← Magyarország

P.20502/2019/52 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/

  1. szám A Balassagyarmati Törvényszék dr. Bárányi Gyula (3073 Tar, Villás telep 4.) ügyvéd által képviselt Felperes1 (Cím1) felperesnek - dr. Petercsák János Zsolt (3183 Karancskeszi, Fő út 94.) pártfogó ügyvéd által képviselt Alperes1 (Cím2) I. r., dr. Endrédi Attila (2145 Kerepes, Béke út 7.) ügyvéd által képviselt Alperes2 (Cím3) IV. r. és dr. Lukácsy Beáta jogtanács által képviselt Alperes3 (Cím4) VIII. rendű alperesek ellen tulajdonközösség megszüntetése iránt indult perében meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék megállapítja, hogy a Város1 szám1 hrsz-on nyilvántartott, természetben Cím2 szám alatti lakóház, udvar megjelölésű ingatlan az ingatlan-nyilvántartási állapottól eltérően 37%-ban a felperes, míg 63%-ban az I. r. alperes tulajdonát képezi. Megkeresi a Nógrád Megyei Kormányhivatalt, hogy a Város1 szám1 hrsz-ú, természetben Cím2 szám alatt található lakóház, udvar megnevezésű ingatlanon fennálló, felperes 50/100ad tulajdon hányadát 37/100-adra csökkentse, míg az I. r. alperes 50/100-ad tulajdoni hányadát 63/100-ad tulajdoni hányadra növelje meg, a 13/100-ad tulajdoni hányad vonatkozásában házassági különvagyoni beruházás címén. A törvényszék a felperes és az I. r. alperes közös tulajdonát képező Város1 szám1 hrsz. alatt felvett Cím
  2. szám alatt található lakóház, udvar megjelölésű ingatlan vonatkozásában a felperes és az I. r. alperes közös tulajdonát árverési értékesítéssel szünteti meg. Az ingatlan legkisebb árverési vételárát 32.000.000.- (harminckétmillió) Ft-ban határozza meg. Az ingatlan árverezését beköltözhető állapotban rendeli el. Kötelezi az I. r. alperest, hogy a sikeres árverés napját követő 30 napon belül az ingatlant ingóságaitól kiürítve hagyja el. A felperes a legkisebb árverési vételárból 7.365.000.- (hétmillió-háromszázhatvanötezer) Ftra jogosult. A legkisebb árverési vételárból az I. r. alperest megillető 20.160.000.- (húszmilliószázhatvanezer) Ft-ból először a Alperes2 javára bejegyzett 763.465.(hétszázhatvanháromezer-négyszázhatvanöt) Ft és járulékai erejéig fennálló tartozást kell kielégíteni. Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 2 Az ingatlan tulajdoni lapjára III/
  3. és III/
  4. szám alatt bejegyzett jelzálogjog és végrehajtási jog már kielégítést nyert. Amennyiben az árverési vételár a 32.000.000.- (harminckétmillió) Ft-ot meghaladja, abban az esetben a felperes a többletvételár 37%-ára, míg az I. r. alperes 63%-ára jogosult. Az ingatlant a tulajdoni lap harmadik részének
  5. pontja alatt feltüntetett szám
  6. engedélyszámú

(20313)Város2 0,4 kW-os
  1. számú vezetékrendszer javára a vázrajz szerinti 7 m2 területre az Alperes3 (törzsszám: szám3 Cím4 szám) javára bejegyzett vezetékjog terheli, mely az árverési értékesítést követően is fennmarad. A törvényszék a VIII. r. alperest a felperes és az I. r alperes közötti tulajdonközösségnek a Cím2 szám alatti ingatlan vonatkozásában az ítélet szerinti árverési értékesítéssel történő megszüntetésének a tűrésére kötelezi. A törvényszék elrendeli a tulajdoni lapra II/
  2. számon bejegyzett perindítás tényének a törlését. Megkeresi a Nógrád Megyei Kormányhivatalt, hogy a perindítás tényét a Város1 szám
  3. hrsz alatt felvett, Cím2 szám alatt nyilvántartott ingatlanról az ítélet jogerőre emelkedését követően törölje. A törvényszék a Város1 szám4 hrsz. alatti kivett beépítetlen terület megnevezésű, a felperes ingatlan-nyilvántartás szerint 1/1 tulajdonát képező és az I. r. alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanon fennálló I. r. alperest illető holtig tartó haszonélvezeti jog törlését rendeli el, amennyiben a felperes 4.475.000.- (négymilliónégyszázhetvenötezer) Ft-nak az I. r. alperes részére történő megfizetését vagy a Cím2 szám alatti ingatlan vételárából történő elszámolását igazolta. Megkeresi a Nógrád Megyei Kormányhivatalt, hogy a Város1 szám4 hrsz. alatt felvett, kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlanról az I. r. alperest megillető holtig tartó haszonélvezeti jogot törölje, amennyiben a felperes igazolja, hogy az I. r. alperes részére megfizetett 4.475.000.- (négymillió-négyszázhetvenötezer) Ft-ot, vagy az beszámításra került a Cím2 szám alatti ingatlan árverési vételárába. A törvényszék megállapítja, hogy a felperes különvagyonát képezi a vagyonmérleg
  4. tételszáma alatti páraelszívó 3.500.- (háromezer-ötszáz) Ft, a
  5. tételszám alatti ülőgarnitúra (szürke, plüss) 90.000.- (kilencvenezer) Ft, a
  6. tételszám alatti szekrénysor 3 részes + asztal 90.000.- (kilencvenezer) Ft, a
  7. tételszám alatti evőeszköz készlet
  8. személyes 8.000.(nyolcezer) Ft értékben. Kötelezi az I. r. alperest, hogy a 15 napon belül adja a felperes birtokába a
  9. tételszám alatti páraelszívót 3.500.- (háromezer-ötszáz) Ft és a
  10. tételszám alatti ülőgarnitúrát (szürke, plüss) 90.000.- (kilencvenezer) Ft értékben. Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 3 A törvényszék a felperes tulajdonába adja a vagyonmérleg
  11. tételszáma alatti csillárt (virágforma, egyágú) 17.000.- (tizenhétezer) Ft értékben, a
  12. tételszáma alatti éjjeli lámpát (2 db virágforma) 10.000.- (tízezer) Ft értékben, a
  13. tételszáma alatti porszívót (Panasonic) 13.000.- (tizenháromezer) Ft értékben, a
  14. tételszám alatti 12 személyes evőeszköz készletet 8.000.- (nyolcezer) Ft értékben, a
  15. tételszáma alatti 12 személyes porcelán étkészletet 16.000.- (tizenhatezer) Ft étrékben, a
  16. tételszáma alatti porcelán falióra szelencét 8.000.- (nyolcezer) Ft értékben, a
  17. tételszáma alatti különféle dísztárgyakat (kép, szobor, réztárgy, tőr) 16.000.- (tizenhatezer) Ft értékben, a
  18. tételszáma alatti művirágot érték nélkül, a
  19. tételszám alatti műfenyőt 3.000.- (háromezer) Ft értékben, a
  20. tételszáma alatti digitális fényképező gépet (Fine Pix F610) 16.000.- (tizenhatezer) Ft értékben, a
  21. tételszáma alatti szőnyeget (kicsi) 2.400.- (kétezer-négyszáz) Ft értékben, a
  22. tételszáma alatti alumínium létrát 4.000.- (négyezer) Ft értékben, a
  23. tételszáma alatti fém ruhaszárítót 5.000.- (ötezer) Ft értékben, a
  24. tételszáma alatti 3 db bőröndöt 17.000.(tizenhétezer) Ft értékben, a
  25. tételszáma alatti 3 db utazótáskát 12.000.- (tizenkétezer) Ft értékben, a
  26. tételszáma alatti 100 db könyvet 17.500.- (tizenhétezer-ötszáz) Ft értékben, a
  27. tételszáma alatti piros sötétítő függönyt 3.500.- (háromezer-ötszáz) Ft értékben, a
  28. tételszáma alatti Panasonic TV-t 60.000.- (hatvanezer) Ft értékben, a
  29. tételszáma alatti női kerékpárt 30.000.- (harmincezer) Ft értékben, a
  30. tételszáma alatti kerékpárt 50.000.(ötvenezer) Ft értékben, a
  31. tételszáma alatti 2 db réz telefonasztalt 10.000.- (tízezer) Ft értékben, a
  32. tételszáma alatti 2 db mosógépet 50.000.- (ötvenezer) Ft értékben, a
  33. tételszáma alatti 2 db ülőkét (szövet) 10.000.- (tízezer) Ft értékben, mindösszesen 378.400.(háromszázhetvennyolcezer-négyszáz) Ft értékben. A törvényszék a vagyonmérleg 1-
  34. tételszáma alatti, a 28-
  35. tételszáma alatti, a 34-
  36. tételszáma alatti, a
  37. tételszáma alatti, a 41-
  38. tételszáma alatti, a 63-
  39. tételszáma alatti, a 78-
  40. tételszáma alatti, a 86-
  41. tételszáma alatti, a 90-
  42. tételszáma alatti, 93-
  43. tételszáma alatti, a
  44. tételszáma alatti, a 100-
  45. tételszáma alatti, a 103-
  46. tételszáma alatti, a 114-
  47. tételszáma alatti, a 120-
  48. tételszáma alatti, a 133-
  49. tételszáma alatti, a
  50. tételszáma alatti, a
  51. tételszáma alatti, a
  52. tételszáma alatti, a 153-
  53. tételszáma alatti ingóságokat mindösszesen 1.639.700.- (egymillió-hatszázharminckilencezer-hétszáz) Ft értékben az I. r. alperes tulajdonába adja. A törvényszék kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére ingóvagyon értékkiegyenlítése címén 630.650.- (hatszázharmincezer-hatszázötven) Ft-ot. A törvényszék kötelezi az I. r alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek többlethasználati díj címén 239.517.- (kétszázharminckilencezer-ötszáztizenhét) Ft -ot. A törvényszék kötelezi az I. r. alperest, hogy
  54. július 1 napjától kezdődően minden hónap
  55. napjáig fizessen meg többlethasználati díj címén a felperes részére havi 22.046.(huszonkettőezer-negyvenhat) Ft-ot addig, amíg ki nem költözik a Cím2 szám alatti ingatlanból. A felperes kereseti kérelmét ezt meghaladóan elutasítja. A peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik. Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 4 A törvényszék az I. r. alperes pártfogó ügyvédjének a díját 500.000.- (ötszázezer) Ft-ban állapítja meg, melyet az állam visel. A törvényszék kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívására fizessen meg 1.514.550.- (egymillió-ötszáztizennégyezer-ötszázötven) Ft feljegyzett illetéket. Az így meg nem térülő illetéket és szakértői költséget az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet előterjesztése esetén a Balassagyarmati Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás [1] A törvényszék a peres felek személyes meghallgatása, a lefolytatott tanúbizonyítás, a beszerzett szakértői vélemények alapján és a ügyszám
  56. számú, valamint a ügyszám
  57. számú peres ügyben foglaltak alapján az alábbi tényállást állapította meg. [2] A peres felek
  58. május 26-án kötöttek házasságot Város1n. A peres felek már nagyon fiatal koruktól ismerték egymást, az I. r. alperesnek 1986-ban történt sorkatonai szolgálati bevonulását követően az I. r. alperes többnyire már a katonaságtól eltávozásra a felpereshez, a szülői házba, Város3ba járt. A katonaságtól a házasságkötést megelőzően mintegy 1-2 hónappal korábban szerelt le. A házasságkötést követően
  59. augusztusában költöztek ki a jelenleg közös tulajdonukat képező Cím
  60. szám alatt található Város1 belterület szám1 hrsz. alatt felvett házas ingatlanba, melyen már a korábbiakban megkezdték az építkezést. A házasságkötést követően a közös ingatlanba történő költözésig a felperes szüleinél laktak, ahol az ottlakásért semmilyen térítést nem fizettek. A telektulajdont az I. r. alperes szülei vásárolták a gyermekük, az I. r. alperes részére. Az
  61. január
  62. napján kelt ajándékozási szerződéssel az I. r. alperes a felperesnek, mint házastársának ajándékozta a telek fele részét. Az ajándékozási szerződés
  63. pontja értelmében az ajándékozást az indokolta, hogy az építési telken a felek már a házasságuk alatt közösen családi házat építettek. A
  64. pont azt is rögzítette, hogy bár az I. r. alperes az építési engedélyt 1988-ban megkapta, az építkezés csak a házasságkötés után 1989-ben kezdték meg és az ahhoz szükséges építési kölcsönöket már Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 5 együtt vették fel. Az ajándékozási szerződés
  65. pontjában rögzítették, hogy a telekre történt építkezés kapcsán a felek 617.000.- Ft összegű kölcsönt, a felperes részére folyósított 80.000.Ft-os munkáltatói kölcsönt, valamint az önkormányzat részéről adott 30.000.- Ft-os támogatást kötelesek az építkezéssel kapcsolatban törleszteni és 200.000.- Ft szociálpolitikai kedvezményben részesültek. A
  66. pont szerint a felülépítmény házastársi vagyonközösségüket képezi, melyet a szerződő felek elismernek. A lakóház felépítésére több lépcsőben, mindkét fél családja részéről nyújtott aktív közreműködéssel került sor. A Város1i szám1 hrsz. alatti ingatlanra jelzálogjogok kerültek bejegyzésre. Nevezetesen 1993-ban III/
  67. szám alatt jelzálogjog 200.000.- Ft szociálpolitikai kedvezmény biztosítására az egyéb érdekelt
  68. Város1i fiókja javára. 1993-ban III/
  69. szám alatt 30.000.- Ft városi támogatás biztosítására jelzálogjog egyéb érdekelt3a javára. 2000-ben III/
  70. szám alatt elidegenítési és terhelési tilalom nyert bejegyzést a bejegyzett jelzálogjog biztosítására az egyéb érdekelt
  71. Város1i fiókja javára. 2012-ben III/
  72. számon az Alperes3 javára vezetékjogot jegyeztek be a szám
  73. engedély számú
(20313)Város2 0.4kW-os
  1. sz. vezetékrendszer javára a vázrajz szerinti 7 m2 területre. Az I. rendű alperes ½ tulajdoni hányadára III/
  2. szám alatt a NAV képviseletében eljáró egyéb érdekelt4 kérelmére a egyéb érdekelt
  3. javára 64.884.- Ft és járulékai erejéig jelzálogjog, III/
  4. sorszám alatt végrehajtó1 önálló bírósági végrehajtó kérelmére 150.000.- Ft és járulékai erejéig végrehajtási jog került bejegyzésre tanú4 jogosult javára, míg a III/
  5. sorszám alatt végrehajtó1 önálló bírósági végrehajtó kérelmére 763.475.Ft és járulékai erejéig végrehajtási jog került bejegyzésre a Alperes2 javára. A felek között a házastársi kapcsolat rövid ideig volt harmonikus. A családi házba történő költözést követően, mintegy fél évvel később a felperesben már felmerült annak a gondolata, hogy elhagyja az I. r. alperest. 1993-ban egy alkalommal a közös gyermekkel el is költözött néhány napra az ingatlanból. Ekkor még az életközösség helyreállt közöttük, de
  6. május 10-én a felperes a gyermekkel ismét elköltözött, majd ugyanezen év végén visszaköltöztek az ingatlanba, ahol még egy évet éltek együtt. A felperes és az I. r. alperes között az életközösség véglegesen
  7. szeptember végén, október első napjaiban szakadt meg. A felperesnek a
  8. évi visszaköltözését követően a felek már nem voltak beszélő viszonyban egymással, közös életvitelt már nem folytattak. [3] A felperes és az I. r. alperes közösen szerezték a házasság fennállása alatt a Város1 belterület szám4 hrsz. alatti beépítetlen telket, mely a felperes kizárólagos tulajdonaként nyert ingatlan-nyilvántartási bejegyzést az I. r. alperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. Közösen szerezték továbbá a Város1 külterület szám5 hrsz. alatti, a szám6 hrsz. alatti ingatlan 712/1389-ed tulajdoni hányadát, a szám7 hrsz. alatti ingatlan 956/1349-ed hányadát, a szám8 hrsz-ú ingatlan, a szám9 hrsz-ú ingatlan 757/859-ed tulajdoni hányadát, a szám10 hrsz-ú ingatlan fele tulajdoni hányadát, a szám11 hrsz-ú ingatlan 3330/478-ed tulajdoni hányadát és a szám12 hrsz-ú ingatlan 502/559-ed tulajdoni hányadát. Ezen külterületi ingatlanok tulajdonosaként az ingatlan-nyilvántartásban az I. r. alperest tüntették fel. A felek az ingatlanok vonatkozásában az egymás közti egyenlő arányú közös tulajdoni szerzést egyezően adták elő, azok házastársi közös szerzeményi jellegét nem vitatták. A peres felek között ügyszám2/
  9. szám alatt a Balassagyarmati Törvényszék előtt folyamatban volt perben
  10. június
  11. napján megállapodás jött létre azon külterületi földekre vonatkozóan, melyek pályázatban érintettek. Ennek a megállapodásnak az értelmében a perfeljegyzés törlését követően a felek között 4.500.000.- Ft elszámolása szükséges, mely összeget az I. r. alperes a felperes részére megfizetett. A külterületi ingatlanok forgalmi értékét mindösszesen 3.518.184.- Ft-ban, míg a belterületi szám4 hrsz. alatti beépítetlen telek forgalmi értékét 8.950.000.- Ft-ban fogadták el. Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 6 [4] A felek az életközösség fennállása alatt a vagyonmérlegben feltüntetett ingóságokat szerezték meg egymás közt egyenlő arányban. [5] A peres felek házasságát a Város1i Városi Bíróság a
  12. szeptember
  13. napján kelt és jogerőre emelkedett ügyszám3/
  14. számú ítéletével felbontotta. A felek a házasság felbontását követően továbbra is az ingatlanban laktak, közöttük az ingóságok megosztása a bontóperben megkötött egyezségnek megfelelően nem történt meg. A felperes az ingatlanból
  15. szeptemberében történt elköltözésekor csak a különvagyonát képező ingóságokat, illetve a vagyonleltárban a birtokában lévőként megjelölt ingóságokat vitte magával. Azóta az I. r. alperes a teljes ingatlant birtokban tartja és használja a bontóperi egyezségben szabályozott használattól eltérően. [6] A felperes és az I. r. alperes között a házastársi vagyonközösség megosztása iránt már ügyszám
  16. szám alatt peres eljárás volt folyamatban. Ezen perben a törvényszék meghallgatta tanúként tanú5t, tanú6t, tanú4t, tanú7t, tanú8t, tanú3t, tanú9t, tanú10t, tanú11t, tanú13t, tanú12t és tanú14t, valamint tanú9t. A törvényszék a perben ingó és ingatlanforgalmi szakértői véleményt is beszerzett,
  17. sorszám alatt került becsatolásra szakértő1 igazságügyi mérnök szakértő szakértői véleménye a perben érintett ingatlanok forgalmi értékével kapcsolatban, mely szakértői vélemény
  18. május
  19. napján készült, és
  20. sz. alatt szakértő2 igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő szakértői véleménye, mely
  21. márciusában kelt. Szakértői vélemény késült a többlethasználati díj összegével kapcsolatan is. [7] A törvényszék ezen ügyben
  22. sorszámon
  23. március 30-án hozott ítéletet. A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a ügyszám
  24. számú,
  25. december 14-én kelt végzésében az elsőfokú bíróságnak ezt az ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az ítélőtábla a végzés indokolásában kifejtette, hogy a peres eljárásban határozott kereseti kérelem és az azt vitató egzakt ellenkérelem hiányában érdemi döntés nem volt hozható, mivel még a bizonyítandó tények köre sem vált ismertté. Rámutatott arra, hogy a tanúk és peres felek egyező eladása alapján megállapítható, hogy a felek házasságának
  26. május 26-i megkötésekor a Cím2 számú ingatlanon már készen volt az alap és ekkor már a felek rendelkezésére állt az építési anyagok egy része, továbbá nem volt vitatott a felek között, hogy az alperes édesapja kőművesként a családi ház felépítését, míg a testvére a gépészeti munkálatok teljes körű szerelését végezte, mely munkálatok különvagyoni invesztációként vehetők figyelembe. Valamint nem tisztázott adat merült fel arra, hogy a tető elkészítéséért azért nem kellett vállalkozói díjat fizetni, mert annak ellentételezéséről az alperes édesapja gondoskodott. Az ítélőtábla álláspontja szerint szükségtelen volt a perben több szakértő kirendelése. Továbbá az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a családi házas ingatlannak az építkezés befejezésekori
  27. januári forgalmi értékét. Felmerülhet az egyes építési munkálatoknak a %-os arányban történő kidolgozása is az egész felépítményhez viszonyítva, valamint az iratokhoz
  28. sorszám alatt csatolt ajándékozási szerződés nem tartalmazza annak az ügyletkötéskori,
  29. január 12-én már beépített állapotban megjelölhető forgalmi értékét sem. Kimondta az ítélőtábla azt is, hogy a felperest és az I. r. alperest ténylegesen megillető tulajdoni hányadok meghatározásához a bíróságnak meg kell állapítania a telek és a felépítmény bekerülési, műszaki megvalósítási költségét, az arra fordított közös, illetve különvagyoni hozzájárulást, valamint az ingatlanban az építkezés befejezésekor annak eredményeként előállt értékemelkedést. Az értéknövekményt a bekerülési költség viselésének arányában kell felosztani. A közösvagyoni ráfordítás a volt házastársak között azonos arányban oszlik meg. A felperes többlethasználati díj iránti igényével kapcsolatban rámutatott Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 7 az ítélőtábla arra, hogy az elsőfokú bíróságot tájékoztatási kötelezettség terhelte a körben, hogy a perben az arra hivatkozó felperest terheli annak igazolása, hogy az alperes jogellenes, az ingatlan használatát megakadályozó magatartása miatt hagyta el az ingatlant. A tulajdonost ugyanis elsődlegesen az ingatlan tényleges használatának a lehetősége illeti meg, a használat ellenértékére csak ezen magatartás bizonyítottsága esetén tarthat igényt. Abban az esetben pedig, ha a tulajdonostárs az ingatlan használatával önként, a visszatérés szándéka nélkül felhagy, nincs jogalapja többlethasználati díj iránti követelésnek. Az ajándék visszakövetelésével kapcsolatban az ítélőtábla megállapította, hogy e körben a peres feleknek a házasságuk megromlásával kapcsolatos személyes meghallgatására és erre vonatkozó bizonyítás lefolytatására nem került sor. Ezzel kapcsolatban rámutatott az ítélőtábla, hogy az ajándék visszakövetelésének nem feltétele, hogy az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés a megajándékozottnak felróható okból hiúsuljon meg, ugyanakkor nem követelhető vissza az ajándék, ha a feltevés végleges meghiúsulása az ajándékozó felróható magatartására vezethető vissza. E vonatkozásban a bizonyítás azonban az ezt állító felperest terheli, így nem mellőzhető a vagyonjogi perben a házasság megromlására vezető okok teljes körű vizsgálata. Az ingó vagyonleltárral kapcsolatban az I. r. alperes részéről többször előterjesztett egyeztetés nem történt meg, mely egyeztetésnek ki kellett térnie arra, hogy az adott vagyontárgy a felek közös vagy különvagyoni ingósága, az életközösség
  30. évi megszakadásakor mi volt a forgalmi értéke, az hol található és arra melyik fél tart igényt. Ennek keretében tisztázható az is, hogy az egyes peresített vagyontárgyak nem képezték-e a felek már felszámolt gazdasági társaságának, avagy másnak a tulajdonát. A külterületi földekkel kapcsolatban azok közösvagyonba tartozását a felperesnek kell igazolnia és nem tisztázott az sem, hogy ezek forgalmi értékét mely időpont szerint kell figyelembe venni. [8] Ezért a Fővárosi Ítélőtábla a megismételt eljárásra előírta, hogy mindenekelőtt fel kell hívni az I. r. alperest az ellenkérelmének, valamint a viszontkereseti kérelmének a pontos előterjesztésére, melyre a már rendelkezésre álló szakértői vélemény és egyéb peres adatok alapján az I. r. alperes köteles. Tisztázandó a külterületi ingatlanok kérdése, a beépítetlen telekre vonatkozóan pedig a haszonélvezeti jog körében előadott igény pontosítása szükséges. A tulajdonjog megállapítása iránti részében ismételt szakértői bizonyítás elrendelése indokolt a ráépítéssel kapcsolatban. Vizsgálni kell továbbá az ajándék visszakövetelése körében annak megalapozottságát. A bizonyítási teher elhelyezésével tájékoztatnia kell a bíróságnak a feleket a bizonyításra szoruló tényekről és a bizonyítatlanság jogkövetkezményeiről egyaránt. Le kell folytatni a szükséges bizonyítást, az ingóleltárral kapcsolatban pedig az egyeztetést. [9] Az új eljárásban a törvényszék a Fővárosi Ítélőtábla iránymutatásának megfelelően kioktatta a feleket a bizonyítási kötelezettségről és a bizonyítási teherről az egyes perbe vitt igények kapcsán, valamint felhívta a felperest a kereseti kérelme pontosítására és az I. r. alperest részletes írásbeli ellenkérelem előterjesztésére. [10] A felperes a pontosított kereseti kérelmében a bejegyzett jelzálogjogokra és végrehajtási jogokra tekintettel II. r. alperesként perbe vonta a egyéb érdekelt1-t, III. r. alperesként tanú4t, IV. r. alperesként a Alperes2-t. A későbbiekben ugyancsak perbe vonta V. r. alperesként az egyéb érdekelt2-t, VI. r. alperesként egyéb érdekelt3át, VII. r. alperesként a egyéb érdekelt4át, VIII. r. alperesként az Alperes3-t, IX. r. alperesként végrehajtó1 önálló bírósági végrehajtót. A törvényszék az alperes írásbeli nyilatkozata, valamint az általa csatolt okiratok tartalma alapján felhívta a felperest annak tisztázására, hogy mely perbe vont alperesekkel szemben tartja fenn a keresetét. A törvényszék a perfelállás tisztázását követően az
  31. sorszám alatti végzésében a III. r. tanú4, az V. r. egyéb érdekelt2., a VI. r. egyéb Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 8 érdekelt3a, a VII. r. egyéb érdekelt4a és a IX. r. végrehajtó1 alperesekkel szemben a pert megszüntette, tekintettel arra, hogy a VII. és IX. r. alperesek perbevonása szükségtelen volt, míg a III., V., és VI. r. alperesek követelése megszűnt. A végzés
  32. február
  33. napján jogerőre emelkedett. A törvényszék a
  34. sorszámú végzésében a pert a II. r. alperessel szemben is megszüntette, mivel az I. r. alperes igazolta, hogy tartozása vele szemben is megszűnt. A per megszüntetésével kapcsolatos bírósági felhívásra nevezett nem nyilatkozott. A végzés
  35. február 16-án jogerőre emelkedett. Ezt követően a törvényszék a pert a felperes, Alperes1, mint I. r. alperes, a Alperes2, mint IV. r. alperes és az Alperes3, mint VIII. r. alperes között folytatta le. [11] A felperes a pontosított kereseti kérelmében az I. r. alperessel szemben a Város1 belterület szám4 hrsz-ú ingatlanon fennálló tulajdonközösség akkénti megszüntetését kérte, hogy az I. r. alperes nevén álló ½ tulajdoni hányadot 4.475.000.- Ft megváltási ár ellenében a bíróság tehermentesen adja az ő kizárólagos tulajdonába. A Város1 belterület szám1 hrsz. alatti ingatlanon fennálló tulajdonközösség megszüntetését elsődlegesen akként kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy a felperes ½ tulajdoni hányadát 14.300.000.- Ft megváltási ár ellenében, melynek megfizetésére 30 napon belül köteles, váltsa magához. Másodlagosan, amennyiben az I. r. alperes ilyen mértékű teljesítőképességet hitelt érdemlően nem tud igazolni, a bíróság rendelje el a tulajdonközösség árverés útján történő megszüntetését oly módon, hogy az ingatlan legkisebb vételára 28.600.000.- Ft, amelyből sikeres árverés esetén a befolyt vételár 50-50%-ban kerüljön a felperes és az I. r. alperes között megosztásra, amennyiben az I. r. alperes vállalja, hogy az ingatlanból kiköltözik. Abban az esetben, ha az árverésen a legkisebb vételárat meghaladó összeg realizálódik, az a felek között ugyancsak fele-fele arányban kerüljön megosztásra. Részletesen előadta azt is, hogy abban az esetben, ha az I. r. alperes az ingatlanból kiköltözést nem vállal, a lakottan történő árverési értékesítés milyen feltételek mellett kerüljön előírásra. Kérte, hogy a bíróság mondja ki, hogy az árverést a bírósági árverés szabályai szerint kell lefolytatni és azon mind a felperest, mind az I. r. alperest elővásárlási jog illeti meg. A tulajdonközösség akkénti megszüntetése esetén, ha az I. r. alperes váltja magához a felperes tulajdoni illetőségét, a törvényszék keresse meg az illetékes földhivatalt az I. r. alperes tulajdonjogának a felperes tulajdoni hányadára történő bejegyzése érdekében, és ennek tűrésére a további alpereseket kötelezze. Kötelezze továbbá az I. r. alperest
  36. január 1-től
  37. február 29-ig terjedő időre 1.393.135.- Ft, míg
  38. március 1-től
  39. május 1-ig terjedő időre (36x29.792.- Ft) 774.592.- Ft, mindösszesen 2.167.727.- Ft lakáshasználati díj megfizetésére, valamint az ítélet meghozatalától számítva minden hónap
  40. napjáig további minimum havi 29.729.- Ft összegű lakáshasználati díj megfizetésére. Az ingóvagyonnal kapcsolatban kérte, hogy a bíróság a 139-től
  41. tételszámig terjedő vagyontárgyakat adja a felperes tulajdonába 116.900.- Ft értékben, míg az 1-től 76-ig, a 78-tól 135-ig és 151-től
  42. tételig felsorolt ingóságokat adja az I. r. alperes tulajdonába 1.780.700.- Ft értékben. Állapítsa meg, hogy az 59-60., a
  43. és
  44. tételszám alatti vagyontárgyak a felperes különvagyonát képezik. Kötelezze az I. r. alperest arra, hogy 30 napon belül házastársi ingó vagyonközösség megosztása címén fizessen meg a felperes részére 831.900.- Ft-ot. Kérte továbbá a perrel felmerült költségei megfizetését is. [12] A perbeli lakásingatlan
  45. évi beköltözhető forgalmi értékét 34.900.- Ft-ban, lakott forgalmi értékét 17.450.000.- Ft-ban, míg
  46. évi bekölthető forgalmi értékét 28.600.000.Ft-ban, lakott forgalmi értékét 14.300.000.- Ft-ban jelölte meg. A belterületi ingatlannal kapcsolatban a 8.950.000.- Ft forgalmi érték megállapítást elfogadta. A családi házas ingatlanra vonatkozóan különvagyoni igényt nem kívánt érvényesíteni. A családi házas ingatlan 28.600.000.- Ft-os, a belterületi ingatlan 8.950.000.- Ft-os, míg a külterületi Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 9 ingatlanok 4.500.000.- Ft-os, mindösszesen 42.050.000.- Ft-os házastársi közösvagyoni összértékéből a felek egy főre jutó értékét 21.025.000.- Ft-ban határozta meg. Nem vitatta, hogy a közösvagyonból 4.500.000.- Ft-ot megkapott. Így ennek a fele 2.250.000.- Ft, valamint az általa tulajdonba adni kért belterületi ingatlan 8.950.000.- Ft-os értékének a fele 4.475.000.- Ft, mindösszesen 6.725.000.- Ft a fizetési kötelezettsége az I. r. alperessel szemben, melyet az egy főre jutó értékből levonásba helyezve az I. r. alperes 14.300.000.- Fttal tartozik a felperes felé a házas ingatlan ½ tulajdoni hányadának a megváltása fejében. A többlethasználattal kapcsolatban tanú4 és tanú6 tanúkénti meghallgatását kérte. Az ingóságok körében annak tisztázására, hogy mely ingóságokat vitt magával az elköltözésekor, kérte a korábbiakban folyamatban volt perben tanúként meghallgatott tanú4, tanú15, tanú5, tanú6 és tanú14 tanúk nyilatkozatát figyelembe venni. A közösen szerzett ingóságok körét
  47. tételben határozta meg, 1.897.600.- Ft-os értékkel, melyből egy főre jutóként 948.800.- Ft-ot jelölt meg, mivel ebből a felperesnél álláspontja szerint 116.900.- Ft értékű ingóság maradt, a különbözeti 831.900.- Ft értékkiegyenlítés megfizetésére kérte az I. r. alperes kötelezését. Kizárólag pénzbeli értékkiegyenlítéssel kérte az elszámolást figyelemmel arra, hogy több, mint 7 éve már az ingóságokat az I. r. alperes használja. Nyilatkozott, hogy a korábbi eljárásból
  48. sorszám alatt beszerzett szakértői véleményt fogadja el a többlethasználati díj vonatkozásában is, míg az ingóságok kapcsán a
  49. sorszám alatti szakértői véleményt. [13] Az I. r. alperes írásbeli ellenkérelmében a szám4 hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában nem ellenezte a kereseti kérelem szerinti tulajdonközösség megszüntetését, a felperes megváltási ár megfizetésére kötelezése mellett vagy annak a szám1 hrsz-ú ingatlan megváltási árába történő beszámításával. A Város1 szám1 hrsz. alatti ingatlan kapcsán különvagyoni igényt érvényesített a felperessel szemben, melynek eredményeként a tulajdonközösség megszüntetését elsődlegesen akként kérte, hogy 6.578.000.- Ft megváltási ár ellenében kerüljön a felperes tulajdoni illetősége a javára bejegyzésre. A későbbiekben pontosított ellenkérelmében a teljesítőképességét és a megváltási ár fizetési készségét maximálisan 4 millió Ft-ban jelölte meg. Nem ellenezte azonban az árverési értékesítés elrendelését sem, mely esetben kiköltözést vállalt. Az ingatlan-nyilvántartási állapottól eltérő tulajdoni hányadok megállapítását a felperes vonatkozásában 23/100-ad, míg az I. r. alperes vonatkozásában 77/100-ad tulajdoni hányadban kérte. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a peranyaghoz csatolt Cím2 szám alatti ingatlanra vonatkozó költségvetés szerint – melynek eredetiségét és valóságtartalmát álláspontja szerint a felperes nem vitatta – az ingatlan
  50. április 10-i állapot szerinti bekerülési értéke 1.641.992.- Ft. A korábbi eljárásban részéről becsatolt elszámolásban a szülei nyilatkoztak arról, hogy az ingatlan létesítéséhez 895.000.- Ft-tal járultak hozzá, ami az ingatlan létesítési költségének az 54%-a. A fennmaradó 46% tekinthető a felperessel közös hozzájárulásnak, ezért a felperesre 23/100ad míg az I. r. alperesre 77/100-ad számolandó el tulajdoni arányban. A többlethasználati díjjal kapcsolatos kereseti kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes a közös ingatlant saját elhatározásából hagyta el, az általa használt lakrész pedig nem haladja meg a házassági bontóperben jóváhagyott őt megillető lakáshasználat mértékét. Az ingóvagyon megosztásra vonatkozó kereseti kérelem elutasítását is kérte arra figyelemmel, hogy az ezzel kapcsolatban megkötött egyezségüket a bíróság jóváhagyta és a felperes az egyezség szerint őt megillető ingóságokat a költözködéskor elszállította. A felperes által megjelölt vagyonleltárt kiegészítette a 153-tól 168-ig terjedően felsorolt ingóságokkal. Nyilatkozott, hogy az ingóságokra vonatkozóan szakértő4 igazságügyi szakértő ingóértékbecslését elfogadja. Az ingatlanforgalmi szakértői álláspontok közül szakértő2 szakvéleményét tekintette mérvadónak. Az I. r. alperes az ajándék visszakövetelése iránt előterjesztett viszontkeresetét nem tartotta fenn, így annak pontosítása és az azzal kapcsolatos Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 10 bizonyítás lefolytatása szükségtelenné vált, a törvényszék e vonatkozásban a pert a ügyszám1/31/IV. sz. végzésével megszüntette. [14] A IV. r. alperes a felperes és az I. r. alperes közötti tulajdonközösség megszüntetéséhez a felperes által előadott bármelyik formában hozzájárult. Nyilatkozott, hogy a végrehajtási joga az I. r. alperes tulajdonára továbbra is fennáll figyelemmel arra, hogy az I. r. alperesnek 957.110.- Ft tartozása áll fenn, melyből az I. r. alperes
  51. december
  52. napjáig mindösszesen 39.581.- Ft-ot teljesített. [15] A VIII. r. alperes sem ellenezte a felperes bármely keresetének a teljesítését azzal, hogy a vezetékjoga az ingatlanon továbbra is fennmarad. [16] A törvényszéknek a peres felek közötti jogviszonyban még a Csjt. rendelkezéseit kellett alkalmazni. A Csjt.
  53. §
(2)bekezdése szerint a házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér és bármelyik házastárs követelheti a közösvagyon megosztását. Ennek során igényelni lehet a közösvagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közösvagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye. A Csjt. 31. §
(3)bekezdése értelmében a házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglévő közösvagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglévő különvagyont is. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetén a bíróság állapítja meg. [17] A Csjt. 28. §
(1)bekezdése értelmében a házastárs különvagyonához tartozik a.) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, b.) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, c.) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, d.) a különvagyoni értékén szerzett vagyontárgy. [18] Az rPtk. 140. §
(1)bekezdése értelmében a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. [19] A Város1 belterületi szám4 hrsz-ú ingatlan kapcsán a felek egybehangzóan nyilatkoztak, hogy bár az a felperes 1/1 arányú tulajdonaként van feltüntetve az I. r. alperes haszonélvezeti jogával terhelten, az házastársi közös szerzeménynek minősül. Az I. r. alperes következetesen elfogadta az ingatlan forgalmi érték meghatározásaként a korábbi eljárásban beszerzett szakértői vélemény szerinti 8.950.000.- Ft-ot, melyet a ügyszám2/
  1. számon becsatolt szakértő2 által készített szakértői vélemény tartalmaz. Az ingatlan forgalmi értékét a felperes is ezzel az összeggel vette figyelembe kereseti kérelme pontosításakor, valamint a per későbbi szakaszaiban is. Csak a tárgyalás berekesztését megelőző utolsó tárgyaláson módosította az álláspontját akként, hogy a ügyszám
  2. számú perben
  3. sorszámon becsatolt szakértő1 által készített szakértői véleményben 2007-es árszintre meghatározott 2 millió Ftban kéri megállapítani és figyelembe venni az ingatlan forgalmi értékét. Az álláspontja Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 11 megváltozásának az indokát nem adta, az általa megjelölt azon körülmények, hogy az ingatlan közművesítetlen, nem minősül olyan új tényadatnak, ami a korábbiakban ne állt volna fenn. Mivel a felek álláspontja és a két szakértői vélemény között is jelentős eltérés van az ingatlan forgalmi értékét illetően, a felperest terhelte a bizonyítás e körben. A felperes ezen ingatlannal kapcsolatban sem a korábbiakban, sem az álláspontjának a megváltoztatását követően bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy bizonyítási indítvánnyal nem kíván élni. A szakvélemények közötti ellentmondás feloldását, további szakértői vélemény beszerzését nem kérte. A törvényszék az ingatlan forgalmi értékét 8.950.000.- Ft-ban fogadta el figyelemmel arra, hogy az utolsó tárgyalásig a felek között e körben ellentét nem merült fel, a felperes a beszerzett szakértői vélemény tartalmát nem vitatta, további bizonyítást nem terjesztett elő. A felperes keresete az ingatlan kapcsán arra irányult, hogy az alperest megillető ½ tulajdoni illetőséget megváltási ár ellenében kapja meg, mely kereset teljesítését az I. r. alperes nem ellenezte, ezért a törvényszék a felperes terhére 4.475.000.- Ft összegű fizetési kötelezettséget állapított meg azzal, hogy az ingatlan tulajdonjogának átvezetéséről rendelkezni nem kellett, mivel az az ingatlan-nyilvántartásban már a felperes 1/1 arányú tulajdonaként szerepelt. Rendelkezett azonban a törvényszék az azon lévő I. r. alperest megillető haszonélvezeti jog törléséről azzal a feltétellel, hogy ezen összeget a felperes az I. r. alperesnek megfizeti, vagy az elszámolásra kerül az árverési vételárból. A törvényszék, mivel a felperes maga is a pontosított keresetében a Cím2 szám alatti ingatlan forgalmi értékében kérte ezt az összeget elszámolni, az árverési vételárból a felperest megillető összeget ennek a figyelembevételével határozta meg. [20] A külterületi ingatlanokkal kapcsolatban, melyeket elfogadtak házastársi közös szerzeményként, egyezően nyilatkoztak a felek, hogy a közöttük történt elszámolás kapcsán az I. r. alperes 4.500.000.- Ft-ot juttatott a felperes részére, melynek az elszámolását kérték. A külterületi földek összértékét a felek elfogadták 3.518.184.- Ft-ban, melynek az egy főre jutója 1.759.092.- Ft. Ehhez képest a felperes ezen elszámolás kapcsán 490.908.- Ft-tal nagyobb összeghez jutott, így a törvényszék 2.740.908.- Ft-ot számolt el az I. r. alperes javára, mely összeggel a terhére megállapított többlethasználati díj címén fizetendő összeget csökkentette. Az ingatlanokkal kapcsolatban további intézkedést tenni, miután azok tulajdonjogilag az I. r. alperes tulajdonaként voltak az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartva, nem kellett. [21] A peres felek közös lakóhelyeként szolgáló Cím2 szám alatti ingatlannal kapcsolatban a felek között vita volt úgy az ingatlan forgalmi értékét, mint annak tulajdonjogi arányait illetően. [22] Ezért a törvényszéknek mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy megállapítható-e az I. r. alperes javára eltérő tulajdoni arány. Mivel e körben a bizonyítás az I. r. alperest terhelte, a bíróság azt vizsgálta, hogy az általa meghatározott eltérő tulajdoni arányt a lefolytatott bizonyítás eredménye alátámasztja-e, milyen mértékben állapítható meg a feleket megillető tulajdoni arány. Emellett meg kellett határozni az ingatlan forgalmi értékét, melyben a tulajdoni arányok realizálhatók. [23] Tekintettel arra, hogy a felperes vitatta az I. r. alperes által becsatolt azon okiratot, mellyel az I. r. alperes azt kívánta bizonyítani, hogy a szülei milyen összeggel járultak hozzá az építkezéshez, az I. r alperes a
  4. sorszám alatt benyújtott beadványában tételesen kimunkálta, hogy az egyes építési fázisok kiknek a közreműködésével, milyen anyagok Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 12 felhasználásával készültek. Ebből megállapítható, hogy az építkezés nagy része 1988-ban megtörtént. Megállapítható az is, hogy az I. r. alperes által sem vitatottan segédmunkát már az alap, a pince és a lábazat készítésénél is a felperes részéről is biztosítottak, többnyire a keresztapja, unokaöccse, valamint a felperes édesapja. Segédmunkát végeztek továbbá az I. r. alperes rokonai is. Az I. r. alperes előadása szerint a szakmunkát az egyes fázisoknál, így az alap, pince, lábazat készítése, a felmenő falazás, a födém és lépcső vasszerkezete, valamint a tetőszerkezet, továbbá a gépészet terén az I. r. alperes érdekkörében lévő szakemberek végezték. Az I. r. alperes előadása szerint a gépészet és a burkolat, festés kivételével az anyagot minden építési fázishoz az I. r. alperes szülei biztosították. A törvényszék ebben a körben lefolytatta a felek által felajánlott bizonyítást. [24] Az építkezéssel kapcsolatban meghallgatott tanú1 tanú elmondta, hogy néhány napot volt segíteni az építkezésen, így az alapozásnál segédmunkásként, valamint a lépcső vasszerkezetének az elkészítésénél. Előadta továbbá, hogy az I. r. alperes testvérét, édesapját, a felperes édesapját látta ott dolgozni. [25] tanú16 tanú előadta, hogy az alapot és a lábazatot még az esküvő előtt megcsinálták és építési anyagot is vásároltak, valamint az I. r. alperes nagymamája vette meg a cserepet. [26] tanú3 az I. r. alperes testvére nyilatkozott, hogy a szakmunkán kívül segédmunkában is részt vett az építkezésnél. Megerősítette, hogy a szakmunkát az alap, a falak és a födém vonatkozásában elsődlegesen az édesapja végezte, valamint még a felek házasságkötését megelőzően a szülők részéről tetőanyag és cserép, valamint tégla vásárlása történt. [27] A felperes édesanyja tanú5 még a ügyszám
  5. számú perben került tanúként meghallgatásra. A törvényszék ezen per iratanyagát is a peranyagává tette, illetve a felperes indítványára az ott meghallgatott tanúk nyilatkozatát is az értékelése körébe vonta. tanú5 tanúként előadta, hogy a felek már a házasságkötést megelőzően ő náluk laktak, illetve az építkezés alatt végig. Mivel teljes ellátást kaptak, az általuk keresett pénzt az építkezésre fordíthatták éppúgy, mint az esküvőre a felperes rokonaitól kapott mennyasszonytánc pénzt is. Ezzel szemben tudomása szerint az I. r. alperes esküvői ajándékpénzét az I. r. alperes szülei kapták, ezt fordították építési anyag vásárlására. Előadta azt is, hogy a felek által az egyéb érdekelt2-től felvett kölcsönt 1996-ig, mintegy 6 éven keresztül ők törlesztették. [28] tanú17 a felperes testvére megerősítette, hogy Város2on az volt a szokás, hogy az esküvőre adott pénzt a szülők kapják, akik az építőanyagokat ebből vásárolták. A tanú ismeretei szerint, aki az esküvő után a pénz számolásánál jelen volt, a felperes részéről megjelent 60 vendég több ajándékpénzt adott, mint az I. r. alperes részéről jelen volt 100 ember. Továbbá hallotta az építkezésen az I. r. alperes édesanyjának azt a nyilatkozatát, hogy az esküvőre kapott ajándékpénzt adja át a fiataloknak az építkezéshez történő vásárlásra. Előadása szerint ő az építkezésen végig jelen volt, nemcsak a munkálatoknál, de még a tervezőnél is. Megerősítette azt is, hogy amíg a felek a felperes szüleinél laktak, ott fizetniük semmiért nem kellett. [29] A tanúként meghallgatott özvegy tanú8 az I. r. alperes édesanyja előadta, hogy nem tudja pontosan meghatározni mennyi ajándékpénz gyűlt össze a lakodalomban. Akkor általában 1.000.- Ft-ot volt szokás ajándékozni. Ebből az összegyűlt pénzből vásárolt Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 13 élelmiszert a lagzira és ebből tett be a mennyasszonytáncba is. Hogy ez utóbbi pénz hova lett, arról nem tudott nyilatkozni. Előadta, hogy a lagzi után vásároltak még ablakot 70.000.- Ftért, valamint ingóságokat, 80.000.- Ft-ot adtak a konyhabútorba, 50.000.- Ft-ot az ülőgarnitúrába, 45.000.- Ft-ot a kazánhoz és mindösszesen 450.000.- Ft-ot törlesztettek a kölcsönbe is. Megerősítette, hogy a felperes édesapja folyamatosan végig ott volt az építkezésen és a felperes édesanyja főzött. Előadta, hogy a férje, a fia szintén folyamatosan részt vett az építkezésen, az ácsmunkát pedig a férjének az ismerőse végezte, akinek a munkát a férje visszasegítette. Nem vonta kétségbe azt sem, hogy a házasságkötést követően a felek a felperes szüleinél laktak. Az ajándékpénzzel kapcsolatban akként nyilatkozott, hogy azt bedobta a mennyasszonytánc pénzbe és az építési anyagot nem abból vásárolták. [30] tanú3 az I. r. alperes testvére az első tanúkénti meghallgatása alkalmával előadta, hogy az alapozási munkákat követően vettek részt a felperes rokonai az építkezésben, amikor már együtt voltak a felek. A téglát és a cserepet a szülei vették, valamint a sódert és a cementet. A saját lakodalmával kapcsolatos tapasztalata alapján elmondta, hogy a lakodalomra összegyűlt ajándékpénzt megkapta a szüleitől, ez nem ment be a mennyasszonytánc pénzbe, az két teljesen különböző pénzösszeg. [31] tanú9 az I. r. alperes nagynénje, mint okirati tanú nyilatkozott az alapeljárásban és előadta, hogy az általa aláírt okiratot nem emlékszik, hogy elolvasta-e, nem tudja, hogy annak mi volt a tartalma, a nevét írta csupán oda. De abban biztos, hogy az I. r. alperes szülei sok pénzt adtak a fiuknak. Ismeretei szerint ajándékpénzt adnak a szülőknek a rokonok az esküvői meghívás alkalmával, de ezen túl még nászajándék és mennyasszonytánc pénz átadása is történik, mely pénzek megítélése szerint a fiatalokhoz kerülnek. [32] A másik okirati tanú tanú10, aki az I. r. alperes édesanyjának az unokatestvére, az általa aláírt okirattal kapcsolatban semmilyen nyilatkozatot tenni nem tudott. Tapasztalatai szerint Város2on a helybeli szokás szerint a lagzi előtt pénzt adnak a szülőknek, amit kifejezetten a szülők és nem a fiatalok kapnak. Ezen felül van még a mennyasszonytánc pénz. [33] tanú18 tanú előadta, hogy az alap kiásását
  6. márciusában kezdték meg a saját ingatlanukon, amikor is a perbeli ingatlan már a lábazatig készen volt, amit az I. r. alperes édesapja, mint kőműves épített. Arról is tudomása volt, hogy a házasságkötést megelőzően már voltak az ingatlanon építési anyagok. Megerősítette, hogy a felek a házasságkötést követően a felperes szüleinél laktak és hogy a felperes családja is segített az építkezésnél. Látta ott a felperes édesanyját, édesapját is dolgozni. [34] tanú13 tanú az I. r. alperes édesanyjának az unokatestvére elmondta, hogy a felek házának az építésénél nem volt jelen, mert akkor Ausztriában tartózkodott, de Város2on szokás volt egymás házának az építésénél kölcsönösen segíteni. Arról tudott nyilatkozni, hogy az I. r. alperes rokonságából voltak ott dolgozni segédmunkásként. [35] A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai, az idézett tanúnyilatkozatok, a felek előadásai alapján mérlegelte, hogy az I. r. alperes mennyiben és milyen körben tudta bizonyítani a különvagyoni ráfordításait. A törvényszék tételesen vizsgálta az egyes építési fázisokat, azon belül az anyagköltség, a szakmunka, a segédmunka költségeit. A tanúnyilatkozatokból megállapíthatóan, de a felperes által sem vitatottan, a Cím2 szám alatti Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 14 ingatlan építése még a felek házasságkötése előtt megkezdődött. Az építkezés a felek ½-½ arányú közös tulajdonát képező építési telken történt. Mivel az I. r. alperes az ajándék visszakövetelésével kapcsolatos keresetétől elállt, az altalajt a törvényszék ½-½ arányú közös szerzeményként értékelte. A felperes is elismerte a szóbeli nyilatkozatában, hogy az alap kiásása, a pince, a lábazat és az alsó födém megépítése a házasságkötésük előtt megtörtént. Így ennek műszaki értékét teljes egészében, 576.086.- Ft-ban a törvényszék az I. r. alperes különvagyoni ráfordításaként értékelte. Nem fogadta el a felperesnek azt a hivatkozását, hogy már a házasságkötést megelőzően is együtt éltek. Erre vonatkozóan olyan bizonyítást a felperes nem tudott felajánlani, melyből arra lehetett volna következtetni, hogy ez ténylegesen közös gazdálkodást is jelentett. Pusztán az, hogy az I. r. alperes a katonaságtól eltávozásra a felpereshez, a felperes szüleihez ment, nem jelent olyan közös gazdálkodást, mely ezen építményrész közösvagyoni jellegét megalapozná. [36] A munkavégzéssel kapcsolatban a tanúnyilatkozatokból egyértelműen leszűrhető, hogy a szakmunkát az I. r. alperes érdekköréből biztosították. Részint az I. r. alperes édesapja és testvére, valamint nagybátyja, mint szakemberek végezték ezen munkálatokat, részint pedig rájuk tekintettel, általuk visszaszolgáltatottan más szakemberek. Ugyanezen tanúnyilatkozatokból az is megállapítható, hogy a segédmunkát mindkét fél részéről biztosították. A törvényszék nem látta indokoltnak, hogy a segédmunka terén különböztessen a két fél között, mivel szignifikáns eltérés nem mutatható ki és e körben értékelhető a felperes édesanyja által végzett főzési munka is. Ezért a műszaki érték létrehozásához szükséges segédmunkát a törvényszék a felek közös szerzeményében hagyta, míg a falazás, a tetőkészítés és a fűtésszerelés körében végzett szakmunkát az I. r. alperes különvagyonaként számolta el a falazásnál 33.721.- Ft-ban, a tetőkészítésnél 44.365.- Ft-ban, a fűtésszerelési munkálatoknál 56.895.- Ft-ban. [37] Az I. r. alperes által elszámolni kért építési anyagok, így a falazáshoz szükséges tégla és a tetőcserép kapcsán a törvényszék úgy foglalt állást, hogy az I. r. alperes ezek különvagyoni jellegét nem bizonyította. A tanúk egy része bár nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az alsófödémen láttak téglát és cserepet is, a vásárlásuk finanszírozásáról információval nem rendelkeztek, illetve az sem vált tisztázottá, hogy ez az építési anyag milyen mennyiségű volt. Adat merült fel arra is, hogy a nászajándékba kapott pénz lett felhasználva az építkezéshez. Ezzel kapcsolatban különös súllyal értékelte a törvényszék az I. r. alperes édesanyjának a nyilatkozatát, aki a legközvetlenebb információkkal rendelkezett ezzel kapcsolatban. Az előadásából megállapítható, hogy egyrészt az esküvői pénz egy része magának a lakodalomnak a megrendezéséhez került felhasználásra, másrészt a nagyobb részét pedig a mennyasszonytánc pénzbe tette, illetve ingóságok vásárlása is történt. Itt értékelte a törvényszék azt is, hogy a felperes családja részéről is történt, még ha közvetett módon is, anyagi hozzájárulás a felek építkezéséhez. Nem vitásan a házasságkötést követően ugyanis a felek a felperes szüleinél laktak az építkezés ideje alatt, ahol az ellátásuk biztosított volt, így a saját keresményüket szabadon fordíthatták az építkezésre, valamint mindkét fél szülei részéről történt anyagi támogatás nyújtása az építkezéshez felvett kölcsön visszafizetése körében is. Ezért még, ha valóban az I. r. alperes szülei, illetve nagymamája finanszírozták volna a saját pénzükből ezen építési anyagokat, sem eredményezett volna az I. r. alperes részére többlet különvagyoni ráfordítást, mert a felperes szülei részéről is megfelelő mértékű kompenzáció mutatható ki. Az I. r. alperes az előzőekben értékelteken túl további különvagyoni ráfordítás elszámolását nem kérte. Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 15 [38] A törvényszék az alap, pincerész, alsófödém, lábazati munkálatok elvégzését az alperes javára vette figyelembe és az elszámolásnál szakértő6 szakértő által a ügyszám
  7. számú ügyben
  8. sorszám alatt becsatolt szakértői véleményben foglaltakat fogadta el. E szerint ezen munkálatok teljes bekerülési értéke 576.086.- Ft. A főfalaknál és a tetőzetnél a törvényszék a szakmunka értékét vette figyelembe, ami a főfalnál 33.721.- Ft, míg a tetőzetnél 44.365.- Ft. Ez összesen 654.172.- Ft különvagyoni elszámolást eredményez az I. r alperes javára az 1989-es árszinten számított ingatlan műszaki értékéből. [39] Az ingatlan bekerülési értéke 1992-es árszinten 3.064.664.- Ft, melyből a szakértő által jelzett 9,4%-os emelkedés figyelembevételével visszaszámolva kapjuk az 1989-es árszintet, ami 2.776.586.- Ft. Ebből levonva az I. r. alperes különvagyoni hozzájárulását a 654.172.- Ftot 2.122.414.- Ft-ot kapunk közös beruházás műszaki értékeként, amiből a felek egy főre jutója 1.061.207.- Ft. Az 1989-es műszaki értékből a felperest ennyi illeti meg, míg az I. r. alperesnek ehhez hozzáadódik a 654.172.- Ft-os különvagyoni ráfordítása, így az I. r. alperest a műszaki értékből 1.715.379.- Ft illeti meg. Ez a műszaki érték alapján számolva 38/100-ad felperesi tulajdont és 62/100-ad I. r. alperesi tulajdont eredményez. 1992-es árszinten készült el a szakértői véleményben a fűtésszerelési munkálatok műszaki értékének a meghatározása, mindösszesen 176.910.- Ft-ban, amiből a munkadíj 56.895.- Ft-ot jelent. Ezt az összeget figyelemmel arra, hogy az I. r. alperes testvére végezte a szakmunkát, a törvényszék ugyancsak az I. r. alperes javára számolta el, azonban már az 1992-es műszaki értéken belül. Így a 3.064.664.- Ft-ból levonva az 56.895.- Ft-ot, 3.007.769.- Ft-ot kapunk, melyből 62% illeti az I. r. alperest, ami 1.864.817.- Ft-ot jelent, míg 38% a felperest, ami 1.142.952.- Ft-ot jelent. Azonban ehhez hozzá kell adnunk a különvagyonként javára elszámolt 56.895.- Ft-ot, ami a javára 1.921.712.- Ft-os összeget eredményez az
  9. évi 3.064.664.- Ft-os forgalmi értékből. Ez tulajdoni arányban kifejezve az I. r. alperes javára 63/100-ad, míg a felperes javára 37/100-ad tulajdoni arányt eredményez. [40] Miután a korábbi eljárásban beszerzett szakértői vélemény nem volt alkalmas a peres felek közötti jogviszony elbírálására, a bíróság az ítélőtábla iránymutatásának megfelelően kirendelte szakértő2 ingatlanforgalmi szakértőt a tisztázandó kérdésekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítése érdekében. A szakértő társszakértő igénybevételére kért és kapott a bíróságtól engedélyt a költségvetési kérdésekkel kapcsolatban. A kirendelő végzésben meghatározott 3-tól 8-ig feltüntetett kérdésekre szakértő6 költségszakértő készített szakértői véleményt, melyet a törvényszék előtt folyamatban volt ügyszám
  10. számú ügyben
  11. sorszám alatt csatolt. A törvényszék az eltérő tulajdoni arányt, az I. r. alperes különvagyoni beruházásait ezen szakértői vélemény adatai alapján határozta meg az előzőekben ismertetettek szerint. szakértő2 szakértői véleményét a kirendelő végzés 1-
  12. pontjaival kapcsolatban ugyanezen perben
  13. sorszám alatt nyújtotta be. Szakértői véleményében nyilatkozott arról, hogy a ügyszám
  14. számú perben benyújtott szakértői véleményét fenntartja és a perbeli ingatlan 2009-es árszinten történő forgalmi értékét beköltözhetően 37 millió Ft-ban, lakottan 18.500.000.- Ft-ban határozza meg. Mivel a bíróságnak a szakértői vélemény megalapozottságával kapcsolatban aggálya merült fel, személyesen meghallgatta a szakértőt. A szakértő a személyes meghallgatása során a forgalmi érték meghatározását megnyugtató módon alátámasztani nem tudta, a szakértői véleményével kapcsolatban felmerült aggályokat nem sikerült megszüntetni. Nevezetesen a szakértő nem tudta kellő indokát adni annak, hogy a forgalmi érték meghatározását milyen számításra, összehasonlító forgalmi adatra alapozza, azt milyen szakértői módszerrel határozta meg, ezért a törvényszék szakértő2nak ezt a szakértői véleményét a bizonyítékok köréből kirekesztette, azt ítélkezése alapjául nem fogadta el. Így kizárólag az ingatlan forgalmi érték Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 16 meghatározására vonatkozóan szakértői bizonyítást foganatosított, szakértőként szakértő5 igazságügyi szakértőt rendelte ki. A szakértő a 2.P.20.502/
  15. szám alatti peres eljárásban
  16. sorszám alatt csatolta a szakértői véleményét, amelyben a perbeli ingatlan jelenlegi forgalmi értékét 32 millió Ft-ban, 2007-es árszintre vetített forgalmi értékét 26.400.000.- Ftban, 2009-es évi árszintre vetített forgalmi értékét 27 millió Ft-ban határozta meg. A lakottság forgalmi értékcsökkentő hatását 30%-ban látta reálisnak. Ezt a szakértői véleményt mindkét peres fél elfogadta, így e körben további vizsgálódás már szükségtelen volt. [41] A szakértő az ingatlan forgalmi értékét a jelenlegi árszinten beköltözhető állapotban 32 millió Ft-ban határozta meg és a bíróság is ezt vette ítélkezése alapjául. A perben rendelkezésre álló szakértői véleményekből megállapítható, hogy az elmúlt években jelentős ingadozást mutatott az ingatlanok forgalmi értéke. Ezért különösen árverési értékesítésnél mindkét fél érdekét az szolgálja, ha az ingatlan jelenlegi forgalmi értéken kerül elszámolásra. De ez lenne a reális számítás alapja abban az esetben is, ha az I. r. alperes váltaná magához a felperes tulajdoni illetőségét, hiszen az értékviszonyok így egyenlítődnek ki a felek között. [42] A törvényszék a megállapított tulajdoni arányokat vetítette a jelenlegi forgalmi érték 32 millió Ft-os értékére, mely alapján a felperesre ebből a 37/100-ad tulajdonra 11.840.000.- Ft, míg az I. r. alperesre a 63/100-ad tulajdonra 20.160.000.- Ft jut. [43] Figyelemmel arra, hogy a felperes a belterületi ingatlanért járó 4.475.000.- Ft elszámolásával tartozik az I. r. alperes felé, ezért a Cím2 szám alatti ingatlan 32 millió Ft-os forgalmi értékéből a felperesre jutó 11.840.000.-Ft-ból ennek az összegnek a levonásával 7.365.000.-Ft-ra jogosult. [44] A törvényszék az ingatlannal kapcsolatban rendelkezett az eltérő tulajdoni arányoknak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről. [45] Mivel az I. r. alperes 4.000.000.- Ft-nál nagyobb összegű teljesítőképesség igazolását nem vállalta, a törvényszék nem látta biztosítottnak, hogy a különbözeti ellenérték megtérítésére képes, vagy hajlandó lenne a későbbiekben. Ezért a felek közötti tulajdonközösséget árverési értékesítés útján szüntette meg, mely megszüntetési módot az I. r. alperes is elfogadott. Az I. r. alperes kifejezett nyilatkozatára tekintettel beköltözhető állapotban rendelte el az árverési értékesítést, mivel nevezett kiköltözést vállalt. A legkisebb árverési vételárat a szakvélemény szerint 32.000.000.- Ft-ban határozta meg. Ebből az összegből a felperest a belterületi ingatlannal kapcsolatos fizetési kötelezettségének az elszámolását követően 7.365.000.- Ft illeti meg. Az I. r. alperes jutójából pedig elsődlegesen a Alperes2-t megillető tartozást kell kiegyenlíteni. Itt kíván rámutatni a törvényszék arra, hogy a perbeli ingatlan
  17. júniusi állapot szerinti tulajdoni lapja még mindig tartalmazza a III/
  18. és a III/
  19. jelzálogjogot, illetve végrehajtási jogot, azonban a jogosultakkal szemben a pert a törvényszék éppen azért szüntette meg, mert ezek a követelések már nem állnak fenn, csak azok ingatlan-nyilvántartási törlése még nem történt meg. Azonban ezekkel kapcsolatban további intézkedés vagy elszámolás már szükségtelen volt. Mivel a VIII. r. alperes vezetékjoga az árverezést követően is fennmarad, nevezettet a tulajdonközösségnek a rendelkező rész szerinti módon történő megszüntetésével kapcsolatban tűrésre kellett kötelezni. Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 17 [46] A felek ingóságaival kapcsolatban a törvényszék a felperes által benyújtott és az alperes által kiegészített vagyonleltár alapján számolt, illetve abból az egyes tételeket a felek közös kérelmére kihagyta. Az így megmaradt ingó vagyonleltár a felek ingóságainak teljes körét felöleli. Az egyes ingóságok tulajdoni helyzetét illetően a felek között csak néhány ingóság vonatkozásában volt eltérés, azonban a különvagyont állító fél a különvagyoni jelleget ezen ingóságok vonatkozásában igazolni nem tudta, így a bíróság azokat közös tulajdonként fogadta el. Az összegszerűséget a felek néhány ingóság kivételével egyezően jelölték meg. A felek közös kérelmére azon ingóságok értékét, amelyeknél eltért a felek nyilatkozata, a törvényszék a két összeg matematikai átlagában határozta meg, ezért szükségtelen volt a perben ismételten ingószakértő kirendelése. Az ingóságok nagy része az alperes birtokában maradt, az alperes azt nem tudta igazolni, hogy az általa állított ingóságokat a felperes elvitte volna. A ügyszám
  20. számú eljárásban e körben meghallgatott tanúk nyilatkozataiból megállapítható, hogy a felperes többször költözött el a gyermekkel a közös lakóhelyről, amikor is kizárólag a saját különvagyoni ingóságait, illetve a gyermek egyes ingóságait vitte magával. Visszaköltözéskor ezek az ingóságok is visszakerültek az ingatlanba. Ezért a törvényszék a birtokállapotot a vitatott ingóságoknál a felperes nyilatkozata szerint rögzítette. Ezen rendező elveket követően a törvényszék a felek ingó vagyonleltárát a következők szerint határozta meg.
  21. Ebédlőbútor közös vagyon 56.000.- Ft alperes birtokában (3+1 Flora-Bonanza típus) 2009-ben
  22. Asztal + 6 szék közös vagyon 45.000.- Ft alperes birtokában
  23. Virágtartó nikecel közös vagyon 4.500.- Ft alperes birtokában
  24. Mennyezeti lámpa közös vagyon 6.500.- Ft alperes birtokában
  25. Függöny közös vagyon 3.800.- Ft alperes birtokában
  26. Zsúrkocsi közös vagyon 8.000.- Ft alperes birtokában
  27. Sony hifi torony közös vagyon 18.000.- Ft alperes birtokában
  28. Tv állvány közös vagyon 15.000.- Ft alperes birtokában
  29. Sony videómagnó közös vagyon 4.500.- Ft alperes birtokában
  30. Szobaszökőkút közös vagyon 6.000.- Ft alperes birtokában
  31. Mennyezeti spotlámpa 4 db közös vagyon 10.500.- Ft alperes birtokában
  32. Falikar két égős közös vagyon 5.600.- Ft alperes birtokában
  33. Műbőr ülőgarnitúra közös vagyon 96.000.- Ft alperes birtokában Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 18
  34. Nagy asztal közös vagyon 6.000.- Ft birtokában
  35. Függönyök közös vagyon 17.000.- Ft birtokában
  36. Hifi állvány sárgaréz közös vagyon 13.000.- Ft birtokában
  37. Sony tv (
  38. évi beszerzés) közös vagyon 90.000.- Ft birtokában
  39. Telefonasztal közös vagyon 3.000.- Ft birtokában (fehér, fém, üveglappal)
  40. Sony dvd lejátszó közös vagyon 8.000.- Ft birtokában
  41. Sony házimozi rendszer közös vagyon 30.000.- Ft birtokában (5 hangfal állványokkal)
  42. Tükör (sárgaréz kerettel) közös vagyon 3.000.- Ft birtokában
  43. Kandallókészlet (lapát, stb.) közös vagyon 6.000.- Ft birtokában
  44. Sárgaréz virágtartó csüngő közös vagyon 7.000.- Ft birtokában
  45. A felek közös kérelmére törölve
  46. A felek közös kérelmére törölve
  47. A felek közös kérelmére törölve
  48. A felek közös kérelmére törölve
  49. Panasonic telefon (vonalas) közös vagyon 3.8000.- Ft birtokában
  50. Gáztűzhely Gorenje közös vagyon 35.000.- Ft birtokában
  51. A felek közös kérelmére törölve
  52. Konyhabútor 8 részes közös vagyon 160.000.- Ft birtokában
  53. Lehel hűtőszekrény (1990-1991.) közös vagyon 16.000.- Ft birtokában
  54. Páraelszívó (orosz) felperes különvagyona 3.000.- Ft birtokában
  55. Kenyérszeletelő (nagy ISNET) közös vagyon 2.300.- Ft birtokában
  56. Elin mikró (1990.) közös vagyon 2.800.- Ft birtokában
  57. Hauser melegszendvicssütő közös vagyon 2.000.- Ft birtokában alperes alperes alperes alperes alperes alperes alperes alperes alperes alperes alperes alperes alperes alperes alperes alperes alperes alperes Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 19
  58. Olajsütő Delonghi birtokában
  59. A felek közös kérelmére törölve
  60. Kávéfőző filteres birtokában
  61. A felek közös kérelmére törölve
  62. Függönytartó birtokában
  63. Mennyezeti lámpa 3 égős birtokában
  64. Spotlámpa 2 db birtokában
  65. Függöny birtokában
  66. Porcelán virágtartó 2 db birtokában
  67. Fali lámpa 3 db birtokában
  68. Spotlámpa 10 db birtokában
  69. Tükör 2 db birtokában
  70. Üvegpolc 2 db (pohártartó) birtokában
  71. Pohártartó 2 db birtokában
  72. Törölközőtartó 4 db birtokában
  73. Fali szappantartó 2 db birtokában
  74. Mennyezeti lámpa 3 égős birtokában
  75. Gyékény ülőgarnitúra (2+1) birtokában
  76. Üvegasztal birtokában
  77. Vízipipa birtokában
  78. Sárga-fehér függöny birtokában
  79. Ajtófüggöny birtokában
  80. Hálószobabútor birtokában közös vagyon 2.400.- Ft alperes közös vagyon 3.300.- Ft alperes közös vagyon 3.200.- Ft alperes közös vagyon 4.700.- Ft alperes közös vagyon 3.200.- Ft alperes közös vagyon 2.400.- Ft alperes közös vagyon 8.000.- Ft alperes közös vagyon 7.000.- Ft alperes közös vagyon 8.000.- Ft alperes közös vagyon 6.500.- Ft alperes közös vagyon 4.800.- Ft alperes közös vagyon 2.500.- Ft alperes közös vagyon 6.000.- Ft alperes közös vagyon 2.400.- Ft alperes közös vagyon 8.200.- Ft alperes közös vagyon 17.000.- Ft alperes közös vagyon 4.500.- Ft alperes közös vagyon 4.500.- Ft alperes közös vagyon 4.500.- Ft alperes közös vagyon 2.400.- Ft alperes felperes különvagyona 120.000.- Ft felperes Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 20
  81. Csillár (virágforma, egyágú) közös vagyon birtokában
  82. Éjjeli lámpa 2 db (virágforma) közös vagyon birtokában
  83. Virágtartó polisztirol közös vagyon birtokában
  84. Fotel + lábtartó közös vagyon birtokában
  85. Szekrény 3 részes fehér közös vagyon birtokában
  86. Piros függöny közös vagyon birtokában
  87. Ajtófüggöny 4 db közös vagyon birtokában
  88. Spotlámpa 3 db közös vagyon birtokában
  89. Számítógépasztal (fehér) közös vagyon birtokában
  90. Forgószék (kárpit karfa nélkül) közös vagyon birtokában
  91. Számítógép monitor + nyomtató közös vagyon birtokában
  92. Asztali lámpa közös vagyon birtokában
  93. Panasonic telefonfax közös vagyon birtokában
  94. Panasonic videókamera + táska közös vagyon birtokában
  95. Csillár közös vagyon birtokában
  96. Virágtartó közös vagyon birtokában
  97. Ülőgarnitúra (szürke plüss) felperes különvagyona birtokában
  98. Szekrénysor 3 részes + asztal felperes különvagyona birtokában
  99. Mennyezeti ufólámpa közös vagyon birtokában
  100. Beépített szekrény 3 db közös vagyon birtokában
  101. Tükör közös vagyon birtokában
  102. Üvegpolc 2 db közös vagyon birtokában 17.000.- Ft felperes 10.000.- Ft felperes 6.500.- Ft alperes 17.000.- Ft alperes 90.000.- Ft alperes 4.500.- Ft alperes 6.000.- Ft alperes 7.000.- Ft alperes 6.400.- Ft alperes 3.300.- Ft alperes 23.000.- Ft alperes 2.500.- Ft alperes 90.000.- Ft alperes 35.000.- Ft alperes 6.000.- Ft alperes 6.000.- Ft alperes 90.000.- Ft alperes 90.000.- Ft felperes 2.500.- Ft alperes 29.000.- Ft alperes 2.500.- Ft alperes 2.500.- Ft alperes Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 21
  103. Automata mosógép birtokában
  104. A felek közös kérelmére törölve
  105. A felek közös kérelmére törölve
  106. A felek közös kérelmére törölve
  107. Törölközőtartó birtokában
  108. Vasaló Mefix birtokában
  109. Kondíciáló gép Golden sport birtokában
  110. A felek közös kérelmére törölve
  111. Padlószőnyeg kék birtokában
  112. Vasalófa birtokában
  113. A felek közös kérelmére törölve
  114. Hifi torony TEC birtokában
  115. Porszívó MILE birtokában
  116. Zsúrkocsi birtokában
  117. A felek közös kérelmére törölve
  118. Salgópolc (fém) birtokában
  119. A felek közös kérelmére törölve
  120. A felek közös kérelmére törölve
  121. Cipőszekrény birtokában
  122. Előszobafal birtokában
  123. A felek közös kérelmére törölve
  124. Falikar 1 égős birtokában
  125. Beépített szekrény 3 db birtokában
  126. Falikar 2 égős 2 db birtokában
  127. Tükör birtokában
  128. Tükör birtokában közös vagyon 9.600.- Ft alperes közös vagyon 2.500.- Ft alperes közös vagyon 6.300.- Ft alperes közös vagyon 43.000.- Ft alperes közös vagyon 4.300.- Ft alperes közös vagyon 4.800.- Ft alperes közös vagyon 4.800.- Ft alperes közös vagyon 4.000.- Ft alperes közös vagyon 5.400.- Ft alperes közös vagyon 2.500.- Ft alperes közös vagyon 7.200.- Ft alperes közös vagyon 8.500.- Ft alperes közös vagyon 4.000.- Ft alperes közös vagyon 29.000.- Ft alperes közös vagyon 6.400.- Ft alperes közös vagyon 4.000.- Ft alperes közös vagyon 2.800.- Ft alperes Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I
  129. Újságtartó birtokában
  130. Szemetes króm birtokában
  131. Kandelláber 3 db birtokában
  132. Falikar 2 db birtokában
  133. A felek közös kérelmére törölve
  134. Lombszívó birtokában
  135. Benzines fűnyíró birtokában
  136. Kompresszor birtokában
  137. Szegélynyíró birtokában
  138. A felek közös kérelmére törölve
  139. A felek közös kérelmére törölve
  140. Hintaágy + párna birtokában
  141. Műanyag zsúrkocsi birtokában
  142. Bográcsállvány + üst birtokában
  143. Műanyag asztal + szék kék birtokában
  144. Karácsonyi kültéri égő 8 db birtokában
  145. Műanyag asztal birtokában + 2 db fotelkanapé
  146. Karácsonyi kültéri égő 12 db birtokában
  147. A felek közös kérelmére törölve
  148. A felek közös kérelmére törölve
  149. A felek közös kérelmére törölve
  150. A felek közös kérelmére törölve
  151. A felek közös kérelmére törölve
  152. A felek közös kérelmére törölve
  153. A felek közös kérelmére törölve
  154. Tűzijáték indítógép birtokában 22 közös vagyon 1.500.- Ft alperes közös vagyon 3.000.- Ft alperes közös vagyon 50.000.- Ft alperes közös vagyon 9.000.- Ft alperes közös vagyon 16.000.- Ft alperes közös vagyon 23.000.- Ft alperes közös vagyon 11.000.- Ft alperes közös vagyon 8.000.- Ft alperes közös vagyon 8.000.- Ft alperes közös vagyon 4.000.- Ft alperes közös vagyon 8.000.- Ft alperes közös vagyon 5.000.- Ft alperes közös vagyon 28.000.- Ft alperes közös vagyon 4.800.- Ft alperes közös vagyon 34.000.- Ft alperes közös vagyon 16.000.- Ft alperes Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 23
  155. Szerszámok, készletek, dobozok közös vagyon 48.000.- Ft alperes birtokában
  156. KLF gépek, fúrók, fűrészek közös vagyon 60.000.- Ft alperes birtokában
  157. A felek közös kérelmére törölve
  158. A felek közös kérelmére törölve
  159. Evőeszközkészlet 12 személyes felperes különvagyon 8.000.- Ft felperes birtokában
  160. 12 személyes porcelán étkészlet közös vagyon 16.000.- Ft felperes birtokában
  161. Porcelán falióra, szelence közös vagyon 8.000.- Ft felperes birtokában
  162. Különféle dísztárgyak, kép, szobor, réztárgy, tőr közös vagyon 16.000.- Ft felperes birtokában
  163. Művirág közös vagyon értéktelen felperes birtokában
  164. Műfenyő közös vagyon 3.000.- Ft felperes birtokában
  165. Digitális fényképezőgép Finefix610 közös vagyon 16.000.- Ft felperes birtokában
  166. Szőnyeg kicsi közös vagyon 2.400.- Ft felperes birtokában
  167. Alumínium létra közös vagyon 4.000.- Ft felperes birtokában
  168. Fém ruhaszárító közös vagyon 5.000.- Ft felperes birtokában
  169. Bőrönd 3 db közös vagyon 17.000.- Ft felperes birtokában
  170. Utazótáska 3 db közös vagyon 12.000.- Ft felperes birtokában
  171. Könyvek 100 db közös vagyon 17.500.- Ft felperes birtokában
  172. Tupper edénygarnitúra közös vagyon 2.400.- Ft alperes birtokában
  173. Sötétítőfüggöny piros közös vagyon 3.500.- Ft felperes birtokában
  174. Panasonic tv közös vagyon 60.000.- Ft felperes birtokában
  175. Sony tv közös vagyon 45.000.- Ft alperes birtokában
  176. Női kerékpár közös vagyon 30.000.- Ft felperes birtokában Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I
  177. Kerékpár birtokában
  178. A felek közös kérelmére törölve
  179. A felek közös kérelmére törölve
  180. Virágtartó porcelán 2 db birtokában
  181. Telefonasztal réz 2 db birtokában
  182. Mosógép 2 db birtokában
  183. Ülőke szövet 2 db birtokában
  184. Vasalófa birtokában
  185. Ruhaszárító 2 db birtokában
  186. Porszívó MILE 2 db birtokában
  187. A felek közös kérelmére törölve
  188. A felek közös kérelmére törölve
  189. A felek közös kérelmére törölve 24 közös vagyon 50.000.- Ft felperes közös vagyon 8.000.- Ft alperes közös vagyon 10.000.- Ft felperes közös vagyon 50.000.- Ft felperes közös vagyon 10.000.- Ft felperes közös vagyon 4.800.- Ft alperes közös vagyon 2.000.- Ft alperes közös vagyon 8.000.- Ft alperes [47] Fenti vagyonleltár alapján a felek közös ingóvagyona 2.018.100.- Ft-ot képvisel, melyből a felek jutója 1.009.050.- Ft. Ebből a felperes birtokában van 378.400.- Ft értékű ingóság, vagyis 630.650.- Ft értékű ingósággal több ingóság van az I. r. alperes birtokában. Figyelemmel arra, hogy évek óta az alperes birtokolja és használja ezen ingóságokat, méltányolta a törvényszék a felperesnek azt az igényét, hogy csak a birtokában lévő ingóságok tulajdonba adását kérte, és az I. r. alperes által birtokolt ingóságok ellenértékének a megfizetésére kérte az I. r. alperest kötelezni az ingóságok természetbeni megosztása helyett. Erre tekintettel a törvényszék az I. r. alperest ingó értékkiegyenlítés címén 630.650.- Ft megfizetésére kötelezte. A törvényszék a felperes birtokában lévő ingóságokat, így a vagyonmérleg 60., 61., 99., 138-150., 152., 153., 155-156., 160-
  190. tételszáma alatti ingóságokat a felperes tulajdonába adta. A felperes különvagyonát képező
  191. tételszám alatti ingóságot 3.500.- Ft,
  192. tételszám alatti ingóságot 90.000.- Ft értékben kiadni rendelte a felperes részére figyelemmel arra, hogy azok az I. r. alperes birtokában vannak. A
  193. tételszám alatti 90.000.- Ft értékű különvagyoni ingóság és a
  194. tételszám alatti 8.000.- Ft értékű különvagyoni ingóság vonatkozásában a bíróság csupán megállapította, hogy az a felperes különvagyona, birtokba adásról rendelkezni nem kellett, mert azok a felperes birtokában vannak. [48] A törvényszék a felperes többlethasználati díj iránti igényével kapcsolatban mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a felperes alappal tarthat-e igényt a többlethasználati díjra. Ehhez a felperesnek azt kellett bizonyítania, hogy az utolsó közös lakóhelyükről nem önszántából távozott, hanem a közös tulajdonú ingatlan közös használatát az I. r. alperes magatartása tette lehetetlenné. E körben a törvényszék a ügyszám
  195. számú eljárásban több tanút is meghallgatott. Mindenekelőtt a felek közös gyermekét, tanú4t, aki elmondta, hogy Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 25 nagyobb veszekedések rendszeresen voltak a szülei között, amik tettlegességgé is fajultak, tehát kézzel-lábbal történő tettlegességgé. Ezek a veszekedések általában úgy kezdődtek, hogy az édesapja, mikor este hazajött elkezdett ordibálni, ha hozzászóltak, akkor azért, ha nem, azért. Egyre agresszívebbé vált, az édesanyját kézzel-lábbal bántalmazta, amennyiben védelmére kelt, akkor a tanút is. Elmondta azt is, hogy az édesapja többször volt korábban és a tanúkénti meghallgatásának az idején is alkoholos állapotban. A felek közös gyermeke által elmondottakat tanú14, a felperes unokatestvére is alátámasztotta. Tudomása volt arról, hogy a felperes többször elköltözött a közös ingatlanból és köztük nagyon rossz volt a viszony. Az I. r. alperes a felperest terrorizálta, aki félt otthon maradni és köztük verekedések, veszekedések is voltak. Tanú19 érdektelen tanú, bár közvetlen tapasztalattal nem rendelkezett a felek közötti viszályokról, de elmondta, hogy a felperes többször ment be a munkahelyére ingadozó hangulatban. Időnként előfordult azt is, hogy zártabb ruhában, magas nyakú, hosszú ujjú ruhában jelent meg, amiből a tanú arra következtetett, hogy rajta bántalmazás nyomai lehettek. A tanú az esetet közvetlenül észlelő másik személytől szerzett tudomást arról, hogy egy alkalommal az ügyészség előtt az I. r. alperes a felperest kidobta az autóból és még a táskáját is utána dobta. Hasonlóan rossz viszonyról számolt be tanúnyilatkozatában tanú6, a felperes testvére is. tanú3 tanú az I. r. alperes testvére úgy nyilatkozott, hogy a felek között verekedésnek ő szemtanúja nem volt, egy alkalommal fordult elő, hogy a felperes egy veszekedés után lehívta őt magukhoz. [49] A törvényszék ezen tanúnyilatkozatok alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes nem önszántából költözött el az ingatlanból. Alátámasztja ezt az is, hogy már a végleges elköltözést megelőzően is előfordult több alkalommal, hogy elköltözött, majd aztán ismét megpróbálták helyreállítani az életközösséget. Az első alkalommal az édesanyjához, a második alkalommal albérletbe költözött a felperes, tehát nem helytálló az I. r. alperes azon hivatkozása, hogy a felperes azért költözött el, hogy a barátjával együtt élhessen. Erre csak a végleges elköltözést követően került sor a felperes részéről, ami azt jelenti, hogy nem ez volt az indoka az ingatlan elhagyásának. A felperes elköltözését követően az ingatlant kizárólag az I. r. alperes használta és tartotta birtokban. A törvényszék nem folytatott további vizsgálódást a körben, hogy ez a használat az I. r. alperes részéről tulajdoni arányának megfelelő mértékű volt-e vagy sem, mivel az ő magatartása miatt nem élhetett a felperes a tulajdoni hányada szerinti ingatlan használati jogával, így attól abban az esetben is el volt zárva, ha az I. r. alperes azt konkrétan nem használta volna. Az I. r. alperes ugyanis úgy tartotta birtokban a teljes ingatlant, hogy az általa a korábbiakban tanúsított magatartása miatt életszerűtlen lett volna a felperestől azt elvárni, hogy a tulajdoni hányadát természetben használja. A törvényszék a felperes többlethasználati díj iránti igényét megalapozottnak tartotta. Azt összegszerűségében a ügyszám
  196. számú eljárásban beszerzett szakértő2 szakértői véleménye alapján határozta meg figyelemmel arra, hogy a felperes a kereseti kérelmében is ezen szakértői vélemény alapján számolt többlethasználati díj iránti igényét az I. r. alperes összegszerűségében nem vitatta, annak a jogalapját vonta kétségbe. A törvényszék számítása szerint a szakértői vélemény adatai alapján
  197. január 1-től
  198. február 29-ig terjedő időre, a 37/10-ad tulajdoni arány figyelembevételével is, nagyobb összeg számolható ki, mint amit a felperes a pontosított kereseti kérelmében kért, azonban a törvényszék, mivel nem terjeszkedhet túl a kereseti kérelmen, erre az időszakra a felperes által megjelölt 1.393.135.Ft-tal számolt.
  199. március 1-től
  200. május 1-ig terjedő időre a felperes 36x29.792.- Ft megfizetését kérte, amelynek végösszegét nyilvánvaló számítási hiba alapján 774.592.- Ftban határozta meg, ami helyesen 1.072.512.- Ft. Figyelemmel arra, hogy a felperest nem illette meg csak az ingatlan 37/100-ad tulajdona, a törvényszék itt is a szakértői vélemény adataival számolva, egy hónapra 59.583.- Ft-ban fogadta el a teljes ingatlan használati díját. A felperes is egyébként ennek az összegnek a felével, 29.792.- Ft-tal kérte az elszámolást. A Balassagyarmati Törvényszék 2.P.20.502/2019/52-I 26 szakvélemény szerinti összeggel 36 hónapra 2.144.988.- Ft a teljes ingatlan használati díja, azonban ennek a felperes számításával ellentétben a törvényszék nem a felét, hanem a 37/100-ad tulajdoni arányra eső részét vette figyelembe, ami 793.645.- Ft. Mivel a felperes helyes számítása alapján erre az időszakra az ő igénye 1.072.512.- Ft lett volna, így a törvényszék nem terjeszkedett túl a kereseti kérelmen. A továbbiakban az ítélethozatalig is kiszámolta a törvényszék az I. r. alperes hátralékát. Ez
  201. június 1-től
  202. május 31-ig ugyancsak 36 hónapra számolandó a teljes ingatlanra 59.586.- Ft-os összeggel, ami ismét 2.144.988.- Ft, ennek a 37%-a 793.645.- Ft. Ez az ítélethozatal napjáig mindösszesen 2.980.425.- Ft fizetési kötelezettséget jelent az I. r. alperes terhére. Azonban ezzel a fizetési kötelezettséggel szemben számolta el a bíróság a felperest a külterületi földek után terhelő 2.740.908.- Ft fizetési kötelezettséget, így az I. r. alperest többlethasználati díj címén mindösszesen 239.517.- Ft fizetési kötelezettség terheli. A jövőre vonatkozóan
  203. július
  204. napjától pedig a törvényszék az I. r. alperest a 59.583.- Ft 37%-ának megfelelő összegű, havi 22.046.- Ft megfizetésére kötelezte mindaddig, amíg az ingatlanból nem költözik ki. [50] A törvényszék a felek pernyertességének, pervesztességének az arányát azonos mértékűnek értékelte, ezért az rPp.
  205. §
(1)bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy a felek a felmerült költségeiket maguk viselik. A felperes illetékfeljegyzési jog kedvezményben és a szakértői költségekre vonatkozóan személyes költségmentességben, míg az I. r. alperes teljes személyes költségmentességben részesült, ezért a felperes a felmerült illeték felét köteles az állam részére megfizetni, míg az I. r. alperes helyett azt az állam viseli. A törvényszék a felperes illetékfizetési kötelezettségét 900.000.- Ft kereseti illeték és a Fővárosi Ítélőtábla ügyszám
  1. számú végzése szerinti 2.129.100.- Ft fellebbezési illeték figyelembevételével határozta meg részleges pernyertessége alapján a 3.029.100.- Ft fele összegében, azaz 1.514.550.- Ft-ban. Az állam által előlegezett szakértői költséget az állam viseli. [51] Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége az rPp.
  2. §-án alapul. Balassagyarmat,
  3. július
  4. Dr. Pappné dr. Makka Éva sk. eljáró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.