← Magyarország

Kfv.35464/2021/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amíg az eladó tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartja, addig a tulajdonjog nem száll át, és a tulajdonjog fenntartással történt ingatlaneladásról megkötött adásvételi szerződés az ingatlan tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem alkalmas okirat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.464/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Garabits Márton ügyvéd cím2 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3 Az alperes képviselője: Dr. Tamás Dorottya kamarai jogtanácsos A per tárgya: vizsgálata illetékügyben hozott 4329313282 számú határozat jogszerűségének A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék
  2. június
  3. napján kelt 106.K.701.612/2021/
  4. számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.35.464/2021/9-1 2 A Kúria a Fővárosi Törvényszék
  5. június
  6. napján kelt 106.K.701.612/2021/
  7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét 15.000 (azaz tizenötezer) forintban, az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét 60.000 (azaz hatvanezer) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes vevőként
  8. június
  9. napján adásvételi szerződést kötött és tulajdonjogot szerzett a ... helyrajzi számon nyilvántartott társasházi ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára, a .... helyrajzi számú „tároló” megjelölésű ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára, valamint a ..... helyrajzi számú „garázs” megjelölésű ingatlan 30/360 tulajdoni hányadára. Nyilatkozott arról, hogy az illetékekről szóló
  10. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  11. §

(2)bekezdése szerinti illetékkedvezmény alkalmazását kéri arra tekintettel, hogy a lakásvásárlást követően egy éven belül másik lakástulajdonát értékesíteni fogja. [2] Az elsőfokú hatóság a
  1. június
  2. napján kelt 5548529984 ügyiratszámú fizetési meghagyásával a felperes tulajdonszerzése után, a terhére 6.953.000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték, ezen belül 95.234 Ft pótilleték fizetési kötelezettséget állapított meg. [3] Indokolása szerint az illeték alapjaként az Itv.
  3. §
(1)bekezdésében szabályozott, a megvásárolt és az eladott lakástulajdonok forgalmi értékének különbözete azért nem volt meghatározható, mert a felperes részéről értékesítettként megjelölt: Budapest, 11228/7 helyrajzi számú ingatlan tulajdonváltozása a tulajdoni lapján nem került átvezetésre. Ezen ingatlannak felperes az illetékkiszabás időpontjában is 1/1 arányú tulajdonosa volt. [4] A felperes a fellebbezésében az Itv. 26. §
(1)bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazását kérte, előadva, hogy az 1 éves határidőn belül lakástulajdonának eladását a
  1. február
  2. napján kelt érvényes és hatályos adásvételi szerződéssel igazolta. [5] Az alperes
  3. augusztus
  4. napján kelt 4329313282 iktatószámú határozatával az elsőfokú hatóság döntését az Itv.
  5. §
(3)bekezdésére, a 21. §
(2)bekezdésére, a 21. §
(5)
(6)bekezdéseire, valamint a 26. §
(1)bekezdés y) pontjára alapítottan helybenhagyta. Indokolása szerint a tulajdonjog fenntartással történt adásvétel esetén nem történt tulajdonszerzés. A kereset és a védirat [6] A felperes keresetében az alperes határozatának elsődlegesen a megváltoztatását és visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettségének 298.996 Ft-ban való Kúria VI.Kfv.35.464/2021/9-1 3 meghatározását, másodlagosan az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az Itv. 26. §
(1)bekezdés y) pontja alapján illetékmentesség illeti meg, ingatlana értékesítését az Itv. 21. §
(5)bekezdésében meghatározottak szerint igazolta. A
  1. február 19-én kelt adásvételi szerződése érvényes, és rendelkezik az ingatlannyilvántartásról szóló
  2. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
  3. §-ban meghatározott tartalmi elemekkel ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson. [7] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte a határozatában rögzített indokok alapján. Kiemelte, a felek a
  4. február
  5. napján kelt szerződésben csupán arról rendelkeztek, hogy az eladó a tulajdonjogát a teljes vételár kifizetéséig fenntartja, így megállapítható, hogy az adásvételi szerződés nem tartalmazta az Inytv.
  6. §
(1)bekezdés f) pontjában rögzített tartalmi kelléket, nevezetesen felperesnek a bejegyzést engedő feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatát. Az elsőfokú bíróság ítélete [8] A Fővárosi Törvényszék az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. [9] Indokolása szerint a felek által nem vitatottan a vétel időpontjához képest az eladás időpontja 1 éven belüli időpontra esett, így helytelenül járt el az alperes akkor, amikor az adásvételi szerződés 1 éven belüli megkötésének időpontján túl, további követelményként az eladott ingatlan tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését határozta meg az Itv. 21. §
(2)bekezdése, illetőleg az Itv. 26. §
(1)bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség/kedvezmény alkalmazásához. [10] Hivatkozott a Kúria Kfv.I.35.056/2019/
  1. számú ítéletére és megállapította, hogy az illetékfizetési kedvezmény/mentesség megállapíthatósága szempontjából - az Itv.
  2. §
(2)bekezdése, illetőleg 26. §
(1)bekezdés y) pontja alkalmazása esetében is - az 1 éven belüli eladás tekintetében az adásvételi szerződés megkötésének időpontja az irányadó. Utalt a Kúria Kfv.III.35.781/2015/
  1. számú ítéletében foglaltakra is, hogy illetékjogi szempontból irányadó időpont csak a tulajdonjog átszállást eredményező szerződés megkötésének vagy hatályba lépésének napja. A bejegyzési engedély benyújtásának elmaradása az adásvételi szerződés hatályát nem érinti. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [12] Álláspontja szerint az Itv. szabályai értelmében a cserét pótló vételi kedvezmény vagy mentesség igazolására nem egyszerűen csak az adásvételi szerződés, hanem a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés bemutatása esetén van lehetőség. Az Itv. e kedvezmény alkalmazásához a lakástulajdona vásárlását követő egy éven belüli lakásértékesítést követel meg, azt, hogy a vagyonszerző fél eladja egy éven belül a másik Kúria VI.Kfv.35.464/2021/9-1 4 lakástulajdonát. Polgári jogi értelemben erre akkor kerül sor, ha a vagyonszerző tulajdonából kikerül a korábbi lakástulajdona. A felperes által becsatolt,
  2. február 13-án kelt adásvételi szerződés
  3. február 19-én benyújtásra került az ingatlanügyi hatósághoz, annak alapján azonban a tulajdonjogi bejegyzés nem történt meg. A szerződés alapján a tulajdonjog fenntartással történt eladásának ténye került feljegyzésre a tárgyi ingatlan tulajdoni lapjára. Az Itv.
  4. §
(2)és
(5)bekezdései azonban a lakástulajdon eladását kívánják meg, ami a tulajdonjog átruházását jelent. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott kúriai döntések tényállásai eltérnek a jelen ügy tényállásától. [13] Mindezek alapján az alperes szerint az első- és másodfokú adóhatóság helytállóan állapította meg, hogy felperest a kért illetékkedvezmény, illetve mentesség nem illeti meg. A tulajdonosváltozáshoz szükséges lett volna a vevő tulajdonjogának bejegyzésére irányuló eladói nyilatkozatra, amivel megindul a tulajdonosváltozásra vezető ingatlan-nyilvántartási eljárás. Márpedig ennek az időpontja számít a feltételes illetékkedvezmény véglegessé válásánál. A felperes a beszámítani kért adásvételi szerződéssel tehát lakása eladását nem tudta jogszerűen igazolni. [14] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában fenntartását kérte, hivatkozással az Itv. 26. §
(1)bekezdés y) pontjára. Érvelése szerint a szabályozás különbséget tesz a polgári törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai és az ingatlan-nyilvántartási szabályoknak a bejegyzésre alkalmas okirat alakiságára vonatkozó előírásai között. A bejegyzésre alkalmas okirat kötelező elemei hiányában a jogosultnak kötelmi jogi követelése lehet. A vételár kifizetéséhez és nem a tulajdonjog átszállásához köti a jogalkotó az illetékkedvezményt. Az Itv.
  2. §
(3)bekezdés a) pontjából, valamint a 21. §
(5)bekezdéséből egyaránt ez a következtetés vonható le. A felperes szerint a jogalkotó szándéka az Itv. 21. §
(5)bekezdése vonatkozásában az, hogy az adózó az illetékmentességre való jogosultságát érvényes és hatályos adásvételi szerződéssel igazolja, függetlenül a tulajdonjog átszállásától. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem alapos. [16] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálja felül. [17] Az Itv. 21.
(2)bekezdésében foglaltak szerint magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja
  1. a)lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok
  2. b)lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon Kúria VI.Kfv.35.464/2021/9-1 5 – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. [18] Megállapítható tehát, hogy a
  3. b)pont szerinti esetkörben a vásárlást követő egy éven belüli eladás a kedvezmény alkalmazásának feltétele. [19] Az Itv. 21. §
(5)bekezdése értelmében a
(2)bekezdésben említett adásvételnél a vagyonszerző a másik lakástulajdon eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon igazolja. Ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a
(2)bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. [20] Itv. 21. §
(6)bekezdése szerint, ha a
(2)bekezdésben említett esetekben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentéséig
  1. a)nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és
  2. b)kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket - az eladott lakás forgalmi értékétől függően - a
(2)bekezdés alkalmazásával állapítsa meg, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illetékkiszabási eljárást – döntés közlése nélkül – felfüggeszti. Ha a magánszemély az
(5)bekezdésben foglaltak szerint igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást – külön döntés meghozatala nélkül – folytatja és a
(2)bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg a fizetendő illeték összegét. [21] A másik lakástulajdon eladását tehát a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas adásvételi szerződés másolatával kell fő szabály szerint igazolni. A tulajdonjog fenntartásával történő adásvételi szerződés ugyanakkor az ingatlan tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem alkalmas okirat. [22] Megállapítható azonban, hogy felperes esetében a másik lakástulajdonának eladása nem történt meg. [23] A Ptk. 6:216. §
(1)bekezdése szerint az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja. Ugyanezen szakasz
(3)bekezdése szerint az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni. Ha tehát az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartja, akkor a tulajdonjog nem szállt át. [24] Az Itv. szerint ha a magánszemély a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig a másik lakástulajdona értékesítésének tényét – a 21. §
(5)bekezdésben foglaltak szerint – nem igazolja, az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá – ezzel egyidejűleg – az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki. A pótilletéket az Kúria VI.Kfv.35.464/2021/9-1 6 adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlék számításával azonos módon kell számítani. [25] Ingatlannyilvántartási szempontból hasonló módon egyértelmű a jogi helyzet. A Ptk. 5:38. §
(2)bekezdése szerint ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A Ptk. 5:
  1. §-a szerint az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait. A Ptk. 5:
  2. §-a szerint az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. A Ptk. 5:
  3. §-a értelmében az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. [26] Az Inytv.
  4. §
(1)bekezdése kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanok e törvényben meghatározott adatai (a továbbiakban: ingatlanadatok) kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességére és ennek anyagi jogi joghatásaira az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. [27] Az Inytv.
  1. §-a értelmében jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének – ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja. Tartalmazza továbbá a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. [28] Az Inytv.
  2. §
(1)bekezdése szerint ugyanis az okiratnak, ahhoz, hogy az ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson, „tartalmaznia kell:
  1. d)a jog vagy tény pontos megjelölését,
  2. e)a jogváltozás jogcímét,
  3. f)az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő – feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát”. E törvényhelyek alapján a tulajdonjog fenntartása mellett egyidejűleg a bejegyzési engedély megadása fogalmilag nem lehetséges. [29] A felperes illetékügyében a 2019. február 13-án kelt adásvételi szerződés alapján a vevő tulajdonjogának bejegyzésére nem is került sor, csak a tulajdonjog fenntartással történt értékesítése tényének az ingatlan tulajdoni lapra történő feljegyzésére. A tulajdon jog Kúria VI.Kfv.35.464/2021/9-1 7 átszállása a Ptk. és az Inytv. rendelkezéseinek megfelelő módon, az adásvételi szerződés alapján ténylegesen nem történt meg. [30] Ha a bejegyzési engedély megadása nem történik meg, az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni bejegyzésre nem kerülhet sor, és akkor az ingatlan tulajdonjogának átszállása sem valósul meg a Ptk. 5:38. §
(2)bekezdése szerint. Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. [31] Az ítéletben hivatkozott, a Kúria Kfv.I.35.056/2019/
  1. számú, valamint Kfv.III.35.781/2015/
  2. számú döntéseiben ugyanakkor nem a szerződés tartalma, hanem a hatálya volt vitatott, tehát a jelen ügytől eltérő jogkérdésről volt szó. [32] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú ítéletet a Kp.
  3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak az Itv. 21. §
(2)bekezdés, 26. §
(1)bekezdés y) pont rendelkezéseit a Kúria részéről kifejtett jogértelmezéssel kell alkalmaznia, a tulajdonjog fenntartással történt ingatlaneladásról megkötött adásvételi szerződés az ingatlan tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem alkalmas okirat. A döntés elvi tartalma [33] Amíg az eladó tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartja, addig a tulajdonjog nem száll át, és a tulajdonjog fenntartással történt ingatlaneladásról megkötött adásvételi szerződés az ingatlan tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére nem alkalmas okirat. Záró rész [34] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján irányadó Kp. 110. §
(3)bekezdésére figyelemmel megállapította a felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét, melynek viseléséről az új határozatot hozó bíróság köteles dönteni. [35] A Kúria a felek kérelmének hiányában a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján az ügyben tárgyalás mellőzésével döntött. [36] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. február
  3. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Kúria VI.Kfv.35.464/2021/9-1 Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 8 Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Kúria VI.Kfv.35.464/2021/9-1 9 Kúria VI.Kfv.35.464/2021/9-1 ... 10

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.