← Magyarország

Kf.700337/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a körzeti megbízott a beosztásához nem tartozóan rendszeresen végzett a körzeti megbízotti működési körzetén kívül járőri, járőrvezetői és egyéb feladatokat, azok ellátásáért megbízási díj jár. Ha a körzeti megbízott a beosztásához nem tartozóan rendszeresen végzett a körzeti megbízotti működési körzetén kívül járőri, járőrvezetői és egyéb feladatokat, azok ellátásáért megbízási díj jár. ... Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Kf.700.337/2022/

  1. felperes felperes címe felperesi képviselő (felperesi képviselő címe, ügyintéző: felperest képviselő kamarai jogtanácsos) alperes alperes címe A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: alperest képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránt indított közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
  2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: a Miskolci 103.K.700.106/2022/
  3. számú ítélete Törvényszék ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A per alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.337/2022/
  4. 2 [1] A felperes a peresített időszakban a szolgálati hely állományában körzeti megbízottként teljesített szolgálatot. Az alperes a rendőrőrs illetékességi területén a felperes működési körzetét (településnév 1, településnév 2, településnév 3, településnév 4, településnév 5, településnév 6, településnév 7) is magába foglaló településnév 8 székhelyű körzeti megbízotti csoport működési körzeten felül további körzeti megbízotti csoport működési körzeteket is kialakított. A felperes a körzeti megbízotti és a csoport működési körzetén kívül rendszeresen ellátott a beosztásához nem tartozó járőri és egyéb (kísérőőri, határrendészeti, szabálysértési előkészítő és őrizetbevételt elrendelő határozatok előkészítésére irányuló, valamint ideiglenes megelőző távoltartási) feladatokat. A
  5. február
  6. napján előterjesztett szolgálati panaszát elöljáró a kérelem megalapozatlansága miatt elutasította. A felperes keresete és az alperes védirata [2] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
  7. február
  8. napjától
  9. február
  10. napjáig terjedő időszakban bruttó 1.072.556 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75 %-ában határozta meg. Keresetének jogalapjaként a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  11. évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.)
  12. §

(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjait jelölte meg. [3] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, vitatva a követelés jogalapját és összegszerűségét. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.072.556 forint megbízási díjat és annak késedelmi kamatát. Ítéletét – a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) 2., 3. d), 15., 18., 20-22., 24-25., 31., 37., 57-58., 60-63. és 70. a), valamint a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/2017. (III. 24.) ORFK utasítás 4-5., 7., 10. és 60. pontjaira figyelemmel – a Hszt. 2. § 25. pontjára, 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjaira és
(5)-
(6)bekezdéseire, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  1. (VI. 16.) BM rendelet
  2. számú mellékletére, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/
  3. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 33/
  4. (VI. 16.) BM rendelet)
  5. §
(2)bekezdésére alapította. Ítéletének indokolásában – a Kúria Mfv.I.10.751/2016/
  1. számú határozatára történő utalással – kiemelte, hogy a hivatásos állományú általános munkavégzési Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.337/2022/
  2. 3 kötelezettségét konkrét tartalommal a munkáltató utasításai töltik meg, melyek a munkakör kereteit nem léphetik túl. A KMB szabályzat kógens módon határozza meg az ellátandó feladatok körét, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetők. Rögzítette, hogy a körzeti megbízott és a járőr külön beosztás; a felperes működési körzete a csoportkörzet létrehozásától függetlenül megmarad. A lefolytatott okirati bizonyítás alapján megállapította, hogy a felperes a KMB szabályzat
  3. pontjában foglaltakkal szemben a működési és csoportműködési körzetén belül és azon kívül rendszeresen ellátott a beosztásába nem tartozó járőri feladatokat. E körben rámutatott, hogy az alperes a KMB szabályzat
  4. pontjában előírt, az eseti jellegű elvonás feltételeit – a fokozott ellenőrzésekkel, TIK küldésekkel és a veszélyhelyzettel összefüggésben – nem tudta bizonyítani. Az irányadó ítélkezési gyakorlatra utalással megállapította, hogy az ellátott feladatok a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatoknak minősülnek, melyekért a felperes részére a Hszt.
  5. §
(1)bekezdés c) pontja és
(5)bekezdése alapján megbízási díj jár. Rögzítette továbbá, hogy a rendőrkapitányságon a perbeli időszakban folyamatosan több járőri, járőrvezetői státusz betöltetlen volt, ezért az alperes a rendelkezésre álló járőri létszámmal a járőrszolgálati feladatokat nem tudta ellátni, így a felperes igényét a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja alapján is megalapozottnak találta. A megbízási díj havi összegét a kereseti kérelemnek megfelelően, a rendvédelmi illetményalap 75 %-ában határozta meg, mert azt a folyamatosan ellátott és tényállásban részletezett többlettevékenységére tekintettel a felperes által végzett többletfeladatokkal arányban állónak találta. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [5] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a csak részben helyesen megállapított tényállás elemeinek a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel történő összevetése útján téves következtetésekre jutott. Ezáltal megsértette a Hszt. 2. § 25. pontjában, 71. §
(1)-
(6)bekezdéseiben,
  1. §-ában, a 33/
  2. (VI. 16.) BM rendelet
  3. §
(2)bekezdésében és
  1. számú mellékletében foglaltakat, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(2)bekezdését. Továbbá tévesen értelmezte a KMB Szabályzat 2., 3. d), 15., 18., 20-22., 24-25., 31., 37., 57-58., 60-63., 70. és 72.
  1. c)pontjaiban írt rendelkezéseket, és figyelmen kívül hagyta az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/2013. (XII. 21.) ORFK utasítás (a továbbiakban: TIK utasítás) 3. és 28. pontjait. [6] A per adatai nem támasztották alá, hogy a felperes rendszeresen járőri feladatokat, járőrszolgálatot látott el a TIK utasítása alapján. Mindez a felperes megbízási díjra való jogosultságát nem alapozza meg, mivel a közterületi szolgálat alapvetően járőrözésből áll, önmagában pedig abból, hogy adott esetben a működési körzetén kívül – akár a TIK közvetlen irányítása alatt – látta el feladatait, nem következik, hogy a beosztásába nem tartozó járőrfeladatokat látott el. Vitatta, hogy a perben felmerült tények alapján alappal levonható következtetés arra, hogy a perbeli időszakban minden hónapban több járőri, járőrvezetői beosztás betöltetlen volt, ezért feladataikat nem tudták ellátni, s emiatt alperes járőri beosztásba tartozó feladatokat láttatott volna el a felperessel. Önmagában pedig abból, hogy adott esetben a működési körzetén kívül látta el feladatait, nem következik, hogy a beosztásába nem tartozó járőrfeladatokat látott el. Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.337/2022/4. 4 [7] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a körzeti megbízotti csoportokra vonatkozó szabályok [KMB szabályzat 15. pont és 72.
  2. c)pont] téves értelmezésével helytelenül állapította meg, hogy a felperes működési területe nem terjedt ki a körzeti megbízotti csoport működési körzetére; álláspontja szerint a csoporttag körzeti megbízott működési körzete annak külön rögzítése nélkül is kibővül a csoport összeadódott működési körzetére, amely mellett – egyes sajátos jellegű feladatok elvégzése tekintetében – megőrzi szűkebb működési körzetét is. [8] Az elsőfokú bíróság évesen értelmezte a közterületi szolgálat fogalmát, mivel a közterületi tevékenységen belül a közterületi szolgálat a közrendvédelmi és a közlekedésrendészeti szolgálati ágak tevékenysége, a körzeti megbízott feladatköre pedig a közrendvédelmi szolgálati ághoz tartozik, így a járőr és a körzeti megbízott is elláthat közterületi szolgálatot, melyre a KMB szabályzat 50-63. pontjai vonatkoznak. Az elsőfokú bíróság ezen előírások figyelmen kívül hagyásával arra a téves és ellentmondásos következtetésre jutott, miszerint a KMB szabályzat 24. pontjától eltérő közterületi – járőri – feladatok többletfeladatnak minősülnek, melyet a felperes a perbeli időszakban rendszeresen, minden hónapban ellátott; hivatkozott utóbb e körben a KMB szabályzat 15. és 21-22. pontjaira is, melyek alapján a közterületi szolgálat álláspontja szerint járőrrel közösen, de akár több körzeti megbízott közös szolgálatellátásával is ellátható, a körzeti megbízotti csoport teljes működési körzetében. Téves és jogszabálysértő az elsőfokú bíróság azon következtetése, hogy a körzeti megbízott által ellátott közterületi szolgálat lényegében csak akkor tekinthető a körzeti megbízotti beosztásba tartozó feladatnak, ha azt a körzeti megbízott a működési körzetében és járőrrel közösen végzi. E körben az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a tanú által előadottakat, egyúttal utalt rá az alperes, hogy a körzeti megbízott beosztása – bővebb feladatköre miatt – a járőr beosztáshoz képest magasabb besorolású beosztás. [9] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértő módon nem vette figyelembe a KMB szabályzat 21. pontjában foglaltakat, mivel a fokozott ellenőrzések, a veszélyhelyzet időtartama alatt ellátott (például határrendészeti) feladatok, valamint TIK általi küldések a KMB szabályzat 21. pont
  3. c)és
  4. d)alpontjaiban foglaltaknak megfeleltek. A TIK utasítása alapján ellátandó feladatok közé nem csak járőri feladatok tartoznak. A szolgálati feladat eseti jellege az eset felmerülésével van összefüggésben, annak megállapítását a rendszeresség nem zárja ki; nincs jelentősége, hogy a beosztási feladatoktól elvonásra az adott napon vagy hónapban akár többször is sor került. [10] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Utalt rá, bár az alperes vitatta a megállapított tényállást, azonban nem jelölte meg az általa helyesnek vélt tényeket, valamint az azokat alátámasztó bizonyítékokat. Kiemelte, hogy a KMB szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott járőrfeladatokat milyen szűkítésekkel hajthat végre, továbbá hangsúlyozta, hogy a körzeti megbízott kísérési feladatokra nem vehető igénybe. Rámutatott, hogy a felperes a körzeti megbízotti csoport körzetén kívül is rendszeresen látott el szolgálati feladatokat. A körzeti megbízott nem vehető igénybe a körzeti csoport működési körzetén kívüli, valamint, ha a járőrpár másik tagja mellette nem járőr, járőrszolgálati feladatokra. Vitatta a fellebbezésnek a KMB szabályzat 21. pontjával és a különleges jogrenddel kapcsolatos hivatkozásait. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.337/2022/4. [11] 5 A fellebbezés – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [12] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette, hogy az alperes a marasztalási összeg mértékére vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, eljárásjogi felvetések mellett elsősorban az ítélet – jogalapra vonatkozó – anyagi jogi álláspontjának felülvizsgálatát kérte a másodfokú bíróságtól. A felülvizsgálat felülbírálati jogkörét illetően a másodfokú bíróság rögzíti, hogy az alperes fellebbezésében hivatkozott a 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet, továbbá a Hszt. 45. §-a, 71. §
(2)-
(6)bekezdései megsértésére, azonban ezzel összefüggően a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait nem adta elő, ezért – Kp. 99. §
(1)bekezdésére, 100. §
(2)bekezdés b) pontjára és 104. §
(1)bekezdésére figyelemmel – az ítélőtábla ebben a körben nem vizsgálódhatott. Az ORFK utasítás szolgálati viszonyra vonatkozó szabály [Hszt.
  1. §
  2. pont], de nem jogszabály, így a KMB szabályzat és a TIK utasítás egyes rendelkezései helytelen értelmezésére történő hivatkozás önmagában fellebbezésre nem adott alapot [Kp.
  3. §
(1)bekezdés], ezért a másodfokú bíróság a KMB szabályzat fellebbezésben felhívott részletszabályaival kapcsolatos álláspontját csak az eldöntendő jogkérdés (a kereseti igény jogalapjának fennállása) megítéléséhez szükséges mértékben ismertette. Ekként a fellebbezés keretei között eljárva a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a releváns jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazta, ítéletének indokolásában e döntése indokait részletesen kifejtette, amellyel a másodfokú bíróság – az indokolás részbeni megváltoztatásával – az alábbiak szerint értett egyet. [13] Az alperes részben vitatta a megállapított tényállást, ennek körében azt, hogy a felperes rendszeresen ellátott járőrfeladatokat, járőrszolgálatot, ugyanakkor fellebbezésében – mint arra a felperes alappal hivatkozott – nem jelölte meg, hogy ezzel szemben mit tart helyes ténynek, és milyen bizonyíték támasztja alá az állítását. Ezzel szemben a per adatai (kimutatások, tanúvallomások, ügyeleti küldési naplók kivonata) a felperes által rendszeresen végzett járőri és egyéb feladatellátást alátámasztották; az pedig nem az eljárási szabályszegések vizsgálatára tartozó kérdés, hogy a TIK vagy felettesei utasítására végrehajtott járőri és egyéb feladatellátás értékelhető-e a megbízási díjat megalapozó többletfeladatként. Tehát az elsőfokú bíróság a Kp. 78. §
(2)bekezdése körében értékelhető jogszabálysértést nem követett el. Mivel az alperes által a tényállás tisztázottsága tekintetében eljárásjogi jogszabálysértésként előadott további állítások – a hatáskörtúllépés kivételével – a bizonyítékok értékelésével összefüggésben az irányadó normák értelmezésére vonatkoztak, ezért ezen érveket a másodfokú bíróság a fellebbezésben állított anyagi jogi jogszabálysértések körében vizsgálta. [14] Az elsőfokú bíróságnak a Kp. 85. §
(1)bekezdése alapján vizsgálnia kellett a keresetben hivatkozott Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti feltételek teljesülését, jelesül, hogy a felperes ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztást látotte el, így hatáskörét nem lépte túl. Az e körben tett ítéleti megállapításait az elsőfokú bíróság tanúvallomásra (
  1. sorszámú jegyzőkönyvhöz csatolt jegyzőkönyv kivonatok) és az alperes Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.337/2022/
  2. 6 kimutatására (
  3. sorszámú beadvány melléklete) alapozta, amellyel szemben (továbbá bármely tényállításának az alátámasztására) az alperes a konkrét okirat megjelölésével iratellenességre vagy ellenkező tartalmú bizonyítékra nem hivatkozott, bizonyítási indítvánnyal nem élt, ezért fellebbezési állításait alátámasztani nem tudta. [15] Az alperes fellebbezésében helytállóan sérelmezte ugyanakkor azon megállapítást, hogy a járőrök feladataikat azért nem tudták ellátni, mert a perbeli időszakban minden hónapban több járőri beosztás betöltetlen volt. A fenti jogszabályi esetkör vizsgálata legfeljebb annak az alperes által sem vitatott ténynek a megállapítását teszi lehetővé, hogy a rendőrkapitányságon a perbeli időszakban több járőri státusz betöltetlen volt, az ezt meghaladóan tett megállapítás olyan, az alperes működési körébe tartozó, munkaszervezéssel kapcsolatos kérdés, mely túlterjeszkedik a közszolgálati per keretein. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolásából (annak [5] és [46] bekezdéseiből) mellőzi az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy a ténylegesen dolgozó járőrök a rendőrkapitányság illetékességi területén a felmerülő járőri munkát az alacsony létszám miatt nem tudták ellátni. E körülménynek azonban az ügy érdemi elbírálására kihatása nincs. A fellebbezésben előadott érvelés – a járőri és járőrvezetői státuszok betöltött volta alátámasztása hiányában – nem alkalmas annak megdöntésére, hogy a kereseti igény a Hszt.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján is megalapozott volt. [16] A felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, tekintettel arra, hogy az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem támasztható alá. Az ezzel kapcsolatos megállapítások az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartoznak, és a felek eltérő jogértelmezéséből fakadnak, amely jogértelmezéseket azonban a Kúria már a fellebbezésben felvetett valamennyi jogszabálysértés-állítás esetében elvégezte. [17] A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdés]. [18] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes, csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.337/2022/
  1. 7 felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. Az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön, tehát beosztáson belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. [19] A Kúria korábbi, jelen ügyben is irányadó határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) kimondta, hogy a Hszt.
  2. §
(1)bekezdésének
  1. c)pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. [20] A TIK utasítás fellebbezésben hivatkozott rendelkezései alapot adnak ugyan a felperes beosztásától eltérő feladatellátásra utasítására, de nem alapozzák meg munkakörének más beosztásba tartozó feladatokkal történő bővítését. [21] A Kúria következetes – jelen perben is irányadó – gyakorlata szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.39.525/2021/3.). Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.076/2022/4., Kf.VII.45.006/2022/4.). [22] A felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a becsatolt felperesi kimutatás (F/8) és az 5. sorszámon csatolt alperesi kimutatások, valamint a tanúvallomások alapján helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem állította és nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB szabályzat rendelkezései szerint valósult meg; e tekintetben az elsőfokú bíróság a közterületi szolgálat Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.337/2022/4. 8 fogalmát is helyesen, a körzeti megbízotti beosztásra vonatkozó előírásokkal konform módon értelmezte és alkalmazta. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB szabályzat 21-22. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében – a tanúvallomásokra is figyelemmel – helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB szabályzat 24. pontja, valamint 2. pont b)-
  2. c)alpontja, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatok (függetlenül attól is, hogy a körzeti megbízotti beosztás a járőr beosztáshoz képest magasabb besorolású). A KMB szabályzat 25. pont
  3. a)és
  4. g)alpontjai kifejezetten tiltották a felperes körzeti megbízott igénybevételét kísérőőri, továbbá szabálysértési őrizetbevételi, valamint ideiglenes távoltartást elrendelő határozatok elkészítésére irányuló feladatokra. A felperest a peresített időszakban havonta nagy számban, rendszeresen – tehát nem eseti jelleggel – osztották be a körzeti megbízotti és csoport működési körzeten kívül járőri feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott a KMB szabályzat 21. pont c)-
  5. d)alpontjai alapján arra, hogy a késedelmet nem tűrő rendőri intézkedések esetén, valamint a fokozott ellenőrzések és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/4., Kf.VII.45.176/2021/4.). [23] A kereseti igény jogalapját tekintve nincs jelentősége az elsőfokú bíróság azon álláspontjának, hogy a felperes működési körzetének településnév 1, településnév 2, településnév 3, településnév 4, településnév 5, településnév 6 és településnév 7 településeket, és nem a körzeti megbízotti csoport körzetet tekintette, mivel a felperes rendszeresen ellátott a körzeti megbízotti csoport működési körzeten kívüli járőri feladatokat. Az ugyanis, hogy az ellátott többletfeladatok mennyisége miként alakul, nem a helyettesítési díjra való jogosultság, hanem annak a mértéke megítélésénél vehető figyelembe. [24] A fentiek szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. [25] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [26] A pervesztes alperes a Kp.
  1. §-a alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  3. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja és 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó, és a jogi képviselő által Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.337/2022/
  1. 9 kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [27] Az alperes az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény
  3. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [28] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [29] A másodfokú bíróság a határozat bevezető részében az alperes
  2. január
  3. napjával megváltozott megnevezését az Alaptörvény – tizenegyedik módosítását követően hatályos – F) cikk
(2)bekezdésére és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. §
(1)bekezdésére figyelemmel tüntette fel. [30] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. július
  2. dr. Szőke Mária s.k. dr. Bendli Attila József s.k. dr. Németh Andrea s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.