A határozat elvi tartalma: A Kp. 118. §
(1)bekezdésben szereplő befogadási jogcímekre történő utalás – ahhoz kapcsolódó indokolás hiányában – nem ad lehetőséget a felülvizsgálati kérelem befogadására. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.I.37.282/2026/
- dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Figula Ildikó előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Fábry Ügyvédi Iroda ügyintéző ügyvéd: dr. Fábry Mátyás (cím2) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház utca 7.) Az alperes képviselője: BITA-PETRIK Ügyvédi Iroda ügyintéző ügyvéd: dr. Bita Judit (cím3) A per tárgya: döntés jogszerűsége vizsgálata közlekedési hatósági ügyben hozott A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálni kért határozat: Budapest Környéki Törvényszék Kúria I.Kfv.37.282/2026/2 2 103.K 700.530/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzéssel szemben további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Cs. helyrajzi szám1 hrsz. alatt nyilvántartott „kivett út” megnevezésű ingatlan a felperes tulajdonát képezi. Az alperesi hatósághoz
- június 13-án érkezett közérdekű bejelentés arról, hogy a felperes az út használatát akadályozza, mert azt elzárta. Az út elzárásának a tényét helyszíni szemle is igazolta. [2] A felperes az alpereshez előterjesztett kérelmében egyrészt kérte a helyrajzi szám1 hrsz.-ú „kivett út” közforgalom előli elzárását, másrészt az alperes előtti eljárás felfüggesztését. Az alperes
- október 20-án kelt PE/UT/1332-9/
- számú határozatával mindkét kérelmet elutasította. Egyben a közérdekű bejelentésben foglaltakkal összefüggésben megállapította, hogy a felperes a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)
- §
(9)bekezdését megsértette, mert az utat engedély nélkül zárta el, ezért kötelezte, hogy szüntesse meg az út elzárását. [3] A felperes keresete folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék 103.K.700.103/2023/
- számú ítéletével az alperes közforgalom előli elzárásra vonatkozó kérelmet elutasító határozati részt megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárásra nézve előírta, hogy az alperesnek a közforgalom előli elzárásra vonatkozó kérelem elbírálása során fel kell tárnia, hogy pontosan milyen járműforgalom valósul meg az érintett területen, és milyen rendszerességgel, továbbá figyelembe kell venni, hogy a Cs. helyrajzi szám2 hrsz.-ú ingatlanok nem kizárólag a felperesi magánúton keresztül közelíthetőek meg. [4] Az alperes megismételt eljárásban hozott PE/ÚT/00138-3/
- számú határozatában a felperes magánút közforgalom elől történő elzárása iránti kérelmét ismét elutasította. A határozat indokolása szerint Cs. Nagyközség Önkormányzata – megkeresésére – azt a választ adta, hogy a településszerkezeti terv szerint a helyrajzi szám2 hrsz.-ú „gazdasági és ipari terület” övezeti besorolású ingatlanok megközelítésének fő útvonala a magánút, az út elzárása ezen ingatlanok gazdaságfejlesztési lehetőségeit ellehetetlenítené. Az alperes megállapította, hogy egyébként a Cs., cím4 helyrajzi szám3 hrsz.-ú közút bár az érintett ingatlanok közúton történő összeköttetését biztosítja, ugyanakkor útügyi szempontból egyetlen lényeges paraméternek és előírásnak sem felel meg, azaz nem felel meg a biztonságos közlekedés Kúria I.Kfv.37.282/2026/2 3 követelményeinek, szemben a közigazgatási jogvitában érintett magánúttal, amely a kétirányú nehézgépjármű forgalom követelményeinek is megfelel. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] A felperes részéről előterjesztett keresetet a közigazgatási bíróság alaposnak találta, ezért az alperes határozatát a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt okból a Kp. 89. §
(1)bekezdés b) pontja szerint megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. [6] Az ítélet indokai szerint figyelemmel arra, hogy a bíróság által felülvizsgálni kért határozat megismételt eljárás keresetében került meghozatalra, ezért a Kp. 97. §
(4)bekezdése szerint azt vizsgálta, hogy az alperes eleget tett-e a korábbi bírósági ítélet iránymutatásának. [7] Több kúriai határozatra is hivatkozva hangsúlyozta, hogy a Kp. 97. §
(4)bekezdése szerint kötelező betartania az alperesnek a megismételt eljárás során a bíróság határozatában foglalt iránymutatást és hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 123. §
(1)bekezdés f) pontja szerint a közigazgatási döntés semmis, ha annak tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes. [8] Az indokolás szerint ezt a kötelezettségét az alperes megsértette, mert továbbra sem tárta fel, hogy milyen járműforgalommal érintett a terület, az alperes változatlanul kétirányú nehézgépjármű forgalomról tesz említést, és az sem derül ki a határozatból, hogy milyen nehézgépjármű forgalomra hivatkozik. [9] Utalt arra, hogy a korábbi közigazgatási bírósági ítéletben megjelenő iránymutatás nem azt írta elő az alperes számára, hogy két út közül döntse el, hogy melyik alkalmasabb és felel meg jobban a közlekedésbiztonsági szempontoknak, hanem az alperesnek az lett volna a feladata, hogy a magánút közforgalom előli elzárására vonatkozó felperesi kérelemről döntsön, amelyhez elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy milyen járműforgalom valósul meg az érintett területen. A felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélettel szemben az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben azt kérte, hogy a Kúria „az ítéletet helyezze hatályon kívül és – a Kp. 121. §
(1)bekezdés
- b)vagy
- c)pontja alapján – a keresetet utasítsa el, vagy a törvényszéket kötelezze új eljárásra és új határozat hozatalára, amelynek során az ítélet a fenti pontokban foglalt jogszabálysértések elkerülésével születik meg.” [11] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)és
- ad)alpontja megjelölésével kérte, mely befogadási kérelemhez kapcsolódóan indokolást nem adott elő. Kúria I.Kfv.37.282/2026/2 4 A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn az alábbiak miatt. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp.117.§
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását azonban bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [15] Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következően a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogalkotó kettős kötelezettséget ró. Egyrészt meg kell jelölnie a kérelem befogadhatóságának okát, másrészt annak fennállását – bár nem részletesen,de – indokolni kell. [16] A Kúria rámutat, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme bár megjelölte a Kp. 118. § idézett rendelkezései közül azt a befogadási okot, amelyre alapítottan kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását, a befogadáshoz kapcsolódóan azonban semmilyen indokot elő nem adott. [17] A Kúria kiemeli, hogy a Kp. 117. §
(5)bekezdése kifejezetten tiltja a Kp. 117. §
(4)bekezdésében előírt kötelezettségek vonatkozásában a hiánypótlás kibocsátását. [18] A Kúria gyakorlata egységes abban is, hogy a jogszabályhely megjelölése nem alapozza meg a befogadási kérelem teljesítését, és nem képezi a Kúria feladatát a felülvizsgálati kérelem jogi indokolásából a befogadásra vonatkozó érvek kiválogatása (Kfv.35.006/2024/2., Kfv.37.769/2025/2.). [19] Figyelemmel arra, hogy az alperes befogadás iránti kérelme a jogcím megjelölésén túl semmilyen indokot nem tartalmaz, és az általa megjelölt egyik, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási kérelemhez kapcsolódóan a jogalkotó részletesebb indokolási kötelezettséget ír elő a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél részére, ezért a Kúriának a befogadás feltételeinek fennállásáról nem volt lehetősége meggyőződnie, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A döntés elvi tartalma Kúria I.Kfv.37.282/2026/2 5 [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdésben szereplő befogadási jogcímekre történő utalás – ahhoz kapcsolódó indokolás hiányában – nem ad lehetőséget a felülvizsgálati kérelem befogadására. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján, tanácsban, indokolt végzésben, tárgyaláson kívül határozott. [22] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes volt. [23] A Kúria végzésével szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2026. május 13. dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, dr. Figula Ildikó előadó bíró, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró, dr. Heinemann Csilla bíró, dr. Kalas Tibor bíró