A határozat elvi tartalma: Sajtó-helyreigazítást csak akkor lehet elrendelni, ha a jogsérelem, jogsértés valótlan tényállítás vagy való tény hamis színben feltüntetése útján valósul meg. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.IV.20.062/2022/
- A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: ügyvéd1 (cím2) Az alperes: alperes (cím3) Az alperes képviselője: ügyvéd2 cím4 A fellebbezést előterjesztő fél: alperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 50.P.20.209/2022/
- Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a cég-t (cím5), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) forint másodfokú perköltséget, és fizessen meg az állami adóhatóság felhívására az államnak 48.000 (negyvennyolcezer) forint eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Pécsi Ítélőtábla IV.Pf.20.062/2022/4 2 Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] Az alperes által szerkesztett, a cég által kiadott www.bbb.hu online felületen
- március 18-án „Újabb baloldali politikus követeli, hogy be kell lépni a háborús konfliktusba (videó)” címmel cikk jelent meg. A cikk az O. hírportál információira hivatkozással – többek között – az alábbiakat közölte: „A baloldal újabb képviselője csatlakozott a háborús propagandához. Most a jobbikos felperes követelte a Jobbik házi tévéjében, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktuszónába. A baloldal háborús kampányát Soros György is támogatja, aki a napokban közölt írásában már azzal próbálta hergelni az embereket, hogy kitört a harmadik világháború.” A közlemény ezt követően felidézte, hogy felperes a Jobbik parlamenti képviselője a Jobbik N1 TV médiumban R.P. és F. A. mellett ülve
- március 2-án a következőket mondta: „Ha Ukrajnát védjük, azzal Magyarországot is védjük (…), úgyhogy nem lehet kérdés, hogy mit kell tenni. Azt gondolom, hogy nekünk, az ellenzéknek pedig az a feladatunk, hogy megpróbáljuk kikényszeríteni azokat a kormányzati döntéseket, amelyek a magyar emberek biztonságát ténylegesen szolgálják, és az ehhez szükséges társadalmi támogatottságot teremtsük meg.” Ezt követően a bbb.hu hírportál közli: „felperes szerint azzal védjük a magyarokat, ha fegyverekkel segítjük Ukrajnát.” A cikk ezután taglalta, hogy a jobbikos képviselő szerint sokan felháborodnak azon, hogy a Kormány nem engedi át a magyar légtéren a fegyverszállítmányokat és a hasonló jellegű támogatásokat, megjeleníti az ezzel kapcsolatos kormányzati kommunikáció ellenérveit, majd azzal folytatja, hogy felperes „kirohanása” csak egy a baloldal számos háborúpárti megnyilvánulása között, majd a cikk további része azt mutatja be, hogy az ukrajnai háborús konfliktussal kapcsolatban kik és milyen összefüggésben tettek „militarista megnyilvánulásokat”. A felperes -az alperes által
- április
- napján átvett- helyreigazítási kérelmében sérelmezte azt a hamis állítást, amely szerint a jobbikos felperes követelte, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktuszónába. A felperes öt napon belül kérte helyreigazító közlemény közzétételét. Felperes keresetében a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdése,
(2)bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése, 496. §
(1)bekezdése és 499. §
(1)bekezdése alapján a következő helyreigazító közlemény közzétételére kérte kötelezni az alperest: „A bbb.hu hírportálon
- március 18-án közzétett, »Újabb baloldali politikus, felperes követeli, hogy Magyarország lépjen be a háborús konfliktusba (videó)« című cikkben valótlanul állítottuk, hogy felperes követelte volna, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktuszónába.” A felperes a helyreigazítást önálló közleményként mindaddig, amíg az eredeti tartalom elérhető, de legkevesebb 60 napig, továbbá az eredeti cikk fölé, közvetlenül a cím alá elhelyezve „Helyreigazítás” címmel kérte közölni. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte hivatkozással arra, hogy a közlemény sérelmezett része nem tényállítást, hanem értékítéletet, következtetést, véleményt Pécsi Ítélőtábla IV.Pf.20.062/2022/4 3 fogalmazott meg, az alperes a felperes nyilatkozatait továbbgondolva jutott a sérelmezett értékítéletre. [8] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy öt napon belül – az általa szerkesztett www.bbb.hu internetes hírportálon az „Újabb baloldali politikus követeli, hogy be kell lépni a háborús konfliktusba (videó)” címmel megjelent cikken belül azonos módon, a törzsszöveggel azonos betűszedéssel és betűméretben, az eredeti cikk címe alatt, de az eredeti tartalom fölött mindaddig, amíg az eredeti cikk is elérhető, de legalább 60 (hatvan) napon keresztül; továbbá – az általa szerkesztett www.bbb.hu internetes hírportálon önálló közleményként az eredeti cikkel azonos módon és betűszedéssel „Helyreigazítás az »Újabb baloldali politikus követeli, hogy be kell lépni a háborús konfliktusba (videó)« címmel megjelent közlemény miatt” címmel a helyreigazítás közzétételével együtt mindaddig, amíg az eredeti cikk is elérhető, de legalább 60 (hatvan) napon keresztül oly módon, hogy arra kattintva a helyreigazított teljes szöveg is elérhetővé váljon, jelenítse meg az alábbi helyreigazító közleményt: „Helyreigazítás:
- március
- napján a www.bbb.hu online hírportálunkon az „Újabb baloldali politikus követeli, hogy be kell lépni a háborús konfliktusba (videó)” címmel közzétett cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy felperes követelte, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktuszónába.” Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a cikk sérelmezett része - egy követelés megfogalmazásának állítása - tényközlésnek minősül, mivel megtörténte objektíve bizonyítható. Megállapította, hogy a tényközlés négy alkalommal jelenik meg a hírben: a cikk címében, a lead (felvezető) második mondatában, ezt követően az Origo hírportálra hivatkozással, majd később oly módon, hogy „felperes szerint azzal védjük a magyarokat, ha fegyverekkel segítjük Ukrajnát”. Kifejtette, hogy a sérelmezett állítás mindenütt kijelentő módban, vagyis félreérthetetlenül tényállításként jelenik meg, a cikk címe és annak tartalma a sérelmezett állítás tekintetében teljes összhangban áll, a cikk törzsszövege sehol sem utal arra, hogy a jobbikos képviselő „követelése” mindössze a cikk írójának vagy a hírportálnak a véleménye lenne. Utalt arra, hogy az alperes felelőssége az, hogy amennyiben a cikkben megfogalmazottak pusztán következtetések, vélemények és nem tényközlések, akkor ezt félreérthetetlenül az olvasó tudtára adja, mivel nyilvánvalóan a fegyverek átszállításának megengedése Magyarország területén nem azonosítható azzal a követeléssel, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai háborús zónába. Kiemelte, hogy a sérelmezett tényállítás valóságának bizonyítása az alperest terhelte, az alperes bizonyítást nem ajánlott fel, ezért – figyelemmel a Pp.
- §
(2)bekezdés a)–b) pontjaiban, valamint a Pp. 203. §
(2)bekezdésében foglalt vélelmekre is – a közlésben foglalt és a keresettel sérelmezett állítás bizonyítatlanul maradt, az alperesnek a cikkben tett azon állítása, amely szerint felperes jobbikos képviselő követelte, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktuszónába, valótlan híradásnak tekintendő. Utalt arra, hogy az alperes mint médiaszolgáltató feladata, kötelezettsége, hogy a nyilvánosság számára közzétett közleményeiben foglalt tényállítások valóságtartalmáról meggyőződjön, továbbá azokat valósághűen közvetítse, az ezzel ellentétes magatartása következményeit a sajtószervnek viselnie kell. Pécsi Ítélőtábla IV.Pf.20.062/2022/4 [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] 4 Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte, megsértett jogszabályhelyként az Smtv. 12. §
(1)bekezdését jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a felperes nyilatkozata akár többféle módon is értelmezhető, a közlés egyik lehetséges értelméről kifejtett elmarasztaló vélemény, annak tartalmi helytállóságától függetlenül, nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya, a vélemény logikai megalapozottságáról, tartalmi helytállóságáról a bíróság nem foglalhat állást, az olvasó feladata annak eldöntése, hogy egyetért-e a szerző véleményével. Kiemelte, hogy a cikk nem tartalmaz valótlan tényállítást, hanem politikai véleményt közölt a felperes sajtóban közzétett nyilatkozatairól. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a helyesen megállapított tényállásból helyes jogkövetkeztetést vont le, a kifejtett indokokkal a másodfokú bíróság maradéktalanul egyetért, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése és a Pp. 386. §
(4)bekezdése szerint helyes indokai alapján helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság kiemeli, hogy a sajtóhelyreigazítás alapja a személyiség sérelme, célja a sérelem orvoslása. Sajtó-helyreigazítást azonban csak akkor lehet elrendelni, ha a jogsérelem, jogsértés valótlan tényállítás vagy való tény hamis színben feltüntetése útján valósul meg (BH
- 402.). Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az úgynevezett bizonyíthatósági teszt alapján az alperes tényt állított azzal, hogy a cikk szerint a felperes követelte, hogy Magyarország szállítson fegyvereket az ukrajnai konfliktuszónába. A cikk nem vélemény kifejezésre juttatása, hanem annak egyértelmű közlése, hogy a felperes milyen követeléssel élt, mit mondott, mit nyilatkozott, ez pedig empirikusan bizonyítható. Az alperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint kötelezte a másodfokú bíróság a sajtótermék kiadóját a felperes által a Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint felszámított - az ügyvédi munkadíjat magában foglaló - másodfokú perköltség megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a sajtótermék kiadója a Pp. 102. §
(1)bekezdése és a Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint köteles megfizetni az állami adóhatóság felhívására. Pécs,
- augusztus
- Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró