← Magyarország

Kpkf.39095/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Jogszabályhellyel alátámasztott jogszabálysértés hiányában a Kúria a keresetlevél visszautasítása tekintetében előterjesztett fellebbezést érdemben nem vizsgálhatja. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.095/2021/

  1. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró Dr. Nagy Szabolcs bíró Az I. rendű felperes: felperes1 (cím1) A II. rendű felperes: felperes2 (cím1) Az alperes: Baranya Megyei Kormányhivatal (cím2) Az alperes képviselője: Ancsinné dr. Bíró Andrea kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: a felperesek A fellebbezéssel támadott határozat: a Pécsi Törvényszék 7.K.701.280/2020/
  2. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a fellebbezést visszautasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes, mint ingatlanügyi hatóság a
  3. június
  4. napján kelt 39.057/3/2020.05.
  5. számú egyszerűsített határozatával a pécsi helyrajzi szám1 hrsz-ú két lakóház, udvar megjelölésű, szám2 m2 nagyságú belterületű ingatlanból a felperesek (összesen) szám1 tulajdoni részére vonatkozóan a Kúria
  6. május
  7. napján érkezett megkeresése alapján a tulajdoni lap II/7-
  8. sorszáma alatt feljegyzett felülvizsgálati kérelem tényét törölte. Kúria VI.Kpkf.39.095/2021/2-I 2 [2] A határozatot a felperesek
  9. július
  10. napján átvették, amelynek bírósági felülvizsgálata iránt
  11. augusztus
  12. napján postára adott keresetlevelet terjesztettek elő. Keresetükben anyagi és eljárási jogszabálysértések okán - mely szerint a határozat indokolása nem valós, az nem megalapozott, téves jogértelmezésen alapul, egyben iratellenes is, továbbá az alperes az indokolási kötelezettségének nem tett eleget -, a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, egyben nyomós magánérdekre és szociális helyzetükre tekintettel elsődlegesen teljes személyes költségmentesség, másodlagosan részleges személyes költségmentesség, harmadlagosan tárgyi illetékfeljegyzési jog biztosítását kérték. [3] Az alperes a védiratában a kereset elutasítására tett indítványt. Ugyanakkor utalt arra, hogy a felperesek keresete hiányos, egyértelműen nem jelölték meg, hogy az alperes határozatát milyen okból tartják sérelmesnek, nem fejtették ki az azzal kapcsolatos jogsérelmüket. Rámutatott, hogy az eljárás során az alperes regisztratív hatóságként a hozzá érkezett bírósági megkereséshez kötve van. A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság megkeresése olyan ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló bírósági intézkedés, amelynek felülvizsgálatára az ingatlanügyi hatóság nem jogosult, ezért köteles volt a feljegyzett - és a Kúria által kért -felülvizsgálati kérelem tényét törölni. [4] Az elsőfokú bíróság a
  13. szeptember
  14. napján kelt 7.K.701.280/2020/
  15. számú végzésével a keresetlevél hiányainak pótlása iránt a közigazgatási perrendtartásról szóló
  16. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  17. §

(1)bekezdés, 37. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. d)pontjaiban foglaltak alapján intézkedett. A felperesek a hiánypótlási felhívást 2020. szeptember 23. napján átvették; az elsőfokú bíróságra 2020. szeptember 29. napján érkezett 5. sorszámú beadványban tartalmát tekintve megismételték keresetlevelük jogi indokolási kötelezettség elmulasztására kifejtett álláspontjukat, továbbá kifejtették a másofokú hatóság törvényi kötelezettségeit. Beadványukhoz – a költségkedvezmény biztosítása iránti kérelmük mellékleteként - csatolták az arra rendszeresített nyomtatványt, és ahhoz bevételük és kiadásuk igazolását szolgáló iratokat, befizetési csekkeket. Az elsőfokú bíróság végzése [5] Az elsőfokú bíróság a 2020. november 9. napján kelt 7.K.701.280/2020/6. számú végzésével a keresetlevelet a Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján visszautasította. Végzése indokolásában megállapította, hogy a keresetlevél hiányainak pótlására felhívó
  1. sorszámú végzést a felperesek
  2. szeptember
  3. napján szabályszerűen átvették, az abban előírt határidő
  4. október
  5. napján telt el anélkül, hogy a végzésben foglaltaknak a felperesek eleget tettek volna, illetve a hiánypótlás teljesítésére határidő hosszabbítást kértek volna. A felperesek
  6. sorszámú beadványa - bár tartalma szerint a keresetlevél pontosítását és az abban kifejtett jogsérelem részletezését, továbbá költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet tartalmazott, ugyanakkor a felperesek a bíróság hiánypótlásra felhívó végzésében foglaltaknak nem tettek eleget továbbra sem, ezért hiányos keresetlevelük visszautasításáról kellett rendelkezni. Erre tekintettel a felperesek
  7. sorszám alatt előterjesztett költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét az elsőfokú bíróság nem bírálta el. [6] Az elsőfokú végzés perorvoslati záradéka tájékoztatta a feleket, hogy a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést a jogszabályhely Kúria VI.Kpkf.39.095/2021/2-I 3 pontos megjelölésével, melynek elmulasztása esetén a másodfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja, hiánypótlásra pedig nincs lehetőség. A fellebbezés és az észrevétel [7] Az elsőfokú bíróság végzését a felperesek
  8. november
  9. napján helyettes átvevő útján átvették, ellene
  10. november
  11. napján ajánlott küldeményként postára adott fellebbezést terjesztettek elő. Fellebbezési indokaik szerint az elsőfokú végzés indokolása nem valós, az nem megalapozott, téves jogértelmezésen alapul, egyben iratellenes is. Megismételték a jogi indokolás alperesi elmulasztására, a másodfokú közigazgatási szerv kötelezettségére korábban kifejtett álláspontjukat. A fellebbezésükben kérték számukra teljes személyes költségmentesség, másodsorban részleges személyes költségmentesség, harmadsorban tárgyi illetékfeljegyzési jog megállapítását, az ügyben tárgyalás tartását. Költségmentességi kérelmük alátámasztásaként hivatkoztak a polgári perrendtartásról szóló
  12. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 94-
  13. §-okig terjedő törvényi szövegére. [8] A fellebbezésre az alperes észrevételt nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A fellebbezés az érdemi elbírálásra alkalmatlan. [10] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  14. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság eljárását kizárólag a fellebbezés keretei között, az abban előadott jogsértések mentén vizsgálhatja felül a hivatalból figyelembe veendő tények kivételével. A másodfokú vizsgálat lényeges keretét adja továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a 6. sorszámú végzésében a felperesek költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét nem bírálta el, kizárólag a Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján a keresetlevél visszautasításáról döntött. Erre tekintettel a Kúriának azt kellett megvizsgálnia, hogy a fellebbezés az elsőfokú bíróság döntését tartalmazó, a per fő tárgyának minősülő részében érdemi elbírálásra alkalmas-e. [11] A Kúria megállapította, hogy a felperesek az erre vonatkozó kioktatás, tájékoztatás ellenére nem tettek eleget a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában foglaltaknak, a fellebbezésben az elsőfokú bíróság által eldöntött fő tárgy tekintetében nem jelölték meg a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést az arra vonatkozó jogszabályhely pontos megjelölésével. A felperesek nem hivatkoztak egyetlen olyan jogszabályhelyre sem, amelyet állításuk szerint a bíróság megsértett. Kizárólag költségmentességi kérelmük tartalmazta a költségkedvezmények biztosítását megalapozó jogszabályhelyek megjelölését, e kérdésben ugyanakkor az elsőfokú bíróság nem határozott, az 5. sorszám alatt előterjesztett költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet nem bírálta el. [12] A Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja szerint meghatározott többlettartalmi követelmény vonatkozásában a fellebbező félnek pontosan és egyértelműen meg kell jelölnie Kúria VI.Kpkf.39.095/2021/2-I 4 azt a jogszabályi rendelkezést, amelyet állítása szerint az elsőfokú bíróság döntése sért. Ha a fellebbezés nem jelöl meg a döntéssel kapcsolatban konkrét jogszabályhelyre hivatkozva jogszabálysértést, a fellebbezés nem felel meg a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában foglaltaknak, így a fellebbezés érdemi elbírálására nem kerülhet sor. [13] A felperesek kizárólag a fellebbezéssel támadott elsőfokú végzésben el nem bírált költségmentesség engedélyezése iránti kérelmük kapcsán tettek eleget a jogszabályhely pontos megjelölésének, de a megjelölt jogszabályok között nem hivatkoztak olyanra, amely a költségmentesség iránti kérelem elbírálásának elmulasztásával állt volna összefüggésben, ezért e kérdésben a Kúria felülbírálható döntés és releváns jogsértés megjelölése hiányában másodfokú bíróságként nem foglalhatott állást. [14] A jogalkotó a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölését olyan súlyú kötelezettségnek minősítette, hogy annak elmaradása miatt a hiánypótlási felhívás lehetőségét kizárta. Amennyiben a fél fellebbezésében az elsőfokú döntés vonatkozásában egyetlen jogszabályhelyet sem jelöl meg, mely a fellebbezés alapját képezhetné, a fellebbezést vissza kell utasítani. A Kp. 2. §
(2)bekezdésben foglalt tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárás követelményéből nem vezethető le a bíróság olyan kötelezettsége, hogy a támadott határozat jogszerűségéről pusztán a fellebbezésben előadott indokok alapján a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely fél által történő megjelölése hiányában döntsön (Kpkf.X.38.049/2019/2.). [15] Jogszabályhellyel alátámasztott jogszabálysértés hiányában ezért a Kúria a keresetlevél visszautasítása tekintetében előterjesztett fellebbezést érdemben nem vizsgálhatta, a Kp. 112. §
(3)bekezdés, 104. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján a fellebbezés visszautasításáról kellett határozni. Záró rész [16] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, a felperesek tárgyalás tartását szükségtelenül kérték. [17] A fellebbezés visszautasítása tárgyában az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [18] Az alperes észrevételt nem tett, költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [19] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a végzés ellen a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. január
  3. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Nagy Szabolcs s.k. bíró Kúria VI.Kpkf.39.095/2021/2-I A kiadmány hiteléül: tisztviselő 5

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.