A határozat elvi tartalma: A joggyakorlat egységének biztosítására, valamint a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a felülvizsgálati kérelem befogadása csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.37.297/2023/
- Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Varga Eszter bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Cséffán József bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: ügyvédi iroda1 ügyintéző: Dr. Popgyákunik Péter ügyvéd cím2 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság cím3 Az alperes képviselője: Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott 106-T-44819/9/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Győri Törvényszék 1.K.700.239/2023/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.37.297/2023/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- november 30-án kelt, keresettel támadott határozatával – az elsőfokú idegenrendészeti hatóság határozatát helybenhagyva – a koszovói állampolgár felperes egyéb célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét elutasította, egyúttal a felperest az Európai Unió tagállamainak területéről Koszovó területére kiutasította. [2] Megállapította ugyanis, hogy nem rendelkezik a magyarországi megélhetését, illetve az egészségügyi ellátásának költségeit biztosító anyagi fedezettel. A jogerős ítélet [3] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
- március 23-án kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [4] A jogerős ítélet indokolásában egyebek mellett kifejtette, hogy a felperes által hivatkozott, a családi élet tiszteletben tartására vonatkozó alapelvet olyan esetekben kell figyelembe venni, amikor mérlegelési jogkörben jár el a hatóság. Ez azonban nem mentesíthet a tartózkodási feltételek vizsgálata alól. Mindenek felett álló alkalmazása azt eredményezné, hogy bárki, akinek Magyarországon élő – kiskorú – gyermeke van, automatikusan jogosult lenne a Magyarországon történő tartózkodásra anélkül, hogy a tartózkodásra vonatkozó, jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelne. Megállapította, hogy az alperes jogszerűen járt el, határozata nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének
- cikkében megfogalmazott követelményt. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a felperes kiutasításával a gyermekei ne tartanának vele Koszovóba, ezért a döntés a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát nem érinti. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [6] A felülvizsgálati kérelme befogadását „a joggyakorlat egységességének biztosítása érdekében, valamint a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kp. (a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény)
- §
(1)bekezdés
- a)pontja,
- ad)alpontja és
- b)pontja alapján” kérte. Kúria VII.Kfv.37.297/2023/2 3 [7] Az ügyben felmerülő elvi jogkérdést abban látta, hogy álláspontja szerint a családi élet tiszteletben tartásához való jogának sérelme megvalósul, mert a hatóság döntése elszakítja a családtagokat egymástól, a családi élet folytatása ugyanis a kiutasítás célországában nem várható el tőle és családjától. Kiutasítása egy olyan országból, amelyben közeli hozzátartozói, nevelése és gondozása alatt álló kiskorú gyermekei élnek, illetve, amelyben hosszú ideje él és annak közösségébe integrálódott, sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadásának esetére azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet is előterjesztett. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [10] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [12] Mindenekelőtt hangsúlyozza: a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára [Kfv.VII.38.147/2021/2. (BH2022. 87.)]. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi Kúria VII.Kfv.37.297/2023/2 4 jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [15] A perbeli esetben a felperes ugyan körülírta az általa elvi jelentőségűnek tekintett jogkérdést, azonban egyfelől nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket, amelyek arra világítanának rá, hogy a felvetett kérdésben a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne, másfelől nem valószínűsítette az általa előadottak egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyát sem. [16] Hangsúlyozza emellett a Kúria, hogy jogértelmezése kiforrott a családi élet tiszteletben tartásához való jog kapcsán a magyarországi tartózkodási feltételeket nem teljesítő harmadik országbeli állampolgárok esetében. A Kúria a Kfv.III.37.231/2018/13. (KGD2019. 105.) számú, követendő határozatában elvi éllel mutatott rá, hogy „a Magyarország területén jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgár kiutasítása elrendelése nem mérlegelési jogkörben hozott döntés, a vonatkozó idegenrendészeti szabályok kógensek. A családi élet tiszteletben tartásának joga sem vezethet arra, hogy a magyarországi tartózkodási feltételeket nem teljesítő harmadik országbeli állampolgár kiutasításáról ne lehetne rendelkezni.” Ezt a jogértelmezést a Kúria megerősítette a Kfv.IV.37.970/2020/7. számú határozata indokolásának [20] bekezdésében. A Kfv.II.37.027/2020/10. számú, szintén irányadó határozat indokolásának [25] bekezdése pedig azt tartalmazza, hogy „a felperes hivatkozása az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. cikkének 2. pontjában foglaltakra (…) nem volt alapos, mert a Harmtv. (a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény) nem ad lehetőséget arra, hogy az idegenrendészeti hatóságok a tartózkodási feltételek vizsgálatától, és az annak hiánya esetén alkalmazandó jogkövetkezmények alkalmazásától (tartózkodási engedélykérelem elutasítása és kiutasítás) ezen nemzetközi egyezmény (…) alapján eltekintsenek.” A felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan új szempontot, amely miatt a bemutatott kúriai gyakorlat ismételt megfontolást igényelne. Ekként a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja, sem pedig az
- ab)alpontja alapján nem kerülhetett sor. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. A felperes a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok fennállására csupán utalt, de azt – törvényi kötelezettsége ellenére – nem indokolta, ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására ez utóbbi jogszabályhely alapján sem volt lehetőség. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [19] A Kp. 117. §
(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben a 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Hangsúlyozza a Kúria: a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő félnek minden esetben egyértelműen azonosítható módon – az érintett kúriai határozatok ügyszámának, illetve annak Kúria VII.Kfv.37.297/2023/2 5 részeinek (indokolása bekezdéseinek) pontos feltüntetésével – meg kell jelölnie, hogy a jogerős határozat melyik korábban közzétett kúriai határozattól tér el. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a befogadhatóság alapjaként nem jelölt meg olyan közzétett kúriai határozatot, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltérne. [20] A felülvizsgálati kérelem érdemi indokai között két kúriai döntésre utalt [Kfv.III.37.152/2012/
- (KGD
- 63., KGD
- 61.), Kfv.V.35.287/2017/
- (KGD
- 174.)] azzal, hogy a Kúria újraértékelheti a bizonyítékokat, ha az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte. Ezzel ellenkező jogértelmezést ugyanakkor a jogerős ítélet nem tartalmaz (ilyet a felperes sem jelölt meg), így e körben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés megállapítása fel sem merülhet. A felperes által még megemlített Kfv.III.28.697/1997/
- (KGD
- 215.) számú határozatot a Legfelsőbb Bíróság hozta
- március 14-én, így az a Kp.
- §
(1)bekezdésére, illetve a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. §
(1)bekezdés b) pontjára és 41/B. §
(1)bekezdésére figyelemmel nem tekinthető precedensértékűnek. Mindezek miatt a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem látott lehetőséget. [21] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [22] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor, erre figyelemmel a felperes azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelme tárgyában történő határozathozatal okafogyottá vált, ezért azt a Kúria mellőzte. A döntés elvi tartalma [23] A joggyakorlat egységének biztosítására, valamint a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a felülvizsgálati kérelem befogadása csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [25] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- május
- Dr. Varga Zs. András s.k. Kúria VII.Kfv.37.297/2023/2 Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró 6 a tanács elnöke Dr. Varga Eszter s.k. bíró Dr. Cséffán József s.k. bíró