljárás rendes vagy rendkívüli jogorvoslati eljárás volt. Kúria IV.Kfv.37.244/2026/4 6 A megelőző eljárásban elkövetett jogsértések vizsgálata nem a jelen eljárás tárgyának kiterjesztése, hanem a jogvita tárgyát képező közigazgatási döntés jogszerűségének elengedhetetlen előkérdése. [26] Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság a felperes ügyféli minőségével kapcsolatosan általa felhozott jogszabályi rendelkezéseket is tévesen értelmezte. A felperes jogsérelme az Ákr.
  2. §
(1)bekezdése alapján megállapítható, mivel a vitatott rákötés a tulajdonában álló vezetékszakasz tényleges igénybevételében megnyilvánuló, közvetlen és folyamatos jogkorlátozást eredményez. A törvényszék annak ellenére, hogy a Rendelet 1/A. §
(1)bekezdésének első mondata kifejezetten visszautal az Ákr. 10. §
(1)bekezdésére, azt a döntése meghozatalakor mégis figyelmen kívül hagyta. Ezzel összefüggésben utalt a Kúria gyakorlatára, mely szerint az ügyféli minőség nem a hatósági minősítéstől függ, hanem attól, hogy az adott személy jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti (Kfv.IV.37.305/2018/5.). Az érintett személy eljárásból való kizárása az érdemi jogvédelem sérelmét eredményezi (Kfv.IV.35.451/2020/6.). Az elsőfokú bíróság ennek ellenére arra a következtetésre jutott, hogy a felperest a II. rendű alperesi érdekelt beruházásával összefüggő eljárásokban ügyféli jogosultság nem illeti meg, amely álláspont a jogszabályi rendelkezésekkel és a Kúria következetes gyakorlatával ellentétes. [27] A felperes kiemelte, hogy a felülvizsgálati kérelem nem a tényállás újraértékelésére irányul, hanem annak eldöntésére, hogy a hatóság és a bíróság mellőzheti-e a jogellenesen kialakult állapot teljes körű vizsgálatát és az érintett ügyfél eljárásba történő bevonását. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [29] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [30] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [31] A befogadásról döntő bíróság azt vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.IV.37.483/2023/2.). Kúria IV.Kfv.37.244/2026/4 7 [32] A Kúria elöljáróban kiemeli, hogy a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontja alá tartozó befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére, melynek minden alpont [aa)-ad)] tekintetében érvényesülnie kell. Ezen felül a félnek elő kell adnia, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadását a hivatkozott alpont tekintetében milyen okból tartja szükségesnek. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja. (Kfv.IV.37.643/2023/2.) [33] A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. (Jpe.IV.60.024/2023/10.) [34] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperes maga sem állította, hogy az alsóbb szintű bíróságoknak a Kp. 4. §
(7)bekezdés
  1. pontja szerinti „megelőző eljárás” fogalmával kapcsolatos gyakorlata széttartó lenne, e befogadási okhoz kapcsolódóan felvetett jogértelmezési aggályok (a rendkívüli jogorvoslati eljárás minősítése az adott tényállás mellett) nem vetnek fel jogegységesítési kérdést. [35] A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A Kúria gyakorlatában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye a joggyakorlat továbbfejlesztése címén, ha a felmerült jogkérdésben még nem alakult ki bírói joggyakorlat. A Kúria jogegységesítésben megnyilvánuló alkotmányos feladata a meglévő gyakorlat egységesítését jelenti, a Kúria alkotmányos szerepével ütközne, ha azért fogadná be a felülvizsgálati kérelmet, mert megelőző értelmezést kíván adni {Kfv. IV. 37.484/2023/
  2. [22] bekezdés, Kfv.IV.37.054/2024/
  3. [21] bekezdés}. [36] A felperes a joggyakorlat továbbfejlesztése iránti igényét éppen azzal indokolta, hogy a hasonló tényállású ügyben a Kúria még nem hozott döntést, ezért a Kp.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján a felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem kerülhet sor. [37] A felülvizsgálati eljárás lefolytatását a felperes a megjelölt jogkérdés(
  3. ek)különleges súlyára, társadalmi jelentőségére alapítottan is kérte. [38] A Kúria – a felperes érvelésével szemben – kiemeli, hogy az ügy különös bonyolultságát és kiemelt jelentőségét önmagában nem támasztja alá az a tény, hogy az elsőfokú bíróság hármas tanácsban tárgyalta az ügyet és arra irányuló kérelem ellenére tárgyalást tűzött az ügyben. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában (Kfv.VII.37.666/2023/2.; Kfv.VII.37.717/2023/2.). [39] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontjával összefüggésben azt állapította meg, hogy olyan jogviták tömeges előfordulásáról a Kúriának nincs tudomása, amelyekben a perbelihez hasonló beruházások kapcsán merült volna fel a felügyeleti eljárást megelőzően elkövetett egyes jogsértések orvoslása iránti igényérvényesítés a hivatalból lefolytatott eljárásban hozott hatósági döntés elleni közigazgatási perben. Kúria IV.Kfv.37.244/2026/4 8 [40] A felülvizsgálati eljárásban a Kúriának nem bármely, a felek által feltett jogkérdés megválaszolása a feladata, hanem a felülvizsgálni kért jogerős határozattal érintett körben a jogegység biztosítása (Kfv.VII.37.557/2024/2.). Amennyiben a fél nem igazolja, hogy az egyedi ügyében felmerült probléma milyen okból és mennyiben érinti a társadalom széles körét, és nem támasztja alá, hogy a jogkérdés a saját ügyén túlmutat, továbbá arra sem hivatkozik, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, akkor egy általánosság szintjén megfogalmazott állítás nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti befogadását (Kfv.V.35.068/2022/2., Kfv.V.35.309/2022/2.) Ahogyan nem értékelhető befogadásra alapot adó körülményként az sem, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglalt jogértelmezéssel nem ért egyet (Kfv.VII.45.058/2023/2.). [41] A felperes az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre hivatkozva is kérte felülvizsgálati kérelme befogadását. [42] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadási ok esetében a Kp. 117. §
(4)bekezdése részletes indokolási kötelezettséget támaszt. Erre figyelemmel, ha a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia, az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át (Kfv.VII.45.067/2023/2.). [43] Az
  1. ad)alponttal összefüggésben a kérelem előterjesztőjét a befogadás indokainak előadására vonatkozóan olyan kötelezettség terheli, amely nem teljesíthető a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaival, illetve az ott állított jogszabálysértéssel, ugyanis ez utóbbinak a kérelmet előterjesztő befogadási okkal összefüggésben előterjesztett előadásából is ki kell derülnie. Továbbá az is szükséges, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél az eljárási jog sérelme mellett annak az ügy érdemére való kihatását is bemutassa. [44] A felperes a felülvizsgálati kérelmét az
  2. ad)alpontos befogadás körében a fentieknek megfelelő módon nem indokolta meg. A jogszabályi rendelkezések idézése önmagában nem meríti ki az eljárási szabályszegésre vonatkozóan fennálló törvényi követelményt. Ennek hiányában ezen befogadási ok fennállása sem volt vizsgálható. Mindössze megjegyzi a Kúria, hogy a jogerős ítélet indokolása [62]-[63] bekezdéseiből részletesen kiolvasható, hogy az elsőfokú bíróság a felperesnek a megelőző eljárásban elkövetett jogsértésekhez és felperes ügyféli jogállásához köthető kereseti érveiről is állást foglalt érdemben. [45] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei a felperes által megjelölt okból nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [46] Az ügy különös bonyolultságára és kiemelt társadalmi jelentőségére alapított befogadási okot nem támasztja alá az a tény, hogy az elsőfokú bíróság hármas tanácsban járt el és a keresetet – tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában – tárgyaláson bírálta el. Záró rész Kúria IV.Kfv.37.244/2026/4 9 [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [48] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [49] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2026. április 28. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.