A határozat elvi tartalma: A fél a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben olyan határozatokra hivatkozhat, amelyekben a bíróságok az általa felvetett jogkérdésben foglaltak állást. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.III.20.904/2022/
- szám A tanács tagjai: Salamonné dr. Piltz Judit a tanács elnöke Dr. Zumbók Péter előadó bíró Dr. Döme Attila bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Mocsai Ügyvédi Iroda (Cím4, ügyintéző: dr. Mocsai Zoltán ügyvéd) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: Dr. Kelemen Kornél ügyvéd (Cím3) A per tárgya: foglaló és kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: egyéb érdekelt1 4.Pf.21.001/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Ceglédi Járásbíróság 5.P.20.899/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Megállapítja, hogy az 51.460 (ötvenegyezer-négyszázhatvan) forint le nem rótt felülvizsgálati engedélyezési illetéket a Magyar Állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat engedélyezése szempontjából lényeges tényállás [1] A felek
- július 11-én adásvételi szerződést kötöttek az alperes tulajdonában álló ingatlanra. A szerződés szerint az ingatlan vételárát 12.550.000 forintban határozták meg, Kúria III.Pfv.20.904/2022/3 2 amelyből a felperes 3.050.000 forintot önerőből, míg a további vételárrészt pénzintézeti kölcsön igénybevételével kívánta megfizetni. A foglaló összegét 1.255.000 forintban állapították meg. A szerződésben a felperes kötelezettséget vállalt arra, ha és amennyiben a pénzintézet 9.500.000 forintnál kevesebb kölcsönt folyósít, a fennmaradó részt önerőből megfizeti. A felek megállapodtak abban, amennyiben a vevő nem kapja meg a banki kölcsönt – annak ellenére, hogy minden szükséges intézkedést megtett –, úgy a felek nem alkalmazzák a foglaló jogkövetkezményét. Az eladó kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy minden észszerű nyilatkozatot megtesz annak érdekében, hogy a vevő kölcsönfelvételét elősegítse. [2] Az adásvételi szerződés megkötését megelőzően a felperes két alkalommal tekintette meg az ingatlant, másodszorra – az ingatlanon észlelt repedésekre tekintettel – kőműves szakemberrel, aki a felmérést követően akként nyilatkozott, hogy azokat meg lehet javítani. [3] Az adásvételi szerződés megkötését követően, a bankhoz benyújtott hitelkérelem elbírálásakor, az értékbecslési eljárás során derült ki, hogy az épület repedésből adódó hibája akadályát képezi a hitel nyújtásának. A felperes felkérésére egy építőmérnök
- július 30án szakértői nyilatkozatot adott, amelyben megállapította, hogy az épület utcai homlokzati falán repedések találhatók, amelyek javíthatók, javításuk után további tartószerkezeti kockázatot nem jelentenek. [4] Egy másik bank a statikai szakvélemény ismeretében arról tájékoztatta a vevőt, hogy nem áll módjukban hitelezni az ingatlant. [5] Az alperes
- augusztus 30-án kelt levelében arról tájékoztatta az okiratszerkesztő ügyvédet, amennyiben a vevő az épület hibáját nem hajlandó megjavítani, úgy, annak érdekében, hogy a vevő a kölcsönigénylést eredményesen tudja teljesíteni, a javítási munkálatokat szakszerűen elvégezteti. Az okiratszerkesztő ügyvéd továbbította a levelet a vevő részére, aki azt
- szeptember 9-én vette át. [6] A felperes
- szeptember 5-én kelt levelében tájékoztatta az eladót, hogy a szerződéstől eláll, arra tekintettel, hogy az ingatlan szerkezeti állapota miatt két bank elutasította a hitelkérelmét. Kérte a foglaló részére történő visszafizetését. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes keresetében 2.510.000 forint, a foglaló kétszeresének, valamint 188.500 forint költség megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy az adásvételi szerződés az alperes érdekkörébe tartozó okból hiúsult meg. [8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Rögzítette, hogy az ingatlan falazatának repedései jól láthatóak voltak, amelyeket a felperes kőműves szakemberrel is megtekintett. Mind a kőműves, mind a statikus szakember állította, hogy a hiba kijavítható. Megállapította, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(1)bekezdése alapján a felek között az ügyletkötés során fennállt az együttműködési kötelezettség, amely – a Ptk. 1:3. §
(1)és a
(2)bekezdésében írt jóhiszeműség és tisztesség alapelvi rendelkezéseivel összhangban – azt jelentette, hogy az alperes köteles volt a felperes hiteligényléséhez szükséges valamennyi észszerű nyilatkozatot megtenni, a felperes pedig a kölcsön igénylése érdekében minden tőle telhető szükséges intézkedést megtenni. Utalt arra, hogy a szerződésben írt határidő lejártáig reális lehetőség volt a hiba kijavítására, az alperes ennek eleget téve, felajánlotta annak szakszerű elvégeztetését; és e körben a feleket szintén együttműködési kötelezettség terhelte. Rámutatott: a felperes – a szerződésben vállalt kötelezettsége ellenére – kizárólag Kúria III.Pfv.20.904/2022/3 3 egy banknál kezdeményezett hiteligénylést, további bankhoz nem nyújtott be teljeskörű hiteligénylést. Mindezek alapján megállapította, hogy a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért a felperes a felelős, mivel nem tudta a szerződésben vállalt határidőre teljesíteni a kötelezettségét, a vételár fennmaradó részének a megfizetését, ami az ő érdekkörében merült fel. Az alperes a maga részéről nem gátolta a felperes szerződésszerű teljesítését; az együttműködési kötelezettségének eleget téve felajánlotta, hogy a hibákat kijavíttatja. Az elsőfokú bíróság a kártérítés megfizetése iránt előterjesztett keresetet – a Ptk. 6:
- §-ban rögzített feltételek hiányára tekintettel – szintén megalapozatlannak találta. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta, mellőzte a felperes perköltség viselési kötelezettségét, és 2.573.000 forint megfizetésére kötelezte az alperest. Indokolásában leszögezte: a felperes a vételár egy részét lakásvásárlási kölcsön igénybevételével kívánta megfizetni, ezért a szerződés rendelkezése alapján egyértelmű volt, hogy az alperesnek egy olyan ingatlant kellett a szerződés alapján szolgáltatnia, amely a lakáshitel felvételére alkalmas. Megállapította, hogy a felperes a hitelfelvétel során megfelelően járt el, a hitelfelvétel akadálya nem a felperes érdekkörében merült fel, annak oka kifejezetten az ingatlan állapota volt, amely fedezetül nem szolgálhatott. Utalt arra, hogy a felperes a keresetét nem hibás teljesítésre alapította, így nem azt kellett vizsgálni, hogy a teljesítés jogi értelemben hibás volt-e, hanem azt kellett megállapítani, hogy a teljesítés meghiúsulása melyik fél érdekkörében merült fel; és mivel a hitelezés akadálya az ingatlan állapota volt, ezért a teljesítés meghiúsulásáért az alperes a felelős. Nem osztotta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a felperes megszegte az együttműködési kötelezettségét; a felperes részére ugyanis az elállást tartalmazó levele postára adását követően került kézbesítésre az alperesnek az ingatlan szakszerű kijavítására tett ajánlatát. Kiemelte továbbá, hogy a bankok az ingatlan állapotára tekintettel nem kötöttek kölcsönszerződést a felperessel; kölcsönt egyáltalán nem folyósítottak, ezért az adásvételi szerződésben meghatározottak nem alkalmazhatók. Azt is megállapította, hogy a banki kölcsön nyújtása az eladó érdekkörében felmerült okból hiúsult meg; ezért a felperesnek a foglaló kétszerese jár vissza. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [11] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 6:
- §
(3)bekezdését jelölte meg. [12] A felülvizsgálati kérelméhez felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is csatolt, amelyben a Pp. 409. §
(2)bekezdés a) pontja alapján, arra hivatkozással kérte a felülvizsgálat engedélyezését, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. Az engedélyezést megalapozó jogkérdést abban jelölte meg, hogy milyen jogkövetkezmény rendelhető a foglalóhoz akkor, amikor az ingatlan adásvételéhez kapcsolódó jogügylet azért hiúsul meg, mert a vevő által választott pénzintézet az igényelt kölcsönt nem folyósítja. Álláspontja szerint a jogerős ítélet eltér az állandó bírói gyakorlattól. Ennek alátámasztására hivatkozott a Békéscsabai Járásbíróság P.20.580/2020/
- számú, a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.038/2022/
- számú, a Kúria Pfv.IV.21.842/
- számú, a Kúria Pfv.21.215/2021/
- számú, a Pesti Központi Kerületi Bíróság P.86.726/2021/
- számú, a Legfelsőbb Bíróság Pfv.22.416/2005/
- számú, a Legfelsőbb Bíróság Pf.IX.24.530/2002/5., a Legfelsőbb Bíróság Pfv.V.22.907/2001/
- számú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.265/2012/
- számú ítéletére. Állította, hogy az irányadó joggyakorlattól való eltérés miatt fennáll az eltérő bírói döntés megismétlődésének a veszélye. Kúria III.Pfv.20.904/2022/3 4 A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálat az alperes által megjelölt okból nem engedélyezhető. [14] A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
- pontja szerint a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A fél az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni azzal, hogy első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat. [15] Nem elegendő ugyanakkor, hogy a Kúria a felmerült elvi jelentőségő jogkérdésben még nem foglalt állást, az is szükséges, hogy a fél az engedélyezés iránti kérelmében arra hivatkozzon, hogy az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy, hogy a bírói joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének a veszélye áll fenn. A félnek az eltérő bírói döntéseket meg kell jelölnie, azzal, hogy kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy legfelsőbb bírósági döntésekre hivatkozhat. [16] Az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében az irányadó joggyakorlattól eltérő jogerős ítélet miatt a jogegység megbomlásának és az eltérő döntés megismétlődésének a veszélyére hivatkozott, míg a jogkérdést abban jelölte meg, hogy a foglalóhoz milyen jogkövetkezmény rendelhető akkor, amikor az ingatlan adásvételéhez kapcsolódó jogügylet azért hiúsul meg, mert a vevő által választott pénzintézet az igényelt kölcsönt nem folyósítja. Ennek megfelelően az alperes kizárólag olyan döntésre hivatkozhatott, amelyben a bíróságok kifejezetten az általa felvetett jogkérdésben foglaltak állást. Az alperes kérelmében több elsőfokú, valamint kúriai döntést is megjelölt, amelyek azonban a PK vélemény
- pontjában kifejtettekre tekintettel nem vehetők figyelembe. A hivatkozott ítélőtáblai és legfelsőbb bírósági határozatok ugyanakkor más tényálláson alapultak, azokban az alperes által felvetett jogkérdés nem merült fel. [17] A Kúria a kifejtettekre tekintettel, a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálatot megtagadta. [18] Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(1)bekezdése és az 50. §
(2a)bekezdés a) pontja szerint meghatározott mértékű felülvizsgálati engedélyezési illetéket az alperes részére engedélyezett teljes személyes költségmentességre figyelemmel a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján a Magyar Állam viseli. [19] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Kúria III.Pfv.20.904/2022/3 5 Salamonné dr. Piltz Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző HM