A határozat elvi tartalma: A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igény tárgyában sor került-e az alperessel szemben az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti kötelező előzetes eljárásra. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.IV.20.822/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Irodája (cím1; ügyintéző: dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala XII. Kerületi Hivatal (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Kiss Imre László Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Kiss Imre László ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 48.Pkf.631.646/2025/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 25.P.50.017/2025/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja. Kúria IV.Pfv.20.822/2025/17 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 44.450 (negyvennégyezer-négyszázötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Az első- és másodfokú végzés [1] Az elsőfokú bíróság végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította. [2] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felek között az 50.811/
- számú peres eljárás volt folyamatban, amelyet az elsőfokú bíróság 10-I. sorszámú végzésével megszüntetett. A másodfokú bíróság a 48.Pkf.635.839/2024/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A felperes jogi képviselője útján ismételten keresetlevelet terjesztett elő az alperessel szemben. Az elsőfokú bíróság az előterjesztett iratokból megállapította, hogy a keresetlevél hiányos, ezért a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján
- végzésében – a keresetlevél visszautasításának terhével – hiánypótlásra hívta fel a felperest 15 napos határidővel. A felperes jogi képviselője útján a hiánypótlási felhívást elektronikus úton átvette, az abban foglaltaknak azonban a 15 napos határidőben nem tett eleget. [3] Az elsőfokú bíróság rámutatott, önmagában az, hogy a felperes a megelőző eljárásban csatolt egy e-mailt, amelyben ún. „vakmásolattal” címezve jelölte meg a címzettet, nem elegendő annak igazolására, hogy az adatigénylést kifejezetten az alperesnek, vagy adatvédelmi tisztviselőjének megküldte. Kiemelte, hogy az újra előterjesztett keresetlevél F/1 számú melléklete az adatigénylést nem tartalmazza. Ezért továbbra sem ellenőrizhető, hogy az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
- §
(1)-
(2)bekezdése szerinti kötelező előzetes eljárásra megfelelően sor került-e. Erre figyelemmel a keresetlevelet a megelőző eljárás igazoltságának hiányában a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja alapján visszautasította. Utalt arra is, hogy a hiánypótlási felhívás nyomán a keresetlevélben rögzített tényállításokat és bizonyítékokat érintő ellentmondások feloldására, és a hiányosságok pótlására lett volna szükség. A felperesnek ezekkel együttes szerkezetben kellett volna a keresetlevelet előterjeszteni, ennek hiányában a keresetlevél a Pp. 170. §
(2)bekezdés e) pontjában foglaltaknak nem felelt meg, nem volt alkalmas a perfelvételre. Mindezekre figyelemmel a keresetlevelet a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja, és a
(2)bekezdés e) pontja alapján visszautasította. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [5] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntésével – annak indokaira is kiterjedően – egyetértett. Kifejtette, hogy nem észlelte az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak olyan megsértését, amely az ügy érdemi eldöntésére kihatott, így az elsőfokú eljárás megismétlésére vagy kiegészítésére nincs szükség, az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasításának feltétele nem állapítható meg, figyelemmel a Pp. 381.§-ában foglaltakra. [6] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy a felperes a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, az újra előterjesztett Kúria IV.Pfv.20.822/2025/17 3 keresetlevél magát az adatigénylést nem tartalmazta. A kötelező előzetes adatigénylés tekintetében pedig jogerős döntés már megállapította, hogy annak címzettje nem az alperes. Ehhez képest nem ellenőrizhető, hogy az Infotv. 28. §
(1)-
(2)bekezdése szerinti eljárásra sor került-e. [7] Kiemelte, hogy a felperes által hivatkozott Pp. 243.§-a kizárólag abban az esetben lenne alkalmazható, ha a keresetlevelet a felperes szabályszerűen újra elő tudná terjeszteni. Mivel a pert megelőző eljárás hiánya a megismételt eljárásban sem pótolható, a keresetlevél visszautasításának oka továbbra is fennáll, az Info tv. 28.§-a szerinti eljárás lefolytatása továbbra sem igazolt, a keresetlevelet nem lehet szabályszerűen előterjesztettnek tekinteni. Mindezekre tekintettel a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások, valamint a perindítás joghatásai nem maradtak fenn, a keresetlevél visszautasításának volt helye a Pp. 176.§
(1)bekezdés c) pontja alapján. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős végzés ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a keresetlevél visszautasításának mellőzését kérte. Másodlagosan pedig annak hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [9] Megsértett jogszabályként hivatkozott az Infotv. 1. §-ára, a 4. §
(1)és
(2)bekezdésére, az 5. §
(1)bekezdésére, a 26. §
(1)bekezdésére, a 27. §
(1)bekezdésére, a 28. §
(1)és
(2)bekezdésére, a 29. §
(1)bekezdésére, a 30. §
(5)bekezdésére, a 31. §
(1)és
(3)bekezdésére. Állította, hogy a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 2. §
(2)bekezdését, a 4. §
(2)bekezdését, a 176. §
(1)bekezdés c) pontját, a 199. §
(2)bekezdését, a 240. §
(1)bekezdés a) pontját, a 265. §
(1)bekezdését, a 269. §
(1)bekezdés b), c), d) pontját, a Pp. 279. §
(1)bekezdését, a 342. §
(1)bekezdését, a 346. §
(4)és
(5)bekezdését, a 370. §
(1)bekezdését, a 371. §
(1)bekezdés b) pontját, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:
- §
(1)és
(2)bekezdését, a 1:4. §
(1)és
(2)bekezdését, a 6:4. §
(1)
(3)bekezdését, a 6:5. §
(2)és
(4)bekezdését, a 6:6. §
(1)és
(2)bekezdését, a 6:7. §
(1)-
(3)bekezdését, a 6:8. §
(1)és
(2)bekezdését. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős végzés jogkérdésben eltér a Kúria precedens határozataitól. [10] Felülvizsgálati álláspontja szerint a hatályos jogszabályoknak megfelelően terjesztette elő adatigénylési kérelmét az alperesnél, a másodfokú bíróság döntésével túlterjeszkedett az alperes védekezésén. Az alperesnek kedvező határozat hozatala érdekében az iratok tartalmát alakította át alperesi tényállítássá. Fenntartotta azt az állítását, hogy az adatigénylést kifejezetten az alperesnek, az alperes e-mail címére küldte meg, amely oda kifejezetten meg is érkezett, azt annak tartalma szerint adatigénylésként kezelte. Irrelevánsnak minősítette azt a kérdést, hogy a kérelem „titkos másolat” jelzéssel érkezett meg, vagy akár „postagalamb útján kapta meg az alperes az adatigénylést”. [11] A felperes érvelése szerint az alperes, illetve a bíróság azon személyes adatát felhasználta jogellenesen, hogy az adatigénylést alpereshez olyan e-mail útján nyújtotta be, ahol az alperes e-mail címe a titkos másolat mezőben szerepel. Álláspontja szerint abban az esetben, ha az adatigénylés nem egyértelmű, az Infotv. 28. §
(3)bekezdése alapján az igénylőt pontosításra kellett volna felhívni, erre azonban nem került sor. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a megjelölt jogszabályokat sértve ítélték azt meg, hogy nem igazolta az előzetes adatigénylésének az alpereshez való megérkezését. [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. Kúria IV.Pfv.20.822/2025/17 4 A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan a következők szerint. [14] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság helytállóan állapította-e meg, hogy a felperes a perindítást megelőző adatigénylését joghatályosan nem küldte meg az alperesnek. [15] Az eljárt bíróságok helytállóan indultak ki abból, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható pert egy kötelező előzetes eljárásnak kell megelőznie, amelynek szabályait az Infotv. 28-30. §-a határozza meg. [16] Az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. Az Infotv. 28. §
(3)bekezdése, a 29. §
(1)–
(1b)bekezdései alapján az adatigénylést az adatkezelőhöz kell benyújtani. Az Infotv. szabályozásából következően a perindítás előfeltétele – annak megindítása előtt – a közérdekű adat megismerése iránti kérelem adatkezelőhöz történő benyújtása. A közérdekű adat megismerése iránt indított per szempontjából a pert megelőző eljárás célja ugyanis az, hogy az adatkezelő a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igényt önként teljesíthesse, amennyiben azt alaposnak tekinti (Kúria Pfv.IV.20.537/2024/8.). Az adat megismerése iránti kérelem akkor minősül az adatkezelőhöz benyújtott adatigénylésnek, ha az adatigénylés benyújtásának körülményei, annak tartalma alapján az adatkezelő számára aggálytalanul megállapítható, hogy a kérelmező neki címezte az adatigénylést (Kúria Pfv.IV.20.417/2025/4.). [17] Ezekhez a rendelkezésekhez kapcsolódóan mondja ki az Infotv. 31. §
(1)bekezdése, hogy az igénylő többek között a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. §
(2)bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén indíthatja meg a pert. A pert megelőző eljárás további eljárásjogi jelentősége, hogy az Infotv. 31. §
(3)bekezdése szerint a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. Ezért az eljárt bíróságok helytállóan vizsgálták a megelőző eljárás megfelelőségét. [18] A Kúria egyetért az eljárt bíróságokkal abban a kérdésben, hogy a felperes nem igazolta, hogy az Infotv. felhívott rendelkezései szerinti módon és annak megfelelő tartalommal küldte el a megelőző eljárásban az alperesnek a kérelmét. A felperes az elsőfokú bíróság hiánypótló végzésére csatolt 2024. június 10-én küldött nevű megnevezésű e-mailt a nevű1 e-mail címre titkos másolatként küldte meg, abból az adatkezelő és az igénylő személye sem állapítható meg. A Kúria jogértelmezése szerint az Infotv. 28. §
(1)bekezdésében írt feltétel akkor teljesül, és a közérdekű adat megismerése iránti igény akkor minősül az adatkezelőhöz „benyújtott” adatigénylésnek, ha az adatigénylés tartalma, illetve az adatigénylés benyújtásának körülményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező az adatigénylés teljesítését az alperestől kéri, vagyis neki címezte ezt a kérelmet. Ennek megállapítása során nem kizárólag annak van jelentősége, hogy a felperes az elektronikus üzenetet az alperesnek – titkos másolatként vagy egyéb módon – eljuttatta. Azt kell vizsgálni és megítélni, hogy az alperes az adatigénylés körülményeit, az adatigénylés tartalmi elemeivel együttesen értékelve egyértelműen következtethetett-e arra, hogy a felperes tőle, mint adatkezelőtől igényli az adatkiadás teljesítését. [19] A felperes által csatolt, a kötelező előzetes adatigényt „bizonyító” okirat szerint a nevű2 e-mail címről a közérdekű adatigénylést ugyanerre az e-mail címre küldte meg nevű3 Kúria IV.Pfv.20.822/2025/17 5 megjelöléssel „Tisztelt adatkezelő!” megszólítással, amelyet az alperesnek – egyéb címzettek mellett – titkos másolatként juttatta el. A felperes az adatigénylésben az alperest és más adatkezelőt konkrétan nem nevesített, és az adatigénylés körülményeiből sem tűnik ki, hogy a felperes az adatok kiadását kétséget kizáróan az alperestől igényelte. Ezért az eljárt bíróságok helytállóan állapították meg, hogy az adatigénylés (a címzett megszólítása, a kért adat tartalma, az adatigénylés körülményei) tartalmából egyértelműen nem állapítható meg, hogy annak ténylegesen ki a címzettje, ki az az adatkezelő, akitől a felperes az adatigénylés teljesítését kéri, az alperessel szemben a perindítást megelőzően az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerint kötelező megelőző eljárásra nem került sor. [20] A felperes állításával szemben ugyanis ezt a perakadályt a bíróság hivatalból vizsgálja és hiánypótlás nélkül vonja le a kötelező előzetes eljárás hiányának a jogkövetkezményét, a Kúria Pfv.II.20.562/2021/
- számú végzésének alkalmazhatósága – a bizonyítási érdek tárgyában –ennek megítélése körében nem merül fel. [21] A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a jogerős végzés jogkérdésben eltér a Kúria Pfv.21.243/2024/
- számú határozatában kifejtett jogértelmezésétől. Ebben az ügyben ugyanis a Kúria nem abban a jogkérdésben döntött, hogy a felperes a kötelező előzetes kérelmét nem az adatkezelőnek (alperesnek) küldte-e meg, ezért a Pp.
- §
(5)bekezdésének megsértése nem állapítható meg. A kötelező előzetes eljárás hiánya miatt megjelölt egyéb jogszabálysértések vizsgálata pedig szükségtelen, míg az alperes meghatalmazásának hatálytalansága körében tett nyilatkozata – annak elektronikus aláírása miatt – nem értelmezhető. [22] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság végzése nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokkal, ezért a jogerős végzést a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [23] A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igény tárgyában sor került-e az alperessel szemben az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti kötelező előzetes eljárásra. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a pervesztes felperest kötelezte a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján az alperesnek a jogi képviselője munkadíjában felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. Ennek összegét a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésének időpontjára figyelemmel, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése és
- §-a valamint a
- évi XC. törvény
- §
(4)bekezdése alapján határozta meg. [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)és
- o)pontja alapján illetékmentes. Kúria IV.Pfv.20.822/2025/17 6 [26] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- október
- Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró