A határozat elvi tartalma: A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.053/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kalas Tibor bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró Az I. rendű felperes: I.r. felperes A II. rendű felperes: II.r. felperes (mindketten: cím1, tartózkodási hely: cím2) A felperes képviselője: Dr. Bodnár Klára egyéni ügyvéd (cím3) Az alperes: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (cím4 Kúria IV.Kfv.37.053/2024/2 Az alperes képviselője: 2 dr. Martsa Balázs Tamás kamarai jogtanácsos A per tárgya: építési ügyben hozott GY/ETDR-1/2360-2/
- számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (
- sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Győri Törvényszék 10.K.700.845/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek helység1 helyrajzi szám1ú ingatlanon
- tavaszán szerszámtárolót létesítettek. Az alperes
- március
- napján építésfelügyeleti ellenőrzés keretében helyszíni szemlét tartott a fenti ingatlanon, majd
- május
- napján kelt GY/ETDR1/2360-2/
- számú határozatával a felpereseket egyetemlegesen kötelezte a szabálytalanul – építési helyen kívül – létesített szerszámtároló épület bontására. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperesek keresetükben az alperes határozata hatályon kívül helyezését kérték és perköltséget igényeltek. Kifejtették, hogy szerszámtároló építéséhez nem kellett hatósági engedély, de településképi bejelentést tettek a helyi önkormányzatnál. A faház álláspontjuk szerint nem épület, hanem kerti építmény, annak megépíttetése és elhelyezése a jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, annak lebontása törvénysértő. Az I. rendű felperes a
- október
- napján tartott első bírósági tárgyaláson előadta, hogy építési tevékenységet nem végeztek, hiszen ahhoz műszaki és kivitelezési terv szükséges. Vitatták az alperes építési engedély nélküli tevékenységekkel kapcsolatos hatáskörét. [3] Az alperes védiratában a kereseti kérelem elutasítását kérte, és perköltséget igényelt. [4] Kiemelte, hogy a megelőző eljárásban nem volt vitatott, hogy a faház megépítése nem minősült építési engedély köteles tevékenységnek. Döntése azon alapult, hogy a felperesek által végzett építési tevékenység szakszerűtlen volt. Kifejtette, hogy a faház épület, nem műtárgy, erre figyelemmel pedig sem kerti építménynek, sem pedig melléképítménynek nem minősül. Azt helység1 Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló többször módosított 24/
- (XII.12.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaitól eltérő módon, szakszerűtlenül építették meg. [5] A
- október
- napján tartott első bírósági tárgyaláson előadta, hogy hatásköre nem attól függ, hogy engedélyköteles, bejelentésköteles-e az építési tevékenység, határozata indokolása a hatáskörre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket tartalmazta, így a Kúria IV.Kfv.37.053/2024/2 3 felpereseknek a keresetindítási határidőn belül lehetőségük volt a hatáskörrel kapcsolatos jogsértésre vonatkozó érvelésüket előterjeszteni, ezt azonban nem tették meg. Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős határozat [6] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. [7] A jogerős ítélet megállapította, hogy a szerszámtároló épület, az pedig előkertben és oldalkertben nem állhat. [8] A felperesek az alperes hatáskörét ugyan keresetlevelükben nem vitatták, azonban a határozat esetleges semmisségét az elsőfokú bíróság hivatalból vizsgálva megállapította, hogy az alperes építés-felügyeleti hatósági hatáskörben járt el, ez a hatáskört a jogalkotó nem a képviselő-testületre, hanem az alperesre telepítette. Vagyis az alperes a hatáskörében járt el és hozta meg határozatát. A felülvizsgálati kérelem [9] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérték. [10] Álláspontjuk szerint az ügy nem tartozik az alperes hatáskörébe, így határozata az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdés a) pontjába ütközik, ezért azt meg kell semmisíteni. Kifejtették, hogy az elsőfokú bíróságnak a hatáskör hiányát hivatalból kellett volna vizsgálnia, és erre az I. rendű felperes is hivatkozott az első tárgyaláson. Állították továbbá az Ákr.
- §-ának és az Étv. 6/A. § megsértését is, vitatták továbbá a jogerős ítélet azon megállapítását, hogy a szerszámtároló épület, és hogy az szabálytalan helyen lenne elhelyezve. Álláspontjuk szerint a szerszámtároló nem alkalmas emberi tartózkodásra, az melléképítmény, amelyet a HÉSZ
- §
(4)bekezdése alapján oldalhatárra kell elhelyezni. A felülvizsgálati kérelem befogadását – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának megjelölése nélkül – a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozva kérték. Felülvizsgálati kérelmében a végrehajtás felfüggesztését – helyesen: azonnali jogvédelem keretében halasztó hatály elrendelését – is kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálta és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által Kúria IV.Kfv.37.053/2024/2 4 megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára {Kfv.VII.38.147/2021/2.}. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése azonban nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság a felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [15] A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. {Kfv.VII.37.196/2023/2., Kfv.37.562/2023/2.} [16] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozva kérte. Ez a befogadási ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok jogalkalmazása felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti: a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. {Kfv.IV.37.584/2022/2.} [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [18] A perbeli esetben a felperes nem fejtette ki, hogy a felülvizsgálati kérelme befogadását a fenti szempont miért és miként tenné indokolttá. Nem mutatta be, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a támadott jogerős ítélet ellentétes jogértelmezése miatt fenyegetne a jogegység megbomlásának veszélye. Nem hivatkozott e körben a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő jogi problémára sem. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletet jogszabálysértőnek tartja, az abban foglaltakkal nem ért egyet. [19] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a perbeli esetben nincs olyan, a felperes által megjelölt, az ügy érdemére kiható jogszabálysértéssel összefüggésben felmerült elvi jelentőségű jogkérdés, amely a joggyakorlat egységének biztosítása miatt a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alapján indokolná, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A Kúria IV.Kfv.37.053/2024/2 5 befogadás megtagadására figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben foglalt azonnali jogvédelem iránti kérelemről nem kellett dönteni. A döntés elvi tartalma [20] A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [22] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes volt, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [23] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2024. február 13. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő