A határozat elvi tartalma: A Btk. 2. §
(1)bekezdése értelmében a bűncselekményt – fő szabályként – az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény szerint kell elbírálni. A hivatkozott törvényhely
(2)bekezdése kimondja, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény alapján a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.397/2023/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- február
- Az ügy tárgya: orgazdaság bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 6.B.11.230/2018/112., ítélet, tárgyalás,
- szeptember
- Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 23.Bf.11.781/2021/7., ítélet, tanácsülés,
- december
- Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész Kúria 3.Bfv.397/2023/14 2 A Kúria az orgazdaság bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.B.11.230/2018/
- számú és a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.11.781/2021/
- számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- szeptember 20-án kihirdetett 6.B.11.230/2018/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet társtettesként elkövetett orgazdaság bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés c) pont,
(3)bekezdés a) pont], orgazdaság bűntette [Btk. 379. §
(1)bekezdés c) pont,
(3)bekezdés a) pont], egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette [Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pont] és társtettesként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette [Btk. 347. §
(1)bekezdés b) pont] miatt mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül 2 év, végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte, annak végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén az I. rendű terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, továbbá az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Ügyészi fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. december 15-én jogerős 23.Bf.11.781/2021/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta akként, hogy a az I. rendű terhelt terhére rótt vagyon elleni bűncselekményeket egy rendbeli a Btk. 399. §
(4)bekezdés a) pontjába ütköző és az
(5)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntettének minősítette. Megállapította, hogy az I. rendű terhelt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában írt felülvizsgálati okra hivatkozással, tartalma szerint a Be. 649. §
- d)pontja szerinti Kúria 3.Bfv.397/2023/14 3 felülvizsgálati okra is alapítva, elsődlegesen a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan enyhébb büntetés kiszabása érdekében. [4] Indokai szerint, mivel az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség kizárólag a pártfogó felügyelet elrendelése érdekében jelentett be fellebbezést, a felülbírálat terjedelme korlátozott volt, így a másodfokú bíróság nem változtathatta volna meg a bűncselekmények minősítését. [5] Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nem a törvénynek megfelelően alkalmazta a Btk. 2. §-át, mivel az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása súlyosabb minősítést eredményezett az esetében. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.500/2023/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [7] Az ügyész kifejtette, hogy az I. rendű terhelt cselekvősége az elkövetéskor hatályos büntető anyagi jogszabály szerint 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett, a Btk. 379. §
(1)bekezdés c) pont I. fordulatába ütköző és a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő orgazdaság bűntettének minősül, amelynek a büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, míg az elbíráláskor hatályos anyagi jogszabály alapján az a Btk. 399. §
(4)bekezdés
- a)és
- b)pontjába ütköző és az
(5)bekezdés szerint minősülő pénzmosás bűntette, amely öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [8] Utalt arra, hogy a másodfokú bíróság csupán a Btk. 399. §
(4)bekezdés a) pontja szerinti fordulatot állapította meg, aminek azonban az indítvány érdemi elbírálására nincs kihatása. [9] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság törvényesen alkalmazta a Btk. 2. §
(2)bekezdését, és ennek alapján az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt, mivel az jelent kedvezőbb elbírálást az I. rendű terhelt számára. [10] Az elbíráláskor hatályos anyagi jogszabály szerinti pénzmosás tekintetében az I. rendű terhelt csupán visszaesőnek tekinthető – szemben az elkövetéskori jogszabállyal, mely szerint különös visszaeső – mivel nincs olyan, a Btk. Különös Részébe írt értelmező rendelkezés, amely szerint a különös visszaesés szempontjából a pénzmosás és a vagyon elleni bűncselekmények hasonló jellegűek lennének. [11] Erre figyelemmel az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása esetén a halmazati büntetési tételkeret 3 hónaptól 7 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés, szemben az elkövetéskor hatályos Btk. szerinti 1 évtől 11 év 3 hónapig terjedő szabadságvesztéssel. [12] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján a megtámadott határozatoknak az I. rendű terhelt tekintetében történő hatályában fenntartását indítványozta. III. [13] Az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [14] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [15] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés], a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a Kúria 3.Bfv.397/2023/14 4 jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [16] Kétségtelen, hogy a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [17] A Kúria előrebocsátja, hogy a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés megsértése önmagában nem felülvizsgálati ok (BH 2017.283.; BH 2015.324.III.; BH 2015.269.II.; BH 2015.209.; BH 2015.180.), hanem az további feltételeket kíván meg. [18] Amennyiben az indítvány szerint a bíróság a jogerős ítéletében alkalmazandó jogszabályként olyan törvényt választott ki, mely alapján a cselekmény jogi minősítése a terhelttel szemben magasabb büntetési tételt eredményezett, mint a másik törvény alapján lett volna, úgy a kifogás tárgya valójában a cselekmény téves minősítése, és ekként vizsgálni kell azt is, hogy e téves minősítés vezetett-e törvénysértő büntetés kiszabásához. A büntetés akkor törvénysértően súlyos, ha mértéke meghaladja a helyes minősítés alapján irányadó büntetési tétel felső határát, avagy a tételkereten belüli ugyan, de a helyes minősítés alapulvételével eltúlzottan súlyos. Ebben az esetben a megsértett jogszabály a Btk. 2. §
(2)bekezdés második fordulata, és az csak két feltétel – a téves minősítés és az ebből eredő törvénysértő büntetés – együttes teljesülése esetén lehet a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerinti felülvizsgálat oka. [19] Az indítvány szerint az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazása esetén enyhébben minősülne a cselekménye, enyhébb büntetés lenne kiszabható vele szemben. Az indítvány tehát a jogi minősítést sérelmezi enyhébb büntetés kiszabása érdekében, ami a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában megjelölt felülvizsgálati ok. [20] A Btk. 2. §
(1)bekezdése értelmében a bűncselekményt – fő szabályként – az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény alapján kell elbírálni. A hivatkozott törvényhely
(2)bekezdése kimondja, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntetőtörvényt kell alkalmazni. Az elbírálandó jogkérdés tehát az, hogy az eljárt bíróság törvényesen jutott-e arra a következtetésre, hogy az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény alkalmazásával az I. rendű terhelt büntetőjogi felelőssége enyhébben bírálható el, és kizárólag e kérdés nemleges megválaszolása esetén kell vizsgálni azt, hogy a téves törvényválasztásból következő téves minősítés törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte-e. [21] A Btk. 1. §
(1)bekezdése rögzíti a „nullum crimen sine lege” elvét, mely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet megállapítani, amelyet a – nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmények kivételével – törvény az elkövetés idején büntetni rendelt. Jelen ügyben az indítvány sem állította, hogy az I. rendű terhelt terhére rótt cselekmények az elkövetés idején ne lettek volna bűncselekmények. [22] Ezt követően volt vizsgálandó az, hogy az elbíráláskori törvény alkalmazása megfelel-e a Btk. 2. §
(2)bekezdés második fordulatában írt rendelkezésnek, azaz a cselekmény enyhébben minősül-e az elbíráláskor hatályos törvény alapulvételével. [23] A jogerős ítélet szerint az I. rendű terhelt a cselekményeivel társtettesként és folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettét [Btk. 399. §
(4)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés], egyedi azonosítójel meghamisításának bűntettét [Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pont] és társtettesként elkövetett egyedi azonosítójel meghamisításának bűntettét [Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pont] követte el. Ezen bűncselekmények büntetési tétele az elbíráláskor hatályos Kúria 3.Bfv.397/2023/14 5 Btk. szerint öt évig terjedő (pénzmosás bűntette) és három évig terjedő (az egyedi azonosítójel meghamisításának bűntette) szabadságvesztés. [24] Az elkövetéskor (2016. március 23.) hatályos Btk. 379. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző és a
(4)bekezdés b) pontja alapján minősülő orgazdaság bűntette egy évtől öt évig terjedő, a Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő egyedi azonosítójel meghamisításának bűntette három évig terjedő szabadságvesztés. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása tartalmazza, hogy az I. rendű terhelt a nagyobb értékre elkövetett orgazdaság bűntettét folytatólagosan és üzletszerűen valósította meg. Mindezekre tekintettel az I. rendű terheltnek az elkövetéskor vagyon elleninek minősülő cselekménye – az orgazdaság – az elkövetéskor hatályos Btk. 379. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző és a
(4)bekezdés
- b)pontja szerinti orgazdaság bűntettének minősül {Fővárosi Törvényszék 23.Bf.11.781/2021/7. számú ítélet [11] bekezdés}. [25] Időközben 2021. január 1-jei hatállyal a 2020. évi XLIII. törvény 53. §-a átalakította a Btk. 399. §-ban szabályozott pénzmosás tényállását, és az orgazdaságot beolvasztotta a pénzmosás tényállásába, egyben erre tekintettel a 2020 évi XLIII. törvény 59. § c)-
- d)pontja hatályon kívül helyezte az orgazdaságra vonatkozó Btk. 379. §-t és az azt megelőző alcímet. [26] A Kúria rámutat a következőkre. [27] Az anyagi büntetőjog időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés nem törvényi lehetőség, hanem törvényi parancs, következésképpen minden esetben elengedhetetlen az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény összevetése – mint ahogy azt jelen ügyben a másodfokú bíróság meg is tette –, és ha időközben a terhelt javára, adott esetben a büntetési tételt érintően változás állott be, annak jogi következményeit le kell vonni. [28] Az elkövetéskor hatályos Btk. szerint az orgazdaság bűntettének minősítő körülménye az üzletszerű elkövetés, amelynek nagyobb értékre elkövetése esetén egy évtől öt évig terjedő a büntetési tételkerete [Btk. 376. §
(1)bekezdés c) pont,
(4)bekezdés b) pont]. Ilyen minősítő körülményt az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény a pénzmosás törvényi tényállásánál a nagyobb értékre elkövetés esetén nem tartalmaz. [29] Az elbíráláskor hatályos Btk. 399. §
(5)bekezdése akként rendelkezik, hogy a büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket meg nem haladó értékre követik el. [30] Az elkövetéskor hatályos Btk. 459. § 31. pontja alapján visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. A 31.
- a)pont szerint különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. A 383. §
- d)pont
- db)alpontja alapján a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmény. [31] Figyelemmel az I. rendű terhelt korábbi vagyon elleni bűncselekménye miatti elítélésére (Budai Központi Kerületi Bíróság 2014. május 5. napján jogerős 12.B.XI.2226/2012/93. számú ítélete) az elkövetéskor hatályos Btk. szerint az I. rendű terhelt az orgazdaság bűntettét különös visszaesőként követte el. [32] Ugyanakkor az elbíráláskor hatályos Btk. a pénzmosás vonatkozásában nem tartalmaz olyan, a Btk. Különös Részében írt értelmező rendelkezést, amely alapján a különös visszaesés szempontjából a pénzmosás és a vagyon elleni bűncselekmények hasonló jellegűek lennének. [33] Következésképpen az I. rendű terhelt az elbíráláskor hatályos Btk. szerint visszaesőként követte el a terhére rótt bűncselekményeket. Kúria 3.Bfv.397/2023/14 6 [34] Mindez azt jelenti, hogy az elkövetéskor hatályos Btk. alkalmazása esetén az I. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabb, az orgazdaság bűntette [Btk. 379. §
(1)bekezdés c) pont,
(4)bekezdés b) pont] egy évtől öt évig terjedő büntetési tétellel fenyegetett, azonban a halmazati büntetés és a különös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szabályaira figyelemmel a büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát [Btk. 81. §
(3)bekezdés], illetve a 25 évet [Btk. 89. §
(1)bekezdés], továbbá a bűnhalmazatban lévő bűncselekmény büntetési tételét a különös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések alapján a
(2)és
(3)bekezdés alkalmazását megelőzően kell megállapítani [Btk. 81. §
(4)bekezdés]. Ez az I. rendű terhelt vonatkozásában 1 évtől 11 év 3 hónapig terjedő büntetési tétel közé esik. [35] Az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása esetén az I. rendű terhelt nem különös visszaesőként, hanem visszaesőként követte el a bűncselekményeket, így a rá vonatkozó halmazati szabályokra figyelemmel [Btk. 81. §
(3)bekezdés] a vele szemben kiszabható büntetés büntetési tétele 3 hónaptól 7 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés. [36] Ehhez képest nem eredményezett az I. rendű terhelttel szemben alkalmazandó súlyosabb büntetési tételkeretet az, hogy a bíróság a jogerős ítéletében az elbíráláskor hatályos Btk.-t alkalmazta. Ellenkezőleg, az elbíráláskor hatályos Btk. szerint az I. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmények közül a pénzmosás bűntettének büntetési tétele enyhébb az elkövetéskorinál. [37] Ekként jelen esetben az I. rendű terhelttel szemben irányadó büntetési tételkeret az elbíráláskor hatályos Btk. alapján enyhébb, ezért a minősítés – a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés alkalmazása folytán – sem (lehet) téves, és (az enyhébb büntetési tételkereten belül) nem eredményezhet törvénysértő büntetést. [38] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt cselekményét az elbíráláskor hatályos Btk. 399. §
(4)bekezdés a) pontjába ütköző és az
(5)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzmosás bűntetteként, egyedi azonosító jel meghamisításának bűntetteként [Btk. 347. §
(1)bekezdés a) pont] és társtettesként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisításának bűntetteként [Btk. 347. §
(1)bekezdés b) pont] minősítette. [39] A Kúria az indítvány eljárási szabálysértésre hivatkozó része kapcsán a következőkre mutat rá. [40] Kétségtelen, hogy a felülbírálat terjedelme határozza meg azokat a kereteket, amelyek között a másodfokú bíróság revíziós jogkörét gyakorolhatja. A felülbírálat terjedelme szorosan összefügg a másodfokú bíróság döntési jogkörének tartalmával és korlátaival, alapvetően meghatározza, hogy az elsőfokú ítélet és eljárás milyen hibáinak kiküszöbölésére nyílik lehetőség a másodfokú bíróság eljárásában az elsőfokú ítélet megváltoztatásával. [41] Jelen ügyben az elsőfokú ítélet ellen kizárólag az ügyészség fellebbezett a pártfogó felügyelet elrendelésének hiánya miatt. [42] A Be. 590. §
(3)bekezdése szerint, ha a fellebbezést kizárólag az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül. [43] A Be. 583. §
(3)bekezdés b) pontja alapján fellebbezésnek van helye kizárólag az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezése ellen is. A Be.
- §
- pontja szerint egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a pártfogó felügyelet elrendeléséről. Kúria 3.Bfv.397/2023/14 7 [44] Ugyanakkor a törvény kötelezővé teszi a korlátozott felülbírálat során azon ítéleti rendelkezés felülbírálatát is, amelyet a fellebbezésben nem kifogásoltak, ellenben a rendelkezés törvénysértő. [45] Ez jelen ügyben a következőket jelenti. [46] Amennyiben a fellebbezést csak a Be.
- §
(3)bekezdésében írtak ellen jelentették be, a törvény akkor is kötelezővé teszi, hogy a másodfokú bíróság hivatalból vizsgálja (bírálja felül) az ítéletnek fellebbezéssel nem érintett részét is arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú eljárásban történt-e feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértés, a bűnösség megállapításával ellentétben a terhelt felmentésére vagy vele szemben az eljárás megszüntetésére lenne-e szükség, valamint, hogy a cselekmény jogi minősítése, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezés törvényes-e [Be. 590. §
(5)bekezdés]. [47] A Be. 583. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti korlátozott tartalmú fellebbezés esetén a másodfokú bíróság az 590. §
(5)bekezdése alapján kiterjesztett felülbírálata során csak akkor változtathatja meg az elsőfokú bíróságnak a büntetés kiszabására vagy az intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezését, ha valamelyik bűncselekményben a vádlott bűnösségét megállapító rendelkezést, illetve a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést megváltoztatja, és ehhez képest a büntetés vagy az alkalmazott intézkedés törvénysértő, vagy aránytalanul súlyos vagy enyhe. [48] A Kúria megjegyzi, hogy ez a felülbírálati kötelezettség feltétlenül szűkebb, mint a teljes körű felülvizsgálat [Be. 590. §
(2)bekezdés], hogy a másodfokú bíróság a fellebbezéssel nem érintett ítéleti részben vagy bűncselekményre vonatkozóan, az elsőfokú ítélet megalapozottságának vagy megalapozatlanságának a vizsgálatába nem bocsátkozhat, következésképpen a döntését csak arra a tényállásra alapozhatja, amelyet az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapított [Be. 591. §
(2)bekezdés]. [49] Ennek megfelelően a másodfokú bíróság az ítéletében rögzítette, hogy a tényállás megalapozottságát a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében nem vizsgálta {Fővárosi Törvényszék 23.Bf.11.781/2021/
- számú ítélet [10] bekezdés}. [50] Az előzőekben kifejtettek szerint a másodfokú bíróság törvényesen bírálta felül, és változtatta meg az I. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmények minősítését, és törvényesen rendelkezett a pártfogó felügyeletről. [51] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [52] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [53] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon Kúria 3.Bfv.397/2023/14 8 jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- február
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző