A határozat elvi tartalma: Az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező. A KÚRIA mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Fpkf.III.30.044/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Bajnok István bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az adós: adós1 Az adós képviselője: Hungaro-Justitia Igazságügyi Szakértői Iroda Kft. felszámoló cím1 Az eljárás tárgya: felszámolási eljárás A fellebbezést benyújtó fél: fellebbező A fellebbezést benyújtó fél jogi képviselője: dr. Endrődi Zsombor Tamás pártfogó ügyvéd cím2 A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozatának száma: Győri Ítélőtábla Fpkf.II.25.431/2025/
- számú végzés Kúria III.Fpkf.30.044/2026/2 2 Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. Megállapítja, hogy a volt vezető tisztségviselő 30.000 (harmincezer) forint szükségtelenül megfizetett fellebbezési eljárási illeték visszatérítését kérheti az adóhatóságtól. Megállapítja, hogy a volt vezető tisztségviselőt képviselő pártfogó ügyvéd díj viselésére a volt vezető tisztségviselő köteles. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az ügyben elsőfokon eljárt Győri Törvényszék 11.Fpk.186/2024/
- számú végzésével az adós egyszerűsített felszámolási eljárását befejezettnek nyilvánította, és elrendelte az adós megszüntetését és a cégjegyzékből történő törlését. A felszámoló díját az áfát is magában foglalóan 635.000 forintban állapította meg, és megkereste a törvényszék gazdasági hivatalát, hogy 20.000 forint nyilvántartásba vételi díjat utaljon ki a felszámoló részére. Értesítette továbbá a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát a felszámoló díjának 444.500 forintra történő kiegészítése érdekében azzal, hogy a felszámoló számlájára utaljon át 424.500 forintot, amely az általános forgalmi adót is tartalmazza. Kötelezte az adós vezető tisztségviselőit 424.500 forintnak az állam javára történő egyetemleges megfizetésére. [2] A végzés jogorvoslati jogról szóló tájékoztatása utalt arra, hogy a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú eljárás során a jogi képviselet kötelező; a Pp. 74. §
(2)bekezdése alapján tájékoztatta továbbá a feleket, hogy ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél jogi képviselővel nem rendelkezik – annak ellenére, hogy a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatában tájékoztatta –, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. [3] Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós volt vezető tisztségviselője, Németh Erzsébet személyesen eljárva fellebbezést terjesztett elő, amelyben a végzés hatályon kívül helyezését és a 424.500 forint felszámolói díj megfizetése alól történő mentesítését kérte. Kúria III.Fpkf.30.044/2026/2 3 Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú végzés indokolásában megállapított mulasztások idején nem minősült az adós vezető tisztségviselőjének, tisztségéről ugyanis 2014. október 31-én lemondott. A fellebbezéssel támadott határozat [4] Az ítélőtábla végzésével a fellebbezést a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 74. §
(3)bekezdése alapján – a jogi képviselő közreműködésének hiányára tekintettel – visszautasította. [5] Határozatának indokolásában mindenekelőtt rámutatott, hogy a Cstv. 6. §
(3)bekezdése folytán a felszámolási eljárásokban is irányadó, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpnp) 1. §
(6)bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést, továbbá a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező. A Cstv. 63/B. §
(1)és
(4)bekezdésén alapuló végzés az ügy érdemében hozott végzésnek minősül, az elsőfokú bíróság ezért helytállóan adott tájékoztatást a fellebbezést előterjesztő fél számára kötelező jogi képviseletről. Mivel a volt vezető tisztségviselő az elsőfokú végzés elleni fellebbezését a megfelelő előzetes tájékoztatás ellenére is jogi képviselő közreműködése nélkül terjesztette elő, az ítélőtábla a fellebbezést visszautasította. Fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [6] Az ítélőtábla végzése ellen a volt vezető tisztségviselő – már jogi képviselő (pártfogó ügyvéd) közreműködésével – fellebbezést és egyben az elsőfokú végzés elleni fellebbezés határidejének elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő. Fellebbezésében az ítélőtábla végzésének, valamint a törvényszék
- sorszámú végzésének a megváltoztatását, és annak megállapítását kérte, hogy a 424.000 forint megfizetése nem őt terheli. Másodlagosan a végzések hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárás lefolytatására utasítását kérte. [7] Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy
- és
- években, az elsőfokú bíróság által vizsgált vezetői mulasztások idején már nem volt az adós ügyvezetője, tisztségéről ugyanis
- október 31-én lemondott, ezzel pedig a megbízatása a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §-a alapján megszűnt. [8] Fellebbezéséhez csatolta a lemondó nyilatkozatát, illetve egy, az adós könyvelőjéhez címzett levelet, amelyek szerinte egyértelműen alátámasztják, hogy lemondását követően nem vett részt a cég irányításában, illetve hogy jóhiszeműen és a tőle elvárható módon járt el. [9] Álláspontja alátámasztása érdekében az Alaptörvény
- cikkére is utalt. Kúria III.Fpkf.30.044/2026/2 [10] 4 Az adós a fellebbezésre nem tett észrevételt. [11] Az ítélőtábla a fellebbezéssel együtt előterjesztett igazolási kérelmet
- sorszámú végzésével a Cstv.
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 151. §
(3)bekezdése alapján visszautasította. A Kúria döntése és annak jogi indokai [12] A fellebbezés nem megalapozott. [13] A Pp. 365.
(2)bekezdés d) pontja alapján fellebbezéssel támadható a másodfokú bíróság fellebbezést visszautasító végzése, ezért a Kúria azt vizsgálta, hogy az ítélőtábla a jogszabályoknak megfelelően utasította-e vissza a volt vezető tisztségviselő fellebbezését. [14] Az ítélőtábla a fellebbezéssel támadott végzésében helytállóan utalt arra, hogy a Cstv. 6. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó Bpnp. 1. §
(6)bekezdése alapján az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező. Megalapozottan foglalt továbbá állást a tekintetben is, hogy a törvényszék 11.Fpk.186/2024/13. számú, a Cstv. 63/B. §
(1)és
(4)bekezdésén alapuló végzése az ügy érdemében hozott végzésnek minősül, ezért azzal szemben fellebbezést benyújtó vezető tisztségviselő számára az ítélőtábla előtt kötelező a jogi képviselet. [15] Miután a vezető tisztségviselő a perorvoslati kérelmét – annak ellenére, hogy a jogi képviselet szükségességéről a törvényszék a 13. sorszámú végzésében tájékoztatta – nem jogi képviselő útján terjesztette elő, az ítélőtábla a Pp. 74 §
(3)bekezdésének megfelelő alkalmazásával megalapozottan döntött a fellebbezés visszautasításáról. [16] A Kúria ezért az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. Záró rész [17] Az adósnak jelen másodfokú eljárással összefüggésben nem merült fel költsége, ezért arról a Kúriának nem kellett rendelkeznie. [18] A volt vezető tisztségviselő 30.000 forint fellebbezési eljárási illetéket fizetett meg. A fellebbezési eljárás azonban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt, ezért a szükségtelenül megfizetett 30.000 forint illeték visszatérítését a volt vezető tisztségviselő kérheti az adóhatóságtól. A Kúria erről az adóhatóságot határozata egy példánya megküldésével az elsőfokú bíróság útján értesíti [Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pont, 81. §
(2)bekezdés, 44/
- (XII. 20.) PM rendelet]. A Kúria III.Fpkf.30.044/2026/2 5 Kúria tájékoztatja a volt vezető tisztségviselőt, hogy az illeték visszatérítése iránt az adóhatósághoz kérelmet kell előterjesztenie. [19] A Kúria a volt vezető tisztségviselőt képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján rendelkezett. [20] el. A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta [21] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma Az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező. Budapest,
- március
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró