Gfv.30400/2020/5 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott perindítási határidőn belül kérhető. Amennyiben a perben a felperes a Ptk. 3.:35. §-ára alapítottan érvényesít igényt, a kereset alapítására nem vehető figyelembe más jogintézmény, más alanyi jog érvényesítését biztosító szabály, agy a Cgt. 46/A. §

(2)bekezdése sem. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.400/2020/

1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Csőke Andrea bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: Jávor és Társai Ügyvédi Iroda cím1 Az alperes: alperes1 Az alperes képviselője: Markó & Czebe Ügyvédi Iroda cím A per tárgya: közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.266/2020/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Kúria VII.Gfv.30.400/2020/5 Budapest Környéki Törvényszék 2 5.G.40.292/2019/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
4. június 13-ára összehívott rendkívüli közgyűlése az 5/
5. számú határozattal az egyesület ügyvezetőjévé választotta H.M.t, a 6/
6. számú határozattal a székhely megváltoztatásáról, a 7/
7. számú határozattal pedig arról döntött, hogy az újonnan megválasztott ügyvezető – a személyét és a szervezet székhelyét érintő változások bejegyzését követően – köteles rendkívüli közgyűlést összehívni a felügyelőbizottság által meghatározott napirendi pontokban. [2] Az alperes a nyilvántartását vezető bíróság hiánypótlási felhívására
8. szeptember 20-án rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés a 9/
9. számú határozattal a felperest visszahívta ügyvezetői tisztségéből és megállapította megbízatásának megszűnését
10. szeptember 20-ával. A 10/
11. számú határozat pedig ismét kimondta H.M. ügyvezetővé választását a közgyűlés idejétől számított ötéves időtartamra. [3] A felperes a közgyűlésekre meghívót nem kapott, és nem került megküldésre részére a közgyűlések jegyzőkönyve, az ott hozott határozatok kivonata sem. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes módosított keresetében kérte a
12. június 13-i közgyűlésen hozott 57/
13. számú határozatok és a
14. szeptember 20-i közgyűlés 9/2019., 10/
15. számú határozatainak hatályon kívül helyezését a Polgári Törvénykönyvről szóló
16. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
17. §-a, 3:
18. §-a alapján. Kúria VII.Gfv.30.400/2020/5 3 [5] Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a per megszüntetésére, érdemben a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresettel támadott közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. [7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes
19. szeptember
20. napi közgyűlésének a 9/2019., 10/
21. számú határozatai hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [8] A jogerős ítélet indokolása elsőként azt rögzítette, hogy a polgári perrendtartásról szóló
22. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
23. §

(1)bekezdése,

1. pont a) alpontja és a
2. §-a alapján megengedett volt a keresetváltoztatás az ügyben. Rögzítette továbbá, hogy a felperest az egyesület tagjaként és vezető tisztségviselőjeként egyaránt megillette a keresetindítás joga. [9] A perindítás időbeliségének vizsgálatával [Ptk. 3:
3. §

(1)bekezdés] megállapította a másodfokú bíróság, hogy a felperes a

1. június 13-i rendkívüli közgyűlésen hozott határozatok esetében – a
2. július 3-i tudomásszerzéséhez mérten – a szubjektív perindítási határidő betartásával fordult bírósághoz, a
3. szeptember 20-i rendkívüli közgyűlés határozatait viszont a harmincnapos perindítási határidő elmulasztásával támadta. Utóbbi határozatokról a felperes
4. szeptember 26-án, a közhiteles nyilvántartásban való közzététellel tudomást szerezhetett, tekintettel arra is, hogy a közzététellel megvalósuló tudomásszerzést a jogalkotó a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
5. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 46/A. §-ában el is ismeri. [10] A
6. június 13-i megismételt rendkívüli közgyűlés idején a felperes tagja volt az alperesnek, ennélfogva megillette a Ptk. 3:
7. §

(2)bekezdése szerint a közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának joga. A felperes meghívása nélkül a 2019. június 13-i rendkívüli közgyűlés összehívása a Ptk. 3:17. §

(1)bekezdésébe és az alapszabály vonatkozó rendelkezésébe ütközött, az így meghozott határozatok jogszabálysértő jellege megállapítható volt. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részbeni, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztató és a keresetet részben elutasító rendelkezésének hatályon kívül helyezését, és e körben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kúria VII.Gfv.30.400/2020/5 4 [12] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a támadott részében a keresetindítási határidő téves megállapítása miatt a Ptk. 3:36. §

(1)bekezdésébe és a Cnytv. 46/A. §

(2)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. [13] Álláspontja szerint nem a Ptk. 3:36. §

(1)bekezdésében írt harmincnapos, hanem a Cnytv. 2017. március 1-jétől hatályos 46/A. §

(2)bekezdése szerinti hatvannapos határidő volt irányadó a számára a perindításra. A tudomásszerzés

1. szeptember 26-i időpontjától számítva a hatvannapos határidő
2. november 25-én járt le. A felperes
3. november 14-i keresetkiterjesztése határidőben történt. [14] Megjegyezte, hogy a Cnytv. hivatkozott rendelkezése a Ptk.-hoz képest speciális szabály, pontosítja – méltányosan meghosszabbítja – a perindítási határidőt. [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős ítélet indokaival. A Kúria döntése és annak jogi indokai [16] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
4. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között – a felülvizsgálattal támadott, azaz az elsőfokú ítéletet megváltoztató részében és a felperes által hivatkozott okból – vizsgálta, és a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek. [17] A felülvizsgálati eljárás korlátaiból következően [Pp. 423. §

(1)bekezdés] a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia a felülvizsgálati kérelem alapján, hogy a keresettel támadott egyesületi határozatok bírósági felülvizsgálatának határidejére a Ptk. 3:36. §

(1)bekezdése, avagy a Cnytv. 46/A. §-a irányadó, ezáltal a felperes a

1. szeptember 20-i közgyűlési határozatokat a tudomásszerzés – általa sem vitatott –
2. szeptember 26-i időpontjától számított harminc, avagy hatvan napon belül támadhatta bíróságon. [18] A Cnytv. 46/A. §

(2)bekezdése, ennélfogva az ott írt – a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzékben történt közzétételétől számított hatvannapos – perindítási határidő is kizárólag a 46/A. §

(1)bekezdésben szabályozott körben értelmezhető. A Cnytv. vizsgált szabálya egyesületek (alapítványok, sportegyesületek) nyilvántartási ügyeiben hozott és fellebbezéssel nem támadható bírósági határozatok – közelebbről a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó és a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzések – esetén biztosít külön jogorvoslatot az adott végzések perbeli megtámadásával, a sérelmesnek tartott végzés közzétételétől számított hatvannapos keresetindítási határidő szabályával. [19] Az előzőektől különböző jogintézmény, ezáltal más alanyi jog érvényesítését biztosítja, a jogi személyek határozatainak bírósági felülvizsgálata, amelyet a Ptk. a IV. Cím alatt a jogi személyek törvényes működésének egyik biztosítékaként a 3:35-3:37. §-aiban szabályoz. Kúria VII.Gfv.30.400/2020/5 5 [20] Jelen ügyben a kereset tárgyánál és tartalmánál fogva is egyértelmű [2019. november 14-i irat 2. oldal; Pp. 7. §

(1)bekezdés

1. pont,
2. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pont], hogy a felperes a perben a Ptk. 3:35. §-ára alapítottan érvényesített igényt: az alperes tagjaként, egyben korábbi vezető tisztségviselőjeként az alperes adott szerve (közgyűlés) – nem pedig a változásbejegyzést elrendelő nyilvántartó bíróság – által hozott határozat felülvizsgálatát kérte. [21] A kereset benyújtására ezért a Ptk. 3:36. §-ának

(1)bekezdése volt irányadó, amely a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése iránti keresetet kettős időkorlát közé szorítja: a kereset benyújtására irányadó egyrészt egy szubjektív, harmincnapos határidő, amelyet attól az időponttól kell számítani, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna; a perindítás további határideje objektív: a határozat meghozatalától számított egyéves, egyben jogvesztő határidő. [22] A határozatok megtámadására irányadó perindítási határidő anyagi jogi jellegéből következően a keresetlevélnek a határidő utolsó napján – a munkaidő végéig – a bírósághoz meg kellett érkeznie. A harmincnapos határidő esetében – elévülési jellegéből következően – a határidő elmulasztásáról az ügy érdemében, ítéletben kellett döntenie a bíróságnak (4/

1. PJE jogegységi határozat). [23] A jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint a felperes
2. szeptember 26-án megismerhette a perben támadott
3. szeptember 20-i határozatokat, a felülvizsgálati kérelem eltérő hivatkozása hiányában nem volt felülbírálható a felülvizsgálati eljárásban, miből következően a felperes a keresetét az ettől számított harminc napon belül kellett előterjessze a bíróságon. [24] Az előzőekből következően jogszabálysértés nélkül következtetett az ügyben másodfokon eljárt bíróság az alperes
4. szeptember 20-i határozatait támadó kereset elkésettségére és a szubjektív perindítási határidő elmulasztása miatt a kereset megalapozatlanságára. [25] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében a Pp.
5. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [26] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján a felperes köteles megfizetni az alperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét a Pp. 405. §

(1)bekezdése,

1. §-a folytán alkalmazandó Pp.
2. §

(1)bekezdése szerint. Az ügyvédi munkadíj áfával növelt összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység értékelésével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja és

(2)bekezdése alapján, a csatolt megbízási szerződésben kikötött összeg mérséklésével határozta meg. Az ügy felülvizsgálati szakaszában vizsgált jogkérdés súlya és Kúria VII.Gfv.30.400/2020/5 6 az alperes egy oldalt kitevő felülvizsgálati ellenkérelme nem tett indokolttá magasabb összegű ügyvédi munkadíjat. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376.

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. április
2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Csőke Andrea s.k. bíró