← Magyarország

Kfv.37791/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.791/2024/
  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Hajnal Péter bíró Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Bilonka Ügyvédi Iroda eljár: Dr. Bilonka Béla ügyvéd (cím2) Az alperes: Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal (6722 Szeged, Rákóczi tér 1.) Az alperes képviselője: Dr. Kis Zoltán Viktor kamarai jogtanácsos A per tárgya: vadászat rendjének megsértésével kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
  2. sorszám alatt A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Szegedi Törvényszék 102.K.700.283/2024/
  3. számú ítélete Rendelkező rész Kúria I.Kfv.37.791/2024/2 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes vadászati idényen kívül,
  4. január
  5. napján, hivatásos vadász kíséretében elejtett egy dámbikát a vadászatra jogosult X. Zrt. ... Tájegységhez tartozó ... kódszámú vadászterületén. Az elsőfokú trófeabírálat során az alperes Agrárügyi Főosztály Földművelésügyi Osztálya ellenőrizte a vadászati naplót, majd az Országos Trófeabírálati Rendszerben a mért és szubjektív paraméterek rögzítése után, azokból egy automatikusan számított értéket (CIC pontot) generált a trófeabírálati program, ami jelen esetben 226,13 pont lett. A trófeatömeget 5,81 kg-ban állapították meg, az elsőfokú trófeabírálat alkalmával a korbecslés során 9 évben állapították meg az elejtett dámszarvas bika korát a B060623D00132 törzsszámú igazolás szerint. [2] Az alpereshez
  6. január
  7. napján érkezett beadványban a N. Vadásztársaság vitatta az elejtés szakszerűségét és jogszerűségét. Az alperes a tényállás tisztázása érdekében, a CS/H01/00128-5/
  8. számú határozatával az elsőfokú trófeabírálatról kiállított B060623D00132 törzsszámú igazolást visszavonta az általános közigazgatási rendtartásáról szóló
  9. évi CL. törvény
  10. §
(1)bekezdése alapján. Az alperes a tényállás tisztázása során megismételte a trófeabírálatot, az Országos Trófeabírálati Rendszerbe ismételten rögzítette a mért és szubjektív paramétereket, amelynek kalkulált CIC pont értéke 225,92 pont lett, a trófeatömeget 5,73 kg-ban állapította meg, valamint a korbecslés alapján - az ismételt elsőfokú trófeabírálat során, egyezően az első eredménnyel - 9 éves korban állapította meg az elejtett dámszarvas bika korát. A két bírálat közötti ponteltérés beszáradásból, valamint a minimális mérési eltérésekből eredő kalkulációs különbségekből adódott. [3] A fentiekből eredően az alperes
  1. február
  2. napján másodfokú trófeabírálatra bemutatta a trófeát. Az Országos Trófeabíráló Testület (a továbbiakban: OTT) által rögzített mért és szubjektív paraméterek alapján az automatikusan kalkulált CIC pont értéke 222,83 lett, a trófeatömeget 5,67 kg-ban, a korbecslés során az elejtett dámszarvas bika korát 10 évben állapították meg. Megjegyzésként „érett”, „idényen kívüli elejtés” került rögzítésre az Agrárminisztérium, mint másodfokú hatóság által kiállított hatósági bizonyítványban. [4] Az alperes a másodfokú trófeabírálat eredménye alapján, a B60623D00132 törzsszámú dámszarvas bikára vonatkozó, az Agrárminisztérium által kiállított hatósági bizonyítvány kézhezvételét követően az idényen kívüli elejtés miatt hivatalból eljárást indított a felperessel szemben, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
  3. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
  4. §
(1)bekezdésének rendelkezésére tekintettel. Az eljárás lezárásaként
  1. február
  2. napján meghozott CS/H01/002313/
  3. számú határozatában a vadászat rendjének megsértése miatt a felperest 850.000 forint vadvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, továbbá a felperes 06-4869 sorszámú vadászjegyét 2 év 7 hónapra visszavonta. A határozata a Vtv.
  4. §
(1)bekezdésének, 69. §
(1)bekezdésének, 71. §
(1)bekezdés
  1. pontjának,
  2. §
(1)bekezdésének, 74. §
(4)bekezdésének, 84. §
(1)és
(2)bekezdésének, valamint a Vtv. végrehajtásának szabályairól Kúria I.Kfv.37.791/2024/2 3 szóló 79/
  1. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
  2. § b) pontjának rendelkezésén alapul. Az alperes megállapította, hogy a vadászatra jogosult részéről nem érkezett a hatósághoz idényen kívüli elejtés engedélyezése iránti kérelem, így a vad elejtése a vadászati hatóság engedélye nélküli, vadászati idényen kívüli elejtés, amely a vadászat rendjének megsértéseként minősül. Rögzítette, hogy a felperes a Vtv.
  3. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségének (vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizáróan felismerte, […]) nem tett eleget. [5] A felperes keresetében kérte a határozat megsemmisítését és az alperes perköltség viselésére kötelezését. Hivatkozott - egyebek mellett - a tényállás tisztázás hiányosságára, a kísérő hivatásos vadász felelősségére. Állította, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, magatartása és a kísérő hivatásos vadász döntése felróhatónak nem minősíthető. Rámutatott, hogy az érintett vadászterületen a dám állományt, mint nemkívánatos vadfajt a jogszabályi előírásokból következően nulla számúra kell redukálni, továbbá, hogy az alperes egymást követő két alkalommal is 9 éves életkorúnak bírálta el az elejtett dámszarvas bikát. [6] Az alperes a védiratában kérte a kereset elutasítását és perköltsége megtérítését. Hangsúlyozta, hogy a másodfokú testület megállapításán alapuló hatósági bizonyítványhoz kötve van. A jogerős ítélet [7] A Szegedi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a 2024. szeptember 12. napján meghozott 102.K.700.283/2024/12. számú ítéletével a keresetet elutasította, hivatkozva a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés b) pontjára. A jogerős ítélet indokolásában kiemelte, hogy a felperes nem tudta alátámasztani, hogy téves a dámszarvas bika életkorának a döntés alapját képező hatósági bizonyítványban történt megállapítása. A felperes által benyújtott magánszakértői vélemény kapcsán - amelyet az elsőfokú bíróság okirati bizonyítékként értékelt - rámutatott, hogy objektív módszer nincs a pontos kormeghatározásra, a szakértő is csak szakmai tapasztalata alapján határozza meg a dámbika korát 9 évben. Hangsúlyozta, hogy mivel a felperes és a magánszakvélemény is azt állítja, hogy a kormeghatározásra nincs objektív módszer 9 és 10 éves korban az állat külső jegyei alapján, így a felperes nem győződhetett meg biztonsággal arról sem, hogy lőhető-e a vad. [8] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában rögzítette, hogy a kísérő hivatásos vadász által adott engedély nem mentesíti a felperest az idényen kívüli elejtés felelőssége alól. Rámutatott, hogy a Vhr. 67. §
(2)és
(3)bekezdése arról rendelkezik, hogy a vadász a hivatásos vadász engedélyével adhat le lövést, ugyanakkor a Vhr. nem telepíti át a Vtv. 72. §
(1)bekezdése szerinti felelősséget a kísérővadászra. A vadászidényen kívüli elejtés ténye megállapítást nyert, így az érintett vadászterületre meghatározott nulla egyedszám nem releváns. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes kellő részletezettséggel feltárta a tényállást, indokolási kötelezettségének eleget tett, a jogszabályi rendelkezéseket helyesen alkalmazta. A felülvizsgálati kérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását azzal, hogy az új eljárásban egyrészt a magatartás felróhatóságának minősítése körében Kúria I.Kfv.37.791/2024/2 4 törvényes, életszerű és észszerű jogalkalmazást és jogértelmezést folytasson, másrészt a perben perdöntő jelentőségű szakkérdésben az indítványozott igazságügyi szakértői szakvéleményt alkalmazza és ítéletét a szakvéleményre alapozza. Kérte továbbá, hogy a Kúria kötelezze az alperest a felmerült perköltség megfizetésére. [10] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)és
  3. ad)alpontja szerinti befogadhatósági okot jelölte meg. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja alapján előadta, hogy a joggyakorlat egységesítése olyan alapvető jogértelmezési kérdésben, hogy egy magatartás felróhatóságának megítélése körében az „adott helyzetben elvárható eljárás” minősítése a minősítés szempontjából releváns jogszabályok (jogalkotó) céljának és a józan észnek megfelelő értelmezése és alkalmazása szerint történjen, kizárva az Alaptörvényben meghatározott jogértelmezési keretek túllépését, az indokolatlan és megalapozatlan kiterjesztő jogértelmezést. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja körében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az indítványa ellenére, az indítvány megindokolt elutasítása nélkül mellőzte a per alapvető tárgyát képező perdöntő szakkérdés elbírálása körében az igazságügyi szakértői szakvélemény perbeli benyújtásának, felhasználásának engedélyezését. A felperes álláspontja szerint a szakvélemény mellőzése az ügy érdemére kiható olyan eljárási szabálysértés, amely a jogerős ítélet megalapozatlanságát eredményezi. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei - a következők szerint - nem állnak fenn. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve, így a Kúria a felperes által megjelölt, valamint a Kp. 118. §
(1)bekezdésében szabályozott további befogadhatósági okot is vizsgálta. [14] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezés nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Ezzel Kúria I.Kfv.37.791/2024/2 5 összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a befogadásról való döntés a jogegységi funkció egyedi ügyek intézésében történő ellátását szolgálja, így a befogadás körében a Kúriának nem az egyedi ügyben meghozott jogerős ítélet jogszerűségét, hanem annak a jogegységgel való kapcsolatát kell vizsgálnia. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [15] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységesítése érdekében, valamint az
  3. ad)alpontra tekintettel, az ügy érdemére kiható eljárásjogi szabálysértés miatt kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását, így a Kúria elsőként e befogadási okok fennállását vizsgálta. [16] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontjában szabályozott befogadhatósági ok alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn, míg a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.35.542/2021/2., Kfv.37.025/2021/2., stb.), az meghaladottá vált. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni (Kfv.37.584/2022/2., Kfv.37.314/2013/4.). [17] A Kúria 7/2023. (Jpe.IV.60.024/2023/10. szám) Jogegységi határozatában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja első fordulatának értelmezése körében kifejtettek szerint konjunktív feltételként kell vizsgálni, hogy az adott elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett határozatában korábban már állást foglalt-e, továbbá, hogy a felvetett jogkérdésben vannak-e olyan eltérő bírói döntések, amelyek a bírói gyakorlat széttartó voltára utalnak, annak egysége - ellentétes jogértelmezés miatt - a támadott jogerős ítélet folytán sérült vagy ennek veszélye áll fenn (Kfv.37.077/2023/2., Kfv.37.187/2023/2.). [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja első fordulata alkalmazása során a felvetett jogkérdésben eltérő bírói döntéseket az elsőfokú bíróság által hozott jogerős ítéletek körében kell vizsgálni. A felperes a befogadási okok körében a joggyakorlat egységének biztosítását hangsúlyozta, azonban a jogerős ítélet vonatkozásában széttartó bírói joggyakorlatra, az ügy szempontjából releváns jogszabályi rendelkezések eltérő értelmezésére vagy alkalmazására nem hivatkozott. A felperes nem mutatott be olyan elsőfokú bírósági ítéleteket, amelyek alapján a bírói gyakorlat széttartó voltára lehet következtetni, s ilyen ítéletekről a Kúriának nincs tudomása. Önmagában az a körülmény, hogy a felvetett kérdésben a Kúria még nem hozott döntést, nem valószínűsíti a joggyakorlat egységesítésének vagy továbbfejlesztésének a szükségességét. A jogerős ítélet kapcsán olyan elvi jelentőségű jogkérdést és a kialakult bírói gyakorlat körébe tartozó olyan döntéseket, amelyek okán a jogegység megbomlásának veszélye fennállna, a Kúria nem azonosított, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontjában meghatározott ok alapján a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [19] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja alapján az általa becsatolt magánszakértői vélemény szakértői véleményként való felhasználásának elutasítás nélküli mellőzését sérelmezte. Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletben a magánszakértői Kúria I.Kfv.37.791/2024/2 6 véleményt okirati bizonyítékként értékelte, ezáltal a felperes az eljárási jogszabálysértések körében előadott hivatkozásával ténylegesen a bizonyíték felülértékelését vagy újbóli értékelést kívánja elérni. A bizonyíték értékelése körében a Kúria már több határozatában rámutatott arra, hogy önmagában az, hogy a fél nem ért egyet a bizonyítás eredményének értékelésével, a jogerős ítélet szerinti mérlegelésével, és a saját álláspontjának szeretne érvényt szerezni, a felülvizsgálati kérelem befogadásához nem elégséges (Kfv.35.062/2022/3., Kfv.35.133/2022/3., Kfv.37.037/2022/2.). Emellett a Kúria már azt is több határozatában hangsúlyozta, hogy a bizonyítékok értékelésére, valamint a téves következtetésre alapított eljárási szabályszegés a felülvizsgálati kérelem befogadását kizárólag akkor alapozza meg, ha az elsőfokú bíróság az általa figyelembe vett bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül értékelte, ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nincs törvényes lehetőség (Kfv.37.431/2022/3., Kfv.37.220/2022/2., Kfv.37.760/2022/2., Kfv.37.028/2022/2., Kfv.37.687/2021/2., Kfv.37.354/2022/2., Kfv.37.037/2022/2.). Ugyanakkor a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontjában meghatározott okból a Kúria a felülvizsgálati kérelmet csak akkor fogadhatja be, ha fennáll az ügy érdemében való eltérő döntés elvi lehetősége (Kfv.37.067/2024/2.). A Kúria a konkrét ügyben a periratok alapján azt állapíthatta meg, hogy a felperes által mellőzött bizonyítékként hivatkozott magánszakértői véleményt az elsőfokú bíróság okirati bizonyítékként értékelte, így a bizonyíték indokolás nélküli mellőzése, mint befogadási okként előadott körülmény nem áll fenn, továbbá a magánszakértői vélemény okirati bizonyítékként való értékelése körében Kúria nem észlelt olyan kirívóan okszerűtlen értékelést vagy súlyos logikátlan következtetést, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolttá tenné, így ez sem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát, ezért a befogadás a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ad)alpontja alapján nem indokolt. [20] Ezt követően a Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta, hogy a felperes által nem nevesített további befogadási okok megalapozzák-e a felülvizsgálati kérelem befogadását. Ennek során megállapította, hogy jelen perbeli ügyben nem merült fel olyan elvi jelentőségű jogkérdés, amely különleges súllyal, illetve társadalmi jelentőséggel bírna, ugyanis a jelen közigazgatási per alapját képező ügy nem minősíthető nagy számban előforduló új típusú ügyként, továbbá a felmerült jogkérdés nem érinti a jogalanyok széles körét, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ab)alpontja szerinti befogadhatósági ok fennállása sem állapítható meg. A Kúria értékelése szerint az Európai Unió jogának közvetlen alkalmazása nem merült fel, ennélfogva az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége nem áll fenn, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. ac)alpontjában meghatározott okból sem indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okot a felperes szintén nem jelölte meg, így nem is nevesített olyan, a BHGY-ban közzétett kúriai határozatot, illetve annak azt a részét, amelytől a jogerős ítélet azonos vitatott jogkérdésben eltérne, ezáltal a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel - indokolás hiányában - a Kúria hivatalból nem vizsgálhatta e befogadási ok fennállását. [22] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)és
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [23] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. Kúria I.Kfv.37.791/2024/2 7 Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzésben határozott. [25] A végzés ellen a további felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
  2. december
  3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.